Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-04 / 208. szám
198«. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK ' 3 A településfejlesztésről Parlamenti bizottság ülése Biológiai szűrőkhöz Méretpontcs vezeték NSZK-beli és svájci cégek megrendelésére az egyszerű szállítóvezetékeknél 4—6-szor- ta nagyobb nyomást is kibíró és századmilliméternyi pontossággal alakított műanyag csövek gyártását kezdték meg H Budaplast Műanyagipari Vállalatnál. Vásárlóik biológiai szűrők készítéséhez használják az üvegszálerősítésű magyar műanyag vezetékeket. Ezekbe a csövekbe helyezik bele azokat a különleges betéteket, amelyeken a nagy nyomással áramló folyadékból, oldatból bármely molekulát el lehet különíteni. Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága szerdán Straub F. Brúnó elnökletével a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatási központjában ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is. Az ülés első napirendi pontjaként a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalatait tekintették át a bizottság tagjai. Az előadók rámutattak: a hozzájárulás bevezetését nehezítette, hogy a tanácsok nem mindig jelölték meg helyesen a lakosságot leginkább érintő közérdekű célokat. Nem sikerült mindenütt egyértelművé tenni, hogy nem újabb adókötelezettségről, hanem megszavazható vagy elvethető hozzájárulásról van szó. Ennek ellenére az ország 3079 települése közül 2740-ben szavazták meg a tehót. Az előkészítő munka néhány településen még tart. A bizottság a második napirendi pontként az ország elmaradott településeinek fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyal. A Fest Megyei Társadalombiztosítási Tanács előtt A betegségek megelőzése a cél A nemrég befejeződött nemzetközi onkológiai kongresszus ismét és fokozottan ráirányította figyelmét a betegségek megelőzésének fontosságára és lehetőségeire. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott tegnap a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács ülésének első napirendje, mely a kiterjesztett lakosságszűréssel és az ezzel kapcsolatos középtávú feladatokkal foglalkozott, dr. Lenner Aladár, a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza főigazgatóhelyettes főorvosának beszámolója alapján. Második napirendként, dr. Götzinger István, a PMTT elnökének előterjesztése után, a szak- szervezeti alapszervezetek társadalombiztosítási tanácsainak jogorvoslati, méltányossági és ellenőrzési munkájáról tárgyalt a testület. Ns legyenek átfedések A kiterjesztett lakosságszűrés gyakorlatilag a rendszeres tüdőszűréshez kapcsolódó, azzal egy időben végzett, illetve végezhető egyéb vizsgálatot jelent. Az a célja, hogy bizonyos krónikus betegségek (például cukorbaj, magas vérnyomás) időben felismerhetők, és így gondozhatok legyenek. Egy napjainkban végzett tudományos felmérés szerint a felnőttek 60—70 százalékának van valamilyen krónikus baja. Egy krónikus betegségben szenvedő emberre kettőnél több kórkép esik. A lakosság 35,5 százaléka szorulna rendszeres orvosi gondozásra. Ezzel szemben a Pest megyében lakók 13 százaléka áll a körzeti orvosok gondozása alatt. Gyakorlatilag tehát a krónikus betegségekben szenvedőknek mindössze egy- harmada. Ez az adat világítja meg legérzékletesebben, hogy a kiterjesztett lakosságszűrésnek mit kell elérnie, illetve mi várható tőle. Kézenfekvő az a törekvés, hogy a felnőtt lakosság egészére kiterjedő tüdőszűrésre volna célszerű kapcsolni az egyéb krónikus betegségek felfedezését is. Pest megyében ez 1981-ben vette kezdetét. Új szűrési modell Hét krónikus betegségi kórformában a vizsgált személyek 2—6 százalékánál találtak további kivizsgálást igénylő elváltozást. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy hányán voltak közülük olyanok, akik már korábban is tudtak a bajukról. Az adatok szerint azonban 20—30 százalékra tehető az ismételten felfedezett esetek száma. Pest megyében jelenleg ezer lakosra kb. 150 vizsgálat jut, amiből 40—50 felesleges. Ez természetesen fölöslegesen terheli a betegeket és az egészségügyi dolgozókat egyaránt. Ezeknek a tényeknek a figyelembevételével dolgozzák ki Pest megyében az új szűrési modellt. Ennek lényege, hogy a gondozásból indul ki a szűrési terv és oda tér visz- sza. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy-egy körzeti orvos megjelöli a körzetébe tartozó ismert betegeket, akiket éppúgy nem kell további szűrővizsgálatnak alávetni, mint azokat, akik az iskolában vagy az üzemben már átestek ezeken a vizsgálatokon. A többieknél azonban, akik a tüdőszűrésen megjelennek és bármilyen panaszuk van, részletes orvosi vizsgálatot kell végezni. A tanácskozás másik napirendként egy reprezentatív felmérést elemezve foglalkozott 28 társadalombiztosítási tanács tevékenységével. A felmérést előre megadott szempontok, illetve kérdőívek alapján végezték. Az előző témához kapcsolódik az a megállapítás, hogy a 28 tanács közül 19-ben nincs egészségügyi felelős. Mint elhangzott, ez nem azt jelenti, hogy ilyen jellegű tevékenységet egyáltalán nem folytatnak, de mindenesetre kevésbé szervezetten. A 28 tanács közül 5-nél nincs kifizetőhelyet ellenőrző felelős, 12-nél nincs nyugdíjügyi, illetve nyugd íj előkészítő albizottság. Méltányosság, rászorultság Az elmúlt években a társadalombiztosításban is a korábbinál nagyobb súlyt kapott az egyéni rászorultság vizsgálata, bővült a méltányosság, a kivételes elbírálások lehetősége. A tanácsok egyharmada azonban egyáltalán nem vette ezt igénybe, vagy csak néhány esetben. Időszerű feladat tehát, hogy minden társadalombiztosítási tanács az eddiginél tudatosabban éljen az egyéni problémák megoldását szolgáló új lehetőségekkel. Ga. J. Zebegényben nem kell vízkorlátozás Az üdülőtulajdonosokkal együtt 5 A község vezetői szerint szerencséjük volt. Hajduska ^ Kurt ugyanis nagy vezetői tapasztalatokkal rendelkező, ^ tárgyalóképes partnere volt a munkában érintetteknek, 6 s ami ugyancsak ide kívánkozik: nyugdíjasként volt | ideje a vállalt feladattal foglalkoznia. Az eredmény nem is maradt el, Zebegényben tehát az ezredfordulóig $ megoldódtak a vízgondok. A mai gazdasági helyzetben ez kész csoda. A pénz ugyanis nemcsak a vállalatoknál, intézményeknél csordogál meglehetősen szűkösen, hanem az emberek pénztárcájában is. Ennek ellenére — bár a határidőben némi csúszás volt — a hazai építőipari gyakorlatban szokatlan gyorsasággal, két év alatt készült el a vízmű és a vezetékrendszer. Kannádban hordták — A kezdeményezés a hétvégi házak tulajdonosaitól indult el — mondja Prétyi Jó- zsefné tanácselnök. — A település magasabban fekvő helyein gyakori volt a vízhiány, sőt nyaranta a nagy melegben még a mélyebben lévő helyeken is csupán vékony sugárban csordogált a csap. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy mindössze egy ötven köbméteres tárolónk volt Amikor 1984-ben felmerült a víztársulat létrehozása, örömmel támogattuk a kezdeményezést. Azt kértük akkor, hogy ne csak az üdülők gondja, hanem az egész falu vízellátása oldódjék meg. Miltényi Ferenc Budapesten lakik, néhány esztendővel ezelőtt vásárolt a hegyoldalban telket. Ma egy tágas faház áll ott, s a szépen gondozott gyep és a konyhakert jelzi, sok időt töltenek kint a háziak. — Gondolkodás nélkül csatlakoztam a víztársulathoz — mondja Miltényi Ferenc. — Nem messze tőlünk, vagy háromszáz méterre van ugyan egy nyomós kút, de kannákban cipelni a vizet nem leányálom. Amikor tavaly nagy szárazság volt, nem akartuk, hogy tönkremenjen a vetemény, ezért megtörtént, hogy hajnali négytől délelőtt kilenc óráig hordtam a vizet. Amióta működik az új vízmű, a legnagyobb kánikulában is locsolhattam. Zebegényben ugyanis nem volt vízkorlátozás. A községben tehát végeredményben mindenki jól járt. Hiszen nemcsak az üdülők, de a település őslakosainak egy része is most jutott vezetékes vízhez. Lakásonként huszonnyolcezer forintba került a társulásban való részvétel, ám mindezt tíz év alatt kell egyenlő részletekben törleszteni. Alapos előkészítés — Amikor elkezdtük a szervezést, vagy félezer telken nem volt víz — emlékezik vissza Hajduska Kurt, a víztársulat vezetője. — A megoldásra ugyan voltak tervek, de nyilvánvaló volt, hogy központi anyagi forrásra nem számíthat a község. Mielőtt megkerestük volna az embereket, felmértem, hogy az építésnek vannak-e elháríthatatlan akadályai — mint kiderült, nincsenek —, s megvizsgáltam, megoldható-e a dolog elfogadható költséggel. Ha csak az érintettek 51 százaléka — ennyi kell a társulat megalapításához — mondott volna igent, nem fogok bele a szervezésbe, mert nem akartam, hogy amikor Zebe- génybe jövök, az itteni üdülőtulajdonosok fele ne köszönjön. Engem is meglepett, amikor az alapító közgyűléBüntetőfeSjelentést tettek Furcsa családi vállalkozások üzérkedés, csalás és hűtlen kezelés miatt tett büntetőfeljelentést a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Fekete Lajos, a Kiskunsági Állami Gazdaság II. számú kerületének igazgatóhelyettese ellen. A súlyos vétségekkel alaposan gyanúsítható kerületi igazgatóhelyettes ügye oly szerteágazó, hogy annak teljes körű ismertetése egy cikkben nem is lehetséges, már csak azért sem, mert Fekete a Dabasi NEB tagjainak néhány kérdésére megtagadta a választ. (Cselekedeteinek eddig ismertté vált adatait a Dabasi NEB állapította meg.) Idős anyós a traktoron? Azt állította például, hogy a három MTZ—50-es traktor, a négy RK—2-es fűkasza, a két-két rendsodró, illetve bálázógép tulajdonosa nemcsak ő, hanem Fekete Sándor, Fekete Sándorné, Fási István és Fási Istvánná is, de az — úgymond — családi tulajdonban lévő erő- és munkagépek tulajdonosi arányáról már nem volt hajlandó beszélni. Viszont az bizonyított tény, hdgy tavaly május 25-én a Kiskunsági Állami Gazdaság — Cs. Kovács Pálnak, a II. kerület takarmánytermesztési ágazatvezetőjének feljegyzése alapján — erőgép- és munkagépbérleti szerződést kötött a Bugyi-Ürbőn lakó ifjú Fekete Lajossal, Gubancsik Sándorral, Hódost Józsefnével és Lakatos Sándorral. A szerződés szerint a bérbeadók mint vállalkozók a családi tulajdonukban lévő gépekkel kaszálást és rendsodrást végeznek 357 hektár réten és 80 hektáros lucernatáblán. E szerződés jellegét már érzékelteti az is, hogy Hódosi Józsefné anyósa Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettesnek, s idős kora miatt (83 éves) erőgép vezetésére semmiképpen sem vállalkozhatott. Ifjú Fekete Lajos pedig a kerületi igazgatóhelyettes fia. Ugyanakkor Nagy István, Bárkány Imre, ifjú Huber JózSef, idős Dusek Lajos és Vécsi Sándor vállalták, hogy saját munkaerejükkel és köl- csöngéppel fognak az említett betakarításban részt venni. Hamis szerződés A felsorolt vállalkozók — természetesen Hódosi Józsefné kivételével — a Kiskunsági Állami Gazdasággal állottak munkaviszonyban, és a vállalt betakarítást részben saját tulajdonú gépükkel, részben pesen az érdekeltek kilencven százaléka csatlakozott, s ma már ez az arány kilencvenöt százalék! Hajduska Kurt szakértelme, felkészültsége más gondok megoldásában is átsegítette a társulatot. A tervezőknek például — a Mélyépterv kollektívája kapta a megbízást — eleve kikötötte, hogy csak olyan dokumentációt készítsenek, amelynek a megvalósítása nem kerül többe 13 millió forintnál. A végösszeg ugyan 16 millió lett, de a többletet megkapták másoktól. Anyagilag segítette a kis közösséget az Országos Vízügyi Hivatal, a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság és természetesen a helyi tanács. A kivitelezés jogát — verseny- tárgyalás útján — a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság nyerte el. A meglévő ötven köbméteres tároló mellé épült egy kétszázötven és egy ötven köbméteres, de már megkezdték egy újabb, félszáz köbméteres medence kialakítását. Sőt, újabb terveik között szerepel, hogy a műtárgyakhoz vezető utakat szilárd burkolattal látják eb erre a tagság eddig már mintegy 700 ezer forintot adott össze. A cél elérhető A zebegényi példa tehát bizonyítja: ha nincs pénz, de megvan a szándék, jó szervezéssel, az emberek mozgósításával elérhető a cél. F. Z. dig Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes gépeivel végezték. Augusztus 16-án Nagy László termelési igazgatóhelyettes igazolása alapján a felsorolt géptulajdonosok 251 450 forint vállalkozói díjat vettek fel. Hódosi Józsefné a neki kifizetett 91 750 forintot hiánytalanul átadta nejének. Ugyanígy tett ifjú Fekete Lajos is a rá eső 51 750 forinttal. Lakatos Sándor rendsodróhasználat, Gubancsik Sándor kaszálógép-használat címén kaptak összesen 17 900 forintot, noha ilyen gépekkel nem is rendelkeztek. Idős Dusek Lajos, Bárkány Imre és Vécsi Sándor jegyzőkönyvekbe mondott szavaik szerint — a már említett szerződés alapján — Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes erőgépeivel dolgoztak májusban és júniusban, ez azonban nem volt akadálya annak, hogy az erre a két hónapra eső, összesen 37 808 forintot kitevő munkabérüket is megkapják az állami gazdaságtól, mondanunk is felesleges: Fekete Lajos igazolása alapján. Tudni kell az elmondottak megítéléséhez a következőket: magánszemély mezőgazdasági bérmunkát gépjárművel csak személyesen végezhet; e tevékenységéhez szükséges az illetékes tanács szakigazgatási szervének az engedélye; s az erőgépek után adózni is kell. Ezeket az előírásokat Fekete Lajos is, a többi vállalkozó (vagy akként szereplő) is megszegte. Talán még az eddigieknél is meghökkentőbb, hogy a Kiskunsági Állami Gazdaság I. kerülete 1985. július 22-én Nagy László termelési igazgatóhelyettes aláírásával bérbevételi szerződést kötött erő- és munkagépekre négy nádudvari lakossal és idős Geiger Antallal, aki az állami gazdaság dolgozója. A négy nádudvari: Fekete Sándor a nejével és Fási István a nejével Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes rokonai. Czeller József kerületi igazgató aláírásával igazolta, hogy elvégezték a bérmunkát, s meg is kapták érte a 334 200 forintot. Pedig átlagon felüli hiszékenység kell annak feltételezéséhez, hogy a távoli Nádudvarról — ahol Fekete Sándor is, Fási István is végigdolgozta munkaadójánál a teljes hónapokat — ez a két házaspár eleget tudott volna tenni a szerződésben vállalt kötelezettségének. Ami pedig az idős Geiger Antal nevében kötött szerződést illeti, az bizonyítottan hamis, mert neki traktora nincs, s az általa felvett 60 400 forintot Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes kapta meg. Azt a népi ellenőröknek Fekete Lajos nem árulta el, hogy a négy nádudvari lakos nevére kifizetett 393 800 forintból milyen arányban részesült. A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat új típusú műtrágyaszóró berendezések közös gyártásában állapodott meg az idén az NSZK-beli Amasonen céggel. Az ez évre szóló megrendelést a napokban teljesítették: összesen hatvan gépel küldtek el az NSZK-beli cégnek. Az új műtrágyaszóró elsősorban abban különbözik a régebbi típusoktól, hogy jobbak az úgynevezett menettulajdonságai, vagyis a rosz- szabb terepviszonyokhoz is A rendelkezésre álló adatok szerint idős Geiger Antal tavaly júliusban és augusztusban Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes erőgépeivel dolgozott, de azért ugyanezekre a hónapokra — megint csak Fekete Lajos igazolása alapján — megkapta a 10 599 forintos munkabérét is. Makacsul hallgatnak Nem maradt ki Fekete La-' jós abból a trágyával kapcsolatos manipulációból sem, amelynek előzménye 1985. október elsejéig nyúlik vissza, A Kinkunsági Állami Gazdaság és az Ócsa és Vidéke Afész zöldségtermelő és háztáji kisegítő gazdaságok szolgáltató szakcsoportja ekkor kötött szerződést. E megállapodás szerint az állami gaz* daság istállótrágyáját — annak feléért — a szakcsoport erőgépeivel elszállítja és a gazdaság területén öt kilómé-; teres körzetben kiszórja. j A szakcsoport részére vállalt munkát Szadai Gábor bugyi lakos végezte, s a szerződés teljesítésének ellenőrzéséért Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes volt a felelős. A kimutatások szerint tavaly és idén 2 462 840 forint értékű trágyát szállítottak ki az állami gazdaság telepéről. De hova? Ez is olyan kérdés, amelyre sem Fekete Lajos, sem Szadai Gábor elfogadható választ nem adott. Annyit sikerült eddig megállapítani, hogy Lakatos Sándor, az állami gazdaság traktorosa — aki azóta öngyilkos lett — tavaly és idén Szadai Gábor nevében és javára ösz- szesen 15 794 mázsa tárgyát szállított ki és adqtt el Bugyi községben. Mindez Fekete Lajos utasítására történt, a pénzt is ő vette át a traktorostól. Így ttehát az ellenőrzéssel megbízott kerületi igaz-' gatóheiyettes az általa ellenőrzött vállalkozó megbízottjának és pénzkezelőjének n szerepét is betöltötte. Nem meglepő, hogy egyikőjük sem volt hajlandó nyilatkozni a köztük lévő kapcsolatról és a tárgyaértékesítés mennyiségéről. Nem lehet eltussolni Szadai Gábor egyébként méltó partnere a kerületi igazgatóhelyettesnek, ha pénzszerzésről van szó. Az elmúlt évben és idén összesen 5 623 933 forintért adott el szénát és szalmát, de hogy ezt a 30 |771 mázsa takarmányt honnan vette, erre nézve eddig magába zárta az információt. Talán a bűnüldöző szervek előtt majd közlékenyebb lesz. Visszatérve Fekete Lajos kerületi igazgatóhelyettes ügyére, sajnálatos, hogy mások asszisztálásával megtehette mindazt, amit tett. Bizonyára hamarosan törvény előtt felelnek tettükért valamennyien. Cseri Sándor kitűnően alkalmazkodik, A traktorvontatású berendezés menet közben kevésbé rázó- dik, és így a benne lévő hatóanyag nem tömörödik, ami lehetővé teszi, hogy egyenletesen terítse szét a földekre a műtrágyát. Hazai piacra is készítenek hasonló műtrágyaszóró berendezéseket Bóra néven, kéi változatban. Ezeket még az ősszel több helyen — például a bábolnai napokon — bemutatják, majd az igények felmérése után kezdik meg « sorozatgyártást. j Korszerű műtrágyaszóró Rossz terepen jól halad
