Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

Abonyi krónikám Szedik a cukorrépát Az abonyi Sárvári Endre TermelőszövetfeéáetneU több mint 808 hektárról kell az Idén a cukorrépát betakarítania. Ehhez öt gép áll a mezőgazdasági nagyüzem rendelkezésére. Képünkön ezek egyikét örökítettük meg szedés közben (Gyurá'ki Ferenc felvételei Ketten - a tárlat után A fazekasság a legősibb foglalkozások egyike,- már az ókorban is ismerték. Ha­zánkban a 16. században már több fazekascéh volt, a 18. században pedig virágzó iparrá fejlődött. A mester­ségnek Abonyban nincsenek hagyományai, de a nagyköz­ségben is szeretik a szép agyagmunkákat. Az időseb­bek közül többen emlegetik, hogy a vásárok alkalmával Torma Pálék és a Szíjék ta­nyája közelében állandó el­árusítóhelye volt a tószegi, mezőtúri, karcagi, madarasi fazekasoknak. És mint az el­beszélésekből kiderül, sosem kellett a portékát visszaci­pelni, mert a konyhák, kam­rák többségéből nem hiá­nyozhattak a köcsögök, az égetett fazekak, tálak. Az ál­lattartó gazdák udvarában vagy a kerítéseiken mindig kellemes látványt nyújtott a tejesköcsögök sora. Ha a vásárlók köre csök­kent is az utóbbi évtizedek­ben. a termékek, az edények iránti érdeklődés még nap­jainkban sem jelentéktelen. Bizonyítja ezt az Abonyi La­jos Falumúzeum plneegalé- riájában Donkó Károly és Angyal Kornélia fazekashá­zaspár munkáiból megrende­zett kiállítás. Szerény számí­tások szerint legalább ötszá­zan tekintették meg a bemu­tatót. ' A rokonszenves fiatal há­zaspár lakóháza és műhelye a Beloiannisz úton található. Sem a kapun, sem az épüle­ten nincs hivalkodó cégtábla. Az ősi mesterség művelését mindössze egy színes tál és benne a férfi neve hirdeti. És amennyire szerény mestersé­gük címere, legalább annyira szerények ők maguk. — Saját elhatározásból nem mertem volna munkáim­ból kiállítást rendezhi — mondta a férfi. — Nem lá­tok bennük művészi produk­ciót, és nem , is ilyen igény­nyel készültek. Ipárosszem- mel nézve viszont tisztessé­gesnek tartok valamennyi da­rabot. — Nem becsüli le képes­ségeit? — Nem hiszem. A mi mér­cénk ma még az, hogy el tu­dom-e adni vagy sem. Ennek ellenére a kiállítás tetszett, meglepett, hogy abban a mi­liőben milyen jól mutatnak a tárgyak. Sajnos állandó időza­varral küszködünk — vette át a beszélgetés fonalát a fe­leség. — Egyelőre csak az foglalkoztat, hogy a megren­deléseket teljesíteni tudjuk. Nincs időnk egy kifejezetten kiállítási anyagot elkészíteni. Engem szintén meglepett, hogy valamennyi tárgy meny­nyivel másként hatott, mint például itthon. Bizonyára á pince hangulata a magyará­zat. — Ki milyen arányban szerepelt ezen a kiállításon? — Egyenlően, ugyanis va­lamennyi termék közös mun­ka gyümölcse — magyarázta az asszony. — Nincsenek egyedi vagy olyan tárgyak, hogy ez az enyém, a másik az övé. Nálunk az a gyakor­lat alakult ki, hogy általában a férjem korongok én pedig mintát vágok rá vagy díszí­tem. — Hányadik kiállításuk ez? — Lényegében az első — szólt újra a férfi. — Ladány- ban volt egy alkalommal va­lamilyen áfész-kiállítás, azon szerepelt néhány termé­künk, de leginkább dekoratív célokat szolgáltak. Lassan négy esztendeje lesz, hogy abonyi lakosok. Jászladányből kerültek ide. Szakmájukat .külön-külön és eltérő módon kedvelték még. Amikor látogatásom során a férj bemutatta műhelyüket, egy fényképet húzott elő, amelyen egy szimpatikus 60— 70 év körüli bácsi mosoly­gott. Donkó Károly mostoha nagyapjának arcképe volt. Ű oltotta bele a szakma iránti érdeklődést és szeretetet. Gyakran megfordult műhe­lyében és sok fantáziát ta­lált a munkájában. A szak- középiskola elvégzése után úgy érezte, nincs olyan alap, amiből műveket tudna for­málni, nagyapja pedig biztat­ta: legyen fazekas. Nagyapjá­tól tanulta meg a szakma fortélyait, aztán Mezőtúron elvégezte az ipari iskolát, majd az ottani háziipari szö­vetkezetnél helyezkedett él. Szerződése lejárta után kez­dett el kisiparosként dolgoz­ni. — A fazekgsszakma ön­törvénye a kisműhely — ma­gyarázta. — A nagyüzemben készült termékek sablonosak lesznek. Nem akarom én ez­zel az üzémi termelést elma­rasztalni, csak ez olyan „mű­faj”, amit kisipari szinten le­het jól csinálni. Angyal Kornélia mezőtúri származású, öt nem ösztö­nözte senki a szakma elsajá­títására, de korábbi lakóhelye közelében volt és van egy háziipari szövetkezet, az ha­tott rá. Ott lett ipari tanuló és ott ismerkedett meg férjé­vel. — Nagy előny számunkra, hogy Karcsi nemcsak elké­szíti a villamos kemencét, hanem az esetleges javításo­kat is elvégzi. A fazekasok ezt általában mással végez­tetik, ami igen költséges. So­kat meg lehet így takarítani. — Van-e ebben a szakmá­ban szezon és holtidőszak? — Régen a fazekasok télen nem dolgoztak. Ma ez nem jellemző — mágyarázta Don­kó Kárqly. — Előfordul, hogy az esztendő egyes szakaszai­ban lazíthat az ember, de ka­tegorikusan nem határozható meg. Többnyire a karácsony és az új''év közötti néhány nap az, amikor rendszerint mód van pihenésre. A kiállítás megnyitásakor Győré Pál egyebek között ezeket mondta: „Az eltelt né­hány esztendő során sokszor hallottam róluk, láttam mes­terségük egy-egy szép darab­ját, amely arra ösztönzött, hogy ezeket mutassuk be má­soknak is.” Gyuráki Ferenc CEGLÉDI x^cMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Itthon tanulhatnak szakmát Ez még a kísérletezés éve lesz — Eddig tanulóink, ha el-' végezték a 8 osztályt, az az értéknormák szerint csak 6 osztálynak felelt meg — mond. .ja Barnóth Zoltánná, a ceg­lédi kisegítő iskola igazgató- helyettese.' Továbbtanulásra Csepelen a továbbképző isko­lában volt lehetőségük, de ah­hoz, hogy betanított szak­munkások lehessenek, nem hagyhatták ki a dolgozók is­kolájában a hetediket és nyol­cadikat. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy nem volt kollégium, és ezek a diákok jobb megoldás híján munkás- szállásokon aludtak. Kisza­kadtak az otthoni környezet­ből, s ez érzékenyen érintette őket. Ráadásul a szálláson lakó munkatársaiktól nem kapták meg azt a segítséget, amire a beépülésükhöz és fej­lődésükhöz szükség lett volna. Nagyon sok szülő és gyerek talán ezért nem választotta szívesen a szakma megszerzé­sének ezt az útját. Akik szerencsések —- Milyen változást hozott az új oktatási törvény a kise­gítő iskola végzős növendékei számára? — A Művelődési Miniszté­rium az 19f!6/87-es tanév vé­gén már 8 osztálynak fogadja el a végzettségüket. — Ez azt jelenti, hogy in­nen akkor gimnáziumba is mehetnek? — Szó sincs erről. Viszont jelentkezhetnek speciális szakiskolába, ahol a képzés az Országos Pedagógiai Inté­zet irányításával történik. — Cegléden lesz-e ilyen ok­tatási intézmény? — Örömmel mondhatom, hogy igen. Azon kevesek közé tartozunk, akik részesei lehet­nek ennek a kísérletnek. Már az 1985/86-os tanév nyolcadi­kosainak sem kellett Csepelre jeléntkezniük, azonban nekik még a dolgozók iskolájának utolsó 2 évét nem engedték el. Mennyivel szerencsésebbek lesznek ilyen szempontból azok, akik jövőre kerülnek ki a kezünk alól. Alkalmasság — Honnan jelentkezhetnek majd a szakiskolába? — Nem csak Ceglédről, Abonyból, Csemőből, Nagykő­rösről, Törteiről és a Tápió- ságból is várunk kisegítősö- ket. Nálunk már a csoportos alkalmassági vizsgálatokat el­végezték a Pedagógiai Inté­zet pályaválasztási csoportjá­nak pszichológusai, az egyéni vizsgálatokra az elkövetkező napokban kerül sor Budapes­ten, — Milyen szakmákat oktat­nak? — Géplakatos, szobafestő, segédápoló. A szerszámlaka­tos helyett — annak itt nincs meg a feltétele — cipőfelső­rész-készítés szerepel. Ezt mi dolgoztuk ki, a többit az Or­szágos Pedagógiai Intézet. — Elképzelhető, hogy ké­sőbb bővül a szakmák száma? — Igen. De erre még kőnk­Forgalomelterelés A Volánbusz ceglédi üzem- igazgatósága értesíti az utaso­kat. hogy szeptember 2Í5-én 14 órától a katonai eskütétel elő­készítése miatt forgalomelte­relés lesz a városban. Az au­tóbuszok az alábbi útvonalon közlekednek: Szabadság tér— Kossuth Ferenc utca—Szövet­ség utca—vasútállomás, illet­ve vasútállomás—Rákóczi út— Kossuth Ferenc utca—Szabad­ság tér. A kórház felé közle­kedő járatok a vasútállomás— Köztársaság utca—Széchenyi út útvonalon járnak. A főpró­ba és az eskütétel ideje alatt az autóbuszok a Dohány utcai — gimnázium előtti — és a strandnál levő megállókat nem érintik. rét választ nem tudok adni./) Szeretnénk a helyi adottsá­gokhoz alkalmazkodni. Ösztöndíjat kapnak — Mely vállalatokkal terve­zik a kapcsolatot? — A kórház, a Pemü ceg­lédi cipőgyára, a Közgép és a városgazdálkodási vállalat lesz a partnerünk. Valameny- nyien az első perctől kezdve szívesen vették érdeklődésün­ket. Egyébként adókedvez­ményt kapnak e képzési for­mára. — Hány diákra számítanak? — Körülbelül harmincnégy­re. Ebből mintegy 20-an Ceg­lédről, a többiek pedig más kisegítő iskolákból jönnek. Ha az utóbbiak kollégiumi el­helyezést kérnek, az sem okoz gondot számunkra. — Hogy történik az okta­tás? — Két gyógypedagógus ve­zeti az osztályokat. Hetente egyszer közismereti tárgyakat tanítanak, amelyek célja az életre nevelés, a gyakorlatias­ság, hogy feltalálják magukat a mindennapi élethelyzetek­ben a tanulók. Egyéni, kor­rekciós foglalkozásokat azok­nak tartanak majd, akiknek szükségük lesz rá. A szakis­mereteket a cégek által kije­lölt szakoktatóktól sajátíthat­ják el a diákok, a vállalati tanműhelyben. Ahol ilyen nincs, e célra Itt nálunk ala­kítunk ki megfelelő helyisé­get. A hét három napja a szakma gyakorlásával telik el. A speciális szakiskola növen­dékei ösztöndíjat kapnak, és 2 év után betanított szak­munkásként végeznek, amely­ről a vállalat ad bizonyít­ványt. F. F. Hívó-szövetkezet Ruhakaliemény A BNV vásári forgatagában különösen zsúfolt a 19-es pa­vilon, amelynek bejárata fe­lett felirat hirdeti, hogy ott a Pest megyei ipari szövetkeze­tek termékei láthatók. A másfél tucat kiállító kö­zött ott láttuk a ceglédi JVhtó Ruházati Szövetkezet készít­ményeit is. Az erős fényű lámpák kereszttüzében leg­szebb modelljeik kellették, kí­nálták magukat. Aprómintás, pepita hatású, szürke-fekete anyagból varrt női ruha hív­ta fel magára a figyelmet. Al­kalmi viseletnek szánták, amelyet a szmoking szabású gallérmegoldás is hangsúlyo­zott. Bármelyik hölgy szíve­sen magára kapta volna a mutatós ruhadarabot. A Nívó kollekciójában vol­tak köznapibb, jobban ki­használható holiíiik is. A mű­anyag esőkabát szezonja talán közeleg, mint ahogy a mű­szőrmével bélelt, divatos ka­bátokra és nadrágkosztümök­re is nemsokára szükség le­het. A hölgyek elismerően szól­tak a látottakról, legfeljebb a férjek féltették pénztárcájuk tartalmát... Cselgáncs Rangos helyezések Következnek az országos versenyek Folyik az őszi versenyidény cselgáncsban is. A CVSE fia­taljai a közelmúltban Ceglé­den — házigazdaként — a- következő eredményeket ér­ték el: Serdülő korcsoportban: 49 kg-ban Zsigárdi Ferenc ötödik, 62 kg-ban. Molnár László harmadik lett. Úttörő III. korcsoportban 26 kg-ban Rimóczi Csaba harmadik, 29 kg-ban Orosházi Zoltán má­sodik, 32 kg-ban Korpácsi Mihály és Majorosi Géza har­madik; Illés Péter és Randos Mihály ötödik, 35 kg-ban Zsi- lik László harmadik, 38 kg­Az óvodásoktól a nyugdíjasokig Hosszá, hűvös estékre Az előadások csak bérlettel látogathatók Egyre hosszabbak és hűvö­sebbek lesznek az esték. Jól­esik^ majd megbújni kettes­ben a mozi oltalmazó sötétjé­ben, az utolsó sorban. De ta­lán azok sem járnak rosszul, akik egy-egy sikeres film kedvéért váltanak jegyet. A Szabadság Filmszínház két termében október másodi­kéval kezdődik az őszi idény. November 5-ig mintegy 58 al­kotásból választhatnak a né­zők. Az óvodásoktól a nyug­díjasokig, mindenkire gondol­tak. A tanulóifjúság részére kedvezményes bérletet bocsá­tanak ki, amely a filmszínház pénztáránál és az iskolai szer­vezőknél kapható. A Kuckó moziban megszűnt a vetítés. Ennek nagyon egy­szerű oka van: a tulajdonos más célra kívánja használni a garázsát. Már az elképzelések megvannak, két helyen is ter­veznek hasonlóan működő mozit. Még ebben az évben három különböző sorozat 6—6 film­je kerül közönség elé. A Kor­társ filmklub keretében az igényesebb alkotásokat kínál­ják. így a Hold kegyeltjei (francia), az Egy tanév Hak- kariban (török), A nyugodt nap éve (lengyel), a Zelig (amerikai, Woody Allennel), a Bolwisier (NSZK), és az Egy faun elkésett délutánja című csehszlovák filmet. Egy­ségesen 10 forintos helyárak lesznek, bérletek és egyéni je­gyek egyaránt válthatók. A Filmmúzeumi esték (Moz­gókép) nosztalgiasorozatában tekinthető meg a Két fogoly (magyar film), a Borsalino (francia, Jean Paul Belmondó- val és Alain Delonnal), a Ka- méliás hölgy (amerikai, Greta Garbóval), a Máté evangéliu­ma, valamint a Napfiú és Holdnővér (mindkettő olasz) és a Johnny guitar című ame­rikai western. Egységes 20 fo­rintos helyárak lesznek. A vígjáték-összeállításban a Botrány Closmerlben (francia), a Stan és Pan, a fenegyere­kek (amerikai), a Hulot úr nyaral (francia), a Botrány az operában (amerikai), a Válás olasz módra (olasz) és végül a Fő az egészség című francia filmvígjátél| szerepel. Mivel ez a sorozat zártkörű lesz, az előadások csak bérlettel láto­gathatók majd. t. f. ban Koczka István harmadik, 45 kg-ban Gyurika Zsolt har­madik helyezést ért el. A békéscsabai rangsorver­senyen 11 sportoló képvisel­te a CVSE-t. Pángyánszki Pál tanítványai jól helytáll­tak, két első, egy második, egy harmadik, egy negyedik és két ötödik helyezést ér­tek el. Eredmények: Úttörő I. korcsoportban 32 kg-ban Zsemlye Zsolt ötödik, 38 kg-ban Tarkó Zsolt máso­dik, 41 kg-ban Bíró Norbert első, 53 kg-ban Gaál Roland első helyezést ért el. Az út­törő II. korcsoportban 41 kg- ban Bállá Péter ötödik, 53 kg-ban Gróf Balázs negyedik, 58 kg-ban Farkas Norbert harmadik lett. A CVSE fiatal cselgáncso- zói egyre jobb eredményekkel hívják fel magukra a figyel­met. Reméljük, az elkövetke­zendő országos versenyeken is megállják a helyüket. B. S. Erős lányok Szeptember 26-án, pénteken 14 óra 30 perckor a városi tor­nacsarnokban női súlyemelő­bemutató lesz, a magyar vá­logatott tagjainak részvételé­vel. Ugyancsak ezen a napon 16 óra 30-kor Magyarország— NDK—Lengyelország után­pótlás-válogatott súlyemelő­viadalt láthatnak az érdeklő­dők. Latex vésés* A szombathelyi Lakástextil Vállalat legújabb termékeinek bemutatója / . / \ / A BNV-n kiállításra kerülő Latex-termékek megvásárolhatók a ceglédi Skála-Coop áruházban Várjuk kedves vásárlóinkat Dél-Pest Megyei Áfész ISSN 0133—/600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom