Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
/ Hajnalban, délben, este A postapark romantikája A sötét éjszaka után még Hasonló szép virágzásé a csak dereng a hajnal, prunus tribola, melynek négy órát sem mutat az vesszőit teljesen beborítja óra, amikor az első, Bu- a rózsaszínű virág. Innen dapest felé induló vonathoz siető emberek megjelennek a váci postapark Beloiannisz utcai bejárójánál. Az apró Joavicsos’ út ropog a lábuk alatt. Megkerülik a. középen található nagy virágos-füves táblát, s már el is tűnnek a Lenin út éledező forgatagában. Vác terei érdekes, jellegzetes színfoltjai a városnak. A fotót1 vonzza az idegeneket a környező barokk épülétsorával. A Damjanich tér két útvonal által határolt parkosított térség, melynek érdekessége Cyur- csek Ferenc „Parasztlázadás” című szobra. A deákvári Ernst Thälmann tér nem lehet hangulatos az ÁBC-áruház, az étterem, s más nagy forgalmú létesítmények miatt. A KiíESZ- park gyermekek öröme, csakúgy, mint a Rákóczi téri kedves látványosság: Szőllösi Endre „Fóka” című szobra. A Konstantin tér az iskolák és a dóm tere. a Vak Bottyán téren a püspöki palota és a könyvtár érdekesség a turistáknak. A sort — a kisebb tereket nem említve —a történelmi emlékeket idéző Géza király tér zárja. A Marx tér — népiesen postapark — egyedi ‘jelensége Vácnak. A romantikus hangulat előidézője elsősorban a páratlanul szép fa-, cserje- és növénygyűjtemény. Nemzetközi találkozót adnak itt egymásnak. Somogyi Lajos mezőgazda- sági szaktanár vette pontosan számba az itt található érdekességeket. A prunus cseresznyefélék az első virágzású díszfák. Japánban a cseresznyevirágzásnak külön ünnepe van. ered a magyar neve: babarózsa. Közép-Európától Kelet-Szibériáig mindenült megtalálható. Széles díszfa a júdásja. Ennek' hazája Észak-Ame- rika, Kanada. A díszcserjék között található aranyfa hazája Kína. Elénk sárga virágai a tavaszt jelentik. Képviselve van a parkban a magyar néven ismert fasbasarózsa, e nagyvirágú fa, ami szintén Távol-Keletről érkezett ide. Délkelet-Európa hangulatát idézi a tamarix, magyar név en tamariska. Rózsaszín virágai elfedik az egész cseriét. Említhetjük mésa jól elhelyezett nyírfákat, ntelyek í'ehér törzsükkel, csüngő lombozatukkal kiemelik a parkszerűséget. A nap magasan sugárzik, közeledik a dél. Gyermekek veszik birodalmukba a hintákat, himbákat, a homokozókat. Átszaladnak egy^egy fagylaltért a közeli cukrászdába, a szomjasok vizet isznak a három békás nyomókút kristálytiszta vizéből. A tér északi oldalán nagy a forgalom. Itt van az l-es számú főpostanlva- tel. mellette a modern vonalú műszaki állomás, az első crossbar-rendszerű telefonközpont szókházak egyike. Sötétedik. A nap lebukott, bezárt az italbolt, elcsendesedett az autójavító műhely, nem fogad több vendéget a fodrászüzlet. Fiatal párok telepednek a padokra: ez az est romantikája. Éjszakai nyugvóhelyükre teleped tele a madarak. Néhányan sietnek otthonukba, áthaladva a téren. A postapark újabb napja véget ért. Papp Rezső Mikor gyarapodnak a falvak? ISMERT RÉGI mondás: fi parasztembernek a bőre alatt is pénz van. Miből táplálkozik ez a vélekedés? Az egykori szegénységet rövid idő alatt viszonylagos jólét váltotta föl, s ennek külsődleges jegyei is tapasztalhatók. Üj házak épülnek a falvakban, kicsinosodnak a régiek is. villany már szinte mindenütt van, és a fürdőszoba sem számít újdonságnak. Nem tagadható, ehhez valóban pénz kellett, amelynek nagy részét az egyre jövedelmezőbben gazdálkodó termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kereshették meg a falusi emberek. A bevezetőben említett mondás azonban mégis leegyszerűsített és hibás ál-; talánosítás. Ez egyébként statisztikai adatokkal is igazolható. 1980- ban az iparban 4127 forint volt az egy főre jutó átlagkereset, s a termelőszövetkezetekben 3737 forint, vagyis csaknem 10 százalékkal kevesebb. A különbség pedig azóta nőtt: 1984-ben 5615 forint volt az ipari, 4357 forint a termelőszövetkezeti átlagkereset, így az eltérés 13,5 százalékos. Ez önmagában is tekintélyes, ám ez viseli meg kevésbé a mezőgazdaságban dolgozókat, hiszen fáradságos munkával, de pótolhatják a különbséget. Állatokat hizlalnak a hátsó. udvarokban, zöldséget, gyümölcsöt termelnek a háztájiban vagy a házi kertben. Mindez azonban tengernyi munkával jár, az állatokhoz hajnalban kell kelni, ünnepnapon is mellettük kell szorgoskodni, s a növények gondozása is leginkább a hét végi pihenőnapokra esik. Ezt persze megszokták a parasztemberek, ezért emiatt keveset is méltatlankodnak. Sokkal inkább dohognak azért, hogy eleve hátrányos helyzetben vannak a városon élőkhöz képesst. A. legtöbb falutól ugyanis távol van a kulturális központ, hiányosak a szolgáltatások, több gonddal jár a gyerekek iskoláztatása A hátrányt, a falu és a város közötti távolságot a közlekedési költségek emelkedése pedig tovább növelte. Egyre kevesebben és kéVesebbszer engedhetik meg maguknak az emberek, hogy beszaladjanak a közeli városba friss húsért, vagy a távolabbi megyeszékhelyre utazzanak színházba, moziba. Persze vannak az átlagosnál jobb helyzetben lévő falvak, ahol az említett hátrányok szinte ismeretlenek. Nádudvaron például nemrégiben kulturális központ épült, vagy Bábolnán is az élet igényeit követik a szolgáltatások. De eltekinthetünk az említett hírneves példáktól. A Komárom megyei Gyermely mindössze ezer lelket számláló kis falu, de központjában ABC- áruház.van, mellette orvosi rendelő, presszó, gyógyszertár, szolgálati lakások épültek. A La.josmizse melletti Felsőlajos még ennél is kisebb község, de az emberek vezetékes vizet ihatnak, s a gázláng melegével fűthetnek. GYARAPÍTHATÓ tehát a falu, de ehhez mindenekelőtt pénz, gazdasági erő kell.. A krónikából ismertük, hogy egykor Nádudvar is osztozott az alföldi falvak sorsában. Gyermalyen is őrzik a múltat a szalmás házak. Felsőlajos pedig csak januártól vált önálló községgé. A sorrend nem keverhető össze A falvak fejlődéséhez ugyanis kevés a tanácsok pénze, ezért támaszkodniuk kell a községben működő gazdaságok anyagi támogatására. Építeni kell erre, de napjaink gyakorlata szerint nem mindenütt számíthatnak a falvak a gazdaságok'segítségére. Legtöbbször ez nem a vezetők szándékától függ. hanem a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok bankszámlájától. A gazdaságok fejlődéséhez is kevés a pénz, különösen a beruházásra fordítható összeg rendkívül szerény. Az pedig érthető, hogy a szakemberek elsősorban1 a gazdaság jövőjével törődnek, hiszen eá a kötelességük. Az sem vitatható hogy a gazdaságok legszigorúbb magánügye az, hogy mire költik A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1 193S. AUGUSZTUS 5., KEDD Természetvédelmi tábor Királyréten A környezetvédelem hagyomány Az idén hatodik alkalommal rendezték meg Királyréten a börzsönyi természetvédelmi tábort. Szervezője a Magyar Madártani Egyesület 22-es számú börzsönyi helyi csoportja. Öt csapat A tábor költségeihez támogatást adott az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa, a Magyar Üttörők Szövetsége, a Művelődési Minisztérium, az Országos Környezet-, és Természetvédelmi Hivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Közép- Duna-vidéki Intéző Bizottság. — A táborban negyvenöt 10—14 éves korú gyerek vett részt — tájékoztat Brellos Tamás, az MME börzsönyi csoportjának titkára. — Elsősorban a területről, de Észak- Pest megyéből és más megyékből voltak résztvevők. A jól bevált gyakorlat szerint a táborlakók öt kiscsoportba osztva vettek részt a különböző foglalkozásokon. Egy-egy csoport felnőtt vezetői a tábor egész ideje alatt — tíz nap — együtt éltek a gyerekekkel. Jelvényt kaptak — Milyen programokat szerveztek és azokat hogyan bonyolították le? — A délelőtti foglalkozásokat csoportonként tartottuk. Ezek között szerepelt botanika, madártan, rovartan, geológia, erdészeti munkák megismerése, terepismeret, térképgyakorlatok. természetjárás, a természetkutatás etikája. Szakmai irányító nélkül kirándultak a Csóványosra, megtekintették a szobi Börzsöny Múzeumot. Szerepeltek a programban a befogott madarak gyűrűzése, végeztek vízvizsgálatot és sok társadalmi munkát is a gyerekek. — Délután kirándultunk az első börzsönyi természetvédelmi labor alkalmával kiépített Vörösbegy-forráshoz. Előadást szerveztünk a Magyar Madártani Egyesületről, a Börzsöny múltjáról. Nagy sikere volt a mikroszkópos gyakorlatoknak, a kézügyességet fejlesztő játékoknak, versenyeknek. Természetesen nem hiányoztak a különböző sportjáGlajpalával Talajjavítás Újabb kísérletek kezdődtek az .olajpala, vagy ahogy fantázianéven nevezik, az al- gínit mezőgazdasági hasznosítására Vas megyében. Az ásványi a világon először az Állami Földtani Kutató Intézet > ajánlotta talajjavításra 1977-ben, s azóta bebizonyosodott, hogy az elhalt algák maradványaiból különleges körülmények között keletkezett, biológiailag aktív kőzet nagy abszorpciós felülete, jelentős mész- és makro-, illetve mikroelem-tartalma folytán savanyít homoktalajokon — 40—50 tonnás hektáronkénti dózisokban kijuttatva — átlagosan 23.5 százalékos növekedést eredményezett a napraforgó- és kukoricatermésben. meszes homokon pedig 60 százalékos többletet hozott. Az alginittel most kezdett kísérletek során arra a kér- , désre - keresik a választ, hogy a természetes talajjavító szer vajon a középkötött talajokon is kedvező hatást gyakorol-e a terméseredményekre. A ta- nakajdi Agrokémiai és Növényvédelmi Állomás szakemberei egyelőre 5 és 30 tonna közötti hektáronkénti adagokkal próbálkoznak, illetve istállótrágyával kombinálják az alginitet. A kísérletek kedvező eredményei esetén jelentősen meggyorsulhat a talajok termőképességének fokozása. Ültessünk nemes nyárfát ^tógazdasági célokra Motoros sárkányrepülő Megkezdődött a motoros sárkány repülök Sorozatgyártása a Hódgép vállalatnál. A múlt év végén elkészült minpénzüket. A fejlesztésre fordítható összegek elosztásának azonban társadalmi hatása is van, hiszen ha minden forint kell, a. termelés bővítéséhez, nem fordíthatnak pénzt a falvak fejlesztésére. Másképpen fogalmazva, a községek formálódásának mindaddig nem lesz nagyobb anyagi bázisa, ameddig a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fejlődése nem gyorsul föl. Ehhez persze először anyagilag maguknak is talpra kell állniuk. s1 a gyorsabb változások lehetőségét megteremtő technikát, technológiát kell meghonosítaniuk. SOKAN ERRE azt mondják, hogy ez a probléma a „tyúk volt előbb, vagy a tojás” dilemmához hasonlítható: 1 mert pénz kellene, hogy megváltozzék a technika, fejlődni kellene a technikának, hogy pénzt fialhasson. A gazdaságok és á falvak . hslybenjárása pedig nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak hátrányos, hisken a falusi lakosságnak rnsupán a 37 százaléka dolgozik az .agrártermelésben. Falun élnek munkások, értelmiségiek is, akik a szabadabb, egészségesebb életmód vagy más személyes ok miatt választották ezt a településformát, Mindez nem sajátos magyar jelenség. A nálunk fejlettebb országokban is tapasztalhatók a falu és a város közötti mozgások: az elmúlt évtizedekben kétirányú változás is megfigyelhető volt. Előbb a falusi ember költözött a városba a nagyobb munkaalkalom-választék, és a jobb ellátás reményében, majd a városiak mentek a nyugalmasabb falvakba E FOLYAMATOK világszerte jól megfigyelhetők, s e tapasztalatokból okulva érdemes volna végiggondolni: nem hagyható-e ki a kettős áramlás Magyarországon, nem lehetne-e most megőrizni a községek lélekszámút? Próbálkozások persze vannak, de a falvak népességmegtartó ereje korántsem nő olyan mértékben, mint ahogyan ezi emlegetjük. V. F. J. tapéldányt eddig az országban hét helyen, Jugoszláviában pedig két helyen mutatták be a számításba jöhető megrendelőknek. A 1 javaslatok, a tapasztalatok, a felmerült igények alapján a sárkányok három típusát alakították ki. Az egyik a kezdeti, mintegy alaptípusnak tekinthető, sport- és oktatási célokat szolgáló változat, a második típusnál a gépre különféle kiegészítő műszerek, készülékek kerülnek, amelyek megkönnyítik a légi fotózást, videofelvételek készítését, határszemléket, geológiai kutatásokat. A harmadik típust mező- gazdasági célokra tették alkalmassá: kétféle permetezőszórószerkezettel látták el. A sárkányrepülő üzemköltsége egyhatoda a hagyományos növényvédő repülőkének, alkalmazási területük azonban más: nem a sok ezer hektáros táblák permetezésére valók — ezt könnyebb is. gyorsabb is repülővel, helikopterrel elvégezni —, hanem a helyenként, foltokban mutatkozó gomba- és rovarfertőzések, fölszámolására, kisebb ültetvények növényvédelmére. Az első harminc sárkány- repülő a harmadik negyedévben készül el. az eddigi érdeklődés alapján évente kétszázat terveznek gyártani hazai és külföldi értékesítésre. tékok és a természetvédelmi vetélkedők sem. — Külön élménj't jelentet! a gyerekeknek, hogy tábori jelvényt kaptak, melyet a táboron kívül is viselniük kellett, és táborozás után emlékül megtarthatták. Példát mutattak — Mi a célja az évről évre megrendezett természetvédelmi tábornak? — Mindenekelőtt az, hogy a résztvevőkkel megismertessük a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet. Felkeltsük érdeklődésüket néhány termászet7 és környezetvédelemmel foglalkozó tudomány iránt. Sajátos lehetőséget teremtve a tíz nap alatt ahhoz, hogy az említett tudományokat, koruknak megfelelően az iskolai szakkörök adta lehetőségeknél jóval mélyebben ismerjék meg. — Mindezeken túl cél az is. hogy környezet- és természetvédő és -kímélő szemléletre neveljünk.' Ezt a programot képviselik a tábor hagyományai. amelyek közül a legfontosabbak; a részvevők kímélik a tábort, nem rongálják, nem szennyezik a környezetet, példát mutatnak1 a szabad természetet védő magatartásból. Eddig ezt a szellemet képviselte a táborban részt vevő felnőtt és gyerek egyaránt, remélem, hogy ez a jövőben sem fog változni. Surányi János Az ország sík területein az erdősítésben fontos feladatot töltenek be a nemes nyárfák. A szárazabb körülményeket is jól tűrő fehér.nyárfák tömeges szaporítása a legutóbbi időkig meglehetősen körülményes volt. Ennek a problémának megoldására vállalkozott az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet sárvári kísérleti állomása. A kutatók a fehér nyárra is kidolgozták a vegetatív szaporítás intenzív módszerét^ A nemesített, kedvező tulajdonságokat mutató egye- dekről szedett hajtásokat zölddugványozással gyökerezte: ik, majd lyuggatott oldalú konténerben növényházi körülmények között nevelik. Elmarad A Madách Imre Művelődési Központ igazgatósága közli, hogy az augusztusi műsorfüzetben szereplő, Meghódítjuk Amerikát! című musical (a Hököm Színpad előadása) technikai akadályok miatt elmarad. Temetkezési szokások A La Flamme című franc: temetkezési szaklap legutóbb számában-közölte Papp Rezs írását a magyar temetkezés szokások változásáról, a ham vasztások elterjedéséről. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) a papírfeldolgozó IPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ a fóti telephelyére ■ technikumi végzettségű vagy szakmunkás-képesítést és gyakorlatot (kezdőt betanítunk) szerzett nyomdai, valamint papírreldolgozóipari és a'obozkészítő gyártássfőkészstekst A kezdőket betanítjuk. Felvesz továbbá újonnan induló, két műszakos üzemébe gépésztechnikusokat, műszerészeket, géplakatosokat és papíripari technikusokat Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: Budapest VII., Dohány u. 57. sz. alatt az elnöki irodában, hétfőtől péntekig, reggel 7-3 óra között, illetve Foton, a Keleti Márton u. 7, (Györffy !. u. 35.) sz. alatt, a munkaügyi osztályon, héttőtől csütörtökig 7-től 14 óráig, pénteken 7-től 12 óráig. Szombat munkaszünet. Elsősorban fóti, dunakeszi, mogyoródi, újpesti, zuglói, rákospalotai és újpalotai dolgozók jelentkezését várjuk. Dolgozóink részére munkába és hazaszállítás, kedvezményes üzemi étkeztetés, üdülési lehetőség a Balatonon, saját üdülőnkben.
