Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-19 / 195. szám
prvr . MKCVF.I 1986. AUGUSZTUS 19., KEDD 3 A gazdasági környezet mélyebb változására van szükség Közgyűlés után a kamara Igénylik, mégsem vállalják a döntést Nemrégiben zajlóit le a Magyar Kereskedelmi Kamara VII. közgyűlése, amely miközben számot adott az elmúlt öt esztendő kamarai tevékenységéről és vázolta az elkövetkező időszak feladatait, mintegy átvilágította gazdálkodásunk egészét; felsorakoztatva a feszültségpontokat és a pozitívumokat egyaránt. Mozgalmas, a magyar népgazdaság számára korántsem pozitív változásokat hozó időszak volt a legutóbbi közgyűlés óta eltelt üt év. S a tennivalók ma is sűrűsödnek. Beck Tamással, a kereskedelmi kamara elnökével az érdekegyeztető, érdekképviseleti társadalmi szerv legfontosabb feladatairól beszélgettünk. ALKOTMÁNY ÉS DEMOKRÁCIA írta: Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára — A kamara iránti bizalmat egyértelműen' mutatja, hogy 1981 óta több mint kétszeresére — 500-ról 1300-ra gyarapodott tagjainak a száma. Másfelől viszont növekedett szerepe a gazdaságirányítási döntések előkészítésében. Véleményének súlya van az irányítás és szabályozás alapelveinek kimunkálásában, egyre inkább lehetősége van bekapcsolódni az úgynevezett műhelymunkába. Hogyan képes a kamara megfelelni egyidejűleg a gazdálkodók és az irányítás fokozott igényeinek? — Nos, ez nem mindig könnyű feladat, noha az egyes tevékenységek, nem mondanak ellent egymásnak, sőt éppenséggel erősítik egymást. Hiszen minél eredményesebb a kamara részvétele a gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási döntések előkészítésében, annál inkább növekszik a tekintélye tagjai körében. Ez többel? között abban is megnyilvánulhat, hogy a köztük felmerülő ellentétek tisztázására gyakrabban veszik majd igénybe az erre a célra is szolgáló társadalmi fórumokat. A gazdaságirányítás szemében akkor erősödik pozíciónk, ha a jelenleginél hathatósabban tudunk közreműködni a vállalatok közötti ér- d&kzlle.ntétek . .feloldásában. Mindkét felet szolgálja Feladatunkká vált, hogy a gazdaságirányítási intézkedések fogadtatásáról tájékoztassuk az irányító szerveket és jelezzük, ha testületeink véleménye szerint a szabályozás egyes elemei nem kielégítően szolgálják a célok megközelítését. Természetesen ez a tevékenység is mindkét felet szolgálja. Javítanivaló akad persze munkánknak ebben a részében is, például túl kell lépnünk azon, hogy véleménynyilvánításainknál a nem legyen a domináló. A mainál jóval több esetben szükséges alternatív, a vállalati érdekeknek megfelelő vagy jobb kompromisszumot eredményező javaslattal elő- állnunk. Feltétlenül pozitív viszont, hogy fejlődött a vállalatok és az irányítás közötti információs tevékenységünk. Nagy szükség is volt a közvetlen információcserére, mert a vállalatok és az irányítás közötti kapcsolat sokféle okból, de érezhetően gyengült. Bíznunk kell egymásban, ám ehhez a vállalati szféra szerint, a döntések utáni, visszamenőleges hatályú szabályozóváltozásokat el kell kerülni. flílsmi baavatkozáshoz vezet — Bizalom. Ez valóban mindenfajta együttműködés alapja. Beszéljünk azonban a vállalatok közötti kapcsolatokról. A magyar cégek szerződéses fegyelme, azaz inkább fegyelmezetlensége közismert. De nem ritka az olyan panasz sem, hogy egyes monopolhelyzetben lévő termelők már-már zsarolásszámba menő feltételeket — határidő, ár stb. — szabnak megrendelőiknek. A vállalati önállóság kiterjesztésével már a minisztériumokhoz sem fordulhat, aki mindezt sérelmezi. Mit tehet a kereskedelmi kamara? — A kamara lényeges feladatát képezi, hogy elősegítse a gazdálkodó szervek közötti együttműködés fejlődését és közreműködjön a közöttük felmerülő problémák egy részének megoldásában. Kétségtelen, hogy itt lassúbb az elő- relialadas a szükségesnél. A valamennyiünk számára kívánatosnak tartott színvonalemelkedést a tapasztalatok hiánya mellett objektív tényezők is gátolják. A gazdálkodók önállósága azt is jelenti, hogy az üzleti feltételekben, az értékesítés irányaiban maguk döntsenek. Elvben tehát mindez nem igényelné az irányító szervek beavatkozását és nem is jó az, ha az érdekeltek fölfelé szaladgálnak panaszkodni. Hozzászokva azonban a viszonylag sok állami beavatkozáshoz, gyakran ma is a hatósági intézkedést igénylik, pedig az ellentéteket, vitás kérdéseket megegyezéssel, egymás között kellene megoldani. A gazdaság- irányítás folyamatos továbbfejlesztésétől a kamara — többek között — az is várja, hogy fokozatosan bővül az a közeg, amelyben a gazdálkodók, a vázolt utat találják természetesnek, magától értetődőnek. A korlátozó feltételek ellenére már azt is komoly fejlődésnek tartja szervezte- tünk, hogy az érdekellentétben álló felek a társadalmi egyeztetés folyamatában jobban megismerik és feltehetően megértik egymás gondjait. A kereskedelmi kamara testületéi egyébként rendszeresen foglalkoznak a gyártók és felhasználók, a különböző ágazatok és vállalatcsoportok közötti együttműködés segítésével, fejlesztésével és az érdekegyeztető munka során konkrét eredményeket is sikerült elérniük. Itt kell megemlíteni az 1981-ben létrejött etikai bizottságot, ugyanakkor azt a tényt is, hogy meglehetősen kevés ügy kerül eléjük, ami azt mutatja; az Etikai Kódex eredményes alkalmazásához a gazdasági környezet mélyebb változására van szükség. A gazdasági verseny olyan méretű elterjedésére, amely megakadályozza a monopolhelyzetek kialakulását, köznapion fogalmazva: megteremti a vevők piacát. Szükséges továbbá, hogy az etikai bizottság állásfoglalásaiban kifejezésre jutó negatív szakmai értékítélet és társadalmi rosszallás megfelelő visszatartó erőt jelentsen a tisztességtelen gazdálkodás folytatásával szemben. — Végezetül arra kérem, szóljon az elkövetkező időszak kiemelt teendőiről! — Említhetem mindjárt a SZOT vezetőivel közös feladatunkat. Szeptemberben tervezzük létrehozni a kétfajta érdekvédelmi szervezet együttműködésének, kapcsolati rendszerének szabályozására hivatott megállapodást. Ebben kerül majd sor az igazgatók, mint csoport érdekvédelmének rendezésére is. Vagy; az idei gazdasági eredményeink objektív értékelése alapján javaslatot teszünk az 1987. esztendő gazdaságirányítási eszköztárának kialakítására. Feltétlenül szükségesnek látjuk ugyanis a jelenlegi helyzet megváltoztatását, amelynek ma egyik alapvető jellemzője a rövid távú érdekeket előtérbe helyező menetrend, és egy év közben is változó folyamat a vállalatok és a gazdaságirányítás között. Folyamatosan figyelemmel kísérjük azután az új vállalat- irányítási rendszert, és ha szükséges, javaslatokat teszünk az ezzel kapcsolatos gondok megoldására. Elemezzük a vállalati VII. ötéves terveket, az ezekben megnyilvánuló szándékokról és tendenciákról jelzéseket készítünk a gazdaságirányítás számára, hogy ha a vállalati elképzelések nem esnének egybe a népgazdaság fő célkitűzéseivel, lehessen még időben változtatni. Csak a tagokkal együtt Nagy jelentőségűnek tartjuk a vállalati jövedelemszabályozás átalakítását, ezen belül a hozzáadottérték-adó bevezetését. E célból vállalati szakértőkből álló csoportot hoztunk J.étre, részben a készülő állami' javaslatok megvitatására, .tészben a vállalati nézőpontú kiegészítő, továbbfejlesztő javaslatok kidolgozására. Szeretném kihangsúlyozni: munkánk továbbfejlesztése a tagok közreműködési készsége nélkül nem sikerülhet. Tudjuk, hogy ez tagvállalati vezetőinktől többletmunkát, áldozatvállalást kíván, de biztosak vagyunk abban, hogy aktív részvételük a gazdasági döntések előkészítésében számottevő értékes előzetes információt és ebből adódóan előnyt is adhat a vállalatok kollektíváinak. Legutóbb a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat közreműködésével avattak a megye területén magyar és külföldi érdekeltségű vegyesvállalatot, de —, mint ahogy az a vállalatok vezetőivel folytatott háttérbeszélgetésekből kiderül — egyre többen tervezik azt, hogy ilyenben részt vegyenek. Akár egy már meglévőbe társulnának be, akár a saját tevékenységükhöz kapcsolódó új vegyesvállalat részesei lennének. Vajon mi motiválja a külső kapcsolatok bővítésében a gazdálkodókat? Merem hinni, az a tény, hogy enélkül életképtelenné válnak a piacon. A külföldi tapasztalatok vegyesvállalat formájában történő közvetlen átvétele ugyanis nemcsak anyagi, de időbeli előnyt is jelent. A vállalatok alapító okiratát végiglapozva kitűnt, hogy tevékenységi körük igen változatos. Alalcultak gyártás- és gyártmányfejlesztésre, kereskedelmi célzattal, az alapító vállalatok késztermékeihez alapanyag- és alkatrész- gyártásra. A munkamegosztás viszont a külföldi és a magyar partnerek között gyakran azon alapul, hogy a hazai fél adja a telephelyet és a szakemberek zömét, a külföldi pedig termelőtevékenység esetén a gépeket, a berendezéseket és a licencet. A tőkével ugyancsak nem egyformán szállnak be az alapítók. Egy E zer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna—Tisza1 táján, a Kárpát-medencében. Mindössze harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükségszerű volt, hogy a felszabadulás utáni éles osatályharcok és a történelmi igazságtétel idején a választóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyarország első írott alkotmánya, amely olyan rend Jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány ' nemzeti múltúnkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét; a magyar alkotmányosságot s államiságot. Ügy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fenrimaradit. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosítsuk. Az idei allkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalótermelő magyar partnerhez és egy külföldi — általában igen jó nevű — céghez csatlakozik valamely hazai külkereskedelmi vállalat is. A vegyes vállalatok nyereségén az alapítók osztoznak. Mármint azon a részen, amit a bővített újratermeléshez maga a vállalat nem használ fel. A mértékét százalékban általában az alapító okirat rögzíti. Elvben — mondják — a veszteségen is, de az induláskor természetesen mindenki arra számit, hogy erre nem kerül sor. Visszatérve a Pemü példájára, a Kemipur alapításánál a magyar fél részéről a legfontosabb szempontok között említhetjük, hogy így lehetőség nyílik a magyar po- liuretán-kémia fejlesztési bázisának megteremtésére, tehát egy új területtel bővíthető iparunk, s olyan partnert találtak, amelyik rendelkezik ezen a területen élenjáró ismeretekkel és biztosítja az állandó magas színvonalat a magyar fél számára. Ugyancsak gondoltak arra, hogy a poliuretán rendszerház biztosítson a magyar népgazdaság számára tartós, devizális előnyt, mert hiszen importot vált ki és némi exportot is nyújt, s emellett a magyar poliuretán-feldolgozók rugalmasabb kiszolgálásban részesülnek, mint eddig. El. E. nak tekintik, hanem teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen' alapuló betartása, a szabadság rendje. Az ilyen módon fejlődő társadalom az igazán hatékony gazdaságilag is, de minden más emberi teljesítmény dolgában is.. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a polátikai intézményrendszer oiy irányú fejlesztése, amelyben semimi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteiknek megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítés ében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében.” Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokrácia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Magyar Népköztársaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a törvénytisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadítani az embereket a bürokrácia kolonnától és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket. A legmagasabb rendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányaira, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely közigazgatási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos előfeltétele, amelyben persze — éppen mert jog — fenn kell tartaná a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra kell. Minél kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. Őszi BNV Egy hénap múlva Egy hónap múlva, szeptember 19-én nyitja kapuit és szeptember 28-án zár az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint Magyarországon kívül 34 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, ösz- szesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió, amelynek köztársaságai közül ezúttal a Grúz Szocialista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. Első ízben ismerkedhetnek meg a BNV látogatói'"Indonézia árucikkéivel. Nemzeti kiállítóként ugyancsak első alkalommal jelentkezik Olaszország, Kína pedig a tavalyinál nagyobb területen vesz részt a vásáron. Az idei őszi BNV-n 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja szeptember 22., 23., 24., 25., ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 2 óráig a vásárt csak a szakközönség látogathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. Silókukorica-betakarítás A hét végén is dolgoztak Szentendre környékén a silókukorica betakarításán az Óbuda Termelőszövetkezet dolgozói. A speciális gépek segítségével 80 hektárról vágták le a silókukoricát az elmúlt napokban Szlgethi Teréz Egy vegyesvállalat alapításának háttere Exportra és import helyett *4
