Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
6 aqmIéW&í 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA Jogi tanácsok Az átlagkereset visszatartásának esetei A volt házastársak lakáshasználata • A telki szolgalom ® A nagyszülők láthatási Joga • Egy termelőszövetkezet építöágazatánál dolgozik P. S. táplószelei asztalos. Főnöke fegyelmi eljárást indított ellene és fizetését nem adta ki. Olvasónk sérelmezi munkahelyi vezetője eljárását. P. S. leveléből nem tűnt ki, hogy ellene fegyelmi eljárás van-e folyamatban, vagy pedig munkáltatója kiszabott fegyelmi határozat alapján tartja vissza keresetét. A fegyelmi eljárás alatt a munkáltató jogosult a dolgozót legfeljebb 1 hónapra állásából felfüggeszteni, ha a fegyelmi vétség súlya ezt indokolja, vagy a dolgozó távoltartása szükséges a munkahelyétől. A felfüggesztés általában akkor indokolt, ha a dolgozó olyan fegyelmi vétséget követett el, amely miatt valószínűleg elbocsátják, illetve akkor is ez az eljárás, ha jelenléte hátrányosan befolyásolja a munkáját, vagy annak a veszélye áll fenn, hogy a vétség elkövetésének bizonyítékait megsemmisíti. A felfüggesztés időtartamára a dolgozót átlagkereset illeti meg, melynek 50 százalékát egy hónapra tarthatja vissza a munkáltató. A felfüggesztéstől és a kereset visszatartásáról a dolgozót írásban is értesíteni kell. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésével a dolgozót a határozat végrehajtásáig .külön intézkedés és értesítés nélkül állásából fel kell függeszteni, ezen idő alatt a munkáltatónak a teljes átlagkeresetet vissza kell tartani. Olvasónkkal szemben tehát akkor jogos a munkabér visz- szatartáíB? hat a munkáltatója az szerint járt el. 1 • J. K.-né budaörsi fény- képész írjaj házasságomat a bíróság felbontotta, ele a kétszobás tanácsi lakásunkat sajnos nem tudtuk elcserélni. A bíróság előtt egyezséget kötöttünk, ^melyben a lakás- használatot megosztottuk. Eddig türelmesen viseltem ezt a nehéz helyzetet, de volt férjem az új feleségét Ide akarja hozni. Megteheti-e ezt? — kérdezi olvasónk. Sajnálatos, hogy a volt házastársak a házasság felbontását követően sok esetben egy fedél alatt kényszerülnek élni, más lakásmegoldás hiányában. Ha azok az okok, amelyek a házasság felbontásához vezetnek, tovább hatnak, hiába a bíróság által meghúzott határok, a helyzet a további konfliktusok forrása. Még jobban elmérgesítheti a volt házastársak viszonyát, ha új életük színteréül a közös lakást választják. Ezt a szándékúkat azonban a jogszabályok sérelme nélkül nem valósíthatják meg. A közös lakásban visszamaradt volt házastársak ugyanis továbbra is bérlőtársak maradnak, akiket egyenlő jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. A felek tehát bármilyen lakással kapcsolatos rendelkezésüket csak a másik fél hozzájárulásával, egyetértésével tehetik meg. Ez különösen vonatkozik arra az esetre, amikor a lakásba újabb személyt akar befogadni az egyik fél. Ezt ugyanis csak a másik fél hozzájárulásával teheti meg. A jogszabály csak a bérlőtárs kiskorú gyermeke esetében tehet kivételt. Öt ugyanis hozzájárulás nélkül be lehet fogadni a lakásba, mást azonban nem. Olvasónknak tanácsoljuk, hogy a volt férjet jogtalan elhatározásának megváltoztatására hívja fel. Ha a férfi hajthatatlan marad, más lehetőség hiányában kérje a bíróságtól bérlőtársa lakáshasználatának megszüntetését. • Telkem egy részét két éve eladtam, írja H. Z. veröcema- rori lakos. Az adásvételi szerződésbe foglaltuk azt is, hogy a vevő az alsó út megközelítésére szolgalmi jogot biztosít számomra. Egy hónapja az átjárási lehetőséget megvonta tőlem; és az utat kerítéssel zárta le. Arra hivatkozik, hogy más úton, kis kerülővel is eljuthatok oda, ahová eddig az ő telkén keresztül jártam. Joga van-e ehhez? — kérdezi levélírónk. Olvasónk az adásvételi szerződésben meghatározott telki szolgalmat kötött ki, melynek keretében a vevő vállalta, hogy a szerződésben foglaltaknak megfelelően biztosítja saját területén olvasónk átjárását. A telki szolgalom — hacsak a szerződés ettől nem tér el — korlátlan időtartamra való jog, de a jogosult az idegen ingatlant csak szükségleteinek indokolt mértékéig használhatja. A használat mértékét az ingatlan adottságai, az ingatlanon való gazdálkodás vagy egyéb tevékenység módja és . körülményei határozzák meg. A szolgalmat létrehozó szerződésben meg kell határozni, hogy a szolgalom mire irányul. E jogot nemcsak a fél terület tulajdonosa, hanem az ő jogán mindazok gyakorolhatják, akik a terület használatában részt vesznek, vagy akiknek ott-tartózkodása indokolt. . A szolgalmat a tulajdonos érdekeinek kímélésével kell gyakorolni, tehát oly módon, ahogy az a legkevésbé terhes. A jogosultnak tartózkodnia kell attól, hogy a kötelezett ingatlanára bármilyen káros hatást fejtsen ki, ha pedig ilyet tesz, köteles a kárt megtéríteni. A telki szolgalom szerződésben meghatározott jog, melyet a kötelezettnek önhatalmúlag nem, kizárólag csak bírósági úton lehet megszüntetni. A szolgalom, mint említettük, korlátlan időtartamra szól, addig áll fenn, amíg,•Laz a szükséglet, melynek kielégítése céljából létrehozták, meg nem szűnik. Ha a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához többé már nem szükséges, a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, vagy felfüggesztheti. Megszüntetésre akkor kerül sor, ha a szükséglet megszűnése végleges, felfüggesztésre pedig, ha a szolgalom gyakorlására átmenetileg nincs szükség, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a későbbiekben még lehet. Olvasónkat tehát szomszédja önhatalmúlag nem zárhatja el szolgalmi jogának gyakorlásától, de annak megszüntetéséért keresettel fordulhat a bírósághoz. • D. S. gödöllői csoportvezető súlyos közlekedési balesetet okozott, amelyért 10 hónap szabadságvesztésre Ítélték. Sohasem volt dolgom a törvénnyel — írja panaszosunk —, ezért szabadulásom után mindenki azon Igyekezett a környezetemben, hogy ezek az Idők nyomtalanul múljanak el. Csak a menyem kivétel, aki nem engedi, hogy egyetlen unokámat elvthessem magammal, arra hivatkozik, hogy a börtönviseltnek nem adja oda a gyereket. A nagyszülőket ugyanúgy megilleti az a jog, hogy unokájukkal rendszeres kapcsolatot tartsanak, figyelemmel kísérjék sorsuk alakulását, mint az elvált szülőket. A szülői felügyeletet gyakorlók indokolatlanul nem akadályozhatják meg, hogy a nagyszülők és a kiskorú unoka között harmonikus kapcsolat alakuljon ki. Ha a nagyszülőknek ez a joga csorbát szenved, a gyámhatóságtól kérhetik a láthatás biztosítását. A láthatást a hatóság akkor engedélyezheti a nagyszülőknek, ha a kiskorú testi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem veszélyezteti, illetve nem akadályozza. A hatóságnak a döntése előtt elsősorban a kiskorú érdekeit kell figyelembe venni, de meg kell vizsgálni a láthatási joggal élni kívánó személyek erkölcsi életét, egészségügyi körülményeit, és az ügyfelek méltányos érdekeit figyelembe véve kell határozni. Jelen esetünkben a nagypapa, pusztán, .^záltal,; ■. hof szabadság vesztésié 'ffeife nem veszti el a láthatási jogát, hanem a gyámhatóság a körülmények alapos mérlegelésével, a bűncselekményhez vezető okok feltárásával, azok morális hatásával mérlegeli, hogy a kiskorú érdekei indokolttá teszik-e a láthatást. Olvasóink részére minden csütörtökön 11—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk, leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Dr. Sinka Imre Elfogtok o brutális anyát Cipővel verte gyermekét Megdöbbentő bűncselekmény ügyében folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság. A kerepestarcsai kórházból érkezett bejelentés június 13-án arról, hogy súlyos fejsérüléssel szállították hozzájuk a héthónapos Nagy Ildikót. A kislány, akinek betörték a koponyáját, egyébként is rendkívül leromlott, elhanyagolt állapotban volt. Szemmel láthatóan korábban sem gondozták, nem törődtek vele. Otthagyta a kicsit A nyomozás során fény derült az előzményekre. A harmincéves Nagy Györgyné június 11-én összecsomagolta a holmijait, és két gyermekével együtt, magántaxin elhagyta kerepestarcsai lakását. Férjének egy dísztávirat papírján írt néhány Sort, mely szerint végleg eltávozott, ne is próbáljon meg utánamenni. Legkisebb gyermekét azonban — sajátos módon — nem vitte el magával. A férfi miután elolvasta az üzenetet, a szomszédokra bízta a csecsemőt, mert, mint mondotta, el akarja intézni a bölcsődei elhelyezést. A szomszédasszony megpróbált enni adni a gondozatlan, betegnek látszó csecsemőnek, majd észrevette a fejsérülést, és orvosi segítséget kért. Ildikó ekkor már rövidesen kórházba került. A szomszédok tanúvallomásából az derül ki, hogy Nagy- né és a férje is rendszeresen italozott. Az asszony elhanyagolta a gyermekeit. A második osztályba járó kisfiát gyakran iskolába sem engedte, azzal, hogy segítsen inkább otthon. Gyakran küldte az italboltba borért, pálinkáért. A férfi rendszeresen verte a feleségét. Ruhában aludjak, * rá U M #.;»«•*» A«r * A lakás rendkívül piszkos, elhanyagolt volt, a gyerekek gondozatlanok, többnyire ruhástól aludtak. A csecsemő megbetegedett és kórházba került, de az anyja felgyógyulása után haza sem akarta hozni onnan. Nagy Györgyné nem tagadja, amit a szomszédok állítanak az életmódjukról. — A férjem szinte rendszeresen vert — mondotta. — Azért is, ha én ittam, azért is, ha ő ivott. Mindig talált valami okot arra, hogy nekemÁ bőn útján Bl. Csavargással ellopott árak A bíróság elé kerülő fiatalkorúak 50—55 százaléka csavarog, mielőtt eljut a bűncselekményig. Ez bizonyos megelőző negatív folyamat eredményeként alakul ki. Kísérő tünetei: a családi kapcsolatok fellazulása, az iskolai és munkahelyi kötelezettségek elhanyagolása. A céltalan semmittevés, az értékes órákat rabló csellen- gés és sodródás vált át az éjszakai kimaradozásba, •végső fokon összeütközésbe a törvényeinkkel. Rászokott az ivásra A társtalanság, a bandába verődés, a csavargás, a céltalan időtöltés gyakori velejárója az alkoholfogyasztás. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények 10 százalékában közvetlenül az' italozás játszott szerepet. Nem egy fiatalkorú esetében volt indító motívum: minden áron megteremteni a szenvedély kielégítésének anyagi feltételeit. Erre mutat a következő eset: ' \ A bíróság elé került fiatalkorú szülei alkoholisták. A családban gyakori volt a veszekedés és a tettlegesség is. A fiú még gyermekkorában rászokott az italra, a dohányzásra. Tanulni nem szeretett, sokat hiányzott igazolatlanul, és társaival szemben durVa magatartást tanúsított. Tizennégy éves volt, amikor egyik nap betért az italboltba és megivott négy féldeci barack- oálinkát. Ugyanitt tartózkodott egy férfi, akit látásból ismert. Amikor az ittas férfi eltávozott, a fiú utána ment. Elhatározta: leüti és elveszi a pénzét, hogy ismét italt tudjon venni. Követelte a férfitől a pénzét, s mikor az nem adta, ököllel többször az arcába vágott, majd amikor a földre esett, bele is rúgott. Az eszméletét vesztett ember ruházatát átkutatta és a zsebéből kivette 600 forintját. A pénz nagy részét italra költötte. A fiatalkorút rablás miatt ítélte el a bíróság. Ugyanakkor a vendéglátó- hely alkalmazottja ellen — mivel kiszolgálta szeszes itallal a fiatalkorút — szabálysértési eljárást indítottak. Hasznos szórakozás A szülők, az iskolák, a tanácsadók, az úttörő-, a KISZ- szervezetek, továbbá a helyi sport-' és művelődésügyi szervek együttműködve sokat tehetnek azért,' hogy a gyerekek szabadidejüket ne az utcán csavargással, rossz társaságban, hanem jól szervezett, hasznos programot nyújtó közösségekben, kulturáltan töltsék el. A különböző szakkörök, sportfoglalkozások és egyéb közösségi, szervezeti lehetőségek fontos szerepet játszhatnak a gyerekek szabadidejének kitöltésében. Elsődlegesen a családi környezet feladata, hogy ellenőrzéssel és irányítással lerakja az alapjait a fiatalok megfelelő, egészséges szabadidő-felhasználásának. E tekintetben az iskola is fontos szerepet tölt be. Többek között éppen az iskolai nevelés hivatott arra, hogy kiegyenlítse azokat a különbségeket, melyek az eltérő feltételek között élő családok köréből kikerülő fiatalok között mutatkoznak. Az iskola nevelő és felügyelő tevékenységének ezért ki kell terjedni a szabadidő eltöltésére is. Tapintat, megértés A káros baráti környezet kialakulásának megelőzésében széles körű társadalmi együttműködésre van szükség, melynek hatékonyabbá tételére a megyei főügyészség közelmúltban végzett felmérése nyomán tucatnyi komplex javaslatot tett a megyei alkoholizmus elleni bizottságnak. Az eredményekhez időre, sok tapintatra, hozzáértésre van' szükség, és csak a helyi, társadalmi erőket bevonó, felelősségteljes közös munka hozhatja meg a kedvező eredményt. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze, á Magyar Kriminológiai Társaság tagja essen. Emiatt nagyon elkeseredtem, és egyre kevesebb türelmem volt a családomhoz. A kislányt nem valami nagyon szerettem, ha sírt, megvertem. Bosszúból hagytam őt otthon, hogy tudja meg a férjem, mit jelent egy csecsemővel lenni. Senkinek sem szóltam arról, hogy egyedül maradt a lakásban. Teljesen védtelen Ami a brutális tett és a különválás előzményeit illeti, az derült ki, hogy Nagy György és a felesége előzőleg nagyon összeveszett. A férfi szokása szerint alaposan megverte a feléségét, aki elhatározta, hogy elköltözik, és szokása szerint legkisebb, teljesen védtelen gyermekén vezette le az indulatait. Megverte a kislányt derékszíjjal, kanállal, és szandáljának a sarkával is. Minden valószínűség szerint az az utóbbi okozta a koponyatörést. A brutális anya ügyében folytatódik a büntetőeljárás. Gál Judit Böjtön után Ismét vádlott Bobrovácz József 31 éves ráckevei alkalmi munkás már kijárta a börtöniskolát. Garázdasápért, üzérkedésért éveket töltött rács mögött. Szabadulása után sem javult meg.. ........................... Ráckevén egy idős asszony névünnepére jött össze a társaság. A késő esti órákban szórakozásból kilyukasztotta egy nő Lada gépkocsijának kerekeit, és ugyancsak megrongálta egy másik asszony kerékpárját. Az épület sarkában elhelyezett 150 literes gázolajtartály csapját kinyitotta, és tartalmát a földre engedte. Egy fiatalember Bobrováczot munkájában megzavarta, de amikor kérdőre vonta, összeverte őt. Más alkalommal, egy fiatal lány a ráckevei Keve Szálló előtt autóstopra várt, miután a Kiiákunlacházára menő autóbuszt lekéste. Bobrovácz felajánlotta, hogy kocsiján hazaviszi. Közben durván a leányra támadt, aki eszméletét vesztette. A rendőrség a sértett által adott személy- és ko- osileírás alapján a merénylőt rövidesen elfogta. A. I. Tékával vagy anélkül? AZ ORSZÁG 3079 települése közül 2740-ben a lakosság többsége megszavazta a tele pülésfejlesztési hozzájárulás bevezetését. A tanács 149 településen nem kezdeményezte a hozzájárulás megállapítását, 65 településen még nem zárták le a témát, s eddig csupán 125 községben és városban mondtak nemet a tehóra. Németh Zoltán pénzügyminisztériumi osztályvezető adta ezt a tájékoztatást a kő zelmúltban egy kerekasztal beszélgetés során. Ugyanott mondta el dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának el nőké, hogy a, teho küencven- sz^l^kcw^elfpgadása —, hi-í szén ilyen az arány — társa- dalompolitikailag lényegesen többet jelent az így befolyó évi 800—900 millió forintnál, hiszen a lakosság akaratát és segítő szándékát fejezi ki. A tehóval vagy anélkül eldöntése természetesen a községek és városok lakóinak szuverén joga. Az is tény, hogy — ugyancsak elhangzott az említett beszélgetés alkalmával — a VII. ötéves terv időszakában a településfejlesztési hozzájárulás a tanácsok bevételének nem jelentős része. Az a 149 település, ahol nem is kezdeményezték, s az a 125, ahol nemet mondtak rá, bizonyára elboldogul majd a hozzájárulás nélkül is. Mégis érdemes felfigyelni arra, hogy mi van a hozzájárulásról való lemondás hátterében. S az is tanulságos, hogy számos helyen miért múlott csak néhány százalék nem szavazaton a teho sorsa. A tapasztalatok szerint alapvető kérdés volt az igazán népszérű, a lakosság többségét érintő közérdekű célok megválasztása. Ahol ezt nem sikerült már előzetesen kipuhatolni, ott még a valóban hasznos, a nagy többség érdekeit szolgáló létesítmény ígérete sem nverte meg az embereket. Volt olyan város, ahol például az idősek helyzetét. javító szociális központ, úttörő nyári tábor, iskolaépítés, biztonságos vízellátás került az elérendő, támogatásra váró célok közé, mégis csak fele arányban voksolt mellette a lakosság. A sokféle vonzó cél bizonyára megosztotta a ^avazatokat az érdekviszonyoknak megfelelően, s ez volt az oka a sikertelenségnek. Másutt, ahol kezdettől fogva megígérték, hogy a befolyó összeget a tanácstagi alapba helyezik, s a lakosságot közvetlenül érintő célokra fordítják, ez az arány jóval kedvezőbben alakult. Elmondták a Hazafias Népfront e munkára felkért aktivistái és a bevont segítőtársak azt is. hogy sok múlott a beszélaetések tónusán, a meeevőző érveken, vasvis a felvilágosítást nyújtó személven. annak felkészültségén és bizalmat ébresztő szavain. Egyáltalán a megfelelő tájékoztatáson, a demokratikus légkör kialakulásán, vagy ennek hiányán. Ahol a tanácstag nem vette azt a fárad-’ ságot, hogy legalább házcsoportonként beszéljen a választóival, ott az a látszat alakult ki, hogy a tanácsi szerveknek sem fontos ez az egész. Mint a későbbi értékelés során kiderült, volt olyan városrész, ahol a ház- felügyelő csöngetett be a kérdőívvel, s ő is szedte ösz- sze — minden magyarázat nélkül — a papírokat. Akadt olyan lakóház is, ahol a levélszekrényekbe dobálták be a kérdőíveket, s azok beküldését az illető öntevékenységére bízták. Bizonyára az ilyen és ehhez hasonló módszerek is közrejátszottak abban, hogy az ilyen helységekben a hozzájárulást nem szavazta meg a lakosság. Felmerül a kérdés, vajon szabad-e ilyenkor is a közakarat érvényesülését látni a sikertelenségben. Azt hiszem, hogy sokkal célravezetőbb a tényeken okulva a nyílt község- és várospolitika módszerein, lehetőségein elgondolkodni. Mert akármennyire is nem számottevő a befolyó összeg, az igazi nyereség vagy a veszteség nem csak forintokban mérhető. A lakossággal való párbeszéd — a választás óta ilyen méretekben aligha; került erre sor — termékenyítő hatását ez esetben is nehéz volna túlbecsülni. Érdemes (lenne) összegezni a családoknál lefolyt beszélgetések legfőbb tapasztalatait, az ott elhangzott észrevételek — a teho „intézményét” illető általános vélemények — lényegét. Nyugdíjas pedagógus ismerősöm például, mások aggodalmát is tolmácsolva, az egyenlősdi ellen emelt szót. Szerinte a jövedelmek szerinti differenciálás volna igazságos. bár az kétségtelenül nagyobb adminisztratív munkát hárítana a tanácsokra. Akadtak, nem is kevesen, akik a pénzösszeg megválthatóságának lehetőségeire hívták fel a figyelmet, mondván: sok olyan szakember van, aki szívesen ledolgozná a hozzájárulási összeget. Lehet, hogy az ilyen módszerek már keverednének a társadalmi munka szervezésével, de ki tudja, hátha éppen a rugalmas megoldások teremthetnék meg az egész lakosságot mozgósító — a célok elérését segítő — nagy, népi összefogást. A FIGYELEM a hozzájárulást megszavazó helységek felé fordul, hiszen most válik el a gyakorlatban, mihez is kezdenek ezzel a lehetőséggel, mint a demokratizmust is segítő politizálás egyik eszközével. Reméljük, hogy az ötven. százalék körüli eredmény miatt visszahúzódók sem ki- bic módjára lesik ezt az erőfeszítést, hiszen amit elmulasztottak, az mégiscsak vesztesége lesz idővel a közösségnek, a helység lakóinak. F. Tóth Fái
