Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

>t<] 4 1986. SZEPTEMBER 23., KEDD ismételt felhívás Kártevők eiien A városi tanács ismételten felhívja a földtulajdonosokat, s mindazokat, akik mezőgaz­daságilag művelhető terüle­tet kezelnek, hogy az 1986. évi 32. törvényerejű rendelet 2. paragrafusa értelmében foko­zottan védekezzenek a növé­nyi és állati kártevők ellen. Nemrégiben már közzétet­tünk hasonló felhívást lapunk hasábjain. Miért vált ez szük­ségessé ismét? Kötbért Györgyné, a városi tanács mezőgazdasági előadója erről a következőket mondja: A korábbi értesítések és tá­jékoztatások ellenére még most sem gondoskodott mindenki a gyommentesítésről, az ameri­kai szövőlepke irtásáról. A rendelet értelmében pedig nekünk szabálysértési eljárást kell velük szemben kezdemé­nyezni. Rendszeresen ellen­őrizzük a dunafüredi, az óvá­rosi és az újtelepi ingatlano­kat. Ha elhanyagolt kertet ta- ' lálunk, értesítjük a tulajdo­nosát és felhívjuk a figyelmét, hogy nyolc napon belül gon­doskodjon az amerikai szövő­lepke irtásáról és a gyom- mentesítésről. Amennyiben en­nek nem tesznek eleget, 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatjuk az érintetteket. Az ismételt felhívás után remél­jük, nem kerül sor ilyen pénz­bírság kivetésére. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Telkek, tartós használatban Közművesített házhelyek Szinte naponta hallhatunk arról, hogy a város különbö­ző területein telkeket alakít ki a tanács, melyeket tartós használatba ad az igénylők­nek. A végrehajtó bizottság ilyen célra jelölte ki az 1015/41., 42. helyrajzi számú ingatlanokat. A határozatot bárki megtekinthette és utá­na megpályázhatta a házhe­lyeket. Az ingatlanok 822, illetve 786 négyzetméteresek. Ezek négyzetméterenkénti haszná­latbavételi díja 230 forint. Az összeg magában foglalja a szilárd burkolatú út, járda, vezetékes ivóvíz, szennyvíz- csatorna, csapadékvíz-elveze­tés, vezetékes gáz és az elekt- romosenergia-ellátás után ki­vethető út- és közműfejleszté­si hozzájárulás díját is. A köz­művezetékek bekötő szakaszát azonban az Olimpia úttól a tartós használónak kell kiépí­tenie. Az ingatlanokat százhalom­battai lakosok pályázták meg, akikkel a tanács bérleti szer­ződést kötött. Ezenkívül — az OTP száz­halombattai fiókján keresztül — egy nyolc beállós garázs kialakítására alkalmas telket adott a közelmúltban tartós használatba. Textilmííheiy A százhalombattai Ba­rátság Művelődési Központ és Könyvtár textilműhely soroza­tot indít felnőtteknek. A hét­főnként sorra kerülő foglalko­zásokon olyanoknak nyújtanak segítséget, akik nem hivatás­szerűen, hanem csak saját maguknak szeretnének szab- ni-varrni, különböző kiegészí­tőket készíteni. Rockklubok és együttesek Akiket a könnyű múzsa megcsókolt I Egy város akkor válik Igazán várossá, ha van mű­| veszeti kulturális élete. S e kulturális élethez hozzá- | tartoznak a könnyebb műfaj különböző változatai is. | Ebből szerencsére bőven válogathatnak az érdeklődők. | Számos könnyűzenei rendezvény, klub és együttes neve § vált ismertté az elmúlt években. ,9*0' Filmszereples Itt van például a Magazin együttes, & Triton, a Helyijá­rat vagy az Ebadta, melyek azért is váltak ismertté, mivel szinte nincs olyan rendezvény a városban, amelyiken vala­melyik ne lépne fel. A négy­tagú Triton heavy-metal zenét játszik. A csapat lelke a gi­táros, Kun Péter, aki virtuóz módon bánik már most hang­szerével. Fölléptek az amatőr együttesek országos találkozó­ján Szentendrén, ahol a har­madik helyet szerezték meg. Ugyanezen a találkozón az el­ső helyen szintén százhalom­battai együttes végzett, amely legutóbb a hattal búcsún lé­pett fel. Szentendrei első he­lyezéssel jutottak az országos döntőbe, de részt vettek már a közgazdasági egyetem klub­jában megtartott tehetségku­tató versenyen is Budapesten. Nem is akármilyen sikerrel! Itt figyelt fel a százhalombat­tai gárdára Tímár Péter, aki­nek nevét mostanában kezdi megismerni a magyar mozi- látogató közönség, ő készítette az Egészséges erotika című bohózatot, amit ezekben a hetekben játszanak a filmszín­házak. A Magazin fülbemászó popzenéje megtetszett Tímár Péternek, s ígv következő — Moziclipp című — filmjében ők játsszák a Siker című dalt. Számos fellépés Pár esztendővel ezelőtt nagy nehézségek árán, de létrejött a Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési Egylet, közis­mert nevén a SZIKE. Ennek az együttese volt a Hetyija- rat, amely azóta jóval túlnőtt a SZIKE keretein. Kellemes, szép melódiákat adnak elő Ambrus Sándor vezetésével, verseket zenésítenek meg, Jó­zsef Attila, Villon, Robert Burns. Radnóti sorait ének­lik a versbarátok. Ezenkívül magyar és erdélyi népdalok szerepelnek repertoárjukon. Már a tévénézők .is találkoz­hattak a Hévjárattal, hiszen a legutóbbi gödöllői békena­pon két dalt énekeltek, melyet egyenesben sugárzott a tele­vízió. Modernebb hangszerelés, összhangzat jellemzi az Eb­adta zenevilágát. Elsősorban avantgárd jellegű muzsikával lépnek fel a különböző zened megmozdulásokon, gimnáziu­mi, egyetemi klubokban. Ter­veik közt szerepel, hogy klub­est keretében fellépnek a Ba­rátság Művelődési Központ­ban is Bernáth Henrik vezeté­sével. Szép István, a művelődési központ népművelője, szervezi a hét könnyűzenei program­jait. Ilyen a Szinkron klub, ahol a szokásos diszkón kívül is szeretnének valamit nyúj­tani a közönségnek. — A muzsika mellett termé­szetesen meghívunk előadókat, táncbemutatót is szervezünk — mondja Szép István. — S nem is akármilyen tánccal találkozhat itt a látogató. Legutóbb a Biomechanikus csoport bemutatója szerepelt a programon, járt nálunk Szekeres Tamás, a Szenátor együttes tagja is. A hatórás nonstop műsort délután 6-tóJ éjfélig szombatonként tartjuk meg az ifjúsági övezetben. Többnyire 14—22 éves fiatalok látogatják ezeket a rendezvé­nyeket. Zenei csemegék — Milyen programok szere­pelnek a Szinkron klub ter­vei között? — A fiatalok körében köz­ismert a kéthetenként hétfőn este 8 órától a Petőfin el­hangzó Rockújság című zenei műsor. Most folytatunk tár­gyalásokat arról, hogy az egyik adást itt rögzítik a mű­velődési központban. A Szink­ron mellett van egy másik zenéi klubunk, a Panoráma is, amely a könnyűzene határte­rületeivel is foglalkozik. Meg­vitatjuk a zenei élet kis híreit, hanganyagokat játszunk le, vi­deofilmeket s igazi zenei cse­megékkel is szolgálunk. Ez a rendezvény péntek estén­ként várja az érdeklődőket. Szeptember 26-án így lettem beatzenész címmel Földes László, Schuszter Loránd be­szél a kezdetről. A műsorban Százhalombattán készült kon­certfelvételek, az estek során készített interjúk és riportok is elhangzanak. — Az imént felsorolt ne­vek, zenei műfajok elsősorban a tinédzser korosztályt és a huszonéveseket érintik, de vannak harmincasok is, negy­venesek is, akik kedvelik a könnyű műfajt. Nekik milyen programot nyújt a ház?-j — Komát László, akinek dalai az ötvenes, hatvanas éveket idézik, idén vendége lesz a művelődési központnak, de hosszú évek után Korda György is fellép a százhalom­battai közönség előtt. Ha hoz­zátesszük a komoly zenei hang­versenyeket, a dzsesszklub programjait, úgy vélem, min­denki talál érdeklődésének megfelelő zenei csemegét. A köjálosok hétköznapjai Az a jó, ha keveset tudnak róluk Mindig úgy képzeltem, hogy ha belépek egy Kő jál épü­letébe, az irodák mellett laboratóriumokat találok, ahol fehér köpenyes hölgyek vizsgálnak mindenféle ár­talmas anyagokat. Betegséggel fertőzött vérmintát ele­meznek kémcsövekben, ismeretlen baktériumtenyésze- tet, vagy éppen ismertet zárnak apró üvegedényekbe. Hatalmas hűtőszekrényekben pedig a város élelmezési egységeiből vett ételmintákat tárolnak. A százhalombattai állomá­son nincs sem laboratórium, sem kémcső, egyedül a fe­hér köpenyes hölgy egyezett meg elképzeléseimmel. Azon­ban nem sok, ahogy korábban gondoltam, hanem csupán egy; a többiek a területen dolgoztak. Az egyik a vízmű­nél tartott ellenőrzést, a má­sik tisztasági vizsgálaton vett részt, a harmadik a DHV böl­csődéjébe látogatott el. Az egyetlen ember, akit az épü­letben találtam — szerencsém, re épp akkor érkezett vissza a rendelőintézetből, ahol ' a büfét ellenőrizte. Helyszíni ellenőrzés Semmi külsőség nem utal arra, hogy egy járványügyi állomáson vagyunk. Íróaszta­lok papírokkal, nem csoda, hiszen a százhalombattai ál­lomás nem is igazi Köjál­központ, csupán a közegész­ségügy és járványügy tartozik hozzá. Beszélgetőpartnerem Szen- tesné Novák Éva járványügyi és élelmezés-egészségügyi el­lenőr. Rajta kívül külön szak­ember foglalkozik a munka- egészségüggyel, a település- egészségüggyel, s van egy egészségőre is Százhalombat­tának. Céljuk, mint ahogy több ízben megfogalmazták már a terület dolgozói, első­sorban a megelőzés, de ha ezzel elkéstek, feladatuk a már bekövetkezett káros ha­tások, magyarul betegségek elhárítása. S hogy laborató­riumot riérri táláltám, áhhak -oka az, hogy a'telépüléffékre kihelyezétt szolgálatok képe­zik az úgynevezett első fokú közegészségügyi hatóságot. Ha van valamilyen fertőző meg­betegedés a városban, a hely­színen kivizsgálják, legyen az oktatási intézmény vagy mun­kahely, s természetesen meg­próbálják a kórokozók tova­terjedését megakadályozni. A különböző laboratóriumi elem- | zést igénylő anyagokat itt A kalácsot is itt sütik A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat százhalombattai ke­nyérgyárában a vasárnap esti műszakkezdés óta már üzemel az új Pajtás típusú kemence. A finom, jó minőségű kenyeré­ről ismert pékségben ezentúl már négyféle kalácsot is sütnek. Most már mód nyílik arra is, hogy a keresett, a fehérjében gaz­dag szójás foszlós kalács itt Battán készüljön. Felvételünkön Balogh Margit kiszedi a kemencéből a szépen sült kalácsokat. gyűjtik össze és a megyei köz­pontban vizsgálják. — Milyen úton szereznek tudomást arról, hogy valami­lyen fertőző betegség lépett fel a városban? — Az orvosok tájékoztat­nak bennünket bejelentőlapon, s hogy nagyobb járvány, fer­tőzés nem volt a városban az elmúlt években, az annak kö­szönhető, hogy rendkívül jó kapcsolat alakult ki az orvo­sok és a szolgálat között. Ilyenkor a betegeket, illetve a hozzátartozókat megfigyelés alá helyezzük és elkülönítjük — ha erre szükség van — a környezetüktől. — Van-e valamilyen tipi­kusan százhalombattai gond? Mik a legjellemzőbb problé­mák a városban? Városi jelenség — Nem is annyira százha­lombattai, mint inkább váro­si jelenség a rengeteg kóbor kutya. S gyakran nemcsak a gazdátlan ebekről van szó, hanem azokról is, amelyeknek van otthonuk, csak az ebtar­tók morálja nem olyan, amely akár emberi, akár állategész­ségügyi szempontból megfele­lő lenne. Túl sok állatot tar­tanak gyakorta kis helyen: egy ötven négyzetméteres la­kásban például egy nagytestű német juhászkutyát! Ez nem­csak a helyszűke miatt okoz gondot, hanem a sétáltatás is, vagy maga az a tény, hogy szennyezi a játszótereket. Vagy, a már az előbb említett kóbor esei;e, yglamji­kor.'a huszás évekberv amikor megafálaifí az Országos Köz­egészségügyi Állomás, majd­nem minden településen volt gyepmester, közkeletű szóval sintér. Az ő dolga volt be­fogni a kutyákat, beoltani és megfigyelés alatt tartani. Ami egykoron majd minden falu­ban volt, ma nincs Százha­lombattán, s évente legalább hússzor történik harapás, ilyenkor ha ismeretlen az ál­lat gazdája, nincs más meg­oldás, védőoltást kell adni a betegnek. Ez egyszerűnek tű­nik, azonban ez az oltás nem éppen veszélytelen, káros szö­vődményei is lehetnek. Már­pedig a veszettség vírusára nagyon kell vigyázni, hiszen veszélyes. Tavaly is volt ha­lálos eset, amelyet macska­harapás okozott. — A melegebb hónapokban gyakran lehet hallani szal- monellás fertőzésről. Előfor­dult-e ilyen Százhalombattán is? — Az étel okozta fertőzé­sek közül valóban leggyako­ribb fertőzés a szalmonellás, amely tavaly mondhatni az év betegsége volt. összesen huszonöt esetben fordult elő. Idén szerencsére jóval keve­sebb megbetegedéssel talál­koztunk, s ezek sem közös­ségben léptek fel, hanem el­szórtan egy-egy betegnél. Ilyenkor a járványügyi ki­vizsgálás után folyamatosan fertőtlenítettük a helyet. Ez az alacsony megbetegedési szám elsősorban az orvosok­nak köszönhető, akik időben értesítettek bennünket, s így gyorsan meg tudtuk indítani a fertőtlenítést. Másik gyako­ri gond Százhalombattán a tetvesség, amelyet tisztasági vizsgálatokkal szűrünk ki, tanévkezdéskor. Morális gondok — Ennyire elmaradott len­ne Százhalombatta, hogy nincs esztendő tetvesség nélkül? — Valójában nem is az itt élőknél tenyészik ez a vérszí­vó, inkább máshol szedik ösz- sze a gyerekek. Szerencsére azonnal jönnek hozzánk. — Gyakran hallani olyan betegségekről, amelyeket kü­lönböző vendéglátóipari egy­ségekben, üzemi konyhákon kapnak az emberek. Milyen a vendéglátómorál egészség- ügyi szempontból? — Nem túlzottan jó. Sok a felkészületlen, szakképzetten vezető, dolgozó, s a fluktuá­ció miatt nehéz kézben tarta­ni a konyhák személyzetét. Bár az üzemi konyhák még mindig százszor tisztábbak, rendezettebbek, mint a ven­déglátóipari egységek. Na­gyobb gondot a gyerekétkez­tetés okoz, mert a konyhák nem akkora létszámra készül­tek, s a tempó szinte minde­nütt túlfeszített. — Az élelmezés ellenőrzé­se, a fertőzéses megbetegedé­sek megelőzése csak egy ré­szét- képezik a szolgálatmun­kájának, hiszen mindannyian tudjuk, hogy mennyi hívatlan látogató téved az emberi la-* kóhelyek közelébe. Évente többször tartanak rágcsáló- és féregirtást a városban. S ha nagy ritkán valahol feltűnik egy patkány, az nem azért van, mert nem fertőtlenítik a szeméttelepet, hanem többnyi­re azért, mert magas a Duna vízállasa, s az alsóbb terüle­tekről feljebb húzódnak ezek az élőlények. Rendszeresen ellenőrzik a város tisztaságát, a víz mi­nőségét, a munka-egészségügyi ellenőr elsősorban a két nagy- vállalatnál dolgozók körülmé­nyeit. Nem veszélyeztetik-e őket az erőműből vagy a fi­nomítóból kiáramló káros anyagok. Ide futnak be a la­kossági panaszok, ha valaki nem jó szemmel nézi a szom­szédja disznóját vagy macs­káját. Azt mondják, a köjálosok akkor végzik jól a munkáju­kat, ha nincs nagy felhajtás1 körülöttük, ha minél keve­sebbet hallanak arról, mi a dolguk. hogy Bírsággal jár Vizsgálat a DKV-ban A Pénzügyminisztérium el­lenőrzési főigazgatósága min­dem második esztendőben pénzügyi, gazdasági ellenőr­zést végez a vállalatoknál, így a DKV-nál is. Az idei vizsgá­lat során az 1984—85-ös vál­lalati gazdálkodást ellenőriz­ték. Elsősorban az állóeszkö­zök és fogyóeszközök, egyszó­val a készletek szabályszerű­ségét, az állóeszközök hasz­nosításának korszerűsítését vizsgálták. Ellenőrizték az adókötelezettségek megállapí­tását és azok befizetését, az árbevételt, s az árbevételhez fűződő fogyasztási adó elszá­molását. Az alapok .ellenőrzé­sekor vizsgálták a műszaki fejlesztési alap képzésének és felhasználásának szabályszerű­ségét. A revízió a vállalati mérleg valódiságát állapította meg. Voltak azonban hibás elszá­molások is. ezeknek ered­ménynövelő hatása 3,5 millió forint volt. Ezzel együtt a re­vízió a költségvetési kötele­zettségek bevallását általában jónak értékelte. Voltak azon­ban rendszerbeli hiányossá­gok, melyeknek 5,6 millió fo­rintos adóhiány a következ­ménye. Az alapok képzését és felhasználását a revízió alap­vetően rendben találta, a megállapított érdekeltségi te­her 10,8 millió forint, A revízió további 7,8 mil­lió forintos adóhiányt állapí­tott meg, melyet, utólag kell megfizetni a vállalatnak s en­nek előreláthatóan több millió forintos bírság lesz a követ­kezménye. Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Hancsovszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom