Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
'S *»r«í* _ mm »nay JbJ. IW«. SZEPTEMBER 17., SZERDA Takarniánycsemege négylábúaknak Boscoopék - nagy kópék Hatás a belső és külső okokra Jobban ki kell használni a munkaidőalapot A mezőgazdaságunkat sújtó idei aszálykár várhatóan szomorú következménye lesz az is, hogy a megszokottnál és a szükségesnél jóval kevesebb takarmány jut az állatoknak. A négylábúak téli tartása — már ami az eledel kijuttatását illeti — egyébként is gondot okoz a gazdaságoknak. Amióta hazánkban többséggel ismét a szabadban tartják a marhát, a csapadékosabb időszak beálltával az állatok szinte megközelíthetetlenek. Az erdei nagyvadak etetőihez vezető utak is járhatatlanok hosszan tartó hóesésben, márpedig az abrakot ki kell tenni nekik. Tápláló ragasztó Egy szó, mint száz, jókor jött a Boscoop takarmány- tömbje, amit ha elérhető áron hoznak forgalomba, keresett árucikké válhat. A szolgálati szabadalom lényege az, hogy a melléktermékeket is hasznosító takarmánytömb olyan fehérjehordozókat, nyomelemeket, vitaminokat és sókat tartalmaz, mely az állatok számára teljes értékű táplálóanyag. — A cukorgyártás során képződött melasz és az égetett mész — mely köztudomásúan csontképző —. alkotja a tömb ragasztóanyagát. Lényegében ebben áll a szabadalom újszerűsége — magyarázza Illés András, a Boscoop Agrár- fejlesztő Közös Vállalat mérnöke. — Eddig ugyanis présgépeken nyomták össze a tápot. Ezentúl nincs szükség effajta berendezésekre, ráadásul a kötőanyag maga is hasznos az állat számára. A takarmánytömb 70 százaléka szolgál közvetlen táplálásra, méghozzá a kívánság szerint, mert háromféle típust tudunk a gazdaságok rendelkezésére bocsátani. A komplett változat tartalmazza mindazon anyagokat, amelyek elegendőek akkor is, ha mellé mást, mondjuk szálastakarmányt nem tudnak nyújtani. Különösen télen vehetik majd hasznát a gazdaságok és erdészek, vagy akkor, ha a marhákat, nagyvadakat hosszú úton szállítani kell. Másik változata a fehérjekiegészítő takarmánytömb, amiből napi 1—2 kiló fedezi a négylábú igényét, ha a kiégett legelőn vitamint, ásványi sót, fehérjét tartalmazó rágnivalót hiálett volna hivatva megoldani. A legkülönbözőbb pártok léptek a viharos politikai élet színpadára. Ehhez alkalmat és lehetőséget a koalíció „újra- születése" adott. A kormányon belül létrejött szűkebb kabinet október 30-i ülésén Tildy Zoltán javasolta az egypárt- rendszer felszámolását és a koalíciós rendszer visszaállítását. Tildyt — föl jegyzései szerint — az a szándék vezette, hogy a koalíció létrehozásával pártja, a Kisgazdapárt ismét jelentős szerephez jusson. A helyzet azonban több szempontból alapvetően más volt ekkor, mint a koalíciós időszakban, az 1945—1943 közötti években. Egyrészt azért, mert most a volt koalíciós pártok jobbszárnyához tartozó személyek jutottak irányító szer éphez. Másrészt olyan jobboldali szervezetek is újjáalakultak, amelyek 1945 után nem tevékenykedhettek, mert a béke- szerződés megtiltotta működésüket. A kormány deklarálta a többpártrendszert, s néhány nap alatt több tucat párt működését engedélyezték. A Kisgazdapárt lármásan vetette bele magát a hatalomért folyó harcba. A vezetők közül néhányan megjelentek a Parlamentben Tildy Zoltánnál, aki államfniniszter lett és követelték az Elnöki Tanács megszüntetését, Dobi István leváltását, s a miniszteri tárcáknak az 1945-ös koalíció és erőviszonyok alapján történő felosztását. Kovács Béla így jellemezte a helyzetet: „A Semmelweis utcában egészéba keres. A tömb harmadik típusa nagyrészt konyhasót, kalciumot, magnéziumot, makro- és mikroelemeket tartalmaz. A takarmánytömböket ez év februárjában kezdte gyártani kísérleti jelleggel a Boscoop egyik taggazdasága, a püspökhatvani Galgavölgye Tsz keverőüzemében. Vadászok próbálták ki az adony—pusztaszabolcsi területükön, s a tapasztalatok magukért beszélnek: üresek maradtak az etetők. A szakemberek, véleménye szerint ízlik majd az új takarmány a szarvasmarháknak, juhoknak, s adható sertéseknek is. A komplett változat a húsmarhatartásban, a másik kettő pedig az üszőnevelésben alkalmazható sikerrel. — Első hallásra, illetve a vadászok tapasztalatait ismerve valóban meggyőzőek a takarmánytömbök mellett szóló érvek. Ha a gazdaságok már nem idegenkednek az újdonságtól, vajon képesek lesz- nek-e megfizetni, s önök tudnak-e korlátlan mennyiségben gyártani? Emészthető doboz — Az irányárak és a feltételek ismeretében igent mondhatok. Számításaink szerint cgy-egy marha napi takarmányköltsége 30—40 forint. Ha a komplett takarmánytömböt adják elé, abból a napi mennyiség sem kerül többe. Ráadásul nem romlik meg, nincs belőle veszteség, mint az elszóródó abrak esetében és nem kell számolni járulékos költségekkel sem — állítja a mérnök. A takarmánytömböket gondosan papírdobozokba csomagolják. Az sem vész kárba, mert a kötőanyagul szolgáló édes melasz beleivódik a papírba, s a doboz tartalmával együtt tűnik el áz állatok gyomrában, hiszen a cellulóz emészthető. A 10—30 kilós csomagok már ősszel kitehetők a szabadba, károsodás nélkül állják az időjárás viszontagságait, télen viszont egyetlen ember elegendő a szétrakásukhoz. A Boscoop az igények szerint vállalkozik a gyártásra, most a Vadbiológiai Intézet megrendelésére készül a téli vadcsemege. A budaörsiek egyszerre több vasat is melegítenek a tűzben. A különböző takarmány- és ben véve tarka sereget találtam, amely egymás ellen harcolt hivatali székekért, és hatalomért, s az általam annyira gyűlölt régi világ visszatértére vágyakozott, s azt mondotta, hogy a Kisgazdapártot szervezi.’’ E KRITIKUS IDŐBEN a volt szociáldemokratákkal szemben elkövetett hibák is viszaütöttek. Az elkövetett hibák azonban, bármily fájdalmasak voltak is, semmit nem változtattak az egyesülés történelmi szükségszerűségén és jelentőségén. Az október végén kialakult helyzetet így jellemezte Marosán György: „Nálunk is felélesztették, mozgósították a munkásegység maroknyi ellenségét, és október végén az ellenforradalom napjaiban újra létehozták a Szociáldemokrata Pártot. Nem a régit, hanem egy egészen más szociáldemokrata pártot. A régit nem lehetett felújítani, hiszen tagjai nyolc éven át az egységes pártban és közös munkában úgy összeforrtak, azonosultak a kommunistákkal, hogy lehetetlen volt a régi iratók alapján, hogy úgy mondjam, anyakönyvi alapon szétválasztani ... Az 1956-os új Szociáldemokrata Párt fő vonása tehát a kommunistaellenesség volt. Szövetkeztek Mindséen- thyvel, Eszterházy herceggel és az ellenforradalom más hírhedt alakjaival. Högy ez a párt szükségszerűén szocializmusellenes úton indult el és járt volna — ez törvényszerű, mint az egyszeregy.” (Következik: A történtek titka Budapesten) tejpótló tápszerekből az idei első félévben több tízezer tonnát értékesítettek. A régebben kialakított receptúrákat folyamatosan korszerűsítik, s az új termékek — nem tévedés! — a régieknél alacsonyabb áron kerülnek forgalomba. Olcsóbb a drága A tartástechnológiai fejlesztésekről Illés András a következőket mondta: — Nyugaton és természetesen néhány magyar szakember előtt is tudott dolog, hogy létezik egy etetörács, amely részekre osztja a jászolt, s mivel kissé dőlt, közüle nehezebben kapja ki fejét a jószág. Az általunk kifejlesztett rács bármely jászolra rászerelhető, nem drágább a többinél, nyugodtabb etetést, kevesebb takarmányveszteséget biztosit, és korlátlan mennyiségben tudjuk gyártani a Kisbéri Állami Gazdaság kísérleti üzemében. Érdemes néhány szót ejteni a Boscoop tavaly piacra dobott fagymentes önitatójárói is. Száz darab kelt el belőle eddig, pedig nem adják olcsón. Vagy mégis? — Egy ötszázas tehenészeti telepre tíz itató szükséges — így Illés András. — A vályúkat télen fűteni kell, az ehhez szükséges energia ára tetemes összeg. Ráadásul a rendszer gyakran csődöt mond, tehát az esetleges állatkárral, illetve a karbantartási összeggel is számolni kell. A fűtőpatronokat legalább az év száz napján üzemeltetik, napi öt órán át. Ha ezt mind összeadjuk, az ötszázas telepen egy év alatt megtakaríthatják az egy fagymentes önitatóra valót. A gazdaságok egyébként — ahogyan folyamatosan mennek tönkre a fűtött itató-ik —, veszik a modernet. A Boscoopnál tavaly hárommillió forintot fordítottak fejlesztésre, s az élköltött pénz még azon évben megtérült, sőt hasznot is hozott. Fazekas Eszter Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Üttörők Szövetsége és a Honvédelmi Minisztérium. Ennek értelmében a kát fél a jövőben továbbfejleszti az úttörő korosztály körében végzett hazafias honvédelmi munkát, a Magyar Néphadsereg életének, tevékenységének bemutatását. A technikai propaganda bővítésével igyekszik hozzájárulni a korszerű haditechnika és a katonai szolgálat iránti érfl godÓiiéi városi párt- bizottság 1986. áprilisában a Politikai Bizottság ülését követően — hasonlóan a többi pártszervhez — áttekintette, miként lehetne a pártellenőrzés, a politikai ráhatás útján fokozni a vonzáskörzet gazdasági teljesítményét. Az eredményt ígérő feladatokat sorba szedve programot készítettünk. Ezek a tennivalók a politikai tapasztalatok alapján a termelőképéss.ég, a kivitel fokozására irányultak az üzemek intenzív tartalékainak mozgósítását igényelve. E politikai programnak fontos részcélja a dolgozók munkaidejének hatékonyabb hasznosítása. A korábbi hasonló kezdeményezésektől eltérően ezúttal szélesebb frontot nyitottunk a munkaidőalap védelmében. A munkaidő munkával történő kitöltésének ugyanis ma még számos akadálya van. Ezek a legegyszerűbb csoportosításban is legalább három csokorba gyűjthetők. Az egyikbe a munkahelyi szervezetlenség fogalomkörébe tartozó tényezők, a másik csoportba azok az okok sorolhatók, amelyek üzemen kívüliek, de ugyancsak a munkaidőalapot csorbítják. A harmadikba a dolgozók hibájából, hanyagságából fakadó kieséseket soroltuk. Mi tehát arra vállalkoztunk, hogy ezen a három fronton küzdünk a munkaidőalapért, hasznosabb kitöltéséért. Bizonyára belátják, hogy áprilistól szeptemberig nem várható átütő siker a legalaposabban előkészített politikai akciótól sem, különösen, ha ilyen bonyolult kérdésről van szó. Mi sem a lezárás szándékával foglaljuk össze eddigi tapasztalatainkat. Azért tesszük, mert már ezek a kezdeti jelek is tanulságosak, közreadásukkal másoknak is használhatunk, és az olvasók jóvoltából magunk is további segítséget kaphatunk. Mielőtt a téma részletesebb deklődés felkeltéséhez, valamint az eddigieknél hatékonyabban, közösen tevékenykedik a gyermek- és úttörő- létesítmények fejlesztésében. Az együttműködési megállapodás — amely a célok megvalósítása érdekében számos konkrét feladatot tartalmaz — Varga László, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter írták alá. tárgyalásába fognánk, nagyon fontos megemlíteni, hogy törekvésünk a dolgozók széles körének egyetértésével találkozott. A többség elítéli a szervezetlenséget, az időrabló bürokráciát, a lógást, a nemtörődömséget. Ezeknek tovagyűrűző hatása ugyanis érinti a becsületes, szorgalmas, dolgozni, keresni akaró ipari és mezőgazdasági munkásgárdát. Tehát a dolgozók részéről sok ösztönzést, támogatást kaptunk munkánk során. Az üzemeknek a munkaidő kihasználtságára vonatkozó 1985. évi adatait vizsgálva a veszteségidőkből és az egész és törtnapi hiányzásokból adódó kiesőidők viszonylag magas arányát nyugtázhattuk. Ez a vonzáskörzet egészét illetően mintegy 21000 termelő munkahellyel számolva több mint ezer dolgozó többletidejének felel meg. A kiesőidők 70—80 százaléka adódik az egész és törtnapi hiányzásokból, a többi pedig a belső szervezetlenség, az anyag- és energiahiány, a gépek meghibásodása miatti veszteség. Veszteségként tartják nyilván az üzemek a seléjtjavításra fordított időt. Csak a Ganz Árammérőgyárban tavaly 25 ember éves munkaidejét tette ki a selejt- pótidő. Az iíZCRli pártszervezetek segítségével először ezeket a területeket próbáltuk megváltoztatni. Figyelmesebb szervezéssel, a távozási indokok szigorúbb mérlegelésével, az igazolatlan mulasztások keményebb elbírálásával, a minőség ellenőrzés és érdekeltség útján is történő szorgalmazásával már 1986. I. félévében némi javulás mutatkozott. Az imént említett Ganz Árammérőgyárban a selejtpótidő 1985. első feléhez viszonyítva 24 ÖOO óráról 20 000 órára csökkent. Ugyanitt az egész napi hiányzások 3 százalékkal, a törtnapi kiesések harmadukra estek vissza. Az Ipari Műszergyárban az egész napos távollétek 1 százalékkal, a törtnapi hiányzások egyharmadnyival mérséklődtek. A tendencia azonban még nem mindenütt egyértelmű. Az Ipari Műszergyárban például nőttek a veszteségidők, viszont csökkent a selejtpótidő. A Gödöllői Gépgyárban pedig jelentősen kisebb a veszteségidő, viszont több az egész napos távollétek aránya, így az összes kiesőidő is némiképp növekedett a tavalyi bázishoz képest. összességében ipari üzemeink hatékonyabban használták ki 1986. első felének munkaidőalapját. Bizonyára összefügg a belső hatékonyság javulásával, hogy igyekeztünk hatással lenni a külső körülményekre is. A munkaidő védelmében az üzemi, városi párt- és mozgalmi szervek rendezvényeinek döntő többsége munkaidőn kívülre került. Tapasztalataink szerint csökkent az értekezletek száma, időtartama. Ügy láttuk, lehet változtatni az ügyfélfogadás rendjén az állami intézményekben, a pénzintézeteknél. A szolgáltatásban és a kereskedelemben is létezik a munkaidőalapot jobban kímélő nyitvatartási rend. A tanácsi szervek segítségével összegeztük és áttekintettük a működés rendjét és körültekintő intézkedést javasolva kértük a vállalatokat. szövetkezeteket, intézményeket. szerveket működési rendjük, félfogadásuk módosítására. A Pest Megyei Tanács rendelete sokat lendített törekvéseinken. Ma már Gödöllőn és vonzáskörzetében kialakult a hétfő délutáni hosszabb nyitva tartás, ügyfélfogadás gyakorlata. Lehet a bíróságon, ügyészségen, az ügyvédi munkaközösségben este hatig ügyes-bajos dolgokat intézni, az OTP-bén pénzt befizetni vagy kikérni. A tanácsokon fél hétig van hétfőnként ügyfélfogadás, a rendőrségen is nyújtott ügyintézés van. Sőt, a tanácsok szombati ügyeletet is szerveztek, hogy a legsürgetőbb kérdések munkaszüneti napon is rendezhetők legyenek. Vizsgáltuk, vajon mennyire élnek az emberek az új lehetőséggel. Tapasztalatunk, hogy még nem terjedt el széles körben a nyújtott nyitva tartás híre. A helyi üzemek jobban, a fővárosiak kevésbé tájékozottak az új lehetőség felöl, így az utóbbiak köny- nyebben engedik el dolgozóikat — feleslegesen — munkaidőben. Reméljük, ezek a kezdeményezések további sikereket hoznak. Látunk még bőven tartalékot e téren is, hiszen csak kevéssel rövidültek a sorok a napközben működő hivatalok, szervek, üzletek előtt. A tüzelőellátás, a gázkészülék-ellenőrzés, a tévéjavítás, a lakáskarbantartás ma még mindig több napot igénybe vevő „szolgáltatások”: a hasznos munkaidő rovására. (A felsorolás nem teljes ...) A munkaidőt nemcsak a fent említett okok veszélyeztetik. Ne tagadjuk, létezik fegyelmezetlenség, nemtörődömség, csalás, lógás a munka rovására. Mi azt kértük párt- szervezeteinktől, hogy az üzemrendészeti szervek mozgósításával ezt gyáron belül ellenőrizzék éberebben. A vezetők részéről pedig azt kértük, legyenek szigorúbbak a felelősségre vonásban. Viszonylag egységessé vált ennek nyomán az üzemen belül, munkaidőben történő italozás megítélése. Ritka az a kivétel, amikor nem elbocsátás az ezt követő fegyelmi döntés. A portaszolgálat is következetesebb a későkkel szemben, a munkaidőben távozók ellenőrzésében minden üzemünknél. Az igazolatlan hiányzások megakadályozására szigorú intézkedéseket hoztak, a Gödöllői Gépgyárban. Már az elhatározás megszületésekor is érdeklődést keltett az a kezdeményezésünk, hogy a rendőrség a szokásos ellenőrzései fforán számoltassa el az italboltok naphosszat pultot támasztó törzsvendégeit, de az alkalmi italozókat is. Ezek során kiderült, hogy többen munkaidejüket töltik a kocsmákban, éttermekben. A rendőrkapitányság vezetése szignalizációk útján értesítette több esetben is azokat a munkahelyeket, ahol a „fegyelem” ezt is lehetővé teszi. A gödöllői városi pártbizottság ugyancsak ügyel arra, hogy ezek vezetői megtegyék a szükséges intézkedéseket. Azt hiszem, ez a fajta eljárás is kivívja a közvélemény egyetértését, támogatását. Mindezeknek van-e mérhető haszna? Joggal vetődik fel a kérdés, hisz a munkaidő védelme nem önmagáért való. Mi úgy látjuk, hogy a városi pártbizottság és az üzemi pártszervek programja máris hozott eredményeket. Az I. féléves termelés közel 10 százalékkal haladta meg a tavalyit. A belföldi értékesítés — bár ez a szállítási szerződéseken is múlott — 20 százalékkal több, mint 1935-ben ilyenkor. A szocialista kivitel már a félévkor meghaladta a bázist, a tőkés export augusztusra érte el a tavalyi szintet. Minden üzemünkben nőtt a termelékenység, mert az eredményeket változatlan, vagy csökkenő létszámmá! érték el. Jelentősen csökkent a minőségi reklamációk száma, s ebből is adódik, hogy nőtt a nyereség az iparban. Csábító a lehetőség, hogy kijelentsük. mindez a pártprogram, a kommunisták, a dolgozók, vezetők összefogásának eredménye. Mégsem tesszük. Az eredményeknek éppúgy, mint a gondoknak, van néhány rajtunk kívülálló összetevője is. Az azonban biztos, hogy a javuló munkafegyelem, a munkaidőalap jobb hasznosítása, a szervezettebb munka több eredményt hoz és segít legyőzni. megváltoztatni a külső körülményeket is. HERCZENIK GYULA, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára Szárazhegyi szüret Megkezdték a borszőlő szüretclését a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi 272 hektáros szőlőskertjeben. Jelenleg a korán érő rizlingszilvánit szedik. Felvételünkön Lusták Éva veszi le a tőkéről az édes fürtöket. (Hancsovszki János felvétele) Együttműködési egyezség