Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG fi* lAXACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM. 807. SZÁM Ara: 1,110 forint ZEPTEMBER 3., SZERDA MA: Tudatlanság vagy tudatosság? (3. oldal) Egy barokk kastély /óVo/éro# (5. oldal) Cipővel verte gyermekét (6. oldal) Jól jött a földeknek az eső Szépen hízik a cukorrépa Márkás részegységek forintért Bővül a szövetek gyártása Eső útin köpönyeg. Talán ez a jelző Illene leginkább a későin jött csapadékra. Még­sem ilyen egyértelmű azonban a dolog, mert a cukorrépának még igencsak kedvez a túl későn jött égi áldás is. A ned­vesség hatására szépen hízik a répa, és ha meleggel kö­szönt be a vénasszonyok nya­ra, akkor a cukortartalommal sem lesz különösebb baj. Pest megyében 11 termelő- szövetkezet, 3 állami gazda­ság, csaknem 3 ezer 300 hek­táron termeli a feldolgozó­iparnak és valamennyiünknek nélkülözhetetlen növényt. Leg­nagyobb területen, 480 hektá­ron a Ceglédi Állami Tangaz­daságban foglalkoznak, cu­korrépa termesztésével, de több mimt 400 hektárról kell betakarítani az idei termést az abonyi Ságvári Endre Ter­melőszövetkezetben is. Ugyan­akkor a tápiógyörgyei Zöld­mező, valamint a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Ter­melőszövetkezetben is jelentős EGYETÉRTŐK F urcsán, már-már gya­núsan nagy az egyet­értés mostanában bár­milyen jellegű hivatalos megbeszélésen, ha az a téma, szegény környezetünk mennyire rászorul az óvás­ra, a védelemre. Mert bi­zony rászorul, rá ... rá ... rá... A talaj, a vizek, a levegő, a növényzet, az a sok káros anyag . .. elrin­gató a szófolyam, elanda- Jító a nagy egyetértés. Ha Úgy általánosságban höm- pölygetik a résztvevők a tényeket, az indokokat, már-már elfáradnak a fe­jek a bólogatásban. Ugyanezek a bólogató fe­jek azonban mereven fel- szegettek, tekintetükkel a mennyezetet kémlelők lesznek, ha ne adj isten, vaiaki illetlenül arról kezd beszélni, akkor kinek — melyik vállalatnak, szö­vetkezetnek, hivatalos szervnek, intézménynek az itt képviseltek közül — mi lenne a teendője kézzel­foghatóan, mellébeszéléssel már tovább nem halaszt- hatóan. Szélvihar fújta füstté válik ilyenkor az egyetértés, kapkodni kezd toll, jegyzetfüzet után az újságíró, olyan mennyiség­ben zúdul alá a magyará­zatok, az érvek, az indo­kok lavinája, mit miért nem lehet megtenni, megoldáni, miért a másik cégre, szervre, intézmény­re tartozik a feladatot megoldani és nem reájuk, mert hiszen ők __ők igen, an gyalok. Vétlenek, sem­miről nem tehetnek, erő­feszítéseiknek seregnyi do­log lehetne a tanúsítója. Van valami, ami nagyon egyszerűvé teszi az ilyen színjátékokat, a szerepek megértését. Bírságot fizet­ni: költség. A hazai gya­korlat szerint pedig a költségbe minden belefér, nemhogy a környezet­szennyezési bírság, hanem sokkal kacifántosabb dol­gok is. Ezzel szemben bár­milyen egyszerű lépés a tényleges védelem terepén: beruházás. Annak minden pénzügyi vonzatúval. Ennek ellenére azért persze vannak ilyen jelle­gű beruházások. A megyé­ben a szocialista szervek által fejlesztésekre kifize­tett minden száz forintból majdnem négy teljes fo­rintot tesz ki a?, értékük! Ez az arány sok min­denről árulkodik. Elsőként a komoly képpel, nagy hi­vatali önérzettel elmondott szavak, valóságos értékéről. Szívesen emelgetett szó­pajzs például az, hogy lenne ugyan pénzünk va- ■ lamennyi, de nincsen kí­nálat ntegfelelö eszközök­ből. A megfelelő eszközök egyike,az., a hulladékégető. VatftgfyeVa Pestvidéki Gép­gyár készít, .másfél millió forintot kér érte, s amely — napi három műszakot feltételezve — 1,8—2,2 tonna veszélyes hulladék megsemmisítésére képes. Kis teljesítményű berende­zés tehát, ám éppen ennek okán helyben, a hulladék keletkezésének helyén tele­píthető, használható. Az égetőt a legilletékesebb, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal minősítette mérésekkel, azaz még a kockázat lehe­tősége sem merül fel, eset­leg valami olyasmit vásá­rolnak, amit később a szakhatóságok nem fogad­nak el. Finoman fogalmaz­va, a berendezés -r- eddig — nem tartozik a gyár nagy piaci sikerei közé... Annak ellenére nem, hogy olyan anyagokon lehet túl­adni a közbeiktatásával, mint az olajiszapok, a ha­logénezett oldószerek, fes­ték- és lakkmaradékok, különböző kátrányok, szennyezett aktív szenek stb. Ráadásul az égetőbe­rendezés meleg víz vagy/és hőenergia termelésére használható a hulladékok megsemmisítésével párhu­zamosan, azaz nem egyet­len előnyt kínál. A lehet­séges vevők mégsem tü­lekednek, miközben az egyetértők kölcsönösen nyugtatgatják egymást, teljes a nézetazonosság... azt a drága környezetet bizony óvni, védeni kell. K eserves tények soka­sodása figyelmeztet rá a megyében, a földrajzi, gazdaságföldraj­zi tényezők, jellemzők ob­jektív korlátokat alkotnak bármilyen emberi — jó vagy rossz — cselekedetek körül, legyen az a cselek- . vés egy családi ház felépí­tése, új út kialakítása, a földtábla művelési módjá­nak megváltoztatása vagy éppen egy ipari üzemcsar­noknak a legújabb tech­nológia befogadására való átalakítása. A keserves té­nyek sokasodása azonban — tapasztaljuk — mintha elfedné, lehetőségeink is sokasodnak az ésszerűbb, a jelent és a holnapot job­ban figyelembe vevő cse­lekvésre. Ma már nem az * a gond, hogy ismeretlenek az óvás, a védelem mód­szerei, eszközei, s az sem a legsúlyosabb gond, hogy kevés a pénz. A leg­nagyobb teher a vádunkon a színházasdi, a láKzat- egyetértok sokasodása, mert azt a benyomást kel­tik, hogy no lám. végre mozdulnak a dolgok, sín­re kerül az ügv. megnyu­godhat a közös lelkiisme­ret. Eközben pedig a leg­egyszerűbb eszközzel is házalni kell, a sok egyet­értő közül vegye meg mér valaki, a szép szavak után végre — cselekedjék!... Mészáros Ottó : ............ ■ - - J te rületről kell1 felszedni a cu­kor alapanyagát, a répát. Sokat* panaszkodnak a gaz­daságok, és jobbára okkal, hogy elavultak a gépek, gon­dot oko.z a termés biztonság­ba helyezése. Ezen úgy segí­tettek, hogy a cukorgyárak es az üzemek . összefogásával két géphasznosításj, társulat ala­kult Pest megyében.. Ez. lehe­tővé teszi, hogy kevesebb gép­pel is sikeresen betakaríthas­sák a cukorrépát az üzemek. Ígéretes' az'-idei termés,'33— 40 tonna körüli átlagra lehet számítani hektáronként. Né­mi gondot okoz azonban, hogy sok táblán feljött a gyom. Ez nehezíti, a . betakarítást, ami az , ütemezéseik szerint a hó­nap közepén megkezdődik. A megye üzemel egyeztet­ték szállításaikat a Szolnoki és Hatvani Cukorgyárral. Így várhatóan a korábbi évekhez hasonlóan az idén sem lesz fennakadás az átadás-átvétel ütemében. Tavasszal indították Egyip­tomba a Pest Megyei Fémipa­ri Vállalattól az utolsó -- a nyolcvanadik — vagont vas­úti ablakokkal. Egy vagonba 22 különböző méretű ablak fér. Ez a termék a múlt év­ben csak az egyike volt azok­nak. amelyek hozzásegítették a vállalatot tervezett eredmé­nyeik teljesítéséhez. Termék­szerkezetükben a magasabb feldolgozottság,i fokú, a több élőmunkát igénylő, gyártmá­nyok kerültek előtérbe. Az új termékeket folyama- • tosan keresi a vállalat, és te­rem,fi meg a gyártás feltéte­leit. Az alapprofiljukiha tar­tozó esztergatokmányok csa­ládját például két új méret­tel bővítették, ezeket koráb­ban csak külföldről szerezhet­ték be a felhasználók. A fej­lesztés során azonban a Vál­A Buda-flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, márkajel­zése ismert határainkon kívül is. És aki . exportál, aki ha­gyományos piacai mellé úja­kat akar szerezni, az nem 'állhat még a fejlesztésben, még akkor sem, ha manapság szűkösen csordogá.l e célra a pénz.. Jó szolgálatot tesz ilyen időkben a lízing, azaz a gép­bérlet és a Buda-flaxnál él­nek is vele. Hetedik ötéves tervünk1 el­ső jelentősebb, fejlesztését a jeans termékek szövéséhen és konfekcionálásában hajtják végre. Ezt szolgáló lízing­szerződésük értéke eléri a 730 ezer dollárt; szövő- és konfek­cióipari gépeket bérelnek öt évre. Így növelni tudják a szabadidő-ruházathoz szüksé­ges szövetek, illetve a kész­termékek exportját. A szövő­gépek, elektronikus berende­zéseik révén közvetlenül csatlakoztathatók a már ko­rábban kiépített szövődéi szá­mítógépes termelésfigyelő rendszerhez. A tíz masina egyébként csaknem egymillió lalat háttéripari jellege nem változott meg, és azt a jövő-: ben is meg. kívánják tartani. A tavalyi év a PEFÉM-ben jól alakult, s hogy ez az idén se legyen másként, . tovább kell cscikken teni ük költségei­ket. még nagyobb fi-gyélrrust fordítanak az anyag- és ener­giatakarékosságra. Ami saj­nos, nem minden problémá­jukat oldja meg. A vállalat veresegyházi gyáregységében például az év elején gondot Okozott,' hogy miként hasz­nálják ki aluminiumöntő ka­pacitásukat. Az Ikarusnak és a Magyar Hajó- és Darugyár­nak ugyanis rajtuk kívül egy - .re többen szállítanak az álta­luk is gyártott öntvényekből, és úgy tűnik, az alvállalko­zók versenyében nehéz tal­pon maradni. El. E. négyzetméternyi anyag gyár­tásara alkalmas. A budakalásziak azonban nem csupán végszövetekkel vannak jelen a piacon; hosz- szú távú céljaik között sze­repel a feldolgozott termékek arányának növelése. Ebben a programban kiemelkedő sze­repet kap a felsőruházati cik­kek konfekcionálása, a lízing­szerződés keretében tehát konfekcióipari gépeket is be­szereznek. Ezek teljesítménye lehetővé teszi, hogy évi 250 ezer darabbal bővüljön a vál­lalat nadrággyártó kapacitása. Növeli a finom lenszöve­tek gyártását a Buda-flax és ennek megfelelően a fonalfes­tő kapacitását is. Az utóbbi művelethez tapasztalatai alap­ján az NSZK-beli Obérmaier cég berendezését tartja a leg­megfelelőbbnek: Eddigi kap­csolataik szélesítése érdekében gyártási együttműködést kez­deményezett a hazai vállalat. A kooperáció — amely a ke­reskedelmi kapcsolatot is kedvezően befolyásolja el­ső lépéseként a szombathelyi gépipari üzem gyártaná a fonalfestő berendezés egyes részegységeit. Az NSZK-beli partner dokumentációja alap­ján készült egységek a beren­dezés értékének 13 százalékát adják; az 505 ezer márkás gép árából mintegy é6 ezer márka értéket képviselnek. Az akció előnyt jelent azok­nak a magyar gyártóknak is, akik ilyen típusú gépre tarta­nak igényt a jövőben, ugyanis a berendezés árának egy ré­szét forinttal egyenlíthetik ki. Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke WUli Stophnak, a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa el­nökének meghívására a köze­li napokban hivatalos, bará­ti látogatásra a Német De­mokratikus Köztársaságba uta­zik. Az új lengyel nagykövet bemiftatkozó látog:tása| Kádár János, ' a Magyar Szocialista Munkáspárt - féfi'tf kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács cinciké és Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó Látogatá­son fogadta Tadeusz Czechtí- wiezot, a- Lengyel Népköztár­saság új budapesti rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követét. r Nehéz versenyben a PEFEM Kelendők az új termékek Szilvaszüret diákokkal Közép-Éurópa egyik legnagyobb csonthé jasül tétvény én, az . albertirsai Micsnfín Tsz ccglédbcrceli gyümölcsösében diákok is segítik a szilva szedését. A 800 hektáros terület termésé­nek nagy része lakossági fogyasztásra kerül, de idén bősége- ■ sen jut a konzervgyárakba, sőt exportra is. Az új otthonban Aufmuth Éva, Panp István, Pozsgay Imre és dr. Bírd Ferenc,* a GATE rektora (Barcza Zsolt felvétele) Tegnap délután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára, az MSZMP KB tagja avatta fel és adta át Gödöllő város új népfrontklubját; Az ün­nepség résztvevőit dr. Mély­kúti Csaba, a HNE városi bi­zottságának elnöke köszöntöt­te, aki a bizottság nevében átvette az épületet. Az ese­ményen ott volt dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Her- czenik Gyula, a gödöllői vá­rosi pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós, a Pest Megyei Tanács pártbizottságának tit­kára, Kovács Antalné, a Ha­zafias Népfront Pest Megyei Bizottságának elnöke, Rabóczi László, a HNF megyei titkára, Papp István, a városi tanács, elnöke, valamint a népfront­mozgalom munkabizottságá­nak képviselői, aktivistái. Mint azt Aufmuth Éva, a városi népfrontbizottság tit­kára elrhondta: a Szabadság u. 25. sz. alatti egykori villa felújítására két és fél mil­lió forint támogatást adott a HNF Országos Tanácsa', s‘ ehhez ugyanennyivel járultak hozzá társadalmi munkával többek között a szakmunkás- tanulók, az Állategészségügyi és Takarmányozási Kutató In­tézet dolgozói, s velük együtt az agrártudományi egyetem szakemberei, akik a fűtőbe­rendezéseket szerelték. A Ganz Árammérő kollektívái az elektromos munkákról gondoskodtak. A városgaz­dálkodási vállalat volt a ki­vitelezője Csabáné Farkasházi Edit terveinek, aki maga is egyik körzeti titkára a városi népfrontszervezeteknek. A társadalmi összefogás szép példáját, a népfrontmoz­galom erejét bizonyító ott­honteremtés után most már zavartalanul dolgozhatnak a munkabizottságok, a klubok, a szakkörök, s a félezer ak­tivista kész továbbfejleszteni a munka feltételeit. Pozsgay Imre avatóbeszé­dében méltatta a gödöllőiek munkáját, s a többi között azt hangsúlyozta: az állam­polgárok közösségeként mű­ködik a népfront. Ebben a kpzösságformálásban nagy sze­repe lesz! a háznak is. ■ Végül Pozsgay Imre átadta a Hazafias Népfront kitünte­tését az agrártudományi egyetem üzemfenntartási osz­tálya, a Ganz Árammérőgyár villanyszerelő-brigádja, vala­mint André László, a Kere- pestarcsái’ Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat építési1 vezetője részére. Kiváló Tárr sadalmi Munkáért kitüntetés-, ben részesült Csabáné Far­kasházi Edit mérnöknő, Gö­döllőért emlékplakett kitün­tetést kaptak a munkálatok­ban .részt-vevő többi kollek­tíva tagjai is. A mozgalom erejét bizonyítja Népfrontház Gödöllőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom