Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
l^tarfíiP 1986. SZEPTEMBER 21., SZERDA Sevardnadze felszólalása az (Folytatás at í. oldalról) fegyver felszámolását javasolta. Rámutatott: a fegyverkísérletekkel kapcsolatos magatartás különösen élesen mutatja meg a kétfajta megközelítési módot korunk e súlyos problémájának megoldásában. Az ellenőrzés kérdése Más tényezők is megmutatják ezt. Nézzük meg, mi történt a SALT—I és a SALT— II szerződéssel. Ezeket apró darabokra tépik, mert nem engedélyezik a robotrepülőgépekkel felszerelt 131. bombázó átalakítását — 1500 ilyen robotrepülő úgy látszik nem elegendő, ezért még húszat akarnak — mondotta Sevard- nadze. A szovjet külügyminiszter gyakorlati lépéseket sürgetett a fegyverkísérletek eltiltására. a nukleáris fegyverek megsemmisítésére, aláhúzva: ezek a javaslatok egy nukleáris nagyhatalomtól származnak, s a Szovjetuniót ezek megtételében nem presztízsérdekei, hanem a saját népe és a világ népei iránt érzett felelősségérzet vezeti. Ezért vagyunk hajlandóak az ésszerű kompromisszumok elfogadására, ezért teszünk realista engedményeket akkor, amikor javasoljuk a hadászati támadófegyverek és a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentését. A szovjet külügyminiszter aláhúzta: a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásával kapcsolatban tanúsított magatartás próbaköve a különböző megnyilatkozások őszinteségének. „Felhatalmazásom van arra, hogy kijelentsem: a Szovjetunió kész arra, hogy bármikor, bárhol aláírja a szerződést a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltásáról — mondotta. — Felszólítjuk azokat, akik szavakban a nukleáris fegyverek felázártnolasát támogatják, hogy gyakdrtatf tettekkel támasszák alá szavaikat. Másképpen ugyanis bármit mondjanak is a nukleáris fegyverek embertelen voltáról, ez csak szónoki délibáb marad, amely mögött á1 valóságban teljesen más politika húzódik meg.” Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az ellenőrzés kérdéséről, leszögezve: ma már nem létezik e téren probléma. A Szovjetunió, amelynek meggyőződése, hogy ellenőrzés nélkül nincs bizalom, kész az ellenőrzés bármely formájának elfogadására, támogatja a hat el nem kötelezett állam és a hararei csúcskonferencia ezzel kapcsolatos javaslatait. A világűr militarizálásának veszélyéről szólva a szovjet külügyminiszter leszögezte: országa folytatja erőfeszítéseit ennek megakadályozására. „Manapság az ilyen törekvéseket nagyhangú kijelentésekre VÉNYTELENÜL Törvénytelennek, a* ENSZ alapokmánya megsértésének nevezte a szovjet ENSZ-képvi- selet létszámcsökkentésére vonatkozó amerikai döntést Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a' The New York Tlmesnak adott hétföl nyilatkozatában. Pérez de Cuellar szerint az amerikai lépés összeegyeztethetetlen az Egyesült Államoknak mint az Egyesült Nemzetek Szervezete fogadó országának szerződésben vállalt kötelezettségeivel. A főtitkár utalt a világszervezet súlyos anyagi helyzetére és arra a korábbi — nem végleges — elhatározására, hogy december 31-vel lejáró főtitkári tisztségére nem kívánja újra- jelöltetni magát. kel álcázzák, defenzív programról beszélnek, amely állítólag egyszer s mindenkorra megszüntetné a támadás veszélyét. Ez azonban csak arra szolgál, hogy elleplezze a támadást a stabilitás legfontosabb tartóoszlopa, a SALT— I szerződés ellen. A cél az, hogy eltávolítsák az útból a szerződést. Hét éven belül mindent gondosan kiszámítottak, mert pontosan hét évre volna szükség ahhoz, hogy az űrfegyvereket telepítésre kész állapotba hozzák. De nem volna-e sokkalta jobb, ha olyan megállapodást dolgoznánk ki, amely teljesen felszámolja a nukleáris rakétákat, legyenek azok hadászati, közepes hatótávolságú vagy más eszközök — ahogy azt mi javasoljuk? A válasz egyszerű. Bármivel próbálják is ezt elleplezni, az úgynevezett védelmi űrpajzs egyszerűen az első csapás érdekében készül. Ez az első csapás az utolsó is lehet — és nem csupán a megtámadott ország számára. Az űrfegyverek, a nukleáris fegyverekhez hasonlóan nem ismernek nemzeti határokat, nem választják meg, kit semmisítsenek meg, kit óvjanak meg. Ezek a fegyverek nem csupán egyetlen országot, vagy néhány országot fenyegetnének, hanem az egész világot. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit figyelmeztessünk: ha azt akarjuk, hogy a világűr békés maradjon, ezért mindenkinek meg kell tennie a magáét. Áífogó rendszer A nemzetközi biztonság átfogó rendszere azonban több, mint annak nukleáris, űrbéli vagy vegyi összetevője. A biztonság magában foglalja, hogy semmiféle erőt se alkalmazzanak, így hagyományos fegyvereket, fegyveres erőket sem. A Szovjetunió arra szólít feb. hógy jelentős mértékben csökkentsék a katonái konfíontáció szintjét,-•■mindenekelőtt a katonai-politikai tömbök között. A Varsói Szerződés tagállamai -megtették erre vonatkozó javaslatukat, amely az ésszerű hatékonyságra alapul. Én azonban ennél többjét is kijelenthetek: általában nem kívánjuk, hogy csapataink bárhol is országhatárainkon kívül állomásozzanak. Ez a kérdés is nyitva áll a vita előtt és megoldható azzal összefüggésben, ahogy növekszik a bizalom és megvalósítják a katonai enyhüli? lépéseit Ez már meg is kezdődött a stockholmi fórumon. Nem csupán az európaiak — valamennyien gratulálhatunk egymásnak és magunknak ahhoz, hogy diadalmaskodott a józan ész és a jóakarat. A miniszter az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtése követelményének nevezte egyebek mellett a terrorizmus elleni küzdelmet is, hangsúlyozva, a Szovjet unió kész hozzájárulni s jelenleg is hozzájárul ennek a rák' fenének a felszámolásához. Sevardnadze azt is leszögezte, hogy a fegyverkezés és a regionális konfliktusok fennállása a világ gazdasági rendszerére is káros hatást gyakorol, s így a leszerelés egyúttal gazdasági követelmény is. Sürgette a világgazdaság rendszerének szükséges átalakítását. Az emberi jogok kérdésével foglalkozva kijelentette: ezen a téren is szűk' séges a széles körű és nyílt együttműködés. Méltatta az Egyesült Nem' zetek szerepét és aláhúzta: a Csak röviden... GENFBEN, az atom- és űrfegyverzettel kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások keretében kedden ülést tartott az űrfegyverzettel foglalkozó munkacsoport. SZÜKSÉGESNEK tartja a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) az enyhülési politika második szakaszának elindítását, amely magában foglalná az európai atom- és vegyi fegyverek leszerelését, a hagyományos fegyverzet alacsonyabb szinten való kiegyensúlyozását, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok élénkítését, valamint az európai államok kulturális érintkezésének elmélyítését. Ezt hangsúlyozta keddi sajtóértekezletén Johannes Rau észak-rajna-veszt- fáliai nURiszterelnök, az SPD kancellárjelöltje pártja kormányprogramjának előterjesztése alkalmából. világszervezet ma fontos változások küszöbén áll. A szovjet külügyminiszter éles hangon bírálta azt a magatartást, amelyet az Egyesült Államok tanúsít a világszervezettel szemben, és különösen határozottan ítélte el az önkényes intézkedéseket, meg' állapítva: a tagállamok egyre inkább kételkednek abban, hogy az ENSZ normálisan működhet-e egy olyan ország-* ban, amelynek kormánya nyíltan megvető velük és a világszervezettel szemben. Hasznos lenne külön vitát folytatni a világszervezetben az ENSZ működésével kapcsolatos felgyülemlett problémákról — mondotta. Reális lehetőség Eduard Sevardnadze beszéde befejező részében foglalko zott a szovjet—amerikai kap csolatok kérdéseivel. „Távol áll tőlünk, hogy kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal ne tartsuk ígéretesnek. Az utóbbi időben kialakultak je lentős egyezmények biztató körvonalai. Reális lehetőség nyílik egy csúcstalálkozóra is. Viszonylag simán továbbléphetünk, ha az amerikai fél is ezt akarja” — mondotta szovjet külügyminiszter, aki leszögezte: a szocializmus ellenzi a konfrontációt, szemben áll az emberiség legfon tosabb célja, a tartós és biztosított béke rendszerének megteremtése iránt tanúsítót közömbösséggel. A prioritásoknak ezt a rendszerét valósítjuk meg az Egyesült Államokkal kialakított kapcsolatainkban — hangoztatta Eduard Sevardnadze az ENSZ közgyűlésének ülésszakán. ★ Eduard Sevardnadze az ENSZ székhelyén hétfőn ta lálkozott Simon Peresz izraeli miniszterelnökkel. A több mint egyórás megbeszélés az eddigi legmagasabb szintű találkozó volt a két ország képviselői között, bár külügyminiszteri szinten az ENSZ közgyűlése ülésszakainak idején korábban is tartottak már megbeszéléseket. A két fél közlése szerint a találkozón megvitatták a közel-keleti helyzetet, egyes nemzetközi kérdéseket és szovjet—izraeli kapcsolatok normalizálásának kérdéseit. Eduard Sevardnadze felhívta a figyelmet arra, hogy a közel-keleti rendezés megvalósítását nemzetközi konferenciával kell elérni. ii i . ............ Ja ruzelski ulánbétorí megbeszélései Mongol—lengyel hosszú távú gazdasági és tudományostechnikai együttműködési tervet írtak alá kedden Ulánbátorban. A 2000-ig szóló dokumentumot lengyel részről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, mongol részről pedig Dzsam- bin Batmönh, az MNFP KB főtitkára, a nagy népi hu- rál elnökségének elnöke látta el kézjegyével. Kedden Ulánbátorban mon- goi—lengyel barátsági nagygyűlést tartottak, ahol mindkét államfő beszédet mondott. Ugyancsak kedden a Jaruzelski által vezetett lengyel párt- és állami küldöttség Varban városába látoga tot. Darhanban a vendégek szovjet és lengyel segítséggel felépült üzemeket és kulturális intézményeket, valamint.a város nevezetességeit tekintették meg. A stockholmi konferencia eredményének visszhangja Ésszerű kompromisszum született A stockholmi konferencián elfogadott záróhatározat minőségileg új lépcsőfokot jelent, megfelel Európa létérdekeinek és hozzájárul békés lövőjéhez — állapítja meg a konferencia eredményeit értékelve keddi számában a Pravda. A lap rámutat, hogy a stockholmi megállapodások erősítik az államok elkötelezettségét az erő, így a katonai erő alkalmazásától való tartózkodásra. A stockholmi megállapodások végrehajtásának nagy jelentősége van a fegyveres konfliktusok veszélyének csökkentése szempontjából. Az európai biztonság a gyakorlatban ezután a korábbinál szélesebb körű katonai tárgyú korlátozó intézkedések rendszerére támaszkodhat. Ez megbízhatóbbá teszi a kontinens békéjének megőrzéEszntecsere - zárt ajtók mögött Bécsi előkészítő ken ferenda Az osztrák fővárosban kedden tanácskozás kezdődött, amely előkészíti az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozót. 35 ország — Albánia kivételével valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezető diplomatái — a ^kéthetesre tervezett előkészítő szakaszban a Hofburgban arról tárgyalnak, milyen legyen a november 4-én kezdődő találkozó napirendje, ügyrendje — figyelembe véve a legutóbbi ilyen találkozó — a madridi — gyakorlatát. E munka jelentőségére, egyben nehézségeire utalt megnyitó beszédében Peter Jankowitsch osztrák külügyminiszter, üdvözölve a 35 állam küldöttségét, köztük az Erdős André nagykövet vezette magyar delegációt. Ezt követően — sorshúzással — Törökország képviselőjét választották az első, kedd délutáni munkaülés elnökévé. Az ABC további sorrendjében felváltva elnökölnek a 35 ország képviselői a zárt ajtók mögött, naponta kétszer tartandó üléseken. Hat éve tart az iraki—káni háború rn-i^ie rc Í9® a ciüíií Kölcsönös fenyegetések Bagdadban és Teheránban hétfőn egyaránt megemlékeztek a háború kirobbanásának hatodik évfordulójáról, megragadva ezt az alkalmat is a kölcsönös fenyegetésekre. Az évfordulóról szeptember 22-én Irakban egyébként annak ellenére emlékeztek meg, hogy Bagdad nem ezt a napot tekinti a háború kezdetének. Szerinte a konfliktus már korábban, szeptember 4-én, iráni támadással elkezdődött, míg Teherán úgy vélekedik, hogy a fegyveres konfliktus első napja szeptember 22. volt, amikor az iraki légierő első ízben bombázta Teherán repülőterét s az abadani kőolajfinomítót. Teheránban katonai díszszemlével emlékeztek az évfordulóra. Az iraki fővárosban katonák ezrei vonultak hétfőn az ismeretlen katona sírjához, hogy a „Visszavágás napján” elhelyezzék koszorúikat az emlékműn. sét és az együttműködés fejlesztését — állapítja meg a Pravda. Különleges jelentősége van a bizalomerősítő intézkedések hatékony és megfelelő ellenőrzésének, beleértve a helyszíni ellenőrzést. A megbízható ellenőrzés nemcsak Európában, hanem az egész világon fontos a biztonság- és a bizalomerősítés. valamint a leszerelési lépések folyamatának minden fázisában — mutat rá a Pravda. A lap megállapítja, hogy a stockholmi fórum eredményei a helsinki záróokmány gyakorlati továbbfejlesztését jf- lentik a mai európai politikai és katonai realitások figyelembevételével — hangoztatja a cikk. A stockholmi egyezmény utat mutat a kelet—nyugati kapcsolatok jobbítására — állapítják meg szinte egyöntetűen keddi vezércikkeikben a legkülönbözőbb politikai szín- árnyalatú angol lapok. A stockholmi megállapodás „jó ómen a fegyverkorlátozáéi tárgyalásokon elérhető haladásra” — írja meg a kormánypárti The Daily Telegraph. A lap elismeri, hogy a Szovjetunió fontos engedményeket tett a megállapodás érdekében, s hangsúlyozza, hogy az ellenőrzés tekintetében elért haladás elősegítheti a vegyi fegyverek tilalmáról folyó tárgyalásokat is. A The Times „A domb túlsó oldalára” című vezércikkében rámutat, hogy az egyezmény kompromisszum, s mint minden kompromisszum, ez sem elégítheti ki valamennyi aláíró minden kívánságát. „A stockholmi megállapodás lényegesen messzebb megy, mint akár csak néhány hónappal korábban remélni lehetett volna, de még tártál- mánál is vfpbto?§Ú>b -lehet kihatása a J^leí-nyu^ti, kapcsolatok egesz légkörére” — vélekedik a Financial Times." AZ. ésszerű kompromisszum eredményeként értékelte keddi vezéreikében a stockholmi értekezlet sikerét a prágai Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártjának központi orgánuma. Abban, hogy Stockholmban kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldás született, szerepe volt a szocialista országok rugalmas elvi álláspontjának csakúgy, mint a semleges és a nyugati országok realista eszmeáramlatainak — mutat rá a lap. KEDVEZŐ LÉGKÖRBEN kerülhet sor a közeli napokban a magyar—belga kormányfői találkozóra, hiszen — amint azt magyar részről már több ízben kinyilvánították — a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság közötti kapcsolatok alapvetően probléma- mentesek, a két eltérő társadalmi rendszerű ország viszonyát nem terhelik zavaró tényezők. Lázár György belgiumi útját a magyar—belga kapcsolatok mérföldköveként is jegyzi majd a diplomácia, hiszen személyében magyar miniszterelnök 1945 óta első ízben tesz látogatást a Belga Királyságban. Diplomáciai kapcsolataink 1947-től datálódnak, a politikai kontaktusok megélénkülését a 60-as évektől számítják. Látványos mozzanatok ugyan nem kísérték a változást, de tény: gyarapodtak a szakminiszteri találkozók, rendszeressé váltak politikusaink konzultációi. Csak pár esztendőre visszatekintve: 1983-ban a belga diplomácia vezetője látta vendégül a magyar külügyminisztert, s ugyanebben Háttér MAGYAR-BELGA KAPCSOLATOK lephelyű magyar—belga vegyes vállalatok létesítésében, harmadik piaci kooperáció kialakításában, valamint a kis- és középüzemek közötti kapcsolatok erősítésében. (A kooperációs kapcsolatok bővítésében például fontos szerepet játszhatnak a magyar Világbank-tagságból adódó együttműködési lehetőségek) Magyar és belga vállalatok között jelenleg 41 kooperációs megállapodás van érvényben. Az eddig létrejött — s igen eredményesen tevékenykedő — egyetlen vegyes vállalat a Tungsram—Schreder Kft. közúti lámpatesteket gyárt. A magyar—belga gazdasági kapcsolatokban tehát van előrelépés, jóllehet az együttműködésnek még Igen nagy tartalékai vannak. Kiaknázásuk további kölcsönös előnyökkel járhat, ám ennek még erős fékje, a magyar gazdaság által hordozott jelentős terhe, hogy a kereskedelempolitikai feltételek számunkra sok tekintetben mesterséges és természetellenes módon hátrányosak. MIND ERŐSEBB KAPOCS a két ország között az emberek közvetlen találkozása, a bővülő idegenforgalom, s — ezáltal is — egymás életének, kultúrájának jobb megismerése. Csak egy adat: tavaly máf csaknem húszezer belga választotta úti céljául Magyarországot. Kulturális kapcsolataink egyezményes alapon, háromévenként megújított munkatervekben megjelölt módon fejlődnek. Tindemans is járt Budapesten. Még mindig ennél az évnél maradva: a magyar fővárosban tárgvalt partnerével, Marjai Józseffel Willi de Clercq miniszterelnök-helyettes, aki a Nemzetközi Valutaalap magyarországi regionális ülésén vett részt. A rákövetkező évben Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Belga Kommunista Párt és két szocialista párt meghívásának tett eleget, s találkozott a belga gazdasági élet több vezetőjével is. Az államközi kapcsolatokban 1984 jelentett fordulópontot: a felszabadulástól számított történelmünk során először tett hivatalos látogatást Magyarországon belga miniszterelnök, Wilfried Martens. Érdemes emlékeztetni akkori, rövid nyilatkozatára: „kormányaink megértették, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben szükséges az érintkezés, a párbeszéd. Magyar- ország és Belgium, amely egyaránt megbízható tagja saját szövetségi rendszerének, érdekelt abban, hogy oldódjék a jelenlegi fagyos nemzetközi légkör.” Erre utal egyébként az a tény is, hogy Belgium —- amely ugyancsak szorgalmazója a Helsinkiben megkezdett út folytatásának — üdvözölte a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének idén júniusban Budapesten közzétett felhívását, reményét fejezve ki, hogy e dokumentum új elemeivel hozzájárulhat a leszerelés ügyéhez. Sokrétűek és rendezettek egyezményes kapcsolataink is, amelynek mindinkább jellemzője, hogy az államközi megállapodások mellett a tárcaközi, intézményközi egyezmények is szaporodnak. GAZDASÁGI kontaktusainknak a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unióval 1975-ben megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás ad keretet. A két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai mindeddig meglehetősen szerények és kiegyensúlyozatlanok voltak, mind a hagyományos árucsere, mind pedig az újabb együttműködési formák tekintetében. Tavaly például a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünkből a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unió (a kapcsolatokon belül Luxemburg szerepe nem számottevő) 1,2 százalékkal részesedett, az e piacokról származó behozatalunknak pedig 2.7 százalékát adta. összegszerűen: exportunk 33,5 millió, importunk pedig 85 millió dollárt tett ki 1985-ben. Az idén májusban nagy létszámú — 84 tagú — belga gazdasági küldöttség látogatott hazánkba. Pár nap alatt vagy 300 üzleti tárgyalásra került sor, jelezve: a belga üzletemberek körében megnövekedett az érdeklődés Magyarország, az itteni beruházási lehetőségek iránt. Kölcsönös érdekeltség fejeződött ki magyarországi te-
