Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
198«. SZEPTEMBER 8., REDO Pest megye népe Buda visszavlvasakor Egy jelentős tricentenárium Megérett az idő A váci csata 1584-ben, mely után a törökök kiürítették Pest városát. Mégis hihetetlen volt a kortársak szemében, hogy Bécs alatt a török 1683-ban oly mértékű vereséget szenvedett, hogy ezzel a jövő évben már megnyílt Buda és P >st visszavételének a lehetősége. Bécset keresztény nemzetközi összefogás mentette meg a török igától, és ez a szövetség a győzelemben megerősödött. A nyugati szövetséges hadak 1685 tavaszán már mélyen beékelődtek a magyar Alföldön. Ezredek állomásoztak, majd teleltek — például Nagykőrösön, Kecskeméten — hátuk mögött hagyva a török Pest-Budát, Egert. Mindenki készült, ha csak lélekben Is, Buda küszöbön álló visszafoglalására, a levegőben volt a várva várt esemény lőporfüstös szaga; az idő megérett. Vrö ,1'/ r tftam AsioS.úab A vtfrötegye követd* Pest-Pilis-Solt vármegye, amelynek területe az események központjában feküdt, már Buda és Pest felszabadítása előtt jócskán érezte a hatalmas hadseregek mérkőzésének súlyát. A császári katonák fosztogattak második éve, elllenséges területnek tekintve hazánk földjét. Ráadásul a hadsereg főbb tisztjei a vármegye tisztviselőit ridegén kezelték. Az 1685-ös év császári hadiadójáról azt írták Pest-Pi- lis-Soit vármegye vezetői, hogy az elviselhetetlen. A •Vármegye tisztikara 1686 májusában nem hajtotta végre az esedékes tisztüjítást a zavaros időkre hivatkozva. 1686. június 20-án pedig közülük többen lemondtak. Nem feltétlenül egyéni sérelmeik miatt, hanem mert tehetetlenek voltak a német parancsnokok és katonaság túlkapásaival szemben, nem voltak képesek megfékezni a nép terjedő és mélyülő nyomorát. Ekkoriban Pest-Pilis-Solt v'"megye közgyűléseit Losoncon és Gácsban (Nógrád megye) tartotta. Innen indult el a Budát orstromló sereghez, illetve Lotharingiai Károly herceg főparancsnokhoz a megye követeként Ráday Gáspár alispán és Gyürki István jegyző, hogy a sereget a vármegye együttérzéséről biztosítsák, nekik sikert kívánjanak és hálájukat fejezzék ki. Kétségtelen: ez nem túl sok. A követek az 1686. augusztus 14-e utáni napokban indultak. Még időben érkeztek, hogy jelen legyenek szeptember 2-án este, a végleges győzelemkor, A közgyűlések helye Amikor 1684. június 30-án a szövetséges hadak elfoglalták a török által kiürített és felgyújtott Pestet, a megye hatósága visszatért a szó szoros értelmében füstölgő romok közé, hogy most már innen irányítsa Pest megyét. Közben még javában folyt Buda ostroma. A visszatérés egy romhalmazban heverő városba demonstráció volt, mellyel a megye kinyilvánította: jog szerinti székhelye végleg felszabadult a török 143 éves Uralma alóly• ugyanis- a hódítás «lőtt - an »negye általában a Pest város falain belül délre fekvő Szentfalván, Szent- erzsébetfalván, saját házában tartotta gyűléseit, melyeken a nádor vagy küldöttje elnökölt. A Pesten 1684. szeptember 4-én megtartott generális congregation Hálát adtak Istennek, hogy a vármegye régi helyén, Pesten tarthatja közgyűlését s reményüknek adtak kifejezést, hogy azt a jövőben Budán és más szokott helyeken is megtarthatják majd. Eközben Budán dörögtek az ágyuk. Ám Lotharingiai Károly herceg 1684. november 3-án dolgavé- gezetlenül elvonult Buda falai alól, visszaadva ekkor a töröknek Pestet is. A végleges felszabadításra 1686. szeptember 2-ig várni kellett. Valami azonban történt közben és utána, ami le- lohasztotta a lelkesedést Pest megyében is. A megyegyűlés csak 1689. február 4-én tért vissza, térhetett meg Pestre, azután még háromszor Losoncon jöttek össze, míg 1639. május 18-tól többnyire Budán székelt Pest-Pilis-Solt vármegye hatósága, egészen a Rá- kóczi-szabadságharcig. Akikről hallgatunk Pest-Buda visszavívása a töröktől európai horderejű ügy volt — például Brüsszel tűzijátékkal ünnepelte —, az eseA budai vár lövetése. mény elsősorban a hadtörténelem lapjaira tartozik. A magyarok részvétele a felszabadító hadseregben nem volt nagy. A 150 éves török uralom alatt az ország lakossága nem szaporodott, a magyar nép pedig egyenesen fogyott. A hadra fogható és hadba állt férfiak egyik része Thököly pártján várakozó, sőt Habsburg-ellenes álláspontra helyezkedett.- A magyar részvételt hazánk fővárosának felszabadításában már a külföldiéit is kevesellték, főleg azok, akik nem voltak tisztában viszonyainkkal. Másféle hozzá tárolásról pedig sajnos, eddig alig esett szó. Ez az iszonyatos hadsereg, amelyik kénes volt a török erejét megtörni Magyar- országon, megvék sokaságán vonult keresztül, ahol előtte- mögötte elmenekült a szántó-vető és elpusztult a termés, amelyet « katonaság szerencsés esetben legalább felélt és nem felégetett. Pest-Pilis-Solt vármegye helyzete különösen súlyos volt az 1684-es és 1686-os budai ostromgyűrű megvonása Ideién. Ezután még évtizedekig vonultak császári és magyar hadak a Bácskába-Bánátba helyeződött hadszíntér felé, vármegye testén keresztül. Miközben a hadtörténelem a harcokban részt vevő katonák számát és nemzetiségét méricskéli, alig esik szó arról, hogy hány magyar, német, szlovák, ' rác stb. falu pusztult el az események során, hány lovat; szarvasmarhát, sertést, birkát, szárnyast adott a nép, mennyi katonát szállásolt el és szállított, hány várat és védművet épített, milyen utakat és árkokat készített, mekkora hajókat vontatott a vízen. Hány ezer köböl megtermelt gabonával, borral. gyümölccsel, hány százezer icce vajjal, tejjel, mézzel, hány százezer számú lóporcióval járult hozzá az ország felszabadításához. Az ünnepnek — mint általában — a neves hősök mellett vannak névtelen ün- nepeltjei is. Rájuk is emlékezzünk! Horváth Lajos A Gorkij nyelviskolán Orosztanfolyamok Ismét várják az érdeklődők jelentkezését az MSZBT Gorkij nyelviskolájának orosz .nyelvtanfolyamaira. Az új tanévben ötféle programot ajánlanak az orosz nyelvet elsajátítani. illetve gyakorolni ^kívánók számára a Barátság Házában. Az általános képzést nyújtó kezdő-haladó és társalgó fokú kurzusokat nyolc-, illetve négyhónapos időtartamra szervezik. Az úgynevezett céltanfolyamok látogatóit alap-, közép- és felsőfokú állami nyelv vizsgára, valamint kandidátusi vizsgára készítik elő a nyelvtanítás elismert szakemberei. Az orosz nyelvet legalább alapfokon ismerők számára cirill gépírásos tanfolyamokat szerveznek. A nyelvet jól beszélők szintfenntartó társalgási foglalkozásokon, az orosz anyanyelvűek pedig speciális magyar nyelvi kurzusokon vehetnek részt. A gyerekek nyelvi ismereteinek gazdagítását szolgáló rendezvényekről is gondoskodik a Gorkij nyelviskola: az általános iskolások — 4. osztálytól — játékos oroszórákat látogathatnak, a középiskolások számára pedig társalgó, egyetemi felvételi vizsgára, valamint középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat indítanak. Több mint négy évtizede kezdte meg működését a magyar és a szovjet nép közötti barátság ápolásában, elmélyítésében fontos szerepet vállaló Magyar—Szovjet Baráti Társaság Gorkij nyelviskolája. Szervezésében évente több ezren gazdagítják orosz nyelvi ismereteiket. Az érdeklődés változatlan a programok iránt; ezt mutatja, hogy a legutóbbi tanévben is több mint ötezren látogatták a különböző kurzusokat. Az immár 41. tanévére készülő nyelviskola taiifaiyámai- ra jelentkezők szeptember 19- ig iratkozhatnak be munkanapokon 15 és 17.30 óra között a Barátság Házában: Budapest, VII., Gorkij fasor 45, p’ltávozott a XX. századi művészet egyik korszakos jelentőségű alkotója. Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Henry Moore, angol szobrász, a nonfiguratív ábrázolás jeles mestere. Henry Moore 1898-ban született Yorkshire grófságban, egy bányász hetedik gyermekeként. Érdeklődése a szobrászat iránt már iskolás korában felébredt. Apja kívánságára azonban tanítói képesítést szerzett és rövid ideig oktatott is. Rajztehetségére az I. világháború alatt, katonáskodása idején figyeltek fel. A háború után előbb Leedsben folytatott művészeti tanulmányokat, majd bekerült a londoni Királyi Művészeti Kollégiumba. A kollégium tanára már, amikor 1928-ban Londonban megrendezték első önálló kiállítását. Henry Moore 1932 és 1939 között a londoni Chelsea művészeti iskolájának szobrászati tanszékét vezette. Akkori alkotásain főképp az ókori Egyiptom, a Kolumbusz előtti Mexikó szobrainak, valamint a kubisták és a szürrealisták hatása figyelhető meg. A szürrealisták vonzódása az afrikai primitív művészet, a természetes kövek, csontok iránt átragadt Moore-ra is, és igazodási iránya maradt élete végéig. A II. világháború idején ismerkedett meg a nagyközönség az óvóhelyként szolgáló metróállomások falaira készített rajzaival. Ekkor már évek óta készítette különös kő-, fa- és bronzszobrait, meglepő vonalú nő- és gyermekalakjait, lyukas tömbjeit. A konzervatív ízlésű Anglia azonban még hos6zú évekig nem fogadta el művészetét: a kritikusok és a közönség megoszlott Moore megítélésében. A hivatalos elismerés az öt- véh'es 'években Jött' el: 1955- bétf mí>i?kápta angol be-' csületrendet, nyolc évvel később különleges királyi érdemrendet kapott. A lovagi címet nem fogadta el: mint mondta, sosem tudná meg■»Rádiófigyelő ÉRTÉKMEGŐRZŐ. Az ember rohan, intézkedik, dolgozik egész nap. Aztán egy-egy csöndesebb órában, pihenés közben elszabadulnak a gondolatok, föltámad a lelkiismeret. Ilyenkor eszünkbe jut: vajon, megériegy-egy újabb tárgy birtoklása, hogy általa ismét valamilyen humánus érték menjen veszendőbe? Ez volt a mögöttes tartalma Szél Júlia Az otthon alcímű összeállításának. A vitára ingerlő első rész — amelynek természetesen folytatása is lesz azt boncolgatta, hogy valóban túlértékelődött-e az otthonteremtés presztízse napjainkban, hogy mennyire státus- szimbólum a maximálisan gé- oesített lakás, a költséges berendezés. Anyáink, nagyanyáink mintha lelkesebben láttak volna hozzá a házépítéshez, s mi tagadás, olcsóbban is jutotTótfalusi Kis Miklósról A barokk nyomdabetű je Tótfalusi Kis Miklós magyar betűmetsző és tudós tipográfus életéről és alkotásáról nagy érdeklődéssel kísért előadásokat tartott amerikai nagyvárosok szakembereinek és könyvbarátainak Haiman György tipográfus, a Magyar Iparművészeti Főiskola professzora, aki már hazatért az Egyesült Államokból. Az előadásokat New York városban a Typo- philes, San Franciscóban a The Book Club of California, valamint chicagói könyvbará- tok szervezték. Tótfalusi Kis Miklós híres amszterdami bibliájának 300 évfordulója — amelyről tavaly nemzetközi konferencián emlékeztek meg Debrecenben — külföldön is megélénkítette az érdeklődést az egykori tipográfus barokk kori nyomdabetűje iránt. Ezzel a betűvel ugyanis alkotója a nyomdászattörténet egyik legjelesebb, ma is élő, sok ország könyv- nyomtatásában hasznosított hagyományát teremtette meg. A betű — jóllehet a téves Jan- son névvel megjelölve — hosszú idő óta kedvelt az amerikai nyomdászatban is. A mostani előadások hozzájárultak a betű valódi alkotójának és egy nemzetközileg nagyra értékelt kimagasló tervezői teljesítménynek elismertetéséhez. tak hozzá. A riporternő családokkal, lakberendezési szakemberekkel, építészekkel beszélgetett. Szívem szerint szólt a lakberendező, amikor azt fejtegette, hogy egy család számára az az ideális, ha van egy tágas közösségi tér,, ahol szülők és gyerekek együtt lehetnek, ahol a vendégeket fogadhatják s ezenkívül annyi kis szoba, ahány tagja van a családnak. A mai lakótelepi lakások erre alkalmatlanok. Kicsi az alapterületük és még az ,is gondot okoz, hogy egy hálószobát bebútorozzanak, hiszen ezek a helyiségek akkorák, hogy éppen egy ágy fér el bennük. Ha valaki a Domus Áruházból vásárolja meg lakása berendezési tárgyait, ha középáras termékeket vesz, bizony akkor sem ússza meg százezer forint alatt. Ráadásul más úton jár az építészet és máson a bútoripar. Míg az előbbi még mindig csak a mennyiségi igényeket elégíti ki — több-kevesebb sikerrel —, addig az utóbbinak már á választékot kellene bővítenie. De csak kellene, mert a lakótelepi lakásokban visszaköszönnek az elemes bútorok. A fészekrakók még prospektusban sem tudják megnézni, hogy ezeknek a daraboknak miféle variációs lehetőségei vannak. Amit az ipar ezenkívül gyárt, az pedig a panel között nem fér el. Asztal... Talán a lakás legfontosabb része. Milyeneket veszünk? Kinyithatókat. amelyek nem foglalnak sok helyet. Hogy tudjuk irigyelni azokat, akik körülülik a szépen terített asztalt, ahol étke-, zés után mindenki elmondhatja örömeit, gondjait! De vajon elmondja-e? Van. ahol igen, de egyre kevesebb helyen. Nincs rá idő. mindenki fut a dolgai után. Pedig milyen fontosak ezek a jó beszélgetések a család’életében! Azt mondják, a lakás lényege az egymásért formált környezet, s ebben a környezetben az asztalnak igen fontos szerepe kell hogy legyen. Ám mit mondhatunk mi, akik ezt átérezzük, akkor, ha az építész szerint a ma emberének kiválóan megteszi a több- funkcíós étkezőfülke, és az alkalmasint a szobába vihető, toldható, nagyobbítható asztal? Azt mondják, elidégene- dünk, nem élünk közösségi életet. Pedig talán nem is erről van szó, hanem arról, hogy erre egyszerűen nincs helyünk... REGGELI CSÚCS. Az első tanítási nappal új műsor született a Petőfi rádióban. A tizenéveseknek szóló adás hétfőtől péntekig reggel hat óra öt perctől egészen fél nyolcig teszi vidámabbá a gyerekek számára a fölkelést, az iskolába készülődés idejét. Az ör- dögh Csilla és Kristóf Gábor vezette stáb derűs, informatív műsorral mutatkozott be. Jó ötlet volt például a pedagógiatörténet jeles ismerőjének, Mészáros Istvánnak a megszólaltatása, aki arról mesélt, hogy miért és mióta kezdődik szeptember elsején a tanítás. A 85 perc elsősorban a divatos diszkózénében bővelkedett. Számos hasznos, a tinédzsereket érdeklő információ is elhangzott. A rövidke hírblokkban talán az volt a legfőbb erény, hogy egy-egy fogalmat meg is magyaráztak. Bár én azt hiszem, a mi fiataljaink azért ennél bővebb hírösszeállítást !s szívesen vesznek. különösen akkor, ha — úgy, mint ezen az első reggelen — mellőzik a hír- szerkesztők a kül- és belpolitika tolvajnyelvét. Körmendi Zsuzsa flenry Moore halálára Az őserő kőfaragója szokni, hogy alkotósegédei ügy üdvözölnék: Jó reggelt, sir Henry. Moore szobraiban van valami őserő, valami elemi szépség. A mester — bár hatalmas gyűjteményeket adott a londoni Tate Gallerynek, a párizsi Modern Művészetek Múzeumának, Torontóban külön múzeuma nyílt — sokkal jobban kedvelte a szabadtéri tárlatokat. Szabadtéren jobban érvényesülnek a kőtömbök és _a lyukak, amelyeket Moore elő.-, szőr revelációk nak, később pedig térképeknek, a hegyek barlangjai titokzatos bűvöletének nevezett. Alkotói hitvallása volt, hogy egyesítse az űrt a formával. Legnevezetesebb alkotásai között tartják számon a párizsi Unesco-palota előtt felállított jekvő nőalakját, a, New York-i Lincoln Center számára készült kompozícióját, valamint egyik utolsó művét, egy kőmadonnát, amit a londoni Szent Pál katedrába rendelt tőle. Szobrai ott állnak a világ számos nagyvárosának közterein. Munkássága szobrászok ezreire hatott, köztük a magyar művészek — mindenekelőtt Mészáros Dezső — alkotásaira. Ugyanakkor rajzaival, metszeteivel bebizonyította, akárcsak másik nagy újító kortársa, Salvador Dali, hogy hagyományos eszközökkel is képes maradandót alkotni. A kicsi, bölcs arcú. ezüst-, hajú Moore számára a szobrászat nemcsak művészet volt, hanem a világ legegészségesebb mestersége is. Bár művészi értékeivel tisztában: volt, nem vakította el a siker. Idős korában úgy vélekedett, hogy a művészek egy része túlságosan könnyen éri el sikereit. Szerinte minden alko-» tónak meg kell küzdenie az elismerésért, csak akkor nevezheti magát művésznek. So^; káig'á művészet megcsúfolö- jának, erkölcstelennek nevezték. Élete utolsó szakaszában már élő kiáss zikusként tisztelték. Göbölyös László ! Nemzedékek jöttek-men- ! tok, amióta a törökök i uralták Pest és Buda vá- ■ rosát. Minden nemzedék- i nek voltak sajátos törek- ! vésel és minden egyénnek ; osak rá jellemző vágyai, : ám egyben megegyeztek : mindannyian: Pest-Buda < a ellenség hatalmában, a mohamedán félhold birtokában nem maradhat, a törököt onnan és az egész országból, ha csak lehet, minél előbb ki keli verni. Egyként így gondolták ezt Magyarország akkori lakói, a hungaruszok, akik magyarnl, horvátul, németül, szlovákul, szerbül, ruszinul stb. beszéltek. Budára függesztették lelki szemeiket, az összetartozás, a közös sors, az elvegyült magas és népi kultúra, a kárpát-medencei állam iclkénére.
