Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

nrsr i .UK, Ifi 1986. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ 3 Együtt Szófia megyével Lénárd László a pártmünkásküldöttség látogatásáról Mint már hírt adtunk róla, a hét végén érkezett haza a bulgáriai Szófia megyéből a Pest megyei pártbizotb- ság pártmunkáskiildöttsége. A delegáció öt napot töl­tött testvérmegyénkben, vezetője Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára vélt. Most arra kértük, hogy összegezze az út tapasztalatait. Hagyomány csak a mulatságban él Lányok, asszonyok szedik a szőlőt Budakeszi határában, a N agyszénás zugban (Veress Jenő felvételei) Marxisták és katolikusok Párbeszéd Nemzetközi tudományos ta­nácskozást rendeznek október 8 és 10 között Budapesten, 13 európai ország marxista és katolikus gondolkodóinak részvételével. Az eszmecsere védnöke az MTA elnöksége és a nem hívők vatikáni titkár­sága. A tanácskozás fontos állomása lehet a két eszme- rendszer képviselői dialógusá­nak. ha a felek — eltérő vi­lágnézetükhöz ragaszkodva is ■*- képesek azokat az erkölcsi értékeket felmutatni, amelyek­kel együtt segíthetik az em­beriség globális problémáinak megoldását. A tanácskozás témája: A társadalom és az erkölcsi ér­tékek. Ennek keretében hal kérdés szerepel napirenden: áz emberfelfogás, az emberi autonómia és az erkölcsi fe­lelősség, az emberi viszonyok, az erkölcsi értékek, a munka felfogása s végül az együtt­élés és közös cselekvés lehe­tőségei katolikus és marxista szemmel. Fő feladat annak tisztázása, hogy a nézetek köl­csönös megtartása mellett mi­lyen' erkölcsi értékeket ajánl­hatnak közösen az emberek figyelmébe. ígért jelentős emelkedés he­lyett — visszaesett. A párt politikájában jelentkező hi­bák súlyos következmények­kel jártak a párt belső életé­re is. Háttérbe szorult a kol­lektív vezetés, nem érvénye­sült a Központi Vezetőség •szerepe, helyette kialakult Rákosi Mátyásnak, a párt főtitkárának mértéktelen íel- dicsérése. Ebben a helyzetben, 1953 nyarán a pártvezetés arra kényszerült, hogy felülvizs­gálja politikáját. Ehhez je­lentős segítséget nyújtott az SZKP vezetése. Az MDP Központi Vezető­sége 1953. június 27—28-i ülé­sén igen kritikusan elemezte a helyzetet, s az alábbiakban jelölte meg a legfőbb hibá­kat: a gyors iparosítás, kü­lönösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztése nem számolt az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgo­zó nép életszükségleteivel; a párt vezetése elhanyagolta a mezőgazdasági termelést, s a mezőgazdaság társadalombiz­tosításának üteme nem felelt meg az ország politikai és gazdasági feltételeinek. A HIBÁK okairól szólva a dokumentum leszögezte: a párt általános irányvonalá­ban, gazdaságpolitikájában és gyakorlati munkáiéban kelet­kezett súlyos hibák oka a párt, illetve a pártvezetés belső helyzetében, az alkal­mazott helytelen módszerek­ben, a hibás káderpolitiká­ban, a párt- és az állami ve­zetés nem megfelelő viszo­nyában és az ideológiai mun­ka elmaradásában rejlik. A politikai és gazdasági — Elöljáróban említeném azt az impozáns felvonulást, amelynek Szófiában, az or­szágos felszabadulási ünnep­ségen lehettünk részesei. Az­után azt: már a repülőtéren várt bennünket Nyikolaj Djulgerov, a Szófia megyei pártbizottság első titkára, s ahogyan már hagyomány, fo­gadtak bennünket a megye állami és politikai vezetői is. — Ügy tudjuk, hogy első­sorban testvérmegyérik gaz­dasági élete iránt érdeklőd­tek. — így igaz. Borovecen és Koptrivsticán kívül — ahol a területi pártszervezetek és ta­nácsok gazdasággal kapcsola­tos munkájával ismerkedtünk — eljutottunk Elin-Pelinbe, a háztartási vegyiüzembe, mely saját fejlesztésű technológiá­val dolgozik, mikroprocesszo­ros vezérléssel, és meglepően kevés emberrel. Itt rendkívül racionális a munkaerő-gazdál­kodás. Azt láttuk, hogy mi­helyzetről, a további felada­tokról mind a párttagság, mind a széles közvélemény az új miniszterelnök, Nagy Imre július 4-i parlamenti beszédéből értesült. Nem cse­kély zavart és értetlenséget okozott a párttagság körében, hogy az újonnan kinevezett miniszterelnök mintegy álla­mi oldalról bírálta a párt politikáját. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a változásról a közvéleményben különféle ér­telmezések terjedtek el, és a párt defenzívába szorult. Emellett olyan látszat kelet­kezett, mintha az új irány­vonal kidolgozása Nagy Im­re érdeme lenne. Találóan elemezte ezt a helyzetet Kádár János az MSZMP 1957 júniusi országos értekezletén mondott beszédé­ben: „Az eredeti hibáknál tízszer nagyobb kárt okozott az, ami a kijavításuk körül történt. Mert azt a párttagság is, az ország népe is minden körülmények között megértet­te és megérti, hogy a munka hibákkal, néha súlyos hibák­kal is jár, de azt sohasem fogják megérteni, és nem is fogják a vezetőknek megbo­csátani, ha a felismert, meg nevezett, ország-világ előtt ismert és látott hibákat új­ból megismétlik”. Az 1956 őszére hazánkban kialakult válság lehetőséget teremtett az aktív reakciós szervezetek és irányzatok ki­bontakozásához, felszínre ke­rüléséhez, majd a rendszer­rel szembenállók nyílt politi­kai fellépéséhez. (Következik: Nem a tömeg volt meghatározó.) közben korszerűsítik, automa­tizálják a termelést, a felsza­baduló munkaerő bérének 80 százalékát az ott maradók jobb elismerésére fordítják. Ugyanakkor tervszerű munka­erő-átcsoportosítást folytat­nak. s ez az adminisztratív dolgozókat is érinti. Szred- nogoriében egy komplex réz- kitermelő és feldolgozó művet láthattuk, méghozzá abban az állapotban, amikor még meg­volt a régi technológia, de már működött az új, automa­tizált gyártási rendszer, mely- lyel ugyanannyi ércből nem­csak több, hanem finomabb rezet is nyernek. Tanulságos volt tehát mindenképpen, amit láttunk. — Volt-e szó a tárgyalások során a két megye kapcsola­tának jövőjéről? — Megállapodtunk az idei és a jövő esztendőre a kap­csolattartás részleteiről, a párt-, a tanácsi és a tömeg­szervezeti együttműködésről, valamint a vállalatok kapcso­latáról. Hét ilyen is van Pest megyében, közöttük a Pevdi solymári gyára, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz és a Ceglédi Állami Tangazdaság. Végül abbán is megálla­podtunk, hogy közös bolgár— magyar, illetve magyar—bol­gár úttörőtábor és KlSZ-épí- tőtábor lesz. Ezek keretében alkalmanként 30—30 fiatal utazik 20—20 napra testvér- megyénkbe, illetve érkezik onnan ide. A KFKI-ben a több eszten­deje tartó fejlesztési program eredményeként nagy teljesít­ményű számítógépparkot hoz­tak létre. Az intézet számító- központjában az egy évtizede működő R—40 típusú számító­gép mellé az idén vásároltak egy újabb közepes teljesít­ményű, R—45 típusú szovjet számítógépet. A két gép együt­tesen 2 millió gépelt oldalnyi információ befogadására ké­pes. Emellett a KFKI öt ku­tatóintézetében csaknem 100 TPA, valamint jelentős számú különböző típusú személyi számítógép segíti a"1 kutatók munkáját. Ezeket a számító­gépeket azért kapcsolják egy­séges helyi ‘ hálózatba, hogy meggyorsítsák a kutatók kö­zötti információcserét. A fejlesztés első szakaszá­ban — ebben az esztendőben — megvalósítják a Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet, valamint a Mérés- és Számí­tástechnikai Kutató Intézet számítógépeinek hálózatba kapcsolását, és ezek összeköt­tetését a KFKI számítóköz­pontjával. Ez a terv része annak a tu­dományos kutatási-fejlesztési programnak, amely az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és az MTA vezetésé­vel országos információs infrastruktúra létrehozását tűzte ki célul. A program megvalósításának eredménye­ként olyan országos rendszert alakítanak ki, amely a külön­böző kutatóintézetek, egyete­mek és vállalatok számítógé­peinek egységes hálózatba kapcsolásával eljuttatja a ku­tatásokhoz szükséges infor­mációkat a felhasználókhoz. A hálózatot az X.25 elnevezésű nemzetközi kommunikációs szabvány alapján építik ki. s így a hazai kutatóintézetek­nek nemcsak az országon be­lüli kommunikációra, hanem a nemzetközi számítógépes rend­szerbe való bekapcsolódásra is lehetőségük nyílik. A magyar szakemberek hozzáférnek majd a nemzetközi adatban­(Folylatás az J. oldalról.) tek, nekik tehát a tanév ter­melőmunkával kezdődött. — Eddig 3 és fél vagon cse­mege- _ és négy és fél vagon borszőlőt szedtünk le — mond­ja Somlai Ferenc, a KÉT bu­dakeszi kerületének vezető­je. — Mennyiségében sokkal több a tavalyinál, hiszen arra a rossz évre sokáig emlékez­nek még a szőlősgazdák. Mi­nőségében is jobb az idei ter­més, fajtától függően 15—19 százalék a cukorfoka. A terü­leten a KISZ KB-val kötött megállapodás értelmében az elmúlt hetekben lengyel egye­temisták is dolgoztak; ők ét­kezési szőlőt szedtek a ládák­ba. A mai szüret — mint oly sok minden más mezőgazda- sági munka is —. távol esik már a hagyományostól. Az egyes vidékekre jellemző; éles kokhoz és egyezményes ala­pon használhatják a külföldi nagyszámítógépeket is. pengét és baltát is megteste­sítő szőlőmetsző kések helyett ollók csattognak a kezekben. A többféle puttonyt műanyag ládák váltották föl. Olyanok, amelyekben tejet tartanak a közértben. Valaha ismerték a szemre, a rudasra, a karikásra metszett tőkét, a vendégkaró­hoz kötött és a földbe bújta­tott szálvesszőt, manapság vi­szont a kordonos művelés az uralkodó. Hiába a modernizá­lás, a gépesítés a földeket sem kerülte el. Azt tartják, amikor a szőlő virágzik, nem szabad közé­menni, az egész hegyre a csősz vigyáz. Ha a termés ér­ni kezd, állandóan járja a he­gyet, kereplővel, ostorpatto­gással igyekszik a kárt oko­zó madarakat elriasztani. Ez­zel a rossz szándékú emberek­nek is tudtára adja, hogy ébe­ren őrködik. A ,'szürét a déli vidékeken szeptemberben kez­dődött, míg északon október végéig is vártak vele. Ez a szokás tartja magát, hiszen a megyét járva alig találkoz­tunk szüreteíőkkel. Az őszi napsütés érleli; a szemeket, javítja a cukorfokot. — Nálunk beérett a termés, ma erről a 17 hektáros terü­letről több család, barátokkal együtt szedi — mutat körbe Fonod Attila telepvezető —, kocsik viszik a feldolgozó üzembe. — Az illetményszőlő jó pénzt hoz: mindenkinek — . így Oszlányi Tibor szerelő. — Én a két soromról 16—18 má­zsát várok. Ezért sajnáljuk, hogy jövőre már elesünk a bevételtől. De úgy tudom, a KÉT más megoldást keres, hogy dolgozóit szőlőhöz juttas­sa. „Maros vize folyik csende­sen ( Borulj a vállamra ked­vesem j Nem borulok, van már nékem szeretőm / Szüret után lesz az esküvőm. — Ezt a pé­gi dalt énekelheti Kiss Mag­dolna is, akinek tényleg szü­ret után lesz a kézfogója. Vő­legényével dolgozik apja. Kiss Károly. fűtő illetményföldjén, a Nagyszénászugban. Mogyoród környékén is megkezdődött már a szüret, a község Somlói úti öreg pin­cesorára hordják a termést. Ketten még máshol tárolják majd az új bort, mert a pin­ce most épül. — Ez lesz itt a présház, a két kezem munkája — mond­ja lenn a hűsben Pásztor György kőműves. — Fölötte kap helyet a borkóstoló; két esztendő múlva szívesen lá­tom egy pohárkára. Juhász Ferenc présháza jö­vőre lesz kész, ácsolja már a tetőszerkezetét. Száz négy­szögölről szüretel az idén, de csak két-három hét múlva. Ad­dig erősödjenek még a sze­mek. Helyet kap a présház­ban a szőlőfeldolgozáshoz szükséges minden eszköz, s innen lehet majd lejutni a zöld kőbe vájt pincébe, amely eddig édes nedű helyett sze­metet rejtett; új tulajdonosa takarította ki onnan. A szüret félig munka, félig ünnep. Ez utóbbi jellegét az is mutatja, hogy régen ilyen­kor szünetelt a bíráskodás, a diákok is szabadságot kaptak. Mikor az egész határban be­fejeződött a munka, az utcá­kon szekereken, lóháton nagy felvonulást rendeztek. Szőlő­ből harangalakú koszorút kö­töttek, amit a vidék első em­berének adtak át. Este, a bál­ban vége-hossza nem volt a mulatságnak. Nos, e régi ha­gyományból kapott ízelítőt tegnap délután az, aki Foton járt, hogy szem- és fúltanúja legyen a 18. Fóti ősz rendez­vénysorozata megnyitójának. Énekelve vonultak az embe­rek a Fáy-présházhoz, ahol vidám műsor, zene. tánc, ka­cagás, sok-sok vásárfia várta az érdeklődőket. Fazekas Eszter Erről olvastam Groza meg a fecskék B al kezemben Petru Groza könyve, jobb kezemben kisszék. Keresem a legjobb helyet. Itt jó lesz. Félig árnyékban, félig a napon, hátamat a nyi­tott kamraajtónak vetem. Alig érek a - végére a Magyar olvasóimhoz címet vise­lő fejezetnek, sértődött madárhangra ka­pom föl a fejem. Fecskepár. Neki-neki- indulnak a nyitott ajtónak, majd éles for­dulattal, mintha faltól löknék vissza magukat, a közelben álló orgonafa ágára röpülnek. Éles csivitelésük pillanatra sem szűnik. Benézek a kamrába. Értem. A ge­rendán fészek, két tátott száj várja őket. Arrébb kellene mennem. De hát olyan jó ez a hely. Ti pedig nyugodtan berepül­hetnétek, akkora az ajtó, egy Lada is be­fér. Nem és nem. Nekilendülnek, vissza­hőkölnek. Arrébb húzom székemet. Az előbbi hely jobb volt, de ez is megteszi. A hátamnak talán még kényelmesebb. A nap kis idő múlva ideér, helyreáll a fény-árnyék aránya. Az említett fejezet utolsó mondatát még egyszer elolvasom. Befejezésül csak eny- nyit: a lezajlott háború véres áldozatai, a •nyitott sebek mindkét kis nép véres tes­tén kiáltóan intenek: ne engedjük magun­kat újból egymásra uszítani. Ismét jönnek a fecskeszülők. Zavar­talanul suhannak be az ajtón. A fiókák nagy örömmel fogadják őket. Eltűnésük után bemegyek a fészek alá. A két utód alig fér a fészekben. Még jó, kapok a fejemhez, nyár vége felé járunk, nem sok idejük marad a szárnypróbálgatásra, erő­södésre, edzésre. Rövidesen indulniuk kell a másik hazába. Ez a délelőtt szaggatott olvasással telik. Ritmusát a fecskepár berepülései szab­ják meg. A toll, persze, most is a kezem­ben, sorokat húzok alá, bekezdéseket jelö­lök meg. Ilyeneket: Az igazi nacionaliz­mus mindig türelmes. Az emberiségnek, amely a földgömbön különböző nemzeti­ségű egységek végtelen változatosságában az isteni elrendezés folytán, túl az emberi akaraton, ilyenformán szétszórva él, nem lehet végcélja, hogy irtson, hanem — ellenkezőleg —. hogy kiegészítsen: mert minden nép számára fennáll az a kötele­zettsége. hogy sajátosságával az általános fejlődésben, haladásban közreműködjék. Nézem a gerenda alatt izgő-mozgó kis fecskéket. Vajon mi lesz veletek, meg­erősödtök-e a hosszú útra, bírjátok-e majd? Mennyi veszély leselkedik rátok. Akadnak helyek, ahol az ember kedvenc csemegéi vagytok. Még mielőtt róluk rosz- szat gondolnék, talán az előbbi sorok hatására, csitítom magam. Ott a fecskét, nálunk a fürjet, a foglyot, a galambot eszik meg. Az étkezési szokások is vég­telen változatosságot mutatnak. Elcsendesedett a kamra. Újból aláhúzni való mondátok: A polgárokat anyanyel­vűktől megfosztó tilalmak, a tartományok elárasztása más vidékről való tisztviselők­kel, uralkodást és felsőbbséget biztosíthat rövid időre — de sohasem fog a nemzeti­ségek között a testvéri közeledéshez vezetni. Pedig csak ez lehet egy állam megszilárdulásának az alapja. Vendéglátóm érkezik, ideje ebédhez ké­szülődni. Evés közben a fecskékről beszél­getünk. Nagyon kényes jószágok, magya­rázza, tavasszal kivágott az ajtón egy négyzetnyi rést, ne kelljen mindig tárva hagyni. A fecskék nem voltak hajlandók azon közlekedni. Mit tehetett, beragasz­totta a nyílást, s nyitva hagyja az ajtó mindkét szárnyát. • || ekem még annyit sem kellett ten- n nem, csupán fél méterrel arrébb _ ■* ülnöm. Olykor azonban egy-egy fél méternek a megtétele iszonyú erőfeszí­tésekbe kerül. Petru Groza 1945-ben, ami­kor A börtön homályában című könyv magyar előszavát írta. aligha gondolta volna, hogy az idő haladtával az akkor reméltnél sokkal keservesebbek a félméte­res elmozdulások. Kör Pál Kiterül az aszfaltszőnyeg Félpályás útlezárás mellett csaknem két kilométeres szakaszon aszfaltoznak a Közúti Igazgatóság tárnoki üzemmérnökségének szakemberei a Páty és Budakeszi közötti útszakaszon. A forgal­mat, a lezárás két végpontján, adóvevő-készülékkel jelzőőrök irányítják. (Erdősi Agnes felvétele) V. G. P. Egységes számítógép-hálózat Gyors információáramlás A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai $ Kutató Intézetében egységes helyi hálózatba kapcsolják $ az ott működő különböző típusú számítógépeket. A több ^ tízmillió forintba kerülő szakaszos fejlesztés terve ta- ^ valy készült el és az idén hozzáláttak a hálózat kiépí- ^ tcséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom