Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

VILÁG PBOLETARJAI. EGYESÜLJETEK! MEGYEI XXX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Ara: 1.00 forint 1986. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK MA: Ma[d beugrik valaki helyette (3. oldal) Rádió- és tele vísiósnüsor a lövő hétre (5—6, oldal) Ra(t — rangadókkal (7. oldal) Elítélték az ózdi foltogatót (8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö,- ki ülésén tájékoztatót hallga­tott meg a kalászos gabona betakarításáról. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mező­igazdasági nagyüzemek, az aratásban részt vevő, illetve közreműködő ellátó és felvá­sárló vállalatok, valamint az irányító szervek vezetőinek és dolgozóinak a betakarítás gondos előkészítéséért, össze­hangolt, magas színvonalú végrehajtásáért. A kormány felhívta az illetékesek figyel­mét, hogy a tervezettől elma­radó termés miatt takarékos anyag- és energiagazdálkodás­sal, a melléktermékek haszno­sításával, a veszteségek csök­kentésével és további fegyel­mezett munkával tegyenek meg mindent a kiesések pót­lása érdekében. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette az Ál­lami Tervbizottság intézkedé­seit, amelyeket az elektronika társadalmi, gazdasági alkal­mazásának elterjesztése, az elektronikai alkatrészgyártás, valamint a gyógyszer, nö­vényvédő szer és intermedier­gyártás központi gazdasági fejlesztési programjainak vég­rehajtásával kapcsolatban ho­zott. A kormány — az oktatási törvénnyel összhangban — módosította a tanácstörvény végrehajtására hozott rendeleT tét, Ennek keretében növelte a nevelőtestületek szerepét az oktatási intézmények vezetői­nek kiválasztásában, és ren­delkezéseket hozott a taná­csok intézményfenntartási fel­adatairól. A Minisztertanács szabá­lyozta az iskolai szövetkezetek, az iskolai szövetkezeti cso­portok és a jogi-oktatói mun­kaközösségek tagjainak társa­dalombiztosítási jogosultsá­gát. Csütörtökön a Miniszter­tanács ülése után három köz­ponti fejlesztési program cél­jairól és feladatairól sajtó- tájékoztatót tartottak a Par­lamentben. Thuma József, az Országos Tervhivatal ipari főcsoport­főnöke elmondta: alap­vető műszaki fejlesztési kér­dés az elektronika elterjesz­tése és alkalmazása, ami ma már a gazdaságfejlesztés fő irányát jelenti. Az elektroni- Jca jelentős szerepet tölt be az ipari termelési szerkezet kor­szerűsítésében, megfelelő hasz­nosítása segíti az átlagosnál jövedelmezőbb, versenyképe­sebb exportot. Az elektroni­kai alkatrészek gyártását és az elektronika társadalmi­gazdasági elterjesztését szol­gáló központi fejlesztési prog­ramok megvalósítása új tech­nológiák meghonosításával jár, egymáshoz kapcsolódó in­tézkedések sorozatát és erő­teljes állami szervező-mozgó- vsító munkát igényel. Központi segítséggel oldható meg a vál­lalati fejlesztési tervek össze­hangolása, a beruházásokat segítő kedvezmények koordi­nálása és kezelése is. Mind­két programban nagyon sok vállalat vesz részt, s bekap­csolódnak a kutató-fejlesztő intézetek is. A két program közül vi­szonylag új az elektronika társadalmi-gazdasági alkalma­zását és elterjesztését szol­gáló központi gazdaságfejlesz­tési program. Az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának központi fejlesztési programja Fejlődő iskolaszövetkezetek Összefogással jövőjükért Az omszkj delegáció programja A fiatalok fiatal városában Ismerkedés a DKV-val. Képünkön (balról jobbra) Jevgenyij Pohitailo, Omszk megye tanácselnöke, Mezei Lajos, Alfred Falcsevszkij, a televíziógyár vezérigazgatója, Vágvölgyi József, Jurij Vinokurov, az omszki járás tanácselnöke és Szekeres Jó­zsef (Hancsovszki János felvétele) Néhány lelkes diák és peda­gógus a péceli gimnáziumban kis iskolaboltot szervezett a helyi áfész támogatásával — ennek már 13 esztendeje. Az­óta kiderült, érdemes volt új­raéleszteni az immár többi mint nyolcvanéves magyar is­kolaszövetkezeti hagyományt. 1973-tól kezdve ugyanis igen dinamikusan fejlődtek ezek a diákszövetkezések, 1984-ben már 22, jelenleg pedig 34 mű­ködik megyénk általános és középiskoláiban, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Igen szerteágazó az iskola- szövetkezetek tevékenysége. A hagyományos iskolabolt, büfé mellett gyümölcstermesztésre, fóliás zöldségtermesztésre is vállalkoznak, sőt méhészke- déssel, sertésneveléssel, csi­ga- és gyógynövény-gyűjtéssel is foglalkoznak. Az elképzelé­sek között ipari tevékenység is szerepel. A megyénkben lévő 17 áfész 6zinte mindegyike működtet már iskolaszövetkezeti cso­portot, árukészlettel, a keres­kedéshez szükséges berende­zésekkel segítve őket, s sze­rény jutalmazással honorálják e pedagógusok nem könnyű munkáját. Ügy tűnik, min­denkinek hasznosak ezek a mini áfészek. Hiszen a gyere­kek így tízóraihoz jutnak, mi­közben ízelítőt kapnak a nagybetűs Életből. A továbblépés egyik útját jelentheti, ha a takarékszövet­kezetek is bekapcsolódnak a mozgalomba. Rövidesen az Örkényi Takarékszövetkezet | patronálásával megkezdi mű­ködését az ' első iskola-taka- ' rékszövetkezet. már 1981-ben megkezdődött. A fő cél az alkatrészgyártás bővítése, ezzel egyidejűleg a drága import mérséklése és olyan gyártmánykínálat ki­alakítása, amely megfelelő cserealapot biztosít a külkeres­kedelem számára. A mikroelektronikai Válla­latnál történt májusi tűzeset alapvetően befolyásolja az iparág fejlődését. A tájékoztatón szó volt a harmadik központi fejlesztési programról is, amely a gyógy­szerek, növényvédő szerek és intermedierek gyártásának korszerűsítését célozza. A program megvalósításában szinte valamennyi, a témában érintett termelővállalat részt vesz. Az elmúlt öt évben 56 új gyógyszert törzskönyvezett a magyar egészségügy, de ezek közül csak négy volt ere­deti fejlesztésű. Bár egy-egy ilyen gyógyszer bevezetése akár 10 évig is eltarthat és jelentős ráfordítást igényel, célszerű az eddiginél erőtelje­sebben a jövőben bővíteni az egyedi, saját fejlesztésű ké­szítmények arányát mind a fejlesztések során, mind a ter­melésben. A vasasszakszervezet csü­törtöki elnökségi ülésén meg­tárgyalta a vaskohászat hely­zetét, valamint az Állami Tervbizottságnak az ágazat megújulását szolgáló határo­zatához kapcsolódó szakszer­vezeti feladatokat. Mint ismeretes, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek az elmúlt években rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került. A piachoz való rugalmas alkalmazkodás és az eredményesebb gazdál­kodás érdekében tett vállalati erőfeszítések nem bizonyultak elegendőnek a működés ön­erőből történő fenntartásához, valamint a beruházásokra fel­vett hitelek és a kamatok tör­lesztéséhez. A közelmúltban hozott A szűkebb pátriánkkal is­merkedő Omszk megyei dele­gáció tegnap Vágvölgyi Jó­zsefnek, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének kí­séretében Százhalombattára látogatott. A vendégeket a városházán Szekeres József ÁTB-döntés rendezte a három vállalat pénzügyi helyzetét és kötelezte a vállalatokat átfogó szerkezetátalakítási program kidolgozására. A szakszervezet elnöksége most ezeket a prog­ramokat is megvitatta. A tanácskozáson élénk vita alakult ki az ÁTB-határozat végrehajtását illetően. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a döntés óta sok tekin­tetben megváltozott a piaci helyzet, s ez új körülménye­ket és új követelményeket tá­maszt. Abban mindenki egyet­értett, hogy a kormányzati döntés — amelynek meghoza­talában a szakszervezet is ha­tékonyan és kezdeményezően részt vállalt — nagy jelentősé­gű, mentesítette a vállalatokat a felgyülemlett adósságterhek- től. Az is egyöntetű vélemény volt, hogy a végrehajtást egy­ségesen és mielőbb meg kell kezdeni, nem odázhatók el a szükséges vállalati belső dön­tések. Nagy Sándor, a SZOT titkára arra hívta fel a figyel­met, hogy a kohászati vállala­tok közötti hatékony együtt­működés kereteit is meg kell teremteni. Vörös Árpád ipari minisz­terhelyettes hozzászólásában utalt arra, hogy az idén az év első felében érezhetően javult a kohászati vállalatok gazdál­kodása, jobb volt a kohászati termékekből az ellátás, ami segítette a feldolgozóipar fej­lődését. Ugyanakkor egyes vállalatoknál még mindig nem számolták fel a gazdaság­talan termelést és késik az a vállalati intézkedéssorozat is, amely hosszabb távon biztosít­hatja a további veszteségek el­kerülését. Az Ipari Minisztérium a gyorsabb és hatékonyabb ki­bontakozás érdekében szüksé­gesnek tartja a kohászati egy­séges irányítást, s az ezzel el­lentétes vállalati törekvéseket nem támogatja. így például nem ért egyet azzal, hogy a kohászati vállalatok a jelen­legi körülmények között ke­reskedőházat hozzanak létre. A miniszterhelvettes megje- gvezte: az ÁTB határozott döntése csak akkor szolgálja az ágazat megújulását, ha a biztosított kedvezmények gyors és határozott vállalati erőfeszítésekkel párosulnak. tanácselnök fogadta, majd rö­viden ismertette a fiatalok lakta fiatal város múltját és jelenét. Elmondta, hogy az említett jelző mindkét esetben helytálló, mivel a város mindössze tizenöt éves, lakói­nak átlagéletkora pedig nem haladja meg a harminc esz­tendőt. Százhalombattáról szólva nem lehetett megkerülni a két nagyüzemet, az évi tízmillió tonna földolgozókapacitású Dunai Kőolajipari Vállalatot és a kétezer megawatt teljesít­ményű Dunai Hőerőmű Vál­lalatot. A feladat éppen az volt — ahogy a tanácselnök is elmondta —, hogy megte­remtsék a fejlett iparnak A szovjet delegáció képvi seletében csaknem harminc pedagógus vendégeskedett a XX. kerületi, Baross utca 79. szám alatti óvodában. Az in­tézmény nagycsoportjában harminc apróság ismerkedik rendszeresen az orosz nyelv­vel. Mint Kiss Dezsőné óvo­davezető tájékoztatójából ki­derült: tíz éve immár, hogy az 5—6 éves gyerekek játékos foglalkozásokon kapnak íze­lítőt a nyelv alapjaiból, s amikor — többségük — a szomszédos Attila utcai Jó­zsef Attila Általános Iskolában megkezdik tanulmányaikat, már az óvodában megszerzett ismeretek birtokában folytat­hatják a tanulást. A szovjet vendégek délelőtt módszertani bemutató foglal­kozáson szerezhettek szemé­lyes benyomásokat a hallot­takról. Az eseményekhez kapcsoló­dik, hogy este a Barátság Házába látogattak a szocialis­ta országok szovjet baráti társaságainak képviselői, akik Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára csütörtökön Csong- rád megyébe látogatott. Sze­geden a megyei pártbizottság székházában Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye politikai, gazdasági, tár­sadalmi helyzetéről, a kultu­rális élet és a művelődésügy eredményeiről és gondjairól. megfelelő városi szintű ellá­tást. Ennek jegyében húsz év alatt ötezer lakás épült, az elmúlt öt esztendőben kiala­kult a városközpont, jelentő­sen fejlődött az infrastruktú­ra. A küldöttség tagjai az iránt érdeklődtek, hogy a város 19 ezer lakosának milyen műve­lődési lehetősége van. Szeke­res József rövid látogatáson •bemutatta a város büszkesé­gét, a nemrégen elkészült Barátság Művelődési Közpon­tot. A. százhalombattai prog­ram a DKV-ban folytatódott, ahol Mezei Lajos, a vállalat szociális igazgatója fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket az üzem termeléséről, a hazai kőolajiparban betöltött szerepéről, a dolgozók szociá­lis ellátásáról. Az üzem megtekintése után a delegáció a DHV-ba látoga­tott, ahol Tóth István, a me­gyei pártbizottság tagja, az erőmű vezérigazgatója tájé­koztatta a vendégeket. Beszélt az erőműnek a hazai energia- ellátásban betöltött szerepé­ről, s arról, hogy a DHV szo­ros kapcsolatban áll a DKV- val, hiszen az ott keletkező ■mellékterméket használják föl. Az erőmű teljesen auto­matizált, így kevés fizikai munkásra van szükség, s a dolgozók 75 százaléka felső­fokú végzettséggel rendelke­zik. Végezetül a vendégek megtekintették az erőművet, majd a Temperáltvízű Hal­szaporító Gazdasággal ismer­kedtek. küldöttként vesznek részt a MAPRJAL kongresszusán. A vendégeket Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára fogadta, s tájékoztatta a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság tevékeny­ségéről, a több mint 1800 tag­csoportban folyó barátsági munkáról. Komáromi kombinát Termelési nagydíj Csütörtökön, a kombinát bartusekpusztai szerelőcsarno­kában ünnepi munkásgyűlé­sen átadták a Komáromi Me­zőgazdasági Kombinátnak a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium nagydíját, a tárca legmagasabb szintű elismerését. Az erről szóló oklevelet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese nyújtotta át Pulay Zoltánnak, a kombinát vezérigazgatójának. Grósz Károly ezután a Sze­gedi Szalámigyár és Húskom­binátot kereste fel. A Politi­kai Bizottság tagja a továb­biakban megtekintette a Sze­gedi Nemzeti Színház több évi munkával újjáépített épü­letét, végül pedig a szegedi pártbizottság székházában eszmecserét folytatott a buda­pesti központú Csongrád me­gyei vállalatok pártszerveze­teinek titkáraival. A SZOT-elnökség felhívása Soha többé háborút! A SZOT elnöksége a következő felhívással fordult a szervezett dolgozókhoz a háborúellenes küzdelem kö­zelgő akciőnapja alkalmából: Szeptember elseje örök figyelmeztetője az emberi­ségnek. E napon kezdődött el 1939-ben az ötvenmillió ember életét követelő má­sodik világháború. Eszten­dőről esztendőre egyre ha- tározottabbá, egységesebbé válik a népek millióinak követelése: soha többé há­borút! A magyar dolgozók egyetértéssel és cselekvő támogatással fogadták, a X. szakszervezeti világkong­resszus javaslatát: tegyük szerte a világon szeptem­ber elsejét a háborúellenes küzdelem szakszervezeti akciónapjává! A dolgozók békevágya lehetővé teszi, a Szakszervezeti Világszövet­ség pedig már létrejöttével is bizonyította, hogy van mód a különböző irányzatú szakszervezetek együttmű­ködésére. Változatlan a törekvés arra, hogy tegyük félre mindazt, ami elválaszt bennünket, keressük az emberiséget összekötő kap­csokat. A magyar szervezett dolgozók mint mindenkor, most, e napon is felemelik szavukat az erőszak, a há­borús törekvések, az eszte­len vérontás ellen. Felhívunk valamennyi szervezett dolgozót, hogy mindennapi alkotó munká­val, az ország politikai és gazdasági erejének gyara­pításával járuljon hozzá a ■világ békéjéért vívott har­cunkhoz. Mind többen ve­gyünk részt a hazai béke­akciókban, vállaljunk részt népünk és a szakszervezeti világmozgalom béketörek­véseinek megvalósításában. Cselekedjünk, emeljük fel szavunkat szocialista ha­zánkért, családunkért, ba­rátainkért, embertársain­kért, magunkért, a békés, biztos jövőért — hangzik a SZOT elnökségének felhí­vása. A vaskohászat helyzete Késlekedő vállalatok Grosznyelv-tanárok kongresszusa Látogatás a Barátság Házában A szekcióüléseket követően csütörtökön változatos prog­ramot szerveztek a magyar házigazdák az orosznyelv- és irodaiomtanárok nemzetközi szövetsége VI. kongresszusának küldöttei részére. Grósz Károly Csongrádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom