Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

198« ATTGrSZTUS 30 SZOMBAT Tv-s irányítás A közlekedésren­dészet közúti for­galomirányító köz­pontjában 12 mo­nitor segíti a Bel­város forgalmának folyamatos ha­ladását. A külön­böző keresztező­désekben elhelye­zett ipari kamerák Segítségével részle­tesen át lehet te­kinteni a pillanat­nyi közlekedési helyzetet. Esetle­ges dugó esetén l'RH segítségével a helyszínre irá­nyított motoros járőrök gyorsít­hatják csúcsidő­ben a továbbhala­dást. Liba lába hordja a gyíkbőrt A hulladék valutát teremhet Eg> vállalkozás gesztort keres A véletlenek olykor nagy szerepet játszanak az életben. Már persze, ha véletlennek tekinthetjük, hogy két bőrös szakember találkozván, szak­kérdésekről beszélget. Történt pedig, hogy Lengyel György vegyész újpesti tisztító üzle­tébe ellátogatott Dévai László mérnök. Szó szót követett, mígnem a vendég elővett va­lamit a táskájából. „Mit gon­dolsz, mi ez?” És jött is mindjárt a válasz: csirkeláb. Azaz hogy volt, mielőtt értő kezekben mutatós bőrré vál­tozott. Lengyel György fantá­ziáját azonnal megmozgatta a mintapéldány, de az is felöt­lött benne: jobb lenne tán a liba lába, hisz az nagyobb. Miért ne — így a feltaláló, s az ötletet tett követte. Otthon, dunsztosüvegekbeh, mosógép­ben, kidolgozta ra technológiát, Immár lúdlábra is. A sikeres kísérlet adta a kezdő lökést a Reptoderm Gmk megalakításához. Éppen egy éve fogtak össze hatan —r hárman a bőrös szakmából —, hogy kisvállalkozást alapítsa­nak Dévai László és társai ta­lálmányára; a szárnyas álla­tok lábbőrének hasznosítására. Nagyon hittek a dologban, mert az esztétikus megjelené­sű, bármely színben előállít­ható, eredeti mintázatú bőr bízvást felveheti a versenyt a gyík bőrével. Kezükre játszott az is, hogy a kicsiny hüllő ma már védett állat, ugyanakkor az egzotikus jellegű alapanya­gok iránt roppant módon megnőtt a kereslet. Bőrdísz­művesek, cipőgyártók diva­tos és bár nem olcsó, de ke­lendő portékákat készítenek belőlük. Ennyi éppen elég egy üzem beindításához — gon­dolták. Rekordidő alatt mű­hellyé alakítottak át egy bé­relt helyiséget, amely koráb­ban csirkenevelőként szolgált. Vitte a forintot A lúdláb beszerzése nem je­lentett gondot, a Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövet­kezetek Mezőgazdasági Ter­mékforgalmazó Országos Kö­zös Vállalata jászberényi te­lepéről igény szerint érkezik a baromfiláb Pilisborosjenőre. Ettől tehát felfuthatna a ter­melésük az optimális napi 5 ezer darabosra is. Ám itt jön a de. Az nevezetesen, hogy bár potenciális vevő számos akad, valóságos egyelőre nemigen. Bár az is igaz, hogy a termelés növeléséhez, a meg­célzott minőség és változatos­ság eléréséhez további gépek kellenének. Ezekhez pedig pénz. Ami nincs. A tagok fel­használható tőkéjét mind be­szippantotta a vállalkozás, amely nyereséget jószerével még nem adott. Megélhetésük­nek mind ez ideig nem is ez a forrása. A piackutatás ilyen kicsi­ben is elengedhetetlen, jól tudták ezt a Reptoderm meg­alakító!, ezért is fordultak a B&rker-hez, segítsen készáru­juk értékesítésében. ígéret volt, szerződés nem, a keres­let és a kínálat nem talált egymásra. Ezzel a céggel, ahogy Lengyel György tömö­ren megfogalmazta: oefüröd- tek. Ezután maguk kezdtek keresgélni, mert az nem volt kétséges előttük, hogy „gyer­mekük” életképes. Nagy ér­deklődést mutatott például a hírneves Salamander cég is gyíkbőrre emlékeztető termé­kük iránt, de egy esetleges üz­let — oft is éves tervezés fo­lyik — csak jövőre jöhet lét­re. }ío, de térjünk vissza a ha­zai tájakra, az export amúgy is egy másik téma. Üjabb, ezúttal sikeres partnerkapcso­latot létesítettek a Huni- cooppal. Az első nagyabb szállítmány is vevőre talált; egy díszműiparl szakcsoport, a Kunbőr vásárolta meg, hogy táskákat, óraszíjakat, pénztár­cákat készítsen belőle. Biztató, hogy 'az új kereséséről ismert endrődi cipőipari szövetkezet is felhasználta a Pilisborosje- nőn gyártott alapanyagot; az ebből mintázott női topánká- kat a hirek szerint az őszi BNV-n láthatjuk majd. Jobb, mint az eredeti — Keserű leckéket kaptunk — meséli Lengyel György, aki élete nagy szenvedélyének tartja a bőrgyártást, s alig várja, hogy az átmenetinek tekintett irhabunda-tisztítóból ismét valódi bőrössé válhas­son. — Megtapasztaltuk azt, amit addig jobbára az újsá­gokból tudtunk: nehezen moz­dulnak a magyar vállalatok. Az újra sem egykönnyen áll­nak át, az ügyintézésük pe­dig ... Itt van mindjárt a Duna Cipőgyár, amely — má­sokhoz hasonlóan — tetszés­sel fogadta a termékünket, küldtünk hát számukra egy mintakollekciót még február­ban és vártuk, hogy így vagy úgy nyilatkoznak. Válasz azonban a mai napig sem ér­kezett. — Természetesen minden kereskedő a maga lovát dicsé­ri, de higgye el, a mi lelkese­désünk nem alaptalan. Na­gyon is a földön járunk, ami­kor azelőtt veszendőbe menő hulladékból készítünk luxus­igényeknek is megfelelő cik­ket. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a liba lábáról nyert bőr jóval olcsóbb a kígyó bőrénél, vagy annál a gyíkbőrnél, amelytől késztermék esetében á hozzáértő is nehezen külön­bözteti meg, és amelynél sok­kal tartósabb. De a juh bőré­nek négyzetmétere is a több­szörösébe kerül, mint a mi portékánk. Az évi 1 millió darabos gyártás — így lenne kifizetődő — mellett sok in­dok szól, például, hogy a ci­pőipar igencsak szűkölködik jó minőségű alapanyagokban, díszítő anyagokban. Az persze érthető, hogy a nagy bőrgyá­rak a maguk monstrumaival nem állnak rá ilyen kis da­rabokkal bajlódni. Annak a mennyiségnek, amit a miénk­hez hasonló méretekben elő lehet állítani, annál inkább helye van. A pilisborosjenői bérelt mű­helyben, ahová vendéglátóm kalauzolt, tisztaság, rend és jó levegő fogad. Nyoma sincs a bőrgyárak körül lengedező orrfacsaró szagnak. Es amire különösen büszkék, technoló­giájuk nem szennyezi a kör­nyezetet, nem bocsát ki — mint hazai nagyüzemeink ál­talában — ártalmas szennyvi­zet. Másképp aligha engedé­lyezte volna működésüket a Köjál a családi házas övezet­ben. Ha az üziet beindulna Dolgoznak tehát, de ko­rántsem o vágyott tempóban, mert bővíteni egyelőre, úgy látják hazardírozás lenne. Pe­dig, ha gesztort találnának, partnerük, a Hunicoop szerint minden valószínűség szerint sikerrel pályázhatnák meg a központi műszaki fejlesztési alap exporttámogató hitelét, kedvezményeit. Amit ugyanis a Reptoderm kínál, az jó eséllyel versenghet tőkés pia­cokon is. Kivált, ha hozzá­vesszük, hogy a repertoár bő­víthető. A pulyka mellbőré- ből, olasz szabadalom alapján, a szarvasbőr finomságával ve­tekedő árut tudnak majd csi­nálni. míg az angolna testta- karójáböl tetszetős és fölöt­tébb erős bőrdíszműves, illet­ve cipőipari alapanyagot hoz­nak ki — ha az üzlet' bein­dul. Szigethi Teréz Kern kell már a konyharuha A biztosítás végre biztonság? Ezután hamarabb kapjuk a pénzt A biztosítóról nagyon so­kat írtak mostanában. Akár többes számot is használhat­nánk, mert már kettő van belőlük. Az Állami és a Hungária. Mi Jenei Endrét, az ÁB szentendrei fiókjának a vezetőjét egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan élte ő út a megkettőződést? — Minket érzékenyen érin­tett a Hungária megalakulá­sa. Két gyakorlott admi­nisztrátorunk odament. Meg­kaptuk a "két státust és új embereket vettünk fel. Ezek­nek azonban legalább egy év tanulóidőre lesz szükségük. A szakmai színvonalunk tehát átmenetileg gyengült. Gondo­lom, a történetet sok helyen elmesélhetnék. Kartonok, csekkek — A kívülállók azt mond­ják, itt a konkurencia. Ja­vulni fog a biztosítási tevé­kenység. — Meggyőződésem, hogy nem attól függ a gyorsabb, hatékonyabb munkánk, hogy egy-két vagy több társaság működik. A gond eddig is az volt, hogy a biztosító dolgo­zója nem érdekelt abban, hogy az ügyfél megkapja a pénzét. Vagyis nincs ered­ményességhez kötve a fizeté­sünk. Ha az ember egy kicsit vigyáz arra, hogy nagy hi­bát ne kövessen el, nyugdí­jazásáig eldolgozgathat. Csak a lelkiismeretünkre van bízva, hogy miként foglalko­zunk az ügyfelekkel. Az ér­tékelés aszerint történik, hogy pontosan elküldjük-e a jelentéseket. De például soha nem kérdezték meg, hogy tudnak-e az alkalmazottaink köszönni. ^ — Az a vélemény a bizto­sítóról, hogy nehézkes az ügyintézése. — Igaz is. Főként azért, mert fényévnyire elmarad­tunk az adminisztrálással. Nálunk az irodai dolgozók fe­le foglalkozik a befizetések nyilvántartásával. Van egy nagy fiók, benne 3 ezer kar­ton, egy kiló csekk. A dolgo­zó az utóbbit kirakja, cso­portosítja. Előveszi a karto­nokat,, ráírja a’ befizetéseket. Más: napi 50 autó cserél gaz­dát. Ezek kartonjait szintén külön-külön kezeljük. Min­den hónapban összesítjük, mennyi Cascónk van, meny-1 nyit töröltünk. Egyébként Pest megyében minden bizto­sítónál ez a helyzet. Számí­tógépek kellenének. S attól, hogy van Hungária, nem lesznek. Hasznos újítások — Július 3-tól új rendel­kezések léptek életbe. — Mégpedig fontosak. Ha továbbiak követik őket, gyor­sabbak, rugalmasabbak le­szünk. Végre eltörölték a vi­harkárok utáni igazolás be­szerzésének kötelezettségét. Eddig a Meteorológiai Intézet véleményére volt szükség a kifizetéshez. És ha a szél csak egy völgyben csinált károkat? Most végre rábízták a kárszakértőre a kérdés el­döntését, vihar pusztított-e vagy sem? A rendelkezéssel heteket, illetve hónapokat ta­karítottak meg az ügyfelek számára. Nagy jelentőségű változás az is, hogy az or­szágban bárhol be lehet je­lenteni a kárt, s meg lehet kapni a pénzt. Eltűnt az úgynevezett területi kötött­ség. U végszámlát, baleseti ru hakárt az ügyfél írásos nyi latkozata alapján 5 ezer fo­rintig azonnal megtérítünk. Sőt, ezen összegig július 3- tól a kárszakértő a helyszí nen azonnal zsebbe nyúl. — Eddig csak az vehette fel a pénzt, akinek a nevére biztosítás szólt. Most 5 ezer forint összegig házastárs, szü­lő és nagykorú gyerek is megkaphatja. — Üjabban nem alkalmaz­zuk az úgynevezett arányos kártérítést sem. Ha valaki­nek a házában — a rendel­kezés megjelenése előtt — öt helyisége volt, de csak három után fizetett biztosí­tást, két helyiségre nem kap­hatott kártérítést. Most, ha a helyszínen megköti a biz­tosítást az összes szobájára, a teljes összeg üti a markát. Július 3-tól azok, akiknek legújabb biztosításuk van, • 5 ezer forint határig, a jogta­lan behatolás kísérlete so­rán keletkezett rongálási kárt a rendőrségi feljelentés után megkapják. A tévére is — Ma már a leégett tv-ké- szülékért is fizetünk. Eddig ugyanis legalább egy kony­haruhát rá kellett dobni, hogy pénzt kapjon a biztosí­tott. A régi jogszabály ugyan­is még akkor született, ami­kor a tévézés őskorában sok volt a műszaki hiba. Ezért a biztositó, ha csak a tévé égett el, nem fizetett. Ilyenkor jött a konyharuha. Tehát mégis előrelép a biz­tosító. Nem a kettéosztódás- tól, hanem a megcsontoso­dott kötöttségek oldásától. Igaz, az ügyeskedésnek is nagyobb tere lesz. De biztosí­tási csalásért börtönbe is le­het kerülni. Kiváltképp ak­kor, ha lenne olyan jogsza­bály, amely érdekeltté teszi a szakembereket a visszaélé­sek leleplezésében. Amíg ea megszületik, a jogos kártérí­téseket mégiscsak hamarabb megkapjuk. Vlcsotka Mihály Természetes levélzöldként Mesterséges klorofill Egy amerikai tudóscsoport­nak sikerült olyan klorofillt szintetizálnia, amelynek egyes tulajdonságai megegyeznek a természetes levélzold tulaj­donságaival. Az eddigi elkü­lönítési kísérletek során a klo­rofill elveszítette tulajdonsá­gait. Most először sikerült al­kalmas fehérjére „rátelepite- ni”, és ez a klorofill elnyeli a hosszúhullámú fényt. A labo­ratórium! siker hozzásegíti a tudományt a fotoszintézis be­hatóbb tanulmányozásához és új energiaforrások meghódítá­sához vezethet, például a víz hidrogénjének leválasztásához. Remélik, hogy a klorofillfe- hérje-komplexumot ' sikerül majd kristályosítani, s így új adatokhoz juthatnak a kloro­fill szerkezetéről. Házon belüli szövetség A munka minősége a mércéjük — Amikor a szakemberek rájöttek arra, hogy a mező- gazdasági üzemekben is szük­ség van olyan ipari vagy ipa­ri jellegű tevékenységre, ame­lyik a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei­nek ingadozásait kiegyenlíti, stabil hátteret ad az alapte­vékenység fejlesztéséhez, sok helyen egyszerűen bérmunkát vállaltak — mondta. — Mi úgy gondoltuk, hogy nem ez a legjobb megoldás, hiszen a függőség, a kiszolgáltatottság — ha nem is az időjárásnak — ebben az esetben is fenn­áll. Azzal, hogy a jogelődök egyesülése után 1970-től a kukorica nagy, szakszerű fel­dolgozása mellett döntöttünk, egyértelműen az élelmiszer­ipar mellett köteleztük el ma­gunkat. Az alapelv az volt, hogy saját és később más gazdaságok mezőgazdasági termelvényeit dolgozzuk fel takarmánnyá és élelmiszerré. Kezdték a pelyhesítéssel, amelynek révén olyan beltar- talmi értékeket sikerült fel­tárniuk a kukoricából, hogy szinte forradalmasította a kisállattartást. Az európai él­vonalhoz tartozó technika, technológia eleve megterem­tette számukra az exportle­hetőségeket is. Az idén pél­dául 12 ezer tonna ilyen „cso­daszerre” van megrendelésük Olaszországból, Belgiumból és máshonnan. Az országban elsőként kezdték meg a kukorica csí­rátlanítását is, s ma már alapanyagot szállítanak a gyógyszer- és söriparnak is. A közvetlen élelmiszer-ipari terméknek számító csemegéik sokféle változatban az ország legtöbb áruházában megvásá­rolhatók. Az extrudálás ré­vén megint csak az állatte­nyésztés takarmányellá fásá­nak javítását segítették. Vagyis nem csupán az ipari termelésből származó bevéte­lek, hanem egyes konkrét ter­mékek is az alaptevékenység hatékonyságát szolgálják. — Úgy gondoljuk, a helyes utat választottuk, s ezen kell haladnunk továbbra is — mondta Hajdinák János, aki­nek irodájában már olyan élelmiszer-ipari termékek mintái is ott sorakoznak, ame­lyeket csak ezután fog majd megismerni a nagyközönség. Munkás-paraszt találkozót szerveztek a Monori Álla­mi Gazdaság központjában. Körzetünkben keresve sem lehetne jobb példát találni a mezőgazdaság és az ipar együttműködésére, „együttélésére”, mint náluk. Hajdi­nák János igazgató ennek a folyamatosan fejlődő kap­csolatnak különböző beosztásokban nemcsak tanúja, ha­nem formálója, erősítője is. — Eddig a különválasztott csíra valahogy kilógott a me­zőnyből. Hamarosan azonban megkezdjük belőle a kukori­caolaj sajtolását, amely ren­geteg vitamint tartalmaz, s számtalan módon felhasznál­ható a háztartásban, de még a kozmetikaiparban is. A kis, formás üvegben aranyló folyadék, alighanem rövidesen népszerű lesz a háziasszonyok körében. Csak­úgy, mint a szintén kukoricá­ból préselt, leginkább a bur- gonyapehelyre hasonlító Corn Flakes nevű könnyű reggeli­alapanyag. o Természetesen az évi 40— 50 ezer tonna kukoricán kívül szintén nagy tételben dolgoz­nak fel többek között napra­forgót, rizst, búzát, zabot. Ipari tevékenységük skálája is sokkal szélesebb az eddig fölvázoltnál. Készítenek pél­dául önitatókat. két gépjár­műszervizt működtetnek. Dán- szentmiklóson pár hete léte­sítettek csokoládéüzemet, Pi­lisen pedig javában tart a folyékony műtrágyagyártást előkészítő beruházás. S akkor a svéd—magyar közös válla­latukról, illetve a tejsavbak- térium-előállításról még nem is beszéltünk. — A gazdaságon belüli ipari tevékenység tehát jó a növénytermesztésüknek, hiszen soha nincsenek értékesítési gondjaik. Jó az állattenyész­tésnek, mert megoldja a ki­váló minőségű takarmánnyal való ellátást. Nem keletkez­het-e mégis szakadék az ipa­ri és a mezőgazdasági ágazat között? — Egyáltalán nem. Ez úgy gondolom, az alapelvünkből következik. Sőt az ipar és a mezőgazdaság közötti különb­ségek egyre inkább elmosód­nak — mondta Hajdinák Já­nos. — A mi korszerű gépeink olyan kvalifikált, speciálisan képzett szakembereket igé­nyelnek, mint a legmoder­nebb ipari üzemek. Hagyomá­nyos „gyalogos” kétkezi mun­kásra egyre kevesebb helyen van szükségünk, de ugyanak­kor nem nélkülözhetjük a jó értelemben vett paraszti gon­dosságot. szorgalmat. Mondok egy példát: a tehenészeti te­lepünk rekonstrukciója révén csökkent a gondozói létszám. De a megmaradt emberek egyformán kell. hogy értse­nek az állatokhoz és a mun­kájukat megkönnyítő gépek­hez. Hát akkor most ők pa­rasztok vagy munkások? És a kombájnosok? El — Azt hiszem, nem az a lényeg, hogy ezt eldöntsük A mérce a becsülettel, jól el­végzett munka, ami közös ér­deke mindannyiunknak, akár ipari, mezőgazdasági terüle­ten. beosztottként vagy veze­tőként dolgozik valaki — mondta az igazgató. — Csak abból a kenyérből tudunk szelni, amit közösen keres­tünk meg. Vereszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom