Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

1986. SZEPTEMBER 18., KEDD Megkezdődött a szíriéi látogatás Céljaink, törekvéseink azonosak Mint lapunk első oldalán hí- j rül adtuk, Háfez Asszadnak, Szíriái Arab Köztársaság elnö­kének meghívására, hivatalos. baráti látogatásra Szíriába ér­kezet Losonczi Pál tiszteletére adott díszvacsorán pohárkö­szöntök hangzottak el. Ezeket az alábbiakban ismertetjük , HÁFEZ ASSZAD: Fejlődnek kaptsolataink Háfez Asszad pohárköszön­tőjében üdvözölte Losonczi Pált, feleségét és a magyar küldöttség tagjait. Emlékezte­tett arra, hogy magyar állam­fő első alkalommal látogat Szíriába, majd kijelentette: a látogatás igen fontos esemény a két ország közötti baráti kapcsolatok történetében. Há­fez Asszad elmondotta, hogy a legszebb emlékeket őrzi nyolc évvel ezelőtt tett ma­gyarországi látogatásáról, a meleg fogadtatásról, amelyben az MSZMP vezetése, élén Ká­dár Jánossal, valamint az El­nöki tanács és elnöke, Loson­czi Pál részesítette. Az elmúlt években tovább «szilárdultak és bővültek a két ország kapcsolatai a politikai, gazdasági, kulturális, műszaki és tudományos együttműködés területein — állapította meg Háfez Asszad és kifejezte azt a meggyőződését, hogy Loson­czi Pál látogatása hozzájárul a kapcsolatok fejlesztéséhez, a szíriai—magyar barátság el­mélyítéséhez. Az elnök nagyra értékelte Magyarország és a többi szo­cialista ország elvi álláspont­ját, o támogatást, amelyben Szíriának az agresszió és a megszállás ellen, a térségbeli igazságos béke érdekében fo­lyó harcát részesítik. Bírálta azokat az erőket, amelyek megfosztották a térséget a békétől és uralmi törekvéseik­kel jelenleg is akadályozzák a béke létrejöttét a térségben. „Mi Szíriában emellett el­köteleztük magunkat olyan béke mellett, amely az ENSZ védnöksége alatt, az összes érintett fél részvételé­vel, beleértve a Biztonsági Tanács állandó tagjait is, az ENSZ-határozatok alapján összeülő nemzetközi konfe­rencia révén valósul meg. A szíriai államfő elutasítot­ta, hogy Szíriát terrorizmus­sal vádolják, rámutatott, hogy e vád hangoztatói maguk gyakorolják a hivatalos szint­re emelt terrort. Háfez Asszad a jelenlegi nemzetközi helyzetet rendkí­vül bonyolultnak nevezte, ki­jelentve, hogy az emberiség tartósan a nukleáris kataszt­rófa veszélyével néz szembe. Ugyanakkor kifejezte bizako­dását, hogy a , népek a bé­kéért folyó küzdelmükkel el tudják érni a hatalmas össze­geket felemésztő fegyverkezé­si verseny beszüntetését, az atomfegyverek felszámolását, s elégedetten állapította meg, hogy Szíria és Magyarország közös úton jár e célok eléré­se érdekében. IOSONCZI PÁL: Fiismerjük eredményeiket Losonczi Pál válaszában megköszönte Háfez Asszadnak a meghívást és kifejezte há­láját a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, amelyben a vezetése alatt Szíriába érke­zett küldöttséget részesítették. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és a ma­gyar nép szívélyes üdvözletét a szíriai népnek és vezetői­nek, s kijelentette: „Elisme­réssel tekintünk eredményeik­re, amelyeket az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja és személy szerint Háfez Asszad elnök úr vezetésével a szí­riai nép az országépítő mun­kában, hazája védelmében és külpolitikai törekvéseiben el­ért. Az Elnöki Tanács elnöke röviden szólt a magyarorszá­gi szocialista építésről. A nemzetközi helyzetre rátérve aggodalmának adott hangot az utóbbi években sem csök­kenő, a népek békéjét és biztonságát fenyegető veszé­lyek miatt. Rámutatott, hogy a szocia­lista országok legfőbb külpo­litikai törekvése az atomhá­ború veszélyének elhárítása, a béke megőrzése és a nem­zetközi biztonság megszilár­dítása. „A reakciós erők politiká­jának következményeként a világ számos térségében, így a Közel-Keleten. Közép-Ame- rikában és Dél-Afrikában is kiéleződtek a regionális konf­liktusok” — mondotta a to­vábbiakban a magyar állam­fő. Különös gondolatokat ébreszt az évtizedek óta megoldatlan közel-keleti vál­ság. A kétoldalú kapcsolatokról szólva az Elnöki Tanács elnö­ke nyugtázta a magyar—Szí­riái együttműködés eredmé­nyes fejlődését és megállapí­totta, hogy ebben meghatáro­zó az MSZMP és az Arab Új­jászületés Szocialista Pártja között kialakult jó együttmű­ködés. Emlékeztetett Háfez Asszad szíriai elnök 1978-ban tett magyarországi látogatásá­ra, amely a kapcsolatok fej­lődésének kiemelkedő esemé­nye volt. „Céljaink, törekvéseink nagyfokú egybeesése, állás­pontjaink azonossága, vagy hasonlósága a világpolitika alapvető kérdéseinek megíté­lésében a jövőben is szilárd alapot jelent az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvein nyugvó magyar—szíriai kap­csolatok kiegyensúlyozott fej­lesztésére” — mondotta Lo­sonczi Pál, 'Jegyzet A BALKÁN-FÉLSZIGET BIZTONSÁGÁÉRT P apandreu görög miniszter- elnök, az elmúlt év nya­rán megtartott általános vá­lasztások során másodszor is bizalmat kapott a hellaszi néptől. Pedig az athéni poli­tikusra óriási külső és belső nyomás nehezedett, s ez az­óta sem csökkent számottevő­en. A NATO-országok a kor­mányfő magatartását, lépéseit bírálták, hiszen ő az atlanti aggodalmakra nyíltan ki­jelentette: országát nem a Szovjetunió és más északi szomszédai fenyegetik, hanem az Észak-atlanti Szövetség néhány tagja. De nemcsak ezért, hanem a görög földön lévő amerikai katonai támasz­pontok felszámolásának prog­ramjáért, az atomfegyver­mentes övezetek létrehozásá­ért, a Pentagon makacs fegy­verkezési programjának ál­landó bírálatáért is „ferde szemmel” figyelik a tengeren túlról az athéni eseményeket. így aztán Washingtonban az sem aratott osztatlan si­kert, hogy az elmúlt héten Papandreu Bukarestben és Szófiában járt, ahol barátsági és együttműködési szerződést is aláírtak, s központi helyet kapott a megbeszélések során a balkáni atomfegyvermentes övezet létrehozása. Ez utóbbi­nak különösen az ad nagy je­lentőséget, hogy a félsziget politikai térképe igen sok­színű. A Balkánon ugyanis megtalálhatók az el nem kö­telezettek mozgalmához tar­tozó ország éppen úgy, mint a NATO, vagy a Varsói Szer­ződés tagja. Közismert az is, hogy egyik-másik itt lévő or­szág között feszültség alakult ki az évek során — elég a tö­rök—görög viszonyra, vagy a jugoszláv—albán kapcsolatok­ra utalni —, abban azonban mind a hat balkáni állam egyetért, hogy a kölcsönös biztonságnak egyik legjobb példája lenne, ha a térséget atomfegyvermentesítenék. Bár ez az elképzelés nem új, éppen harminc esz­tendő telt el azóta, hogy a Szovjetunió az ENSZ leszere­lési albizottságában először vetette fel a gondolatot, ma­napság Bulgária mellett ép­pen Görögország az. amely az elképzelések valóraváltásáért a legtöbbet igyekszik tenni. Vagyis a demokrácia szülő­földjén, s a legtöbb szom­szédos államban is most a továbblépés, a tettek időszaka következik. Még akkor is így van ez, ha a helyi, egymás közötti feszültségek és ellen­tétek lassítják a kibontakozás folyamatát. A Balkán-félsziget békéje és biztonsaga. Európa és a világ békéjének, biztonságá­nak is függvénye. Még akkor is így van ez. ha néhány nyu­gati ország akadékoskodva, s a másik félre mutogatva fogadja az elképzeléseket és nem kívánja azokra áldását adni. Cs. J. Üdvözlő táviratok A Nicaraguái Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Dániel Ortega Saaved- rát, a Nicaraguái Köztársaság elnökét. ★ Costa Rica Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Oscar Arias Sanchezt, Costa Rica Köztársaság elnö­két. Újabb merénylet Párizsban Kemény kormányintézkedések Az arab és közel-keleti poli­tikai foglyokkal szolidaritást vállaló bizottság vasárnap dél­után újabb bombamerényletet követett el Párizsban. Ezúttal egy zsúfolt étteremben a Champs-Elysées-n egy virág- csokbrba rejtett pokolgép rob­bant fel. Egy rendőr életét vesztette, két másik férfi azóta is kómában van. Küldöttségek 154 országból Szakszervezeti világkongresszus Miden eddiginél nagyobb számban vesznek részt kül­döttségek a Berlinben ked­den kezdődő XI. szakszerve­zeti világkongresszuson. Mint Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnöke hétfői sajtó- értekezletén elmondta, 154 or­szágból több mint négyszáz szervezet küldöttsége vesz részt az egyhetes tanácskozá­son. A kongresszus feladatairól szólva Gáspár Sándor el­mondta, hogy mindenekelőtt konkrét elemzést kell készí­teni arról, hogy a szakszer­vezetek jelenleg milyen kö­rülmények között tevékeny­kednek, harcolnak a dolgozók jogaiért. A Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsa hétfőn Ber­linben tartott ülésén megvi­tatta a szakszervezeti világ- kongresszus elé terjesztendő határozattervezeteket és mél­tatta azt a munkát, amelyet a vendéglátó NDK-szakszer- vezetek végeztek a világ- kongresszus előkészítése ér­dekében. Stockholmi értekezlet Bizckmerősítő intézkedések A küldöttségvezetők talál­kozójával hétfőn fontos sza­kaszába lépett a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada 1984 ja­nuárja óta folyó értekezlete, Felbomlott az osztrák koalíció Választások novemberben Dr. Franz Vranitzky oszt-1 rák szövetségi kancellár az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) vezetésében bekövet­kezett változás után az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnök­ségének javasolta,'bontsák fel a koalíciót a Szabadság Párt­tal és mielőbb — lehetőleg még novemberben — tartsa­nak új választásokat. Az osztrák kormányfő elha­tározását azzal indokolta, hogy a koalíciós partner innsbrucki kongresszusán a koalíció alapját képező libe­rális elem háttérbe szorult. A javaslatot a párt elnöksége el­fogadta, s november 23-án előrehozott választásokat tar­tanak. amelyen katonai bizalomerő­sítő intézkedésekről tárgyal­nak. A nem hivatalos teljes ülésnek is minősíthető meg­beszélésen újabb utakat-mó- dokat vizsgáltak meg ahhoz, hogy a munkát szeptember 19-én tartalmas záróhatáro­zattal fejezhessék be. A tanácskozáshoz közel álló források úgy tudják, hogy a részt vevő államok „katonai­lag jelentős és politikailag kö­telező" intézkedéseket- tartal­mazó okmányban készek meg­erősíteni az erőszak és az erő­szakkal való fenyegetés elve­tését, természetesen megerősít­ve az egyéni és kollektív ön­védelemhez való jogukat is. Állásfoglalás készül a terro­rizmus ellen is, beleértve a nemzetközi viszonyokban megnyilatkozó terrorizmust. A belbiztonsági bizottság vasárnap intézkedéseket ha­tározott el, amelyeket Jacques Chirac miniszterelnök este egy rádióinterjúban ismertetett. Hangsúlyozta, hogy azokat Mitterrand elnök teljes jóvá­hagyásával döntötték el. — Az EGK-országok és Svájc kivételével minden or­szág állampolgára csak érvé­nyes vízummal léphet Fran­ciaország területére — ez az intézkedés fél évre szól. — A hadsereg alakulataival megerősítik a határok ellen­őrzését. A kormány nem gyakorol kegyelmet elítélt terroristák­kal. Az első látható Intézkedések közé tartozik 12 közel-keleti idegen állampolgár kitolonco­lása. őket a városházi me­rénylet után tartóztatták le. Terhelő bizonyítékot egyiknél sem találtak, a belügyminisz­ter mégis kiutasítja őket. A vasárnapi merénylet nyomán újabb tucatnyi libanonit vet­tek őrizetbe. Chirac közölte azt is. hogy haladéktalanul életbe lépnek az új kormány biztonságerősí­tő törvényei. Ezek közül a legfontosabb, hogy meghosz- szabbítják a gyanúsítottak őrizetbevételének időtartamát vádemelés nélkül és a terro­rista perek tárgyalását köz­pontosítják egy párizsi bírósá­gon. meggyorsítják a kitolon- colási eljárást. Ha egy terro­rista vallomása nyomán sike­rül merényletet megelőzni, teljesen elengedik a bünteté­sét, ha feladja valamelyik tár­sát, részben engedik el. ★ A terroristák eddigi leg­vakmerőbb merényletükkel válaszoltak a francia kor­mány szükségintézkedéseire: pokolgépet robbantottak a párizsi - rendőrfőkapitány sú­gón. A:’mérleg 51 sebesült, köztük 4 súlyos. Ez volt a három közel-ke­leti terrorista szabadon bo­csátását követelő földalatti szervezet ötödik merénylete 11 nap alatt. Hoüós Ervin—Lajtai Vera: Drámai napok (2.) Nem a tömeg volt meghatározó Államok vezetése támogatni fogja őket — hiszen a nyu­gati propaganda is a jelsza­vakat hangoztatta. Így vált lehetővé, hogy az októberi napokban visszaélhettek a nemzeti érzéssel és a nacio­nalista politika jegyében ki­használhatták azt. Az 1956. október 23-a és november 4-e közötti két hét eseményei a magyar burzsoá­zia, a reakció, a konzervatív és a szélsőjobboldal „nagy” társadalmi, politikai tettét jelentették. A reakció híveit erősítette, biztatta, bátorítot­ta az imperialista hatalmak politikája és propagandája is. Terveikbe szervesen épült a Szabad Európa Rádió, amely segített kimunkálni a jelszavakat, a szervezeti for­mákat. Nem hatás nélkül. Sok ellenforradalmi csoport átvette jelszavaikat, elképze­léseiket, hozzájuk igazította törekvéseit. Az 1956. őszi magyarorszá­gi politikai válság nem volt eleve ellenforradalmi válság, de azt az ellenforradalomban érdekelt osztály- és politikai erők egy ellenforradalmi for­dulat megteremtése érdeké­ben használták ki. És most nézzük tovább az eseményeket! Az 1936. októberi napok­ban és után is akadtak em­berek, akik azt hitték: a fel­kelés az 1945-ben megkez­dett forradalom folytatásá­nak tekinthető, melynek az a hivatása, hogy betetőzze e folyamiltot azáltal, hogy el­távolítja a hatalmon levők azon csoportját, amely 1948— 1949 után a forradalmi fő­részt. Miután a vezető szere­pet a szélsőségesek ragadták magukhoz, a tagok többsége az alapvető kérdésekben egyetértett. Ilyen volt a kommunisták eltávolítása, a hatalom megszervezése, a többpártrendszer bevezetése, a szovjet csapatok azonnali kivonása. ,.A forradalmi” bizottságok ily módon túl­nyomó többségükben a népi demokratikus rendszer föl­számolásának intézményeivé váltak. Szinte általánosítható az a példa, ami Kispesten történt, ahol a szocialista rendszerhez hű emberek egy csoportja kezdeményezte, a jobbratoló- dás megakadályozásának szándékával, a nemzeti bi­zottság létrehozását. Gyűlést hívtak egybe 29-én. A válasz­tás alatt egy csoport beha­tolt a terembe, kifogásolta, hogy a nemzeti bizottságba olyanok is bekerültek, akik­nek addig szerepük volt Kis­pest politikai életében. Ki­jelentették, hogy akik „komp­romittálódtak”, nem lehetnek tagjai a nemzeti bizottság­nak. Már végére járt a vá­lasztás, amikor egy újabb csoport érkezett. Ezek még messzebb mentek: új válasz­tást követeltek, s azt, hogy a kommunisták hagyják el a termet. A nemzeti bizott­ság elnökségébe ennek elle­nére sikerült néhány olyan­embert is beválasztani, akik nem voltak as ellenforrada­lom hívei, de mindössze két napig maradhattak, mert el­lensúlyozni nem tudták, vál­lalni pedig nem akarták azt a szélsőséges politikát, amely kibontakozott. NOVEMBER elején Kősze­gen a nemzeti bizottság ülé­sén egy ügyvéd követelte, hogy az államosított házakat, malmokat és egyelőre a ki­sebb üzemeket adják vissza tulajdonosaiknak. Megjelent lyamatot eltorzította. Ám a valóságban a létrejött forra­dalmi bizottságok, munkás- tanácsok nem a tényleges torzulásék felszámolását tűz­ték ki célul: a hatalom ena­pokban olyan osztályok és rétegek kezébe került, ame­lyek távolról sem mondha­tók e forradalom hordozói­nak. A LEGLÉNYEGESEBB kér­dés az, viilycn hatalom volt születőben? A létrejött hatal­mi szerveket kik vezetik? Milyen osztályok, rétegek képviselői kerülnek előtérbe, az államhatalom szektorait melyik irányzat ragadja ke­zébe ? A forradalmi bizottságok és a munkástanácsok létreho­zatalában a munkások, a la­kosság egy része olyan el­képzeléssel vett részt, hogy ezzel a demokrácia kibonta­koztatását szolgálja. Ez azon­ban gyakorlatilag már a fegyveres harc és a szocialis­ta államrend szétzilálása kö­zepette történt. A testületek többszöri újjáválasztása so­rán oljran szociális és poli­tikai áírétegződés követke­zett be, amelynek következ­tében mindazok, akik a szo­cialista demokrácia jegyében vettek részt az események­ben, kiszorultak, elszigetelőd­tek. Az első napokban a pártbizottságok megpróbál­ták befolyásolni a létrejött bizottságokat, tanácsokat, még úgy is. hogy maguk kez­deményezték létrehozásukat. De végül is visszavonulásra kényszerültek. A bizottságok választásain a lakosság töredéke vett OKTÖBERRE teljes volt az eszmei zűrzavar, és a népi demokratikus állam nem tudta betölteni a társadalmi rend vedel mezését szolgáló funkcióját. Ilyenformán ideá­lis helyzet teremtődött azok számára, akik a népi demok­ratikus rendszer megdönté­séért léptek föl. Ezek az erők siettek megragadni a megfe­lelő alkalmat annál is in­kább, mert hónapok óta lát­ható volt, hogy ha felülke­rekednek azok, akik valóban gondoskodnak a hibák kija­vításáról, a reakció tömeg­bázisát, veszti. Ezek a körül­mények jelentősek, mert csak így válik világossá, hogy mi volt a népköztársasággal tu­datosan szembenálló irányza­toknak és, mi a tömegeknek a szerepe. Az eszmei, ideoló­giai és politikai zavar köze­pette a megmozdult tömegek egy része abban a hiszemben cselekedett, hogy tettei a hi­bák kijavítására, a megújho- dolt szocializmus létrehozá­sára irányulnak. Az átmenetileg a reakció mögé felsorakozó emberek nem váltak ellenforradalmá­rokká. A megmozdulásokban részt vettek többsége nem kapitalizmust, nem restaurá­ciót akart. Csakogy a meg­mozdulás jellegét nem a benne részt vevő tömegek szándéka határozza meg, ha­nem az, hogy kik vezetik, milyen céllal és milyen prog­ram alapján. A magyar fiatalok egy ré­szét félrevezették, becsapták, elhitették velük, hogy nem­zeti érdekekért szállnak sík­ra, s hogy ebben az Egyesült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom