Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

UoSj Í€- k ^ PEST MEGYEI VllÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM 208. SZÄM Hazánkba érkezik a lengyel kormányfő Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására szeptember 4-én, csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A lengyel kor­mányfő és vendéglátója, Lá­zár György áttekintik, miként valósultak meg a korábban elfogadott megállapodások, miként bővíthetők a két or­szág kapcsolatai az évtized végéig. A tárgyalásokon szó esik majd a nemzetközi hely­zetről is. (Vendégünk életraj­zát a 2. oldalon ismertetjük.) Ára: 1,110 forint 1986. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖ Fókuszban a munkafegyelem Konzervgyári tapasztalatok A minap látott napvilágot a Statisztikai Évkönyv, mely­ben mások mellett azt a meg­döbbentő adatot is olvashat­juk, hogy országunk munka­képes lakosságából naponta negyedmillióan vannak beteg- állományban. Szomorú tény; kis hazánkban a munkaidő- alap húsz százaléka megy veszendőbe. S ki ne találko­zott volna olyan esettel, ami­kor a keresett személy házon kívül van, mert éppen ügyin­téz. Hivatalosat vagy masze­kot, ki tudja? Már-már meg­szokott életképe fővárosunk­nak a péntek déltől tartó csúcsforgalom, s még mindig JOG NÉLKÜL V astag porréteg fedi a régi viták papírjait. Az érveket, ellenér­veket úgyszintén. Pedig milyen csata volt! Ami ak­kor kívánatosnak, illetve ellenkezőleg, már-már bot­ránykőnek számított, mára természetes lett. Eltelt ti­zenöt esztendő. Eltelt, mert másfél évtizedes a falu­gyűlés jogintézménye. A tanácsokról szóld 1971. évi I, törvény 35. §. (1) bekez­dése így hangzik: „A köz­ségi tanács a lakosság tá­jékoztatása és véleményé­nek megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető . jelentőségű kérdéseket.” A lehetőség, a „terjesztheti”, nem kötelező teendő. Egy kivétellel. Az idézett pa­ragrafus (2) bekezdése ugyanis kimondotta: „A közös tanácsú községekben a közös tanács munkájáról szóló tájékoztató megvita­tására falugyűlést kell ösz- szehívni.” Testes könyv kereked­hetne az akkori viták né­zeteiből, amint abból is, hol, hogyan értelmezték a törvény kell betűit, hiszen akadt hely, ahol évente, másutt kétesztendőnként, s némely közös tanácsú tele­püléseken meg cikluson­ként, azaz ötévenként egy­szer kerítettek sort ennek a kellnek a teljesítésére. Sokan voltak, akik nem jósoltak valami nagy jövőt a falugyűléseknek; nincsen joguk semmire, akkor meg minek? Rácáfolt az élet — amint általában ezt teszi — az előre okosokra, a mindent jobban tudókra. A jog nél­küli falugyűlések kiemel­kedő fontosságú demokra­tikus fórummá nőtték ki magukat — volt a megyé­ben olyan eset, hogy a fa­lugyűlés előtti leszereplést követően még tanácstagnak sem választották meg az addigi elnököt —, s a la­kosság igényét ismerte el a módosított tanácstörvény, amikor 1984. január elsejei hatállyal valamennyi köz­ségben kötelezővé tetté a falugyűlések megtartását. A lehet és a kell között tetemes a különbség, ám a kell verdiktjét sem hallják meg, hajtják végre egyfor­mán! Ezt elsősorban nem is a megyében lebonyolí­tott falugyűlések erősen váltakozó színvonala iga­zolja, hanem a falugyűlé­seken elhangzottak utóéle­te. Tapasztalataink szerint a tavaly ősszel lezajlott fa­lugyűléseken kinyilvánított véleményeket, javaslato­kat a községek egy részé­ben már néhány hét múlva összegezték a tanács végre­hajtó bizottságának ülésén és meghatározták azt is, mi lehet, legyen ezeknek a sorsa. Másutt azónban most kezdenek kutakodnia papírok, a feljegyzések után, hiszen — mint sóha­jok kíséretében elhangzik — megint lesz falugyű­lés ... Ahol így készítik elő a demokratikus fórumot, ahol ez a sorsa a lakossági észrevételeknek, javasla­toknak, ott nemcsak a szemlélettel, a tisztségvise­lők munkastílusával, -mód­szerével van baj, hanem — és ez a döntő — baj van magával a munkával, a munka eredményeivel, a tanács tevékenységével is...! Aligha véletlen, a kiemelkedő , eredménnyel dolgozó tanácsi testületek, tisztségviselők várják a fa­lugyűlést, mert számukra kontroll, megerősítés vagy kétségek ébresztése a la­kossági fórum. Jelentős elem a döntések előkészíté­sében, közös végrehajtásá­nak megkönnyítésében az ilyen típusú összejövetel, azaz nem csodálkozunk rajta, hogy van, ahol — mert a szükség így hozta, az idén például a hetedik ötéves terv feladatainak véglegesítésekor — évente kétszer is élnek vele, s az eredmények tanúsítják, jól élnek vele! Ahol viszont nyűgnek tekintik, olyan munkatehernek, melyet formálisan viselni kell, ott ennek következményeit ezer dologban érzik. S azt, mennyire mepérezhe- tik, szemléletesen bizonyí­totta a településfejlesztési hozzájárulás sorsa némely helyen, pontosan azokon a helyeken, amelyeken évek óta visszatérő gond van a falugyűlések megtartásá­val. színvonalával, az ott adott tájékoztatás komoly­ságával, a lakossági észre­vételek kezelésével. K erüljük el a félreér­tést: a törvény o ta­nácsot kötelezi a fa­lugyűlések megtartására. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy a jog nélküli, de nagyon is fontos fóru­mok kizárólag a tanács — a testület, de legtöbbször néhány tisztségviselő, jobb esetben a végrehajtó bi­zottság — belátása, akara­ta szerint szerveződhetnek. A falugyűlésnek mint de­mokratikus fórumnak a hasznosításához nagyon is sok köze van — joga fű­ződik hozzá! — a helyi népfrontbizottságnak, -el­nökségnek. Ha tehát sok a nyögés, gyakori a nem akarom, álljon a sarkára a népfronttestület. Követelje meg a törvény tiszteletét, s azt is, ne formális legyen ez a tisztelet! Mészáros Ottó akad olyan ember, aki mun­kaidőben megy a tanácshoz, az OTP-heZ, fittyet hányva a már bevezetett nyújtott ügy- félfogadási rendre. Egy szó, mint száz, a hely­zet elkeserítő. Ezért üdvöz­lendő a Nagykőrösi Konzerv­gyár azon felmérése, amely a fegyelmezettebb munkát, a jobb szervezést állította fó­kuszba. A vizsgálat során megállapították, hogy a gyár­ban igen magas a kiesett munkanapok száma, különö­sen a fizetés nélküli szabad­ságon lévők és az igazolatlan hiányzók aránya magas, s je­lentősen megugrott a beteg- állomány miatt kiesett mun­kanapok száma is. A munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében szigorú intézkedéseket léptettek élet­be. Többek között nem riad­nak vissza dolgozók végleges elküldésétől sem, ha nem munkaképes állapotban je­lennek meg a gyárban. A legutóbbi párt-végrehaj­tóbizottsági ülésen Görbe Fe­renc igazgató így fogalmazott: további racionális intézkedé­sek szükségesek, hogy dolgo­zóinkban is tudatosuljon a fegyelmezett, jobb munka iránti igény. Szívesen adunk helyet az eredményekről tudósító infor­mációknak is. F. E. MA:--------------­Fu rcsa családi vállalkozások (3. oldal) Közművelődés kerékpáron (5. oldal) Kezdődik a Duna Kupa (7. oldal) ilálra éiélték Jislav Ambrus! (&. oldal) Felgyorsultak a mezőgazdasági munkák Magágy készül az őszi vetéseknek Augusztus második felében az ország nagy részében any- nyi csapadék hullott, hogy felgyorsulhatott a mezőgazda- sági munka, a nagyüzemek befejezték a tarlóhántást, s a legtöbb helyen már a meg­szokott időben láthattak hoz­zá az ősziek alá szánt szer­ves- és műtrágyák kiszórásá­hoz. Pest megyében például a kartali Petőfi Termelőszövet­kezetben rövidesen befejezik a 161 hektáron termő lucerna harmadik növedékének vágá­sát, amelyből hektáronként 1,4 tonnát várnak. Ezzel egy időben folyamatosan készítik elő a talajt az őszi vetésekhez. Mintegy 3 ezer hektáros te­rületen kell elvégezniük a fontos műveleteket. A műtrá­gyaszóró gépekkel csaknem 2300 hektáros területre kell kijuttatniuk a vegyszereket, hogy a jövő évi tavaszi vetés­hez megfelelő legyen a talaj. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának el­mondották, hogy eddig jól haladnak a gazdaságok a szerves- és a műtrágyák ki­szórásával. Az őszi vetésű nö­vények talajelőkészítését az ország déli és középső részé­ben 25—30 százalékban, észa­kon pedig 15—20 százalékban Kartal határában Rába-erőgép lazítja a talajt. Barcza Zsolt lel vétele Aczél György látogatása a XVII. kerületben Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja szerdán a főváros XVII. ke­rületébe látogatott. Programja a Zrínyi utcai általános isko­lában kezdődött: a vendéget Gregor Gábor, az MSZMP kerületi bizottságának első titkára, Krébesz Károly, a ke­rület tanácselnöke fogadta, majd Juhász Gusztáv iskola- igazgató és Gazdag László párttitkár adott tájékoztatást az intézményről, annak mun­kájáról. A látogatás a Budapesti Tejipari Vállalatnál folytató­dott. / Tasi János, a vállalati pártbizottság titkára és Lacz- kó György, a gyár igazgatója ismertette a vállalat gazdasá­gi helyzetét. A mintegy 2 ezer munkást foglalkoztató s az el­múlt öt esztendő során jelen­tősen megújult üzem naponta egymillió liter tejet dolgoz fel; elsősorban Budapest élel­miszer-áruházaiba, -boltjaiba kerülnek a termékei. Aczél György a tájékoztatót köve­tően megtekintett néhány üzemegységet, majd aktívaér­tekezleten találkozott a kerü­let politikai és gazdasági ve­zetőivel. Szabad időben bőrmíves Belányi László, a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola tanára 1965 óta szabad idejében a bőrmívesség egy régen el­felejtett ágát műveli. Saját tapasztalatai, technológiai fogásai alapján készíti bőrdomborítású műveit, amelyek már az or­szág határain túl is érdeklődésre tartanak számot. Bőrből ké­szült képeinek témáját elsősorban környezetének, Vácnak mű­emlékei és törtéhclmi fejlődésének eseményei adják befejezték. Az őszi káposzta­repcét idén mintegy 80 ezer hektáron vetik el a gazdasá­gok. Ezzel a munkával Bé­kés, Csongrád és Fejér me­gyében a felénél tartanak, or­szágosan a repce egyharma- dát vetették el. Megkezdték a rozs vetését is. A lucerna és a bíborhere telepítése szep­tember 1-ig szinte mindenütt befejeződött. Már mindenütt készek a lucerna harmadik kaszálásá­val, az idei termés közepes­nek számít. A lucerna az augusztusi esők következté­ben újra fejlődésnek indult, várható, hogy az újabb növe- déket érdemes lesz betakarí­tani, ezt a munkát azonban célszerűbb legkésőbb szeptem­ber végén, illetve október el­ső napjaiban elvégezni, hogy a tél beállta előtt a növény megerősödjön. Javában tart a napraforgó betakarítása, a hét közepéig a termőterület 14—15 száza­lékáról hordták be a ter­mést, Szolnok, Tolna és He­ves megye aszály sújtotta térségeiben ennél előbbre tar­tanak. A burgonya szedésé­vel a két nagyobb tájkörzet­ben, Somogy és Szabolcs me­gyében jól haladnak, a ter­més 20—22 százalékát takarí­tották be eddig. A silókukori­ca felét az üzemek nagy ré­szében betakarították, s a déli megyékben e tömegtakar- mány-féleség 65—70 százalé­kát behordták. A szántóföldeken sokfelé nyújtott vagy két műszakban dolgoznak ezekben a hetek­ben, sőt a hétvégeken is szorgos munka folyik, a gép­műhelyekben pedig a kukorí- cabetakarításra készítik elő a kombájnokat. A javításokhoz ez idő szerint van elég alkat­rész, a jelzések szerint csu­pán a K—701-es traktorok gumiabroncsából nincs ele­gendő. A főváros környéki ingázóknak Villamos motorvonatok A nyolcvanas évek végétől — elsősorban a főváros kör­nyékéről bejáró dolgozók, ta­nulók kényelmes utazása ér­dekében — villamos motor­vonatokat szándékozik forga­lomba állítani a MÁV. A korszerű szerelvények gazdasági előnye takarékos energiafelhasználásukban rej­lik: a haladáshoz szükséges villamos energia egy részét ugyanis fékezéskor visszatáp­lálják a hálózatba. Forgalmi szepontból is előnyösebbek a hagyományos vonatszerelvé­nyeknél, hiszen a pillanatnyi utazási igénytől függően, ru­galmasan változtatható a vo­natok befogadóképessége: két — egyenként négy kocsiból álló, 700 személyes, elöl-hátul vezérelhető — szerelvény egy­szerű művelettel összekapcsol­ható vagy szétválasztható, akár a közbeeső állomásokon is. Mivel a motorvonatok gyorsulása nagyobb, mint a jelenlegi villamos mozdony húzta szerelvényeké, a mos­taninál sűrűbben követhetik egymást a vonatok. A kocsik légfűté'sűek, a széles ajtók, az alacsony lépcsők megkönnyí­tik és gyorsítják a ki- és be­szállást. A biztonságot fokoz­za, hogy az ajtókat a vezető zárja és reteszeli, így azok menet közben nem nyithatók. A motorvonatok prototípu­sa — a Ganz-MAVAG, a Ganz Electric és a MÁV kö­zös fejlesztése — a jövő év derekára készül el. Körülbelül egyéves próbafutás után kez­dődhet a sorozatgyártás. A MÁV — anyagi lehetőségeitől függően — előreláthatólag hatvan villamos motorvona­tot szerez majd be. Vala­mennyit a budapesti igazga­tóság területén állítják for­galomba, s ott is elsőként azokon a vonalakon, ahol a különösen erős napi „ingázás’’ mellett számottevő az üdülő- forgalom is. A századforduló végéig összesen 250—280 vil­lamos motorvonatra lenna szükség a főváros környékén a teljes elővárosi forgalom le­bonyolítására. A motorvonatok karbantar­tására, naponkénti szervizelé­sére új bázist létesít a MÁV Tatai úti telepén. Itt a ki- sebb-nagyobb javítások mel-. lett naponta kívül-belül meg is tisztítják a kocsikat. Közeledik a szezon Etolajműszakok A napraforgó-termesztés időszerű kérdéseiről tanácsko­zott Sárbogárdon száznyolc­van mezőgazdasági szakem­ber. A felszólalók hangsúlyoz­ták: a gazdaságos termesztés fenntartása érdekében na­gyobb figyelmet érdemel a nemesítőmunka, a jó minősé­gű vetőmag előállítása. Szól­tak arról is, hogy az idén ko­rábban érik a napraforgó, így a gyárak már augusztus tő­től hozzálátnak a termés fel­dolgozásához. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom