Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ára: 1,00 forint 1986. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK Kénje levétett ruháit hordja (3. oldal) Rádió- és televízióműsor a jövő hétre (5—6. oldal) Rangadók focifronton (7. oldal) Sok szóló és paradicsom (8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott a Zbigniew Messnerrel, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökével Budapesten és a Willi Stoph-fal, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökével Berlinben — hivatalos, baráti látogatások keretében — folytatott tárgyalásairól. A kormány a tájékoztatókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a családjogi törvény módosításának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A javasolt módosítások elsősorban a családi kapcsolatok erősítését, a gyermekek fokozottabb védelmét kívánják szolgálni. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a gazdasági bizottság jelentését a védett kastélyok és középületek helyzetéről és az állagvédelmi munkákkal összefüggő, központi intézkedéseket igénylő további feladatokról. A Mészöv küldöttgyűlése elfogadta a vitaanyagot Összefogásra épülhet a jövő Finiséhez érkezett megyénk-. szító munka. Tegnap küldöttben a fogyasztási szövetke- gyűlésen tárgyalták meg a zetek X. kongresszusát élőké-1 résztvevők a Szövosz elnökAutomatizált gépek. A Nagykőrösi Gépgyártó- és Szolgáltatóipari Szövetkezei "48 millió árbevételének nagy részét a különféle konzervipari gépek gyártásával éri el. Ezek között is kiemelkedő helyet foglal cl az NGF 245-ös típusú palettázógép, amelyet fél- és automata kivitelben készítenek. Képünkön Czira Balázs az automata berendezés rétegszátválasztó pneumatikus egységét összeszerelése után kipróbálja. (Hancsovszki János felvétele) sége által közzétett vitaanyagot, pontosabban az abban foglaltak alapján kialakított megyei állásfoglalást, amelyet Beke András, a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöke terjesztett elő. Jelen volt a küldött- gyűlésen dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Szöllősi József, a Szövosz elnökségének tagja, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. A Szövosz elnöksége által készített vitaanyagot, amely összegezte az elmúlt öt esztendő eredményeit, a szövetkezetek fejlődésének főbb tapasztalatait és az elkövetkező évek legfontosabb feladatait, a fogyasztási szövetkezetek széles körben megtárgyalták. Állást foglaltak, vitatkoztak, elmondták javaslataikat, és tolmácsolták a szövetkezeti tagok észrevételeit, esetleges kételyeit. Ezek figyelembevételével állt össze az anyag, amelyből kitűnik, hogy megyénk áfészei a VI. ötéves tervidőszakra megfogalmazott életszínvonal-politikai célok megvalósításában tevőlegesen részt vettek. Az ellátás színvonala javult, a szövetkezetek többsége gazdasá(Folytatás a 3. oldalon.) Lázár György fogadta a dán külügyminisztert Befejeződtek a tárgyalások Lázár György fogadta a dán külügyminisztert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön parlamenti hivatalában fogadta Vffe Ellemann-Jensent, a Dán Királyság hazánkban tartózkodó külügyminiszterét. A találkozón részt vett Várko- nyi Péter külügyminiszter, jelen volt Király Andrásné, Magyarország koppenhágai és Hans Kühne, Dánia budapesti nagykövete. A dán diplomácia vezetője a délutáni órákban találkozott a sajtó képviselőivel a Külügyminisztérium budapesti vendégházában. Uffe Elle- mann-Jensen elöljáróban leszögezte: Rendkívül szívélyes légkörű budapesti tárgyalásaim tovább erősítik őszinte kapcsolatainkat, s ez is hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához. A Dán Királyság külügyminisztere, újságírók előtt összegezve kétnapos hivatalos tárgyalásait, elmondta, hogy a viszonylag rövid idő alatt is sikerült sok közös témát áttekinteni. Mivel a kétoldalú kapcsolatok — mint mondotta — kitűnőek, elsősorban a nemzetközi politika kérdései kerültek előtérbe az eszmecserék során. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó, Bécsben hamarosan megnyíló értekezletről szólva a miniszter kifejtette, hogy kormánya álláspontja szerint kiemelten kellene kezelni a humanitárius kérdéseket, mert — mint mondta — ezek képezik az alapját a kölcsönös bizalomnak. Hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati viszonyban a nagyhatalmak mellett a különböző szövetségi rendszerek más tagjainak is nagy felelősségük van a kapcsolatok alakulásában. (Folytatás a 3, oldalon) Jó ellátás őszi vetőmagból Kedvező szállítási feltételek Az ősziek betakarítása mellett a kalászos vetőmag-ellátás a legfontosabb ezekben a napokban. Ügy tűnik, ezzel nem lesz különösebb gond, legalábbis így tájékoztatták a szakembereket tegnap a vetőmagvállalat Pest vidéki területi központjában Monoron. Matos László főmérnök elmondotta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az előzetes piackutatások alapján a vállalat nagy biztonsággal készül az őszi vetőmagellátásra. Az összes igény búzából több mint 12 ezer 300 tonna, a múlt évi értékesítés 99 százaT öprengésekre kínálnak módot a mindennapos szóhasználatban gyakori fogalmak. így például a kevés. Kivétel nélkül valamennyi vállalatnál azt hallani az iparban, szinte semmi nem jut fejlesztésre, rendkívül kevés a beruházási pénz. A tavalyi év valóban — tükreként a népgazdaság helyzetének — a legszerényebbre sikerült a hatodik ötéves terv esztendei közül, magyarán, 1985-ben költhet- te a legkevesebbet a megye ipara beruházásra. Az idén lényegében folytatódott ez az irányzat, bár vállalati körben — a vállalati hatáskörbe tartozó fejlesztéseknél — valamelyest több pénzt adhattak ki, mint tavaly az év első felében. Ha a legkevesebb kötődik 1985-höz, akkor... akkor azért nézzük meg, mennyi volt az a legkevesebb?! A panaszok hallatán valami jelentéktelen összegre gondolhatnánk, valójában azonban 3,67 milliárd forintot fizettek ki ipari beruházások fejében a megyében! Ez : valóban kisebb összeg, 'mint a megelőző években bármikor, 1980-ig visszamenőleg. de ki tudná megmondani, a 3,67 milliárd mihez képest kevés? A beruházók — értve itt az állami döntési körbe tartozó nagyberuházások gazdáit éppúgy, mint a célcsoportos, a vállalati NAGYKANÁLLAL fejlesztések birtokosait — igényeihez mérten? A megoldandó feladatokat összevetve? A korábban megszokottakkal összehasonlítva? A célok ismeretében kevés? Tehát még egyszer: mihez képest kevés a több, mint három és fék milliárd forint?! Tudományos kutatások és tervezési elemzések egyaránt azt bizonyítják, hogy hazánkban a nemzeti jövedelem egy egységének a megtermeléséhez a nemzetközi átlagnál ötvenhatvan százalékkal több beruházási kiadás társul! Szépítés nélkül lefordítva előbbit konyhanyelvre: amíg mások beérik adott feladat teljesítéséhez száz pénzzel, nekünk százötven, százhatvan pénz kell, a pénzen persze azonos értékeket értve. A beruházások ciklikussága valóban kimutatható a gazdaság- fejlesztésben — a megye ipara 1980-ban még há- rommilliárd forintot sem fordított fejlesztésekre, 1983-ban állította be a rekordot, 5,4 milliárddal —, azaz a tavalyi, kevésként emlegetett, akként megítélt 3,67 milliárd se nem mélypont, se nem csúcs, hanem egy, talán a kelleténél tovább tartóan elnyúló középvonal. A vállalatoknál szerzett ismeretek azt mutatják, a rendelkezésükre álló ilyen célú pénznek a két-há- ; romszorosát vélik — vélnék — elegendőnek! Az ilyen, nagykanállal mért forintokra — ha bárkinek is módjában állna a nagykanalat meregetni...! — rövidesen ismét ráragadna az ismert címke: kevés. Akkor az lenne a kevés. A pénz azért mindig kevés, mert a reális lehetőségeknél jóval több a beruházási célokban megfogalmazódott szándék, s mert azok a fejlesztések, amelyekre sor kerülhet, az indokolhatónál, a nemzetközi összehasonlításban elfogadhatónál, a bevételekben megtérülőnél — arányosan — jócskán nagyobb bankóhalmot emésztenek fel. Ha igazak a korábban említett számítások — márpedig igazak, gyakor- latifelemzések igazolták —, akkor annak a tavalyi 3,67 milliárd forintnak a fele, azaz minden második ezres úgy kerül be a kiadási tételek közé, hogy haszna nem lesz, kamatot nem hoz, hiszen a — külpiaci — vevő aligha vehető rá: fizesse meg a mi nagykanalas gyakorlatunkat. A belföldi vevő — a kényszerhelyzet hatására, a gyakori monópolhelyzet kiszolgáltatottjaként — ma még rávehető a nem indokolható költségek megtérítésére is a termék árában, de talán nem is az ilyen oldalról érkező hatások kell, hogy figyelmeztessék a beruházókat. B eruházni ugyanis, akár saját pénzből, akár azt hitellel megtoldva történik is, csak úgy lehet —1 s nem ' mellékes, az iparvállalatok beru- házásihitel-állománya tavaly az esztendő végén meghaladta a hetvenkét milliárd forintot —, ha jó-, zanul belátható időn belül megtérül a befektetés. S itt ketyeg sokféle időzített bomba a beruházók számára, ugyanis tapasztaljuk: az eredetileg tervezett jövedelmezőséget három beruházásból egy éri el a megyében, a másik kettő mélyen alatta marad annak! Ez utóbbi esetekben nemcsak a kamat, hanem maga a tőke megtérülése is kétséges, kérdéses. Márpedig a hiteleket törleszteni kell, a saját forrásokból így kiadott forintokat viszont — új vállalatirányítási formák! — keményebben kérik számon azok, akik az elmaradt haszon okán hiába várják az osztalékot. S józanabb fővel emelgetve a nagykanalat, talán, és végre-valahára, a célszerűbb felhasználásból jutna pénz azokra a megyei ipari fejlesztésekre, amelyek hasznosságát, gyors megtérülését senki sem vitatja. M. O. léka. Az üzemek által megrendelt vetőmag 22 százaléka Jubilejnája, ezt követi ' az MV—9-es, az MV—12-es, a Bucsányi 20-as, a GK-Kincső, az MV—10-es, a Baranjka, a GK-Ságvári. Csökkent az igény az MV—i-es, valamint az MV—3-as fajták iránt. Búzavetőmag tehát van bőven, egy azonban tény, hogy azokból a fajtákból, amelyeket még az idén minősítettek — ezek közé tartozik a GK-öt- halom, az MV—14-es,. az MV—15-ös, a GK-Zombor — csak elit és kevés első fokú szaporítóanyag áll rendelkezésre. A megrendelt őszi búza vetőmag 38 százalékát csávázottan fémzároltak a vetőmag- . vállalatnál. Ezt az arányt a jövőben növelni szeretnék. , Nem tudni, mi okból, de az őszi árpa vetőmag iránti kereslet csökkent a megyében, legalábbis ezt bizonyítja, hogy a múlt évi mennyiségnek csak 79,6 százalékára érkezett megrendelés a vetőmagvállalathoz. Valószínű, hogy a termelési kedv csökkenésében része van az idei alacsony árpatermésátlagoknak is. Nem így a rozsnál, amely az aszály ellenére is hozta a tervezettet, ezért az idén nőtt a rozsvetőmag iránti kereslet Pest megyében. A burgonya vetőgumó-ellátásra sem lehet panaszuk a termelőknek. Négy. piros héjú fajta, a Cleopátra, a Grácia, a Desiré, valamint a Kondor közül válogathatnak. Ezenkívül egy sárga héjú burgonyakülönlegesség, a Linser-delicat (kiflikrumpli) áll a vásárlók rendelkezésére. Hogy a szükséges szaporítóanyag idejében a fölhasználási helyére kerüljön, a vetőmagvállalat kedvező szállítási feltételekkel segíti a lakosság vetőgumóval való ellátását. Az őszi búza vetőmagvakból pedig előszállítással járulnak hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben idejében földbe kerüljön a jövő évi kenyérnek- való. B. Z. Hcrdozliató hegesztőközpent Az Alagl Állami Tangazdaság autogéntechnika főmérnökség üzemében nemrégiben készítették el a négy hegesztőszak- munkást kiszolgáló egységet. A berendezés segítségével nem kell külön-külön apparátokat működtetni, hanem egy központi oxigén- és égőgázvezetékre csatlakoztatva szabadtéren és üzemcsarnokban egyaránt négyen dolgozhatnak egyszerre. (Barcza Zsolt felvétele)
