Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
1986. SZEPTEMBER 2., KEDD 3 Iparfejlesztéshez Távoktatás üj szakmai továbbképzési és oktatási formát vezettek be az iparban: o távoktatást. Ebből a célból hozták létre az Ipari Távoktatási Leány- vállalatot, amely sajátos módszerekkel kívánja segíteni a hazai iparfejlesztési feladatok megvalósítását. A távoktatást sok országban már évtizedek óta eredményesen alkalmazzák. A hallgatók oktatócsomag formájában kapják kézhez mindazokat az információkat, amelyek egy adott szakma, illetve tudományág ismereteinek elsajátításához szükségesek. Elkészült egy húsz kazettából álló sorozat A korszerű vállalati mechanizmus címmel. Ez a programcsomag máris igen nagy érdeklődést váltott ki. Előadások, szakmai viták Mikrobiológusok Gödöllőn Évenként általában másmás helyen tartja nagygyűlését a Magyar Mikrobiológiai Társaság, amely ezúttal Gödöllőt választotta a tudományos eszmecsere színhelyéül. A résztvevőknek az agrártudományi egyetem ad otthont a háromnapos rendezvény során. Az elképzelések szerint több mint másfélszáz előadás hangzik el, s az aulában több tucat poszteren mutatják be a szakemberek munkájuk legújabb eredményeit. Az esz- tendőnkénti találkozások legfontosabb célja — mint azt Mészáros János, a társaság elnöke, az MTA Allatorvostu- dományi Kutatóintézetének igazgatója elmondta — a személyes kapcsolatok fenntartása és a kölcsönös tájékoztatás. Az MMT külön kedvezményekkel segíti a fiatal kutatók részvételét. Meghirdették számukra azt a pályázatot is, amelynek eredményhirdetésére szintén a háromnapos rendezvényen kerül sor. Tegnap átadták a társaság volt elnöke, dr, Manninger Rezső professzor emlékére alapított érmeket is. A kitüntetésben ezúttal ketten: dr. Kecskés Mihály, a GATE tanszékvezető egyetemi tanára, a biológiai tudományok doktora és dr. Kemenes Ferenc a Phyla- xia tudományos tanácsadója, nyugalmazott egyetemi docens részesültek. Nem helyett felelős igent Csak megálló vagy végállomás? Alig két hónappal ezelőtt két terjedelmes cikkben Is foglalkoztunk a Rozmaring Tsz Rodata leányvállalatának tervezett keverőüzeme körüli bonyodalmakkal. Az előzményekről röviden: a Rodata veszélyesnek minősített gyógyszergyári hulladékok keverésével és szűrésével a háztartási fűtőolaj kalóriaértékének körülbelül hatvan százalékával rendelkező anyagot állítana elő, amely bármely kazánban eltüzelhető. Az ehhez szükséges technológiát a francia Sedemap cég adja, s a keverőüzem is francia—magyar vegyesvállalat lenne. amelyeket már hat éve szabadban égetnek el a községtől nyolc kilométernyire Borzas majorban. Milyen döntést hoztak a település vezetői, lakói? — Valóban tárgyaltunk a Rodata vezetőivel, de nem tették ránk a legjobb benyomást — válaszol Tóris Sándor, Bugyi nagyközség tanácselnöke. — Nemcsak azért, mert kezdetben négymillió forintos bevétellel kecsegtették a falut, de a második megbeszélésen már csak másfél millióról volt szó. Nem kérünk alamizsnát. Azért nem fogadjuk be az üzemet, mert Utr a ^Kiskunsági .Nemzeti Park ■szélén s .nem .szeretnénk »egy ilyen veszélyes, a környezetet szennyező üzemet látni. — És a jelenlegi megoldás, az égetés, amely napokra fekete füsttel borítja el a nemzeti parkot? — ígéretet kaptunk, hogy néhány éven belül, a Dorogi Égetőmű elkészülte után ez a tevékenység megszűnik Borzas majorban. — Ismerik-e a létesítendő keverőüzem technológiai leírását, hogy veszélyes és környezetszennyező tevékenységet említ? — Természetesen áttanulmányoztuk a Rodata által adott iratokat és a nagyközségi párt-végrehajtóbizottsággal együtt arra az álláspontra jutottunk, hogy nem fogadjuk be ezt a keverőüzemet. Zárt technológia Dr. Tóth Károly, a Rodata szaktanácsadója rendkívül keserűen beszél: — Ebben az ügyben napjainkra mindenki olyan félretájékozott lett, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültünk. Nincsenek tömegkommunikációs eszközeink, gyűlés-összehívási jogunk. Egyre inkább azt érezzük partnerünk sincs, csak ellendrukkereink. Bugyi község esetében nem akartunk abba a hibába esni, mint Nagykovácsiban. Ötven példányt adtunk át a tanács vezetőinek a technológiai leírásból, hogy módjuk legyen pontosan tájékoztatnia tanácstestületet, ha arra kerül a sor. Ám már a tárgyalások kezdeti szakaszában, amikor a községben csupán néhányan tudtak a tervről, a tanács vezetői állították, hogy rendkívüli az ellenállás. Tiltakoznak egy olyan zárt technológiával dolgozó üzem ellen, amely nyolc kilométerre lenne a legszélső lakóépülettől is, és amely megszabadítaná őket a hat éve szabadban működő hulladékégetőtől. Ráadásul olcsóbb tüzelőanyaghoz juthat a tanács és igen jelentős megtakarításokat érhet el az intézményei üzemeltetésénél. Erről az összegről tájékoztattunk mi, amikor a másfél millióról volt szó. Viszont azt is megbeszéltük, hogy a község haszna akár évi négymillió is lehet, ha a Nagykovácsi sem A terv több okból is rendkívüli. Hiszen nem arról van szó csupán, hogy az eddig ellenőrizetlenül csatornába engedett, jobb híján szabadban elfüstölt hulladékot felügyelet mellett semmisítik meg, hanem ezzel egyúttal energiához is jut a népgazdaság. A telepet eredetileg a Rozmaring Tsz pesthidegkúti központjának területén szerették volna felépíteni, hiszen a tüzelőanyagot az üvegházak fűtésére akarják használni. Am még jóformán el sem kezdődött az engedélyezési eljárás, máris valóságos tömeg- mozgalom' .bontakozott ki a tervezett üzem ellen. Többek között ezért döntött úgy ezután a Rodata, hogy a keverőt a nagykovácsi telepén építi meg. Ám itt szinte kísértetiesen ugyanez ismétlődött meg, mint a szomszédos Pesthidegkúton. Még mielőtt pontos tájékoztatást kapott volna a lakosság, légbőlkapott hírek terjedtek el egy égetőműről. Mire a tanácstestület elé került az ügy, olyan ellenséges volt a közhangulat Nagykovácsiban, hogy a lakosság választott képviselői nem is tehettek mást, mint hogy nem adtak elvi engedélyt az üzem létesítésére, illetve a községtől távolabb eső ipari telepen járultak volna hozzá a megépítéséhez. A Magyar Hírlap és a Pest Megyei Hírlap után szinte minden hazai sajtóorgánum riportban foglalkozott^ az ügygyei. A vitában azután nemcsak a környezeti ártalmaktól félő laikusok, hanem felelős szakemberek is megszólaltak és kétkedésüknek adtak hangot az alkalmazandó technológiával kapcsolatban. — Nehéz lenne ma már megállapítani, kit, milyen mértékben terhel a felelősség azért, hogy a helyzet ennyire elmérgesedett, de a Rodata vezetősége belátta, hogy nem volna áldás egy ilyen — a közvélemény ellenére — beerőltetett beruházáson Nagykovácsiban. Égetőből keverő Ugyanakkor, már korábban szóba került, hogy miért ne épülhetne fel a keverőüzem Bugyi község mellett, ahol hat esztendeje a szabadban égetik el két gyógyszergyár veszélyes hulladékanyagait. Igaz ugyan, hogy a Dorogi Égetőmű néhány éven belül elkészül, s ezzel a szabadban történő égetés is megszűnik Bugyi község mellett, de a keverőüzem felépítése ezt a határidőt még előbbre hozná. — önöket két hónappal ezelőtt megkereste a Rozmaring Tsz, hogy tudnának-e területet biztosítani egy olyan üzem számára, amely a jelenlegi megoldáshoz képest teljesen veszélytelen módon hasznosítaná azokat az anyagokat, tanács kérvényezi, hogy az üzem után ők kaphassák meg a Rodata által befizetett adót. Erre az összegre azért nem vállalhattunk garanciát, mert a kifizetés nem rajtunk múlik. Pesthidegkúton és Nagykovácsiban is lakossági tiltakozás nyomán hiúsult meg a keverőüzem telepítése. Az újabb vitákat megelőzendő, a Bugyi község melletti területre tervezett beruházással kapcsolatban olyan társadalmi szervezet szakértőitől kértek véleményt, amely a legmagasabb fórumon képviseli a lakosság érdekeit. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának környezetvédelmi bizottsága támogatja a telepítést. Vonatkoztassunk el a konkrét ügytől, hiszen a több hónapja gyűrűző vita sok általános tanulsággal szolgál. A sorozatos vegyiüzemi balese-, tek, a csernobili' katasztrófa rávilágított arra, hogy igazi veszélyforrások léteznek közvetlen környezetünkben is. Majdnem természetesnek nevezhető reakció ebben a légkörben, de rendkívül veszélyes minden környezetvédelmi beruházásra nemet mondani. Ám szennyvíz, szemét, közönséges, különleges és veszélyes hulladék ezután sem keletkezik kevesebb. Tárolni, megsemmisíteni, közömbösíteni vagy újra felhasználni ezután is kell. A megfelelő módszert, a legjobb helyet kell megtalálni ezek számára. Igaz, éz sokkal nehezebb és felelősségteljesebb feladat, mint nemet mondani, s ezzel kiönteni a csecsemőt a fürdővízzel együtt. Móza Katalin A TIT Pest megyei szervezete Előtérben a világnézet alakítása A közművelődés egy meglehetősen szerteágazó, összetett folyamat, amely több különböző, egymással kölcsönhatásban lévő tevékenységi formából áll. Ezek a formák a párthatározatok és az egységes állami irányítás folytán egy közös cél által egyesített rendszert alkotnak, amelynek egyik eleme, összetevője a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A köz- művelődési tevékenység legtekintélyesebb részét a tanácsi intézményhálózat végzi, ezután a szakszervezetek közművelődési munkája következik. Jobbára ezekre támaszkodva, számos sajátossággal is rendelkezve figyelemre méltó a társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek és mozgalmak részvétele is a köművelődésben. A TIT Pest megyei szervezete tevékenységét a művelődéspolitikai párthatározatok és a TIT VIII. küldöttgyűlésének állásfoglalásai alapján végzi. A társulati munkában tükröződnek a társadalmi változások, Pest megye sajátosságai és ezek módosítják az ismeretterjesztés tartalmát, lehetőségeit. Összetett témakörök A TIT-rendezvények száma a megyében évenként 9 ezer, a résztvevőké 300 ezer körül alakult az elmúlt években. Az előadások és ankétok száma legmagasabb a művészeti, a pedagógiai, az egészségügyi és a földtudományi témákból, ötszázat meghaladó. A témakörök ösz- szetettek, sok vonatkozásban kapcsolódnak más tudományágakhoz. A rendezvények mintegy 40 százalékát fizikai dolgozók részére tartottuk, többségét községekben, kisebb településeken. Számában ésr’tartálmábaht’' fejlődött az ifjúság körében az ismeret- terjesztés. Munkánkban sajátos feladatokat jelentenek az agglomerációban, a nemzetiségi településeken végzett ismeretterjesztés és az a tény, hogy megyénk az ország egyik idegenforgalmi központja. Vonzáskörzetenként eltérő mértékben a gazdaságok, a művelődési intézmények, az iskolák élnek a társulat adta ismeretterjesztési lehetőségekkel. Az ipari üzemeket illetően például eredményes a munka a váci, a százhalombattai üzemekben, a Csepel Autógyárban és a Pestvidéki Gépgyárban, a mezőgazdasági üzemek közül a ceglédi, a monori, a nagykátai és a Ódon remíz új köntösben A Vörösvári úti villamosremíz műemlék jellegű épületeit renoválták. A századforduló jellegzetes ipari stílusát magán viselő épületegyüttes érdekesen illeszkedik a lakótelep háztömbjei közé. Kevesen tudják, hogy a kocsiszín adott otthont az első magyar troliknak, melyek a Vörösvári út és az óbudai köztemető között szállították az utasokat ráckevei körzetben. Területi szervezeteink többségének teljesítménye változó. Minőségét is tekintve egyenletesen jó a munka Cegléden, Érden, Monoron, Nagykőrösön, Ráckevén, Szigetszentmiklóson és Vácon. A rendezvényeken általában 35—40-en vesznek részt, vagyis többségében közepes, vagy kisebb létszámú a hallgatóság, így sokszor mód nyílik az őszinte, tartalmas vitára, beszélgetésekre. A világnézet formálása, a politikai felvilágosító munka a TIT egész tevékenységében az évek során az élet diktálta szükségleteknek megfelelően fokozatosan előtérbe került, amelynek fő ösztönzői a párthatározatokban, a kongresszusi dokumentumokban megfogalmazott politikai elvárások voltak. A szakosztályi tematikák és ajánlások, az előadások és a kapcsolódó viták annak tudatosítását szolgálták, hogy o társadalmi-gazdasági feladataink megoldása megköveteli a politikai és a szakmai műveltség állandó fejlesztését. Napjainkban jelentős értékátrendeződés megy végbe, amely befolyásolja az emberek gondolkodását, magatartását. A műveltség, a tudás, a magasabb fokú képzettség értéke a közgondolkodásban csökkent. Kevesebb az idő az önművelésre, a szabad időből elsősorban a gyorsan hasznosítható és hasznot hajtó ismeretek megszerzésére áldoznak az emberek. A családi költségvetésben gyakran a művelődést szolgáló kiadásokat takarítják meg, az intézmények programjában előbbre kerül az igénytelen, de jövedelmet hozó programok szervezése. A társulati munkában az önfenntartás gondjai is növekedtek, egyrészt a központi támogatás csökkentése miatt, másrészt Budapest közelében erősebb a verseny a közművelődés egyéb tényezői között. Ebben a helyzetben különös a jelentősége annak, hogy a tanácsok támogatása a közigazgatás átszervezését követően nem csökkent, sőt néhány helyen még növekedett is, mivel az ismeretterjesztést a legjobban ebből a forrásból tudjuk szolgálni. Nyitott szervezet A TIT-tagság körében éppúgy, mint a társadalom egészében, a gazdasági helyzet alakulásával, a jövedelem- és életszínvonal-politikával, a területfejlesztéssel kapcsolatos témák iránt nagy az érdeklődés. A területfejlesztéssel összefüggésben teret kapnak a megye sajátosságaival, a részérdekekkel kapcsolatos kérdések. Szélsőségekről nincs tapasztalatunk, a kérdésekre adott válaszok egy része azonban nem kielégítő, vagy nem megnyugtató. Ennek oka gyakran az, hogy az előadók a szükséges információkkal nem rendelkeznek. A kongresszusi határozat társulati feladatait részletesen kidolgoztuk, megismertetésében hasznosítjuk a pártoktatás témaköreit és a tankönyvet, valamint a megyei pártbizottságon és az oktatási igazgatóságon tartott felkészítőket. Eredménynek tartjuk, hogy Cegléden, Érden és Szigetszentmiklóson a TIT-elő- adók egyben a pártoktatás propagandistáinak munkáját is segítik. Az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott népünk történelmi múltjának, fejlődésének a megismertetése, szocialista értékeink, a világban elfoglalt helyünk bemutatása, az anyanyelvi kultúra ápolása. A felszabadulás 40. évfordulójához kapcsolódó ismeretterjesztés különösen jó alkalmat jelentett a politikai felvilágosító munka ki- szélesítésére. A TIT az a nyitott társadalmi szervezet, amely az értelmiség valamennyi rétegét átfogja, az ismeretterjesztésre mozgósítja, tevékenységét szervezi. Összetettségéből, a különböző szakmai érdeklődésből, az eltérő felkészültségbeli színvonalból adódóan a nézeteket illetően a sokszínűség jellemzi, eltérő az aktivitásuk, a vitakészségük, a szemléletük. Szakosztályi ankétok A társulat tagjainak többsége szakmailag képzett, a politikában alapvetően járatosak. Gondot jelent, hogy az egyenletesebb, rendszeresebb foglalkoztatást nem tudjuk biztosítani, melyben benne van szervezőmunkánk számos gyengesége is. Az önképzésben, a politikai, az ideológiai kérdések, valamint a szakmai továbbképzés iránti igények kielégítésében előnyben részesítjük az értelmiség különböző csoportjait egyaránt érdeklő, valamint ss interdiszciplináris témákat. A rendezvényeken alkalmat teremtünk a különböző területeken dolgozók találkozására, véleménycseréjére, összefogására. E tevékenységünk során együttműködünk az értelmiségi dolgozókat tömörítő szakmai szervekkel és társadalmi szervezetekkel. A képzést és továbbképzést a jó témaválasztású ankétok, a szakosztályok közös rendezvényei, az országos és a társszervekkel rendezett megyei konferenciák szolgálják. A szakosztályi ankétokon évenként mintegy ötezren vesznek részt, amelyek többségét decentralizáltan, a megye különböző körzetközpontjaiban szervezünk. Az utóbbi években több újszerű kezdeményezésünk volt. A pedagógiai szakosztályunk Sződligeten, a KISZ-iskolán családpedagógiai tábort szervez, évenként 20—25 fővel, ahol sokoldalú tudományos felkészítést kapnak a résztvevők a családi nevelés segítésére. A továbbképzést egy szociálpedagógiai műhely keretében biztosítjuk. A műhely munkájába már több mint százan bekapcsolódtak, Az érdeklődést jelzi, hogy havonta egy szombati napon szakmai program keretében rendszeresen találkoznak. Vállalkozunk országos tanfolyam és főiskolai előkészítő szervezésére. Így került sor Ráckevén a megyei gyógyszertári központok vezetőinek háromnapos tanfolyamára, és felvételi előkészítőire a Zsám- béki Tanítóképző Főiskolára, Országjárásvezetői szakosztályunk a jó hagyományokra tekintő hajókirándulások szervezését felújította, eddig 30 alkalommal, több mint hétezer résztvevővel. Számítás- technikai szaktábort szerveztünk Szigetszentmártonban, általános iskolások részére. A munka értékelése A TIT irányítása 1985. január 1-jétől a Minisztertanácshoz tartozik, mivel társadalmi szervezetként tevékenykedik. Ennek kapcsán megnőtt az elnökségek irányító munkájának szerepe és jelentősége. Az 1982-ben megválasztott társadalmi testületek megbízatása rövidesen lejár. Az országos közgyűlésre 1987 júniusában kerül sor. Városi elnökségeink közgyűléseiket ez év október 1. és november 15. között tartják, a megyei küldöttgyűlést december 15-én tervezzük, az oktatási igazgatóságon. A társadalmi testületek vizsgálják a tartalmi munkát, a társulat helyzetéből adódó sajátos feladatokat, megválasztják vezető testületeiket. Vezérlő elvünk a folytonosság biztosítása, együtt a folyamatos korszerűsítéssel, a megújítással. Arra törekszünk, hogy társulati tisztségre olyan tagokat javasoljunk, akik értik az ismeretterjesztés társadalmi jelentőségét, részt vesznek a munkában, a szocializmus mellett elkötelezettek, szakmai, közéleti tekintélyük van, s vállalják a tisztségből adódó többletmun- kát JÓNÁS ZOLTÁN, a TIT Pest megyei szervezetének titkára l
