Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

8 1986. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Szabad idő - Hobby /J népi mondás vénasz- ** szonyok nyarának ne­vezi a szép, napsütéses őszi napokat. Idén is van ben­ne részünk. Kedvez ez az időjárás minden korosz­tálynak, de kétségtelen, hogy kitűnő az időseknek, akiknek a szervezete már nehezen viseli a kánikulát és hajlamosabb a meghű­lésre a hűvös, ködös na­pokon. E heti összeállításunk­ban az idősekhez szólunk. Riportot közlünk egy nyug­díjas házaspárról. Szoká­sunkhoz híven közreadunk néhány jó receptet és bar­kácsolást ötlettel is szolgá­lunk. Végezetül jó tanácso­kat adunk a zöldség, gyü­mölcs téli tárolására. A birsalmafa nem nőtt ma­gasra, így létrára sem kell áll­ni, ha valaki le akarja szedni a termést. Nagy Miklósáé­nak, aki nemrég töltötte be a hetvenötödik évét, éppen csak egy kicsit kell nyújtóz­kodnia,, hogy elérje az érett gyümölcsöket. Budakeszin vagyunk, egy kétszobás, komfortos családi ház kertjében. A szép, őszi napsütésben Nagy Miklós egy kicsit szunyókál a fonott ka­rosszékben, míg felesége be­takarítja a termést. — A papa éjjel rosszul aludt Zsebesfsl — házilag Finom falatok A sokféle apró-cseprő holmi egy lakásban gyakran olyan sok, hogy már nem lehet a szekrénybe zsúfolni. Ilyenkor jó szolgálatot tesz cgy-egy jó, erős vászonból készített, stabilan felszerelt falitároló. Kisebbeknek az ágy melletti falra tervezhetjük a kívánt méretre: ide rakhatják alvás előtt a könyvet, a kedvenc já­tékot stb. Középiskolásoknak, egyetemistáknak már nagyobb méret­ben sok-sok kényelmes zsebbel, tasakkal ellátva készítjük, amelybe a tanszerektől kezdve a hobbifelszerelésen át a tor­nacipőig, a teniszütőig minden elfér. Erős nyugágy-, illetve rolóvászon kell hozzá, és alsó-felső szegélyébe okvetlenül merevítőrúd. Ha elkészül, használatba­vételkor csak nagyon fixen, tiplivel erősített szögre akasz- szuk, nehogy leszakadjon. Jl/tiért, hogy az egész vi- lúgon indián nyárnak nevezik a szeptemberi ve­rőfényes napokat, heteket, s miért, hogy nálunk eb­ből vénasszonyok nyara lett? Lehetne kutatni, s talán van is, aki már kutatta. Az indián nyárban van vala­mi szépséges, van valami örömérző. A vénasszonyok nyara inkább leszóló, bán­tó, sértő, mint ahogy ma­ga a „vénasszony” 'szó is az. Pedig hát tolódik az élet­kor kifelé, s aki vénasz- szonynak volt titulálható pár évtizeddel ezelőtt, az ma, ha egy kicsit is ad magára, legfeljebb „koro­sodónak” mondható. Amikor én tízéves vol­tam, akkor a nagyanyám mindössze 52 volt, és én. milyen nagyon öregnek láttam! De nemcsak gye­rekszemmel, hanem ha megnézném az egykori fényképeket, akkor ma is annak látom, ősz haj, sö­tét kendő, sötét ruha, ma­gas szárú fűzős cipő. Falun sok helyen még ma is megszólják azt az ötvenes asszonyt, aki nem sötét ruhát ölt fel, s nem köti be sötét kendővel a fejét, de a városközeli fal­vakban, vagy még inkább a városokban, egyre in­kább megértik az ötvene­sek (az én korosztályom), de bizony még a hatvana­sok is, hogy adni kell ma­gunkra. Nem csiricsáré holmikat, nem tinédzserek­nek való butikcuccokat kell viselniük, de nem kö­telező sötétben járniuk, szabad a hajat is színez- tetni, ápolni kell a bőrt, a kezet. A kitolódott életkor úgy ér valamit, ha nem roska­tag öregként éljük végig, hanem amennyire egészsé­günk engedi, ápoltan, mozgékonyán — egyszóval fiatalosan. Ismerek egy asszonyt. Idén tölti be a nyolcvana­dik évét. Gépírónő, titkár­nő volt egy életen át, s mindössze két munkahe­lyen. Ma is — mindössze tíz éve nyugdíjban — he­tenként háromszor bejár a régi munkahelyére, ahol igényt tartanak rá. fsak maminak hívja mindenki — immár harminc éve. Hát mamival vagy két éve nem találkoz­tam és most meglátogatott. Meglepett a fehér haja. „Mami, te eddig festet­ted?!" — kérdeztem. „Per­sze, hogy festettem te csa­csi, de úgy gondoltam, hogy mire a nyolcvanat 'betöltőm, jobban áll majd a fehér. Látod, most Hó­fehérke lettem!” Ránéztem: fehér szok­nya, fehér blúz volt rajta, fehér szandál a lábán. Es mami szép volt: tal­pig fehérben. És nem volt vénasszony. S. M. Keresztrejtvény Szeptember aranya „Plrkíid a lomb, nyaram elmúlt. Elmúlt epedve nyaram ...” Juhász Gyula fenti cimO verséből Idézünk. Folytatás s vízszin­tes t. és függőleges 49. számú sorokban. Házakért! tanácsadó Zöldségtárolás, -tartósítás Általános szabályként ír­ható le, hogy csak ép, egész­séges terményt szabad tárolni, akár torzsás, akár gyökér- és gumós zöldségekről van szó. Eltárolni elsősorban a káposz­taféléket — fejes és kelká­posztát, karalábét —, sárga­répát, petrezselymet, pasztiná- kot, burgonyát szokták. a többi zöldségfélét feldolgozva, savanyítva lehet eltenni a téli vitaminszegény időszakra. Ki­vétel a káposzta, amelyet le­het savanyítva és egészben is tartósítani. A téli raktározás az adottsá­goktól függően történhet sza­badban és zárt, fagymentes helyen. Szabadban kétféle módszer terjedt el: a prizmázás és a vermelés. Vermelni a kevésbé fagyérzékeny termékeket: fe­jes és kelkáposztát, petre­zselyem- és pasztinákgyökeret szokás A megoldás itt sejn bonyolultabb, mint a priz­mánál: két ásónyom mélyen árkot ásunk, ebbe fejjel le­felé (gyökérre! felfelé) forgat­va beleállítjuk a káposztát, Ie- szalmázzuk, a szalmára földet terítünk. Néhány helyen szel­lőzőrácsot vagy -csövet és két-három méterenként nej­lonba csomagolt egérmérget helyezünk el. ügyelve, hogy az utóbbi ne szóródjon szét. A verem köré vízelvezető ár- kocskát ásunk, hogy a csapa­dékvíz ne folyjon a verembe. A petrezselymet és a paszti­nákot eredeti helyzetében vagy fektetve vermeljük el. A prizma egy háromszög alakú rakat, amely egy mé­ternél nem magasabb, és észak—déli tájolású. A ká­posztafejek gyökerei a szélső sorokban kifelé álljanak. A legalább harminc-negyven cm vastag szalmatakaróra trágyát, földet terítünk. Ezt is árkol- juk korül. A vermet is, a prizmát is akkor készítsük el, amikor a nappali felme’egedés sem ha­ladja meg a +4—1-5 Celsius- fokot, de mindenképp a fa­gyok beállta előtt. Csak szá­raz időben fogjunk hozzá a szabadban történő tároláshoz. A káposztafélékről előzőleg tisztítsuk le az alsó leveleket: ezek ugyanis rothadást okoz­nak. Prizmában tárolható a lelevelezett karalábé, cékla Is. Ideiglenesen a burgonya (vá­logatásig) és a sárgarépa is (végleges betárolásig) priz- mázható. A jó zárt téri zöldségtároló fagymentes, megvilágítható és jól szellőztethető. A tározóhe­lyiséget előzőleg alaposan ta­karítsuk ki. a falakat meszel­jük ki, fertőtlenítsük A sár­garépa. petrezselyem és kara­lábé „kéznedves” rostált ho­mokban tárolható. Minden ré­teg gyökérre hintsünk a ho­mokból annyit, hogy a követ­kező sor ne érintkezzen az előzővel Itt is szigorúan az épeket válogassuk ki. A fekete vagy őszi retket kupacban, fagymentes, de nem túl száraz helyen tárolhatjuk, ugyanúgy, mint a karalábét. Mindkét fajt legalább havon­ként egyszer át kell válogatni, a romlóhibás darabokat ki kell szedni a halomból. Ha pincében tárolunk, a csigáktól csalétkekkel vagy csigaölő sze­rekkel szabadulhatunk meg, esetleg csapdázással. Félig-meddig feldolgozásnak minősül a zöldségszárítás. Elég ritkán alkalmazzák a háztartásokban, pedig ilyen napos, meleg ősszel, mint az idei is, érdemes megpróbál­ni. A sárgarépát, petrezsely­met, pesztinákot vékony csí­kokra vágjuk vagy felkockáz- zufc, árnyas helyen hálóval le­takarva asztalon vagy cseré- nyen egy-két nap alatt meg­szárad ízükből, illatukból csak a tűző napon szárított zöldségek vesztenek, az ár­nyékban aszalt szárítmány megőrzi eredeti zamatát, aro­máját. Vöröshagymát is tartó­síthatunk ily módon. Még szeptemberben ültessük ki a kétnyári virágokat végle­ges helyükre. A rövid tenyész- idejűek korán, április—május­ban virágoznak, önállóan vágy hagymás virágokkal összeül­teivé szép színfoltot jelente­nek a kertben. Egyedül a szí­nek harmonizálására kell vi­gyázni. F. G. i X 3 4 5 a> e! 1 q «5 <4 a 14 .... l| '5 ib •=t­<& ! <q 30 I VL 10 24 25 3& VÍZSZINTES: I. Ezt az öregkori képét Szent­endrén (estette, a kép elme: a Zöldkabátos... 8. „Vegyétek le rólam / Ezt a .. . vasat” (Petőfi). 9. A kukorica^ termése. 10. Ami­kor a méh, a darázs repülve mély, tompa zúgó hangot ad. 12. Euró- pa-hlrű dzsesszbőgőművészünk (Aladár), 14. Dél betűi keverve. 15. Csak belül sima 1 18. Egyfor­ma római számok. 18. Azonos a vízszintes 15. sorral. 19. Jelszó, jelpiondot. 21. Egyik nagyszerű tájképe. 22. A masinában van! 24. Üzemanyagtartály. 25. Komá­rom megyei község. Jászai Mari születési helye. 27. Zuhanni kezd! 28. Bőséges lakroározás tréfás szóval. FÜGGŐLEGES: 1. viccesen: fizimiska. 2. Sem­mikor. 3. Ilyen rúgás a foci­meccsen fordul elő 4. Zsigmond Dénes névbetül. 5. Szájvlzmárka. 6. Nándor megszólítása baráti körben 7. Y. S 11. Fiatalkori müve, 1910 körül festette. 12. Du­nántúlt patak, Körmendnél ömlik a Rábába. 13 Élelmezés. J7. Szövet­ség, de margarinmárka Is. 19. Leg­ismertebb festménye, melyben a paraszti élet nyomorúságát fejezi ki. 20. . . -Mávag, NB fl-es lab- darúfócsapat. 23. Szópótló szócs­ka. 25 Abel egynemű betűi. 16. Hang nélkül ráz! Gyerekek! A vastag betűkkel zedett sorok megfejté-ét, a töb­bi szeptemberi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — október 10-ig küldjétek be a szerkesztő­séghez. Már egyetlen heti helye* megfejtéssel is lehet nyerniI Véncisszonyok nyara? SÜLT BURGONYA TOJÁSSAL Hozzávalók: 1 kg burgonya, 2 evőkanál olaj, 2 dl tej, 2 kávéskanál liszt, 2 tojás, 1 fej vöröshagyma, só, bors, snid- ling, 30 dkg paradicsom. A főtt, meghámozott burgonyát karikára vágjuk, és az apróra vágott hagymával forró ola­jon megpirítjuk. A tojást, a lisztet és a tejet jól kikever­jük sóval, és apróra vágott snidlingzölddel ízesítjük. Rá­öntjük a burgonyára és rán- tottakeménységűre sütjük. A paradicsomot felszeleteljük, olajban megsütjük és sóval, borssal ízesítjük. A sült bur­gonyára tesszük tálaláskor. Könnyű vacsoraétel. FASlROZOTTV ÄLTOZ AT Hozzávalók: fél kg sertés­vagy marhahús, 1 zsemle, 1 egész tojás, reszelt vöröshagy­ma vagy 1 gerezd fokhagyma, só, bors, 4 főtt tojás, petre­zselyemzöld, olaj a kisütéshez, zsemlemorzsa. A darált hús­hoz hozzáadjuk az áztatott zsemlét, az 1 tojást, a kávés­kanálnyi vöröshagymát, sóz­zuk, borsozzuk. Nyolc gombó­cot formálunk, morzsában megforgatjuk és mindegyik közepébe -nyomunk egy fél to­jást, vágott felületével lefor­dítva. Bő olajban kisütjük. Tá­laláskor a tojás látható részé­re vágott petrezselyemzöldet szórunk. Salátával önálló étel­ként, de főzeléken feltétként is tálalhatjuk. VENDÉGVÁRÓ SZENDVICS Hozzávalók: 3 főtt tojás, 3 kávéskanál tejföl, 3 dkg vaj, só, bors, szardellapaszta. Sós keksz vagy rozskenyér, díszí­téshez: zöldpaprika, paradi­csom vagy retek. A főtt tojás­sárgákat összekeverjük a tej­föllel, vajjal, az apróra vágott, vagy reszelt tojásfehérjével, sóval, borssal fűszerezzük, szardellapasztával ízesítjük. A jól kikevert krémet rákenjük sós kekszre vagy a rozskenyér­ből kiszúrt kis lapocskákra. Tetejére díszítésként zöldpap­rikát, paradicsomszeleteket, re­tekkarikákat vagy apróra vá­gott metélőhagymát teszünk. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első folytatása (zárt betűk: S, U). 14. Megelőzik. 15. Orosz férfinév. 16. Krajcár rö­viden. 17. Odébb nyom. 19. Autós­iskola. 20. Márványdarab! 21. Al­ma tájszavd. 23. Község Komá­rom megyében. 23. A Föld istene az egyiptomi mitológiában. 26. Csordultig. 28. Éghajlat. 30. „A Pál utcai fiúk” egyik alakja. 31. A világ sportolóinak nagy sereg­szemléje. 33. Igefajta. 35. Az egész­ség megőrzésére irányuló tiszta­ság. 36. Férfinév. 37. Dátumrag. 38. Cin. 39. Város az NSZK-ban. 41. Fonalat erősít. 43. Évszak. 44. BX. 45. Aszal. 47. Néprajzi. 49. Hasit, vág. 50. Tiszta súly. 52. Svájci szabadsághős (Vilmos). 53. .. -zug. 55. Farmemadrágmárka. 57. Becézett női név. 58. Miniszté­rium névbetűi. 59. Sütőiparos. 61. .........et moi” (Geraldy verseskö­tete). 63. Francia légitársaság (Air France). 64. Olomzárral lát el. 67. Vetélkedő csapatok közötti mér­kőzés. F« oürtMíttliUrt.*»' í. írók, művészek. számára fenn­tartóit állami intézmény. 2. Mol­nár Ferenc színműve. 3. Omszk folyója. 4. Régi súlyraérték. 5. Gyógyhatású anyag. 6. A szív fe­lőli oldal. 7. Ködben van! 8. To­vábbá. 9. Gaz betűi keverve 1 10. Balkezes. U. Zenebona. 12. Az ezüst veeyjele. 13. Brillíroz. 18. A szóban forgó személy. 22. Ép­pen hogy. 23. ... Delon (film­színész). 24. Vonatkozó névmás. 25. Közel-keleti fennsík. 27. Po­litikai okok miatt száműzetésbe megy. 28. Heterociklusos vegyü- let. 29. Helység Bács-Kiskun me­gyében. 30. Leterít és betakar. 32. Kiejtett betű. 34. Üres tónus! 39. „A Noszty fiú ... Tót Marival” (Mikszáth). 40. „A” facimbalom. 41. ...-mozog. 42. Német szemé­lyes névmás. 44. Drámai feszült­ségű költemény. 45. Kritikai fo­lyóirat. 46. ... -Aviv. 48. Labda­rúgó-trófea. 49. A versidézet be­fejező része (zárt betűk: T, R). 51. Import növény. 54. ... -hóba. 50. Japán rádiómárka. 69. A pro- métium és a bór vegyjele. 60. Biztosítás útján megtérül. 61. Tu­dományos tétel. 62. Járom. 63. Mint a függőleges 3. számú sor. 66. Francia névelő. 67. Helyrag. 68. Aknavető rövidítése. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 49. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1 hét. Az augusztus 30-1 rejtvény he­lyes megfejtése: RAVASZ RO- KACSKA, DALIBOR, AZ ÖR­DÖG ÉS KATA, RUSZALKA, AR- MIDA, A HOLTAK HAZABÖL, A TITOK, LIBUSA. 50,— Ft-os könyvutalványt nyer­tek: Grúber Rudolf, Leányfalu, Kikelet u. 6. 2516, Kiss Paula, Abony, Báthori u. 2. 2740, Hege­dűs Ferenc, Ceglédbercel, Vörös­marty u. 53 . 2737, Mayer Ferenc, Zsámbok, Erzsébet tér 14/a. 2116, Békefi Bőiáné, Sződliget, Vörös­marty, u. 30. 3133, Molnár Pál, Gal- gagyörk. Arany J. u. 2. ' 2681, Nagyrőczei Ottóné, Isaszeg. Erdő u. 20. 2117, Vinc7e Ferencné. Ke- repestarcsa, Toldi u. 3. 2143, Báthy Tibor, Gödöllő, János u. 2. 2100, Mach Istvánná, Aszód, Hat­vani u. T. 2170. ■ GYERMEKRlJTVÉHYq Pajtások! Tornyát János (1869— 1930) festő, az alföldi iskolaterem­tő festészet mestere volt. Négy nagy müvét mutatjuk be aláb­bi rejtvényünkben. Aranylakodalom után , Ketten a családi házban — magyarázza a felesége —, különben ő sem szeret ilyen­kor délelőtt üldögélni. összeszokott emberpár, ta­valy volt az aranylakodalmuk. Negyven éve élnek ezen a fővárosközeli településen. Itt nevelték két gyereküket, a lá­nyuk már nyugdíjas, a fiuk nemrég múlt ötvenéves. Ők a fővárosban laknak a csa­ládjukkal, de csaknem minden héten eljönnek látogatóba. Jó a közlekedés, kék busszal még fél órát sem tart az utazás a Moszkva térről. S hogyan él a két idős em­ber? A kertben ott vannak a gyümölcsfák, ők ültették. Ezek gondozása, meg a háztartás eppen elég elfoglaltságot ad kettőjüknek. Egykor állatokat tartottak otthon, még hízót is neveltek, de már ez nem szo­kás a környéken, ahol laktak. Az emberek — mint mondják — kényesebbek lettek —, nem állják a rossz szagokat, őket nem zavarná, hiszen állatgon­dozók voltak mindketten a termelőszövetkezetben, de al­kalmazkodni kell az új szoká­sokhoz, a többiekhez. A húst a boltban veszik, a többi, ami kell, megterem a ház körül. Utazni nem szoktak. Minek? — kérdez vissza Margit néni —, amikor olyan szép hely ez és a levegő is nagyon egészsé­ges. Itt van a közelben a tü­dőgyógyintézet, ez is mutatja, hogy betegnek gyógyulást, egészségesnek üdülést jelent ez a környezet. Közben Nagy Miklós Is fel­ébredt. Az ebéd felől érdek­lődik. És a délutáni program? Hámozzák, passzírozzák a birs­almát, sajt készül belőle, több kiló. Persze nem csak saját szükségletre. Jut belőle a fő­városban élő családtagoknak is. Ga. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom