Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

PEST <m MEG I t t] 1986. AUGUSZTUS 6., SZERDA Jogi tanácsok f M Özvegyi haszonélvezet ® Adásvétel • b. i. budapesti olvasónk i hozzájárulása szükséges. A az ingatlan-adásvételi szerző- . f , . ,• desek alaki kellékeiről érdek- ! sz-rzoa-SD-n a leiek az adds vétellel kapcsolatos költségek viseléséről is megállapodhat­nak. A szerződés minden ol­dalát meg kell számozni, és a felek mellett két tanúval is alá keld íratni. lodik. Az ingatlan-adásvételi szer­ződés csak írásban érvényes. A szóban kötött megállapo­dásra érvényesen hivatkozni, arra jogot alapítani nem le­het. Mindenekelőtt tartalmaz­nia kell a szerződésnek a fe­lek nevét, címét, személyi adatait, az adásvétel tárgyát képező ingatlan címét, a tu­lajdoni lap számát, a helyraj­zi számot, az ingatlan jellem­ző adatait (háznál a nagysá­got, szobaszámot, komfortfo­kozatot stb.: teleknél a nagy­ságot, az esetleges felépítmé­nyeket, tartozékokat), a vé­telárat, a fizetés módját és időpontját. Tartalmaznia kell továbbá az ingatlannal kap­csolatos terheket, igényeket (pl. OTP-hitel, haszonélvezet, szolgalmi jog stb.) a mente­sülés módját, illetve az eladó kijelentését, miszerint az in­gatlan per-, igény- és teher­mentes. Célszerű, ha a felek már a szerződésben rögzítik a bir­tokba adás, illetve vevés módját, időpontját, a közter­hek viselését, hasznok szedé­sét, valamint kijelentik azt, hogy ingatlanelidegenítési, illetve -szerzési korlátozás alá nem esnek. Amennyiben a vevő ingatlanszerzési korláto­zás alá esik, a szerződésben ki kell kötni, hogy csak ab­ban az esetben lesz érvényes, ha a vevő az ingatlanszerzé­si 'korlátozás alól a felmen­tést megszerzi. Ugyanez a helyzet az OTP-kölcsön átvál­lalása esetén is, amikor a szer­ződés érvényességéhez az OTP O L. J. budaörsi olvasónk felesége elhunyt. Az asszony­nak előző házasságából van két gyermeke, akik olvasónk elmondása szerint mindenből ki akarják forgatni. Kérdése: mi a joga a házastársnak, s mi illeti meg a leszármazol? Törvényes öröklési rendünk szerint az elhunyt gyermekei (a leszármazók) az örökösök. Az örökhagyó házastársa vi­szont özvegyi jogon örökli az ingó és ingatlan vagyon ha­szonélvezetét. L. J. tehát jo­gosult az örökösök tulajdo­nában álló dolgok birtoklásá­ra. használatára és hasznai­nak szedésére. A haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonos a fenti jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha ezzel a ha­szonélvező nem kíván élni. A haszonélvezet az özvegyet élete végéig, illetve újabb házassága kötéséig illeti meg. A hosszan tartó haszonél­vezet alatt a tartós haszná­lati tárgyak (különösen a gépjárművek, műszaki cikkek, háztartási berendezések) el­használódnak, értékük jelen­tősen csökken. Ez a helyzet az örököst hozza hátrányos helyzetbe, mert. előfordulhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak jelentős értékcsökkenés­sel juthat majd örökségéhez. Jogszabályaink mindkét fél érdekeit figyelembe veszik, amikor lehetővé teszik a ha­szonélvezet megváltását. Ez­Hazatérők — letelepedők Hasznos tudnivalók A turistaszezon idején, {lá­gyon sok külföldön élő ha­zánkfia is hazalátogat’ A csa­láddal való találkozásé az év­ről évre tapasztalható fejlő­désünk sokukban me^rösiti a vágyat: jó lenne végleg haza­jönni. Érdeklődjétek meg. mit kell tenni — kapják a felada­tot a családtagok. Nekik szói jogi tanácsunk. Engedélyezés Hazatérőknek csajt azokat tekintjük, akik külföldön lak­nak, de magyar állampolgár­ságukat’ megtartották. A le­telepedők csak külföldi állam- polgársággal rendelkeznek. Mindkét esetben engedélyt kell kérni a hazatelepüléshez. Az előkészítő vízumot és az engedélyt a külföldi lakóhely szerint illetékes magyar kül­képviselettől kell kérni. A hazatérőnek, illetve a le­telepedőnek az engedély irán­ti kérelem benyújtásakor iga­zolnia kell, hogy lakhatási le­hetősége és megélhetése Ma­gyarországon biztosítva van. A lakhatási lehetőség bizonyí­tása történhet úgy, hogy az esetleg már meglevő ingatlan­ra vonatkozó telekkönyvi ira­tokat csatolja a kérelmező, vagy igazolja, hogy ingatlan- vásárlás céljára a megfelelő összeg Magyarországon rendel­kezésére áll. Az ingatlanvásárlásnál nem mindegy, hogy az ingatlant a tényleges hazatérés előtt, vagy a végleges hazatérés után kí­vánja megvásárolni valaki. A hazatérés előtt is ki lehet vá­lasztani az ingatlant, de meg­vásárlásához a devizaható­ság engedélye is kell. Ha a hazatért magyar ál­lampolgár már személyi iga­zolványa birtokában vásárol ingatlant, azt vidéken minden engedély vagy felmentés nél­kül teheti. A fővárosi ingat­lan megvásárlásához szüksé­ges a Fővárosi Tanács elnöké­nek az engedélye. Lényeges kiemelni: ingatlan- szerzés iránt lépést csak ak­kor tehet a hazatérő, ha ha­zatérési engedélyét megkapta. Befogadás Akinek a hazatérők vagy le­telepedőik közül nincs szándé­ka vagy pénze ingatlan vásár­lására, más módon is biztosít­hatja lakhatási lehe-őségét. Mégpedig úgy, hogy belföldi hozzátartozója vagy ismerőse tanúsítja, hogy befogadja őt, és ehhez megfelelő lakása van. A nyilatkozatot a befogadó la­kóhelye szerint illetékes ta­nács igazgatási osztályán, köz­ségekben a szakigazgatási szervnél kell megtenni, ahol azt írásba foglalják. A hazatérők vagy letelepe­dők előzetesen tisztázzák, hogy a nyugdíjat vagy járadékot, amelyre a jogosultságukat kül­földön megszerezték, átutal­ják-e. Az egyes országokban különféle rendelkezések sza­bályozzák az ott szerzett nyug­díj vagy szociális járadék kül­földre történő átutalását. Érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy terheli-e levonása külföldről befolyt nyugdíjat és egyéb járadékot. A válasz: nem. A jogosult az átutalt de­vizaösszeg forintellenértékét a napi árfolyamon, levonás nél­kül kapja kézhez. A munkaképes korú és ál­lapotú személyek természete­sen elhelyezkedési szándéku­kat kell hogy bejelentsék ha­za-, illetve letelepülési kérel­mükhöz Érdemes . felvenni a kapcsolatot az Állami Bizto­sítóval is az életjáradék-biz­tosítási szerződések megköté­sével kapcsolatos tudnivalók miatt. A külföldiek devizaszámlája arra való, hogy az átutalt ösz- szeget az átutaló nevén és ja­vára a számlán tartsák devi­zában, a végleges hazaköltö­zésig. Ha pedig ez valami ok­ból meghiúsul, a számla ősz- szegét a kamatokkal együtt visszautalják a tulajdonos ál­tal . megjelölt külföldi bank­számlára. ietegdlófás Az ingyenes betegellátás ál­lampolgári jog. A külföldi ál­lampolgár vagy hontalan sze­mély, aki hazánkban él, járu­lék fizetése ellenében megál­lapodást köthet az egészség- ügyi ellátás biztosítására. Az Országos Társadalombiztosítá­si Főigazgatósághoz (Buda­pest XIII., Váci út 73.) keli fordulni e célból. Dr. Kertész Éva zel a joggal mind az özvegy, mind az örökös élhet. A meg­váltásra kerülő örökségré­szekben a felek szabadon megegyezhetnek. Vita esetén azonban a Ptk. előírásai a mérvadók. Nem lehet az öz­vegy által lakott lakás, be­rendezési és felszerelési tár­gyak megváltását kérni. En­nek a szabályozásnak az a célja, hogy a túlélő házastárs ne kerüljön méltánytalan helyzetbe. Az özvegy tovább­ra is a megszokott környeze­tében maradhasson. A házastársat a megváltás­ra kerülő vagyonból — ter­mészetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke­ként a leszármazókkal együtt örökölne. A megváltás iránti kérel­met a hagyatéki eljárás so­rán, ha ilyen nem indult az öröklés megnyíltától számított egy éven belül kell előterjesz­teni az illetékes közjegyzőnél. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére ingye­nes jogi tanácsadást tar­tunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, minden csütörtökön 17—19 óra között, a beér­kezett levelekre pedig fo­lyamatosan válaszolunk. Legfelsőbb Bíróság Szavatossági határidők Egy újonnan épült ház lakói megdöbbenve állapították meg, hogy az épület szennyvízelvezető csatornái eldugulnak, s emiatt időnként a szennyvíz a lakások­ba folyik. Az építtető a kivitele­ző állami építőipari vállalatot fel­szólította: a hibát javítsa ki, de az nem volt erre hajlandó. Ezek után a kivitelező ellen per indult, amelyben az építtető kérte a bí­róságot, kötelezzék a vállalatot a hiba díjtalan kijavítására. Az első fokú bíróság szerint a keresetet elkésve nyújtották be, ezért elutasította azt. Fellebbezés­re a Legfelsőbb Bíróság más ál­láspontra helyezkedett. Az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az építőipari vállalatot kötelezte, hogy a hibát tizenöt napon belül javítsa ki. Mint az ítélet indoklásából ki­derül, a bírósági szakértő meg­állapította: a hibát a kivitelező rossz munkája okozta, de az az eredeti tervek alapján két nap alatt megszüntethető. Olyan rej­tett hibáról van szó, amit a ház műszaki átadásakor nem lehetett észrevenni. Márpedig a Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a jogosult az igényét menthető ok­ból nem tudja érvényesíteni — különösen, ha a hiba jellege miatt, meghatározott időn belül nem volt felismerhető —szava­tossági jogait az átadástól számí­tott egy éven belül, tartós hasz­nálatra rendelt dolognál három évig érvényesítheti. Ebben az esetben a kötelező szavatossági idő három évnél hosszabb, tehát az igény érvényesítésére ez a ha­táridő irányadó. Az építtető idő­ben kérte a kijavítást, ezért a keresetnek helyt kellett adni. Tíz nap rendeletéi Az Országgyűlés ügyrendjé­nek módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét olvashatjuk a Magyar Köz­löny 27-es számában. A felszámolási eljárásról szóló rendelkezéseket tartal­mazza a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 1986 évi 11. számti' törvényerejű rendelete és a végrehajtásról kiadott 26 1986. (VII. 16.) MT számú rendelet. A Miniszter- tanács szabályozta a felszá­molási eljárás alatt álló gaz­dálkodó szervezetek dolgozói­nak munkaviszonyával kap­csolatos egyes kérdéseket is. A felszámolás pénzügyi fede­zésére az 1043/1986. (VII. 16.) számú minisztertanácsi hatá­rozat felszámolási alapot léte­sített. A Minisztertanács 1045/ 1986. (VII. 15.) számú határo­zata pedig felszámolóként pénzintézeti központot jelöl ki. Az állami szanálásról szóló rendeletek végrehajtására lét­rehozott szervezet és bizottság működéséről, valamint a fel- számolási eljárás során fel­merült költségek meghatáro­zásáról a pénzügyminiszter rendelete ad eligazítást. Az Elnöki Tanács 1986. 12. sz. törvényerejű rendelete lehető­vé teszi; hogy a Miniszterta­nács rendelete felszámolás vagy átszervezés alatt álló munkáltató dolgozóinak te­kintetében kivételt tehessen. Az állami gondozásba vett kiskorúak családban való ne­velésére 1986. szeptember 1- től hivatalos nevelőszülői munkaviszony létesíthető a Minisztertanács 1046/1986. (VII. 16.) számú határozata alapján, A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 28. számá­ban találhatók. Már több mint 15 éve van lehetőség arra, hogy a jogsza­bályban meghatározott szer­vek anyagilag is segítsék dol­gozóikat abban, hogy lakás­hoz jussanak. Ez a segítség lehet pénzbeni és természet­beni támogatás (gép, fuvarozó- eszköz, bontott anyag). Ez utóbbi természetesen a mun­káltató adottságaitól függ. Nyilvánvaló, hogy például egy építőipari vállalat ezen a té­ren nagyobb lehetőségekkel rendelkezik, mint egy ruháza­ti bolt. A pénzbeni támogatás le­het: hosszú lejáratú kamat­mentes kölcsön, vissza nem té­rítendő támogatás, a tanács vagy pénzintézet felé költség térítése, törlesztő részletek egészben vagy részbeni megfi­zetése, a dolgozók elhelyezé­sére alkalmas lakóépületek, lakások építése, vagy ilyenek­hez való pénzbeni hozzájáru­lás. A fölsorolt támogatási for­mákra esetleg együttesen is számíthatnak a dolgozók. A munkáltatói támogatásra a vállalatoknál külön alapot ké­peznek, amelynek mértékét jogszabály nem mondja ki. Ez úgyis az e célra fordítható, reális mértékű kerettől függ. A támogatás során előnyben kell részesíteni a fiatal há­zaspárokat, a nagycsaládokat, a sorkatonai szolgálatot telje­sített dolgozókat a leszerelést követő két éven belül A jogszabály kötelezővé tet­te, hogy a támogatást nyújtók és az azt élvezők szerződést kössenek. És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amely so­kak számára érdekes. Mi tör­ténik akkor, ha a dolgozó a vállalt kötelezettségét nem teljesítette? Mert bizony ma­napság gyakran előfordul, hogy a jobb kereset reményé­ben vagy más okból a köte­lezettséget vállaló dolgozó e'- hagyja a vállalatot. Jó tud­ni, hogy ilyenkor a munkál­tató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét egy összegben követelheti, a vissza nem térítendő támogatásként. adott engedményt pedig visz- szakövetelheti. A visszaköve­telt összeg után pedig a Pol­gári Törvénykönyv szerint megengedett kamat (8 száza­lék) js követelhető. So,Iran érdeklődnek az iránt, hogy az új vállalat (szövetke­zet, stb.) átv,ál!a!ha,tja-e a tá­mogatást. Ennek nincs törvé­nyes akadálya. Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói köl­csönnel terhelt lakását a sza­bad forgalomban olyan sze­mélynek idegeníti el, aki ugyancsak a munkáltató szerv dolgozója, a már fennálló köl­csönt a vevő átvállalhatja. Ter­mészetesen, ha ehhez a mun­káltató hozzájárul. Ha a vevő más cégnél dolgozik, rend­szerint csak akkor vállalhatja át, ha az ő munkáltatója az eladó munkáltatójának a köl­csöntartozását megtéríti. Gyakori probléma, hogy a házassági vagyonközösség megszüntetése után az a há­zastárs marad a lakásban, aki nem dolgozója a munkáltatói támogatást nyújtó vállalatnak. Elvileg nincs akadálya annak, hogy átvállalja a támogatást. A megengedő jogszabály mel­lé ilyenkor a vállalat méltá­nyos eljárása is szükséges. Bűnöző párocska Lebuktak a Fóliásban Notórius bűnözőpár ügyét tárgyalja rövidesen a Rácke­vei Bíróság dr. Dobi Imre büntető tanácsa. Horváth József 40 éves szigetszentmiklósi alkalmi munkás már éveket töltött a rács mögött. A hiúit év őszén szabadult. Rövidesen megis­merkedett a hasonló korú Jerzsik Mária budapesti la­kossal, aki Kovács Tiborné- nak adta ki magát, és az is­meretlen körülmények között szerzett személyazonossági iga­zolvánnyal szélhámoskodott. Elhatározták, hogy lopásokból fogják megélhetésüket bizto­sítani, azonban már az első alkalommal lebkntak. A szi- getszentmiklósi Faház falato­zóban szórakozó Péter Sán­dor kijött az utcára egy is­merősét keresni, midőn Jer­zsik Mária megszólította, majd az esti sötétség leple alatt a férfi zakójából annak több ezer forintot tartalmazó pénztárcáját próbálta kiemel­ni. Páter azonban a áő szán­dékát észrevette és kezét le­fogta. A közé’ben álló Hor­váth barátnője segítségére sietett és a sértetett úsv meg­ütötte, hogy az a földre zu­hant. A zajra a vendéglőből kirohanó emberek a támadót elfogták. A nő azonban, a sö­tétség leple alatt a pénzzel elmenekült. de rövidesen rendőrkézre került ő is. Mindketten rablás vádiával — Jerzsik még közokirat-hamisí­tással is terhelve — kerülnek a bíróság elé. A. I. Mem kellel« megvédeni Tömegverekedés a kempingben A most következő két bírósági eset közös sajátos­sága, hogy a tettesek és a sértettek is italos állapotban voltak. Gondolkodásukat és cselekedeteiket is erősen befolyásolta az alkohol okozta mámor. Hadsereg úti eszpresszó. Ott szórakozott Kovács Sándor, aki egyébként már 11 alka­lommal volt büntetve és tár­sa, Ürmös Gyuláné. Az asz- szony ugyancsak több alka­lommal került már összeüt­közésbe a törvénnyel. A pá­rocska már előre kinézett magának egy férfit, akit lá­tásból ismertek. Megvárták, amíg erősen lerészegedik, és ekkor az asszony barátkozni kezdett vele. Szerelmet ígérve a lakására kísérték. Ott a férfinak egy pillanatra visz- szatért a józan esze, és nem akarta beengedni őket, de ek­kor már késő volt. A bűntársak bementek a lakásba, és amit találtak, összeszedték. Még arra is volt idejük, hogy az udvaron két tyúkot megfojtsanak va­csorára. Am a szomszéd ész­revette őket, amint kerékpá­ron távoztak, és feljelentést tett a rendőrségen. Így na­gyon rövid idő alatt lebuktak. A Ceglédi Bíróság bűnös­nek találta Kovács Sándort és Ürmös Gyulánét kifosztás bűntettében, amit mint társ- tettesek követtek el. Mindket­tőjüknél súlyosbító körül­ményként vették figyelembe, hogy különös és többszörösen visszaesők. Kovács Sándort 2 év és 2 hónap, fegyházban le­töltendő szabadságvesztésre ítélte, továbbá a közügyek gyakorlásától 4 évre eltiltotta. A bíróság Ürmös Gyulánét 1 év és 6 hónap börtönbünte­tésre ítélte, a közügvek gya­korlásától 2 évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit A munkáltató adja Támogatás lakáshoz Kutyát uszított Az első történet színhelye a szigetújfalui Duna-part, ahol forró hétvégeken mindig sokan kempingeznek. Többek között ott volt Fejes Csaba is. aki. bár még nem töltötte be a 30. életévét, már több mint 7 évet volt a fiatalko­rúak börtönében. Egyebek kö­zött erőszakos közösülés, rab­lás, garázdaság és súlyos testi sértés terhelte a számláját. Társai, akikkel együtt került a vádlottak padjára: Szabó Miklós, Földest László, Tamás Attila és Monus Sándor ak­koriban matrózként dolgoztak a Foiyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalatnál. Büntet­len előéletűek. Az említett napon két tár­saság, akik már valameny- nyien nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, va­lamin összevitatkozott egy­mással. Olyannyira, hogy egy lány kutyát is uszított vala­kire. Ám sérülés ekkor még nem történt. Az ügy akkor fordult komolyra, amikor egyikük szólt Fejes Csabának és a matrózoknak, hogy védie meg őket. Ezt követően már a férfiak ütötték, verték egy­mást, ahol érték. Odaérkezett egyiküknek a felesége is, aki kérlelte a későbbi vádlotta­kat, hogy hagyják abba a ve­rekedést. Fejes miközben tár­sai egymást öklözték, odalé­pett az asszonyhoz, és azt mondta neki, hogy amennyi­ben hajlandó vele közösüini, őt nem fogják bántani. Az asszony erre nem volt hajlan­dó. Ezután a díszes társaság őt is ütötte, verte, ahol érte. Férje ekkor felkapta a -sátor előtt leszúrt konyhakést, az­zal próbált védekezni, egyi­küknek a kezét is elvágta. Jött az éiieliőr A verekedésnek végül az vetett véget, hogy megjelent az idős éjjeliőr, aki azt is látta, hogy a fürdőruhás nő­vel dulakodnak a bokorban. Rájuk szólt, hogy miért nem segítenek neki, mire a férfiak nevetve azt mondták, hogy nem bántja senki, minek neki a segítség. A bántalmazások folytán az asszony halántékcsont-'tö- rést és agyrázkódást szenve­dett, két foga kitört és egyéb zúzódásai is voltak. Férje ugyancsak agyrázkódást ka­pott, szemhéján vérömlenyek keletkeztek, és egész teste te­le volt zúzódásokkal. A vádlottak a Ráckevei Bí­róság előtt feleltek azért, amit elkövettek. Megpróbáltak az­zal védekezni, hogy más sze­mélyek védelmére kelve kezd­ték az ütlegelést. Tagadták azt, hogy Fejes Csaba közö­sülni akart a bántalmazott asszonnyal. A bíróság azonban alapta­lannak találta ezt a védeke­zést. Jogos védelmi helyzetre azért sem hivatkozhattak, mert az adott esetben öt férfi állt szemben két férfival és két nővel. Az éjjeliőr tanú- vallomása is ellentétben állt azzal, amit elmondtak. A Ráckevei Bíróság az öt fiatalembert garázdaság, vala­mint aljas indokból elkövetett súlyos, illetve könnyű testi sértés bűntettében, mint társ­tetteseket ítélte el. A bíróság ezért Fejes Csabát, mint kü­lönös visszaesőt, halmazati büntetésként 6 hónap sza­badságvesztésre ítélte és egy évre a közügyek gyakorlásá­tól eltiltotta. Társainak eseté­ben a bíróság enyhítő körül­ményként értékelte büntetlen előéletüket és ezért nem tar­totta szükségesnek börtönbün­tetés kiszabását. A bíróság személyenként 8 ezer forint pénzbüntetésre ítélte őket. . Az ítélet nem jogerős. Szerelmet színlelt A következő történet szín­helye J ászkara jenön a Vörös

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom