Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

ünnepre elkészül a rámpa A Nagykőrösi Konzervgyár kőművesbrigádja a közelgő alkot­mányünnep tiszteletére befejezi az almalénycrő állomáshoz vezető rámpa betonozását. A Szűcs Ferenc, Tóth István, Né­meth Ferenc, Nagy István alkotta csoport serényen dolgozik, s minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy vállalko­zásuknak eleget tudnak tenni. (Varga Irén felvétele) Kereskedők szocialista brigádban Azt rendelik, ami kell Nemrégiben a Kecskeméti Üti 78-as számú áfész-élelmi- szerboltba látogattunk el. A szép üzlet gazdagon el van látva áruval. Kapható itt az élelmiszertől a tőkehúsig, a hidegkonyhai készítményektől a cukrászsüteményekig szinte minden. A bolt mindig nagy forgalmat bonyolít le. Nagyon sok fiatal is dolgozik itt. Si­mon Balázsnétól, a boltvezető helyettesétől, aki egyben szak- szervezeti bizalmi is, érdek­lődtem, hogy az itt dolgozó kollektíva milyen versenyen vett, illetve vesz részt. — Harminc dolgozónk van, a tanulókkal együtt. Megala­kítottuk az Absolon Sarolta szocialista brigádot, a veze­tője én vagyok. 1981-ben a fiatal kollektíva már bronzér­met nyert. 1985-ben az ezüst­koszorú éremre neveztünk be. Vannak még feladataink, pél­dául az egy főre eső forga­lom növelésében. Fontos még a tanulóképzés. Büszkék va­gyunk arra, hogy innen már sok tanuló indult el és jutott el más üzletbe, sokszor még vezetőnek is. A vásárlók nevében csak dicsérőleg lehet szólni arról, hogy itt milyen gazdag és bő az áruválaszték. Ä kiszolgálók nagyon ügyesek és gyorsak, a vevőkkel udvariasak és ked­vesek. Ezért is jönnek ide szívesen vásárolni még mesz­sziről, a város távol eső ré­széről is. — Milyen az árubeszerzés? — kérdeztük Bánhegyesi Sán­dor nétól, a boltvezető másik helyettesétől. — Az árukat 8—10 cégtől kapjuk. Szombat kivételével mindennap kapunk friss árut. A bolt „csemegéi”, a finom és mindig friss cukrászsüte­mények, a hidegkonyhai ké­szítmények, nagyon kapósak. Mindennek egyszerű a ma­gyarázata: azt tartjuk szem előtt, mit keresnek a vevők. H. É. L. NSZK-licenc Negyede fűrészpor A devecseri téglagyárban megkezdték — az országban elsőként — a Thermopor tég­la gyártását NSZK-licenc alapján. Olyan terméket ál­lítanak elő, amelynek alap­anyaga 20—25 százalékban fűrészpor, ami égetés után eltűnik, s apró üregeket hagy maga után. Az üreges, köny- nyű tégla rendkívül jó hő­szigetelő, a belőle felhúzott 36 centiméter vastag fal legalább annyira őrzi a lakás melegét, mint a kistéglából épített 76 centiméteres. NAGYKORÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ Az állategészségügyi szolgálat A tenyésztésben meghatározó Bár eddig is rendszeresen' figyelemmel kísértük az ál­lattenyésztési szokásokban be­következett változásokat, il­letve azok okait — s azzal szoros összefüggésben az ál­lategészségügy szerepét, hely­zetét —, mégis a másfél év­vel ezelőtt indított ilyen té­májú sorozatunk írásaira emlékeztetjük olvasóinkat. Ugyanis a hosszú sorozat vé­gére, mint az i-re a pontot, tesszük fel a koronát azzal, hogy az állatgyógyászat iránt érdeklődők nevében kérdése­ket adtunk föl dr. Tóth Pé­ternek, a gödöllői székhelyű Pest Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvo­sának. Ám mielőtt a kérdéseinkre kapott válaszokra kitérnénk, hadd vázoljuk az állategész­ségügyi szolgálat feladatainak körét egy röpke történeti visszatekintés keretében. Az államigazgatási munka korszerűsítésével kapcsolatos létszámcsökkentéssel egyide­jűleg 1983. január 1-jétől je­lentősen bővült a megyei ál­lategészségügyi szolgálat fel­adatainak köre. Az élelmiszer- vizsgáló és -ellenőrző szolgá­lat területi szervei, a megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló intézetek a feladataiban bő­vült megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás irányítása és ellenőrzése alá kerültek. Hatósági munka A szélesebb tevékenységi kört kiegészíti a megszűnt megyei állattenyésztési fel­ügyelőségek hatósági munká­jának átvétele, továbbá a kis­termelőknek nyújtott állami Agrármúltunk nyomai Hiteles iratok, élő hagyományok Ki ne vesszen a csemői gumiharack A régi feljegyzések forgatá­sa alkalmas arra, hogy, egy vi­dék gazdálkodási, természet- földrajzi múltját megismerjük, illetve rekonstruálhassuk. Csemő nevéhez nemcsak ál­datlan határpörök fűződnek, hanem a homoki emberek szent konokságának gyümöl­csei is. Erdő, szőlő, gyümölcs. Erdő, amely a mai napig meg­maradt. Szőlő, amely rossz döntések miatt elsorvadt, de- — ha másban nem — bízzunk az egészséges lokálpatriotizmus­ban! Igenis megmarad a sző­lő, és talán megússza a gyü­mölcs is. Leginkább a csupasz­barackot lehetne sajnálni, szinte a község szimbóluma, ősidőkig nyúlik vissza a szőlők között termesztett gumibarack múltja. ősi eszközök Hálás a három és fél ezer lelket számláló falu minden nagy elődjének,, akik nyomot hagytak a kis közösség múlt­jának szürkülő emlékezeté­ben. S mint homoki nép, a csemői minden módon védi, büszkén viseli és éli múltját. Csemőt megőrizte a történe­lem. 1368-bap emigyen beszél róla az okleveles adat: ad montem Hoziu homok, amiben egy kevés nyelvtörténeti ér­zékkel meg lehet lelni a Hosszúhomok elnevezést, amelynek a végén borbolyás erdő lehetett, hisz Sóskabokor­ról is tud egy határirat 1750- ből. Sőt nemcsak a maiak em­legették Szárhomok, Kistelek, Strázsa-domb (Szarvashalom), Gyurka-domb (Sashalom) ne­vét, hanem a régiek is; hol így, hol úgy. Az elnevezést még az is bonyolította, hogy többen vitatták a csemői határ hovatartozását. A szeszfőzde az Unghvárya- kat idézi, a Sós László-íéle kúria pedig alkalmat szolgál­tat a település vezetőinek, így Boda János tanácselnöknek, hogy ide gyűjtsék a falu gaz­dasági múltjának igen érté­kes eszközeit az aratástól a szőlőművelésig, a házi mun­káktól a kézműiparig. Szám­talan értékes és rendkívül szellemes eszközt szereztek a lakóktól, amelyek helytörténe­ti törzsanyag kiállítását tették lehetővé. Tanító volt B. Tóth Ferenc az Életrajzi lexikon szerint is a homoki szőlőművelés úttörője. A körö­si gazda Csemöben szőlőt te­lepített, mintegy négyezer gyümölcsfát is elültetett. Fa­iskolája sokat segített munká­jában. Újfajta gazdasági szem­léletet honosított meg az ad­dig állattenyésztő és a homok­kal perlekedő nép körében. A szó szoros értelmében tanító volt, tanította a munkásait a szakszerű telepítésre, fajta­használatra, borkezelésre, cse­megeszőlő és gyümölcs ter­mesztésére. Életéről Gesztelyi Nagy László és Bognár Károly írt bővebb méltatást. De a cse- mőiek munkáját azóta is el­ismerik, sőt szeretnék az újabb generációknak átadni a tiszteletét. Talán az Ágyús­domb lehetne a legalkalma­sabb hely, ahol most nyárfás van, hogy emléket állítsanak e nagy mezőgazdának, hisz ezt a viharágyuk harcálláspontjá­nak választották, állítólag maga Boni Tóth Ferenc hor- datta össze — a „műhalmot”. Kötelesség Egy másik műhalom azon­ban újabb keletű. Temető, ahol a sárga virágú zsályák is erre utalnak, mint egy valódi ráctemető — olyan a szélma­lom, a hantházi híres szélma­lom környéke... A részvét­lenség és a pénzszűke pusztu­lásra ítélte, nem kell neki húsz év sem, hogy mindnyá­jan sirassuk. Sőt, vállalkozó kedvű korunkban, talán még botcsinálta molnár is akadna, mert hát kellett volna pénz és vállalkozó kedv. A cse­mői szél nemcsak a homokot, hanem a malom lapátját is meghajtaná. A Csemői erdő viszont nem adta meg magát, mint hosszú életű kultúra önmagát is fel­újítja, s minden remény meg­van rá, hogy a település is to­vább fejlődjék, miközben múltja sem szegényedik tárgyi emlékekben. Egy-egy öreg fa, századfordulós tanya, béresház megőrzése kötelesség, hogy le­gyen jelenünket mihez kötni — az utódok emlékezetében. Surányi Dezső támogatások kifizetésének, szakmai és pénzügyi feltéte­leinek ellenőrzése. E sokrétű feladat mibenlétét és nagy­ságrendjét a következő pél­dákkal szemléltette dr. Tóth Péter. — A Pest Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás felügyelete alá kerültek olyan nagyüze­mek is, mint a váci és a ceg­lédi vágóhíd, a hernádi ba­romfi- és sertésvágóhíd, a vecsési vadfeldolgozó, a. Du­nakeszi Hűtőház, a pilisi hiz­lalda mint a legnagyobb ex­portáru-termelők, valamint a tököli állati melléktermékeket feldolgozó ATEV-üzem, s Du­nakeszin, Nagykőrösön és Ceg­léden a konzervgyártás, de folytathatnám a felsorolást egészén a sturovói állategész­ségügyi határszolgálatig. Jó! felkészült — Az ellenőrzés pedig ma­gában foglalja a megye állat­tartó és -tenyésztő, valamint állati termékeket feldolgozó üzemeinek állategészségügyi és élelmezésügyi felügyeletét. Másik fő feladatunk a nagy volumenű járvány védelmi munkákhoz a hosszabb men­tesítési programok kidolgozá­sa, végrehajtása, amihez szak­mai irányelveket a MÉM ál­lategészségügyi és élélmiszef- higiéniai főosztályától ka­punk. A megyére szabott ál­latorvosi feladatainkat pedig a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának céljaival egyetértésben, illetve annak felügyeletével látjuk el. — Itt, Gödöllőn, az állomá­sunkon specialisták dolgoznak, így: szarvasmarha-, juh-, ba­romfi- és sertésegészségügyi, valamint élelmiszerhigiénikus, állathigiénikus, továbbá igaz­gatással és szervezéssel fog­lalkozó szakállatorvpsaink vannak. Ez az apparátus a szakmai bázisa annak a munkának, amelynek révén a hét kerületi főállatorvossal karöltve szak­mai felügyeletet gyakorlunk a területen tevékenykedő száztíz hatósági, hatvan ma­gánpraxisban tevékenykedő és száznégy üzemi állatorvos fe­lett. Erre a nagy és jól felké­szült apparátusra van fel­fűzve a megyében minden jó­szágtartó udvar, város, község és nagyüzem. Így szinte nap­rakész információ áll rendel­kezésünkre egy-egy terület ál­lategészségügyi helyzetét il­letően. Végül arról beszélgettünk dr. Tóth Péterrel, hogy Gö­döllőre 1973 májusában tele­pült a Pest Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző Állomás a megyei tanács Városház utcai épületéből. Ugyanis akkorra megterem­tődtek a kor követelményei­nek megfelelően azok a sze­mélyi é® tárgyi feltételek, amelyek elengedhetetlenek a hatékony állategészségügyi és élelmiszeripari ellenőrző mun­kához. Ma már így elmondható, hogy a MÉM és a megye ve­zetőinek döntése helyesnek bizonyult, mert Gödöllő föld­rajzilag megyecentrikusan he­lyezkedik el, s a várost már korábban is hírneves intéz­mények emelték a megye ag- rároentrumává. Ami megvalósult Ugyancsak a helység jó megválasztását igazolják a ké­sőbbi események is. Gondo­lunk itt arra, hogy megterem­tődtek a gyakorlati munka, a kutatás és az oktatás jó együtt­működésének lehetőségei. A megvalósult lehetőségek kö­zött említjük azt, hogy a gö­döllői állategészségügyi állo­más laboratóriumának, állat­kórházának dolgozói, a me­gyében tevékenykedő állat­szakorvosok aktívan részt vesznek az állatorvostan-hall- gatók s a péceli szakmunkás- képző intézet diákjainak ok­tatásában, képezve, nevelve a jövő mezőgazdasági szakem- bereeinek új meg új generá­cióit. Aszódi László Antal Gyakorlati munka Postásként dolgoztunk A postaforgalmi szakközép- iskola padjaiból nyárra kike­rülő diákok az év közben ta­nultak mellé a gyakorlati tudnivalókat is elsajátítják. Ennek színhelye természetesen a posta. Az első nap nagy volt az izgalom. Már nyolc óra előtt a főnöki irodában kellett je­lentkezni, itt tudtuk meg, hogy kit hová osztanak be. Mi, el­sősök szorongással telve men­tünk a munkahelyekre, de ké­sőbb kiderült, erre nem volt semmi okunk. Mindenhol ked­vesen. türelmesen bántak ve­lünk. Kérdéseinkre (sok voií, hiszen mennyi mindent nem tudunk még!) magyarázó, ta­nító válaszokat kaptunk. Itt a gyakorlatban tapasztaltuk, hogy például egy csomagfel­adás, -átvétel, a levél aján­lottként való továbbítása, nem is olyan egyszerű művelet, mint eleinte gondoltuk. Mindannyian eltöltöttünk egy-egy napot a ..kispostán” is. Minden megtalálható ezen a munkahelyen is, csak leegy­szerűsítve, kicsiben. Megpróbáltuk az év közben tanultakat három hét alatt gyakorlatban elsajátítani. Ki­nek hogy sikerült? Kiderül majd a kapott osztályzatokból és a további tanulmányi elő­menetelünkből. Magyar Andrea »rai Mozi A nagyteremben Ágyúgolyó futam. Színes, szinkronizált amerikai film­vígjáték. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben Alabama. Színes, szinkroni­zált lengyel film, fél 6-kor. A kertmoziban Maradok hűtlen híve. Szí­nes, • szinkronizált amerikai filmvígjáték, 9 órakor. Sikeres őszi teniszrajt Megkezdődött az őszi tenisz- idény, amely több körösi si­kert hozott. Kecskeméten, az országos serdüiő fiú Aranyhomok Ku­pa-viadalon a kinizsis Kalocsa Tamás nagyon jól szerepelt. Az egyéni kategóriában 64-es tábla volt, és ő az igen elő­kelő második helyen végzett. A szintén Kecskeméten sor­ra kerülő, négynapos vidéki utánpótlás-bajnokságon három kategóriában is szerepeltek (az előcsatározások után vívták ki maguknak az ide jutás jogát) körösi fiatalok. Serdülő fiú egyéniben Kalocsa Tamás a 64 fős mezőnyben a legjobb 18-ig jutott. Serdülő fiú pá­rosban 16-os volt a tábla, ott Kalocsa a százhalombattai Kalmárral az oldalán a leg­jobb 8 közé került. Újonc fiú egyéniben már a 32-es táblá­ra jutásért is kellett mérkőz­ni. s itt Csípő Kristóf két al­kalommal győzött. A megyei férfi csapatbaj­nokságban a hét végi két munkaszüneti napon a körö­siek háromszor léptek pályára. Az I. osztályban, a Kinizsi- sporttelepen: Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi—Ráckevei Tsz SK 4:2. Körösiek: Palai (2:1), Zsikla (2:0), Ruzsinszky (2:0). Zana (0:2) és Zsikla, Ruzsinszky (2:0). Palai, Somo- di (1:2). A nyaralások miatt erősen tartalékosán tudtak ki­állni a körösiek, s ifjúsági já­tékosokat is szerepeltetve, Olcsóbb lett a szőlő A hét végén eleven nyári piac volt, nagy zöldség- és gyümölcsfelhozatallal. A ba­romfipiac kisebb volt, főleg tyúkokat árultak. A dinnye­piacon a sok görögdinnye mellé kevés sárgadinnyét hoz­tak. A háztáji szemestermény- piac kevés árussal, nagy vá­lasztékkal, a szokott árakkal, kevés forgalom mellett folyt le. A gyümölcs- és zöldségpia­con olcsóbb lett a csemege- szőlő. melyet 18—25 forintos áron adtak. Az alma 10—20, a körte 12—16, az őszibarack 10 —30. az oltott szilva 14, a kékszilva 12, a görögdinnye 4 —5, a sárgadinnye 4—10, a burgonya 5—7, a fehér ká­poszta 8—10. a kelkáposzta 20, a paradicsom 6—8, az uborka 5—10, a zöldpaprika 10—24. darabja 1—3, a vöröshagyma 16, a zöldkukorica csöve 2 fo­rint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 200—230, a vágócsirke 140—180, a kacsa párja 200— 220. két kakas 300—320, a a tyúktojás darabja 2,50— 2,80 volt. K. L. nagy küzdelemben sikerült győzelmet aratniuk. Az I. osztályban, a Kinizsi­sporttelepen: Nk. Konzervgyár Kinizsi—Dabasi Tsz SE 4:2. Nagykőrösiek: Palai (2:1), Zsikla (2:0), Ruzsinszky (2:0), Szilágyi (0:2) és Zsikla, Ru- zsinszky (0:2), Palai, Szilágyi (2:1). A tartalékosán szintén küzdelmes találkozón külön dicséretet érdemel a katona­idejét töltő, de éppen itthon tartózkodó fiatal Szilágyi, aki beugrott, a hosszúra nyúlt ta­lálkozón jól játszott, s a csa­patért egyéni programját fel­adta. A II. osztályban, idegenben: Dabasi Tsz SE II.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 3:3. Az alkalminak mondható összeállításban tar­talékjaink fiatal csapattal dön­tetlent értek el. Benedek és Csípő egyéni, valamint Csipő, Tóth páros játékát nyerte meg. A Gödön három korcsoport­ban megrendezett háromnapos országos Fészek Kupa-viada­lon takarékossági és egyéb okok miatt nem vettek részt körösi sportolók. TEKEHÍREK A hónap elején a temető­hegyi tekecsarnokban a Nk. Mészáros Tsz SK tekézői megkezdték a felkészülést az őszi idény eseményeire. Már ebben a hónapban is lesz nyilvános szereplésük. Augusz­tus 21-től 24-ig Dunaújváros­ban lesz a nagyszabású Dü- navidéki Kupa, 30—31-én pe­dig Kecskeméten a Hírős Ku­pa-viadal. Az 1986/87-es NB III-as csapatbajnokság őszi idénye szeptember 7-től de­cember ,7-ig tart majd. S. Z. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik édesanyánk, Bakos Józsefné temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot ftelvez- tek, táviratban vagy egyéb módon részvétüket kifejezték. Külön köszönetét mondunk körzeti or­vosának. Kovács doktor úrnak, kezelőorvosának. Wolf doktor úr­nak, valamint Horváth Jánosné körzeti ápolónőnek és a kórház összes dolgozóinak. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom