Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

Kereskedelmi őrjárat Vándormadár a piactér A gödöllői piacra tartó utam során azon gondolkod­tam, hogy piacunk az elmúlt 50 év során hány helyen is­helyezkedett el. Jóval a fel- szabadulás előtti évtizedben a volt községház udvarán volt a kirakodópiac, ahol az ős­termelők és a viszonteladók (kofák) standja helyezkedett el. Kinn az utcán a kispark szélén, ahol most az áruház, áll, a kocsipiac volt, később ez elkerült a Darányi, a mai Petőfi utcába. A felszabadulás után egy ideig ismét a köz­pontban volt a piac, majd ki­került a régi 3-as út mellé, oda, ahol ma az autójavító van. Itt korszerűsítették is, áldoztak rá. Üzletek nyíltak, eleven élet folyt, hiszen jár­művel be tudtak állni és hely volt bőségesen. Egy napon át­költöztették a centrumba, a Gábor Áron utcába. Itt nem élt hosszú időt, következett a mozi udvara, ahol ma rende­zik a piacokat. Ez sem végle­ges hely, ezt mindenki tudja. Távlati tervekben bevásárló- központról beszélünk, ahol a lakosság ellátása szempontjá­ból jelentős szerepe lesz majd az üzletsornak és a piacnak. E gondolatoktól kísérve ér­keztem a piacra. Egymás után két alkalommal is, hogy árak­ban és látogatottságban, fel­hozatalban és keresletben kü­lönbséget tehessek. Első meg­látásra tapasztalhattam, hogy A nap programja Szeptember 27-én: Gödöllő, művelődési ház: Samu Géza szobrászművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya; Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű, megtekinthető az előtérben. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szeptember 28-án: Gödöllő, művelődési ház: Samu Géza szobrászművész kiállítása, megtekinthető 10— 13 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű, megtekinthető 'az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és. környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: Bronzkori temető Versegen, időszaki kiállítás, megnyitó 11 órakor. Együtt töltött órák Túl sok a tilalom sok esetben a kereskedőknél olcsóbb az áru, mint a terme­lőknél, igaz, náluk talán fris­sebb. Ahogyan jártam a soro­kat, úgy jegyeztem fel a ta­pasztalatokat. Rajkó Zoltán dmat-, bazár- és felsőruházati sátránál a gazda a melegítő nap hatására a forgalommen­tes időben bóbiskolt. Sok volt a piacon látogatá­somkor a zöldpaprika és a vágott virág. A paprikaárusok főként zsámboki asszonyok voltak, akik egymásra mutat­va mondották, ha ők nem len­nének itt, nem is lenne papri­ka. Viccelődtek, nagyokat ne­vettek, kértek, hogy a nevüket ne írjam ki. A kérésnek ele­get téve mondhatom, kedves eladókkal találkoztam össze. A pénteki és a hétfői árakat összehasonlítva nem találtam változást. A karfiol 30 forint, a lila hagyma 22—24, a vörös 13—18, a fokhagyma 160. A burgonyát 6, 8, és 10 forin­tért kínálják, az uborka 26, a paradicsom 10—14, a zöldbab 45—50, a zöldborsó 40 és 50 forintba kerül. A káposzta ki­lója 10, a kelkáposztáé 28 fo­rint. Paprikát 18-tól 24-ig, al­mapaprikát 20, cseresznyepap­rikát 26 forintért vehetünk. Az őszibarack ára 10 és 20. az almáé 10, 16 és 18, a szőlő 32 és 42 forint. A tojás 2,80 fo­rint. Cs. J. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szeptember 27-én és 28-án: 101 kiskutya. Színes ameri­kai rajzfilm. Csak 4 órakor! Orfeusz és Eurydiké. Színes magyar film. 6 és 8 órakor! Bagi szüret Felvonulás, bál A hagyományos szüreti fel­vonulás és bál ezúttal sem marad el Bagón. A Dózsa György Művelődési Központ rendezésében a szüreti menet vasárnap délután két órakor indul a Petőfi térről. Este pedig nyolc órakor kezdődik a szüreti bál, melyen a mo­gyoródi zenekar muzsikál. Aszód Bronzkori temető A Bronzkori temető Verse­gen című időszaki kiállítást vasárnap, szeptember 28-án 11 órakor nyitják meg az aszódi Petőfi Múzeumban. LUŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Galga-parti termelőszövetkezet A vártnál több napraforgó TI a felnőttek társaságában gyerekekről beszélgetünk, gyakran megállapítjuk: sok­kal érzékenyebbek, kritiku- sabbak a maiak, mint mi vol­tunk. Azt hiszem, mindehhez hozzátehetjük még, felnőtteb­bek is: nemcsak testi fejlődé­sük gyorsult meg, hanem szellemileg, lelkileg is koráb­ban érnek. Emberileg is töb­bek. Természetesen vannak kivételek. Hogy miért van ez így? Ta­lán azért, mert többet lát a mai gyerek az életből, mint mi láttunk. Talán azért, mert nagyobb önállóságra kénysze­rül. Esetleg a történelmi ese­mények gyors változása tükrö­ződik személyisége fejlődésé­ben. Mindegyik válasz igaz lehet külön-külön is, de együttesen biztosan igaz. Á fenti gondolatok a Gödöl­lő—Budapest között közlekedő HÉV egyik kocsiján erősödtek meg bennem, amikor a 45 perces utat végigbeszélgettem 14—15 éves fiúk, lányok cso­portjával. Űtitársaim között ipari tanulók, gimnazisták, szakközépiskolások egyaránt akadtak. Naponta teszik meg az utat, s úgy tűnt, örültek a beszélgetésnek. Azzal kezdő­dött a társalgásunk, hogy az egyik lány panaszkodott tár­sának, édesanyja, de különö­sen az édesapja túlságosan sok tilalomfát állít néki. Mo­ziba csak a délutáni előadásra mehet, diszkóba egyáltalán nem járhat, még kézilabdázni sem engedik, ezért aztán igen sokszor hazudnia kell otthon, amit nem szívesen tesz, de rá­kényszerül. Itt avatkoztam a beszélge­tésbe. Kamasz, egyetemista fiút idéztem, aki azt mondta az apjának: a barátod szeret­nék lenni, mert tudd meg, hogy a barátját soha nem ve­ri át az ember, de mit kezd­het egy morcos, zord apával? A többiek felfigyeltek a be­szélgetésre, s ki-ki mondta a magáét otthoni tapasztalatai­ról, ezért vettem a bátorságot, és megkérdeztem: ti milyenek lesztek, ha egyszer eléritek a kort, amikor szülőkké vál­tok? Goidon Edit: — Tárgyila­gosan bírálom el a gyerekeim tetteit. Visszaemlékezem majd a gyerekkoromra és nem trak- tálom hosszú lelkifröccsökkel. Inkább néhány mondatban mondom el a véleményemet. Úgy jobban megérti. A mai felnőttek szeretnek hosszú prédikációkat tartani. Egyszó­val.: nem szeretnék hozzájuk hasonlítani. Krizsán Péter: — Ha egy gyereknek becsúszik egy rossz jegy, otthon rögtön kezdődik a lelkigyakorlat: a mi időnk­ben!... nyomják a szöveget. Én, ha szülő leszek, nem idé­zem folyton a múltat, hanem Kiss István a szállítószalagon Visszavonhatatlanul itt az ősz. Sorra érnek azok a me­zőgazdasági növények, ame­lyek sorsáért annyit aggód­tunk a nyáron. Nem kivétel a napraforgó sem, amely szép virágzatával a forró, nap­sütéses nyarat. idézi. Most már múlandó szépségétől megfosztva, olajos magvakkal teli tányérját a föld felé for­dítva várja, hogy minél előbb learassák. Mint annyi más mezőgazdasági nagyüzemben a galgamácsai Gaíga-parti Összefogás Termelőszövetke­zetben is megindult a napra­forgó termésének a betakarí­tása. Az egyik nap késő dél­utánján terepjáró kocsival indultunk az ikladi határba, hogy tanúi lehessünk a nap­raforgó aratásának. Kétféle hibrid Látványosabb irányjelzőket keresve sem találhattunk vol­na, mint azokat a porfelhő­ket, amelyeket a Chugyík István, Babinecz Pál, Braun János, Dudás János, Zsig- mond Ferenc és Ecker János által vezetett kombájnok ver­tek fel. Az egymás mellett derekasan dolgozó arató-csép­a jelenre nevelem a gyerekei­met. Pálos Zsolt: — Szerintem a szülő legyen jó munkás, szor­galmas dolgozó. Mintaképül álljon a gyereke előtt, ne kocsmázzon, ne legyenek ká­ros szenvedélyei, a fizetését adja haza. Sok kommentár nem kell az elmondottakhoz. Az elvá­rások gondolkodásra késztet­hetik a szülőket: ilyenek va­gyunk. Nem fordul elő, hogy úgy jelenünk meg a gyerek előtt, mint a család zsarno­ka? Nem fordul elő, hogy a gyerek őszinte érdeklődését- atyai tekintélyünkkel némít- juk el? Halász János szavaival vá­laszolhatok: — Ha a gyéréit már nagyobb, 14—16 é.ves, sokszor kell vele hosszabban beszélgetni, hátha nem ért egyet a szüleivel, más elkép­zelései vannak, akkor módot kell adni számára, hogy min­dent elmondhasson. Könczöl Csilla: — Mindig úgy beszélgetek majd a gye­rekemmel, mintha nem az anyja, hanem a barátnője len­nék, akinek gátlás nélkül min­dent elmondhat. Általában azt látom, hogy a felnőttek és a gyerekek között van egy átha­figyeli a kirostált mag útját. (Hancsovszki János felvétele) lő gépek vágóasztala alatt ro­pogott a napraforgó szára. — Jó ezt hallani a fülünk­nek — jegyezte meg Tankó Sándor növénytermesztési fő- ágazatvezető-helyettes, alkal­mi útitársunk, majd hozzátet­te: ez is bizonyítja, megérett a növény a betakarításra. A gépek munkája közben sem­miféle említésre méltó hiba nem akadt, ezért megkértük Tankó Sándort, tájékoztasson bennünket. — Termelőszövetkezetünk­ben,, 6QÓ, hektárnyi , területen termesztettünk napraforgót. Környékünk talajadottságai­nak és éghajlati viszonyainak leginkább a jugoszláv hibri­dek felelnek meg, ezek hoz­zák itt a legkedvezőbb ter­mést. A többféle hibrid közül mi az NSIJ—26 és a 27-es faj­tát választottuk, Magyar hib­rideket is vetettünk: a Cito- sol—4 és a G—98-ast. A hib­ridekre jéllemző még, hogy nagy termőképességűek, és a különböző növényi betegsé­gekkel szemben jó ellenálló- képességűek. — Ezeket a kedvező tulaj­donságokat csak megkoronáz­za a legfontosabb tulajdonsá­guk: a magas olajtartalom. tolhatatlan fal, ami a nagyok világa, hát én ezt ledöntöm. Még a kínos kérdésekre is nyugodtan és őszintén kellene válaszolni. Állítom, ha egy lány igazán őszinte lehet az anyjához, akkor minden baj­tól meg lehet menteni. —. Kovács Zsuzsanna: — Én szakítanék időt arra, hogy so­kat, nagyon sokat legyek együtt a gyerekeimmel. Kirán­dulni járnánk, moziba men­nénk, kiállításokat látogat­nánk. És mindent együtt. Az egész család. És mindent meg­beszélnénk, mi tetszett, mi nem tétszett. Észre sem vettük, már' az Örs vezér téren voltunk. Jól kibeszélgettük magunkat, ál­lapították még. Amikor elvál­tunk, egy 12—13 évvel ezelőtti iskolai felmérésem jutott eszembe. A kartali általános iskola hatodik osztályában kérdeztem meg hétfőn reggel huszonkét gyerektől, hogy a vasárnapot ki töltötte együtt a 'szüleivel. Egyetlen kéz emelkedett magasba. C zegény gyerekek, mond- tam akkor, s érveltem, mint most teszem. Ha a ma gyéreké más, mint mi voltunk, ha érzékenyebb, ha kritiku­sabb • és sokat megélt nemze­dékünktől sokat kér számon, és ezt mi felismertük, tudjuk, akkor adjuk meg számára ezt a többletet: emberségből, ideálokból, együtt töltött okos órákból. Fercsik Mihály Ezeknél a hibrideknél a ka­szat olajtartalma elérheti a 48—50 százalékot is. Az elő­zetes becsléseink szerint és a már betakarított mennyiség alapján egy kicsivel jobb eredményt várunk a tavalyi­nál. Várjuk ezt mindazok el­lenére, hogy a szélsőséges időjárás ezt a növényt sem kímélte. Aszály, eső A késői kitavaszodás miatt a talajelőkészítő munkák két hetet késtek. A vetés előtt a szeles időjárás hatására ki­száradt a magágy teteje. En­nek ellenére április második felében befejeztük a vetést. Az alaposan megmunkált magágyból egyenletesen kel­tek ki a kis növénykék. Ké­sőbb kissé lelassult a fejlődés üteme, mert a földek nem kaplak elegendő csapadékot. Csak a június közepén lehul­lott eső csökkentette némileg a vízhiányt. A meleg, száraz időjárás hatására nem léptek fel növényi betegségek, s emiatt nem is kellett ellenük védekezni, így ez jelentős megtakarítással járt. Július közepén egyöntetű volt a vi­rágzás, s emiatt a megtermé- kenyülés is jól sikerült. Az említett időszak után követ­kezett az aszály, majd az augusztus elején esett 20 mil­liméter csapadék újra rend­be hozta az addigi károkat. Szemmel láthatóan egyfor­mán éretté vált a naprafor­gó az aratásra. — Ez egy mesterséges fo­lyamat eredménye, amelyet a Régióné nevezetű vegyszerrel idéztünk elő. Az említett ve­gyi anyagot helikopterről per­meteztük a növényekre, ame­lyek a szer hatására azonos időben értek meg. Szár, tányér — Aratáskor a kombájn csak a tányért és a szár felső részét vágja le, alsó részét a traktorok vontatta szárzúzó töri össze. A zúzalékot a ké­sőbbiekben tárcsával befor­gatjuk a talajba, ezzel is ja­vítjuk annak humusztartal­mát. A kicsépelt magvakat a három pótkocsis IFA az ikla­di szárítóba hordja, ahol a jelenlegi 11 százalékos víz­tartalmat nyolc százalékra csökkentik. A tárolásra kész magvakat csak a következő év elején szállítjuk majd a feldolgozó üzemekbe. Kovács I. Csaba Tervszerű bontás A rönkvár A János utcai lakótelep játszóterén lévő rönkvárat a közeljövőben fel kell újítani. Az eltelt esztendőkben az idő, az állandó használat, no meg néhány erős gyerek részben tönkretette. Geren­dák dőltek ki, a torony meg­lazult, jó néhány cölöp el­korhadt. Az építmény bal­esetveszélyessé vált, mint ko­rábban a csúszda, amit szin­tén le kellett bontani. A kör­nyező padokat sem kímélték az idő viszontagságai, no meg bizonyos rongáló kezek. A szomszédos sportpályák drótkerítése szintén inkább lyuk, mint háló. Rövidesen az elhasználódott elemeket lebontják, s jövőre az egész várat újjáépítik. Rendbe hoz­zák a padokat s pótolják a I dróthálót. H