Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
1986. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT 5 Ügyészek, bírák, ügyvédek tanácskozása Jogalkotás, jogalkalmazás A váci Madách Imre Művelődési Ház adott otthont tegnap a Dunakanyar jogász- napok Pest megyei rendezvényének. A Magyar Jogászszövetség Pest megyei szervezete a TIT Pest megyei szervezetével közösen szervezte a nagyszabású tanácskozást. Dr. Csernok Gyula, a Pest Megyei Bíróság elnöke, az MJSZ Pest megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Nagy László;■= az MJSZ főtitkára mondott megnyitó beszédet. Ezt követőén dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár Jogéletünk időszerű kérdései címmel tartott tájékoztatást adó referátumot. Ezt követően dr. Samu Mihály, az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karának tanszék- vezető egyetemi tanára megnyitotta a művelődési ház előcsarnokában — a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó közreműködésével rendezett — könyvkiállítást. A tanácskozás szekcióülésekkel folytatódott. Az állam- igaizgátási jogi szakosztály ülésén dr. Fonyó Gyula, az MTTH elnökhelyettese A hatósági munka változásai címmel tartott előadást. A büntetőjogi szakosztály, vállalati és szövetkezeti tagozat közös ülésének résztvevői dr. Lévai Tibor, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze helyettesének előadását hallgatták meg a ,töry:ényességi felügyelet időszerű kérdéseiről. A polgári- családjogi-munkajogi szakosztály közös ülésén dr. Ho- reczky Károly, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyettese szólt a polgári ítélkezés néhány időszerű kérdéséről. Nemcsak a jogászokat, az egész közvéleményt foglalkoztatják azok a gondolatébresztő témák, melyeket dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár Dunakanyar 50- gá*i»M/fjők‘' mr 'rhegj'fi Veh^ dézvényén elhangzott referátumában. Mint hangsúlyozta, a továbbiakban dől majd el, hogy mi lesz a válasz a felvetett kérdésekre. Egy része ezeknek az állam- igazgatás területére vonatkozik. Vitatható, hogy jól van- nakie megállapítva a hatáskörök? Adott esetben a lassú ügyintézést nemcsak és nem is elsősorban a hanyag munkának, inkább a korszerűtlen szervezetrendszernek lehet-e tulajdonítani? Ehhez kapcsolódó témakör a jelenlegi képesítési rendszer megkérdőjelezése. Vitatható, hogy az államigazgatás egyes területein feltétlenül szükséges-e az egyetemi végzettség, és ennek megkövetelése nem devalválja-e a jogi diploma értékét. A közvéleményben is megfogalmazódik esetenként, a közvetlen és a közvetett demokráciát érintőleg, hogy minden olyan ügyet testületnek kell-e. eldönteni, melyet odautalnak? Nem lenne-e célszerűbb a személyi felelősséget erősíteni? Dr. Borics Gyula szólt a jogalkotásról, jogalkalmazásról. Hangsúlyozta, nagyon sok a jogszabály, meggyőződése szerint ennyire nincs szükség. Másrészt viszont kétségtelen, hogy a növekedés objektív folyamatnak az eredménye. Szervezetrendszerünk az utóbbi években bonyolultabbá vált, és ezt szabályozni kell. Ugyanakkor vannak jogszabályok, melyeket hatályon kívül lehetne helyezni. Társadalmunk bizonyos mértékig hozzászokott ahhoz, hogy egyes kérdéseket alapos megfontolás helyett paragrafusokkal intézzen el, és ezen lehet változtatni. Bonyolult témakör a gazdálkodás és a jog viszonya. Egyes, erre vonatkozó jogszabályokat nem azért kell módosítani, mert eleve rosszak voltak, hanem megváltoztak a körülmények, melyeket szabályozni voltak hivatottak. Ez bizonytalanságot szül az emberekben. Az államtitkár beszélt a családvédelmet érintő témakörökről — ezzel kapcsolatban az alkoholizmusról is —, melyeket nem lehet kizáró- iag jQgs^bályQlskal j^Mezni, mélyebben kelj keresni az bkfóKat és á Ihő^eíSizés lehetőségeit. A referátumban szerepeltek a büntetőjog és a büntetésvégrehajtás egyes tapasztalatai is. A javító-nevelőmunka nem tekinthető eredményesnek, a jelenleg alkalmazott tételes pénzbüntetést pedig célszerűnek látszik differenciált pénzbüntetésre átváltani. Ga. J. Parton, vízen a Dunánál (Folytatás az 1. oldalról) gazdálkodást, a közlekedést, az energiaellátást, a hírközlést, a kereskedelmet, a vendéglátást, a szolgáltatást, a szálláshelyeket, a kulturális és egészségügyi ellátást érintik. A megfogalmazott program azért értékes, mert benne a kezdeményezést, a szellemi és anyagi erők összefogását érezzük. Erénye a nyitottság, s ez feltételeket teremt árra, hogy rugalmasan kövesse az esetleges változásokat. Lehetőség, sőt parancsoló szükségesség, hogy a tervek megvalósulását állandóan figyelemmel kísérjék, hiszen azok szorosan igazodnak az érintett megyék és települések fejlesztési elképzeléseihez. A Duna kínálta vízi út adott, ám közel sincsenek meg az evezős csónakok, illetve nagyobb túrahajók kikötéséhez megfelelő feltételek. Az NSZK-ban 40 ezer motorcsónak van. Ausztriában ennek kétharmada. Tulajdonosaik a Duna magyarországi szakaszát is felkeresnék, ha a megfelelő fogadási feltételek nem hiányoznának. És bizton mondhatjuk, hogy a német ajkúakon kívül jönnének más országokból is. A befektetés tehát mindenképp meghozná a gyümölcsét. Ezért, no meg a hazai igények miatt is időszerű a téma, melyet tegnap tűzött napirendjére a KDIB elnöksége — minden bizonnyal nem utoljára. A gondolatébresztő írásos anyag kapcsán számos Ötlet hangzott el például arról, miként lehetne gyorsabbá tenni a külföldről érkezők hazánkba történő beás kiléptetését, hol érdemes új kikötőket építeni a hozzájuk tartozó kulturált szociális létesítményekkel, illetve hogyan lehetne a már meglévő pontonokat okosan kihasználni, megteremtve az üzemanyagvétel, a szervizelés és az őrzés lehetőségét is. Az eszmecsere résztvevői megállapodtak abban, hogy a témában minden érintett szervezettel együttesen kell tárgyalni, elősegítve a hazai és nemzetközi vízi turizmust és élénk vízi sport kibontakozását. F. E. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-1 ülésén megerősítette a szakszervezeti munka gyakorlat által is igazolt legfőbb elveit. Megállapította, hogy a párt megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a szakszervezeteknek, következetesen támaszkodik a szakszervezeti mozgalomra. A Központi Bizottság ugyanakkor igényelte is a szakszervezeti politika bevált elveinek, gyakorlatának következetes folytatását, hozzáigazítását a szocialista építőmunka magasabb követelményeihez, változó feltételeihez. A szakszervezetek funkciói szerves egységet alkotnak, ezeknek egymással összhangban érvényesülniük kell. A gazdasági feladatok jó elvégzése szolgáltat alapot az érdekvédelmi tevékenységhez, a szocialista építés eredményei nyújtanak fedezetet a jogok gyakorlásához, A nevelőmunka segíti mind a gazdasági, mind az érdekvédelmi teendők ellátását. Történelmi tapasztalat, hogy egyik funkció sem hanyagolható el társadalmi konfliktusok veszélye nélkül. Nőtt a tömegbázis Exportalma. Nagykőrösön az Arany János Termelőszövetkezet 62 hektáros almás- kertjében javában tart a vitamindús gyümölcs szedése. A fákról lekerülő termes egy része, mintegy 35 vagon exportra kerül. Képünkön Kara Imréné és Mészáros Ferencné konténerbe önti a kívánatos gyümölcsöket (Hancsovszki János felvétele) Az alapelv: önállóan, elkötelezetten egzisztenciális függőség hatása is. Tapasztaltunk bátortalanságot is a bírálatban még olyan esetben is, amikor egyes negatív jelenségeket már a környezet is elítél, az érdekelt szakszervezet és pártszervezet, valamint a kommunisták részéről nem történik meg a várt határozott fellépés. Az ilyen esetekben úgy látszik, megfeledkeznek arról, hogy a problémák elleni kritikai fellépés nemcsak jog, hanem kötelesség is. A tagságnak felelnek A szakszervezeti munka korszerűsítését nem mindig követte a pártirányítás tartalmának, módszereinek változása. A pártszervezetek egy része nem ismeri megfelelően a szakszervezeti munka fejlesztésére hozott politikai döntéseket. Ezért helyenként nem elég világos a szakszervezetek szervezeti önállóságának helyes értelmezése. Néhány helyen előfordul, hogy a pártszervezetek nem megfelelően irányítják, segítik, lényegében magukra hagyják a szakszervezeti szerveket, másutt olyan kérdések eldöntésébe is beleszólunk, amelyek a szakszervezet belső szervezeti jogkörébe tartoznak. Milyen értelemben önállóak tehát a szakszervezetek? Nem tértől és időtől függetlenül azok. Egyszerre önállóak és elkötelezettek. Elkötelezettek a párt politikája, a munkásosztály, a szocializmus ügye iránt, de élik a maguk önálló szervezeti életét. A szakszervezeti aktivisták és tisztségviselők a tagságnak felelnek. A szakszervezetek önállóságának különösen három területen.. van pagy jelentősébe. Először: közvetítik a párt politikáját a tagsághoz, ugyanakkor jelzik, továbbítják a dolgozók igényeit, javaslatait a párthoz. Másodszor: önálló partneri viszonyt alakítanak ki az állami és gazdasági szervekkel. Kiemelt jelentőséget kapnak jelenleg ezek a kapcsolatok az üzemek, a vállalatok, az intézmények szintjén, hiszen a munka hangsúlya és a fejlesztési lehetőségek is itt vannak. A harmadik szféra, amiben a szakszervezetek önállóságának meg kell mutatkoznia — ez o tagság érdekeinek szolgálata. Ennek az érdemi önállóságnak gyakorlati megvalósításában is érdemi szerep vár az ott dolgozó kommunistákra. Nem válhat öncélúvá A XIII. kongresszus határozata felhívja a figyelmet arra, hogy a vezetők fordítsanak nagyobb gondot a tájékoztatásra, támaszkodjanak a dolgozók, a közösség véleményére, javaslatára. Ennek megfelelően a pártszervek és a szakszervezetek követeljék meg a vezetőktől a dolgozók véleményének rendszeres kikérését, az érdemi válaszadást. Segítsék a bírálathoz szükséges jó munkahelyi légkör kialakulását, növeljék a szakszervezeti tagok politikai érettségét a valóság megítéléséhez, az önértékeléshez szükséges készségüket. Tanítsák meg a dolgozókat, szak- szervezeti tagokat, a bírálat elvszerű módjára; arra, hogy a bírálatok mindig segítő- szándékúak és konkrétak legyenek. megfelelő helyen és megfelelő időben hangozzanak el. Ne tűrjék meg. hogy egyesek a .bírálatot lebecsüljék, vagy rossz néven vegyék. Minden eszközt használjanak fel a bírálat szellemének megvédése és a jogosan bírálók védelme érdekében. Határozzák meg pontosan a vezetők beszámolási kötelezettségét. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy a szakszervezetek munkája egészségesen fejlődik és kialakult tevékenységüknek két fő iránya. Az egyik, hogy mozgósítják, szervezik, nevelik a tömegeket a fejlett szocialista társadalom építésére. A másik, hogy képviselik, védelmezik tagságuk érdekeit, törvényes jogait. A tömegszervezeti munkának ez a két funkciója dialektikus egységet képez, nem választható el egymástól. A szakszervezetek jogai « dolgozók jogai. A szakszervezetek jog- és hatásköre sem válhat öncélúvá. A szakszervezeti mozgalomnak kötelessége, hogy jól éljen ezekkel a jogokkal — a dolgozók érdekében. A Központi Bizottság állásfoglalása ezeket a kérdéseket is tisztázta. Lezárta a szakszervezetek jog- és hatásköre körüli vitákat, s minden kommunista kötelességévé tette ezek tiszteletben tartását. Ezek alapján arra van szükség, hogy a szakszervezetben dolgozó párttagok tevékenységük minden formáját, területét hassa át & párt politikájának terjesztése, magyarázata, elfogadtatása. Segítsék elő, hogy a dolgozók lássák személyes munkájuk társadalmi fontosságát, ismerjék fel személyes érdekeiket a társadalom egyetemes céljaiban és ezek megvalósításához járuljanak hozzá. Ennek érdekében jobban hasznosítsák a tömegszervezeti, mozgalmi munka már kialakult és bevált sajátos formáit, eszközeit, tegyék azokat tartalmasabbá. Hozzáértő irányítás A jövőben még inkább szükség van arra, hogy minden pártszerv és szervezet rendszeresen és hozzáértően foglalkozzon a hozzá tartozó szakszervezetek irányításával. Általánossá kell tenni azt a “helyes szemléletet és gyakorlatot is, hogy a társadalmi és tömegszervezetekben végzett pártmunka minden vonatkozásban teljes értékű pártmegbízatás legyen. Küldjenek még több — a tömegmunkát szerető és értő — párttagot konkrét megbízatással a szakszervezetekbe. Jobban vegyék figyelembe a rátermettséget, a képzettséget és nem utolsósorban az egyéni érdeklődést is. A pártszervezetek tegyék alkalmassá a szakszervezetekben dolgozó kommunistákat a kettős feladat minél jobb ellátására. A kommunistáknak ahhoz, hogy felelősséggel tudják képviselni és érvényesíteni a párt politikáját, tudniuk kell, hogy mit képviseljenek. A pártszervek, a pártvezetőségek rendszeresen hívják össze a szakszervezetekben pártmegbízatással dolgozó kommunistákat, tájékoztassák őket a párthatározatokról, a pártvezetés álláspontjáról és fogalmazzák meg számukra konkrét teendőiket. A munka folyamatában segítsék és ellenőrizzék őket, adjanak módot arra is, hogy az ott dolgozó párttagok elmondhassák tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat. Elemezve a szakszervezeti munka politikai, a szakszervezetek pártirányításának megyei tapasztalatait, felelősséggel állíthatjuk, hogy ösz- szességében eredményes munka folyik Pest megye szak- szervezeti szervezeteiben. Javult, tartalmasabb lett a pártszervezetek irányító, segítő. ellenőrző munkája. A központi, a megyei határozatok megvalósulnak, érvényesülnek. A megyében a kommunisták és a szervezett dolgozók együttműködése tovább erősödött. Mindazok a feladatok, amelyek megyénk előtt állnak, csak úgy valósíthatók meg, ha a párt a társadalmi szervezetek. így a szakszervezetek színvonalas, alkotó munkájára támaszkodik, ha elismerjük és segítjük tevékenységük mind szélesebb kibontakozását. DR. ARATÓ ANDRÁS, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának vezető titkára a szakszervezeti szerveknek a figyelmet fordítani a gazdasági életben? Elsősorban arra, hogy továbbra is következetesen érvényesítsék politikai befolyásukat, a politika eszközeit abban, hogy az üzemi, vállalati tervekben maradék nélkül megfogalmazódjanak a népgazdasagi terv célkitűzései és még inkább arra, hogy még is valósuljanak. Nyilvánvaló tehát; pártszer- veink, a szakszervezeti szervek az ott dolgozó kommunisták egyértelműen felelősek azért, hogy minden munkahelyen a népgazdaság helyzetével, népgazdasági terveink főbb célkitűzéseivel összehangolt termeléspolitikát és termelési tevékenységet folytassanak. Feltétel a jó légkör Fontos feladat, hogy rendszeresen ellenőrizzék a termelési folyamatok szervezését, hogy azok a leghatékonyabban biztosítsák a kitűzött gazdasági célok elérését. Hassanak oda, hogy a vezetők termelésirányítása során fordítsanak nagyobb gondot a dolgozókkal való kapcsolatra. A feladatok eredményes megoldásához elengedhetetlenül szükséges a kedvező munkahelyi légkör, amelyben kibontakozhatnak és megvalósulhatnak az alkotó kezdemé-, nyezések. A pártszervezetek, a szakszervezeti szervek munkájuk során érjék el, hogy a jó munkahelyi légkör kialakulását az üzemi demokrácia fórumainak tartalmas, rendeltetésszerű működése is segítse elő és erősítse. A pártszervezetek ellenőrizzék az állami, a gazdasági vezetők munkáját, támogatást nyújtva az egyszemélyi felelősség fokozásához, a fegyelmezettebb munkára irányuló intézkedések, a gazdaságos termelés érdekében hozott határozatok végrehajtásához. Biztosítsák, hogy a vezető posztokon a párt politikáját értő, megvalósítani képes káderek dolgozzanak. Pártszervezeteink együttműködve a helyi szakszervezeti szervekkel törekedjenek a szocialista munkaverseny pozitív vonásainak továbbfejlesztésére, a formális elemek, mindenekelőtt a meny- nyiségi szemlélet megszüntetésére. A vállalati kollektívák, a szocialista brigádok kezdeményezéseit, felajánlásait irányítsák legfontosabb gazdaságpolitikai céljaink helyi megvalósítására. A termelést segítő tevékenység, munkaverseny segítse elő a termék- szerkezet korszerűsítését, a szállítási feltételek pontos betartását, a gazdálkodás színvonalának emelését, a minőség javítását, a takarékos anyag- és energiagazdálkodást, a termelés, a munka szervezettségének javítását: a termelési kooperáció erősítését, a folyamatban levő beruházások gyors befejezését és üzembe helyezését, a tőkés export fokozását. A dolgozók a jó politikai légkör hatására nyíltabban lépnek fel a visszásságok ellen és véleményükkel, javaslatukkal segítik a problémák megszüntetését, ez jó dolog. Az azonban kevésbé. hogy esetenként hiányzik a szükséges nyíltság. Egyes kommunista vezetők, szakszervezeti funkcionáriusok is elv- szerűnek nem nevezhető módon mérlegelnek, „differenciálnak”. Kritikai észrevételeik tartalmát és irányát nem a bírálandó fogyatékosságok szabják meg, hanem az. hogy á bírálat kikre vonatkozik. Az ilyen magatartásban többek között szerepet játszik az A KB és a megyei pártbizottság lüö4. február Z3-Í, a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló határozatai a megyében is pontosították a szakszervezetek helyét, szerepét, funkcióit, a pártirányítás elveit, valamint az állami, gazdasági vezetéshez való viszonyát. A pártszervezetek, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták, szakszervezeti aktívák céltudatos politikai munkája következtében Pest megyében is erősödött a szak- szervezetek társadalmi befolyása, a tekintélye, nőtt tömegbázisa. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták a párt politikájának végrehajtásával erősítették a párt tömegkapcsolatát és jól segítik a megyei feladatok gyakorlati végrehajtását. A szak- szervezetekben dolgozó kommunistáknak igen fontos, kiemelkedő szerepük van a párt határozatainak gyakorlati megvalósításában, a part tömegbázisának erősítésében. Elég arra utalni, hogy a megye 250 ezer szakszervezeti tagja közül 20 százalék a párttag. A megválasztott szb- tisztségviselők 33 százaléka tagja az MSZMP-nek. Az elmúlt időszakban a megyei pártbizottság és szervei folyamatosan ellenőrizték éS segítették azt, hogy a területi pártszervek határozatai, intézkedései összhangban legyenek a párt politikájával, illetve a központi szervek állásfoglalásaival. E területen alapvetően rend van a megyében. A VII. öíévgs terv időszakában a gazdaságpolitika fő célja az, hogy lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát és szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat. A politikai, mozgalmi munkában, amelyet a gazdaság területén fejtünk ki, a jövőben is számolnunk kell azzal, hogy lesznek olyan feladataink, amelyek megoldásában nemcsak a szabályozók. az állami rendelkezések fognak játszani elsődleges szerepet, hanem a gazdaság területén dolgozó vezetők, párt-, szakszervezeti, mozgalmi szervek politikai felelősségének vállalása és érvényesítése. Milyen tartalmi kérdésekre kell tehát a pártszerveknek és
