Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X-W. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 19S6. AUGUSZTUS 4. HÉTFŐ Van igény a szolgáltatásra Elnöktől fizikai teljesítményt ^ Ha csöpög a csap, vagy éppen valami elromlott, az $ ember vagy a telefonkönyvet tanulmányozza, kit is hí.v- \ hatna segítségül — jobb esetben tudja hová nyúljon, is melyik ipari kisszövetkezet szakembereit hívja segítsé- ^ gül. Ha közülük valamelyik vállalkozik ilyesmire, pro­fiijába belefér. Arra azonban nem gondolunk — mond- i va gondoljanak ők —, hogy pusztán a szolgáltatás fo- $ untjaiból nehéz manapság megélni. Mert érthető mő- ^ dón az alacsony díjtételekhez ragaszkodunk, azok olya- \ nők legyenek, hogy pénztárcánkhoz alkalmazkodjanak. ^ S akkor honnan jön, jöhet a pénz? Csakis más csator- ■s nából, az ipari tevékenységből. Nem mintha arra nem ^ lenne szükségünk, igényünk. Aj is kell, s éppen tőlük. % Például a váci Vegyesipari Kisszövetkezettől éppúgy. | mint a Fa- és Műanyagiparitól Verőcemarosról, vagy a ^ nagymarosi Róllykontól. Lehetőség a' hatékony védekezésre Pánik helyett tudatos cselekvés Rendkívüli helyzetben mi a teendője Célrészjeggyel könnyebb Csakhogy fejlesztési, beru­házási, kereseti lehetőséget ma már önmagában a szolgál­tatás nem teremt.' nem kínál, így aítán hasznos munkájuk­ra bármennyire is igényünk lenne — nem bennünket szol­gálnak. nem nekünk szolgál­tatnak! Bár nagyon gyorsan tegyük hozzá,, alapításuknak sem ez volt a célja. Ahogy a legutóbbi népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, a kis­szövetkezetek alapítása nem a lakossági ellátás színvonalá­nak javítását célozta. Sokkal inkább munkaalkalom terem­tése, a környékbeliek megélhe­tési, kereseti lehetőségének biztosítása volt a cél. Mégpe­dig ipari tevékenységgel. Üres pénztárcából nehéz olyan beruházást finanszírozni — azaz lehetetlen! , mely először, másodszor és harmad­szor is pénzt, pénzt és pénzt követel. Vagyon kell hozzá, vagy legalábbis célrészjegyek — melyek jegyeztetésére a jogszabály lehetőséget ad. S ha nagyobb a vagyon, hamarabb nyílnak meg a pénztárcák, az­az könnyebb beruházásra for­dítható, a meglevő összeget ki­pótló forintokhoz jutni. Ez a köz javát, érdekét szolgálja. Ezt tartotta szem előtt a váci Vegyesipari Kis­szövetkezet is. amikor célrész­jegyeket jegyeztetve, illetve hitelt felvéve — amit az elő­írt időben vissza is fizettek. Tehát minden rendben van portájukon, egy aprócska hi­bát kivéve: az állóeszköz fej­lesztésére felvett, 1985-ös be­ruházási hitelt a mérlegben forgóalappótló hitelként tün­tették fel. Ez a mérleg valódiságát nem érintette, az észrevétel nyomán gyors korrekcióra is sor ke­rült. S hogy mégis miért ke­rült ide példaként? Nem lehet eléggé vigyázni, figyelni, a lé­nyeget nem érintő aprócska alaki hiba könnyen becsúszik a gondosság ellenére is. Tehát nagyon leegyszerűsítve a kér­dést: nem árt, ha az ember tízszer is megnézi — esetleg a belső ellenőrzés segítségével — melyik tétel melyik rovatba kerül ... Az ABC minden skáláján Miért is mondja az ember a váci, illetve Vác. környéki szö­vetkezetekre, az említett há­romra, hogy ■ kisszövetkezet? Nézegetem a népi ellenőrök alapos kimutatását — melyet az elemző anyaghoz mellékel­tek — s kiderül, a háromban együttvéve a fő és mellékállá­sú tagok száma tavaly a szá­zat sem érte el. Hogy bezzeg az alkalmazottaké? Tévedés: jó, ha három akad! összesen! Kisszövetkezetek igazán, ám a produktum, s az éves ár­bevétel annál számottevőbb, nagyobb. Ha a termelést, a munkakörül ményeket vizsgál­juk, ez is kiderül. A Rollykon és a Fa-Műanyagipari elhelye­zését szolgáló irodahelyiségek, műhelyek magántulajdonban vannak, bérleti díj ellenében használják. Az eszközök pe­dig részben a szövetkezetek, részben a tagok tulajdonában vannak. De úgy látszik, ez a bevé­telek alakulásának, a munka hasznosságának nem megy a rovására. Jövendőbeli céljaik is ezt jelzik: a gazdálkodás tárgyi feltételeinek szintentar- tására törekszenek. Miközben az — némi túlzás ugyan, de hovatovább igaz — ÁBC minden skáláján mozognak. Azokon a skálákon, melyeken játszani, azaz dolgozni tudnak. Arra vállalkoznak. Mű hely bő- vítést csak a veröeemarosiak terveznek az idén. Akad azonban olyasmi, ami­re nagyobb figyelmet keil es célszerű fordítani. Ez pedig a munkakörülmények, s a szo­ciális ellátottság. Bar ebben a kérdésben csak a Rollykon háza táját érheti szó: náluk az öltöző, a szociális helyiség hiányzik, s a dolgozók munká­juk döntő többségét az udva­ron, a szabad ég alatt végzik. Munkaruhát azonban minden­kinek biztosítanak. Ezzel szem­ben a Vegyesipari Kisszövet­kezet, a Fa- és Műanyagipari a követelményeknek megfele­lő, jó szociális ellátást biztosít. Olykor értelmetlen dolognak tűnik — sőt alaptalannak —, ha az ember a szolgáltatás mi­nimális mennyisége miatt el­veri a port a kisszövetkezete­ken. Vagy számon kéri rajtuk, hogy miért nem adnak több terméket — olyan apró, ám a háztartásban mindig kellőket — a kis- és a nagykereskede­lemnek. Előfordul, nem is. rit­kán, példáját a Dukát Mű­anyag és Papíripari Kisszövet­kezet adhatja, amikor a felkí­nált termékre a válasz: nincs rá lakossági igény. S nem ritka, hogy az ember lejárja a lábát az utcán, amire a megrendelő szerint nincs igény, A szolgáltatás? Bosz- szantja az embert, amikor nem vállalkoznak valamire, de ha a terület népességének száma, az igény miatt — megcsinálom magam, de nem fizetek! — ép­pen a1 között a három között vagyok, aki egész évben azért a szolgáltatásért jelentkezett, s elutasították. Nem akarom megmagyarázni a bizonyítvá­nyukat, nem is kell, hiszen ők nálam jobban meg tudják ma­gyarázni, csak azokra a bizo­nyos makacs tényekre. utalok, melyeket nem lehet megkerül­ni. Mert más az igény Verőce­maroson, Nagymaroson, vagy Vácott! Azt mondja az ember, hogy a három kisszövetkezet csak termel, de nem szolgál­tat. Ám ez a kijelentés sem állja meg a helyét. Hiszen a népi ellenőrök adatai jelentik a kontrázást: a Rollykon 1934- ben csak szolgáltatást végzett, 1935-ben ennek aránya 82,6 százalékra csökkent, ám nem a lakosságnak, hanem döntő többségében a közületeknek, intézményeknek. Közvetve azért nekünk is. A verőcema­rosjak szolgáltatása is kismér­vű,' főleg faipari munkákra vállalkoznak. Am a váciaknál 1984-ben egyáltalán nem volt szolgáltatás, míg tavaly 11.3/ százalékot képviselt, munká­jukból, a közületek megrende­lésére. Kisszövetkezetek, ám mun­kájukból a partneri kapcsolat nem mayadt ki, s a piackutató tevékenység se. Mert nekik él­niük, megélniük kell. Biztos felvevőpiacot teremtettek ma­guknak, s hogy ez mennyire igaz, azt a verőcemarosiak példázzák: a tervezett árbevé­telt lényegesen meghaladja a rendelésállorriányuk. Nem ma­radnak munka nélkül, csak győzzék! Még az importkivál­tás is. belefért tevékenységük­be, csakúgy, mint a hiány- cikkpótlás szalagfűrész készí­tésével. Munkájukra szükség van S ahol kevesen vannak, ott mindenkinek dolgozni kell. Legalábbis számomra ezt jel­zi a Rollykon alapszabálya, mely kimondja: az elnöknek az elnöki teendők ellátása mellett évi 450 óra fizikai munkát is végeznie keil. Ugye milyen szokatlan? Igaz, a né­pi ellenőrök észrevételezték, hogy a fizikai munka konkrét ■meghatározása hiányzik az ön- kormányzati szabályból — ezt •pótolni . keH.'f'Xz ''•észríwéíei nem máradt .válasz nélkül: a 450 óra fizikái munkát külön munkalapon rögzíti a jövőben a kisszövetkezet. Hasznos munkát végeztek a váci népi ellenőrök. Hiszen a belső ellenőrzés erősítésére éppúgy ráirányították a figyel­met, mint az ösztönzési rend­szer továbbfejlesztésére. S rá­irányították a figyelmet arra is: szerepükét a lakosság ellá­tásában, a hiányzó cikkek pót­lásában célszerű erősíteni. A szabálytalanságok? Több­sége a tapasztalatlanságra, a számviteli, a pénzügyi, a mun­kajogi szakismeret — hogy csak néhányat említsünk — hiányára vezethető vissza. De ami nagyon fontos, a népi el­lenőrök leszögezték, a szemé­lyi- jövedelmek náluk arány­ban állnak a végzett munká­val! Sajnos ez az. amit nem mindig, s nem is mindenki portájáról mondhatunk el! Varga Edit A Madách Imre Művelődé­si Központ 1986. júniusi mű­sorfüzete a III. természet- és környezetvédelmi napok’ ke­retében „A váci Duna-part szakasz rendezése” és A nagy­marosi vízlépcső váci hatása címmel foglalkozott e nagy je­lentőségű természstátalakí- tássa-1 mint a város- és kör­nyezetvédő- fórum müsorszá- maként. Ezzel összefüggő az a kivo­nat, amely a Magyár Tudo­mány 1986.4. számában a 249. oldaltól kezdődén a 232 lap­számig bezárólag „A bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szer” kutatásainak az ered­ményeit két tanulmányban is. merteti az Akadémiai Kiadó gondozásában Az elsőben Ko­vács György: Tervek, aggá­lyok, feladatok” címmel rész­letes tájékoztatást nyújt a Bu­dapest fölötti Duna-szakasz vízlépcsőinek a céljáról, a megvalósítás módjáról és an­nak gazdaságosságáról. Ahogy írja, az egyik fejezetben: „Vá­sárhelyi Pálnak, valamint a sok más neves elődnek az em­lékét idézve, a vízépítő (?! P. Gy.) mérnökök mai nemze­dékének nem kell szégyenkez­nie, amikor ennek a létesít­Napjainkban gyakran fog­lalkoztatnak bennünket a há­ború és béke. a leszerelés, a haderőcsökkentés, az űrfegy­verkezés, az íirliadviselés és hasoiiló fogalmak. Néha az az érzésem t.á-nad. hogy az embe­rek egy kicsit eifásultak és szinte megtanultak együtt élni a halálos veszély gondolatával Sokaktól hallottam olyan véleményt is. hogj’ minek jár­lak polgári védelmi felkészí­tésre vagy Előadásra, ma már úgysem lehet, vagy legalább*- is nem tudunk hatékonyan védekezni a modern fegyverek hatásai ellen. Véleményem szerint ez heiiy- telen és-nem követendő gon­dolkodásmód. Hiszen ' avatott katonai szakértők kiemelték és leírták, hogy egy esetleges korszerű háborúban a front és- a hátország közötti hatá­rok elmosódnak és a hát­országnak -is hadászati je­lentősége van. Látni kell te­hát a veszély nagyságát, de a védelem lehetőségét is. Szerintem fokozott szükség van a tudatos és alapos fel­készülésre, félretéve a pesszi­mista ..minden mindegy" gon­dolkodásmódot. Célunk kell legyen az, hogy minden állam­polgár ismerje: rendkívüli helyzetben hol a helye és mi a teendője. A konkrét feladat­tal megbízott * és felkészített emberek — a kötelességtudat­ból eredően — könnyebben le­győzik a félelmet. Szakemberek számvetéseket végeztek arról, hogy jól szer­vezett és jól kiépített polgári védelem esetén hogyan alakul a háborús veszteségek aránya. A számítások alapján kimu­tatták, hogy a kellően fel­készített és időben riasztott lakosságnak a vesztesége ke­vesebb, mint hatoda a fei-< készítetten és nem riasztott lakosság veszteségének. Döntő momentum tehát a riasztás, illetve az emberek riasztás utáni. magatartása. A számok,, jól- érzékeltetik, hogy megfelelő polgári védel­Az ősi, bányavárosban, Nagybörzsönyben a község lakosságának áldozatvállalásá­val, a Közép-Duna vidéki Intér ző Bizottság és az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatásúval 1979-ben bá­nyászati kiállítást, majd 1932- ben banyagazdaházat rende­zett be a Rudabányái Érc- és Ásványbányászati Múzeum. A két létesítmény fenntartásá­hoz, üzemeltetéséhez az ala­pító múzeum járult hozzá menynek a várható hasznát elemezve, az újszerű problé. mák megoldásának lehetősé­geit is a közvélemény nyilvá­nossága elé tárja." A tanul­mány teljes megértése, tétel- ről-tételre közemberi vagy át­lagolvasói minőségben nem követhető, mert szakmai fo­galmak. tudományos igénnyel írt kutatási eredmények lán­colata. Ennek a külön kiadványnak a másik tanulmányát Petra­sovits Imre írta: „A dunai vi- zilépcső mezőgazdasági-kör­nyezeti hatásáról’’, alcímében: eiónyök-hát sányok-kockáza­tok. Ez a tanulmány .is ed­dig kevésbé ismert szakmai fogalmaktól tűzdelt, de érthe­tőbb. Bár a befejező sort az olvasó inkább sejteni fogja, mint érteni. Megítélésre le­írom: „...hogy végigmenjünk azon a célhoz vezető, arány­lag keskeny ösvényen,' amely a dilettantizmus és a volunta- rizmus között vezet”. mi felkészülés esetén a lakos­ság életben és sértetlenül ma­radásának esélye mennyivel megnövekedhet. Ezek az ará­nyok egyben a polgári véde­lem jelentőségét is aláhúzzák. Nemcsak a rakéta- és atom­fegyverek alkalmazása jelen­tene nagy Veszélyt a lakosság számára, hanem egy hagyo­mányos bombázás is. Példa­képpen megemlíthető, hogy az indokínai háborúban az ame­rikai légierő összesen 7 millió tonna robbanóanyagot dobott le. E szám nagyságát jól szemlélteti az, hogy a máso­dik világháború idején az ösz- szes hadszíntérre 2 millió ton­na bomba hullt. Az előbb említetteken kí­vül az amerikai légierő , az indokínai háborúban csaknem 400 ezer tonna napalmbombát használt fel a koreai háború­ban alkalmazott 32 ezer tonná­val szemben Ugyanakkor az is bizonyított, hogy ezt az in­dokolatlan mennyiségű pusz­títóeszközt elsősorban a véd­telen lakosság megsemmisíté­se céljából használták fel. Ennek tudható be, hogy Vietnamban a veszteség hozzá­vetőlegesen 3 millió halottra és 4 millió sebesültre tehető. E számok sokkal nagyobbak is lehettek volna — arányai­Augusztus 4., hétfő: Délelőtt 10 órától Tűzzománckészítés címmel gyermekfoglalkozást vezet az úttörőházban Varga Andrásné. — 14 órakor a po­kol-szigeti napközis táborban: táncház. Vezeti: Tányéros Jó­zsef. Augusztus 5.. kedd: 14 óra­kor a Hajós Alfréd Úttörőház­ban számítógépes játék kezdő­dik. Princz Miklós vezetésével. Augusztus 6., szerda: Játsz­A rudabányai vasércbányá- szat megszüntetése miatt az Országos Érc- és Ásványbá­nyászati Vállalat ebben az esz­tendőben a nagybörzsőnyi ki­állítások pátronálását nem tudta vállalni. A KDIB közvetítésével a közelmúltban megállapodás jött létre, melynek értelmében a községi muzeális létesítmé­nyeket a soproni Központi Bányászati Múzeumok vette át, vállalva azok fenntartását, szakmai ellenőrzését és keze­lését. Egy másik, ezz-el kapcsolatos kiadványt a Reflektor Kiadó jelentetett meg. Címe: Fejlő­dő, gazdagodó Duna-táj. Szál­lási Ferenc írta, képekkel, raj­zokkal, illusztrációval, könyv­borítóján a visegrádi Sala- mon-toron.nyal. Bemutatja a felvétellel a nagymarosi vizi- lépcsörendszer modelljét. Itt nem alkalmaz a tanulmány szakmai kifejezéseket tömegé­vel, így érthetőbb. Á2 első so­rok köitői kifejezést tartal­maznak a folyóról: „A Dunát, a fél Európán átvonuló fensé­ges folyót minden ,kor embe­re felhasználta a maga javá­ra: itta vizét, hajózott hátán, sodrásának erejével gabonát őrölt." Az összehangolt két tanulmány lényegét a befeje­ző sorok összegezik: „...hi­szen az építkezés értéket ment, őriz és egyben teremt is, ugyanakkor lehetővé teszi majd további értékek létreho­zását." ban a háborúi, kezdetén na­gyobbak is voltak —, ha idő­közben nem folyt volna terv­szerű. szervezett felkészítés, kiképzés a lakosság körében. Az eddigiekből kitűnik, hogy a különböző nagy hatású ha­gyományos és tömegpusztító fegyverek elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a lakosság ismeri a rend­kívüli helyzetben a feladatait, a magatartási szabályokat,és a veszélyes körülmények között sem esik pánikba, hanem fe­gyelmezetten, tervszerűen ké­szül fel a védekezésre. Éppén ezért nálunk a pol­gári védelemben, mint a szo­cialista honvédelem rendszeré­nek fontos részében, békében is szervezett felkészítés, ki­képzés folyik. Akiben az itt leírtak fel­keltették az érdeklődést a té­ma iránt, bővebb és részlete­sebb tájékoztatást is kaphat, ha figyelemmel kíséri a tömeg­kommunikációs eszközök, köz­tük a Pest Megyei Hírlap ide­vonatkozó cikkeit, illetve mindezekkel megismerkedhet a szervezett felkészítésen, a könyvtárakban meglévő is­meretterjesztő és szakirodal­makból, valamipt a Polgári Védelem című folyóiratból. Baláti József százados szunk pantomimét! címmel foglalkozást vezet a szigeti napközis táborban Dvorak Gábor. Augusztus csütörtök: Ki­ránduláson ‘vesznek részt á szigeti napközis tábor lakói. — Szilcz Mariann és . Vancsura Rita üvegtervező iparművészek kiállítása a könyv-tár. galér-iá,- ban. Augusztus 8., péntek: Uel- . előtt filmvetítés a szigeti tá­borban. b* Augusztus 9., szombat: A Hincz Gyula Állandó Gyűjte­mény kamaratermében megte­kinthető a Burkus József fest­ményeiből és zománcképeiből összeállított kiállítás. Augusztus 10., vasárnap: A váci pedagógusklub tagjai ma érkeznek haza a gj-omaendrődi gyógyüdülésröl. Végső búcsú Szigeti Sándortól Pénteken délután nagy rész­vét mellett kisérték utolsó út­jára szülőfaluja sírkertjében, a váchartyáni temetőben Szi­geti Sándor MÁV-főfclügye- lot. Ötvenkilenc éves korában érte a halál, egész életét a vasútnak szentelte, a közleke­Aki teheti, olvassa el. Ja­vasolnám a Dunaka-nyaroan létesített idegenforgalmi iro­dákban ezeknek a kiadvá­nyoknak a terjesztését, mint szórópéldányokat. Ebben az évben emlékeznek Magyarországon Bajcsy-Zsk- linszky Endre mártíromségá- ra, születésének a 100. évfor­dulóján. Tilkoifszky Lóránt, Talpassy Tibor, ■ Markos György, Dernfíi Kocsis László könyve idézi fel korát és éle­tét. A Nők Lapja 1986 23-i számában közli Bajcsy-Zsi- linszky Endréné visszaemléke­zését arról a bizonyos napról (1944. március 19.), amikor férje fegyverrel várta az őt letartóztatni szándékozó SS- katonákat, Bajcsy^ Zsilinszky Endréné váci illetőségű, férjét a megpróbáltatások idején a Vác melletti Kláraházpusztán a Zsoldos-birtokon bújtatták és a város felszabadulásának örömére (1944. XII 8.) Vas Zoltánnal együtt a város első díszpolgárai lettek Úgy gon­dolom. szükséges lenne erre emlékezni valahogyan. Pctőváry Gyula ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Tallózás Olvassuk - emlékezzünk 1 Bányászati kiállítás Új gazda Nagybörzsönyben 1985. év végéig. A hét programjából Napközistábori útföréfoglaíkozások desügy kiváló dolgozója volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom