Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

1ÄB0NYI KRÓNIKÁM Kiegyensúlyozott tempó Mindig jókor átnyergelnek Nincs túlzott szabadságigényük A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat abonyi telepe a nagyköz­ség azon üzemei közé tartozik, amelyik az első félévben jól dolgozott és a tervíeladatokat teljesítette. Itt nem fordult elő, hogy alapanyag hiánya vagy szervezetlenség miatt kényszerpihenőt kellett volna tartani# Ha netán valamelyik megrendelő — piachiány vagy más ok miatt — egy termék további gyártását lemondta, a vállalat nyomban intézkedni tudott és viszonylag rövid időn belül sikerült „átnyergelni”, olyan áru készítésére, - amely itthon vagy külföldön eladható lett. Igaz, az ilyen kényszerű in­tézkedést rendszerinti nem túlzott lelkesedéssel, fogadták a dolgozók, hiszen egy begya­korolt munkaművelettel egy­szerűbb többet termelni, va­lamint többet keresni. Kétség­telen igazuk van, csakhogy ma már mindenütt a piac diktál és ha tetszik, ha nem, tudo­másul kell venni. Manapság szinte természe­tes, hogy az emberek többsége az éves szabadság jelentős ré­szét. a nyári hónapokban ve­szi igénybe: Jó, jó, de nem hat-e ez vissza a termelésre, nem romlik a szolgáltatások színvonala, folyamatos ma­rad-e a hivatali ügyintézés? — kérdezhetnénk. Nos, a fen- 'tebb említett üzemnél marad­va, ahol az év első hat hónap­jában kedvező eredményt ér­tek el, az általánoshoz hason­lóan júliusban és augusztus­ban — részben mert üdülni mennek és óvodai szünet van. az átlagosnál többen vannak távol -- ezzel a körülménnyel előre számolnak. Földi Istvánná vezetőtől hal­lottuk, hogy az év elején a termelési ütemezés a nyári tá­vollétek figyelembevételével történik, előre számításba ve­szik. mennyi lesz a szabadság miatt kiesett órák száma. Ter­mészetesen ez az éves terv­feladat végrehajtását nem be­folyásolhatja. Gyakorlatilag az esztendő első hat hónapjá­ban valamint a negyedik ne­gyedév során jóval száz száza­lékon felüli teljesítést érnek el, és így kiegyenlítődik a nyári mérsékeltebb termelé­kenység. Egyébként a száz személyt foglalkoztató üzemnél túlzott szabadságigény nincs, ezekben a hetekben átlagosan tízen-ti- zenöten hiányoznak. Nap­jainkban ez ugyancsak fontos része a munkaszervezésnek. Lélekben is edzetten A bajnok nem vonul vissza Lassan húsz esztendeje, hogy az abonyi Somogyi (ko­rábban: Szelei úti) iskolában egy nyolcadikos, szőke kislány tornaórán 53 méterre hajítot­ta el a labdát. Az akkor még testnevelőtanár, Drávay József felfigyelt a dobásra, s nyom­ban a kezdő atlétikai edző, Majerc.sikk László figyelmébe ajánlotta, aki előtt ugyancsak messzire került a labda. így kezdődött Budavári Éva, a tavaly magyar bajnokságot •és számtalan nemzetközi ver­senyen jó teljesítményt nyújtó gerelyhajítónő pályafutása. A bajnoknő 1077-től ugyan a Szolnoki MÁV MTE verseny­zője, de bárki gyakran láthat- .ja manapság is Abonyban, hi­szen szülei változatlanul a nagyközségben élnek. — Amikor az abonyi sport­körből elkerültem, nyomban egy komoly könyökmütétefi estem át, amit keserves két esztendő követett. Sokat kel­lett gyakorolnom, edzeni, hogy a gerely újra ötven méteren túlra repüljön — mondta. Az első, komoly nemzetközi sikert 1981-ben az NDK-ban érte el, vasutas Európa-bajnok lett, és tavaly Csehszlovákiá­ban ismét a dobogó legfelső fokára állt. Egyébként az 1985-ös esztendőt tartja legsi­keresebb évének: két nemzet­közi viadalon, először az olim­piai, majd a világbajnok mö­gött második, itthon pedig a magyar bajnokságon 61,G4 mé­teres egyéni csúccsal első he­lyezést ért el. Az év elején Jugoszláviá­ban. az ottani, hazai csúcstartó mögött ezüstérmet kapott, majd alig valamivel később Ausztriából, egy nemzetközi Viadalról győztesként térhetett haza. És ezután következett egy csodálatos kubai verseny, amelyre a tavalyi és idei ered­ményei alapján szerzett jogot. — Tizennyolc induló között 51,72 méteres dobással hete­dik lettem ezen az emlékver­senyen — mesélte kicsit le­mondóan. — Teljesítményem erősen befolyásolta a szokat­lan klíma, a párás meleg. Va­lamelyest azonban kárpótolt a környezet, amelyben éltem, a gyönyörű vidék, a kedves gon­doskodás, a kiváló ellátás és nem utolsósorban az az él­mény, amit a híres Heming­way- múzeum nyújtott. Ugyan­csak jó kedvre derített u ha­zaérkezésem után1 a főváros­ban megrendezett Hungaro- kupa verseny, amelyet a Hon­véd szervezett és Maravecz Zsuzsa kivételével a magyar gerelyhajítók színe-java ott volt. Ezen a vetélkedőn ugyan­csak első lettem. — Mennyi időt tölt edzés­sel? — Változó. Általában a téli alapozáskor többet, naponta 4—5 órát. Ilyenkor sem pihe­nek, a téli edzések keményeb­bek. — Véleménye szerint, meny­nyire edzettek a mai fiatalok? — Ügy látom, a mi korosz­tályunk az edzettebb. Gyakran megragadja a figyelmem, hogy a fiatalabb generáció nehézke­sebb, nem szeret sportolni, el- kénvelmesedtek. Némelyiknek, ha 2—3 kört kell futni, nehe­zére esik és ha még ezen túl egyéb erősítő feladatot kap, azt már szinte kínszenvedés­sel csinálja. Nem szeretetből sportolnak, kényszernek ve­szik. Nem gondolnak arra. hogy a rendszeres, kitartó munka egyszer meghozhatja gyümölcsét. — Mit kellene tenni, hogy ez a szemlélet feloldódjon? — Szerintem sok múlik a testnevelő tanárokon. Vonzób­bá kellene tenni a sportot, több versenyre vihetnék a gyerekeket, otthon pedig a szülők folytathatnák ezt a kedvcsinálást, például a té­vétornát együtt végezné a csa­lád. Mindenképpen több moz­gásra van szükségük a fiata­loknak. — önnek mit jelent a sport? — Örömöt, egészséget, bár az élsport is lehet káros, pél­dául egy sérülés esetén. Ne­kem rendszerint jó a közérze­tem, könnyebben elviselem a köznapi megpróbáltatásokat, a versenyek során kialakult küz­dő szellem lélekben is edzet­tebbé tesz. — Kiegyensúlyozott életmó­dot folytat? — Ügy érzem igen. Naponta több órát edzek, délelőtt és,, délután egyaránt, este pedig olvasok, moziba járok, vagy televíziót nézek. Míg tehetem, minden időm a sportnak szen­telem. Terveiről szólva Budavári Éva elmondta, hogy augusztus 15. és 17. között lesz az idei magyar bajnokság és a tavalyi címet szeretné megvédeni, az egyéni csúcsot pedig javítani. A távolabbi jövőt tekintve, egyelőre nincs . szándékában visszavonulni.. Ezt megerősítette edzője, Majercsik László, aki immár húsz esztendeje irányítja a versenyzőnőt. — Évának még vannak technikai ’ hibái, és amíg javítani való van. addig a javulási esély sem kizárt. Gy. F. Aranyudvar Aranyudvar néven új be­vásárlóközpont épül a város főutcáján, az autósbolt és a mellette lévő hatvanlakásos OTP-társasház között. A han­gulatos passzázs műemléki pa­lafedést kap és sétáióudvarát üvegtető borítja. Két oldalt gazdasági épület csatlakozik az üzletsorhoz. A vasútállomás közelében kialakítandó bevásárlóhelyet a Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a Dél-Pest Megyei Áfész, továbbá hat magánkereskedő építőközösség formájában hoz­za létre. Helyet kap benne női divatcikkeket árusító bu­tik, sörbáré sport- és ajándék- üzlet, kaphatók lesznek külön­féle készülékek és szerelvé­nyek, felsőruházati holmik, virágíélék. sporteszközök és zöldségfélék. Az ötszáz négyzetméternyi területet a városi tanács tar­tós használatba adja az épít­kezőknek. Az igényes tervek alapján a környék színfoltja lesz az Aranyudvar. Vizsga és beíratás A 203. Sz. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben augusztus 26-án 8 órakor ja­vítóvizsga, 15 órakor pedig pótbeíratás lesz„A tanévnyitót augusztus 31-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor az iskola ud­varán tartják meg. Levelező tagozat A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban az 1986 87-es tanévben is indul levelező ta­gozat. Jelentkezési lapot az is­kolában munkanapokon lehet kérni. A beiratkozás ideje: szeptember 2-án 14—16 óráig. Az első ízben jelentkezők a jelentkezési lapot és a legma­gasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt hozzák magukkal. Akik az előző tan­évben is levelező .tagozatra jártak, a gimnáziumi bizonyít­ványt mutassák be. inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM 1986, AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Öt évre szóló program Azt keresik, ami több pénzt hoz Hosszas mérlegelés, felelős­ségteljes fontolgatás után ösz- saeállt a Ceglédi Állami Tan­gazdaság Öt évre szóló gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek listája, amelyet jóváhagyott a CÁT vállalati tanácsa is. Minőség, mennyiség Az 1990-ig szóló tennivalók a hatodik ötéves terv eredmé­nyeire épülnek, amikor a tér­ség legnagyobb mezőgazdasá­gi üzemében — 1980 adatai­hoz hasonlítva — 8,7 száza­lékkal nőtt a termelési érték, 31.4 százalékkal az árbevétel, 36,7 százalékkal a vállalati eredmény. A hatékonyság ja­vulását mutatja, hogy idő­közben 17 százalékos létszám- csökkenés ment végbe, a bér- színvonal Viszont 33 százalék­kal emelkedett­A növénytermesztés növe­kedése megállt, az állatte­nyésztés visszafejlődött. Emel­kedett a mezőgazdasági jelle­gű termékek előállítása, a mel­léktevékenység, elsősorban a vetőmagtermelés, és nagyobb hangsúlyt kapott a takar­mánykeverő szerepe. Stabili­zálódott a vetésszerkezet, meg­nőtt a napraforgó és a cukor­Hamis halhatatlanság T/ olt a gyermekkor, ' amelyben tizennégy évesen sem szégyelltük a vas- és papírgyűjtést. Még Itarábban olyan esemény­nek számított, ami meg­örökítésre való, legalább az őrsi naplóban. A napló mottója ez volt: üdvözöl titeket, kik kétezerben él­ték, a Fecske őrs! A króni­kás tehát az utókornak dolgozott, lássák, mi min­den volt szép, nemes ben­nünk, a Fecske őrs tag­jaiban. Hallom, hogy fiatal és középkorú felnőttek — egy autóra való csoport — re­gényes útra indultak: he­lyet kerestek és találtak halhatatlan műveiknek a városon túl egy gödörben, amit majd nagykővel zár­nak le. A kő a túlélés jel­képe lenne, az atomhábo­rú elleni tiltakozásé. .Személyiségükön túl mi indította el a szó és a forma tanoncait erre a gyermeteg vállalkozásra? Alkotó emberek Jévéti kü­lönbözni akarnak a több­ségtől, azoktól, akik napi munkájukkal, az utódok nevelésével foglalkoznak. De miért így, titkos társa­ság módján kívánják ön­maguk naggyá levését? A jelenkor miért nem ismer­heti meg alkotó nagyságu­kat? S vajon hányán van­nak, akik úgy érzik, töb­bet, jobbat tudnak annál, amit jelenlegi élethelyze­tükben megmutathatnak? Talán ezek közül az em­berek közül nincs minden­ki azon a szinten, hogy képzőművészeti vagy írói egyesület tagja lehessen; vagy nem is akar, vagy nem tud róla. Az azonos gondolkodásúak között azonban szívesen megmu­tatná önmagát, baráti tár­saságot szervezhetne maga köré, ha lenne lehetősége, hogy találkozzon hasonsző­rűekkel. Nem utolsósorban gazdagíthatnák a város szellemi arculatát, a jelen­kor művészi értékeit — a jelenkor számára. S a közönség-közösség abban is segítene, mi ke­rüljön a halhatatlanság gödrébe. I. E. Édes az idei görög Abonyban a főút mentén több helyen árulják a nyár egyik kedvelt gyümölcsét,-a dinnyét. Az édes idei görögöt Szabados Lászlónc kínálja, méri az országutak vándorainak. (Gyuráki Ferenc felvétele) répa termesztésének jelentő­sége. Az utóbbi öt évben az aszály­károkat a fagyok káros hatá­sa tetézte, melyek szomorú következményeként 354 hektár szőlőt és 227 hektár gyümöl­csös ültetvényt kellett selej­tezni. Az állattenyésztés ter­melési értéke tíz százalékkal csőikként a sertés- és a hús- hasznosítású marhaágazat visszafejlesztése miatt. A mel­léktevékenységben jelentős eredmények születtek a hibrid- kukorica. az őszi búza és a rozs vetőmagvak előállításá­ban. A VII. ötéves terv idősza­kában a legfontosabb követel­mény az előző tervciklushoz képest a 8—10 százalékos ter­melésnövekedés. A minőség­re. a gazdaságosságra, a na­gyobb hatékonyságra különös­képpen figyelni kell. A nö­vénytermesztésben a gabona és az olajos növények terüle­tének emelésén túl a hozamok 10—15 százalékos fokozása a cél. A gyümölcstermesztésben meg kell állítani az ültetvé­nyek további csökkenését. A szőlőkben pótolni kell a fagy­kár okozta kiesést, ezzel együtt a fajtaösszetételt kedvezőbbé kell tenni. Az ál lattenyésztés­ben a vágóállatok és a ter­mékele lassú növekedési üte- me várható, ám a miqőség- nek mihamarabb javulnia keli. A műszaki fejlesztés közép­pontjában a gabonatermesztés műszaki színvonalának emelé­se áll, továbbá az energiara­cionalizálási programok foly­tatása. Az állattenyésztés fej­lesztését szolgáló beruházások Is napirenden lesznek. A termőföld védelme Minderről részletesebben is szólnak a tervek. A gazdaság vállalati szinten 22 százalékos növekedést körvonalaz a gaz­dálkodás középtávú. időszaká­ban. Ezen belül a növényter­mesztésben ennek 26 százalék körül kell alakulnia. Ez meg­kívánja a termőföld védelmét, a termelésből kivont területek rekultivációját. Ily módon 236 hektárral bővülhet a vetéste­rület. Nélkülözhetetlen a kor­szerű talajerő-gazdálkodás, a műtrágyák hatóanyag-meny- nyiségének emelése. Az is­tálló- és híg trágyának is megnő a jelentősége. A tangazdaság elsődleges célja az őszi búza, a rozs és a hibridkukorica vetőmag elő­állításához a vetésterület nö­velése a takarmánykukorica, a szálas- és a tömegíakarmá- nyok rovására. Mindehhez — a mér említett talajvédelem és trágyázás mellett — kellő növényvédelemre, megfelelő gépesítettségre és szigorú ag­rotechnikai fegyelemre van szükség. Kiernelt jelentőséget kap a szálas- és tömegtakar­mányok termesztése, a rét- és legelőgazdálkodás színvona­lának javítása, amelytől az ál­lattenyésztés jobb jövedelme­zősége is várható. A gyümölcskertészetben a cseresznye, a meggy, a szilva és a kajszibarack magasabb terméshozama várható, mivel ezek jórészt új telepítések. Emellett 130 hektár szőlőtele­pítés előirányzatit hagyták jóvá. Az állattenyésztésben a ter- mákelőállítás mennyiségének fokozása mellett a jobb mi­nőség elérése alapvető köve­telmény. Színvonalasabb te­nyésztői munkára van szük­ség, magasabb szaporulatra, a felnevelés során kisebb \’esz- íeség engedhető meg. A ta­karmányozást az állatok bio­lógiai igényeihez kell igazí­tani. A tejelő tehenek száma 200­zal emelkedik, korszerűsödik az üszőnevelés technológiája. A tejhozam terén is joggal re­mélhető fejlődés. A sertésága­zatban a kocaállomány az 1985-ös létszámon marad. A hízó sertések kibocsátásának mértéke alig változik, ám a technológiai korszerűsítés nyo­mán a fajlagos abrakfelhasz­nálás csökkentésével — a súlygyarapodás növelésével —, a hizlalás! idő lerövidítésével kell nagyobb gazdaságosságot elérni. A juhászat méretei az 1985-ös állapot szerint alakul­nak. Az állomány háztájiba való bérbeadása a terv. Az ágazat vesztes égment ess égén ek megszüntetése, nyereségessé tétele a cél. Beruházási tervek A CÁT legfontosabb mellék­tevékenysége a hibrid-kukorica vetőmagjának előállítása. Vál­tozatlanul ez az egyik legjö­vedelmezőbb ágazat. A terv­időszak végén már évi 13 ezer- tonna . vetőmagkukorica fel­dolgozása a terv. Csemöben olyan üzem létesítése szerepel a feladatok között, amely a rozs vetőmagot készíti ki. Az erdőtelepítésnél elsősor­ban a gyorsan növő fafajok kerülnek előtérbe. A háztáji tevékenységben elsősorban a serjfáshizlalást. & tejterniélést és a vágómarha előállítását ösztönzi a tangazdaság. Az alaptevékenységen kívüli teendők erőteljes fejlődését körvonalazzák az elképzelé­sek, amelyekben az élelmiszer- ipari lehetőségek kihasználása áll az élen. Gyümölcsfel­dolgozás, szélesebb körű ke­reskedelmi tevékenység, a bio­brikett gyártása egészíti ki a programot. A növénytermesztésben .a tudományos alapokon nyugvó kemizálás alapkövetelmény, amelyet az iparvágány szom­szédságában építendő műtrá­gyatároló is támogat. A nö­vényvédő szerek felhasználását ésszerű takarékossággal kell irányítani. Enérgiaracionali- zálási program készül. Több mint félmilliárd fo­rintnyi beruházás szerepel az ötéves tervben. Pénzben ki nem,fejezhető, de mindenkép­pen jelentős tartalék mozgó­sítható a társulásokban rejlő fejlesztési lehetőségek bővíté­sével. A megfogalmazott célok 15 százai ékos 1 étszámcsökken éssel és 47 százalékos bérszínvonal­növekedéssel számolnak. Mind­ez megkívánja az üzem- es munkaszervezés jobbítását, a kedvezőbb munkakörülmények megteremtését, újabb szociál­politikai intézkedések egész sorát. Véradás A véradás a nyári hón: ban sem szünetel. Ezútta gusztus 11-én, hétfőn 9-( óráig Alberiirsán a Mic Tsz-ben várják a 18 és közötti önkéntes véradók Tájékoztatjuk az érdekelteket hogy a Ceglédberceli Községi Te­c(r'ktfbln' a rendeíés keretében a sírok beazonosítása, a letart sír helyek újravaltása 1980. augusz- 31*ig történik a községi ta­il ^Z,A- az első sor Äf'?, és a C. tábla az első ts második sor kivételével lezá- r„sra kerül (gyermeksírok). \ megjelölt határidőig meg nem váltott sírhelyeket a lemetőfenn- nálja U3Ü011 temetésekre felhasz­ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom