Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
Szárnyasoltás Ősszel kötelező a baromfiak pestis elleni védőoltása. Mivel a betegség kórokozója elpusztítja a szárnyasokat, minden baromfitartó érdeke, hogy a teljes állomány védett legyen. Ezért az az egyed se marad- • jón ki az oltásból, amelyet a közeljövőben le akarnak vágni. Az oltóanyag színtelen, szagtalan, az emberre veszélytelen. Egyébként közönséges szénport tesznek bele — ez csupán a jelölést könnyíti meg *—, ettől keletkezik az oltás helyén a fekete folt Az egészséges baromfi következmények nélkül átvészeli az oltást. Viszont amelyik bélférges, kavics- és fehérje- hiánya van, takarmányozása egyoldalú, vagy éppen akkor vedlik, az esetleg bágyadttá, étvágytalanná válhat, csökkenhet a tojáshozama. De ez lényegesen kisebb baj ahhoz viszonyítva, amit a betegség fellépése jelentene. Az oltás kötelező, annak meghiúsítása szabálysértési eljárást von maga után. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ Szüreti számtan Darázshadak a szőlőskertekben Szüretünk púpos és fáj. Ha az ember jó közepest rúg a tőkébe, és a levelek alól kiesődül négy-öt „előmunkás”, már nyugodtan lehet hajolni a fürtökért. De rúgni azt kell, mert nem elég, hogy az aszályFizetürck, fizetünk „Láthatatlan” kiadásaink Most már nemcsak; — az egyébként legalizált — második, hanem a harmadik, vagy az úgynevezett „árnyék” gazdaságról is beszélni kell. Működésének gerjesztője — és haszna — a „láthatatlan jövedelem’-; a borravaló, a csúszópénz és — micsoda finom elnevezés! — a hálapénz. Fizetjük valamennyien, s közben tán eszünkbe sem jut, hogy lényegében a semmiért fizetünk. E fizetség ellenében ugyanis a termékek vagy a szolgáltatások mennyisége nem növekszik, csak annyit kapunk, amennyit egyébként is kapnunk kellene; sőt; az ily módon megszerzett javak és szolgáltatások minősége sem jobb — általában — az átlagosnál. Legfeljebb csak fogyasztói mivoltunkban hisz- szük — önmagunk megnyugtatására? —J)Ltoögy t. a* ifrálapénz ellenében gondosabb orvosi ellátást, s a borravaló ellenében tisztességesebb kiszolgálást kapunk. Gyaníthatóan — és az esetek nagy részében — jócskán tévedünk. Viszont: megrögzött borravalózási szokásaink miatt — és ennek következtében — rendre át kellene számolnunk a hivatalos árindexet. S ezt a számítást ki-ki csakis saját maga végezheti el, ám m'ert ehhez vajmi keveset értenek, máris jelzem — segítségképpen — az igazodási pontokat. Tehát: társadalmi méretekben évente minimum 10—12 milliárd forintot borravalóként, öt-hat milliárdot hálapénzként és két-három milliárdot csúszópénzként adunk ki. Ehhez jön még — a Gazdaságkutató Intézet munkatársának nagyon szerény becslése szerint — további 10—12 milliárd forint, amit csak azért fizetünk ki, mert gyakorta becsapnak bennünket az élelmiszerboltokban, a piacokon, a vendéglátóhelyeken és a szolgáltatóüzemekben. Emiatt egyébként két év alatt összesen 26 ezer bolti eladót, pénztárost, pincért, főurat és szolgáltatóiparost büntettek meg, jórészt pénzbírsággal, ám nem tudni, hogy összesen milyen összeggel. Csak azt tudni, hogy a szakértők már öt évvel ezelőtt is 10 milliárd forintra becsülték azt az összeget, amit — a fogyasztók megkárosításával — jövedelemként zsebeltek be a kiskereskedelemben és a vendéglátásban. Tegyük hozzá: adómentes jövedelemként. Szép summa, mindössze egy év alatt... Az imént említett adatokat összegezve egyébként több mint 30 milliárd forintra tehetők a „láthatatlan” kiadásaink, de ismétlem: ez csak óvatos és néhány évvel korábbi becslés., Nem számol például azokkal a forintokkal, amiket a pénzespostásnak, a benzinkutasnak, az újságkihordónak adunk, vagy amive! esetleg a tömbházfelügyelő lanyha buzgalmát honoráljuk. Talán túl nagyok, ezért esetleg túlságosan is keveset mondanak az idézett számok, milliárdok. Az efféle kiadásokat közelebbről Is vizsgálva, a szakemberek megállapítása szerint háztartásonként, összesen és évente legkevesebb 10 ezer forint megy el e „láthatatlan” kiadásokra, amelyeket persze nagyon is és egyre jobban érzünk. Legkevésbé a borravalózást: ez nem jelent olyan anyagi terhet, mint például az esetenkénti — és igencsak korrupciós színezetű — csúszópénz. És — már bocsánat az igen tisztelt orvosi kartól — korrupciónak minősítem a hálából fizetett pénzeket is, amelyek átlagos összege a kórházban ápoltak esetében 1000 forint. S hogy mindezt miért? Netán azért, mert megrögzötten borravalózó, hála- és csúszópénzeket osztogató nép vagyunk? Nem. Azért is, mert a boltvezetők, az orvosok, az áruházi részlegvezetők, és az ügyvédek, a fodrászok és a vendéglősök, a taxisok és a benzinkutasok manapság már nem csak elvárják, de — tisztelet a kivételnek! — követelik is a külön fizetséget, az anyagi helyzetüket javító láthatatlan jövedelmeket. S valljuk be: okkal követelik. Legtöbbjük munkahelyi fizetségébe eleve bekalkulálják a borravalót, s ennek etikai megítéléséről most hadd ne elmélkedjek. Vannak e jelenségnek azonban messzebbre mutató következményei is. A borravalóval, a hálapénzekkel, és a csúszópénzekkel oly’ mértékben növelhetők az érintett rétegek jövedelmei, hogy ez önmagában is devalválja a főmunkahelyen fizetett munkadíj értékét, jelentőségét. Ezt látván, tudván, azok is negatív konzekvenciák levonására kényszerülnek, akik egyébként nem, vagy csak alig tevékenykednek a szocialista szektoron kívül. Mindez pedig a fegyelmezetlenség — és a hatékonyság — romlásához vezet, végső soron tehát a termékek előállítási költségeinek növekedéséhez és szükségképpen az áremeléshez. Végtére is a növekvő költségeket valahogy be kell hozni, be kell vasalni a vásárlón. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a háztartások nagy részében nincs anyagi fedezet az állandósult borravalózásra, a szokásjog szerint kijáró hála- és csúszópénzek fizetésére. Következésképpen — s ezt felismerve —, a második, illetve az árnyékgazdaságban tevékenykedők kínálatukat, szolgáltatási ajánlataikat egyre inkább a magasabb jövedelmű rétegekhez igazítják; egyre inkább megfeledkeznek a szolidabb vásárlói, fogyasztói igényekről, s ugyancsak megfeledkeznek az olcsóbb termékekről, szolgáltatási formákról. Lehet tehát töprengeni: fizetjük-e továbbra is a e „láthatatlan” kiadásainkat, s ha igen, akkor utánagondo- lunk-e, hogy önként vállalt fizetési kötelezettségünk — fizetési szokásunk? — ugyan mennyiben befolyásolja a mindenkori és a tényleges árszínvonalat? V. Cs. szíttá idő nyomán szokatlanul nagy mennyiségben röpködő darazsak elszopogatják a bogyókat, még szúrnak is —;, és attól ugye rögtön elmegy a szüretelők kedve. Pedig érdemes mostanában szőlőt gyűjteni, még a saszla is kivágta a rezet, 16 fölötti cukorfokkal okozott meglepetést a gazdáknak — ez csúcs. Az ezerjó pedig az eddig mért adatok szerint 17,5 és 20,5 fok között mozog. Éppenséggel helyükön maradhatnának még a fürtök egy ideig, hiszen a darázstól meg a kadar helyenkénti rothadásától eltekintve nagyobb vész nem fenyegeti a kerteket. De hát a szüret elkezdődött. Púposán, fájva. ★ A közelmúltbeli fagyok persze nem tűntek el nyomtalanul. Egyebek mellett a nagyüzemek ültetvényeik egy részét kiselejtezni kényszerültek. Főleg a korszerűtlen fajtájú, öregedő, pótlásra már nem érdemes szőlőkről van szó. Ezekkel csökkent az ültetvények összterülete. Ahol mégis a pótlás mellett döntöttek, az új vesszők még nem hoztak eredményt. Viszont az elmúlt évihez képest megnőtt az átlagtermés. Tavaly a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát ceglédi gyáregységében 3600 mázsa szőlőt vásároltak fel, idén pedig legkevesebb a duplája várható. Nemcsak bogyós szállítmányok érkeznek a pincészetbe, útjára indult már eddig 3 ezer hektó bor is. A gazdák igyekeznek túladni az óportékán, helyet csinálva az újnak. A nyársapáti telephelyen mindenkitől átveszik a szőlőt, függetlenül attól, hogy szerződött-e vagy sem. Mi több, megköttethetnek a soron következő szerződések újabban 2 évre is. Az Irsai Olivér, a zala- gyöngye, a saszla meg az ezerjó elfogadható mennyiségű lévet ereszt, s többnyire egészségesek a szemek. Kadarral még csupán néhány kistermelő jelentkezett a ceglédi gyáregységben. Szezonja a jövő héten kezdődik. A gazdák elsősorban a fel- vásárlási árak iránt érdeklődnek. Nézzük, ki mit kap. A 13.9 alatti cukorfokú gyümölcs, vagyis az ipari szőlő kilója 5 forintot ér. (Bár ilyesfajta szőlő nemigen terem a környéken.) A borszőlő asztali változata, abból is a fehér: 14-től 19 fokosig 7,60—9.60 forintos alapárral adható el, s erre jön még a 10 százalékos szerződéses felár. Ha színes az asztali (mint például a kadar): 14-től 19 fokosig 7,10— 9 Ft/kg, s megtold’nató a szerződéses felárral. ★ A minőségi bort adó szőlők — olaszrizling, leányka, ezerjó, oportó, rajnai rizling, rizlingszilváni, kékfrankos, tramini, merlot, zweigel stb. — 17 cukorfoknál kezdődnek. Átvételi áraikat a következő módon számítják ki. Válasz- szűk példának a területen leginkább honos ezerjót. A 17— 17.9 fokos ezerjó kilónkénti alapára 9,50 forint, a szerződéses felár ennek 10 százaléka, azaz 0,95 forint, a minőségi felár pedig kilónként 1 forint, összesen tehát: 11,45 forint/kg. Húszfokos ezerjó esetén a számsor: 11,40+1,14+1, vagyis 13,54 forint. Varga Sándor Élelmiszerek tárolása Gammasugár tartósít A Magyar Tudományos Akadémia izotópintézetének szakemberei több olyan technológiai eljárást fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával lényegesen csökkenthető egyes élelmiszerek tárolási vesztesége. Az intézet sugártechnológiai osztálya — együttműködve más kutatóintézetekkel és vállalatokkal — számos, a felhasználóknál felépíthető olyan berendezés tervét is elkészítette, amely zöldségfélék és gabona csírátlanítására és fertőtlenítésére alkalmas. A technológiai eljárásokat az izotópintézetné! már hosz- szabb ideje üzemelő gammabesugárzó, valamint elektrongyorsító berendezéssel fejlesztették ki. A kobalt—60 izotóp felhasználásával működő gammabesugárzó készülékkel kísérletezték ki a burgonya, a vöröshagyma és a mák csírátlanításának módszerét. Erre azért volt szükség, mert a nem hűtőkamrákban elraktározott zöldségfélék kicsíráznak, és így a tárolás során jelentős veszteségek keletkeznek. A sugártechnológiai osztály, valamint a központi élelmiszeripari kutatóintézet szakembereinek együttesen kidolgozott eljárását kísérleti jelleggel a burgonya és hagyma csíramentesítésére már alkalmazzák Magyarországon. A fűszerféle, fagyasztott baromfi és a különféle húskészítmények baktériummentesítésére világszerte egyre inkább a gammabesugárzást alkalmazzák. Ez ugyanis több szempontból előnyösebb és biztonságosabb, mint az élelmiszerek hagyományos etilén- oxid-gázos fertőtlenítése. A gammasugárral kezelt élelmiszerek teljesen sterilek, és így ki van zárva például a szalmonellás fertőzés veszélye. Hazánkban elsősorban a külföldről beérkező fűszerféléket teszik sterillé az izotópintézetben kifejlesztett eljárással. Az izotópintézet — más kutatóintézetekkel közösen — több, úgynevezett célbesugárzó berendezés tervét készítette el, s így megteremtődött a lehetősége annak, hogy hazánkban is szélesebb körben alkalmazzák a legkorszerűbb élelmiszerfertőtlenítő és -csí- rátlanító módszert. Szomszédaink jó példája Nagyszerű dolog Idegen országokba utazni. Csodálatos élmény találkozni híres képekkel, szobrokkal, városokkal, történelmi emlékekkel, s közben tapasztalni nemzeti sajátosságokat, s látni a hétköznapi életet kísérő jelenségeket is. A mindenre rácsodálkozó ember örömmel lép be külföldön akármilyen üzletbe, hiszen megannyi meglepetés várja. Fokozott kíváncsisággal nézi a termékeket, a csomagolást, s a választékot, s bármilyen kevés a pénz, egy-két apróságra azért telik. Az eladók kedvetlenségét eleinte nem értettem, hiszen meg sem szólaltam. Vajon honnan tudják, hogy idegen vagyok? — tűnődtem. Több ilyen tapasztalat után rájöttem a titok- nyitjára,- Éppen az volt a baj, hogy meg se szólaltam, illetve amíg magyarosan morogtam magam elé a köszönést: ha akarják, meghallják, de ha nem. akkor sem történt semmi. E nyáron három országban járva azt tapasztaltam, hogy a helybeliek hangos köszönéssel, s nem tettetett jókedvűséggel léptek az üzletbe, amelyet az eladók hasonlóan viszonoztak. Hamarosan átvettem ezt a számunkra szokatlan, de tulajdonképpen természetes szokást. Az idegen akcentus ellenére már nem néztek rám különös tekintettel, s visszakö- szönésük egyfajta befogadást is jelentett az amúgy házit hátán hordó, rövid időre „hazátlan” turistának. Ez az epizód csak idehaza jutott az eszembe, amikor hazai üzleteket jártam ismét. Itthon, amikor gyanútlan természetességgel a boltokban hangosan köszöntem, csak döbbent tekintettel találkoztam — néhányszor még megismételtem a külföldön tanult viselkedési formát. Szűkebb hazámban ismét leszoktam a köszönésről. Élményekért, kikapcsolódásért, látványokért, s a köszönés szép szokásáért is érdemes kissé szomszédolni menni,, de milyen jó.,volna, áia a hangos „jóimpptM^^Jferüs visszaköszones Tenne a természetes mindenütt. Szendrődi Judit Hétfen: kabaré A törtelí művelődési házban szeptember 22-én 21 órakor kezdődik a Szüreti kabaré. A műsorban fellépnek: Markos György és Nádas György, a Defect duó, Sel- meczi Tibor és Kovács Kati. A szolnoki rádió műsora Szeptember 22-íél 28-ig Hétfő: 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétfői hullámhossz. Tömegsportmagazin. Igények és lehetőségek Szolnok megyében. Telefon: 18-111. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Kedd. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Paul McCartney slégerdalaiból. 17.20: Napjaink. Palatínus István írása. 17.25: Pár perc dzsessz. A Kaszakő együttes játszik. 17.40: A politikai művelődés háza. 17.50: Tájunk népzenéjéből. A tápiószecsői népdalkor énekel. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szerda. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Világslágerek zenekari változatban. A Hármas vereség pólóban Magyar Népköztársasági Kupa: MAFC—CVSE 13-10 (3-1, 4-2, 4-4, 2-3) Budapest. Komjádi-uszoda. Cegléd: Szőnyi, Beck, Kiss. Pap, Hevér, Kelemen, Ungvári, Lakatos, Ócsai. Bálint, Tóth. Góllövők: Hevér (3). Kelemen (3), Ungvári, Pap, Beck, Öcsai. Edző: Czigány Károly. Vereséget szenvedett a Vasutas csapata az ismételten OB I-es játékosokkal erősödött egyetemi csapat ellen. A MAFC minden csapatrészében jobb volt és ilyen arányban is megérdemelten nyert a tartalékos ceglédiek ellen. Úttörő U/B. Cegléd—Ü. Dózsa 8-4 Cegléd: Tóth, Borsos, Re- vuezky Gy., Kónya, Kógler, Dengi, Csizmár, Csere: Mohos T., Tábori, Szebenyi. Zoltán Góllövők: Revuczky (4), Borsos (2), Kógler, Kónya. Edző: Pákozdi József. Úttörő 1/B. Tungsram—Cegléd 8-5 Cegléd: Kollár, Sindely, Ben- de, Palcsó, Revuczky M„ Veres, Kolozsvári. Csere: Sailai. Mohos I , Zsoldos. Dóczi, Pető. Góllövők: Veres (2), Palcsó, Revuczky M„ Dóczi. Edző: Pákozdi József. . Beck Mihály pozsonyi Vobruba zenekar játszik. 17.20: Szobraimmal szólok az emberekhez .., 17.40: Beatparádé. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Csütörtök. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: 2x2. Bonnie Tyler és Shakin Stevens énekel. 17.20: Megkezdődött a kampány a szolnoki cukorgyárban. 17.40: Táncoló gitárhúrok. A Shadows együttes játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Péntek. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Roppanástól koppá násig. Könnyűzenei lemezbemutató. 17.45: Az újságíró jegyzetfüzetéből. 17.55: Hétvégi programok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Szombat. 7.00: Román nemzetiségi műsor, 7.30: Kellemes hétvégét. Zenés hét végi riportműsor. (A tartalomból: Műsorismertetés. Hírek. Lapszemle. Piac. Sport és programajánlat.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Előadók ábécében. 8 40: A héten történt. 9.00- A nap hírei, eseményei. 9.30—10.00: Román nemzetiségi műsor. Vasárnap. 9.00—11.00: Vasárnap délelőtt. Zenés magazin. (A tartalomból: Bács-Kun napló, Válogatás a hónap műsoraiból ) 11.00—11.30: Szlovák nemzetiségi műsor. 18.00— 18 30. Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzen hangzanak el. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A nyársapáti pincében hétköznapokon reggel 7-től 16-ig, szombaton és vasárnap pedig 8-tól 15 óráig várják a szőlő- szállítmányokat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele)
