Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

1986. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Év végi avatásra / Jó ütemben halad Nagykovácsiban az általános művelődési központ területén lévő általános iskola tornatermének épí­tése. A csaknem tizennégymillió forintos beruházás döntő részben helyi tanácsi pénz felhasználásával és igen jelentős községi társadalmi 'munkával készül. A tervek szerint még a tál beállta előtt birtokba vehetik a diákok az új tornatermei (Erdősi Ágnes felvétele) Ma kiderül: lesz-e átadás Albertirsán? Építgetek, építtetők és az ABC Fővárosi színvonalat * 8 „Nagyon időszerű lenne, ha már megnyitnák az ABC-t, az a kis tejbclt nem tudja ellátni a környéket. Vagy két esztendeje, dermesztő hidegben megcsinálták az alapokat, aztán ott/állt hónapokig az egész. Az idén először úgy híriett, hogy áprilisban nyitnak, majd má­jusról hallottam, most meg augusztus 20-át emlegetik. Hát, nem tudom, hogy igaz lesz-e .. sáriik a létesítmény műszaki átadását és átvételét. Ám hasznos az előzményekről is néhány szót ejteni, mert az építkezés a magyar építőipar­ra oly jellemzően magán vi­seli a 1mulasztások és ha­nyagságok egész sorának nyo­mát. Július 30-án — tehát az elmúlt hét csütörtökén — 9 órára hívták össze az érintet­teket; érdemes felidézni az akkor történteket, amolyan tanulságképpen, — Égy hét alatt nem lehet helyrehozni azt a sok hibát, amit az elmúlt hónapokban az építők halmoztak fel — jegyezte meg a műszaki át­adásra összegyűltek közül va­laki. Pásztor János üzletveze­tő szintén az elégedetlen em­berek közé tartozott, hiszen rokonszenves terveit csak a nyitás után tudja megvalósí­tani. Legalább háromezer ember gondolatát, óhaját -fogalmaz­ta meg az' albertirsai vasút­állomás közelében é'ő közép­korú asszony. Azokét főként, akik reggel buszra, vonatra szállnak, majd munkájuk vé­geztével ismét hazatérnek, ci­pelve magukkal a háztartásba valót. Mert errefelé nagyobb bolt .nincs, csak a nagyköz­ség központjában. Ezért is gondolta úgy a Dél-Pest Me­gyei Áfész, hogy itt igazán ideális, a lakosságot jól szol­gáló helyre építhetné új, 410 négyzetméter alapterületű ABC-jét. A helyi tanács lett a beruházó, s vállalta a szö­vetkezet pénzének pótlását. Társadalmi munkában bon­tották le a vályogból készült szatócsboltot, rendezték az erdős-gazos terepet. Azután jöttek a kivitele­zők, a pénz viszont elfogyott, ígért ugyan támogatást a Pest Megyei Tanács, de csak kát év múlva nyílik rá le­hetőség. Végül a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megye: Szövetsége segített, meg a bankhitel. Ennyit rövi.den < a 8 és fél millióba kerülő ABC eddigi történetéről. S hogy lesz-e augusztusban nyitás? Ez ma mindenképpen kide­rül, hiszen az egy héttel ez­előttihez hasonlóan megkí­Tál az iskola falain Mii tanulnak az szb-titkárok? Altkor még nem zárult le teljesen a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa iskolá­jának oktatási évada, amikor az SZMT elnöksége megvitat­ta a most már véget ért tan­év tapasztalatait. Elismerte az iskola eredményeit, s jóvá­hagyta a következő évadra vonatkozó elképzeléseit. Ve­ress Andrást, az SZMT Ok­tatási Központjának igazgató­ját kérdeztük most. © Milyen tanévet zártak idén, a magyar szakszerveze­tek XXV. kongresszusának esztendejében? — Rendkívülit, több szem­pontból iV Először azért, mert ősszel már a bizalmi- és alap- szervezeti választások után az újonnan tisztségbe került, s többnyire a mozgalmi mun­kában tapasztalatlan ernbefé- ket kellett felkészítenünk ar­ra, hogy hatásosan politizálja­nak a dolgozók körében, mél­tó partnerei legyenek a gaz­dasági vezetésnek. A bizal­' miaknak egynegyedét, a fő­bizalmiaknak, szb-tagoknak, titkároknak 20 százalékát elő­ször választották meg. A bi­zalmiak felkészítése alap- szeryezeti feladat, de a töb­bi tisztségviselőé a miénk, az SZMT-iskcláé. Ez azt jelen­ti. hogy a most zárult tanév­ben; a 101 tanfolyamunkon 4237 hallgatónk volt, míg tavaly a 65 kurzuson 2552-en vettek részt. A propagandis­ták oktatása 1010 embert érintett, annyit, mint ta­valy. ® Említette: más okból is rendkívüli volt ez a tanév. Még miért? — Például, mert most tér­tünk át a szakszervezeti ok­tatás új -rendszerére. Ennek lényege, hogy nem az SZMT iskolázza be, küldi tanulni a tisztségviselőket, hanem az t ágazati szakszervezetek. Most első ízben szerződésekben ha­tároztuk mag, mit és hogyan oktassunk, s kiknek. így nem­csak a hallgatók létszáma, de a felkészítés tartalma és for­mája is pontosabban tervez­hető. Az év vége után nyu­godt lelkiiamerettel mondha­tom: minden szerződő fél eleget tett a vállalásának. © Ezen mit ért? Mi válto­zott a korábbiakhoz képest? — Elsősorban az ágazati szakszervezetek ügye leit, hogy mennyire képzettek tiszt­ségviselőik. Nemcsak több a hallgató, hanem javult a be­iskolázási fegyelem is: ko­rábban a tanulni jelentkező 20—25 ember közül 3—5 nem jelent meg a kurzuson, most látványos az eredmény, 98 százalékos volt a részvétel. Ami az iskolát illeti: minden ágazati szakszervezeti kérést figyelembe vettünk a tan­anyag meghatározásánál. Igv az elméleti előadás kevesebb volt, túlsúlyba került a gya­korlati felkészítés. Érthető ez, hiszen a mozgalomnak vitára kész, problémaérzékeny, pár­beszédre képes káderekre van szüksége. Ezt szolgálták a foglalkozások, melyeken a hallgatók eljátszották, miként kell feloldani egy munkahe­lyi konfliktust, hogyan kell részt venni a döntéshozatal­ban, az szb-ülésen, a kol­lektív szerződés vitájában vagy például a gazdasági ve­zetők véleményezésében. S ide kívánkozik: minden ko­rábbinál több külső előadót hívtunk. Bevett szokássá vált, hogy egy-egy ágazati szak- szervezet kongresszusáról a főtitkárok, titkárok, osztály- vezetők, a megyei küldöttérte­kezletekről a megyei titká­rok számoltak be — mint a téma legavatottabb ismerői. • A halhatok száma 1 csak­nem a kétszeresére nőtt. Ho­gyan egyeztethető ez össze a munkaidőalap védelmével? — Nehezen. Hosszú éveken át gondunk volt, hogy nem azok, s nem annyian jöttek el a kurzusokra, mint akik­nek s ahánynak jönnie kel­lett volna. A munkahelyen .szóvá tették, hogy a tanfo­lyam elvonja az embereket a termeléstől, a hallgatók pedig azt említették: anyagi veszte­ség éri őket. A SZOT 1983 novemberében hozott hatá­rozatot a munkaidő kímélé­sére, s ennek nyomán már korábban is rövidítettük a nappali tanfolyamok időtarta­mát, átlagosan két hétről egy hétre. Bevezettük a nap­pali és a levelező oktatás kombinációját, s a kurzusokat decentralizáltuk, munkahelyi keretek között szerveztük jó­részt.-. Az SZMT iskolájára mér ebben a tanévben is csak a kiemelt feladatot el­látó szb-titkárökat, propa­gandistákat, kulturális, agitá- ciős és közgazdasági felelősö­ket. társadalombiztosítási ta­nácséi nököícet hívtuk. így az 5247 hallgató közül az isko­lában csak 1706-an tanultak. Sajnos, még így is tény ma­radt, hogy jó néhányan nem színesen töltötték itt az időt, s jó néhány hallgatót nem könnyen engedtek el a mun­kahelyéről. Ezért ősztől beve­zetjük az irányított egyéni tanulási formát, elsőként 227 emberrel. Ök teljes oktató- csomagot kapnak, otthon, tervszerűen készülnek fel a tananyagból, a közelben el­érhető, általuk kijelölt kon­zulenst kereshetik meg kér­déseikkel, s a tudásukról tesztlapokon, majd záróbe­szélgetésen adnak számot. El­sősorban az ÉDOSZ, a közal­kalmazottak, a Csepel Autó­gyár, a textiles és a vegyipa­ri üzemek fogadták örömmel a kezdeményezést. © Ila már a jövőt említette, mik a terveik? — Talán furcsának tűnik az iméntiéle után, de úgaz, hogy az alapszsrvezetek ká­derképzési elképzelései alap­ján az ideinél is több hall­gatót, 1600 propagandistát és a 122 tanfolyamra 4785 érdek­lődőt várunk. Ez arra mu­tat: a szakszervezetek kong­resszusa után megnövekedett az alapszervezetek önállósá­ga, a tisztségviselők felelős-' sége, s az igény a minőségibb mozgalmi tevékenységre. Ezt pedig felismerték a munka­helyeken. De ezután is emel­kedni fog a levelező, az esti, tehát a nem iskolai jellegű oktatás aránya. Számításunk szerint az ideinél ezerrel több összesen 3150 hallgatót készí­tünk majd fel a munkahelyén, túl az iskola falain. V. G. P. — Legalább fővárosi szín­vonalat akarok — jegyezte meg. — Lesz mindig kurrens áru. A Duna-lánchoz tarto­zunk majd. Este 7-ig árusí­tunk, szombaton 2-ig és ló­én látjuk el a tennivalókat. Nagyon, szép bolt ez, a hűtő- rendszere a legkorszerűbb, ami Magyarországon létezik. Miklós József, az áfész áruforgalmi osztályának ve­zetője gondterhelten figyelte az udvaron folyó betonozást. — Ha minden rendben lenne, augusztus 10. körül nyithatnánk. De sajnos még nincs negatív vízminta és nem végezték el a füstnyo­máspróbát. A központi fűtést sem szerelték teljesen össze, és itt van ez az útburkolat is — teszi hozzá. Hamarosan furcsa kép ke­rekedett az építkezés törté­netéről. Balatoni Pál, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat szerelőipari leány- vállalatának építésvezetője — éz a cég végezte a szakipari munkákat — például elmond­ta, hogy a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat, amely al­vállalkozóként kapcsolódott be a kivitelezésbe, az utolsó pillanatban szinte cserben­hagyta a PÁÉV-et. De az el­múlt csütörtöki átadási ■ kísér­let alkalmával gondok me­rültek fel a Dabasi Építőipari Költségvetési Üzem tevékeny­ségével kapcsolatban is, hi­szen — mint azt Tóth Ferenc• a Mészöv Pest Megyei Be­ruházó Gazdasági Munkakö­zösségének képviselője bírá­latként megállapította — nem. fejezték be a mellék- épületek; a göngyölegraktár, az éjszakai árufogadó és az üvegvisszaváltó utómunkála­tait, vagyis az acélszerkezetek beépítését, a tetőfedést és a bádogozást. Balázs Ferenc, a dabasiak építésvezetője ugyan arra hivatkozott, hogy ez nem is szerepel a megállapodás­ban, ám hamar kiderült: té­vedett. Ezért is tűnt furcsá­nak. amikor kijelentette: „Nehogy azt higgyétek, hogy lefedem nektek ingyen, külön­ben is, valakik eldobálták az alsó tartólemezeket.’’ A büfében hűsöltek A dolog szépséghibája, hogy a dabasiak tavaly áprilisban levonultak az építkezésről, így ma ember legyen a talpán, aki kideríti, hová lettek a fontos építési anyagok. — Minket már nem érde­kel, ezt még megcsináljuk, s aztán elfelejtjük Albertirsát — legyintett indulatosan Ba­lázs Ferenc. A? Hét nappal ezelőtt tehát a sok hiányosság miatt — tel­jesen érthetően — az illetéke­sek nem vették át az épü­letet. Az átadás' tehát csú­szik, azaz ma majd kiderül, hogy sikerül-e megnyitni az új ABC-t néhány napon be­lül. Érdemes azonban idézni André Jánosnak, a leányvál­lalat új igazgatójának sza­vait: — Maga nem tudja, mi volt itt még áprilisban, csu­pán egy csontváz — mondja. — Smki nem csinált sem­mit, csak a vállát vonogatta. A négy itt dolgozó ember közül legalább egy odaát, a szemközti büfében frissítette magát napközben. Amikor át­vettem az igazgatói széket, Balatoni Pálnak teljhatalmat adtam. Most 18 munkásunk dolgozik megállás nélkül, iszonyú erőfeszítéssel. Nem jött össze Ha nem ez történt volna, most meglepődhetnénk, hiszen sajnos a szervezetlenség és az ezt követő mindent eltakaró végső kapkodás jellemzi ma a magyar építőipart. A mun­kafegyelemről nem érdemes sokat beszélni, mindenki tud­ja, hogy az a legtöbbször csapnivaló. De azt már érde­mes megemlíteni, hogy nem­csak az idővel bántak tékoz­lóan ezen az építkezésen, ha­nem a forintokkal is. Mert vajon a nagyobb figyelemmel elkerülhető hibák javítását, s a kézen-közön eltűnő anyagok értékét ki fizeti meg? Ma tehát ismét megkísér­lik a kivitelezők, hogy átad­ják az új ABC-t. A szak- nyelv ezt úgy nevezi: készre- jelentés. Hogy sikerül-e, ar­ról holnapi lapunkban beszá­molunk. Tóth Andrea Bank alakult Konsnnvest Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank néven újabb szakosított pénzintézet kezd­te meg működését a hazai bankrendszerben. Az új be­téti társulás szerdán tartotta alakuló ülését. A kisbank a fogyasztási szövetkezetek széles körű ösz- szeíogásával jött létre. Az új pénzintézetet 358 szövetkezet — 258 áfész, 35 lakás-, 20 takarékszövetkezet és több szövetkezeti vállalat — ala­pította. A pénzintézet alap­tőkéje 405 millió forint. .Az új pénzintézet létreho­zásává! a szövetkezet is ki­alakíthatja a tőkeáramlás ha­tékonyabb formáit. A szövet­kezetek eddig is létrehoztak közös alapokat, ezek azonban nem bizonyultak eléggé haté­konyaknak. Érdekeltség híján nem szívesen helyezték el pénzüket a szövetkezetek a közös .alapokba. Az új bank létrehozásától azt várják, hqgy segítségével meggyorsul a szö­vetkezetek közötti tőkeátcso­portosítás, nő a gazdálkodók költségérzékenysége, és több pénz jut a jövedelmezőnek ígérkező beruházásokra. A bank tevékenységi köre igen széles, a népgazdaság vaja- mennyi ágazatában bekapcso­lódhat a jövedelmező fej­lesztések finanszírozásába, részt vehet saját kockáz:attal járó vállalkozásokban, finan­szírozhat kölcsönbérleti ügy­leteket, bekapcsolódhat az ér­tékpapírok forgalmazásába is. Az új szakosított pénzinté­zet nyitott szervezet, arra szá­mítanak, hogy a szövetkeze­tek mellett később iparválla­latok is tagjai lesznek. A pénz nem fontos, csak az elv Egy fantoinváilallcoiás Megfeneklett az ígéretes ügylet Sokféle kisvállalkozásról ol­vasni, hallani manapság. Ilyen-olyan szolgáltatások, lel­ki szerviz, szószerviz, társke­resés, au tóköz vetítés és Így tovább. De a különösek kö­zött is extrának számít az a kisszövetkezet, amely van is, meg nincs is. Ügy hívják, Eio- globál és Dunaharaszti a szék­helye. Egyre duzzadó levele­zése az elnöki irodául is szol­gáló lakásában azt illusztrál­ja, hogy a vállalkozásoknak esetenként ugyancsak rögösek az útjai. Az elnök szabadalma A műszaki fejlesztésre és kivitelezésre szövetkezett tár­saság 1984 decemberében' fo­gadta el a működését megha­tározó alapszabályt. A köz­gyűlés után a dokumentumot jóváhagyta a szigetszentmik- lósi tanács is; megszületett tehát az engedély, elkészült a cégbélyegző, volt egyszámla is. Minden pecsét a helyén, azt hinné az ember, ezek után elindul a gépezet. Nem ez tör­tént a Bioglobál esetében. A tagoknak ma sem a kisvállal­kozás adja a kenyeret, pedig elnökük, Lévay Miklós, a megszállottak konokságával járja a hivatalokat, miniszté­riumokat, hogy végre életre kelthesse a szövetkezetei. Kezdetben az alaptőke hiány­zott, mára már akadtak mecé­nások, most viszont arra vár­nak, hogy önálló export­import joghoz jussanak. Ám a döntés egyre késik. Mire is vállalkozna a Bio­globál, az egy híján húszta­gú csapat? Nos, egy szaba­dalom — az elnök szellemi termékének — hasznosításá­ra. Mégpedig oly módon, hogy az induló tőkét az ő részük­ről éppen az adott eljárás képviselné, nem pedig pénz. Ennek azonban a jelek sze­rint nincs meg a kitaposott útja, a huzavona legalábbis erre enged következtetni. Ha már fél éve... Holott az ötlet nem cse­kély jelentőségű. Lényege” a növények öntözésének a ha­gyományosnál racionálisabb módja. Az általánosan elter­jedt felszíni öntözáspek ugyanis roppant nagyok a veszteségei. Amit elkerülni csak úgy lehet, ha a vizet, il­letve a tápoldatot közvetlenül a növény gyökeréhez — és csak oda — juttatjuk. Ezt a célt szolgálja Lévay Miklós találmánya, a rétegelt csator­nás öntözés, amely energia- takarékosán képes megtöbb­szörözni a terméshozamot. Nem szorul bizonyításra, hogy sivatagos tájakon milyen ál­dásos lehet a módszer, de ér­deklődés mutatkozik iránta Európa több országában is. Az úgynevezett kapilláris csövek­kel történő öntözés nem isme­retlen; Amerikában is kita­lálták — ott rossz autógumik­ból állítják elő a kelendő be­rendezést. Érthető, hogy kap­nak rajta az afrikaiak, az ara-< bök. Mert célszerű, mert ke­vesebb vízzel és vegyszerrel ér el jó eredményt. Ezt ígéri a hazai alkotás is, azzal a szépséghibával, hogy a speciá­lis, porózus falú műanyagot, amellyel a kapilláris hatás el­érhető — a látszólag vízzáró anyag nyomásra egyenletesen szivárogtatja a nedvességet — ez idő szerint csak tőkés importból lehet beszerezni. A dologban van fantázia és üzlet is — így ítélte meg egy svájci cég, amely már ezelőtt két évvel felajánlotta: ad alapanyagot, plusz 40 ezer dollár kamatmentes hitelt a csőgyártó gép létrehozására, és vevő a késztermékre. Az ígéretes ügylet azonban meg­feneklett az export-import jog hiányában. Az OKISZ, amely­nek a javaslata a szóban for­gó jog megszerzéséhez szük­séges, azt válaszolta kérésük­re. a megalapozottsághoz, leg­alább féléves működést kell felmutatniuk. Csakhogy pénz és gyártóberendezés nélkül nem indulhatott meg a ter­metéé. Negyven módon Az idő telik, a Bioglobál vár, a boltok pedig máshol köttetnek. Jóllehet Lévay Miklós szabadalmazott eljá­rása — amely egy a találmá­nyai sorában — nem csupán a termőföldeken kamatoztat­ható. A réteges szerkezetű műanyag felhasználásának még negyvenféle módját dol­gozta ki. A feltaláló az ötle­teit, a kisszövetkezet a szolgá­latait, minden valószínűség szerint exportképes gyártmá­nyát kínálja — egyelőre ered­ménytelenül. Szigetid Teréz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom