Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
PEST m Wf.tlA/l 1986. AUGUSZTUS 13., SZERDA Jogi tanácsok A lakásépítés és -vásárlás tanácsi támogatása • Ügy értesültem, hogy a fővárosban a tanácsok 13 támogatják a lakosság lakásépítését. !gaz-e 6z, és milyen feltételek mellett? — kérdezi G. S. budapesti olvasónk. A Fővárosi Tanács rendeleté értelmében a kerületi tanácsok a központi állami lakásépítési és lakásvásárlási támogatások kiegészítéseként a vagyoni és jövedelmi helyzetük alapján rászoruló családok számára anyagi támogatást nyújtanak. Támogatást lehet igényelni: — társasházi lakás és családi ház építéséhez, ezek bővítéséhez, komfortfokozatot növelő korszerűsítéséhez, vásárlásához, cseréjéhez; — önerőből megvalósuló emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, egyéb lakáslétesítéshez; — állami tulajdonban álló lakásépítési tartós használatbavételi díjának megfizetéséhez. A tanács a támogatást részben vagy egészben kamatmentes kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtja. Tanácsi támogatás adható, ha a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 3800 forintot, forgalom- képes ingatlanvagyonának értéke a 150 000,— Ft-ot nem haladja meg. Az egy főre jutó átlagos havi jövedelem megállapításánál — legfeljebb két gyermekig — a fiatal házaspár által vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. A vagyoni helyzet megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépítendő ingatlan értékét, valamint azt a készpénzt, amely a lakásépítéshez vagy vásárláshoz szükséges saját megtakarítás fedezetéül szolgál. A tanácsi támogatás összegét a család szociális, vagyoni jövedelmi körülményeihez, a meglévő és vállalt gyermekek számához igazodva úgy kell megállapítani, hogy az az állami támogatásokat kiegészítve, a lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú, átlagos költségszintű lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését lehetővé tegye. Nem adható támogatás annak: — aki Budapesten ingatlan- szerzésre (építésre) jogszabály szerint nem jogosult; — akinek foglalkozása, tevékenysége, életvitele folytán vélelmezhető, hogy lakásgondját helyi támogatás nélkül is képes megoldani; — aki a támogatást a lakásigény mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakás építéséhez (vásárlásához), bővítéséhez, korszerűsítéséhez kéri; — aki előző lakását kisebb szobaszámú, illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélte, vagy meglévő lakását részben vagy egészben albérlet, ágybérlet, vagy más módon hasznosítja; — aki — vagy együtt élő munkaképes családtagja — saját hibájából nem folytat (vagy folytatnak) rendszeres kereső tevékenységet, életmódja (vagy életmódjuk) ellentétes a szocialista erkölcs normáival, vagy a társadalmi együttélés szabályait sértő magatartást tanúsít (tanúsítanak); — aki a támogatásra irányuló kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást adhat. A támogatást és törvényes évi kamatát egy összegben vissza kell fizetni, ha a tanács megállapította, hogy a kedvezményezett a tanács félrevezetésével jutott a támogatáshoz. Ha a vállalt második gyermek hat éven belül nem születik meg, a két gyermekre megállapított támogatás, illetőleg a kölcsön áddig vissza nem térített ösz- szegének arányos részét törvényes kamataival együtt ■kell visszafizetni. Ha a támogatásban részesített az általa épített vagy vásárolt ingatlant 15 éven belül: — cserelakás nélkül elidegeníti, vagy — javára kikötött értékkülönbözettel elcseréli, a támogatást, illetve a kölcsön még vissza nem térített részét egy összegben vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség mellőzhető, ha a támogatásban részesített a lakást: — egyeneságbeli rokona, illetőleg örökbe fogadott, mostoha, vagy nevelt gyermeke, továbbá örökbe fogadó, mostoha, vagy nevelőszülője javára idegeníti el; — a házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszűnése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján idegenítette el; — tanácsi bérlakásra cseréli el, és a cserelakásra megállapított lakás-használatbavételi díj összegének háromszorosa nagyobb az egyébként visszafizetendő támogatásnál; — azért idegenítette el, hogy építéssel, illetőleg adásvétellel újabb, tulajdonába kerülő lakást szerezzen. A tanácsi támogatásra irányuló kérelem az erre rendszeresített nyomtatvány fel- használásával: — a fővárosban lévő telek tartós használatba adása esetén a telek fekvése szerint; — a lakásépítés (vásárlás), bővítés stb. esetén a kérelmező 1 alvóhelye szerint; — ha pedig nem Budapesten lakik, a budapesti munkahelye szerint illetékes kerületi tanácsnál terjeszthető elő. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, minden csütörtökön 17—19 óra között., a beérkezett levelekre pedig folya- ^ matosan válaszolunk. Válás után Kié a nászajándék? A házasságkötés alkalmából adott ajándék a nászajándék, általában a házastársak közös vagyonába tartozik, kivéve, ha az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből vagy egyébként alaposan következtetni lehet arra, hogy a juttatás csali az egyik házastárs részére történt. Ilyenkor a bizonyítás a külön vagyonba tartozást állító házastársat terheli. Annak elbírálásánál, hogy az ajándékozó a nászajándékot valóban csak az ezt állító házastársnak adta, tehát, hogy mi volt az ajándékozó valóságos szándéka, elsősorban ez ajándékozónak az ajándékozás alkalmából tett nyilatkozata a jelentős. Az ajándékozó kifejezett akaratnyilvánítása a legbiztosabb alap annak megállapításához, hogy az ajándékozás csak az egyik házastárs . részére történt. Egyéb körülményekből is következtetés vonható le azonban arra, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni és hogy ennek folytán az ajándék a megajándékozott házastárs különvagyonához tartozik. Meghatározó jelentősége lehet az ajándéktárgy jellegének, rendeltetésének. Személyes használatra szolgáló dolgok ajándékozása esetében az ajándéktárgy jellegéből és rendeltetéséből következik, a különvagyonba tartozás. Az ajándék rendeltetése melleit Nagy anyagi kár Gyújtogató gyerekek Jelentős kárt okozó rongálás ügyében hozott ítéletet a Budakömyéki Bíróság. A vádlott, a fiatalkorú B. Cs. — két társával — mint utólag kiderült, több- alkalommal is szórakozott azzal, hogy Pomá- zon, az Óbuda Termelőszövetkezet területén levő szalmakazlak tövében cigarettázott, illetve kisebb tüzet gyújtott. Legutóbbi játékuk azonban jelentős anyagi kárt okozott. B. Cs. két gyermekkorú társával a szalmakazlak tövében üldögélt. A fiatalember rágyújtott egy cigarettára, a két gyerek pedig közben szalmából kisebb kupacokat rakott és meggyújtotta, majd eloltotta azokat. B. Cs. végül egy égő cigarettát egy széna-kazalba dobott, amitől az lángra lobbant. A gyorsan helyszínre érkező tűzoltók a lángokat eloltották, de ekkor már elégett 27-7 bála, darabonként négyszáz kiló széna. Összesen 110 ezer forint kár keletkezett. A Budakörnyéki Bíróság az ítélet meghozatalakor figyelembe vette azt, hogy B. Cg. gyermekkorában balesetet szenvedett, és ennek következtében fejlődésében bizonyos mértékig visszamaradt. A bíróság az enyhítő körülmény figyelembevételével B Cs.-t egy évre próbára bocsátotta. Az ügyészség képviselője fellebbezett. Az ítélet tehát nem jogerős. Mások helyett aláírta A nem létező játékvezetők Magánokirat-hamisítással és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztással vádolt tanácsi tisztviselő ügyében hozott ítéletet a Budakörnyéki Bíróság. Bár a szóban forgó összeg nem nagy, a történet mégis tanulságos. Hét végi rendezvények Olcsvárl József, az Érdi Városi Tanács sportfelügyelője 1983-tól töltötte be ezt a munkakört. Feladatai közé tartozott az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés. A pénzkezelés korábban nem volt az ő dolga, de mivel a szükségesnél kevesebben dolgoztak az osztályon, ezt a munkát is el kellett látnia, így az egyes hét végi sportrendezvények pénzkiadásának fedezésére előlegeket vett fel, részen a tanács, részben a gamesz pénztárából. Ebből a pénzből fedezte az egyes sportrendezvényeken esedékes versenybírói díjakat és más, nyomban kifizetendő összegeket. Ezt követően az aláírt bizonylatok alapján számolt el. Az Érd Városi Tanács test- nevelési és sportfelügyelősége pénztári vizsgálatánál az 1983. május elsejétől 1985. április 30-ig terjedő időszakban számos olyan bizonylatot találtak, amelyeken Olcsvári József fiktív adatokat tüntetett fel és azokat más helyett saját kezűleg írta alá. Előfordult, hogy olyan személyek nevére számolt el versenybírói díjat, akik nem is vezettek egyszer sem mérkőzést Érden, vagy nem annyiszor, mint ahogy az az elszámolási bizonylatokon szerepelt. Egyes mérkőzéseket érdi iskolákban rendeztek, ahol a fűtést és a takarítást az ott dolgozók külön díjazás ellenében végezték. Előfordult, hogy az egyik intézmény fűtője háromszor bent maradt munkaszüneti napokon. Kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy megkapta-e mindig különmunkájáért a teljes összeget, ,és azt ki adta át, illetve, hogy milyen körülmények között történt a bizonylatok aláírása. Más esetben egy nyomdai üzemvezető látatlanban írta alá a programfüzet készítéséért járó elismervényt. Így ugyancsak nem lehetett tudni utólag, hogy megkapta-e, illetve kitől kellett volna megkapnia az elszámolt ősz- szeget. Olcsvári József összesen 5688 forintot számolt el úgy, hogy a szóban forgó összegeket nem fizette ki és a pénz átvevőjének a nevét is ő írta alá. A bíróság előtt a sportfelügyelő elismerte, hogy meghamisította az okiratokat, de tagadta a pénz elsikkasztását. Védekezése szerint 1985. február 6-tól március 8-ig nem volt versenybírói tömbje, és ezért az elszámolásokat kockás papíron vezette. Később — amikor az új tömb megérkezett — másolta át a bizonylatok adatait. A kockás papírokat pedig nem őrizte meg. Másik magyarázat, amit előadott, az volt, hogy a versenyek egyes résztvevői nem vártak addig, amíg a bizonylatok aláírására sor kerülhetett volna, hanem a pénz átvétele után nyomban távoztak. Védekezésként azt is előadta, hogy gyakran nem az a bíró vezette le ténylegesen a mérkőzéseket, akit eredetileg meghívtak. Ha az illető valamiért nem tudott eljönni, mást kértek fel, aki esetleg nem is rendelkezett versenybírói minősítéssel. Pénzügyi ellenőrzés Olcsvári József azonban ilyen személyt megnevezni nem tudott. A meghallgatot- tak, akiknek a neve a nyomozati 'iratokhoz csatolt bizonylatokon szerepelt, egyértelműen állították, hogy ők ilyen mérkőzéseket nem vezettek, a bizonylatokon feltüntetett juttatásokat (útiköltség, étkezés) nem vették igénybe, és az aláírás nem tőlük származik. A tanúk között voltak az Érdi Városi Tanács pénzügyi osztályának dolgozói, akik elmondták, hogy a sportfelügyelő csak akkor kapott úiabb pénzt a költségek fedezésére. ha a korábbival már elszámolt. így kétségtelen, Olcsvári József valamilyen formában igazolta, hogy a korábban felvett előleget milyen módon költötte el, azonban ezeknek a bizonylatoknak a valódiságát csak a pénzügyi ellenőrzés során kezdték el vizsgálni. Társadalmi fulajden Az ítélet meghozatalánál a bíróság súlyosbító körülményként értékelte a folytatólagosan elkövetést és a nagyszámú cse’ekményt, valamint azt, hogy a vétség a társadalmi tulajdon sérelmére történt. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és bűnösségére is kitei'jedő beismerő vallomását. A Budakörnyéki Bíróság Olcsvári Józsefet folytatólagosan elkövetett magánokirat- hamisítás és kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségéért halmazati büntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre és 10 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélte. A szabadság- vesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit jelentősége lehet a házastárs hivatásának is. Az ajándékba adott dolognak az egyik házastárs hivatásának gyakorlása körében való hasznosíthatósága rendszerint ugyancsak a különvagyonba tartozás mellett szól. (Pl.: orvosi műszer ajándékozása az orvos házastársnak.) Annak megítélésénél, hogy valamely ajándéktárgy közös vagyonnak vagy különvagyonnak minősül — mint erre az előbbiekben már utaltunk —, nem hagyható figyelmen kívül az ajándékozó személye és a megajándékozotthoz fűződő’ kapcsolata sem. Így pl. a szülő, hozzátartozó, vagy barát részéről nagyobb értékű vagyontárgy, mint pl. a családi ház, öröklakás, nyaraló, bútor, gépkocsi, színes televízió ajándékozásánál a tapasztalatok szerint, a juttatáskor a különvagyonba utalás szándéka is kifejezésre jut. Amennyiben a házasság felbontásakor vita támad abban a kérdésben, hogy a nászajándék -kinek szólt, a bíróságok igen körültekintően vizsgálják az ajándékozás körülményeit. Nagyon sok esetben a helyi szokásnak is jelentőséget tulajdonít a bíróság. Üzemi balesetnél A felelősség Az egyik vidéki gyár munkása egy vállalat telepén teherautóra cementes zsákokat rakott fel. Közben az egymásra helyezett zsákok megdőltek és a szerencsétlen embert maguk alá temették. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszabb ideig kórházban ápolták, és az orvosi vizsgálat szerint többé rakodó munkát nem végezhet. A gj'ár a sérült ember munkabére és táppénze közti különbözeiét, valamint a baleset miatt felmerült kiadásait megtérítette. Ez 128 ezer forintot tett ki, s ennek visszafizetéséért a telepet fenntartó vállalat ellen pert indított. Az első fokon ítélkező bíróság megállapította: mind a sérült, mind a vállalat megszegte a bal- esetelhárító és egészségvédő óvórendszabályt, amennyiben a zsákokat nem az előírt módon tárolták. Ha betartják a szabályokat, a baleset nem következik be. A dolgozó is hibás, mert a rendellenességre fel kellett volna hívnia a figyelmet. Ezért kármegosztást alkalmazva, a beperelt vállalatot ötven százalék kártérítés fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság álláspontja más volt: a balesetet az okozta, hogy a vállalat telepén a cementes zsákokat nem az előirt 1,6 méter, hanem három méter magasságban tárolták, és az eldolés ellen nem biztosították. Tehát a baleset kizárólag a vállalat mulasztása miatt következett be. Viszont a gyár alkalmazottjának gondatlanságát semmi sem bizonyította. A zsákoknak a teherautóra történő felrakásáról a telepnek kellett gondoskodnia és a balesetmentes kiszolgálás érdekében legalább egy segítőről gondoskodnia. Mindezeket elmulasztotta, ezért a baleset miatt bekövetkezett teljes kárt a telepet fenntartó vállalatnak kell viselnie. A fegyelmiről Az eljárás lefolytatása Egy vidéki intézmény tisztviselőjét fegyelmi határozattal elbocsátották. Egyebek közt terhére rótták, hogy hivatalos iratokat, amelyekre ellenőrző vizsgálat miát-t szükség lett volna, lakására vitt és főnöke felszólítására azoknak egy részét is csak késve adta át, a többit pedig az ellene folyó nyomozás sorgn. a házkutatáskor, a rendőrség a lakásán találta' meg. Korábban is megtette, hogy leltározási iratokat hazavitt, s emiatt a leltárhiányért nem tudták a felelős személyeket anyagilag felelősségre vonni. Az elbocsátott tisztviselő a munkaügyi döntőbizottságtól kérte a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését, s amikor elutasították, a munkaügyi bírósághoz fordult. A bíróság ugyan kimondta, hogy a kiszabott büntetés az elkövetett vétségekkel arányban áll, de mert fegyelmi eljárást nem folytattak le, ezért havi 700 forint személyi alapbércsökkentésre módosította az elbocsátásról szóló határozatot. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megváltoztatva, a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. A döntés indokolása rámutat arra, hogy fegyelmi eljárás alapján a büntetést indokolt írásbeli határozattal kelj kiszabni. Az eljárás során a dolgozót Személyesen meg kell hallgatni, és biztosítani, hogy védekezését előterjeszthesse. Fel kell deríteni a javára és terhére szolgáló körülményeket. Közölni kell vele, amit kötelezettségszegésével , kapcsolatban bizonyítékul megállapítottak. Módot kell nyújtani, hogy azokra észrevételt tehessen, és további bizonyítást javasolhasson. Azt is meg kell engedni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. Védekezéséről és a lefolytatott bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a tényállás tisztázott, és a vétség csekély, megindokolt írásbeli határozattal, fegyelmi eljárás mellőzésével is, lehet büntetését kiszabni. Tekintve, hogy ebben-az ügyben a dolgozót elbocsátással sújtották, ami azt jelenti, hogy vétségei .súlyosak voltak, a határozatot csak fegyelmi eljárás keretében lehetett volna meghozni. Ez nem történt meg, ezért kellett a határozatot hatályon kívül helyezni. Újabb kötet Törvények és rendeletek Elkészült a Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye című folyamatosan megjelenő kiadvány legújabb kötete, amely az 1985-ben megalkotott jogszabályokat tartalmazza — közölték a sorozatot gondozó Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadónál. Mindenki számára hozzáférhető a terjedelmes — mintegy 1200 oldalas, nagy formátumú — kódex, hiszen a jogi írásos ismeretterjesztés gyakorlatának megfelelően a könyvkereskedelem is forgalmazza az egy-egy évben hozott új rendelkezések, vagy módosított paragrafusok összesített kiadását. A jogszabályok hiteles szövegét hagyományosan a Minisztertanács titkársága publikálja az Igazságügyi Minisztérium közreműködésével. Tavaly, miként a kötetből kitűnik, nyolc törvényt fogadott el az Országgyűlés. A parlamenti határozatok mellett a gyűjteményben szerepel az is, hogy az Elnöki Tanács tavaly összesen 25 törvény- erejű rendeletet fogadott el. Az 1933-ös törvénytár tartalmazza a kormány határozatait, a Minisztertanács elnökhelyetteseinek rendeletéit, Valamint a — szám szerint összesen 12 tárca élén álló — miniszterek rendeletéit, s az országos hatáskörű szerveket vezető államtitkárok rendelkezéseit. Külön fejezetben sorakoznak azok a nemzetközi szerződések, amelyekhez a Magyar Népköztársaság is csatlakozott Függelékben foglalja össze a kötet az országos választási elnökség közleményeit; s közreadja az állami ellenőrzésről, a gazdasági ágazati irányításról és a gépjárműadóról szóló, tavaly is módosított jogszabályok egységes és hatályban lévő szövegét. Az új joganyagban és a módosításokkal érintett rendelkezésekben való tájékozódást segíti a változások mutatója, valamint ?. témák szerint csoportosított, betűrendes tárgymutató is. A törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1985 hétfőtől kapható a szakkönyvesboltokban.
