Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

6 aqmIéW&í 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA Jogi tanácsok Az átlagkereset visszatartásának esetei A volt házastársak lakáshasználata • A telki szolgalom ® A nagyszülők láthatási Joga • Egy termelőszövetkezet építöágazatánál dolgozik P. S. táplószelei asztalos. Főnöke fegyelmi eljárást indított elle­ne és fizetését nem adta ki. Olvasónk sérelmezi munkahe­lyi vezetője eljárását. P. S. leveléből nem tűnt ki, hogy ellene fegyelmi eljárás van-e folyamatban, vagy pe­dig munkáltatója kiszabott fegyelmi határozat alapján tartja vissza keresetét. A fegyelmi eljárás alatt a munkáltató jogosult a dolgo­zót legfeljebb 1 hónapra ál­lásából felfüggeszteni, ha a fegyelmi vétség súlya ezt in­dokolja, vagy a dolgozó tá­voltartása szükséges a mun­kahelyétől. A felfüggesztés általában akkor indokolt, ha a dolgozó olyan fegyelmi vétséget kö­vetett el, amely miatt való­színűleg elbocsátják, illetve akkor is ez az eljárás, ha jelenléte hátrányosan befo­lyásolja a munkáját, vagy an­nak a veszélye áll fenn, hogy a vétség elkövetésének bizo­nyítékait megsemmisíti. A felfüggesztés időtartamá­ra a dolgozót átlagkereset il­leti meg, melynek 50 százalé­kát egy hónapra tarthatja vissza a munkáltató. A fel­függesztéstől és a kereset visszatartásáról a dolgozót írásban is értesíteni kell. Az elbocsátást kimondó fe­gyelmi határozat kézbesítésé­vel a dolgozót a határozat végrehajtásáig .külön intéz­kedés és értesítés nélkül ál­lásából fel kell függeszteni, ezen idő alatt a munkáltató­nak a teljes átlagkeresetet vissza kell tartani. Olvasónkkal szemben tehát akkor jogos a munkabér visz- szatartáíB? hat a munkáltatója az szerint járt el. 1 • J. K.-né budaörsi fény- képész írjaj házasságomat a bíróság felbontotta, ele a két­szobás tanácsi lakásunkat saj­nos nem tudtuk elcserélni. A bíróság előtt egyezséget kö­töttünk, ^melyben a lakás- használatot megosztottuk. Ed­dig türelmesen viseltem ezt a nehéz helyzetet, de volt fér­jem az új feleségét Ide akarja hozni. Megteheti-e ezt? — kér­dezi olvasónk. Sajnálatos, hogy a volt házastársak a házasság fel­bontását követően sok eset­ben egy fedél alatt kénysze­rülnek élni, más lakásmegol­dás hiányában. Ha azok az okok, amelyek a házasság felbontásához vezetnek, to­vább hatnak, hiába a bíróság által meghúzott határok, a helyzet a további konfliktu­sok forrása. Még jobban el­mérgesítheti a volt házastár­sak viszonyát, ha új életük színteréül a közös lakást vá­lasztják. Ezt a szándékúkat azonban a jogszabályok sé­relme nélkül nem valósít­hatják meg. A közös lakásban vissza­maradt volt házastársak ugyanis továbbra is bérlőtár­sak maradnak, akiket egyen­lő jogok illetnek meg és kö­telezettségek terhelnek. A fe­lek tehát bármilyen lakással kapcsolatos rendelkezésüket csak a másik fél hozzájárulá­sával, egyetértésével tehetik meg. Ez különösen vonatkozik arra az esetre, amikor a la­kásba újabb személyt akar befogadni az egyik fél. Ezt ugyanis csak a másik fél hozzájárulásával teheti meg. A jogszabály csak a bérlőtárs kiskorú gyermeke esetében tehet kivételt. Öt ugyanis hozzájárulás nélkül be lehet fogadni a lakásba, mást azon­ban nem. Olvasónknak tanácsoljuk, hogy a volt férjet jogtalan elhatározásának megváltozta­tására hívja fel. Ha a férfi hajthatatlan marad, más le­hetőség hiányában kérje a bí­róságtól bérlőtársa lakáshasz­nálatának megszüntetését. • Telkem egy részét két éve eladtam, írja H. Z. veröcema- rori lakos. Az adásvételi szerződésbe foglaltuk azt is, hogy a vevő az alsó út meg­közelítésére szolgalmi jogot biztosít számomra. Egy hónap­ja az átjárási lehetőséget meg­vonta tőlem; és az utat kerí­téssel zárta le. Arra hivatko­zik, hogy más úton, kis ke­rülővel is eljuthatok oda, aho­vá eddig az ő telkén keresztül jártam. Joga van-e ehhez? — kérdezi levélírónk. Olvasónk az adásvételi szerződésben meghatározott telki szolgalmat kötött ki, melynek keretében a vevő vállalta, hogy a szerződésben foglaltaknak megfelelően biz­tosítja saját területén olva­sónk átjárását. A telki szol­galom — hacsak a szerződés ettől nem tér el — korlátlan időtartamra való jog, de a jo­gosult az idegen ingatlant csak szükségleteinek indo­kolt mértékéig használhatja. A használat mértékét az in­gatlan adottságai, az ingatla­non való gazdálkodás vagy egyéb tevékenység módja és . körülményei határozzák meg. A szolgalmat létrehozó szer­ződésben meg kell határozni, hogy a szolgalom mire irá­nyul. E jogot nemcsak a fél terület tulajdonosa, hanem az ő jogán mindazok gyakorol­hatják, akik a terület haszná­latában részt vesznek, vagy akiknek ott-tartózkodása in­dokolt. . A szolgalmat a tulajdonos érdekeinek kímélésével kell gyakorolni, tehát oly módon, ahogy az a legkevésbé ter­hes. A jogosultnak tartózkod­nia kell attól, hogy a kötele­zett ingatlanára bármilyen káros hatást fejtsen ki, ha pedig ilyet tesz, köteles a kárt megtéríteni. A telki szolgalom szerző­désben meghatározott jog, me­lyet a kötelezettnek önha­talmúlag nem, kizárólag csak bírósági úton lehet megszün­tetni. A szolgalom, mint em­lítettük, korlátlan időtartamra szól, addig áll fenn, amíg,•Laz a szükséglet, melynek kielé­gítése céljából létrehozták, meg nem szűnik. Ha a jogo­sult ingatlanának rendelte­tésszerű használatához többé már nem szükséges, a bíróság a telki szolgalmat megszün­tetheti, vagy felfüggesztheti. Megszüntetésre akkor kerül sor, ha a szükséglet megszű­nése végleges, felfüggesztésre pedig, ha a szolgalom gya­korlására átmenetileg nincs szükség, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a későbbiekben még lehet. Olvasónkat tehát szom­szédja önhatalmúlag nem zárhatja el szolgalmi jogának gyakorlásától, de annak meg­szüntetéséért keresettel for­dulhat a bírósághoz. • D. S. gödöllői csoportve­zető súlyos közlekedési bal­esetet okozott, amelyért 10 hónap szabadságvesztésre Ítél­ték. Sohasem volt dolgom a törvénnyel — írja panaszosunk —, ezért szabadulásom után mindenki azon Igyekezett a környezetemben, hogy ezek az Idők nyomtalanul múljanak el. Csak a menyem kivétel, aki nem engedi, hogy egyetlen unokámat elvthessem magam­mal, arra hivatkozik, hogy a börtönviseltnek nem adja oda a gyereket. A nagyszülőket ugyanúgy megilleti az a jog, hogy uno­kájukkal rendszeres kap­csolatot tartsanak, figyelem­mel kísérjék sorsuk alakulá­sát, mint az elvált szülőket. A szülői felügyeletet gyakor­lók indokolatlanul nem aka­dályozhatják meg, hogy a nagyszülők és a kiskorú uno­ka között harmonikus kap­csolat alakuljon ki. Ha a nagyszülőknek ez a joga csor­bát szenved, a gyámhatóság­tól kérhetik a láthatás bizto­sítását. A láthatást a hatóság akkor engedélyezheti a nagy­szülőknek, ha a kiskorú tes­ti, szellemi és erkölcsi fejlő­dését nem veszélyezteti, illet­ve nem akadályozza. A hatóságnak a döntése előtt elsősorban a kiskorú ér­dekeit kell figyelembe venni, de meg kell vizsgálni a lát­hatási joggal élni kívánó sze­mélyek erkölcsi életét, egész­ségügyi körülményeit, és az ügyfelek méltányos érdekeit figyelembe véve kell hatá­rozni. Jelen esetünkben a nagy­papa, pusztán, .^záltal,; ■. hof szabadság vesztésié 'ffeife nem veszti el a láthatási jo­gát, hanem a gyámhatóság a körülmények alapos mérlege­lésével, a bűncselekményhez vezető okok feltárásával, azok morális hatásával mérlegeli, hogy a kiskorú érdekei indo­kolttá teszik-e a láthatást. Olvasóink részére minden csütörtökön 11—19 óra kö­zött ingyenes jogi tanács­adást tartunk, leveleikre pedig folyamatosan vála­szolunk. Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Dr. Sinka Imre Elfogtok o brutális anyát Cipővel verte gyermekét Megdöbbentő bűncselek­mény ügyében folytat nyomo­zást a Pest Megyei Rendőrfő­kapitányság. A kerepestarcsai kórházból érkezett bejelentés június 13-án arról, hogy sú­lyos fejsérüléssel szállították hozzájuk a héthónapos Nagy Ildikót. A kislány, akinek be­törték a koponyáját, egyéb­ként is rendkívül leromlott, elhanyagolt állapotban volt. Szemmel láthatóan korábban sem gondozták, nem törőd­tek vele. Otthagyta a kicsit A nyomozás során fény de­rült az előzményekre. A har­mincéves Nagy Györgyné jú­nius 11-én összecsomagolta a holmijait, és két gyermekével együtt, magántaxin elhagyta kerepestarcsai lakását. Férjé­nek egy dísztávirat papírján írt néhány Sort, mely szerint végleg eltávozott, ne is pró­báljon meg utánamenni. Legkisebb gyermekét azon­ban — sajátos módon — nem vitte el magával. A férfi mi­után elolvasta az üzenetet, a szomszédokra bízta a csecse­mőt, mert, mint mondotta, el akarja intézni a bölcsődei el­helyezést. A szomszédasszony megpró­bált enni adni a gondozatlan, betegnek látszó csecsemőnek, majd észrevette a fejsérülést, és orvosi segítséget kért. Ildi­kó ekkor már rövidesen kór­házba került. A szomszédok tanúvallomá­sából az derül ki, hogy Nagy- né és a férje is rendszeresen italozott. Az asszony elhanya­golta a gyermekeit. A máso­dik osztályba járó kisfiát gyakran iskolába sem enged­te, azzal, hogy segítsen in­kább otthon. Gyakran küldte az italboltba borért, pálin­káért. A férfi rendszeresen verte a feleségét. Ruhában aludjak, * rá U M #.;»«•*» A«r * A lakás rendkívül piszkos, elhanyagolt volt, a gyerekek gondozatlanok, többnyire ru­hástól aludtak. A csecsemő megbetegedett és kórházba került, de az anyja felgyógyu­lása után haza sem akarta hozni onnan. Nagy Györgyné nem tagad­ja, amit a szomszédok állíta­nak az életmódjukról. — A férjem szinte rendsze­resen vert — mondotta. — Azért is, ha én ittam, azért is, ha ő ivott. Mindig talált va­lami okot arra, hogy nekem­Á bőn útján Bl. Csavargással ellopott árak A bíróság elé kerülő fiatalkorúak 50—55 százaléka csavarog, mielőtt eljut a bűncselekményig. Ez bizonyos megelőző negatív folyamat eredményeként alakul ki. Kísérő tünetei: a családi kapcsolatok fellazulása, az is­kolai és munkahelyi kötelezettségek elhanyagolása. A céltalan semmittevés, az értékes órákat rabló csellen- gés és sodródás vált át az éjszakai kimaradozásba, •végső fokon összeütközésbe a törvényeinkkel. Rászokott az ivásra A társtalanság, a bandába verődés, a csavargás, a cél­talan időtöltés gyakori velejá­rója az alkoholfogyasztás. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények 10 százalé­kában közvetlenül az' italozás játszott szerepet. Nem egy fiatalkorú esetében volt in­dító motívum: minden áron megteremteni a szenvedély kielégítésének anyagi feltéte­leit. Erre mutat a következő eset: ' \ A bíróság elé került fiatal­korú szülei alkoholisták. A családban gyakori volt a ve­szekedés és a tettlegesség is. A fiú még gyermekkorában rászokott az italra, a dohány­zásra. Tanulni nem szeretett, sokat hiányzott igazolatlanul, és társaival szemben durVa magatartást tanúsított. Tizen­négy éves volt, amikor egyik nap betért az italboltba és megivott négy féldeci barack- oálinkát. Ugyanitt tartózko­dott egy férfi, akit látásból ismert. Amikor az ittas férfi eltávozott, a fiú utána ment. Elhatározta: leüti és elveszi a pénzét, hogy ismét italt tud­jon venni. Követelte a férfi­től a pénzét, s mikor az nem adta, ököllel többször az ar­cába vágott, majd amikor a földre esett, bele is rúgott. Az eszméletét vesztett ember ruházatát átkutatta és a zse­béből kivette 600 forintját. A pénz nagy részét italra köl­tötte. A fiatalkorút rablás miatt ítélte el a bíróság. Ugyanakkor a vendéglátó- hely alkalmazottja ellen — mivel kiszolgálta szeszes ital­lal a fiatalkorút — szabály­sértési eljárást indítottak. Hasznos szórakozás A szülők, az iskolák, a ta­nácsadók, az úttörő-, a KISZ- szervezetek, továbbá a helyi sport-' és művelődésügyi szer­vek együttműködve sokat te­hetnek azért,' hogy a gyere­kek szabadidejüket ne az ut­cán csavargással, rossz társa­ságban, hanem jól szervezett, hasznos programot nyújtó közösségekben, kulturáltan töltsék el. A különböző szak­körök, sportfoglalkozások és egyéb közösségi, szervezeti le­hetőségek fontos szerepet játszhatnak a gyerekek sza­badidejének kitöltésében. Elsődlegesen a családi kör­nyezet feladata, hogy ellenőr­zéssel és irányítással lerakja az alapjait a fiatalok megfe­lelő, egészséges szabadidő-fel­használásának. E tekintetben az iskola is fontos szerepet tölt be. Többek között éppen az iskolai nevelés hivatott arra, hogy kiegyenlítse azo­kat a különbségeket, melyek az eltérő feltételek között élő családok köréből kikerülő fia­talok között mutatkoznak. Az iskola nevelő és felügyelő te­vékenységének ezért ki kell terjedni a szabadidő eltöltésé­re is. Tapintat, megértés A káros baráti környezet kialakulásának megelőzésében széles körű társadalmi együtt­működésre van szükség, melynek hatékonyabbá tételé­re a megyei főügyészség kö­zelmúltban végzett felmérése nyomán tucatnyi komplex ja­vaslatot tett a megyei alko­holizmus elleni bizottságnak. Az eredményekhez időre, sok tapintatra, hozzáértésre van' szükség, és csak a helyi, társadalmi erőket bevonó, fe­lelősségteljes közös munka hozhatja meg a kedvező eredményt. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze, á Magyar Kriminológiai Társaság tagja essen. Emiatt nagyon elkese­redtem, és egyre kevesebb türelmem volt a családom­hoz. A kislányt nem valami nagyon szerettem, ha sírt, megvertem. Bosszúból hagy­tam őt otthon, hogy tudja meg a férjem, mit jelent egy csecsemővel lenni. Senkinek sem szóltam arról, hogy egye­dül maradt a lakásban. Teljesen védtelen Ami a brutális tett és a kü­lönválás előzményeit illeti, az derült ki, hogy Nagy György és a felesége előzőleg nagyon összeveszett. A férfi szokása szerint alaposan megverte a feléségét, aki elhatározta, hogy elköltözik, és szokása szerint legkisebb, teljesen védtelen gyermekén vezette le az indulatait. Megverte a kislányt derék­szíjjal, kanállal, és szandáljá­nak a sarkával is. Minden va­lószínűség szerint az az utób­bi okozta a koponyatörést. A brutális anya ügyében folytatódik a büntetőeljárás. Gál Judit Böjtön után Ismét vádlott Bobrovácz József 31 éves ráckevei alkalmi munkás már kijárta a börtöniskolát. Ga­rázdasápért, üzérkedésért éveket töltött rács mögött. Szabadulása után sem javult meg.. ........................... Ráckevén egy idős asszony névünnepére jött össze a társaság. A késő esti órákban szórakozásból kilyukasztotta egy nő Lada gépkocsijának kerekeit, és ugyancsak meg­rongálta egy másik asszony kerékpárját. Az épület sarká­ban elhelyezett 150 literes gázolajtartály csapját kinyi­totta, és tartalmát a földre engedte. Egy fiatalember Bobrováczot munkájában megzavarta, de amikor kér­dőre vonta, összeverte őt. Más alkalommal, egy fiatal lány a ráckevei Keve Szálló előtt autóstopra várt, miután a Kiiákunlacházára menő autóbuszt lekéste. Bobrovácz felajánlotta, hogy kocsiján hazaviszi. Közben durván a leányra támadt, aki eszméletét vesztette. A rendőrség a sér­tett által adott személy- és ko- osileírás alapján a merénylőt rövidesen elfogta. A. I. Tékával vagy anélkül? AZ ORSZÁG 3079 települé­se közül 2740-ben a lakosság többsége megszavazta a tele pülésfejlesztési hozzájárulás bevezetését. A tanács 149 te­lepülésen nem kezdeményezte a hozzájárulás megállapítását, 65 településen még nem zár­ták le a témát, s eddig csu­pán 125 községben és város­ban mondtak nemet a tehóra. Németh Zoltán pénzügymi­nisztériumi osztályvezető ad­ta ezt a tájékoztatást a kő zelmúltban egy kerekasztal beszélgetés során. Ugyanott mondta el dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el nőké, hogy a, teho küencven- sz^l^kcw^elfpgadása —, hi-í szén ilyen az arány — társa- dalompolitikailag lényegesen többet jelent az így befolyó évi 800—900 millió forintnál, hiszen a lakosság akaratát és segítő szándékát fejezi ki. A tehóval vagy anélkül el­döntése természetesen a köz­ségek és városok lakóinak szuverén joga. Az is tény, hogy — ugyancsak elhangzott az említett beszélgetés alkal­mával — a VII. ötéves terv időszakában a településfej­lesztési hozzájárulás a taná­csok bevételének nem jelen­tős része. Az a 149 település, ahol nem is kezdeményezték, s az a 125, ahol nemet mond­tak rá, bizonyára elboldogul majd a hozzájárulás nélkül is. Mégis érdemes felfigyelni arra, hogy mi van a hozzájá­rulásról való lemondás hát­terében. S az is tanulságos, hogy számos helyen miért múlott csak néhány százalék nem szavazaton a teho sorsa. A tapasztalatok szerint alapvető kérdés volt az iga­zán népszérű, a lakosság többségét érintő közérdekű célok megválasztása. Ahol ezt nem sikerült már előzetesen kipuhatolni, ott még a való­ban hasznos, a nagy többség érdekeit szolgáló létesítmény ígérete sem nverte meg az embereket. Volt olyan város, ahol például az idősek hely­zetét. javító szociális központ, úttörő nyári tábor, iskolaépí­tés, biztonságos vízellátás ke­rült az elérendő, támogatásra váró célok közé, mégis csak fele arányban voksolt mellet­te a lakosság. A sokféle von­zó cél bizonyára megosztotta a ^avazatokat az érdekviszo­nyoknak megfelelően, s ez volt az oka a sikertelenség­nek. Másutt, ahol kezdettől fogva megígérték, hogy a be­folyó összeget a tanácstagi alapba helyezik, s a lakossá­got közvetlenül érintő célokra fordítják, ez az arány jóval kedvezőbben alakult. Elmondták a Hazafias Népfront e munkára felkért aktivistái és a bevont segítő­társak azt is. hogy sok mú­lott a beszélaetések tónusán, a meeevőző érveken, vasvis a felvilágosítást nyújtó sze­mélven. annak felkészültségén és bizalmat ébresztő szavain. Egyáltalán a megfelelő tájé­koztatáson, a demokratikus légkör kialakulásán, vagy en­nek hiányán. Ahol a tanács­tag nem vette azt a fárad-’ ságot, hogy legalább házcso­portonként beszéljen a vá­lasztóival, ott az a látszat alakult ki, hogy a tanácsi szerveknek sem fontos ez az egész. Mint a későbbi értéke­lés során kiderült, volt olyan városrész, ahol a ház- felügyelő csöngetett be a kérdőívvel, s ő is szedte ösz- sze — minden magyarázat nélkül — a papírokat. Akadt olyan lakóház is, ahol a le­vélszekrényekbe dobálták be a kérdőíveket, s azok bekül­dését az illető öntevékenysé­gére bízták. Bizonyára az ilyen és ehhez hasonló mód­szerek is közrejátszottak ab­ban, hogy az ilyen helységek­ben a hozzájárulást nem sza­vazta meg a lakosság. Felmerül a kérdés, vajon szabad-e ilyenkor is a köz­akarat érvényesülését látni a sikertelenségben. Azt hiszem, hogy sokkal célravezetőbb a tényeken okulva a nyílt község- és várospolitika mód­szerein, lehetőségein elgondol­kodni. Mert akármennyire is nem számottevő a befolyó összeg, az igazi nyereség vagy a veszteség nem csak forintok­ban mérhető. A lakossággal való párbeszéd — a választás óta ilyen méretekben aligha; került erre sor — terméke­nyítő hatását ez esetben is nehéz volna túlbecsülni. Érdemes (lenne) összegezni a családoknál lefolyt beszél­getések legfőbb tapasztalatait, az ott elhangzott észrevételek — a teho „intézményét” illető általános vélemények — lé­nyegét. Nyugdíjas pedagógus ismerősöm például, mások aggodalmát is tolmácsolva, az egyenlősdi ellen emelt szót. Szerinte a jövedelmek szerinti differenciálás volna igazsá­gos. bár az kétségtelenül na­gyobb adminisztratív munkát hárítana a tanácsokra. Akad­tak, nem is kevesen, akik a pénzösszeg megválthatóságá­nak lehetőségeire hívták fel a figyelmet, mondván: sok olyan szakember van, aki szívesen ledolgozná a hozzá­járulási összeget. Lehet, hogy az ilyen módszerek már ke­verednének a társadalmi munka szervezésével, de ki tudja, hátha éppen a rugal­mas megoldások teremthet­nék meg az egész lakosságot mozgósító — a célok elérését segítő — nagy, népi összefo­gást. A FIGYELEM a hozzájáru­lást megszavazó helységek felé fordul, hiszen most válik el a gyakorlatban, mihez is kezdenek ezzel a lehetőséggel, mint a demokratizmust is se­gítő politizálás egyik eszközé­vel. Reméljük, hogy az ötven. százalék körüli eredmény miatt visszahúzódók sem ki- bic módjára lesik ezt az erő­feszítést, hiszen amit elmu­lasztottak, az mégiscsak vesz­tesége lesz idővel a közösség­nek, a helység lakóinak. F. Tóth Fái

Next

/
Oldalképek
Tartalom