Szombati jegyzet« Diófa . Gödöllő, egyik magaslati pontján állunk. Diót maj­szoltunk. Abból, ami lepo­tyogott. Jó kis dió; állapí­tottuk meg, egészséges, hé­ja könnyen törik, nem kell hozzá segédeszköz, csak egy másik szem. Enyhe nyomásra mindkettő meg­roppan, s máris hozzájutot­tunk a jóízű bélhez. Hála az ültetőnek, jó fát válasz­tott ki annak idején. Va­jon ki lehetett az? Szemre­vételezzük a fát, törzsének vastagságából próbálunk következtetni korára, ab­ból arra, mikor ültethet­ték. ötven, hatvan éve? Mindegy. Olyanok ültették, akiknek sejtelmük sem le­hetett, hogy egykoron mi állunk dús lombkoronája alatt. Diófák érlelik gyü­mölcsüket a szomszédban is. Azok gyümölcsét szin­tén messziről jött emberek élvezik. — Halljátok, diófát nem fogok ültetni — jelenti ki váratlanul az egyik maj­szoló. — Az én koromban diófát ültetni? ! Még mást se nagyon érdemes. Mire fölnönek, megerősödnek, érdemleges mennyiséget te­remnek, addigra én mam- mogni fogok. A gyerekeim­nek? Őket a telek nem ér­dekli. Az elején jöttek ide párszor, s amikor látták, itt nem nagyon lehet han- cúrozni, focizni, otthon maradtak. Ezért is válasz­tottunk olyan fákat — ma­gyarázza tovább —, ame- lyek gyorsan nőnek, hamar fordulnak termőre. Megszólalt a harmadik is. Hallott valamit gyorsan termőre forduló diófáról, esetleg azt érdemes ültet­ni, szerencsés esetben még mi verhetjük le az első na­gyobb termést. Régen egé­szen más volt. A nagyapák is könnyű szívvel ültethet­tek diófát, hisz ott lábat- lankodott körülöttük az, aki a termését élvezi né­hány év múlva. Öröm volt diófát ültetni, annak a, csöppségnek, aki napsuga- ras derűvel aranyozta be a nagypapa életét. Ma senki sem lehet biztos abban, hogy az unoka áldja majd a kezét, állva, mint most mi, a diófa alatt. Egyre na­gyobb a jövés-menés, itt születünk, az ország .másik végében dolgozunk, s ki tudja, hol .lesz végső nyug­helyünk. A modernizáló­dással még inkább így lesz, mi a folyamat elején • tartunk. A legfejlettebb or­szágokban a gyakori költö­zés a jellegzetes életforma. — Ha jobban belegondo­lunk, akkor mi egész éle­tünkben mást se csinálunk, csak diófát ültetünk — mondta az, aki kijelentet­te, ö bizony nem ültet. Ré­gebben a suszter, az aszta­los, a bognár ismerte azt. akinek a cipőt, szekrényt, szekeret készítette. Ha ja­vítani kellett az elkopott holmit, megint visszakerült hozzá. A bognár akár na­ponta láthatta remekmű­vét. Kiállt a kapu- elé, s nézte szekerét, hogyan gu­rul. Ma? A televíziót, rá­diót, autót készítő ember véletlenül sem találkozik azzal, aki használja gyárt­mányát. A cipőipari dol­gozó sem. Számolatlanul kerül ki kezük közül a portéka, legtöbbször csak annak egy része. Nemhogy a leendő gazdát, a szalag végére érve a cipőt, autót, rádiót, televíziót sem isme­ri meg. Ha így nézzük, hagytuk helyben, akkor ültethetünk diófát..Mi itt, mások amott. Lehet, hogy nem a leszár- mazottaink ülnek hűvösé­ben, verik le termését, ha­nem mások. A mieink is a másét. így nézve kell ül­tetnünk, hiszen, ha minden­ki úgy gondolkozik, aho­gyan az elején szóló mond­ta, akkor pár évtized múl­va nem lesz diófa. Diófa nélkül pedig nem érdemes élni. Ebben maradtunk. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom