Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

1986. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK A névadó szobra Október 1-jén délután 5 órakor tartják a Vujicsics Tihamér Zeneiskola új épületének avatóünnep­iégét. Az eseményre mél­tán készülnek azok, akik a város zenei életét szeretik és figyelemmel kísérik, Bizton mondhatjuk, hogy október 1. után ezen a té­ren fordulat következik be. A tárgyi feltételekben olyan javulás tanúi lehe­tünk, amely maga után vonja a tanítás színvonalá­nak lényeges emelkedését. Végre lesznek normális tantermek és próbatermek. Az emeleten hangverseny- terem, hangversenyzongo­rával. Olyan helyiség, aho­va a zenei élet reprezenta­tív vendégeit is hívni le­het, sőt, országos jelentó* ségű tanfolyamok, tovább­képzések tartása la elkép­zelhető. Bánk Zsuzsa, az iskola igazgatója nagy örömmel mondta el, hogy megkezdik a magyar népzene tanítá­sát, amelyet később nép­zenei tanszakká kívánnak fejleszteni. A tanár a Vu- jicsics együttes egyik tag­ja, Borbély Mihály lesz. A névadó emlékszobájában elhelyezik Úcsai Károly szobrászművész alkotását. Az iskola zongoratermében pedig Vujicsics Tihamér hangszere áll majd. Lesz külön vonóshangszer-javí- tó műhely is, az , udvaron álló kis épületben. A mes­ter Gulyás László tanár, aki e tevékenységhez meg­szerezte a vonóshangszer­készítő- és javító szakmun­kás-bizonyítványt. Ez az épület valóban csodaszép! Nemcsak a vá­ros századvégi hangulatát őrzi, hanem a helyiségek ügyes átalakításával funk­cióra szabott is. SZENTENDREI *c/tírian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A NEB megvizsgálta A kereskedelem gondjai A szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta, hogy a körzet tanácsainak kereskedelmi szakigazgatási szervei mit tudnak tenni a lakosság ellátásának érdeké­ben? Ehhez milyen eszközökkel, lehetőségekkel rendel­keznek? A népi ellenőrök megállapították, hogy a vá­rosi tanács kereskedelmi szakigazgatási szerve támo­gatja a falvakban dolgozó kollégákat. Érdekes észrevétel, hogy a NEB nem tartja jónak, hogy a négyosztályos jtilyen települé­sünk tanácsa is) modellben a kereskedelmi, elátási, ható­sági és ellenőrzési feladatokat a' városüzemeltetésé és a ható­sági osztály megosztja. Az ese­tek többségében ugyanis pár­huzamos ez az ügyintézés, nő az ügyiratíorgalom. Hatéko­nyabb volt a munka, amikor a termelés ellátás felügyeleti osztály gondozta — e terüle­tet. A községi tanácsoknál sem lett jobb az ügyintézés a közigazgatási átszervezés után. Annyira nem, hogy a város és a falvak most közösen kíván­nak létrehozni ellenőrzési cso­portot. Sajnos, a személyi feltételek äs hiányoznak. Csak a szent­endrei tanácsi apparátusban foglalkozik egy-egy szakem­ber a kereskedelmi-ellátási, il­letve hatósági — ellenőrzési ügyekkel. A falvakban ’ min­denre egy fő jut, de az ráadá­sul más feladatokat is kap. Nyelvtanulás óvodás kortól Nemzetiségiek Pomázon » Pomáz többnemzetiségű község, területén három évszá- | zada egymásrautaltságban' élnek magyarok, szerbek, né- t metek és szlovákok. Az utóbbi három nemzetiség szám- § aránya 8 százalék, magasabb a megyei átlagnál. Az első szerb családok 1690 körül érkeztek ide, a szlová­kok a XVIII. század második felében jöttek, a németek pe­dig több hullámban költöztek oda. Polgár Tibor, a nagyközségi tanács elnöke azt mondja, hogy a nemzetiségek jelenléte a település gazdasági és kul­turális életében mindig jelen­tős volt. Tevékenyen részt vesznek a közéletben, bekap­csolódnak a társadalmi és tö­megszervezetek munkájába. Tanácstagként és póttanács- tagként 14-en dolgoznak kö­zülük. A nemzetiségi tudat és kul­túra ápolásának nélkülözhe­tetlen eszköze a nyelv min­dennapi használata. Pomázon a tanulás lehetősége a neme­tek és szerbek részére óvodás kortól biztosított. Jelenleg egy-egy óvodai csoport tanul­ja az anyanyelvet. Az általá­nos iskolában 13 csoportban oktatják a német nyelvet. Kö­zépiskolába a budapesti Kos­suth Lajos- Gimnáziumba mennek a pomézi fiatalok. A szerbek a 2. számú általános iskolában tanulhatnak. Az anyanyelv iránti érdeklődés szerény, jelenleg csupán 10 gyermek próbálja ott elsajá­títani. A továbbtanulásuk a fővárosban működő szerb- hórvát gimnáziumban biztosí­tott. Igen hasznos eszköz a német nyelvművelő tábor, amely a körzet nemzetiségi nyelvet tanító iskoláinak ösz- szsfogásával külföldi cseretá- berként valósulhat meg. A poínázi gyerekek — évente Ifi—15 fő — az NDK-beli Meiningenben szoktak tábo­rozni. A nemzetiségiek hagyo­mányőrző kulturális élete a település. közművelődésének értékes része. Különösen meg­határozó a szerbek tevékeny­ségé. Az országban az elsők között alakult meg a hatvanas években a pomázi szerbek klubja, amelyhez később a budakalásziak is csatlakoztak. Enn«k a klubnak a kebelében működik a színjátszókör, a tánccsoport, az irodalmi szín­pad és az olvasókör. A hang­súly egyre inkább a művészeti csoportok munkájára helyező­dik. A pomázi szerb színját­szók a közelmúltban országos versenyt nyertek, s részt ve­hettek a jugoszláviai fesztivá­lon. A produkcióról a televí­zió is készített felvételt. A délszláv zenei hagyományok ápolása terén jelentősek az eredmények! A nagyközségből indult útjára a Vujicsics együttes, s egyre hírnevesebb a tamburazenekar is. Nemré­gen nyílt meg a községtörté­neti gyűjtemény, ahol a Nyá­ri Károly által ajándékozott szerb emlékeket tekinthetik meg az érdeklődők. A megye határain túli jelentőségre tett szert a minden évben meg­rendezésre kerülő pomázi szerb faét. Újabban a jugo­szláviai Pálmonostor község­ből is érkeznek vendégek. A német ajkúak, bár a szá zalékos arányuk a legmaga sabb a nemzetiségiek között, a nagyközség kulturális életé­ben nem játszanak tevékeny szerepet. Bár az utóbbi idő­ben tapasztalható fellendülés. Nemrégen vendégeskedett Po­mázon a darmstadti kórus, több alkalommal megrendez­ték a német nemzetiségi hó­napot. s jelentősek á sváb bá­lok. A tanács arra törekszik hogy feloldja a német nemze­tiségűek kulturális passzivitá­sát. A szlovák nemzetiségű*ha­gyományok ápolására kevés a példa. Itt elsősorban a közeli Pilisszentkereszt lakóitól kel­lene tapasztalatokat nyernj azért,'hogy a szlovákok sajá­tos igényeit -megismerjük. A községi könyvtárban csaknem 1500 kötet szerbhor- vát, német, és szlovák nyelvű könyv található. A tanács a nemzetiségiek rendezvényei nek költségeihez az elmúlt esztendőben több mint 50 ezer forinttal járult hozzá. A dél­szláv szövetség pedig a szerb klub színjátszóinak utaztatá­sát fedezte. A NEB-vizsgálat ez esetben Szentendrére, Budakalászra, Visegrádra és Tahitótfalura terjedt ki. Az említett telepü­lések a VI.' ötéves terv ide* jén 846 millió forint fejlesz­téssel rendelkeztek. De a ke­reskedelem négyzetmétereinek bővítésére mindössze 5 és fél millió forintot fordítottak. Ami az egy százalékát sem teszi ki az összegnek. A VII. ötéves tervben a 763 millió forint­ból 16 milliót szánnak a fenti célra, s ez már 2 százalék. Gondot okoz továbbá, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveinek nincs komoly esz­közük ahhoz, hogy a kereske­delmi egységekkel szemben az ellátás javítása érdekében fel­léphessenek. A jogszabály csak azt teszi lehetővé, hogy 6 hónappal késleltessék egy bolt bezárását. A gyakorlat pedig az, hogy a vállalat a bejelentés pillanatában — ál­talában létszámhiány miatt — már bezárta az üzletet. Szomorú, hogy helyszíni el­lenőrzéseket csak a városi ta­nács szakemberei tartanak, mert a töbhi nagyközségben dolgozó előadónak egyéb fel­adatok miatt erre nincs ener­giája. örülnek, ha a lakossági ■panaszokat úgy-ahogy ki tud- .ják vizsgálni. Szentendrén jelenleg 131 ke­reskedelmi egység működik, tavaly 348 ellenőrzést tartot­tak a tanácsiak. A kiszabott bírságok nem elrettentők, de arra alkalmasak, hogy Itassa­nak az elkövetőikre. Körze­tünkben piac csak Szentend­rén van, de ott minden drága. A magánszektor egyre na­gyobb szerepet kap a Duna­kanyarban. Szentendrén és Visegrádon az idegenforgalom, másutt a helyi Lakosság ellá­tását javítják. A boltokban dolgozó eláru­sítók érzik, hogy felelősek a lakosság ellátásáért, de ezért keveset tudnak tenni. Hiszen a vállalatok — amelyek az üz­leteknek a tulajdonosai — gazdasági megfontolásokból intézkednek, s az ellátás biz­tosítása gyakran háttérbe szo­rul. A tanács szakigazgatási szervei ilyen esetekben sem tudnák sokat tenni, mert a vállalatok egyszerűen bezárják az üzletet, s a kérdés ezzel el is dől. A NEB fontos megállapítá­sai közül utoljára említjük, hogy az áruhiány még mindig napjaink kísérő jelensége, megléte szintén nem húsznál a lakosság ellátásának. ftj első félév gazdasági eredményeiről Nem élnek a lehetőségekké! A városi pártbizottság legutóbbi ülésén egyebek mel­lett áttekintette körzetünk gazdasági egységeinek első félévi eredményeit és a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Körzetünkben jelentős azoknak a szánra, akik a helyi ipari üzemekben keresik meg a kenyerüket. Már csak ezért sem mindegy, hogy milyen évet zárnak ezek az egységek. A számuk tanúsága szerint, a kör­zet ipari üzemei idei első félévi termelésiéríék-tervü- ket 50,5; árbevételüket 48,4; az eredménytervüket 36,6 százalékra teljesítették. A tőkés értékesítés 35,9 száza­lékos. Az adatok reményt adnak, arra, hogy végül is az éves tervet teljesíteni tudják. Nem jobb a helyzet a Kö- zép-Dunamenti Vízgazdálko­dási Társulatnál, a Szinkron Műszaki Szolgáltató Szövet­kezeti Közös Vállalatnál, s a Szentendre és Vidéke Áfészis csak hosszabb távon tudja nö­velni eredményességét. A pártbizottság igen fontos napirendet tárgyalt, amikor a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát tekintette át. Szent­endre és körzete sajátosságai miatt kedvez a veszélyeztetett gyermekek száma növeke­désének. Elég, ha csak az agg­lomerációs jelleget, a térség­ből munkába eljárók nagy számát, az ingázó középiskolás fiatalokat, a cigánylakosság számottevő arányát említjük. De negatív hatásokat okoz az idegenforgalmi, turisztikai jel­leg is. Tervek és valóság A körzet iparának termelé­se az eves terv 49 százaléka. A bázisidőszakhoz képest a növekedés folyó áron számolva 6,8 százalék. Az összeredmé- nyesség alakulasa terv szerin­ti, de az egyes gazdálkodók között jelentősek az eltéré­sek. ötven százalék felett tart a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyára, a Pa­píripari Vállalat szentendrei gyáva, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, a Szentendrei Ipari Szövetkezet, a Vízgépészeti Kisszövetkezet. Sajnos továbbra is jelentős a lemaradása' a Pomázi Fa­ipari Szövetkezetnek és a La­katos- és Épületkarbantartó Kisszövetkezetnek, a Pest Me­gyei Fémipari Vállalatnak, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyárának. Több vállalatunknál (Pefém, Erdészeti Gépgyártó Vállalat) a termelést az alapanyaghiány akadályozza. A Beton- és Vas­betonipari Művek szentendrei gyárában nagy erőfeszítéseket tettek a termékek piaci igé­nyekhez való igazítására, s bel­ső intézkedésekkel a költsé­güket is csökkentették. A La­katos- és Épületkarbantartó Kisszövetkezet a saját meg­ítélése szerint a magas költ­ségei miatt nem kap rende­lést. Vannak olyan gazdálkodó egységek, ahol jól szervezett és irányított a munka, de még hiányzanak megrendelések. (Pomázi írószer Szövetkezet, Lenfonó- ás Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyára, Szent­endrei Ipari Szövetkezet). A tökésexport-tervét az el­ső félévben az írószerszövet­kezet 68,2, a budakalászi szö­vőgyár 32.4 százalékra telje­sítette. Jelentősen elmaradt a tőkésexport-tervétől a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalat szentendrei gyá­ra, a Szentendrei Ipari Szö­vetkezet, a Pomázi Faipari Szövetkezet, a Vízgépészeti Kisszövetkezet és a visegrá­di Faipari Kisszövetkezet. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteinkben a gabonák hozama az elmúlt évi rekord alatt van, az aszály miatt. Az ipari részlegeknél piaci ne­hézségek, illetve alapanyag- ellátási problémák jelentettek termelésgátló akadályt. Az ed­digi kieséseket már nem tud­ja behozni a pomázi Munka- terápiás Intézet. A tahitótfa- lui Kék. Duna Szakszövetke­zetben viszont az ipari .ágazat termelésnövekedése várhatóan magasabb lesz, mint az alap- tevékenység okozta kiesés. A Gyógynövénykutató Intézet és az Építéstudományi Intézet árbevételi és eredményterve elmaradást mutat. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói munkálkodnak a visegrádi palotában. A felújítás, átépítés jó ütemben halad. Képünkön az egyik kutat konzerválják. Veszélyeztetett fiatalok Az óvodás korúaknak nyoic, az általános iskolás korúak­nak csaknem 10 százaléka ve­szélyeztetett.1 Még ennél is ma­gasabb az arány a Felszaba­dulás-lakótelepen, Pomázon, Budakalászon, Pilisszentlasz- lón, Csobankán és Szigetmo­nostoron. A veszélyeztetettség növeke­désének fő oka a családok összetartó erejének csökkené­se. A szülők egyre kevesebb időt fordítanak a gyermekek­kel való foglalkozásra. Csök­ken a felnőttek példaadása. Rohamosan emelkedik a vá­lások' száma. '«' emiatt a csony ka családokban több gyermek keresi a helyét. Keserű meg­figyelés, hogy a fogadóórák­ra és szülői értekezletekre fokozatosan kevesebb apa, anya jár. Éppen azok a csa­ládok nem élnek áz óvoda-, az iskola-előkészítő es a kor­rekciós osztályok, valamint a (lapközi lehetőségével, amely­nek a gyermekei elsősorban rászorulnak. Sajnos gyakran a szülők nemtörődömsége, a térítési díjak befizetési köte­lezettségének elmulasztása zárja ki a gyermekeket a gondozásból. A gondatlanság, a nemtörő­dömség veszélyezteti a cigány fiatalokat. Csobánkán és Po­mázon a tanácsi szociális gon­doskodás ellenére sem törőd­nek a gyermekekkel. A fele­lőtlen cigánycsaládokból ke­rülnek ki elsősorban az álla­mi gondozottak. A veszélyeztetett fiatalok csaknem 40 százaléka a szü­lők alkoholizmusa miatt ke­rül ebbe a kategóriába. Kör­zetünkben a lakosság 0,5 szá­zaléka alkoholbeteg, a nagy­ivók aránya pedig az orszá­gos átlag négyszerese. A környezeti káros hatások (baráti társaság, az idegenfor­galommal, a turizmussal együtt járó nyugati polgári életmódminták, az agglomerá­cióba ideiglenesen betelepü­lők, albérletben, munkásszál­láson lakók) elsősorban a kö­zépiskolás korú és dolgozó fiatalokat veszélyeztetik. Családvédelmi csoport Társadalmunk komoly erő­feszítéseket tesz a kedvezőt­len tendenciák visszaszorítá­sára. Körzetünkben is létre­jöttek a gyermek- és ifjúság- védelmi munkabizottságok, a társadalmi aktívák száma egy- harmaddal növekedett. Szent­endrén is működik már a csa­ládvédelmi csoport, s dolgoz­nak a családvédelmi albizott­ság tagjai is. Tiszteletre méltó a gyermekkörzeti orvosok, a védőnők és a gyámhatóság munkája. A nevelőtestületek gyermekvédelmi tevékenysé­ge határozottan fejlődött. Ki­alakult az a sokrétű szociá­lis, pedagógiai és mozgalmi esÉközrendszer, amely hiva­tott a veszélyeztetett fiatalok segítésére. A pártbizottság ülé­sén világosan megfogalmazó­dott, hogy a negatív tenden­ciák visszaszorítása az egész társadalmiunk ügye. A hozzá­szólók nagy száma is mutatta, hogy ennek a problémának a jelentőségét mindenki érzi. A pártbizottság feladattervet dolgozott ki a még meglevő hiányosságok megszüntetésé­re. EKEK — Fogadóóra. Dr. Juhár Já­nos országgyűlési képviselő október elsején délután öt órától tartja fogadóóráját a városi tanácson, a vb-titkár szobájában. — köszöntés. A fegyveres erők napja alkalmából szep­tember 26-án a városi párt- bizottságon köszöntik a fegy­veres testületek vezetőit. —- Párttaggyűlés. Népes alapszervezeti párttaggyűlés volt Pomázon. A nagyközség­be Balogh Lászlót, a Pest Megyei Tanács elnökét hív­ták meg előadónak. Elsősor­ban arról szólt, .hogy a meg­változott tanácsi gazdálkodás miként hat a település fej­lődésére. Milyen célok eléré­se reális, mire jut és mire nem jut pénz? Az előadás után a résztvevők kérdéseket tettek fel Balogh Lászlónak. Inkább gyalogolok Egy bolt feltámadóban A város élelmiszer-ellátá­sának bírálata visszatérő ref­rén ezen oldal hasábjain is. Vannak azonban igen bizta­tó jelek is. íme a példa! Több ismerősöm figyelmez­tetett arfa, hogy a Felszaba­dulás lakótelepen felállított faházban működő vegyesbolt egészen különleges a maga ne­mében. Az áruválasztékával, ezek minőségével, a kiszolgá­lás módjával. Üres eladótérre számítot­tam, s meglepődtem, amikor a polcok között válogató soka­ságot megláttam. Már az első benyomásom az volt, hogy valóban rengeteg árut tarta­nak a boltban. Egyebek kö­zött ballondzsekit, műanyag szandált, papírárut, tisztító- és piperecikkeket, mosószereket, befőtteket, száraztésztát, napi- és hetilapokat, zöldségféléket, felvágottakat v „leltároztam”. Ez utóbbiak az olcsóbb fájták közül valók voltak, nem sö­tétbarnák, nem zöldek, nem kiszáradtak, hanem frissek. A vevők között láttam olyano­kat, akik közel laknak a te­lep ABC-jéhez. Debreceni Klára kérdésemre így felelt: ■ - : \ — Itt minden van, az áruk frissek, kedves a kiszolgálás. Inkább vállalom a gyaloglást, de ide jövök. A faházban működő üzletet 10 hónapja vette át Balázs Barnabás. Szerződéses formá­ban üzemelteti. A 100 négy­zetméteres bolt fennállása óta mindig „gyengélkedett”. A ve­zető most képes kifizetni a havi negyvenezer forintos bér­leti díjat, a rezsit és a három bejelentett dolgozó bérét, költ­ségeit. Igaz, a munkaideje hajnal: négy órától este hétig tart. Balázs Barnabás gyakor­latilag állandóan úton van. A beszerzési köre Kaposvártól Tahitótfaluig terjed. A fele­sége szerint a sikeres üzlet­menet titka a jó árubeszerzés, egy megbízható pénztáros, tü­relem és szorgalom. Ha ezek együtt vannak, a vevők jön­nek. Az oldalt írta: Vicsotlta Mihály Fotó: Erdős! Ágnes / Megszépül a palota

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom