Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 313. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 10., SZERDA Társadalmi munkában Eltűnnek a kátyúk és a gödrök Host mm csak a tanácstag örül Sőderdombok magasodnak a {gyalogjárók szélén, a cement­tel teli zsákokat a házak ere­sze alatt helyezték el. Az ut­ca lakói pedig már a csá­kányt, lapátot markolják, vágják, ássák a gyalogjáró tükrét, duruzsol a keverő. Mö­göttük már simítják a betont, ami egyben a minőség kiváló­ságát is jelenti. Különös öröm Üllőn, hogy az utak nagy részét már szi­lárd burkolat fedi. Ezek a jár­dák aztán nem törnek, töre­deznek fel, nem morzsolód­nak rövid idő elteltével, nem támadnak ott bokaficamító gödrök. A cementet, amit a tanács ad, mind jól használ­ják fel. Nem úgy, mint a kez­det kezdetén, persze akkor még nem az utca lakói voltak a „végrehajtók”, szakemberek irányították a munkát, de hát már akkor is útba esett jövet menet mindig a bögrecsárda A szervezést most a tanács­tagok vállalták, de a kétkezi munkából is alaposan kivet­ték a részüket. Az Akácfa utcában a több mint fél kilo­méter járda elkészítését Zu­bor György tanácstag szorgal­mazta, a Viola utcában Lo­vász László járta a házakat, de nem is nagyon kellett jár­ni, menni, az utca lakói ma­guk jöttek sürgetni a kezdés időpontját. Hosszúberek útján a fő közlekedési úttól a vasút­állomásig készült társadalmi összefogással a járda. Erdei Gábor tanácstag — tanácsel­nök — mozgósításában. A nagyközségben már alig van olyan utca, amelynek legalább az egyik oldalán a járdát ne fedné szilárd burkolat. A ta­nács az Állomás utcában is felújította a kikopott, szinte járhatatlan gyalogjárót. Régi panasz nyert ezzel orvoslást. Az úttestekről is egyre több utcában száműzik a kocsik tengelyéig érő, s a közlekedést nehezítő sártengert. Ebben az évben eddig elkészült maka- dám rendszerű kivitelezésben a hosszú Gyár utca burkolata. A Kistemető, a Gyömrői uta­kat a Vörös Hadsereg útjával összekötő forgalmas Biksza Miklós utcában önkéntes te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás befizetésével készült el a Körzeti labdarúgó-bajnokság Nincs már százszázalékos A bajnokság harmadik for­dulójában hazai . mérkőzésen pontot vesztett a Dánszent- miklós, így nincs már száz- százalékos együttes a mezőny­ben. A forduló rangadóját a Vecsés nyerte a tavalyi siker­csapat, az Őri ellen. A tabella 1. Dánszentmik. 3 2 1 — 12- 3 5 ?. Mende 3 2 i — 7- 4 5 S. Abony 3 2 1 — 5- 2 5 4. Albertirsa 3 1 2 7- 4 4 5. Vecsés 3 2 — 1 6- 4 4 S. Tápiószőlős 3 2 — 1 5- 4 4 T. Csévharaszt 3 l 2 — 4- 3 4 s. Péteri 3 1 X 1 6- 3 3 9. Törtei 3 1 1 1 2- 4 3 19. Monori-erdő 3 1 1 1 6-12 3 U. Őri 3 1 — 2 7- 5 2 12. Magtód 3 1 — 2 5- 6 2 IS. Ecser 3 1 — 2 6-11 2 14. Ceglédben;e! 3 — 1 2 2- 5 1 1.5. Űjszilvás 3 — l 2 2- 7 1 IS. Nyáregyháza 3 — — 3 5- 9 — Eredmények: Vecsés—űri 1-0 (00). Ve­csés, 150 néző, vezette; Hö- römpő János. Kitűnő játékvezetés mellett sportszerű mérkőzést láthat­tak a nézők. Az első játék­részben Űri, fordulás után a hazaiak játszottak mezőnyfö­lényben, melynek eredménye­ként Széli góljával megszerez­ték a győzelmet. Jók: Bajkó, Müller, Ger­gely, Siszler, illetve a vendé­geknél nem akadt kiemelkedő teljesítmény. Törtei—Nyáregyháza 3-1 (0-0). Nyáregyháza. 200 néző vezette: Müller. Sok kihagyott helyzetet ho­zott az első játékrész, főként a hazaiak „jóvoltából”. Fordu­lás után belendült a vendég­gárda, fölényt harcolt ki, majd góiokat szerzett, s végered­ményben meglepő, ám telje­sen megérdemelt győzelmet arattak a meglepően gyengén játszó hazaiak ellen. A Nyár­egyháza gólját Molnár T. sze­rezte. Jók: az egész törteli csa­pat, illetve Molnár J„ Roz­inán, Gajdos. Csévharaszt—Albertirsa 2-3 (0-1). Csévharaszt, 200 néző vezette: Konrád. Kétgólos előnyt könnyel- műsködött el a vendégcsapat. A hazaiak az utolsó pillana­tokban egyenlítettek. Gól: Ma­nulek (2), illetve Nasz vádi (ön­gól), Barcza. Jók: Fórizs, Manulek, illet­ve Barcza, Kukucska, Tokaji. Dánszentmiklós—Péteri 0-0. Dánszentmiklós, 200 néző, ve­zette: Szuda. Kiegyensúlyozott, de gyenge színvonalú mérkőzést játszot­tak a csapatok. Egyik együttes sem érdemelt volna győzelmet. Jók: Czékus. Török, illetve az egész vendégcsapat. Mende—Ecser 3-2 (1-2). Ecser, 250 néző, vezette: Eper­jesi. Jó Iram, sok hiba és sok szabálytalanság jellemezte az összecsapást. Célratörőbb já­tékával a vendégegyüttes meg­érdemelte a győzelmet. Gól: Gecser, Vojácsik, Iván- csics, illetve Heréd! és Bla- zsek. Tápiószőlős—Ceglédberce! í-0 (1-0). Tápiószőlős, 15Ű né­ző, vezette: Sárosi. Az első félidőben a hazaiak, a második játékrészben a ber- eeliek játszottak jobban. A gyenge teljesítményt nyújtó hazaiak ellenében a vendé­gek legalább döntetlent érde­meltek volna. Gól: Gál. Abony—Maglód 2-1 (1-1). Abony, 250 néző, vezette: Mi- zsei. Jó Iramú mérkőzésen má­sodik félidei teljesítményük­kel a hazaiak megérdemelt győzelmet arattak. A vendé­gek gólját Tabányi szerezte. A mezőny legjobbja a magló­dnak kapusa, Szilágyi volt. A gólszerő Tabányi és Faragó játszott még jól. Monori-erdő—Űjszilvás 1-1 (1-0). Monor, vezette Dér. Sportszerű mérkőzésen igaz­ságos eredmény született. Ifjúsági eredmények: Dán­szentmiklós—Péteri 1-0, Ve­csés—Űri 12-1, Ecser—Mende 4-0. Abony—Maglód 3-2, Csévharaszt—Albertirsa 2-2. Tápiószőlős—Ceglédbercel 2-2. Az élcsoport állása: 1. Ve­csés 6 pont, 2. Ecser 6 pont, 3. Abony 5 pont. Kucsera József sima útfelület. Andrásik Lász­ló tanácstag bizony alig aludt, amíg a munkálatok folytak. A Bem apó utcában Zentai László és Tóthné sem tétlen­kedett a nagy versengésben, teljesen lakossági vállalkozás­ban, minden tanácsi hozzájá­rul áis nélkül készült el az ed­dig is szépen gondozott utca burkolata. Valóságos sétáló­utcává vált ez a rész. Az új tanácstag, Hercegh Pálné bemutatkozása is na­gyon jól sikerült. Külön elis­merést érdemel — ahogy a ta­nács vezetői hangoztatják —, hiszen a „periférián” legszeb­ben fejlődő községrészen, az öregszőlő utcában az előző tanácstag betonjárdát „vará­zsolt” a cipőt szaggató sárten­ger helyén. Most az új tanács­tag szervezésében pedig az utca lakóinak összefogásával, saját vállalkozásukban, vál­lalva anyagi áldozatot, meg­erőltető kétkezi munkát is. el­készítették az úttest szilárd, sima burkolatát, ahol most a tengelytörés kockázata nélkül vígan és bátran gurulhatnak a Trabantok, Zsigák két irányban is a Vörös Hadsereg útja felé. íí«, Most nem egyedül a tanács­tag örül, az igazi öröm az mindig közös. Az utcákban a szervezkedés persze .nem lanyhult. Vajon az év hátra­lévő részében melyik utca nyer lehetőséget, sódert, ce­mentet, vajon melyik utca birtokába jut a pálma. Az bi­zony a dicsőség, a győzelem jelképe.., Kiss Sándor Kulturális program Ecseren szerdán 10 órától nyitott ház, 17-től nyugdíjas-, 13-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Gyomron a Strand kertmo­ziban 19.45-től: Az ártatlanság áldozata (színes, szinkronizált angol krimi). így fiatalodik a tagság iskolás szövetkezeti tagok A jövedelem egy része kirándulásokra A dohos szagú, apró sza­tócsboltok, amiket örökül ka­pott az akkori Üllői Földmű­vesszövetkezet úgy 30 évvel ezelőtt, elöregedtek, becsuk­tak, létezésükre talán csak az alapító tagok, a község legöre­gebb lakói emlékeznek. Saj­nos ők is egyre kevesebben vannak. Elöregedett bizony az Afész 9 ezer 780 tagja is. Az üllőiek 1961-ben ölelték magukhoz az eredményesen gazdálkodó ve- csési és monori szövetkezetek tagságát és a nevében is kör­zetivé vált. 1975-ben megnőtt, gyarapodott a szövetkezeti tagság, a pilisiekkel tartós frigy jött létre, a keresztség- ben pedig a 11 község üzlet- hálózatát magában foglaló kö­zösség a Monorvidéki Áfész nevet választotta. Osgyáni Györgynével, a szö­vetkezet személyzeti és szo­ciálpolitikai ügyeinek intéző­jével beszélgetve felvetettem, hogy a szövetkezet tagsága is elöregedőben van: — Tagadhatatlan, de a fia­talításról sem feledkezünk meg, ezt a célt szolgálja az is­kolaszövetkezetek szervezése is — mondta Osgyáni György- né. — Üiiőn az általános Isko­lában már évek óta eredmé­nyesen működik és kereske­delmi tevékenységet is foly­tat. A szünetekben poharas tejet, kakaót, süteményféléket árusítanak, megoldva a regge­lizés gondját, de kapható ott papír és írószer is. A jövede­lem egy részét az iskolai ki­rándulásoknál használják fel. Vecsésen a Kun Béla téri iskolában is élénk a részvétel és Csévharaszton is megala­kult az iskolaszövetkezet. A felső tagozatosok 20 forintos részjegyét' a szövetkezet. 300' forintíSá egészíti Jífí* ezzfeV áz y -.'ii red,« -oss-v iskolaszövetkezeti tagok teljes jogú tagokká válnak. A hosz- szú évek alatt szerzett taoasz- talatok azt mutatják Üllőn, hogy az iskolából kikerült ifjú tagok cselekvő részeseivé vál­nak a szövetkezeti munkának. Kiss Sándor Nyelv, torna, balett Német nyelvtanfolyamra — kezdő és haladó fokon —, an­gol, szabás-varrás, művészi torna és dzsesszbalett-tanío- lyamra várják a jelentkezőket Vecsésen, a József Attila Mű­velődési Házban naponta 13- tól 18 óráig. Vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak szeptember 14-én, vasárnap Pilisen, aho­vá vészmentes helyről min­dennemű állat felhajtható. Kényszerből lett szabály A szülő berzenkedik. Pedig mindennek van magyarázata. Első nekifutásra például ez a kapupanasz is teljesen logi­kusnak és jogosnak látszik. Aztán már nem annyira. Az úgy van ugyanis, hogy nem szeretjük a szabályokat, Ha nekünk ott van egy kibe­tonozott, derékszögű gyalog­járó a Forrás Áruház hátamö- gött, akkor holtbiztos, hogy keresztben átvágunk a para­jok között, tapossuk a homo­kot és bogáncs ragad a ci­pőnkre, de akkor is ott köz­lekedünk, mert spórolunk másfél métert. Vagy ott van a monori Kos­suth iskola, 1 ezer 200 gye­rekkel és két kapuval. Az egyik a főutcára nyílik, a másik az épülettömb háta mögött. A panaszkodó szülő­nek és nagyszülőnek igaza van, amikor azt mondja: kí­séri a kis gyereket a nagy tás­kával a vasúton túlról, alig várja, hogy a főkapuhoz ér­jenek, ahol az ügyeletes köz­li vele: ez itt a tanári bejárat, hátul kell bemenni — és ezt abszolút értelmetlennek érzi. Ótven éve. még nem volt ta­nári bejárat. Húsz éve se. Mindenki ott ment be, ahol az neki a leggyorsabbnak bi­zonyult. Hát ki szereti az ilyen szabályokat? Hogy miért nincs igazuk mégsem a panaszkodőknak? Mert a főkapu nem tanári bejárat — mondja Nagy Ti- borné iskolaigazgató. Mert alaposan átgondolták, hogyan bonyolítsák az iskola belső közlekedését, amelyet egyet­len kapu nem bírna el. Azért nyitották ki a hátsó kaput, hogy ott befelé áramolhasson a gyereksereg, míg a főkapun kifelé. A déli váltásnál pél­dául öt perc szünet van, ez alatt kell kivonulniuk a dél­előttösöknek s befelé a dél- utánosoknak. Képzeljük el a torlódást a szűk kapubejáró­ban, ha ez ott bonyolódna ... Ez tehát olyan szabály, amelyet a kényszer szült. Meg kell értenünk. —#3 Nem a mi hibánk Az eredeti hír az igaz Az olvasó elolvasta először, hogy a gyömrői központi or­vosi ügyelet működési terüle­te szeptember elsejétől válto­zik!'s pétiteken áz eéséri köi‘­iftjSSÜ toa&í v .- í « V Megdőlt a rekord Többen mint tavaly Akkor, ha besötétedik Lassan lepereg a szezon a gyömrői Strand kertmoziban. Már hetekkel ezelőtt megdőlt a tavalyi nézettségi arány, jóval többen váltottak jegyet az előadásokra. Az elkövetkező napokban is jó filmeket ajánl a kertmo- zi a látogatóknak. Levetítik például a Balekok című szí­nes, szinkronizált francia filmbohózatot. Adriano Célen- tano a főszereplője az olasz krimiparódiának, amelynek címe Szerzetesek géppisztoly- lyal. Az Aranyeső Yuccában, a Sólyomasszony, a Most és mindörökké, a Hóbortos nép­ség és a Saolin templom szent köntöse című alkotást láthat­ják még a mozikedvelők a szeptember 20-ig tartó vetítési szezonban. Az előadások este három­negyed nyolckor kezdődnek, illetve akkor, ha besötétedik. zeti orvosok is bekapcsolód­nak, hogy 18 órától másnap reggel nyolcig a gyömrői Steinmetz kapitány .úti ügye­leti szolgálaton fogadják a se­gítségre szorulókat. Aztán az olvasó elolvasta másodszor — mert újabb in­formációt kaptunk —, hogy az ügyelet nem másnap reggel nyolcig, hanem csak hétig tart. Végül az olvasó elolvassa harmadszor — hacsak sza­vunk el nem veszítette a sze­mében minden hitelét —, hogy a második információ egy része érvénytelen és még­is úgy van, hogy az ecseríek pénteken, már jelen vannak a gyömrői központi ügyele­tén ... Az ellentmondásos informá­ciókban vétlenek vagyunk. Dolgunk az, hogy tájékoztas­sunk. Ha viszont a tájékozta­tást hivatalból informáló is tájékozatlan... Van nekem egy kertem... Felüdülés a növények között Nemrégiben, Őszirózsa és paraj című jegyzetemben pa­naszoltam, mennyi kerti gaz színhelyét kellett szemrevéte­leznem az utóbbi időben, s hogy milyen nagyon jó len­ne, ha most már virághoz és dísznövényekhez hívna az ol­vasó. Már másnap teljesült a kívánságom: Vitéz Lászlóné telefonon hívott a monori rendelőintézetből, s azt mond­ta, feltétlenül látogassam meg Major Gyulánét a Deák Fe­renc utcában, ha igazán szép kertet akarok látni. Hogyne akartaim volna! S utóbb a mohó kívánság már odavezetett, hogy bár minden hétre esne egy ilyen invitá­lás ... Major Gyuláné hét eszten­deje nyugdíjas, de a munkát nem hagyta abba, azóta is bejár a rendelőintézetbe. Fér­je betegeskedik, a gyerekek a monori szülői háztól messzire kerültek, az alacsony nyug- díjt aktív munkával kell ki­egészítenie, s az idő is tartal­masabban múlik, ha azzal tölti ki, amit még elbír és szeret. Ennyit tudok meg, ennyit mond el bemutatkozá­sul — és a többi már szinte önmagáért beszél. A pompás kert látványához alig kell magyarázat. A kapubejárat mellett mint­ha külön nap világítana: szal- viák lángolnak vörösen, bár- sonvkák izzanak sárgán, sze­gélyük sötétzöld agarátum. Az élő, színes szőnyeg nehe­zen engedi el á tekintetet, de amikor elengedi, a kert má­sik részlete rabul ejti újra- ott begóniák hajolnak egv- másra pirosán, sárgán, fehé­ren, rózsaszínűén Egy kiszáradt diófára bo­rostyán fut, s úgy zuhog le az ágakról, mint az eleven vízesés. Arrébb a madárber­kenye bogyói piroslanak. A szomszédos ház fala mellett mimózasor őrködik, a gyen egy gyönyörű foltja, a sárga kúpvirág, már búcsúzkodik. Ha egy pillantás fogja be a kertet; olyan látvány, amit szavakkal láttatni nem lehet. Ha a részleteken időz a szem, száz gyönyörűséget kell befo­gadnia. Rózsák, dáliák, két fiatal klematisz, sövénnyé nyírt koszorúbokrok, lassan színesedni kezdő aranyeső.. Eleinte dicsérek, aztán már csak hallgatok. De mert tu­dom, hogy férje betegsége miatt Major Gyuláné egyedül gondozza a kertet, csak meg­kérdezem: hogyan csinálja? — Azt hiszem, nálunk a kertészkedés szeretete családi örökség. Anyám oltotta belénk. Öcsémnek mintakertje van, s én is nagyon szeretek a ker­temmel bíbelődni. Ha rend-, szeresen csinálja az ember, nem hanyagolja el az éppen soros tennivalókat, nem je­lent ez fáradtságot. Inkább felüdülés. — S honnan a szakértelem? — Bújom a szakkönyveket, az olyan kiadványokat, ame­lyeket hasznosítani tudok. A többi magától jön... Ha lát­ná milyen szép, amikor ta­vasszal ezer tulipán kezd itt virágozni! Száz hagymával kezdtem, azóta szaparodnak. Amíg kicsik, a hátsó kertben ültetem el őket, ha megerő­södtek, előre kerülnek. A kedvencem egyébként a gu­mós begónia. Én nevelgetem, ősszel felszedem, februárban cserépben hajtatom valameny- nyit, míg kikerülhetnek az ágyásokba. Tél végi estéken születik (a terv: mit, hová? S kora ta­vasztól valami mindig virág­zik Major Gyuláné kertjében. A veteményes kertet ugyan már nem győzi erővel, azt egy fiatal házaspár bérli és gondozza, a diszkért azonban, a szépen nyírt pázsittól az utolsó, pompás sziromig, az ő munkáját dicséri. — A férjem szokta mondo­gatni. hogy ha én a botot a földbe dugom, az is meggyö­keresedik — nevet Major Gyuláné. — Pedig hát nem kell ehhez nagy tudomány, de érzés, az igen. m Hát így is lehet, mondom magamban, míg hazafelé tartva nagy ívben kikerülöm a vasbolt melletti telek ut­cára burjánzó gazdzsungelét, a hernyóval rakott fiatal kő­risfát. Major Gyulánénak alighanem igaza lehet: nem a nagy tudomány, más borít virágokba egy kertet... > K. Zs. tSSM 9133—asa (Monori ttlrlep) t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom