Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
*i?.vr . mh. tu 1986. SZEPTEMBER 17., SZERDA Jogi tanácsok Az állami gondozás megszüntetése A gyermek tartásáig mértéke • Tanácsi elhagyása • Birtokvédelem • Szüleim életmódja miatt testvéremmel állami gondozásban nevelkedtünk. Én már kikerültem onnan, állásom, lakásom van. szeretném magamhoz venni húgomat. Van-e erre lehetőségem? — kérdezi F. F. gödiillői levélírónk. Az állami gondozás megszüntetését a gyámhatóság a kiskorú érdekében kérelemre vagy hivatalból is elrendelheti. A gyámhatóság az állami gondozás meggszüntetése- kor általában annak adja ki a gyermeket, akitől gondozásba vette. Olvasónk is kérheti a gondozás megszüntetését, de előbb vieg kell hallgatni a szülőket is, hogy a gyermek kiadásához hozzájá- rulnak-e, illetve az állami gondozás megszüntetésekor szülői felügyeleti jogukról lemondanak-e. Ha a szülők hozzájárulásukat megtagadják, olvasónknak pert kell indítania a kiskorú elhelyezésének megváltoztatásáért. Az állami gondozás megszüntetése iránti eljárást a per időtartamára felfüggesztik, s a jogerős ítélet meghozatala, után, annak tartalmától függően hozza meg a gyámhatóság a határozatot. • Elvált férjem havi jövedelme meghaladja a 20 000 Ft- ot. A bíróság mégsem a jövedelme 20 százalékát, hanem esak 3000 forintot ítélt meg 5 éves kisfiúnk tartására. Jogosan jártak-e el? — kérdezi z. K.-né vecsési olvasónk. A gyermektartásdíj megállapításánál általános szabály, hogy mértékének el kell érnie gyermekenként a fizetésre kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20%-át. Ezt természetesen nem lehet mindig automatikusan figyelembe venni. A bíróság a tartásdíjat az összes körülmények mérlegelése alapján a gyermek szükségleteinek megfelelően állapítja meg. így egyes esetekben a tartásdíj összege 20°/o-nál több, de kevesebb is lehet. Indokolt például egy tartósan beteg, speciális orvosi kezelésre, étkezésre, ruházatra szoruló gyermek esetében a magasabb összeg, hiszen szükségletei is a normálistól eltérőek. Nem lenne viszont indokolt, mint például olvasónk esetében is az 5 éves gyermek szükségleteit a volt férje fizetésének 20%-ban, 4000 Ft- ban megállapítani, ez nyilvánvaló túlzás lenne. Olvasónk esetében az alacsonyabb tartásdíj megállapításakor nem történt jogsértés. A későbbiekben — ha körülményeiben bekövetkezett változások indokolják — kérheti a tartásdíj összegének felemelését. • B. P.-né budapesti olvasónk Gödöllőre ment férjhez, és házastársának lakásába költözött. Hogyan tarthatom meg budapesti tanácsi lakásomat — kérdezi olvasónk. Ha a tanácsi lakást bérlője 2 hónapot meghaladó időre elhagyja lakását, a lakásügyi hatóság igénybe veheti azt. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy ilyen esetekben is mentesüljön a bérlő az igénybevétel alól, ha azért van távol, mert gyógykezelésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, a lakóhelyén kívül dolgozik, vagy tanulmányait végzi, illetve szabadságvesztés-büntetését tölti. Akkor sem tekinthető a lakás elhagyottnak, ha a lakás felújítása miatt rendeltetésszerűen átmenetileg nem használható, illetve a bérlő üdül, illetve a távollétét családi és egyéb egészségügyi körülményei indokolttá teszi. Amennyiben a bérlő tehát lakását családi, illetőleg egészségügyi körülményei, vagy üdülése miatt elhagyja és a távoliét ideje a 2 évet eléri, köteles a távoliét okát 30 napon belül a lakásügyi hatóságnak bejelenteni. Ha a lakás elhagyása jogszerű, a bérlő arra az időre, amíg távol van, az egész lakást vagy a lakószobák számának több mint 50%-át is albérletbe adhatja. Az ebből származó jövedelme természetesen adóköteles. Olvasónknak tehát az illetékes kerületi tanács lakásügyi hatóságától kell a lakás elhagyására engedélyt kérni. • T. P. budapesti lakos testvérével együtt egy családi házat örökölt. Az ingatlan használatát természetben megosztották, de többször előfordult, hogy a telek vízóráját olvasónk testvére indokolatlanul elzárta. Mit tehetek, hogy végre nyugodtan használhassam telkemet? — kérdezi olvasónk. Akit akadályoznak abban, hogy a tulajdonát képező dől got zavartalanul használhassa, azt birtokvédelem illeti meg. Ez közös tulajdon esetében is megilleti a tulajdonostársakat, sőt egymás közti viszonyuk alapján egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre. Az egymás közti jogviszony határozza meg a birtoklás terjedelmét és a birtokolt dolog használatának módját. Olvasónknak tehát a kerületi tanács igazgatási osztályához kell fordulni, és kérnie kell, hogy kötelezzék testvérét a zavarás megszüntetésére. Az államigazgatási szerv a jogsértőt meghatározott magatartásra kötelezi, így a meghatározott cselek- ményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti vagy feljogosítja a jogosultat, hogy azt a kötelezett költségére elvégezze, illetve mással elvégeztesse. Ha a jogsértő a meghatározott cselekményt mindezek ellenére nem hajtja végre, a jogosult kívánságára a szolgáltatás pénz egyenértékűnek megfizetésére kötelezi a hatóság, vagy 10 000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja. A legvégső esetben a rendőrség közreműködésével is kikényszerítheti a meghatározott cselekményt. • H. P. dömsödi olvasónk mezőgazdasági termelőszövetkezet építőipari szakcsoportjában dolgozik, betanított munkásként. Panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy munkabéréből 35 százalékot tartalékalap képzésére visszatartanak. Jogszerűen járt-e el a munkáltatóm? — kérdezi olvasónk. A mezőgazdasági szakcsoportok éves termelési és pénzügyi terv alapján gazdálkodnak. A szakcsoport a használatába átengedett vagyonjog tevékenységéről és a gazdálkodás eredményéről nyilvántartást köteles vezetni, az év végén pedig mérleget, eredménykimutatást készít. Ennek tartalmaznia kell a szakcsoport bevételeit is, amelyekből a termelési költségeket fedezi és teljesíti az egyéb kiadásokat álló- és forgóalapot képez. A jogszabály vagy a szakcsoport működési szabályzata egyéb alapok képzését is előírta. Ha tehát olvasónk esetében tartalékalap képzését írta elő a szakcsoport működési szabályzata, jogszerűen tarthatják vissza munkabérének egy részét, amelyet a gazdálkodási év lezárásával a dolgozóval el kell számolni. Dr. Sinka Imre Öten licitáltak Esztelen vállalkozás csőd|e Sok tanulsággal szolgál az a bűntény, melynek gyanúsítottja Szórád Imre. a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Borostyán eszpresszójának volt szerződéses üzletvezetője. A 36 éves férfi, akinek szakmai képesítése cukrászmester, és már korábban is dolgozott vendéglátóipari üzletvezetőként, 374 ezer forint tartozással adta vissza a boltot. Magas átalány, kétségekkel Nézzük, hogyan jutott el idáig! Az áfész 1984. május 5- én versenytárgyalást tartott, melyen öten pályázták meg a Borostyán eszpresszó szerződéses vezetését. Közöttük volt Szórád Imre is. A gazdaságossági számítások szerint, amennyiben sikerül egy év alatt 2 millió 500 ezer forint árbevételt elérni, akkor 262 ezer forint a várható nyereség. Ennek alapján 1 millió 195 ezer forint átalánydíj-fizetési kötelezettséget állapítottak meg. A pályázók azonban rálicitáltak erre az összegre. Menet közben, amikor már 1 millió 395 ezernél tartottak, a szövetkezet közgazdásza figyelmeztette őket: ez a határ, ennél több átalány vállalása esetén kétséges lehet a kötelezettségek teljesítése! Az alku ennek ellenére is folytatódott, és végül Szórád Imre 1 millió 6 75 ezer forint átalánydíj fizetésére vállalkozott, ami a meghirdetett alapárnál 480 ezer forinttal magasabb volt. És hogy miért? — Ügy éreztem, hogy nekem ezt a boltot meg kell szereznem! — mondta ezzel kapcsolatban. ' Ilyen előzmények után nyitotta meg a Borostyánt, melynek helyén korábban vegyes élelmiszerbolt volt. Miután ez ráfizetésesnek bizonyult., határozta el az Áfész, hogy megváltoztatják a profjj-í. .;g<má keil tenni azt is, hogy ilyen alapon — mivel korábbi tapasztalatok nem voltak — csak hozzávetőleges forgalmat lehetett felbecsülni. Megnyílt a Borostyán Eleinte még ment valahogy a dolog, de később Szórád Imre egyre sűrűbben elmulasztotta az áfész bélyegzőjével vásárolt áruk ellenértékének a kifizetését. Múlt év végére már 200 ezer forint tartozása volt, Környezetvédelmi bírság Megelőzés és nem büntetés Negyedszázada hirdették ki, azt a kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a vízügyi hatóság szennyvízbírsággal sújtsa a vizeket károsan szennyező üzemeket. Kerek tíz éven át csak ezt, a folyókat, patakokat, tavakat és a talajvíz tisztaságát védő bírságot fizették azok az ipari vállalatok, amelyek szeny- nyezték az életet jelentő vizet. Az elmúlt másfél évtizedben vezették be a csatornabírságot, a légszennyezési bírságot, a veszélyes hulladék-, a természetvédelmi, valamint a zaj- és rezgésbírságot. Legnagyobb „tekintélye” a bírságcsalád legidősebb tagjának van: a szennyvízbírság összege az első évi alig kettő- százezer forintról 1984-re 900 millió forintra nőtt. A levegő már tisztább A környezetvédelmi bírságnak összegszerűen megszabott felső határa nincs, egyes bír- ságjajtáknál a nyolc számjegyű bírság sem kelt feltűnést. És jő néhány olyan vállalat van, amely több bírságfajtában is „érdekelt”, mivel határérték felett szennyezi a vizet, a levegőt, s esetleg még a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezéseket is megszegi. Jogos a kérdés, hogy mi a hatása a környezetvédelmi bírságnak? Tíz- esztendős például a levegő szennyezését büntető bírság; és 6G0 ezer tonna évente hazánkban a levegőbe jutó szilárd szennyezés. A VI. ötéves terv során jelentős erőfeszítések történtek a légszennyezést csökkentő környezetvédelmi beruházások érdekében, és a költségek egy részét a légszennyezési bírságból befolyt összeg fedezi. Jelentős változás például a széntüzelésű erőművekben az elektrofilter alkalmazása, melynek eredményeként 100 ezer tonnával csökkent a szilárd szennyezés. Borsodban a beruházás előtti évi 40 ezer tonnáról 2500 tonnára csökkent a szilárd légszennyező anyagok tömege. A váci cementgyár korszerűsítésénél szintén elektro- filtert alkalmaznak, és várható a beruházás támogatása, amelyet részben a környezetvédelmi bírság összegéből fedeznek. Az új levegőtisztaság-védelmi jogszabály 1987. január 1-től lép hatályba. Lényege egyrészt a szigorítás, és a progresszivitás, ami azt jelenti, hogy a jelenleginek többszörösére nőhet a bírság az évek folyamán. A másik fontos jellemzője az új jogszabálynak: ösztönzi a vállalatokat a környezetvédő beruházásra azáltal, hogy lehetővé teszi a bírság egy részének visszatérítését. A rezgést és a zajt is mérik A környezetet veszélyes hulladékokkal károsító vállalatokat, szövetkezeteket (ebben a témában a mezőgagzda- ság „vetélytársa” az iparnak) gyakorlatilag 1983 óta sújtják bírsággal, amelynek nagyságrendje meggondolásra készteti az érintett gazdasági egységeket. Már az első évben 142 millió forintot tett ki a bírság összege, melyet a nagy- vállalatoktól, például a Lenin Kohászati Üzemektől hajtottak be. A bejelentés elmulasztását is büntetik, és nem veszi tekintetbe a jogszabály a vállalat helyzetét. A progresszív bírság félévenként kiszabható, illetve ismételhető. Míg a természetvédelmi bírság alig érinti a vállalatokat, addig a zaj- és rezgésbírság elsősorban az ipar „asztala”. Ennek a legifjabb bírságnak kiszabása bonyolultabb előzményekkel jár, mint társaié, hiszen csak pontos műszeres mérés alapján állapítható meg, hogy a megengedett határértéket túllépte a zaj, illetve rezgés szintje. Attól is függ a bírság, hogy az ártalom hány lakószobát érint. — Nem öncél a bírság — hangsúlyozta dr. Szilágyi Péter, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal jogásza beszélgetésünk során. — Az a lényeg, hogy javuljon a helyzet. A VII. ötéves terv irányelveit megszabó népgazdasági tervtörvény alapján a környezetvédelem a költségvetés önálló fejezete. Azt is megköveteli a tör vény, hogy a környezetvédelem érdekeit érvényre kell juttatni, a termelés szempontjait figyelembe véve. Legyenek érdekeltek Vagyis nem a büntetés a cél, hanem az, hogy kialakuljon az aktív és megelőző környezetvédelem; a jogi és gazdasági szabályozók erre ösztönözzék az ipart, tegyék érdekeltté az ipari ártalmak megszüntetésében. Ezeknek a célkitűzéseknek eléréséhez szükség van arra, hogy korszerűsítsék a környezetvédelmi bírság rendszerét. Az állam a környezeti elemek védelmére vonatkozó kötelezettségek megállapítása és a bírságolás mellett eddig is nyújtott anyagi segítséget a vállalatoknak a környezetvédelmi beruházásokhoz; a bírságokból befolyt összegek bővítik a támogatásra szánt pénzügyi alapokat. A jövőben is folytatják ezt a környezetvédelmi politikát. I. M. ami végül az említett 374 ezer forintra növekedett. Az üzletben a megengedett létszámnál többen, öten dolgoztak állandóan, és nyári kisegítőket is alkalmaztak. A boltvezető a tervezettnél jóval magasabb béreiket fizetett, mert különben nem vállalták a munkát. A havonta előírt 10 ezer 200 forintos bérköltségeknek csaknem háromszorosa volt a kifizetés. így például az egyik felszolgáló 3500 forint helyett 11 ezer forintot, a másik 2 ezer helyett 6 ezret kapott. Ott dolgozott felszolgálóként az üzletvezető azóta elvált felesége is, aki azonban csak a napi szükségletekre kapott — vallomása szerint — a tervezettnek megfelelően havonta mintegy 3500 forintot. — Ebből is volt köztünk a vita — hogy nem jutott elég pénz a két gyerek eltartására, mert mindent az árubeszerzésre kellett fordítani — mondta vallomásában, A történtekhez még az is hozzátartozik: amikor nem úgy ment a dolog, ahogy tervezték, az üzletvezető buzgalma is erősen csökkent, ami tovább rontotta a helyzetet. A jelenlegi szabályok Már az eddigiek alapján is nyilvánvaló, hogy a tanulságok túlhaladják ennek az ügynek a kereteit. Mint az áfész belső ellenőre is megállapította: a jelenlegi jogszabályok szerint nem biztos, hogy az nyeri el egy-egy szerződéses bolt vezetését, aki leginkább rátermett, hanem akinek mersze van a legnagyobb, sokszor esztelen ajánlatot tenni. Az áfész vezetősége — mint a közgazdász figyelmeztetése is mutatja — tudta, hogy a vállalt átalány fizetése eleve irreális, mégsem állíthatta le a további licitálást. A kényszerhelyzetben levő boltvezető múlt év elején áru- vásárlási hitelt is vett fel az OTP-től. amit azonban már nem tudott befektetni,'hanem a tartozások kiegyenlítésére fordított. Az áfész belső ellenőre vizsgálati jelentésében arra is rámutatott, hogy bár ők minden hónapban elvégezték az egyeztetést, amin kimutatták a tartozásokat, azok nem lehettek reálisak, mivel a bélyegzővel vásárolt áruk számlái csak jóval később érkeztek hozzájuk. Az irreálisan vállalt, túlságosan magas átalánydíj és a rosszul sikerült üzletmenet vezetett odáig, hogy Szórád Imre ellen sikkasztás alapos gyanúja miatt indult büntető eljárás. Az ügyön túlmutató tanulságok arra figyelmeztetnek, hogy szükséges lenne a szerződéses boltok elnyerésére vonatkozó jogszabályok alapos felülvizsgálatára. Gál Judit Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest, VIII. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. A levélben feltett kérdéseikre folyamatosan válaszolunk. A sofőr legyintett Nein nyújtott segítséget Jogosan váltja ki az emberek felháborodását egy olyan közlekedési baleset, melynek okozója még azt az elemi kötelességét is elmulasztja, hogy megálljon és segítséget nyújtson a sérültnek. Ebben az esetben az elkövető, Kabaré Vilmos gépkocsivezető nagyon gyorsan eljutott a rendőrségre, mert volt egy olyan szemtanú, aki követte őt és meggátolta abban, hogy odébbálljon. A baleset szeptember 8-án történt Vácon, a 2-es főút 33-as kilométerszelvényétől 60 méterre. Derült, csendes időben, száraz, sima aszfaltúton haladtak a jármüvek. Délután 17 óra 35 perckor nappali fény volt. Lqkics György személvgép- kocsi-vezető, aki Göd irányába haladt, a következőket mondta a balesetről: — Előttem ment egy teherautó, amit nem mertem megelőzni, mert egyszer az út szélén haladt, máskor meg behúzódott a felezővonal mellé, így hát követnem kellett és láttam, amint elgázolt egy kerékpárost, aki lezuhant a járművéről. Észrevettem azt is, hogy a vezető kinézett az ablakon, aztán legyintett mielőtt továbbment. Követtem őt és rövidesen sikerült leállítanom. Ekkor figyelmeztettem, hogy felírtam a rendszámát és jelentkezzen a rendőrségen. A balesetet szenvedett Korányi Miklós, akit borda- és csigolyatöréssel szállítottak kórházba, a következőket mondta a történtekről: — Kerékpáron mentem Rét- ság felé, a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélétől kb. 20-30 centiméternyire egyenes vonalban. Azon a napon 14-15 óra között 3-4 deci bort ittam, de ettől még egyenesen haladtam. Nem néztem hátra, mert szemből és mögöttem is elég nagy volt a forgalom. Egyszer csak erős ütést éreztem a bal oldalamon, a csípőm tájékán és a vállamon. Ekkor elvesztettem az egyensúlyomat és lezuhantam a kerékpárról. Nem tudtam semmit megfigyelni, mert a saját bajommal voltam elfoglalva. Annyira emlékszem, hogy megállt mellettem egy személyautó vezetője és mondta, hogy felírta a gázoló rendszámát. Azután azt hiszem, hogy elvesztettem az eszméletemet. Kabaré Vilmos állítása szerint egy üveg sört ivott, mielőtt tehei’autóba szállt. Ügyében folyik a büntetőeljárás. G. A. J. Tíz nap rendeletéi A társadalombiztosításról szóló 17/1975. VI. Mt. sz. rendeletet a Minisztertanács módosította. 1986. szeptember 1-jét követően az iskolai szövetkezet tagjai és a jogi oktatói munkaközösség oktatói is jogosultak baleseti ellátásban. A társasági adóról szóló jogszabályt a pénzügyminiszter megváltoztatta, 1986. szeptember 1-jét követően a társasági nyereségadó mértéke a 69/1984. Pm. sz. rendelet 2. §-ában meghatározott polgári jogi társaságok. a gazdasági munka- közösségek (vgmk) ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, munkásszövetkezeti csoportok, valamint ügyvédi, jogtanácsosi, jogi oktatói munkaközösségek tagjai esetében — ha a nyereség 200 000 Ft- nál nem több az adóköteles nyereség 6 százaléka. — ha 200 000 F-ot meghalad, tagonként 12 000 Ft és a 200 000 Ft-ot meghaladó adóköteles nyereség 12 százaléka. Az oktatásról szóló 1985, évi I. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) Mt. sz. rendeletekben foglaltak alapján a művelődési miniszter rendeleteket alkotott — a felsőfokú intézmények szervezetéről és működéséről, — a hallgatók tanulmányi és vizsgarendjéről, valamint fegyelmi szabályzatáról és a nappali tagozatos hallgatók részére juttatható állami támogatásról. A művelődésügyi miniszter rendelete a KISZ-szervezetek és hallgatói képviseletek jogainak illetve a felsőfokú intézményekben folyó nevelő-oktató munka hallgatói véleményezéséről is rendelkezik.
