Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
H rí A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 6.. SZERDA Még mindig kézi kapcsolással Aszód felújított telefonja A híradástechnika egyik legpompásabb találmánya bizonyára a távbeszélő-készülék feltalálása volt. Hasznossága miatt vitathatatlanul életünk egyik szerves részévé vált. Talán éppen ezért dicsérjük és szidjuk is egyaránt. Ámbár, akinek gyakrabban keli telefonálnia, bizonyára a kijelentés utóbbi részét választja. Oka legtöbbször az infor- mációözön miatti zsúfoltságban keresendő, de nem hanyagolható el a nem megfelelő technikai színvonal sem Egyszóval: aki telefonálni szeretne, annak legyen türelme kivárni azt, amíg a hívott fél előbb vagy utóbb jelentkezik. Az említett bosszúság érződött Molnár Józsefnén is, amikor férjének kiszólt az aszódi posta előtt lévő telefonfülkéből: — Már öt perce hívom Hatvant, de még mindig nem jelentkezett a kért szám. Ez felháborító! Kifaka- dása elgondolkodtatott, éppen ezért kerestük meg az irodájában Hanák Istvánt, az aszódi posta hivatalvezetőjét, hogy a nagyközség távbeszélő-ellátottságáról és a telefonszolgáltatások színvonaláról beszélgessünk. Bárki, bármikor A hivatalvezető kíváncsi kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a nagyközség telefonkészülék-tulajdonosai javára az elmúlt esztendőben kedvező változás történt. Az is igaz, ezt a változtatást a posta kényszerűségből végezte, mert az Aszód—Vác vasútvonal villamosításával párhuzamosan ki kellett cserélni a légvezetékeket földkábelre. A több millió forintba került átalakítás révén a két társközség, Iklad és Domony telefonelőfizetői is az aszódi telefonközponthoz kapcsolódtak. Ezzel megszűnt az az áldatlan helyzet, amely a bekötés előtt létezett. A helyi kis postahivatalok bezárása után nem beszélgethettek senkivel sem az előfizetők, míg az újra ki nem nyitott. Most a nagyközség területén bárki, bármikor telefonálhat, mert a telefonközpont éjjel-nappal folyamatosan hívható. Kedvezőbben alakult a telefonok alapdíjának az összege is. Ötven forintról, harmincra csökkent, de a nagyközség területén egységesen két forintot kell fizetni a helyi beszélgetésekért. A felújított telefonközpontot nyolc hónapja adták át. Alapvető rekonstrukcióról mégsem lehet szó. mert változatlan maradt a kézi kapcsolás. Duplájára nőtt viszont a központhoz kapcsolható készülékek száma, amelyek így négyszáznyolcvan telefont jelentenek. Bizalmi elvárások Az átalakítással egy időben kicserélték az említett községek segélykérő telefonjait is. Valamennyi készülék zöld színű telefonfülkében kapott helyet. Kihangsúlyozta azonban, hogy néhány kivételtől eltekintve ezek csak a helyi távbeszélő-forgalom lebonyolítására alkalmasak. A kétforintos érmével működő készülékeket kezdetben ugyan helytelenül használták, de rongálódás emiatt nem történt. A hivatalvezető arra is kitért, hogy a helyi távbeszélő- készülékeket és a segélyhívó telefonokat kivételesen fel lehet használni táviratok és távolsági beszélgetések lebonyolítására is. Természetesen mindkét esetben megszorítások vannak. Ezeket a szolgáltatásokat csak tizenhat órától nyole óráig lehe-t igénybe venni. A táviratokban csak magánközlemények lehetnek, de azok is csak tizenöt szóig. A távolsági beszélgetéseket névre szólóan kell jegyeztetni, és nem lehetnek hat percnél hosszabbak. Mindkét esetben bizalmi elvárások vannak, mert a felmerülő összegeket csak utólag kéri számon a posta. Becsületére legyen mondva a nagyközségbelieknek, ezzel még nem élt visz- sza senki sem. Az egyéni előfizetőkön kívül a posta előtt áll az a piros készülék, amelyen be lehet kapcsolódni az országos távhívó rendszerbe. Ezen a készüléken helyi beszélgetés nem folytatható, csakis távhívás. Az eddigi tapasztalatok szerint a készüléket használók általában nem tartják be a szöveges és képes használati utasításokat, emiatt hibásak, pontatlanok a kapcsolások. Mások türelmetlenül tárcsáznak, és nem várják meg az egyes távhívási jeleket. Mindezek ellenére, akik egy szer már használták ezt a készüléket, szívesen használják újra, mert sokkal gyorsabban kapják meg a hívott felet, mint azt a kézi kapcsolású központ tenné. Az emlí tett előnnyel szemben van viszont egy hátránya is: ha foglaltat jelez a készülék, nem tartja számon, és nem hívja újra meg újra, mígnem lehetségessé válik a kapcsolás. Mint másutt A tájékoztatás végén rendelkezésünkre bocsátotta a hivatalvezető az elmúlt hónap statisztikai adatát, miszerint a távhívások 89,6 százalékában sikerült negy&en percen belül kapcsolatot teremteni a hívott felekkel, a kézi kapcsolású központnak. Ök ezzel a minőségi mutatóval elégedettek, mert az országos szint is hasonló. Kovács I. Csaba Permeteznek, fényképeznek Növényvédő sárkányok Megkezdődött a motoros sárkányrepülők sorozatgyártása a Hódgép vállalatnál. A múlt év végén elkészült mintapéldányt eddig az országban hét helyen, Jugoszláviában pedig két helyen mutatták be a számításba jöhető megrendelőknek. A javaslatok, a tapasztalatok, a felmerült igények alapján a sárkányok három típusát alakították ki. Az egyik a kezdeti, mintegy alaptípusnak tekinthető, sport- és oktatási célokat szolgáló változat, a második típusnál *a gépre különféle kiegészítő műszerek, készülékek kerülnek, amelyek megkönnyítik a légi fotózást, videofelvételek, készítését, határszemléket, geológiai kutatásokat. * A harmadik típust mező- gazdasági célokra tették alkalmassá: kétféle permetezőszórószerkezettel látták el. A sárkányrepülő üzemköltsége egyhatoda a hagyományos növényvédő repülőkének, alkalmazási területük azonban más: nem a sok ezer hektáros táblák permetezésére valók — ezt könnyebb is, gyorsabb is repülővel, helikopterrel elvégezni —, hanem a helyenként foltokban mutatkozó gomba- és rovarfertőzések fölszámolására, kisebb ültetvények növényvédelmére. Az első harminc sárkányrepülő a harmadik negyedévben készül el, az eddigi érdeklődés alapján évente kétszázat terveznek gyártani hazai és külföldi értékesítésre. Az abszolút energiamegtakarítás Szerves része a gazdálkodásnak Folytatni kell az energia- gazdálkodást ésszerűsítő prog ramot — mondja ki a Vlí ötéves tervtörvény. A lényegi eltérés az előző esztendők kormányprogramjától az, hogy míg korábban az olaj más energiahordozókkal való helyettesítésére is volt lehetőség, mára az abszolút megtakarítás került előtérbe. Most is, mint az elmúlt években, pályázattal lehet elnyerni a különböző kedvezményeket — hitelt, állami támogatást, egyéb preferenciákat —, ám ma már csak abszolút megtakarításokat hozó megoldásokra. Az ország érdeke ugyanis mindenképpen az, hogy a — villamos energia mellett — a klasszikus tüzelőanyagokból — szénből, olajból, földgázból — takarítsunk meg minél többet. Fűtés biomasszával A program ezért helyez nagy súlyt az energiatakarékos technológiák elterjesztésére. Hiszen például a fűtés az összes felhasznált energiának mintegy harmadát emészti fel, ugyanakkor a fűtési technológiák rendkívül elmaradottak. Részben már létesítésük idején korszerűtlenek voltak sok helyütt, részben az évek, évtizedek során elavultak. Ehhez járul még, hogy a jelen lehetőségeit is csak kevés helyen használják ki. általában korszerűtlen a fűtés módja is. De nem csak a fűtésé ... A fajlagos felhasználás mérséklése — vagyis az egy-egy termékfajta előállításához szükséges energiamennyiség csökkentése — szintén a klasz- szikus energiahordozók megtakarításához vezethet. Ezeket ahol gazdaságos mód van rá — úgynevezett megújuló energiaforrásokkal érdemes helyettesíteni. Ilyen a bin- massza — különféle, főként mezőgazdasági melléktermé* kék és hulladékok, brikett, apríték stb. formájában —; a föld mélyéből felszínre hozható termálvizek geotermikus energiája, a szél- és a napenergia. A megújuló energiaforrásokban világszerte nagy fantáziát látnak, arányuk azonban az ezredforduló tájékán sem lesz több a teljes felhasználás 3—5 százalékánál. Nálunk a tervidőszak végére, azaz 1990-re — zömében az akkor már évi egymillió tonnányi biomassza-felhasználásnak köszönhetően — a megújuló energiaforrások mintegy 200 ezer tonna kőolajjal egyenértékű hagyományos energia- hordozó megtakarítását teszik lehetővé évente. Kisebb fogyasztás A tüzelőanyag-megtakarítás állami programjának legfontosabb tétele, hogy az ország többletenergia-igényét a fokozatosan bővülő paksi atomerőmű fedezi. Ahhoz tehát, hogy jelentős energiát takarítsunk meg, ezzel az energiafajtával — a villamos energiával — is fokozottan kell takarékoskodnunk. A villamos energia zömét a tervidőszak végéig a hagyományos erőművek adják, s az átlagosan 33 százalékos erőművi hatásfok és a hálózati veszteségek miatt az elégetett tüzelőanyagnak csupán alig harmada hasznosul. Ami azt jelenti, hogy a villamos energiával való pazarlás — hőértékben számolva — háromszoros veszteséget jelent. A villamos energiával ma már könnyebb takarékoskodni. Számos háztartási berendezés van, amely eleve energiatakarékos konstrukció, tömeges elterjedésük éppen ebben a tervidőszakban várható. Sokat tehetnének e téren a különböző üzemek, hq például a világítást technológiának tekintenék. Ha ezt is megfelelően tervezik, lesz elég fényerő, s nem kevés energia válik megtakaríthatóvá. Hiszen például a könnyűipari, gépipari üzemek teljes energiafelhasználásának 15—20 százaléka világítási energia, abból is a legdrágább, mert zömét fogyasztási „csúcsidőben” igénylik. Ha egyelőre kevés is a követhető példa, már vannak jó megoldások A Csepel Autógyár 20 ezer négyzetméteres csarnokában például nátriumgőzös világítást alakítottak ki, ezzel — egyetlen üzem egyetlen csarnokában! — 300 ezer wattal csökkentve a szükséges teljesítményt, úgy, hogy eközben a munkahelyek megvilágítása is javult. Sok a lehetőség ■ Mindemellett a gyártási, előállítási technológiák korszerűr sítése energetikai haszonnal is jár, hiszen a modernebb gépek, berendezések, eljárások általában kevesebb energiával is beérik. S nemcsak az iparban vannak ilyen lehetőségek, hanem a szállítás, a közlekedés terén is. Sőt a mezőgazdaságban, ahol például a gabona- és terményszárítás technológiájának fejlesztése ígéretes e szempontból — mór vannak figyelemre méltó eredmények. Van, ahol a szárítási tartósítással váltják ki, van, ahol csökkentik a szárítás fajlagos energiaigényét, másutt mind több biomasszát tüzelnek. E módszerek elterjedésétől is sokat várnak a szakemberek. Az elmúlt tervidőszakban, sőt, az azt megelőző években elkezdődött energiagazdálkodási program tehát nem volt kampány. A mostani pedig szerves folytatása ennek. S aligha fejeződik be 1990-ben, hiszen az energiával való jó sáfárkodás egyre inkább szerves része kell legyen a tágabb értelemben vett gazdálkodásnak. Tr. P. Itt az idény - zárunk! Érthetetlen feliratok Nyár van. Ezt a mindenki által ugyancsak észlelt megállapítást 30 fok árnyékban írom le. És morgolódom. Jó lenne enni egy jó adag fagylaltot. Sajnos nem lehet, mert a cukrászda zárva van. Szabadságon vannak cukrászék. Szó se róla, a szabadság mindenkit megillet. No de nyáron egy fagylaltkészítőt? Ismerőseim — még a nyár elején — kinn jártak hétvégi házukban. És mert igazi pihenésre vágytak és a nyaralótelepen az étterem kiválóan főz, az árai nem elérhetetlenek, csak egy kis hideg ételt hoztak magukkal: nem fognak főzéssel bajlódni... Az idény jellegű étterem zárva volt, A fogorvosi várószoba olyan, mint valamikor a falusi Jío- vácsműhely volt. Sokan megfordulnak benne, s itt lehet meghányni, -vetni a dolgokat, mert beszélgetés közben gyorsabban telik az idő, látszólag szűnik a fájdalom is. Szörnyű fogfájás kínzott, és bármenynyire szerettem volna,' nem halaszthattam tovább a döntést, vas segít a lyukgs fogon! Ültem hát és vártam a soromra. Mellettem fiatalasszonyok — alig kerültek ki a bakfiskorból — beszélgettek. Nem törődtek a többiekkel, a szomszédokkal, mondták a magukét. — Nem élek vele tovább. Amikor udvarolt, minden este vitt valahová —' csivitelte a szőke. — Nekünk nem kellett a hétvégére várni. Mentünk hétközben is. Ügy forogtunk, mozogtunk a Csintoványi csárdában, a gödöllői Napsugárban, a túrái Galga gyöngyében, mintha otthon lennénk. Nekünk mindenütt előre köszöntek a pincérek. Esküvő után talán egy fél évig tartott a röpködés,. aztán a párocskám egyre többet javasolta: maradjunk otthon. Most vagyunk tíz hónapos házasok, s előállt a javaslatával : gyereket szeretnék. Tizenkilenc éves vagyok — képzelheted, mit éreztem —, amikor közölte, csak így egyszerűen: gyereket szeretnék! Hát mit akarna? Mossam a pelenkát, pólyázzam a pulyát? — Arcán akaratos ráncok ültek ki. Szomszédja Fogorvosi várószobában Arany, de nem a gyűrű helyeselt, s ő is panaszkodni kezdett. Nem akart lemaradni. Hallgattam a szavait. — Se éjjele, se nappala, csak építi a házat. Olasz csempe, francia tapéta. Tavaly nyáron autótúrát tettünk Nyugat-Európá- ban. A négy hétig tartó kiránduláson mindig keresett valamit. Zuhanyt a fürdőszobába, rézkilincset az ablakokra, kaputelefont a bejárati ajtóra. De egyetlen bárba el nem vitt, egy különleges filmet meg nem néztünk. Sóhajtottak. Belefáradtak a kimondott gondjaikba. A szőke kezére esett a pillantásom. A bal kezén három gyűrű, a jobbon kettő. Nyakában két aranylánc lógott. A barna valamivel szerényebb ékszereket viselt. Csak három gyűrűt számoltam a két kezén, s a nyakában is vékonyabb láncok lógtak. Igaz, a fülbevalói súlyosabbnak tűntek. A férjeikre gondoltam, aztán, amikor túlestem a fogtömésen, otthon bekapcsoltam a magnóm. Egy hete sincs még, hogy aranylakodalmukat, vagyis 50. házassági évfordulójukat ünneplő párt kerestem fel, hogy megtudjam és egyben megörökítsem, milyen is volt az indulásuk, milyen volt közös életük kezdete. A gyűjtés egy néprajzi dolgozat anyagának kisebb része csupán, s ebből csak egy rövid részt idézek. Any- nyit, amennyi a gyűrűkre vonatkozik, meg a házasság első hónapjaira. — Ahogyan mostan, úgy a mi időnkben is gyűrűt kellett cserélni a templomi esküvőn. Ez valami olyat jelenthet — emlékezik az ötven évvel ezelőtti menyasszony —, hogy örökre egybe vagyunk láncolva: Szegény emberem ígért gyűrűt, amikor a kendőlakást tartottuk, de nem jutott rá. Megbeszéltük, hogy szégyenben nem maradhatunk. Elkérte hát a bátyja feleségének a gyűrűjét, a másik gyűrűt meg szegény édesanyám szerezte valahol. így aztán a pap bácsi elvégezhette a szertartást. A szokás szerint. Összekötötte a kezünket, fel gyűrűzött bennünket és utunkra indított. Ötven éve járunk ezen az úton jóban, rosszban, viharban, napsütésben, háborúban és békében. — Egy hét múlva be kellett vonulni katonának — veszi át a szót a férj. — Az asszony nélkülem teremtett otthont anyám házánál az ablaktalan, fakilincses, sötét és dohos kamrából. Ide szülte meg az első két gyereket is. — Most már van gyűrűnk — nevet a felsége. — A negyvenedik házassági évfordulónkra vettük. Akkor már mind a három gyerekünknek saját, önálló otthona, háza volt. Mi is átalakítottuk a régi viskót, és úgy gondoltuk, megérdemelnénk a karikagyűrűt. De elhiheti, nem a gyűrű tartott össze bennünket. Kezdetben a közös nyomorúság láncolta egybe az életünket, aztán a gyerekek, a szaporodó gondok és a sűrűsödő örömök. Kikapcsoltam a magnetofont. Elgondolkoztam. A fogorvosi váróban hallottak kavarogtak bennem. Legszívesebben leültettem volna a két panaszkodó fiatalasszonyt, hogy hallgassák meg a vallomást. Vagy hallgassák meg szüleiket, nagyszüleiket De beszélnek-e a nagyszülők? — A gyerekek még tudják a nyomorúságunkat, de az unokáknak miért kellene erről tudni. Még szégyellnének bennünket — mondta az idős férfi. Búcsúzáskor arra kért férj és feleség, ki ne írjam a nevüket sehová, mert megszégyeníteném az egész famíliát. Kérésüket teljesítem, bár nem hiszem, hogy lenne okuk az együtt leélt ötven évből bármit szégyellni vagy megtagadni. Sorsuk, ötven esztendő mindennapjainak hosszú sora, lehelne élő történelem. Fcrcsik Mihály szabadságon- vannak. Ismétlem, a szabadság mindenkit megillet... no de idényben, amikor fél éven át kihajt az üdülőtelep! Folytassam? Itt is, ott is kiírva a nyitva tartási idő,és az ember zárva tartást talál. Ezek apró tűszúrások és nem rengetik meg a világot. Majd eszem fagylaltot máshol, majd elmegyek egy településsel odébb ebédelni vagy megfőzöm azt az ebédet, várok a cipőmmel, ruhámmal, pertlimmel (ki mit nem tud intézni), de azért morgolódom. Semmi kifogásom ellene és tisztában vagyok a magán- szektor, a szerződéses és a többi vállalkozás népgazdasági jelentőségével. (Ne keresse a kedves olvasó, melyik községről, településről, városról van szó — mindegyikről!) De jó volna tudni, kötelezi-e őket tanácsi bejelentés? És ha igen. végiggondolja-e a tanácsi illetékes, beleegyezését adja-e? Mert ha így- folytatódik — és a közérdekkel szemben az egyéni érdek érvényesül —, legközelebb a strandokon találkozunk a kiírással: Nyári szünet! A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A régi Gödöllő, kamarakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A kiállítások 10—18 óráig tekinthetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi A teknős és a sün. Szovjet mesesorozat. Csak 4 órakor! Egy maréknyi dollárért. Színes olasz western, 6 és 8 órakor! ISSN 0133-1057 (Gödöllői Hírlap)
