Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-14 / 191. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 191. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Az első szakasz határidő előtt elkészült Nagyon jó minőségű a „teho-út” Már több alkalommal írtunk a településfejlesztési hozzájárulásból épített, építendő utakról. Most az eddig elvégzett munkák állásáról kérdeztük a városi tanács illetékeseit. — Valóban, az első ütem határidő előtt elkészült, s alapos okunk van annak feltételezésére, hogy nem lesz ez másként a második ütemben sem — mondja ■ Andrási György. A gyors végrehajtás az útépítő céget, valamint megbízóikat egyaránt dicséri. Olvasóink emlékezhetnek rá, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat rendkívül kedvezményes árajánlatot tett. A tanács testületének bölcs döntése nyomán az idén 17 utcában készülhet el az út, az ott élők igen jelentős anyagi tehervállalásával. Kecskemétiek A KÉV keverőtelepe, bázisüzeme a szomszédos Kecskeméten van, így például jóval kevesebb üres kilométerért kell fizetni. Az általuk vállalt 550 forintos négyzetméterenkénti ár jóval alacsonyabb a megyei útépítők ajánlatánál. A minőség? Erre két válasz is van. Az egyik: autópályát is építettek, építenek. A másik: tessék kimenni, megnézni a már elkészült aszfaltkígyókat. Mindkettő jó szakemberek keze nyomát dicséri. A lakosság nagy várakozással nézett az események elé. Voltak, akik el sem akarták hinni, hogy tényleg teljesül régi vágyuk. — Ráadásul rendkívül gyorsan dolgoznak a KÉV-esek — jegyzi meg örömmel Andrási Gyula. — A Salamon Ferenc utcában a munkálatokat június 23-án, az utolsókat július első napjaiban tették meg. Mire hozzászoktak volna az arrafelé lakók a kényelmetlenséghez, addigra elkészült az út. Az itt élő 49 család többsége vállalta az útépítés anyag; terheit, s máris 394 ezer forint körül fizettek be. Volt, akinek részletfizetési kedvezményt is adtunk. Egyébként ez a 630 méter hosszúságú, öt méter széles útszakasz a „teho-út” legjobb reklámja lett. Csak egy hibája van: mások is pontosan ugyanilyet szeretnének. Nos, vannak, akik elfelejtik, hogy annak idején milyen feltételeket vállaltak. Aki három méter szélességű útra készítette kalkulációját, arra szervezte a befizetést, ezért a pénzért nem kaphat majd, mondjuk, kétszerié szélesebb utat. Menet közben Ez világos beszéd, de még így sem biztos, hogy mindenki megérti. Sokszor kellett érvelni emellett, s ebből az is kitűnt, hogy néhány utcában néhány lakó nemigen tájékozódott előre — vagy nem tájékoztatták? ez akkor a tanácstag bűne! —, mit vállal. Mert az utólag elvégeztetett munkák bizony pénzbe kerülnek, s nem is kevésbe. A sorban másodikként a Losonczy utca következett, a Somogyi, illetve a Vágóhíd utca között. A 374 méteres szakasz szintén öt méter széles, s szintén néhány nap alatt készült el. „Egyik munka közben a másikat” — ez is jelszavuk lehet a kecskemétieknek, hiszen a Szultán utca földmunkáit is elvégezték a Losonczy utca betonozása, aszfaltozása közben. Tegyük hozzá, az meg különösen méltóvá teszi a KÉV munkásait a dicséretre, hogy az eredetileg vállalt mennyiségen felül, még további ezer négyzetméternyi útfelület gyártása is a nyakukba szakadt. Mert a tanács ott, ahol az valóban indokolt volt, némi engedményt azért tett. S olyan is akadt, aki szinte menet közben gondolta meg magát, úgy fizette be a nem kis összeget. Már tervezik —■ Ügy van azzal mindenki, amikor készen van, akkor már lehet örülni. De közben olykor problémák is adódtak. „Túlságosan lejt az út”, „miért nem a másik oldalban lesz ez a lejtés” — és még sorolhatnám. Azt azonban most mindenképpen mondjuk meg, hogy ezek az utak jó minőségűek, de kezelést, gondozást igényelnek. Azaz, a csapadékvízcsatornát el kell készíteni. Sajnos, központi keretből erre nem futja. Így az új úttulaj- donosok segítségére, munkájára számítunk — mondja Csikós Sándor osztályvezető. A lényeg természetesen az. hogy máris megkezdődött a második ütem tervezése, elkészítése. Először a Tormásban a Tavasz, majd a Galgóczy, a Kosztolányi utcák, a Szőlő, a Gerle, az Ádám László, a Mikes Kelemen, s az Eötvös utcák következnek. Utoljára ismét a Losonczy utcát veszik birtokukba a gépek s irányítóik. Mindezekre szeptember elsejétől október 15-ig kerül sor. Ballai Ottó bh Mozi írni A nagyteremben Edith és Marcel I—II. Színes, szinkronizált francia film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Egy bolond százat csinál. 1942-ben készült magyar film, fél C-kor. A kertmoziban Az ember, aki túl sokat tudott. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Előadás 21 órakor. Emberi kéz nem érinti Az ember ki sem látszik a konténer, a gép, meg az emelő közül. A piros bogyók jóformán emberi kéz érintése nélkül indulnak hosszú, kanyargós útjukra, hogy végtermék, azaz paradicsomsűrítmény legyen belőlük a konzervgyárban. Az első lépést ezen az úton Illés Zoltán, az ügyes targoncavezető segítségével teszik meg. (Varga Irén felvétele) vek óta keressük (vagy inkább akarjuk?) a top- lesst. A hetvenes évek óta. Azelőtt a meztelenséget a nyugat kábító ópiumaként tartották nyilván. Pedig sejtettük mi azt — ekkor kezdték a kritikusok Jancsó filmjei előtt szánkba rágni —, hogy a meztelenség az ősi tisztaság és szűziesség, esetleg a termékenység jelképe. Amikor már kellően összekevertük magunkban az értékproblémákat, és nem tudtuk eldönteni, mi az igazi prostitúció, a ru- hátlanság felvállalása-a vagy az elutasítás ... .. .no, akkor jöttek a naturisták. ök is kitalálták a legpraktikusabb ideológiát, csak éppen rossz helyen kezdtek vetkőzni, pont az egyház szeme láttára. Vonyarcvashegyen. Aztán beütött a dőzs. A civil életben ádáz és prűd honfitársaink levonultak Délegyházára, ott pár éve szabadon fürödhetnek, napozhatnak. A naturisták mozgalma nemzeti üggyé szélesedett, mintaszerű bólogatókkal és ellenzőkkel. A m rlcvanas évek elejére már azt vártuk, a honatyák törvényt hoznak a vet- kőzésről. Törvény nem született, de a ruhátlanok hangja felerősödött: Nálunk mindenki egyforma! A naturisták csak arra nem gondoltak, hogy ha mi magunk nekivetközünk, kitakarjuk kényes ügyeinket is. Milyen kellemetlen lenne, ha lerántanánk a leplet a régi hagyományokkal rendelkező nagy magyar légycsapógyártásról vagy a befőttesüvegelc- kel való visszaélésekről — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nem is menne nekünk igazából ez a vetkőzés. Valamilyen probléma mindig közbejönne. Mielőtt lehánynánk magunkról fölösleges gúnyánkat, sok mást is szét kellene haji- gálnunk azon a bizonyos tóparton. Mert hiába ácsorog- nánk Délegyházán talpig nekivetkőzve, amikor életünkre vastag porrétegként telepszik az előítélet, a szűklátókörűség, a kicsinyesség vagy a feudális tekintélytisztelet. Képzeljük el a vezetőt, aki könnyedén megoldja tulipános ingjén a sötétkék nyakkendőt, az ingét hanyag mozdulattal a fövenyre dobja, és kedves toccsanás- sal (így csak i a Főnök tud toccsanni!) vízbe veti magát. Mi a garancia arra, hogy a hatalommámort, a könnyű győzelmeket meg a rókaügyeket a parton hagyja? F agy itt van Kovács János, hajdani sztahanovista Életkor, beosztás, rang Mi ad tekintélyt a felnőttnek? ELŐSZÖR CSAK az iskolák háza tájáról érkezett a panasz, hogy a gyerekeink közt terjed a tiszteletlen magatartás, keveset adnak szüleik és nevelőik szavára, rohamosan csökken a felnőttek tekintélye körükben. Pedagógusok tették szóvá, hogy az idősebb nemzedék és a fiatalok kapcsolatában a hagyományos értékrend megingott. A jelenség ma már mindennapos. Ki-ki a saját bőrén észlelheti, hogy az életkor, a társadalmi státus önmagában nem ébreszt tiszteletet az ifjúságban, azt a felnőtteknek maguknak kell megszerezniük, ha igényt tartanak rá. Nem sajátosan magyar jelenségről van szó, hiszen ez az együttélési zavar megfigyelhető bármelyik gazdaságilag fejlett országban. A társadalmi kapcsolatok százados normáinak megiazulása nem a fiatalok váratlan „lázadásának" a következménye. A változás meglehetősen sokrétű társadalmi okainak egyike: a nevelés általános válsága a huszadik században. Pedig soha annyi elméleti szakember nem foglalkozott az' ifjúság nevelésével, mint korunkban, s lám, a fiatalság neveltségé- nek szintje — sokak szerint — sohasem süllyedt olyan alacsonyra, mint ma. A pedagógiai könyvtárakban hosszú polcokat töltenek meg azok a kötetek, amelyek az oktatás és nevelés világválságának elemzésével foglalkoznak. Mi a magyarázatok közül ezúttal csupán egyetlen tényező szerepére mutatunk rá, azéra, amelyet a pedagógiai és a pszichológiai szakirodalomban a nevelési inga kifejezéssel jelölnek. Mit értenek a szakemberek a nevelési ingán? Egy metaforát. amely szerint a nevelés ősidők óta olyan, mint az inga, amely folyton lengésben van a két távoli véglet, esetünkben a túlzott szigor és a nagyfokú engedékenység között. Persze nem az inga állandó lengésével van a baj. hanem a szélsőségekkel, ami a nevelésben kiváltképpen nem vezet jóra. Köztudomású, hogy a kelleténél keményebb szigor előbb-utóbb óhatatlanul lazaságba csap át, ami aztán esetenként pedagógiai zűrzavart okoz. A megfigyelés egyébként fordítva is igaz: a nemtörődömség, a túlzó engedékenység következményei „az erős kéz” pedagógiáját tolják előtérbe. Széles körben fölkapott nézet, hogy a tanárok, illetve a felnőttek tekintélyének csökkentésével lehet fejleszteni a leghatásosabban a gyerekek önállóságát. Ez a tévhit a negyvenes évek angolszász pszichológiájából indult ki, s nálunk az utóbbi másfél évtizedben kapott lábra bizonyos rétegek, családok gyakorlatában. Következményei ismeretesek: azok a félrenevelt fiaesztergályos, aki évente 10,8 liter égetett szeszt fogyaszt el. Ha ő kivonulna a szabad meztelenségbe, nagyon meglepődne, hogy senki sem figyel rá, hiszen itt is csak ő lenne az, akin unalmas tekintettel átnéznének a ruhátlan hivatalnokok. Ugyanúgy járna, mint otthon, az orvosi rendelőben vagy a szociális előadónál, várhatna napestig. Itt, a tóparton azért nem várna tovább egy percet sem, csendesen összepakolna, magára szedné gönceit, és bánatos képpel szállna fel a hat-húszas vonatra, közben így morogna az asszonynak: Nem megy ez nekünk, anyus ... Ha már a nudi nem jó, milyen ruhákkal kellene befednünk megfáradt tagjainkat.? Olyanokkal, amelyekkel be tudnánk takarni az utcákon is a szemetet, amelyekkel leplezni tudnánk unalmas közhelyeinket, elintézetlen ügyeinket, még talán a lényegtelen, fölösleges információkra is fátylat tudnánk borítani. A míg teljesen el nem tün- tétjük szégyennivalóinkat, nem is kell nekünk vet- kőzödni. Sok még a takargal- nivalónk. r. 1. talok, akik — enyhén szólva — társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködnek. FÉLREÉRTÉS ne essék: a gyermeki önállóság növelése, a cselekvőkészség és a kreativitás kiterjesztése nagyszerű nevelési cél a szocialista pedagógiában is, de ezeknek a törekvéseknek összhangban kell állniuk az ifjak valódi érdekével, a szocializációval. Régi neveléstörténeti igazság, hogy igazi önállóságra csak tekintéllyel rendelkező tanítók és felnőttek tudják nevelni gyerekeinket. De mi ad tekintélyt a felnőtteknek modern korunkban a gyerekek előtt? Tisztel valamiféle tekintélyt a mai ifjúság? Lehet érdemi választ adni ezekre a kérdésekre, vagy csupán verítékszagú magyarázatokat? Lehet, és nem is kell mesz- szire nyúlni értük, csak a jó családok nevelési szokásaiból és a pedagógia klasszikus hagyományaiból kell merítenünk, szem előtt tartva, hogy tekintélyt nem lehet beszerezni, megvásárolni vagy kapni; az életkor, a beosztás, a cím önmagában nem rang kritikus fiataljaink előtt. Hanem a felnőttek jó példája, az emberi minőség, az igen. Például a derekasan végzett munka, a szaktudás, a becsületesség, a következetesség. Aztán a szó és a tett, a külszín és a belső tartalom egysége. A pedagógusok a megmondhatói, az ifjúság fenntartás nélkül igennel szavaz ezekre az értékekre, és amikor elmarasztal bennünket, ezeknek a hiányát kifogásolja magatartásunkban. Manapság hamar megköveznék azt. aki a presztízst a nevelési szigorral merné összekapcsolni, holott a szigornak is helye van az emberformálás eszköztárában, nem is kicsi. Persze csak az okos, a szere- tetet is magába foglaló szigornak. Nemrégiben egy érettségi találkozón jegyeztem föl a következő vélekedést. Egv orvos fogalmazta meg, miközben a többiek egyetértőén bólogattak hozzá: „Nem ám az a jó tanár, aki mindenáron tanítványai kedvében akar járni, aki a népszerűséget hajhássza, hanem az. aki úgy becsüli őket, hogy következetesen kemény munkát és fegyelmet követel tőlük. Aki a tanításban semmilyen körülmények közölt sem ismer megalkuvást’’. íme, egy előítélet lepleződik le ily módon, mely szerint a szigorú tanár, a szigorú felnőtt embertelen és igazságtalan. A szigorú embernek ugyanis az a legjellemzőbb vonása, hogy követel. Önmagától is, gyerekétől is, tanítványától is. Rendet és munkát. A SZEMÉLYISÉG értékeivel megszerzett tekintély végigkíséri az embert egész élet- útján, az olcsón szerzett népszerűség viszont gyorsan elillan. Sokan mégis megelégednek az utóbbival. Akik a gyerek pillanatnyi óhajának engednek, szem elől tévesztik, hogy annak egyetlen igazi érdeke van a serdülés időszakában: a dolgos életre való felkészülés. Túlzó engedékenységükkel nagy kárt okoznak a gyereknek, ráadásul kicsinyke tekintélyüket is eljátsszák előtte. P. K. I. Az igaziak Ha olykor szidjuk a kereskedőket — bocsánat, eladókat —, akkor úgy lesz kerek a kép, ha kellemes tapasztalatainkról is szólunk. A méteráruboltban rá lehet jönni arra, az is lehet baj, ha jó a kereskedő. Olyan rábeszélőkészséggei rendelkeznek, s olyan kedvesen teszik mindezt, hogy az ember akkor is vesz valamit, ha • nem akar Kell ennél nagyobb dicséret? A gyermekruházati boltba nem lehet úgy belépni, hogy mindahány kereskedőnő ne köszönjön ránk. Nincs ez másként távozáskor sem. S addig? Barátságosak, nyájasak, segítőkészek, tanácsot adnak. Tegyük hozzá: mindez most, a legnagyobb forgalomban, a nyári vásár idején is így van. Nem hiába nevezzük őket kereskedőknek. B. O. Sporthíreküi Megnyerték a kötélhúzást iedoszos sportsiker Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem sporttelepén rendezték hat sportágban és egy kiegészítő számban a falusi dolgozók 35. spartakiádja és a Medosz VI. munkahelyi olimpiája megyei döntőjét. Ezen kis létszámú gárda képviselte városkörzetünket, de az jól szerepelt. A nyársapátiak a kötélhúzást megnyerték, lövészetben kissé alulpontozták őket. s atlétikai számokban is jól helytálltak. Kispályás labdarúgásban 24 csapat vetélkedett, 2X10 perces játékidejű összecsapásokban. Salakos pályán küzdöttek, s csak a döntőkre került sor füvön. Remekül szerepelt a Nagykőrösi Arany János Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alkalmi összeállítású (Szabó Imre a kapuban — Dér Ferenc, Erdey Pál, Bélte- ky Lajos, Orbán István és Németh Ambrus a mezőnyben) gárdája. A körösiek csere nélkül is jó játékkal és remek csapat- szellemmel a selejtezőben sorrendben 1-0-ra, 0-0-ra, és 4-1- re végeztek. Ezután a középdöntőben 3-0-ra és 1-1-re játszottak. A döntőben pedig a már öt éve együtt játszó és igen jó képességű nagykátaia- kat Németh 8 méteres bombagóljával 1-0-ra legyőzték és ezzel az első helyen végeztek, megérdemel ten. Egyébként összesítve Németh és Erdey volt a legeredményesebb, 3—3 góllal. A területi vetélkedőre jutásról viszont lemondtak. ISMÉT MARATONI Á harmadik Pest megyei maratoni futóversenyt, amely idén ismét nemzetközi viadal I lesz — szeptember 6-án rendezik városunkban. A város- központtól a Kőrös tetétlen felé vezető út sík, erdős, ligetes tájon halad át. A férfiaknál 8, a nőknél pedig 6 kategóriában döntik el a sorrendet. A versenysport-ka tegóriában a férfiaknál 35 éves kor alatti, 36—45, 46—55 és 56—65 évesek; a nőknél 30 év alatti, 31—40 és 41—50 éves korcsoportok lesznek. A tömegsportkategóriában, a férfiaknál 40 év alatt, 41—50, 51—60 és 60 év felett; a nőket 35 év alatti, 36—45 és 46—55 éves korosztályokban értékelik. Nevezni száz forint nevezési díjjal a Pest Megyei Testnevelési és Sporthivatalnál (Budapest 1054, Steindl Imre utca 12.) írásban is lehet. A múlt évihez hasonlóan a helyi iskolások városközpont —Szolnoki út—vásártér és vissza útvonalon való tömegsportfutása teszi színesebbé a látványt. ELNÖKSÉGI ÜLÉS A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesülete vezetősége augusztus 18-án (hétfőn 16 órai kezdettel) kibővített elnökségi ülést tart a Sportotthonban. Bodroghalmi János ügyvezető és Görbe Ferenc társadalmi elnök tart tájékoztatót a sportkör első félévi komplex munkájáról és az őszi-téli fő feladatokról. Ezután egyéb aktuális témák megvitatása szerepel a napirenden. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi r \ Ikrái még vetkőznünk
