Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

»86. SZEPTEMBER Is, HÉTFŐ Szentgyörgyvölgyi ház A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum aa elmúlt hónapok sósán <0Mk nyugaiManántúli és kisalföldi épülettel, műtárggyal gazdafedeet. Októberre új színfolt várja a látogatókat: az or­szág qgfttßlegnyitgatibb településéről származik a szentgyörgy­ftefcyl parabztház, (MTI Fotó — Fényes Tamás) Mag; Állami Népi Együttes Turné a Szovjetunióban Kéthetes vendégszereplésre « Szovjetunióba utazik szep­tember 1-jén, hétfőn a Ma­gifar Állami Népi Együttes. A megalakulásának 35. évfordu­lóját idén ünneplő társulatot ' Moszkvában, Leningrádban, Tallinnban és Rigában látják vendégül 9 előadásra. A turné a szovjet főváros­ban kezdődik, a Krém) kong­resszusi palotájában tartandó előadásról a szovjet televízió is felvételt készít. A Magyar Állami Népi Együttes tánc­kara és zenekara egyik sike­res produkciójával lép szín­padra, ezt a hazai közönség is ismeri már. A Lakodalmas cíntű műsorban a magyar nyelvterületről származó tánc­stílusokat fűzték egységes programmá. A színpompás népviseletekben előadott pro­dukcióban egyaránt megtalál­hatók a nagyszabású, látvá­nyos táncképek és a lírai jel­legű kamaradarabok, hallha­tók a hagyományos népi hangszereken megszólaló nép­zenei remekek, .valamint a magyar zeneművészet klasszi­kus darabjai is. A világ számos pontján el­ismert együttesnek ez lesz a nyolcadik vendégszereplése a Szovjetunióban, ahol legutóbb tavaly, a Budapesti napok Moszkvában elnevezésű ren­dezvénysorozaton aratott szép sikert. A Művelődési Minisztérium 1986. szeptember 12-ig meg­hosszabbította a pedagógus- képző intézményekben az 1986/87-es tanévre meghirde­tett intenzív pedagógus-to­vábbképzés jelentkezési ha­táridejét. Az óvónőképző in­tézeteket, a budapesti és sá­rospataki tanítóképző főisko­lát, az ELTE általános iskolai tanárképző főiskolai magyar szakát és a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola hegedű­tanári szakát kivéve minden, meghirdetett intézményben tudnak még pályázókat fogad­ni. Jelentkezni a megyei pe­dagógiai intézetekben lehet. A szentendrei művésztársa­dalom azért is tarthat számot mindnyájunk érdeklődésére, mert a stílusazonosságra tö­rekvés aligha emlegethető al­kotói tevékenységük kapcsán. A kisváros festői, szobrászai, grafikusai ezért tudnak átfo­gó képet adni a különböző művészeti irányzatok ered­ményeiről, szinte najora , ké­szen; példának okáért Dein» Pál újabban plasztikákat is készít, amelyek líraiak Is. konstruktívak is. Asszonyt Tamás hagyományosnak ne­vezhető szobrokat alkot. Lois Viktor avantgárd biciklije vi­szont igencsak meghökkentő a szemlélő számára. Eltűnt hagyományok A kívülálló azt hinné, nincs semmi baj, rendjén mennek a dolgok. Dr. Hahn 'Ferenc művészettörténész mégis így fogalmaz: • ' : ■— Nincsenek könnyű hely­zetben az alkotóink. Az or­szágos tendenciaként emlege­tett begubózás alól Szentend­re sem kivétel. Tény* hogy megszűnt a nagy hírű Vajda Stúdió, illetve más formában és tartalommal újra hallat magáról. A korábbi közösség tagjai pedig kierőszakolnak egy-egy kiállítást — néha­napján. Az Artéria Galéria az egyetlen állandó és nyil­vános tárlat, amely napra kész szentendrei anyaggal várja az érdeklődőket és a vásárlókat. A vállalkozás ön­fenntartó jellegű. A fiatal al­kotók KISZ-szervezetét Vi­szont a Hazafias Népfront és a tanácsi szervek is támogat­ják. Más csoportokról és kez­deményezésekről szintén hal­lani, mégis az az, érzése az érdeklődőnek,, .hogy.1 * * * S,, .valami hiányzik.-Én' példái}} "fájla­lom, hogy elmaradtak a régi, jellegzetesen szentendrei, meg­mozdulások. Emlékszem az amatőrök nyitott, feltételek nélküli szabadtéri tárlataira, amelyeket októberben rendez­tek és amelyek valóságos happeninggé bővültek. Min­den bizonnyal felejthetetlen élményt jelentettek az akkori kezdőknek, ha Barcsay mes­ter az ő képük előtt is meg­állt és elbeszélgetett velük, Ilyenekhez hasonló esemé­nyek — ez a szellem —r hoz­zájárultak a kisváros nagy híréhez. Kívülről nem látha­tók a változás okai, amelyek talán művészeípolitikánk mai gyakorlatában is kereshetők. Mindemellett a két évtizeddel ezelőtt kezdők döntő többsé­ge hivatásos művész lett, ilyenformán már a be- és ki­járt utakon próbál érvénye­sülni. Vannak tehát eredmé­nyeik, amit a legutóbbi hír is bizonyít: nyugat-európai ki­állításra készülnek a szent­endrei művészek. — Eredetileg Hannover lett volna a helyszín — me­séli dr. Hahn Ferenc. — Azután úgy alakult, hogy a Bréma melletti Delmenhorst ad otthont harminchat alko­tónk ötvennégy művének. — Sók esetben a leg jelen­téktelenebb nyugati progra­mokat is rangos eseményként emlegetik... Ebben az esetben egy olyan városról van szó, ahol nemzetközi hírű tárlatsoroza­tokat rendeznek. Éppen azért lehetünk büszkék, mert mi képviseljük a kelet-európai országokat — náluk először. Már ezért is nagy érdeklő­déssel várnak bennünket, hi­szen köztudott, hogy létezik olyan vélemény tőlünk nyu­gatabbra, amely szerint szel­lemi terrorban élünk. Ebből a szempontból ez a bizonyítá­si lehetőség nem csupán mű­vészetpolitikai esemény... Sok lehetőség — Ha már itt tartunk: mi­lyen erőkkel és mennyire rendszeresen vesz részt Szent­endre a nemzetközi művé­szeti életben? , • A környező országok rendszeres kiállítási lehetősé­get kaptak nálunk. Fordítva már nem ilyen rózsás a hely­zet. Bulgáriában, illetve a Suhl testvérmegyénk Weinin- gen nevű városában és még egy-két helyen szerepeltünk. Igaz, a közelmúltban jobbra fordult a sorsunk, mert elju­tottunk Ankarába, Isztambul­ba, Athénba és Bécsbe is, ahol a Collegium Hungari- cumban vendégeskedtünk. Az Megint egy nagyon szép könyvet ajánlok a könyvbarátoknak, a könyvet, szeretőknek. Tevan Andor kö­tetét, amely már a harmadik kiadás, de ma is nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. Ugyanis a könyv évezredes útját követi nyomon. Először magáról a szerzőről röviden. Tevan Andor a szép magyar könyvek művésze volt, aki négy évtizeden át dolgozott békéscsa­bai műhelyében, majd Budapesten. Heltai Gáspár és Misztótfalusi Kis Miklós méltó utóda, aki a magyar és a világirodalom számos jeles alkotójának műveit adta ki a tartalomhoz méltó művészi külsővel. 1955-ben hunyt el. Róla ennyit, könyvéről pedig azt, hogy benne végigkíséri a könyvkészí­tés útját a kezdettől a máig, sőt, azt az időszakot is feltárja, amikor még a közlési mód más volt, mint a könyvké­szítés idejében. Kötete első fejezetében a képírás és az írásjelek kialakulásá­ról ír. Megállapítja, hogy a spanyol- országi Altamira-barlang falára a jég­korszakban rajzolt állatokat tekinthet­jük az írás ősének. Később a kőre, fára, csontra rögzített ábrázatok egy­re jobban eltértek a barlangbeliektől, s már kevesebb vonallal, vázlatosan rög­zítették a mondanivalót. így alakult ki a képírás, amelyet a kínaiak még ma is használnak A továbbiakban — ösz- szesen harminckét fejezetben — nyo­mon követi a fejlődést. Bemutatja az egyiptomi hieroglifákat és a rosette-i követ, amelynek egy részletét fotón is láthatjuk. Megismerkedhetünk az írás minden fázisával: az ékírással, a ninivei könyvtárral, a kőnyomtatás el­ső nyomaival. Leírja a föníciai írás ki­alakulását, a görög alfabéta keletke­zését,. a rómaiak és a görögök köny­veit, a kódexek, a láncoskönyvek for­máit. Megismertet bennünket a kínai papírgyártással, amely legrégibb a vi­lágon. Ezt az időszakot a tudomány időszámításunk 105. évére teszi, ami­kor Caj-lun császár egyik minisztere faháncsból, kenderből, rongyból először készített papirost. Sok idő telt el, amíg Kína nagy jelentőségű találmá­nyáról' más népek is tudomást sze­Tevan Andor míves műve A könyv története reztek. Először a mongolok lesték el, majd 751-ben, az egyik háború alkal- • mával az arabok elfoglalták Szamar- kand városát, és az itt ejtett hadifog­lyoktól megtanulták a papírkészítés titkát. Európában több mint öt évszázad múltán kezdték készíteni a papirost, mégpedig olasz földön, Ancona vidé­kén. Magyarországon pedig csak 1520 körül csináltak papírt. Ebből az időből már vannak hiteles adataink a papír­malmokról. Európában a papír meg­jelenését követően a könyvnyomtatást is feltalálták. Ez Gutenberg nevéhez fűződik. Addig ugyanis csak kézzel írt papiruszok voltak, illetve a kézzel írott kódexeket könyvformába kötöt­ték. Ilyenek voltak Mátyás király Corbinái. Gutenberg neve ma már mindenütt egybeforrott a könyvnyom­tatás feltalálásának fogalmával, pe­dig volt idő, amikor a nagy feltaláló érdemét kétségbe vonták. Végül is szorgos kutatással győzedelmeskedett az igazság, ma a' világ elismeri, hogy, a könyvnyomtatás feltalálása egyedül Gutenberg érdeme. Ezután a magyar nyomdászat kezde­ti éveivel foglalkozik, majd a környe­ző országokat veszi szemügyre, s aztán visszatér a magyar nyomdászathoz, mégpedig annak XVI—XVII. század­ban elért eredményeit méltatja. Is­merteti Heltai Gáspár munkásságát, kiemeli érdemeit, amelyeket a magyar Biblia megjelentetése körül szerzett- Külön fejezetben emlékezik meg Misz- tótfalusi Kis Miklós életéről, tragédiá­járól. Ezután a debreceni, nagyváradi és gyulafehérvári nyomdák szerepével foglalkozik. Debrecen a XVI. század­ban kiváltságos helyzetbe került, mint a Partium része közjogilag Erdélyhez tartozott de szinte független köztársa­ságnak számított: lakosai a városi ta­nácsra bízták sorsukat, amely jól sá­fárkodott a bizalommal. A város füg­getlen volta lehetővé tette a kálvinis­ta egyház megerősödését, főiskolája lett, annak nyomdája, amely még a mai napig is fennáll. Ezt a nyomdát Huszár Gál protestáns vándorprédiká­tor 1561-ben alapította. Gyulafehérvá­ron pedig 1567-ben alapítottak nyom­dát, amely 1571-ig működött, majd 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem új­ra nyomdát alapított, s ez a nyomda igen magas színvonalat ért el, sok szép könyvet nyomtattak benne. Könyve befejező részében Tevan Andor a nyomdagépek fejlődését is­merteti, majd az illusztrált könyvek' értékét méltatja, s kirándulást tesz a könyvkötés, a könyvkiadás és könyv- kereskedés területére is. /~\lyan embertől olvashatunk a könyv történetéről, aki maga is kitűnő szakember volt: nyomdájában sok szép könyvet jelentetett meg. Az illusztrációk színezésére szolgáló linó­leumlapokat például maga metszette, rendkívül nagy érzéke volt a szép könyvek iránt, amelyeket míves mű­gonddal maga készített. Tudósa volt mesterségének, s a könyvkultúra to­vábbfejlesztésén túl, könyvei tipográ- fizálásával új utat tört a magyar könyvnyomtatás és könyvművészet történetében. Ez a könyve is — A könyv évezredes útja című — a szép­ség jegyében fogant, könyvkiadásunk­nak igazi dicsősége. Ezért is üdvözöl­jük- a Gondolat Kiadót, hogy immár harmadszor is kiadta, így hozzáférhe­tővé tette a fiatalabb nemzedék szá­mára is. Gáli Sándor idén pedig Varsóban és Salz­burgban is szerepeltünk már. — Most pedig Delmenhorst következik. Mit visznek a tarsolyban? — Főként modern festőket és kisplasztikái alkotásokat. A grafika, a mozaik és más műfajok, sajnos, kimaradtak, illetve egyszerűen nem fér­tek be,.. Mégis úgy gondo­lom, hogy a nevek önmagu­kért beszélnek: Barcsay Jenő, Deim Pál, Aknay János, Szántó Piroska, Wahom And­rás, Csikszentmihályi Róbert, Klimó Károly, Farkas Adám és mások képviselnek ben­nünket. — Azt hallottam, hogy nem csupán egyszeri alkalomról van szó... Alakuló kapcsolatok — Igen, az Artéria Galériá­val is folynak tárgyalások, Ez a közösség a meghívó fél sajtóházában rendezhetné egy tárlatot. Grafikáik szépen ki­egészítenék a mi kiállításun­kat, de ennek a vágynak a megvalósulása még egyáltalán nem biztos. Ezenkívül egy éremkiállításról is beszélget­tünk; .ugyanezen a helyszí­nen rendeznénk Ligeti Erika, Asszonyi Tamás és Csik­szentmihályi Róbert munkái­ból. A szentendreiek delmen- horsti ünnepére szeptember végén kerül sor, amelyhez sok sikert kívánunk! Szila« Zoltán Petőfi rádió Reggeli csúcs Szeptember elsején reggel C éra US percaor új szignál szó-! ial meg a Petőfi adón, 8 hang­zik lel majd hetente ötször,, hétfőtől péntekig: indúl a Heg­gel! csúcs, az ifjúsági főösz- tály új, SS perces műsora,, .Megcélzóit hallgatósága a ti- zennégy-huszonnár'óin evés korosztály. Énnek megfelelőén teljésen új, Magyarországon eddig szokatlan hangzásvilág kialakítására törekedett az Ör­dögit Csilla és Kristóf Gábor vezette stáb. Elfogadván a ki­hívást, hogy a mai fiatalok már gyorsan hozzájutnák a legújabb külföldi számokhoz,' az új sound a diszkó hangvé­telére hasonlít, . alapve­tően a zenére épít majd. Ebbé épül bele a kétszer kétperces hirbloklt, melyet nem a be­mondó, hanem az ügyeletes hírszerkesztő mond el. Lesz ismeretterjesztő beszél-' getás, szinte előre válaszolva a hallgatókban felmerülhető kér­désekre, oldott formában ajánl­ják majd a nap további rádiós programjait, s még a pontos Idő közlése is sajátos lesz, SS különböző népszerű ember hangján szólal majd meg, ÜJ figura a stúdióban: „a gyerek”. Egy átlagos fiú vagy lány, aki minden reggel magáról mesél, s történeteiben a mindennapok tükröződnek. Állandó rovat lesz a Hangposta — amolyan szív küldi, egy-két mondatos üzenetek továbbítása. Tréfás rejtvények, a sportot, az egész­séges életmódot. propagáló URH élő kapcsolások, heten­kénti váltásban magyar és kül­földi slágerlista a hallgatók szavazatai alapján, mini nyelv­leckék — mindez belefér a Reg­geli csúcs kínálatába. A stáb két próbahéten már kipróbálhatta önmagát, most az élő adás indul. Olyan új műsortajtát akarnak sikerre vinni, mely derűs, kedves, in­formatív, ugyanakkor nem direkt módon didaktikus. Az első hónapokban így még vár­hatók változások, mert az új, fiatal vezetögárda a hallgatóság Igényeihez kíván igazodni. Hi­szen alcímnek is ezt választó«-' ták: Sá pere nektek, vele­tek, rólatok. M. L. Tv-FI GYE LŐ' I Vásár. Az úgynevezett fesz­tiválvárosokban — Ilyen pél­dául minálunk Szeged — ala­kul úgy sokak számára az élet, hogy az év tizenegy hó­napjában amazt a fényes, nyáridéi tizenkettediket vár­ják. Annak négy hete alatt ugyanis expressz sebességűre kapcsol az amúgy kissé álmo­san döcögő lét. r A metropolisokban — tehát a mi Budapestünkön is — nem érezni ennyire egy-egy na­gyobb szabású rendezvény hó­dító hatását. Itt egy kisebb terület benépesítőin lesz csak úrrá az a bizonyos eufória, s ők is inkább a fokozott igénybevétel miatt váltanak karaktert. Az efféle fővárosi fesztivál­láz leginkább a BNV-k al­kalmával perzsel meg többe­ket, s átleikesítés helyett sok­kal inkább sebeket ejt. Olyasféleképpen, ahogyan azt egy elsőfilmes rendező, Ba­logh Zsolt Vásár című tévé­filmje is bemutatta a minap egy brigádra való leány és fiatalasszony — no meg egy- pár nélkülözhetetlen kellék­ként tébláboló férfiú — köz­reműködésével. Biztosan lehetett előre sej­teni, hogy mi vonul el a kép­ernyőn az alatt az igencsak hosszúnak mutatkozó másfél óra alatt Kicsi életek apró reményei, nagy megcsalatá&ad, földobódások és alkoholgőzös letörtések — egyszóval egy olyan tabló, amely sorra kó­cos fejeket, fintoros arcokat mutat így is lett! Mintha egy lassú mozgású színházi ref­lektor nem túl erős fejfénye pásztázta volna végig ezt a vendégek kísérésére, szolgá­latára verbuvált kompániát, úgy vált kivehetőbbé, majd enyészett el egy-egy túlsmin­kelt avagy éppen szándékolt elhanyagoltságával tüntető te­kintet Hogy közben-közben egy-egy kötődés, netán fonto­sabb cselekedet (lásd: a bu­dai alagútnál terpeszkedő la­kás átpasszolása a régi szere­tőnek) megsejtetése is helyet kért magának? Nos, ezek a betétek sem ríttak ki a szür­kés, szomorkás alaptónusból; egy picikét megmozgatták, de meg nem másították azt S tulajdonképpen ez a jó szemű piktorokra valló kom­ponálás dicsérteti az ifjú dl- ’ rigenst. Az, hogy a benne megfogalmazott légkört úgy ‘ tudta képre, hangra váltani, ahogyan az elmondandó rossz tapasztalatként, egy bizonyos nőtípusfa jellemző általános benyomásként a képzeletében benne élt, Egy tehetséges em- - bér mutatkozott be! Galeotto. El lehetne most itt egy jó bekezdésnyit azon keseregni, hogy ugyan mifé­le szortírozást élvek szerint alakul a bzaoadsag téren a műsorrend. Mert ugyebár egyszer hosszú hetekig sem­mi, de semmi itthon forgatott nagyobb produkció, máskor meg, szerdán is egy (áz imént emlegetett Vásár), é3* csütörtökön is egy: az alább szóba hozandó' Surányi Mik- íus-aaraö, A halhatatlan em­ber, De hát annyiszor és annyian fölhánytörgatták már: az efféle aránytalanságokat,' nogy kár ilyesmire prédáim a drága papírt. A néző jobb híján csak azt cselekedheti, hogy ezért az előfizetési dí­jért a pityizáló pesti fehér- nepek után a szerelemre sok­kalta roman tikusabban éhes Mátyás korabeli urak s asz- szonyságok forgoiódásait, pa- tetikus tirádáit nézi, hallgat-1 ja. S míg a Hajdufy Miklós rendezte szinházszerű elő­adásból szemezgeti ki azokat a perceket, amelyekkel érde­mes egy csöppet a szokatlan- ság, a másság régióiba emel­kedni, nyilván olyan kérdé­seket is megfogalmaz, hogy jobb híján halászta-e elő a Herczeg Ferenc-féle Új idők vezérmunkatársának a hagya­tékából ezt a reneszánsz életképet az illetékes drama­turg, avagy komolyabb szán­dékkal csaptak le rá. Ügy, mint némely könyvkiadók, akik üzletet véltek látni egy­némely Surányi-kötet újbóli kiadásában. Ám ahogyan Herezeg Ferenc — Illés .Endre jellemezte így — puffadt mondatai sem bizonyultak nagy boltnak az 1980-as években, nyilván Surányi Miklósnak a Benczúr Gyuláé­ra emlékeztető kosztümös historizálása sem lesz valami csúcsbiznisz. Ami -* viszont igaz, az igaz: Darvas Iván pompásan ágált; nagyon él­vezte e feladatát! Akácz László Isztambultól Delmenhorstig Egy kiállítás margójára Jelentkezés: szeptember 12-ig Pedagógus-továbbképzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom