Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
nrsr i .UK, Ifi 1986. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ 3 Együtt Szófia megyével Lénárd László a pártmünkásküldöttség látogatásáról Mint már hírt adtunk róla, a hét végén érkezett haza a bulgáriai Szófia megyéből a Pest megyei pártbizotb- ság pártmunkáskiildöttsége. A delegáció öt napot töltött testvérmegyénkben, vezetője Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára vélt. Most arra kértük, hogy összegezze az út tapasztalatait. Hagyomány csak a mulatságban él Lányok, asszonyok szedik a szőlőt Budakeszi határában, a N agyszénás zugban (Veress Jenő felvételei) Marxisták és katolikusok Párbeszéd Nemzetközi tudományos tanácskozást rendeznek október 8 és 10 között Budapesten, 13 európai ország marxista és katolikus gondolkodóinak részvételével. Az eszmecsere védnöke az MTA elnöksége és a nem hívők vatikáni titkársága. A tanácskozás fontos állomása lehet a két eszme- rendszer képviselői dialógusának. ha a felek — eltérő világnézetükhöz ragaszkodva is ■*- képesek azokat az erkölcsi értékeket felmutatni, amelyekkel együtt segíthetik az emberiség globális problémáinak megoldását. A tanácskozás témája: A társadalom és az erkölcsi értékek. Ennek keretében hal kérdés szerepel napirenden: áz emberfelfogás, az emberi autonómia és az erkölcsi felelősség, az emberi viszonyok, az erkölcsi értékek, a munka felfogása s végül az együttélés és közös cselekvés lehetőségei katolikus és marxista szemmel. Fő feladat annak tisztázása, hogy a nézetek kölcsönös megtartása mellett milyen' erkölcsi értékeket ajánlhatnak közösen az emberek figyelmébe. ígért jelentős emelkedés helyett — visszaesett. A párt politikájában jelentkező hibák súlyos következményekkel jártak a párt belső életére is. Háttérbe szorult a kollektív vezetés, nem érvényesült a Központi Vezetőség •szerepe, helyette kialakult Rákosi Mátyásnak, a párt főtitkárának mértéktelen íel- dicsérése. Ebben a helyzetben, 1953 nyarán a pártvezetés arra kényszerült, hogy felülvizsgálja politikáját. Ehhez jelentős segítséget nyújtott az SZKP vezetése. Az MDP Központi Vezetősége 1953. június 27—28-i ülésén igen kritikusan elemezte a helyzetet, s az alábbiakban jelölte meg a legfőbb hibákat: a gyors iparosítás, különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztése nem számolt az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgozó nép életszükségleteivel; a párt vezetése elhanyagolta a mezőgazdasági termelést, s a mezőgazdaság társadalombiztosításának üteme nem felelt meg az ország politikai és gazdasági feltételeinek. A HIBÁK okairól szólva a dokumentum leszögezte: a párt általános irányvonalában, gazdaságpolitikájában és gyakorlati munkáiéban keletkezett súlyos hibák oka a párt, illetve a pártvezetés belső helyzetében, az alkalmazott helytelen módszerekben, a hibás káderpolitikában, a párt- és az állami vezetés nem megfelelő viszonyában és az ideológiai munka elmaradásában rejlik. A politikai és gazdasági — Elöljáróban említeném azt az impozáns felvonulást, amelynek Szófiában, az országos felszabadulási ünnepségen lehettünk részesei. Azután azt: már a repülőtéren várt bennünket Nyikolaj Djulgerov, a Szófia megyei pártbizottság első titkára, s ahogyan már hagyomány, fogadtak bennünket a megye állami és politikai vezetői is. — Ügy tudjuk, hogy elsősorban testvérmegyérik gazdasági élete iránt érdeklődtek. — így igaz. Borovecen és Koptrivsticán kívül — ahol a területi pártszervezetek és tanácsok gazdasággal kapcsolatos munkájával ismerkedtünk — eljutottunk Elin-Pelinbe, a háztartási vegyiüzembe, mely saját fejlesztésű technológiával dolgozik, mikroprocesszoros vezérléssel, és meglepően kevés emberrel. Itt rendkívül racionális a munkaerő-gazdálkodás. Azt láttuk, hogy mihelyzetről, a további feladatokról mind a párttagság, mind a széles közvélemény az új miniszterelnök, Nagy Imre július 4-i parlamenti beszédéből értesült. Nem csekély zavart és értetlenséget okozott a párttagság körében, hogy az újonnan kinevezett miniszterelnök mintegy állami oldalról bírálta a párt politikáját. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a változásról a közvéleményben különféle értelmezések terjedtek el, és a párt defenzívába szorult. Emellett olyan látszat keletkezett, mintha az új irányvonal kidolgozása Nagy Imre érdeme lenne. Találóan elemezte ezt a helyzetet Kádár János az MSZMP 1957 júniusi országos értekezletén mondott beszédében: „Az eredeti hibáknál tízszer nagyobb kárt okozott az, ami a kijavításuk körül történt. Mert azt a párttagság is, az ország népe is minden körülmények között megértette és megérti, hogy a munka hibákkal, néha súlyos hibákkal is jár, de azt sohasem fogják megérteni, és nem is fogják a vezetőknek megbocsátani, ha a felismert, meg nevezett, ország-világ előtt ismert és látott hibákat újból megismétlik”. Az 1956 őszére hazánkban kialakult válság lehetőséget teremtett az aktív reakciós szervezetek és irányzatok kibontakozásához, felszínre kerüléséhez, majd a rendszerrel szembenállók nyílt politikai fellépéséhez. (Következik: Nem a tömeg volt meghatározó.) közben korszerűsítik, automatizálják a termelést, a felszabaduló munkaerő bérének 80 százalékát az ott maradók jobb elismerésére fordítják. Ugyanakkor tervszerű munkaerő-átcsoportosítást folytatnak. s ez az adminisztratív dolgozókat is érinti. Szred- nogoriében egy komplex réz- kitermelő és feldolgozó művet láthattuk, méghozzá abban az állapotban, amikor még megvolt a régi technológia, de már működött az új, automatizált gyártási rendszer, mely- lyel ugyanannyi ércből nemcsak több, hanem finomabb rezet is nyernek. Tanulságos volt tehát mindenképpen, amit láttunk. — Volt-e szó a tárgyalások során a két megye kapcsolatának jövőjéről? — Megállapodtunk az idei és a jövő esztendőre a kapcsolattartás részleteiről, a párt-, a tanácsi és a tömegszervezeti együttműködésről, valamint a vállalatok kapcsolatáról. Hét ilyen is van Pest megyében, közöttük a Pevdi solymári gyára, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz és a Ceglédi Állami Tangazdaság. Végül abbán is megállapodtunk, hogy közös bolgár— magyar, illetve magyar—bolgár úttörőtábor és KlSZ-épí- tőtábor lesz. Ezek keretében alkalmanként 30—30 fiatal utazik 20—20 napra testvér- megyénkbe, illetve érkezik onnan ide. A KFKI-ben a több esztendeje tartó fejlesztési program eredményeként nagy teljesítményű számítógépparkot hoztak létre. Az intézet számító- központjában az egy évtizede működő R—40 típusú számítógép mellé az idén vásároltak egy újabb közepes teljesítményű, R—45 típusú szovjet számítógépet. A két gép együttesen 2 millió gépelt oldalnyi információ befogadására képes. Emellett a KFKI öt kutatóintézetében csaknem 100 TPA, valamint jelentős számú különböző típusú személyi számítógép segíti a"1 kutatók munkáját. Ezeket a számítógépeket azért kapcsolják egységes helyi ‘ hálózatba, hogy meggyorsítsák a kutatók közötti információcserét. A fejlesztés első szakaszában — ebben az esztendőben — megvalósítják a Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet, valamint a Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet számítógépeinek hálózatba kapcsolását, és ezek összeköttetését a KFKI számítóközpontjával. Ez a terv része annak a tudományos kutatási-fejlesztési programnak, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MTA vezetésével országos információs infrastruktúra létrehozását tűzte ki célul. A program megvalósításának eredményeként olyan országos rendszert alakítanak ki, amely a különböző kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok számítógépeinek egységes hálózatba kapcsolásával eljuttatja a kutatásokhoz szükséges információkat a felhasználókhoz. A hálózatot az X.25 elnevezésű nemzetközi kommunikációs szabvány alapján építik ki. s így a hazai kutatóintézeteknek nemcsak az országon belüli kommunikációra, hanem a nemzetközi számítógépes rendszerbe való bekapcsolódásra is lehetőségük nyílik. A magyar szakemberek hozzáférnek majd a nemzetközi adatban(Folylatás az J. oldalról.) tek, nekik tehát a tanév termelőmunkával kezdődött. — Eddig 3 és fél vagon csemege- _ és négy és fél vagon borszőlőt szedtünk le — mondja Somlai Ferenc, a KÉT budakeszi kerületének vezetője. — Mennyiségében sokkal több a tavalyinál, hiszen arra a rossz évre sokáig emlékeznek még a szőlősgazdák. Minőségében is jobb az idei termés, fajtától függően 15—19 százalék a cukorfoka. A területen a KISZ KB-val kötött megállapodás értelmében az elmúlt hetekben lengyel egyetemisták is dolgoztak; ők étkezési szőlőt szedtek a ládákba. A mai szüret — mint oly sok minden más mezőgazda- sági munka is —. távol esik már a hagyományostól. Az egyes vidékekre jellemző; éles kokhoz és egyezményes alapon használhatják a külföldi nagyszámítógépeket is. pengét és baltát is megtestesítő szőlőmetsző kések helyett ollók csattognak a kezekben. A többféle puttonyt műanyag ládák váltották föl. Olyanok, amelyekben tejet tartanak a közértben. Valaha ismerték a szemre, a rudasra, a karikásra metszett tőkét, a vendégkaróhoz kötött és a földbe bújtatott szálvesszőt, manapság viszont a kordonos művelés az uralkodó. Hiába a modernizálás, a gépesítés a földeket sem kerülte el. Azt tartják, amikor a szőlő virágzik, nem szabad közémenni, az egész hegyre a csősz vigyáz. Ha a termés érni kezd, állandóan járja a hegyet, kereplővel, ostorpattogással igyekszik a kárt okozó madarakat elriasztani. Ezzel a rossz szándékú embereknek is tudtára adja, hogy éberen őrködik. A ,'szürét a déli vidékeken szeptemberben kezdődött, míg északon október végéig is vártak vele. Ez a szokás tartja magát, hiszen a megyét járva alig találkoztunk szüreteíőkkel. Az őszi napsütés érleli; a szemeket, javítja a cukorfokot. — Nálunk beérett a termés, ma erről a 17 hektáros területről több család, barátokkal együtt szedi — mutat körbe Fonod Attila telepvezető —, kocsik viszik a feldolgozó üzembe. — Az illetményszőlő jó pénzt hoz: mindenkinek — . így Oszlányi Tibor szerelő. — Én a két soromról 16—18 mázsát várok. Ezért sajnáljuk, hogy jövőre már elesünk a bevételtől. De úgy tudom, a KÉT más megoldást keres, hogy dolgozóit szőlőhöz juttassa. „Maros vize folyik csendesen ( Borulj a vállamra kedvesem j Nem borulok, van már nékem szeretőm / Szüret után lesz az esküvőm. — Ezt a pégi dalt énekelheti Kiss Magdolna is, akinek tényleg szüret után lesz a kézfogója. Vőlegényével dolgozik apja. Kiss Károly. fűtő illetményföldjén, a Nagyszénászugban. Mogyoród környékén is megkezdődött már a szüret, a község Somlói úti öreg pincesorára hordják a termést. Ketten még máshol tárolják majd az új bort, mert a pince most épül. — Ez lesz itt a présház, a két kezem munkája — mondja lenn a hűsben Pásztor György kőműves. — Fölötte kap helyet a borkóstoló; két esztendő múlva szívesen látom egy pohárkára. Juhász Ferenc présháza jövőre lesz kész, ácsolja már a tetőszerkezetét. Száz négyszögölről szüretel az idén, de csak két-három hét múlva. Addig erősödjenek még a szemek. Helyet kap a présházban a szőlőfeldolgozáshoz szükséges minden eszköz, s innen lehet majd lejutni a zöld kőbe vájt pincébe, amely eddig édes nedű helyett szemetet rejtett; új tulajdonosa takarította ki onnan. A szüret félig munka, félig ünnep. Ez utóbbi jellegét az is mutatja, hogy régen ilyenkor szünetelt a bíráskodás, a diákok is szabadságot kaptak. Mikor az egész határban befejeződött a munka, az utcákon szekereken, lóháton nagy felvonulást rendeztek. Szőlőből harangalakú koszorút kötöttek, amit a vidék első emberének adtak át. Este, a bálban vége-hossza nem volt a mulatságnak. Nos, e régi hagyományból kapott ízelítőt tegnap délután az, aki Foton járt, hogy szem- és fúltanúja legyen a 18. Fóti ősz rendezvénysorozata megnyitójának. Énekelve vonultak az emberek a Fáy-présházhoz, ahol vidám műsor, zene. tánc, kacagás, sok-sok vásárfia várta az érdeklődőket. Fazekas Eszter Erről olvastam Groza meg a fecskék B al kezemben Petru Groza könyve, jobb kezemben kisszék. Keresem a legjobb helyet. Itt jó lesz. Félig árnyékban, félig a napon, hátamat a nyitott kamraajtónak vetem. Alig érek a - végére a Magyar olvasóimhoz címet viselő fejezetnek, sértődött madárhangra kapom föl a fejem. Fecskepár. Neki-neki- indulnak a nyitott ajtónak, majd éles fordulattal, mintha faltól löknék vissza magukat, a közelben álló orgonafa ágára röpülnek. Éles csivitelésük pillanatra sem szűnik. Benézek a kamrába. Értem. A gerendán fészek, két tátott száj várja őket. Arrébb kellene mennem. De hát olyan jó ez a hely. Ti pedig nyugodtan berepülhetnétek, akkora az ajtó, egy Lada is befér. Nem és nem. Nekilendülnek, visszahőkölnek. Arrébb húzom székemet. Az előbbi hely jobb volt, de ez is megteszi. A hátamnak talán még kényelmesebb. A nap kis idő múlva ideér, helyreáll a fény-árnyék aránya. Az említett fejezet utolsó mondatát még egyszer elolvasom. Befejezésül csak eny- nyit: a lezajlott háború véres áldozatai, a •nyitott sebek mindkét kis nép véres testén kiáltóan intenek: ne engedjük magunkat újból egymásra uszítani. Ismét jönnek a fecskeszülők. Zavartalanul suhannak be az ajtón. A fiókák nagy örömmel fogadják őket. Eltűnésük után bemegyek a fészek alá. A két utód alig fér a fészekben. Még jó, kapok a fejemhez, nyár vége felé járunk, nem sok idejük marad a szárnypróbálgatásra, erősödésre, edzésre. Rövidesen indulniuk kell a másik hazába. Ez a délelőtt szaggatott olvasással telik. Ritmusát a fecskepár berepülései szabják meg. A toll, persze, most is a kezemben, sorokat húzok alá, bekezdéseket jelölök meg. Ilyeneket: Az igazi nacionalizmus mindig türelmes. Az emberiségnek, amely a földgömbön különböző nemzetiségű egységek végtelen változatosságában az isteni elrendezés folytán, túl az emberi akaraton, ilyenformán szétszórva él, nem lehet végcélja, hogy irtson, hanem — ellenkezőleg —. hogy kiegészítsen: mert minden nép számára fennáll az a kötelezettsége. hogy sajátosságával az általános fejlődésben, haladásban közreműködjék. Nézem a gerenda alatt izgő-mozgó kis fecskéket. Vajon mi lesz veletek, megerősödtök-e a hosszú útra, bírjátok-e majd? Mennyi veszély leselkedik rátok. Akadnak helyek, ahol az ember kedvenc csemegéi vagytok. Még mielőtt róluk rosz- szat gondolnék, talán az előbbi sorok hatására, csitítom magam. Ott a fecskét, nálunk a fürjet, a foglyot, a galambot eszik meg. Az étkezési szokások is végtelen változatosságot mutatnak. Elcsendesedett a kamra. Újból aláhúzni való mondátok: A polgárokat anyanyelvűktől megfosztó tilalmak, a tartományok elárasztása más vidékről való tisztviselőkkel, uralkodást és felsőbbséget biztosíthat rövid időre — de sohasem fog a nemzetiségek között a testvéri közeledéshez vezetni. Pedig csak ez lehet egy állam megszilárdulásának az alapja. Vendéglátóm érkezik, ideje ebédhez készülődni. Evés közben a fecskékről beszélgetünk. Nagyon kényes jószágok, magyarázza, tavasszal kivágott az ajtón egy négyzetnyi rést, ne kelljen mindig tárva hagyni. A fecskék nem voltak hajlandók azon közlekedni. Mit tehetett, beragasztotta a nyílást, s nyitva hagyja az ajtó mindkét szárnyát. • || ekem még annyit sem kellett ten- n nem, csupán fél méterrel arrébb _ ■* ülnöm. Olykor azonban egy-egy fél méternek a megtétele iszonyú erőfeszítésekbe kerül. Petru Groza 1945-ben, amikor A börtön homályában című könyv magyar előszavát írta. aligha gondolta volna, hogy az idő haladtával az akkor reméltnél sokkal keservesebbek a félméteres elmozdulások. Kör Pál Kiterül az aszfaltszőnyeg Félpályás útlezárás mellett csaknem két kilométeres szakaszon aszfaltoznak a Közúti Igazgatóság tárnoki üzemmérnökségének szakemberei a Páty és Budakeszi közötti útszakaszon. A forgalmat, a lezárás két végpontján, adóvevő-készülékkel jelzőőrök irányítják. (Erdősi Agnes felvétele) V. G. P. Egységes számítógép-hálózat Gyors információáramlás A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai $ Kutató Intézetében egységes helyi hálózatba kapcsolják $ az ott működő különböző típusú számítógépeket. A több ^ tízmillió forintba kerülő szakaszos fejlesztés terve ta- ^ valy készült el és az idén hozzáláttak a hálózat kiépí- ^ tcséhez.
