Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-04 / 182. szám
Forróságban sült ember és kenyér Kombájnosok, molnárok, pékek A csepeli szabadkikötőbe uszályon érkezik az új búza. Nemcsak a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat fővárosi malmaiba, hanem exportra is jut belőle Árufuvarozás kedvezménnyel Tovább bővül a dominó £ Nem számít az eddiginél több utasra a MÁV Budapesti Igaz- S gatósága az új tervidöszaKban. Szeremé viszont megtartani 5 törzsközönségét. Ezért emeli a szolgáltatások színvonalát, s % kedvezményekkel is igyekszik kedvében járni a vonattal közie- i kedtiknek. Nem tudom, lehet-e gyöt- rőbb érzés, mint ebben a forróságban a kombájn zárt vezetőfülkéjében zöty- kölődni egész nap. Igaz, ha megszomjazik az ember, bármikor megállhat, ám a valódi jégen hűtött ásványvíz vagy üdítő is csak addig frissít, míg a* ^mber lenyeli. Utána legfeljebb a verejték mossa az arcot, az annyira áhíto- zőtt hideg zuhanyra csak este, odahaza kerülhet sor. A bernecebaráii Börzsöny Tsz-ben vasárnap még arattak. Alkatrészben a hatodik — Már az utolján vagyunk •— számolgatja az eddigi munkát Lambing István növénytermesztési főágazatveze- tőj — Éppen harmadik hete vágjuk a gabonát, közben ezohban az eső miatt egy hétig álltunk. Ám közgl most már a vége; legkésőbb hétfőn dél előtt túl leszünk mindenen! Búzából 700, '.tavaszi árpából 210 hektárnyit kell levágni két hét alatt — így állt a tervben. Becsülettel teljesítjük, s ez ennek az oraióbri- gádnak köszönhető. Tizenötén dolgoznak itt napkeltétől napnyugtáig. Nem állítják, hogy nyugodt álmaik voltak ezekben á napokban. Sok a gondjuk a kombájnokkal. Egyszer itt törik el vgí'ami, másszor olt dugul vagy szakad el valami. Alkatrész meg hol van, hol nincs. Menyhárt Ottó anyag- beszerző meg is jegyzi: — öt gép dolgozik most az ar'atáson, de alkatrészben legalább egy hatodikat össze- hordtam már a néhány hót alatt. Két napja ékszíjakért Szombathelyre kellett mennem, hétfőn meg Nyíregyházára utazom porlasztóért. Elmegy így egy csomó pénz feleslegesen. A téesznek bértárolási szerződése van a gabonaforgalmival. Szívesen vállalják a megállapodást, mert elegendő magtárral rendelkeznek. A régebbi tárolók mellé az utóbbi időben több állattartó épületet is átalakítottak, s úgy tervezik, a közeljövőben újat is építenek. Igaz, most — szerződés ide,- szerződés oda — az árpán kívül nem kell mást tárolniuk, mert a vártnál kisebb hozamok miatt valamennyi búzájukat tudják a szobi raktárakban fogadni. A mezőgazdaságban dolgozók tehát nem pihentek. Let- késen "vasárnap a háztájiba hordták teherautószám a takarmányt a szövetkezetből, Vámósmikölán meg a szalmát bálázták a gépek.- S a megye más területein is akadt munka bőven. A tarlóhántás még a legtöbb helyen hátravan, s áll még a mustár is itt-oftA legősibb szakmák egyike a molnároké. HagTománj'ái megyénkben is messzire tekintenek vissza,, hiszen például Vácott, a Dunán egy évszázada még vízimolnárok hgjóit ringatták a hullámok. Emléküket ma már csak a múzeumok őrzik. Ezek egyike f. - 0:y;;. a nemrég felújított nagybörzsönyi műemlék .jellegű vízimalom, bár az nem a nagy folyóra települt: a kerekét gyorsfolyású kis patak forgatja. Rágcsálók, bogarak A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgaimi és Malomipari Vállalat váci ma- lomüzcme ugyan nem tartozik a legmodernebbek közé, hiszen már az államosítás előtt is működött. Tény viszont, hogy igencsak meg- éreznénk, ha egyik napról a másikra leállnának az őrléssel. — Két hete érkezett az első szállítmány új búza — mondja Tpth György raktáros. — Eddig 36 vagonnal vettünk át a1 volt váci járás termelőszövetkezeteitől. A silókban egyszerre négyezer tonna fér el Naponta' a három műszakban 75 tonnát őrölnek a gépek Vigyázni kell, nehogy kár- tegyenek benne a rágcsálók. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szakemberei teszik ki a mérget tartalmazó dobozokat, s azokat kéthavonta rendszeresen ellenőrzik. Persze, a különböző bogarak ellen is védekezünk vegyszeres kezeléssel. — Ilyenkor mutatkozik mag, ki az igazi molnár — szó! Sándor János műszakvezető. — Az új búzának ugyanis nagy a nedvességingadozása mag igen - puha is, egyszóval nehéz vele bánni. A búza csak alapos tisztítás után kerül, a silókba. Rosták válogatják ki a toklászt, a pelyvát, a gyommagvakat és a törött szemeket, s ez még nem minden: ezuíáp. intenzív. száraz.tisztitá-s következik. A malom három szint magas. fából van itt minden, őrlő- és sZitarendszerak követik egymást, szigorú rendben. Bennük ki tudja, hány méter utat tesz meg -az őrlemény; Amint a szitapad előre hátra, lé és fel mozog, szinte beleszédül az ember. A lisztsilókból a zsákokba zúdul a kenyérnekvaló. — A Százados úti, a lágymányosi kenyérgyárakba, Békásmegyerre és Csepelre szállítunk — mondja az üzemvezető. — Híre van a váci lisztnek, a maszek pékek is gyakran fordulnak meg nálunk. Stefkovícs Lajosné minőség- ellenőrző laboráns műszerekkel méri a liszt sjkér- és béltartalmát. Ezektől a vizsgálati eredményektől függ: milyen térítést kap gabonájáért a termelőszövetkezet. — Az eddig beérkezett termés egy-két szállítmány kivételével megjelelt a követelményeknek — állítja a laboráns. — A mázsáhkénti 5, illetve 10 forintos levonást csak néhány esetben kell alkalmazni. Még a kemence is Nem panaszkodtak a liszt minőségére áz Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat 306-os péceli üzemében sem, bár ők nem Vácról, hanem Abony- ból, Törökszentrhikiósról. Karcagról, vagy Székesfehérvárról kapják: a kenyérnek, péksüteménynek valót. — Havonta 5 vagon lisztet rendelünk — mondja Lukács József üzemvezető. — Naponta 7 tonna egykilós házi, és 3,5—4 tonna kétkilós kenyér sül a kemencékben. Zsemléből, kifliből 30—35 ezer darabot, míg finom pékárukból 10—15 ezret várnak tőlünk. A szomszédos szakboltunkon kívül mi látjuk el Isaszeget, Pécelt és a XV1IX kerület 17 áfész-boltját. A süteményes műszak már javában dolgozik, sőt az első kalácsok, kuglófok, bukták és kakaóstekercsek már pirosra sülten hűlnek az állványokon. Az éjszakás pékeket előkészítve várja a kovász. Este nyolcra érkezik a dagasztómester, hajnalra messzire száll a friss kenyér illata. Délben a harmincfokos hőségre ráver még a kemence, előtte lehet vagy hatvan fok, s itt Tari Sándor betanított munkás boszorkányos ügyességgel forgatja a siitőlapáton a tepsiket. ^ Szép sorjában liiegkérii akakaóscsigákat, hadd legyen ropogós a sütemény. Búcsúzóul elhangzott a hagyományos kérdés: vajon mi a jó kenyér titka? A péceli pékek szerint a szakma sze- retete, egymás munkájának megbecsülése legalább annyira fontos, mint a jó kovász. Fazekas Eszter Furucz Zoltán Az áruszállítási igényeket nagyban befolyásolja a népgazdaság fejlődése. Ehhez igazodva kell továbblépnie a vasútnak a VII. ötéves terv folyamán. Változatlanul szorgalmazzák — a fuvareszközkapacitás hatékonyabb kihasználására — az év eleji szállításokat. Bizonyos áruféleségekre kedvezményezett szezonális fuvardíjat számítanak. Törekszenek arra, hogy az exportküldemények lehetőleg az év első felében induljanak külföldre. Az árufuvarozásban több üzletpolitikai kedvezményt ad a jövőben a MÁV Budapesti Igazgatósága is. Tovább folytatják a tavaly elkezdett anyagi ösztönzési, teljesítOlvasom a táblán: Szemétlerakás tilos! Tovább így szól a szöveg: kijelölt szemétlerakóhely, szemétbánya, utca lerakóhely. Az első felszólítás nagy piros betűkkel íródott. Nyilván az az érvényes, de akkor miért a többi, zavaró útbaigazítás? Lomok, hulladékok Mint azt az üllői nagyközségi tanácson megtudtam, " a Maglódi úti szemétíeralióhe- lyet két hónapja szüntette meg a Köjál mert a bányagödör megtelt. Erre a sorsra jutott évekkel ezelőtt az István utcai is. A nagyközségben kizárólag építkezésből származó földet, illetve, törmeléket lehet még legálisan elhelyezni a Cigri gödörben. Űj szemétlerakóhely létesítésére nincs terület. A háztartási szemét intézményes szállítását 1974-ben oldotta meg a tanács. Jelenleg egy kisiparos járja rendszeresen a falut. Ezért évente 900 ezer forintot fizetnek. Sok-sok utánjárás eredményeként mostantól a monori szenoényérdekeltségi rendszer korszerűsítését. Az e tervciklusra eső beruházási munkák közül • első helyre kívánkozik a puszta- szabolcsi ás a székesfehérvári vasútvonalak — zömmel a főváros és Pest megye területén lévő — bevezető szakaszainak átépítése. E két vonalat összekötő vágányszakasszal — az érdi elágazás térségében — is végeznek majd. Ez a Kelenföld—Tárnok II. vágány építésének első üteme lenne. A vonalak és az állomások korszerűsítésével összhangban fejlesztik a biztosító berendezéseket és a távközlést is. így Vác, Vecsés, Üllő és Tárnok állomásokon korszerű dominó rendszerű biztosító berendezéseket telepítenek. métbányába vihetnek évi 1500—1800 köbmétert, ami további 350 ezer forintba kerül. De nem lehet kitenni a ház elé a kerti szemetet, a lomtalanításból származó fölöslegessé vált dolgokat. Ezért általában ezeket rakják le illegálisan, néhány zsák háztartási, esetleg építési munkából megmaradt hulladék kíséretében. Csak a jobb érzésűek, illetve a tehetősebbek vállalják azt, hogy megfizessék a szállítás költségeit. Az igazi az lenne, ha utcánként egyszerre összegyűjtenék a teljes rakományra valót, de ki vállalja magára a szervezést, a fuvar megrendelését? Erre nem akad jelentkező. És ki, milyén arányban fizeti majd a „révészt”? Feljelentés érkezett A tanács tavaszonként egyszer szervez a Hazafias Nép- frontfal, a Vöröskereszttel karöltve lomtalanítási akciót, amelybe szállítóeszközeivel besegít a termelőszövetkezet is. Folyamatosan azonban nem tudják magukra vállalni az összes hulladék eltüntetését, hiszen erre sem anyagiak, sem járművek nem állnak rendelkezésre. Az emberek által, a mát megszüntetett lerakóhelyekre engedély nélkül hordott szemetet azonban el kell vitetni. Az jdén négy feljelentés érkezett. Közülük egyet ejtettek, mert az elkövető szellemi, fogyatékos, .két ízben az állampolgár figyelmeztetésre végül is nem tette le a hulladékot, a negyedik esetben pedig 1000 forint volt a büntetés. Egyébként a cselekmény maximum háromezerrel sújtható, de ha az az erdőben történik, az új rendelkezések értelmében ötezerrel. Az üllői tanács tavaly egy- egy rajtavesztettre átlagosan 1667 forint köztisztasági bírságot rótt ki. A megyei átlag 909, a községeké pedig 841 forint. Ennek ellenére érdemes fontolóra venni Üllőn is, másutt is az eddigi gyakorlatnál szigorúbb bírságolást, hasonlóan mint az illegális italmérést folytatók, vagy a locsolási 'tilalmat megszegők ellen. Ők ugyanis azonnal a maximumot kapják, míg a szemetelőknél mérlegelnek. Mindenki feladata Kérdés: környezetünk védelme kevésbé fontos, mint az életet adó víz? Hiszen a vidék tisztaságával szembeni közönyünkkel is önmagunkat károsítjuk. Lassú a pozitív változás e téren. Talán azért, mert a központi intézkedés nem mindén, az egyének részvételére van szükség. Kevés településen működik még a társadalmi őrhálózat, s az a néhány ember, aki mégis vállalkozik e feladatra, fehér hollónak számít. Persze a legeredményesebb az volna, ha saját lelkiismeretünket neveznénk ki önkéntes őrnek. —s —r Erről olvastam !. A csodaszép nagymamák A Monori Hírlapban egy hetedikes általános iskolás cikkét olvastam a csodaszép nagymamákról. Mindig szívesen leülök hallgatni azt, amiről az öregek mesélnek, írja a fiú. A baj csak ott van, hogy erre lassan alig lesz mód. Az én gyermekeimnek ki fog a.letűnt szép időkről regélni? Hiszen már az én nagyapám is mindig siet, mindig rohan, ideje szinte semmire nincs, ha meg éppen neki volna mesélő kedve, akkor meg nekem kell szaladnom sportra, különórára, vagy csupán késő van és le kell feküdni aludni, teszi hozzá. Olyan ez, mint a járvány. A letűnt szép idők, amikor még ráértek az emberek beszélgetni. Eddig inkább fiatalságukra visz- szamélázó idősebbektől hallottam emlegetni, a kór azonban terjed, befészkeli. magát a legfiataíabbakba is. Akkor faluhelyen télidőben yalóban ráértek beszélgetni. Csak nem nagyon volt miről. A férfiak leginkább katonaéveikről -beszéltek, az volt a. nagy kalandjuk és témájuk, unos- untalan akkori élményeiket idézték. Eme történetekből perszS hamar kifogytak, s egy idő után környezetük az első szó kiejtésekor már folytatni tudta volna. Lehetett beszélni a határban, munka közben történtekről isi Micsoda kalamajka támadt, amikor ,a szénával megrakott szekér hátsó kereke kiesett, amikor a be- hordaskor valami gödörben billent meg a rakomány, s órákig tartott, míg ^ egyensúlyba hozták. A szántóíöldön átélt viharok, villámlások, égzengések, nyakig áztató esők is gyakran megemlítődtek. Az asszonyok örök témája volt, hogy melyik fiú ki után szaglászik, kit kivel készülnek összeboronálni, milyen lesz, milyen 'volt az esküvő, itt megjött az első gyerek, ott megtartották a keresztelőt. S persze a végső pillanatok, kit kísértek éppen utolsó útjára. A születés és a halál között, mai szemmel meglehetősen unalmasan peregtek az események. Folyton ismétlődtek. A valóságban, az elbeszélésekben is. Manapság az akkorihoz képest sokkal változatosabban telnek életünk évei. A folytonos rohanásban azonban nincs időnk élményeinket megosztani társainkkal, mondja ez a hetedikes fiú is. Nem beszélgetünk, mert folyton rohanunk. Ugyanakkor nem ritkán hallom a panaszt, hogy az embernek ebben a rohanó világban nincs egy csöndes pillanata. Korunk emberének minden pillanatát kitölti valamilyen hang. Utcán, buszon, villamoson, vonaton, s legfőképpen a munkahelyen megállíthatatlanul fecsegnek, locsognak a szájak, ha pedig véletlenül, vagy fáradtság miatt csukva maradnának, azonnal elforgatják a rádió gombját, a dobozból úgy ömlik a .szó, miként a Duna vize, pillanatnyi szünet nélkül. Néüa arra gondolok, ha azt a rengeteg energiát, amit fe- cserészésre fordítunk, összegyűjthetnénk s fölhasználhatnánk, mondjuk, íűtésré, nyugodtan bezárhatnánk a bányákat, s az olajkutak fúrására költött miiiiárúokat is megtakaríthatnánk. A ma embere egyenesen retteg a csöndtől. Ha ketten-hárman valahol összejönnek, s egy-egy percre megszakad a beszéd, nyugatalanul fészkelődnek, valamelyikük biztosan megtöri a csöndet. Csak úgy üldögélni, szótlanul, ilyen nincs, Aki hallgat, attól rövidesen megkérdezik," nem beteg-e? H allgatni is tudunk, azt se feledjük. Amikor ott volna a helye és az ideje a szónak, akkor aztán nagy a csönd. Akkor jönnek a kedélyes noszogatások, kezdje talán mindjárt .a második vagy a harmadik, úgy nem lesz nehéz. De azért lesznek majd, akik ezt a mai kort idézik vissza. A mostani fiatalok. A mai öregek seró a kort, hanem elmúlt fiatalságukat siratják és idézgetik. Kör Pál Üllőről donorra hordják a szemetet Lelkiismeretűnk legyen őr! t A jó időt kihasználva a hét végén nyújtott műszakban vágták a rozsot a csepeli Duna Termelőszövetkezet földjein is ___ Hancsovszki János és az MTI felvételei