Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

1986. SZEPTEMBER 2., KEDD 3 Iparfejlesztéshez Távoktatás üj szakmai továbbképzési és oktatási formát vezettek be az iparban: o távoktatást. Ebből a célból hozták létre az Ipari Távoktatási Leány- vállalatot, amely sajátos mód­szerekkel kívánja segíteni a hazai iparfejlesztési feladatok megvalósítását. A távoktatást sok ország­ban már évtizedek óta ered­ményesen alkalmazzák. A hallgatók oktatócsomag for­májában kapják kézhez mind­azokat az információkat, ame­lyek egy adott szakma, illet­ve tudományág ismereteinek elsajátításához szükségesek. Elkészült egy húsz kazettá­ból álló sorozat A korszerű vállalati mechanizmus cím­mel. Ez a programcsomag máris igen nagy érdeklődést váltott ki. Előadások, szakmai viták Mikrobiológusok Gödöllőn Évenként általában más­más helyen tartja nagygyűlé­sét a Magyar Mikrobiológiai Társaság, amely ezúttal Gö­döllőt választotta a tudomá­nyos eszmecsere színhelyéül. A résztvevőknek az agrártu­dományi egyetem ad otthont a háromnapos rendezvény so­rán. Az elképzelések szerint több mint másfélszáz előadás hangzik el, s az aulában több tucat poszteren mutatják be a szakemberek munkájuk leg­újabb eredményeit. Az esz- tendőnkénti találkozások leg­fontosabb célja — mint azt Mészáros János, a társaság elnöke, az MTA Allatorvostu- dományi Kutatóintézetének igazgatója elmondta — a sze­mélyes kapcsolatok fenntartá­sa és a kölcsönös tájékoztatás. Az MMT külön kedvezmé­nyekkel segíti a fiatal kutatók részvételét. Meghirdették szá­mukra azt a pályázatot is, amelynek eredményhirdetésé­re szintén a háromnapos ren­dezvényen kerül sor. Tegnap átadták a társaság volt el­nöke, dr, Manninger Rezső professzor emlékére alapított érmeket is. A kitüntetésben ezúttal ketten: dr. Kecskés Mihály, a GATE tanszékveze­tő egyetemi tanára, a bioló­giai tudományok doktora és dr. Kemenes Ferenc a Phyla- xia tudományos tanácsadója, nyugalmazott egyetemi do­cens részesültek. Nem helyett felelős igent Csak megálló vagy végállomás? Alig két hónappal ezelőtt két terjedelmes cikkben Is fog­lalkoztunk a Rozmaring Tsz Rodata leányvállalatának terve­zett keverőüzeme körüli bonyodalmakkal. Az előzményekről röviden: a Rodata veszélyesnek minősített gyógyszergyári hul­ladékok keverésével és szűrésével a háztartási fűtőolaj kaló­riaértékének körülbelül hatvan százalékával rendelkező anya­got állítana elő, amely bármely kazánban eltüzelhető. Az eh­hez szükséges technológiát a francia Sedemap cég adja, s a keverőüzem is francia—magyar vegyesvállalat lenne. amelyeket már hat éve sza­badban égetnek el a község­től nyolc kilométernyire Bor­zas majorban. Milyen döntést hoztak a település vezetői, la­kói? — Valóban tárgyaltunk a Rodata vezetőivel, de nem tették ránk a legjobb benyo­mást — válaszol Tóris Sán­dor, Bugyi nagyközség tanács­elnöke. — Nemcsak azért, mert kezdetben négymillió fo­rintos bevétellel kecsegtették a falut, de a második meg­beszélésen már csak másfél millióról volt szó. Nem ké­rünk alamizsnát. Azért nem fogadjuk be az üzemet, mert Utr a ^Kiskunsági .Nemzeti Park ■szélén s .nem .szeretnénk »egy ilyen veszélyes, a környezetet szennyező üzemet látni. — És a jelenlegi megoldás, az égetés, amely napokra fe­kete füsttel borítja el a nem­zeti parkot? — ígéretet kaptunk, hogy néhány éven belül, a Dorogi Égetőmű elkészülte után ez a tevékenység megszűnik Bor­zas majorban. — Ismerik-e a létesítendő keverőüzem technológiai le­írását, hogy veszélyes és kör­nyezetszennyező tevékenysé­get említ? — Természetesen áttanul­mányoztuk a Rodata által adott iratokat és a nagyköz­ségi párt-végrehajtóbizottság­gal együtt arra az álláspontra jutottunk, hogy nem fogadjuk be ezt a keverőüzemet. Zárt technológia Dr. Tóth Károly, a Rodata szaktanácsadója rendkívül ke­serűen beszél: — Ebben az ügyben nap­jainkra mindenki olyan fél­retájékozott lett, hogy rendkí­vül nehéz helyzetbe kerül­tünk. Nincsenek tömegkom­munikációs eszközeink, gyű­lés-összehívási jogunk. Egyre inkább azt érezzük partne­rünk sincs, csak ellendrukke­reink. Bugyi község esetében nem akartunk abba a hibába esni, mint Nagykovácsiban. Ötven példányt adtunk át a tanács vezetőinek a technoló­giai leírásból, hogy módjuk legyen pontosan tájékoztatnia tanácstestületet, ha arra ke­rül a sor. Ám már a tárgya­lások kezdeti szakaszában, amikor a községben csupán néhányan tudtak a tervről, a tanács vezetői állították, hogy rendkívüli az ellenállás. Til­takoznak egy olyan zárt technológiával dolgozó üzem ellen, amely nyolc kilométerre lenne a legszélső lakóépülettől is, és amely megszabadítaná őket a hat éve szabadban mű­ködő hulladékégetőtől. Ráadá­sul olcsóbb tüzelőanyaghoz juthat a tanács és igen jelen­tős megtakarításokat érhet el az intézményei üzemeltetésé­nél. Erről az összegről tájé­koztattunk mi, amikor a másfél millióról volt szó. Vi­szont azt is megbeszéltük, hogy a község haszna akár évi négymillió is lehet, ha a Nagykovácsi sem A terv több okból is rend­kívüli. Hiszen nem arról van szó csupán, hogy az eddig ellenőrizetlenül csatornába engedett, jobb híján szabad­ban elfüstölt hulladékot fel­ügyelet mellett semmisítik meg, hanem ezzel egyúttal energiához is jut a népgazda­ság. A telepet eredetileg a Rozmaring Tsz pesthidegkúti központjának területén sze­rették volna felépíteni, hiszen a tüzelőanyagot az üvegházak fűtésére akarják használni. Am még jóformán el sem kezdődött az engedélyezési el­járás, máris valóságos tömeg- mozgalom' .bontakozott ki a tervezett üzem ellen. Többek között ezért döntött úgy ezután a Rodata, hogy a keverőt a nagykovácsi telepén építi meg. Ám itt szinte kí­sértetiesen ugyanez ismétlő­dött meg, mint a szomszédos Pesthidegkúton. Még mielőtt pontos tájékoztatást kapott volna a lakosság, légbőlkapott hírek terjedtek el egy égető­műről. Mire a tanácstestület elé került az ügy, olyan el­lenséges volt a közhangulat Nagykovácsiban, hogy a la­kosság választott képviselői nem is tehettek mást, mint hogy nem adtak elvi enge­délyt az üzem létesítésére, il­letve a községtől távolabb eső ipari telepen járultak vol­na hozzá a megépítéséhez. A Magyar Hírlap és a Pest Megyei Hírlap után szinte minden hazai sajtóorgánum riportban foglalkozott^ az ügy­gyei. A vitában azután nem­csak a környezeti ártalmak­tól félő laikusok, hanem fele­lős szakemberek is megszólal­tak és kétkedésüknek adtak hangot az alkalmazandó tech­nológiával kapcsolatban. — Nehéz lenne ma már megállapítani, kit, milyen mértékben terhel a felelősség azért, hogy a helyzet ennyi­re elmérgesedett, de a Rodata vezetősége belátta, hogy nem volna áldás egy ilyen — a közvélemény ellenére — be­erőltetett beruházáson Nagy­kovácsiban. Égetőből keverő Ugyanakkor, már korábban szóba került, hogy miért ne épülhetne fel a keverőüzem Bugyi község mellett, ahol hat esztendeje a szabadban égetik el két gyógyszergyár veszélyes hulladékanyagait. Igaz ugyan, hogy a Dorogi Égetőmű néhány éven belül elkészül, s ezzel a szabadban történő égetés is megszűnik Bugyi község mellett, de a keverőüzem felépítése ezt a határidőt még előbbre hozná. — önöket két hónappal ez­előtt megkereste a Rozmaring Tsz, hogy tudnának-e terüle­tet biztosítani egy olyan üzem számára, amely a jelenlegi megoldáshoz képest teljesen veszélytelen módon hasznosí­taná azokat az anyagokat, tanács kérvényezi, hogy az üzem után ők kaphassák meg a Rodata által befizetett adót. Erre az összegre azért nem vállalhattunk garanciát, mert a kifizetés nem rajtunk mú­lik. Pesthidegkúton és Nagyko­vácsiban is lakossági tiltako­zás nyomán hiúsult meg a keverőüzem telepítése. Az újabb vitákat megelőzendő, a Bugyi község melletti terület­re tervezett beruházással kap­csolatban olyan társadalmi szervezet szakértőitől kértek véleményt, amely a legmaga­sabb fórumon képviseli a la­kosság érdekeit. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak környezetvédelmi bizott­sága támogatja a telepítést. Vonatkoztassunk el a konk­rét ügytől, hiszen a több hó­napja gyűrűző vita sok álta­lános tanulsággal szolgál. A sorozatos vegyiüzemi balese-, tek, a csernobili' katasztrófa rávilágított arra, hogy igazi veszélyforrások léteznek köz­vetlen környezetünkben is. Majdnem természetesnek ne­vezhető reakció ebben a lég­körben, de rendkívül veszé­lyes minden környezetvédel­mi beruházásra nemet mon­dani. Ám szennyvíz, szemét, közönséges, különleges és ve­szélyes hulladék ezután sem keletkezik kevesebb. Tárolni, megsemmisíteni, közömbösí­teni vagy újra felhasználni ezután is kell. A megfelelő módszert, a legjobb helyet kell megtalálni ezek számára. Igaz, éz sokkal nehezebb és felelősségteljesebb feladat, mint nemet mondani, s ezzel kiönteni a csecsemőt a fürdő­vízzel együtt. Móza Katalin A TIT Pest megyei szervezete Előtérben a világnézet alakítása A közművelődés egy meg­lehetősen szerteágazó, össze­tett folyamat, amely több különböző, egymással kölcsön­hatásban lévő tevékenységi formából áll. Ezek a formák a párthatározatok és az egy­séges állami irányítás foly­tán egy közös cél által egye­sített rendszert alkotnak, amelynek egyik eleme, össze­tevője a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat. A köz- művelődési tevékenység leg­tekintélyesebb részét a ta­nácsi intézményhálózat vég­zi, ezután a szakszervezetek közművelődési munkája kö­vetkezik. Jobbára ezekre tá­maszkodva, számos sajátos­sággal is rendelkezve figye­lemre méltó a társadalmi szervezetek, a tömegszerveze­tek és mozgalmak részvétele is a köművelődésben. A TIT Pest megyei szerve­zete tevékenységét a művelő­déspolitikai párthatározatok és a TIT VIII. küldöttgyűlé­sének állásfoglalásai alapján végzi. A társulati munkában tükröződnek a társadalmi változások, Pest megye sajá­tosságai és ezek módosítják az ismeretterjesztés tartalmát, lehetőségeit. Összetett témakörök A TIT-rendezvények száma a megyében évenként 9 ezer, a résztvevőké 300 ezer kö­rül alakult az elmúlt évek­ben. Az előadások és anké­tok száma legmagasabb a mű­vészeti, a pedagógiai, az egészségügyi és a földtudo­mányi témákból, ötszázat meghaladó. A témakörök ösz- szetettek, sok vonatkozásban kapcsolódnak más tudomány­ágakhoz. A rendezvények mintegy 40 százalékát fizikai dolgozók részére tartottuk, többségét községekben, ki­sebb településeken. Számában ésr’tartálmábaht’' fejlődött az ifjúság körében az ismeret- terjesztés. Munkánkban sa­játos feladatokat jelentenek az agglomerációban, a nemzeti­ségi településeken végzett is­meretterjesztés és az a tény, hogy megyénk az ország egyik idegenforgalmi köz­pontja. Vonzáskörzetenként eltérő mértékben a gazdaságok, a művelődési intézmények, az iskolák élnek a társulat adta ismeretterjesztési lehetőségek­kel. Az ipari üzemeket ille­tően például eredményes a munka a váci, a százhalom­battai üzemekben, a Csepel Autógyárban és a Pestvidéki Gépgyárban, a mezőgazdasá­gi üzemek közül a ceglédi, a monori, a nagykátai és a Ódon remíz új köntösben A Vörösvári úti villamosremíz műemlék jellegű épületeit re­noválták. A századforduló jellegzetes ipari stílusát magán vi­selő épületegyüttes érdekesen illeszkedik a lakótelep háztömb­jei közé. Kevesen tudják, hogy a kocsiszín adott otthont az el­ső magyar troliknak, melyek a Vörösvári út és az óbudai közte­mető között szállították az utasokat ráckevei körzetben. Területi szervezeteink többségének tel­jesítménye változó. Minőségét is tekintve egyenletesen jó a munka Cegléden, Érden, Monoron, Nagykőrösön, Rác­kevén, Szigetszentmiklóson és Vácon. A rendezvényeken ál­talában 35—40-en vesznek részt, vagyis többségében kö­zepes, vagy kisebb létszámú a hallgatóság, így sokszor mód nyílik az őszinte, tartalmas vitára, beszélgetésekre. A világnézet formálása, a politikai felvilágosító munka a TIT egész tevékenységében az évek során az élet diktál­ta szükségleteknek megfele­lően fokozatosan előtérbe ke­rült, amelynek fő ösztönzői a párthatározatokban, a kong­resszusi dokumentumokban megfogalmazott politikai el­várások voltak. A szakosztá­lyi tematikák és ajánlások, az előadások és a kapcsolódó vi­ták annak tudatosítását szol­gálták, hogy o társadalmi-gaz­dasági feladataink megoldása megköveteli a politikai és a szakmai műveltség állandó fejlesztését. Napjainkban jelentős ér­tékátrendeződés megy végbe, amely befolyásolja az embe­rek gondolkodását, magatar­tását. A műveltség, a tudás, a magasabb fokú képzettség értéke a közgondolkodásban csökkent. Kevesebb az idő az önművelésre, a szabad időből elsősorban a gyorsan hasz­nosítható és hasznot hajtó is­meretek megszerzésére ál­doznak az emberek. A csa­ládi költségvetésben gyakran a művelődést szolgáló kiadá­sokat takarítják meg, az in­tézmények programjában előbbre kerül az igénytelen, de jövedelmet hozó progra­mok szervezése. A társulati munkában az önfenntartás gondjai is növekedtek, egy­részt a központi támogatás csökkentése miatt, másrészt Budapest közelében erősebb a verseny a közművelődés egyéb tényezői között. Ebben a helyzetben különös a jelentő­sége annak, hogy a tanácsok támogatása a közigazgatás át­szervezését követően nem csökkent, sőt néhány he­lyen még növekedett is, mi­vel az ismeretterjesztést a legjobban ebből a forrásból tudjuk szolgálni. Nyitott szervezet A TIT-tagság körében épp­úgy, mint a társadalom egé­szében, a gazdasági helyzet alakulásával, a jövedelem- és életszínvonal-politikával, a te­rületfejlesztéssel kapcsolatos témák iránt nagy az érdeklő­dés. A területfejlesztéssel összefüggésben teret kapnak a megye sajátosságaival, a részérdekekkel kapcsolatos kérdések. Szélsőségekről nincs tapasztalatunk, a kérdésekre adott válaszok egy része azon­ban nem kielégítő, vagy nem megnyugtató. Ennek oka gyakran az, hogy az előadók a szükséges információkkal nem rendelkeznek. A kongresszusi határozat társulati feladatait részlete­sen kidolgoztuk, megismerte­tésében hasznosítjuk a párt­oktatás témaköreit és a tan­könyvet, valamint a megyei pártbizottságon és az oktatási igazgatóságon tartott felkészí­tőket. Eredménynek tartjuk, hogy Cegléden, Érden és Szi­getszentmiklóson a TIT-elő- adók egyben a pártoktatás propagandistáinak munkáját is segítik. Az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott né­pünk történelmi múltjának, fejlődésének a megismerteté­se, szocialista értékeink, a világban elfoglalt helyünk be­mutatása, az anyanyelvi kul­túra ápolása. A felszabadulás 40. évfordulójához kapcsolódó ismeretterjesztés különösen jó alkalmat jelentett a politi­kai felvilágosító munka ki- szélesítésére. A TIT az a nyitott társa­dalmi szervezet, amely az értelmiség valamennyi réte­gét átfogja, az ismeretterjesz­tésre mozgósítja, tevékenysé­gét szervezi. Összetettségéből, a különböző szakmai érdek­lődésből, az eltérő felké­szültségbeli színvonalból adó­dóan a nézeteket illetően a sokszínűség jellemzi, eltérő az aktivitásuk, a vitakészsé­gük, a szemléletük. Szakosztályi ankétok A társulat tagjainak több­sége szakmailag képzett, a politikában alapvetően jára­tosak. Gondot jelent, hogy az egyenletesebb, rendszeresebb foglalkoztatást nem tudjuk biztosítani, melyben benne van szervezőmunkánk szá­mos gyengesége is. Az önkép­zésben, a politikai, az ideo­lógiai kérdések, valamint a szakmai továbbképzés iránti igények kielégítésében előny­ben részesítjük az értelmiség különböző csoportjait egy­aránt érdeklő, valamint ss interdiszciplináris témákat. A rendezvényeken alkalmat te­remtünk a különböző terüle­teken dolgozók találkozására, véleménycseréjére, összefogá­sára. E tevékenységünk so­rán együttműködünk az ér­telmiségi dolgozókat tömörítő szakmai szervekkel és társa­dalmi szervezetekkel. A kép­zést és továbbképzést a jó témaválasztású ankétok, a szakosztályok közös rendez­vényei, az országos és a társ­szervekkel rendezett megyei konferenciák szolgálják. A szakosztályi ankétokon éven­ként mintegy ötezren vesz­nek részt, amelyek többségét decentralizáltan, a megye kü­lönböző körzetközpontjaiban szervezünk. Az utóbbi években több új­szerű kezdeményezésünk volt. A pedagógiai szakosztályunk Sződligeten, a KISZ-iskolán családpedagógiai tábort szer­vez, évenként 20—25 fővel, ahol sokoldalú tudományos felkészítést kapnak a részt­vevők a családi nevelés segí­tésére. A továbbképzést egy szociálpedagógiai műhely ke­retében biztosítjuk. A mű­hely munkájába már több mint százan bekapcsolódtak, Az érdeklődést jelzi, hogy havonta egy szombati napon szakmai program keretében rendszeresen találkoznak. Vál­lalkozunk országos tanfolyam és főiskolai előkészítő szer­vezésére. Így került sor Rác­kevén a megyei gyógyszertá­ri központok vezetőinek há­romnapos tanfolyamára, és felvételi előkészítőire a Zsám- béki Tanítóképző Főiskolára, Országjárásvezetői szakosz­tályunk a jó hagyományokra tekintő hajókirándulások szer­vezését felújította, eddig 30 alkalommal, több mint hét­ezer résztvevővel. Számítás- technikai szaktábort szervez­tünk Szigetszentmártonban, általános iskolások részére. A munka értékelése A TIT irányítása 1985. ja­nuár 1-jétől a Miniszterta­nácshoz tartozik, mivel társa­dalmi szervezetként tevé­kenykedik. Ennek kapcsán megnőtt az elnökségek irá­nyító munkájának szerepe és jelentősége. Az 1982-ben meg­választott társadalmi testüle­tek megbízatása rövidesen le­jár. Az országos közgyűlésre 1987 júniusában kerül sor. Városi elnökségeink közgyű­léseiket ez év október 1. és november 15. között tartják, a megyei küldöttgyűlést de­cember 15-én tervezzük, az oktatási igazgatóságon. A társadalmi testületek vizsgál­ják a tartalmi munkát, a tár­sulat helyzetéből adódó sajá­tos feladatokat, megválasztják vezető testületeiket. Vezérlő elvünk a folytonosság biz­tosítása, együtt a folyamatos korszerűsítéssel, a megújítás­sal. Arra törekszünk, hogy társulati tisztségre olyan ta­gokat javasoljunk, akik ér­tik az ismeretterjesztés tár­sadalmi jelentőségét, részt vesznek a munkában, a szo­cializmus mellett elkötelezet­tek, szakmai, közéleti tekin­télyük van, s vállalják a tisztségből adódó többletmun- kát JÓNÁS ZOLTÁN, a TIT Pest megyei szervezetének titkára l

Next

/
Oldalképek
Tartalom