Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

1986. AUGUSZTUS 9.. SZOMBAT EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM TÁJÉKOZTATÓJA Bazádi György: — Az autópályákon és gyorsforgalmi utakon a hét végén nem lassítja forgalomkorlátozás a haladást, kivéve az Ml-es Budapestről kivezető szakaszát, ahol az autópálya forgalmát tovább­ra is vele párhuzamos budaörs—bíatorbágyi útra terelik el. A 10-es főút Pest megyei szakaszán Pilisvörösvárná! befejezték az útburkolat felújítását, de a rendezetlen padka és a hiányzó bur­kolatjelek miatt még érvényben maradtak a sebességkorlátozási elő­írások. EGY BALESET ANATÓMIÁJA E heti példabal esetünk színhelye, Abony. T. A.-né a fő­szereplő, aki nem tartott kellő követési távolságot, és nekiüt­között egy teherautónak, ö maga súlyosabban, két kisgyermek utasa könnyebben megsérült. ■ Ez a baleset sincs tanulság nélkül, s ebben az esetben való­ban kézenfekvő. Olyannyira, hogy nem is írjuk ide szó szerint, száj- tbarágva, minit a mindent agyonmagyarázók szokták tenni. GÁZ VAN A GÁZUNKKAL A gázkút (jobbra) és a gázcsap a Becs melletti autópályán. Gáz van nálunk a gázos autókkal! .Nem először szólunk erről ezekén, a hasábokon, s mindig 'bántó, ha mááhb! mást tapasztalunk ez ügyben. Mert mimdannyiunkat az energiata­karékosság hiánya bosszant. S az, hogy bár lenne gáz, az ár, támogatás miatt nem használhatják az autósok. A képen látható üzemanyagtöltő-állomást nyugati szom szádunknál, Ausztriában láttuk. Récs után, Salzburg felé az első Elan-tkútnél. Amikor beléptünk, valami furcsa volt a le­vegőben, egy pillanatra meghökkentünk, mert magyarul be­széltek. Székely Gábor és testvére, Miklós kezeli a kutat. Szé- keiyudvarheiyrőd származnak, és elmondták, hogy főleg az olasz és holland turisták kedvéért üzemeltetik a gázkutat, ami éppúgy önkiszolgáló, mint bármelyik folyékony üzemanyag esetében. Literje 6 schilling 40 groschenbe kerül. S még egy érdekességet kaphattunk lencsevégre a gross- rami Auto-bab nstat!ónná 1, egy mozgó BMW motorkerékpár-ki­állítást, s erről a korábban nálunk is népszerű és igen hasz­nos közlekedésbiztonsági autóbusz-kiállítások jutottak eszünk­be. Vajon, végleg befellegzett ennek a népszerű nevelő tor­iak? Az elegáns motorkerékpár-kiállítás — kívülről. A szerző felvételei AUTÓ CENTENÁRIUM v/t 'úr?' ■! * ' ' V “ ^ . ’&Mí A Simplex-gyár a nagy vizen túl volt, a New Yersey-beli New Brunswick ben. s 1907 és 1917 között gyártotta az igen masszív es erős Járműveket, például a 10 000 köbcentiméteres, négyhengeres, 50 lóerős aiaptipusaa ^ verzj6 (képünkön) 75 lóerős motorral készült, szintén 10 000 köbcentiméteres volt, és lánckerékhajtású. A cég kimúlásét néhány fúzió és átprofilirozás okozta, az autógyártásból pedig kiszo- rítotiák az életképesebb márkák. Kellemes hétvégét kivan tármüvezetóknek és gyalogosok nok egyaránt: Boóz Péter Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Hem csupán Napjainkban a sajtó sokat foglalkozik közéletünk visz- szásságaival, ami egy ideig optimizmussal tölti el az olva­sót. Lám-lám, a tömegkom­munikációs fórumok is igye­keznek a vadhajtásokat lenye­segetni. A visszaélések, a lé­lektelen ügyintézések azonban továbbra is csak szaporodnak közéletünkben. Ez különösen szomorú, ha olyan területen uralkodik el, ahol a legna­gyobb a tét, nevezetesen az emberi élet, az egészségügy vo­nalán. Miután a kimondott vagy le­írt kritikák, úgy tűnik, egyre hatástalanabbak, ezért én nem az élkeserítő tapasztalatokról, betegek kiszolgáltatottságá­ról kívánok szólni (bár ehhez is lenne számtalan adalékom), hanem egy ellenpéldáról, amely megingott optimizmu­somat erősítette meg, állította helyre az orvos—beteg kap­csolatban. Nemrégiben a kerepestarcsai kórház reumaosztályán feküd­tem. és szeretném most ezt a fórumot felhasználni arra, hogy az ott dolgozó emberek­nek köszönetemet fejezzem ki. Sok problémát hajlamosak va­gyunk az anyagiak hiányára visszavezetni, de saját tapasz­talataim azt bizonyítják, hogy a humánus, emberköz­pontú és nem utolsósorban színvonalas ellátás nem csu­pán anyagi kérdés. A gyógyí­tó légkör, a jó munkaszerve­zés és a szakmai hozzáértés nem utalható ki központi alap­ból, nem szabályozható ren­deletekkel, és mégis megva­lósíthatni A segítőkészség, a meleg«-emberséges hang (ami egyre nagyobb hiány napjaink­ban) az egész osztály személy­zetének munkájára jellemző, őszinte elkötelezettséggel vég­zik dolgukat, és én örülök, hogy erről beszámolhatok. Tőkés Ildikó Budapest mellé. A két épületet folyosó­val Vötötték össze, s bevezet­ték a központi fűtést is. Mind­ez a község összefogását di­cséri, a segítő kezek nélkül jóval később kerülhetett vol­na sor az új óvoda átadására. A községinek újabb tervei is vannak: egy 200 négyzetméte­res ABC, művelődési ház. il- vetve gyógyszertár szerepel a távlati célok között. Szód társközségei sem akar­nak lemaradná. Vácdukán pél­dául bővítik az óvodát, és or­vosi rendelő építését tervezik. Csörögben pedig már meg­kezdte működését a könyvtár, illetve orvosi rendelő, gázcse­retelep és ivóvízhálózat-fej­lesztés szerepel az elkövetke­zendő időszak tennivalói kö­zött. Szabó László Sződliget Melegben a fűtésről Kicsit talán szokatlan, hogy ebben a kánikulában, mikor szakad az emberről a víz, la­punkban a fűtésről ejtünk szót. Csupán azért tesszük, mert mostanában kapták meg az utolsó számlákat az embe­rek és egyre többen meditál­nak levelükben a fűtési díj el­számolásának furcsa logikájá­ról. Szentendréről érkezett a legutóbbi, idézünk belőle: A Radnóti úti és természe­tesen más lakótelepi lakások fűtés- és melegvíz-ellátása a Városgazdálkodási Vállalat feladata. A díjelszámolásra vo­natkozó rendelet értelmében, amennyiben április 15-e után még fűteni kell, úgy a plusz- költséget a lakóknak kell ki­fizetni. Ezt nem is vitatja sen­ki. Csakhogy. Az idén az a fura eset állt elő, hogy a ta­vaszi meleg miatt már április 15-e előtt, körülbelül egy hé­tig. leállíthatták a kazánokat. A fűtési határidő után viszont néhány napig a hidegre for­dult időjárás miatt újból mű­ködtetni kellett azokat. Mind­annyian azt vártuk, hogy most legalább nem kell pótfűtést fi­zetni. Persze nem így történt, különben nem fogtam volna tollat. Mikor a Városgazdálkodási Vállalat illetékesénél érdek­lődtünk, így érvelt: ha április 15-e előtt nem kell fűteni, azt azért nem számítják le, mert a nagyon hideg téli na­pokon is biztosítani kell az előírt hőmérsékletet, és ehhez pluszenergia szükséges. Igen ám, de mi van akkor az eny­he időben megspórolt energiá­val? Nos, úgy tűnik, ehhez semmi közünk, április 15-e után mindig fizetni kell. Le­gyen bármilyen az időjárás. Hozzászólás cikkünkhöz Ami nem kerül pénzbe Evek óta előfizetője és hű­séges olvasója vagyok lapjuk­nak. Nagy érdeklődéssel ol­vastam legutóbb a Rövidzár­latos memória című cikket Mészáros . Ottó toUábóh <a( jlr- tetlenkedve kérdik a kitünte­tettől, a nyugdíjba vonulótól: mit akar még?” Nos, magam is kitüntetett nyugdíjas ember vagyok, aki több minit 44 évet töltöttem úgynevezett közszolgálatban. Mégis úgy érzem, most is tud­nék tenni egyet-mást a köz érdekében, és nem véletlenül költöztem el arról a vidékről, ahol közel húsz évig voltam községi vezető, több helység­ben is. A nyugdíjazás után nagyon sok emberben marad kisebb- nagyobb tüske az elköszönés, búcsúztatás tartalma, formája és a tovább dolgozás lehetősé­gei miatt. Igaz, a volt aktív Kihasználatlan a crosspálya Patronálok kerestetnek • • •• .«■ oromok A technikai sportok iránti érdeklődés az utóbbi időben hazánkban is növekedett. Im­máron hét éve, hogy a kü­lönböző szakosztályok mellett, ha mostoha körülmények kö­zött is, de fennmaradt a dömsödi autocross szakosz­tály. Annak idején az indu­láskor Sáfrán József, Béres Mihály, Katona Bálint és Bábel Sándor voltak azok, akik a crossozók ügyét leg­inkább szívükön viselték, és támogatták. Egy éve aztán példamutató társadalmi össze­fogással a crosspályát is fel­avatták; tavaly november 7- én nagy érdeklődés mellett zajlott le, a már a verseny- kiírásban is szereplő döm­södi pályaavató verseny. A pályáról és a rendezésről is elismeréssel nyilatkoztak a részt vevő első osztályú ver­senyzők. Az autocross szak- bizottsága szerint is ideális a dömsödi helyszín, hiszen az ország legtávolabbi pontjai­ról is jól megközelíthető. Az idén ősszel is tervez­nek meghívásos és OB-ver- senyt, de úgy tűnik, anyagi támogatás híján ennek meg­rendezése veszélybe került, A szakosztály tehát támogatókat keres. Cserébe viszont vállal­nák a támogatók reklámozá­sát. Ismerve a crossversenyek iránti érdeklődést, hosszú tá­von az anyagi befektetés dolgozón is múlik, hogy mit akar tenni a nyugdíjazás után, és ez többnyire attól is függ, hogy érezte magát ott és meny­nyire őrizte meg egészségét. Az "más kérdés, libgy a válla­latnak vagy intézménynek van-e még szüksége munká­jára, vagy nyomában már ott tolonganak a fiatalok. A legtöbb fájdalom és sé­relem abból adódik, hogy a nyugdíjazás után szinte telje­sen elfelejtik az embert, és ezért a feleslegesség érzése keríti hatalmába az „obsitost”. Aki elköltözik arról a hely­ről, ahol valamikor dolgozott, azt meg végképp elfelejtik a volt munkatársak. Pedig né­ha egy-egy nyugdíjas-találko­zóra invitáló meghívó, vagy egy üdvözlőlap, de jól is es­ne! Rengeteg mindennel bánunk pazarlóan — mondja a cikk­író, de ami nem kerül pénz­be; a jó szó, az elismerés és a dicséret, ezekkel bizony gyakran fukarkodunk. És én még hozzáteszem; takaréko­san bánnak a még aktívak a hálával és az emlékezéssel is. Pedig egyszer ők is lesznek nyugdíjasok. Gasparik Pál Göd ★ Megértjük olvasónkat, mert bl­zonyára vannak még olyan válla­latok, intézmények, ahol nem tö­rődnek a nyugdíjba vonult dolgo­zókkal, sőt, teljesen elfelejtkeznek róluk. De kötelességünk megje­gyezni, hogy a témában nem le­het általánosítani. Bizonyíték rá, hogjf hétről hétre számtalan levél érkezik hozzánk a jól működő nyugdíjasklubokról, és a vállala­tok által szervezett sikeres nyug- díjastalálkozékró! is gyakran szá­molnak be olvasóink. mindig a lakosság húzza a rö- videbbet. Simon Ferenc Szentendre Kénytelenek cspekedm A szemét begyűjtése, rend­szeres elszállítása még mindig sok községben jelent gondot, különösen ilyenkor, a nyári nagy melegben okoz kellemet­lenséget a tárolás. Vannak te­lepülések, ahol korszerű ku­kás autók járják az utcákat, de ez még nem mindenütt ál­talános. Így Dömsödön is még tehergépkocsival gyűjtik össze a nejlonzsákokba, vagy külön­böző edényekbe gyömöszölt heti háztartási hulladékot. Ez is egy megoldás, de nem a je­lenlegi formájában. Csak egyetlen példa a lehetetlen helyzetre: hét éve fizeti rend­szeresen a szemétszállítási dí­jat az egyik zsákutcában lakó négy család. Ám a teherkocsi vezetője — mondván, erre nem kötelezhető — nem tolat be az utcába, hogy a kitett hulladékot összeszedje. A köz­pontba küldött reklamációjuk­ra szinte fenyegető hangú le­velet kaptak válaszként. Igy a Dózsa György utcában lakók — köztük van egy idős, moz­gáskorlátozott ember is — kénytelenek kicipelnl a sze­metet egészen a bekötőúti g. Az üdülőtelep sok területén a tanács elkerített szeméttároló­kat hozott létre, az ott lakók azonban, mintha védett terü­let lenne a hely, nem oda, ha­nem a környékére öntik ások limlomot. Jó lenne végre, ha a szol­gáltatást végzők és a lakók (beleértve* az üdülőket is) ugyanazt akarnák: tiszta ut­cákat, rendezett környezetet e szép fekvésű Duna-parti tele­pülésen. Stein János Dömsöd megtérülne. Eddig a tsz 1. sz. kérületi igazgatósága biztosí­tott némi segítséget együtt­működési szerződés keretében. Utolsóként, de nem utolsó­sorban, meg kell említeni, hogy a pálya kihasználtsága idegenforgalmi szempontból sem mellékes. A szakosztály személyes külföldi kapcsolatai lehetővé tennék külföldi ver­senyzők szerepeltetését is a versenyeken, amely nem cse­kély vonzerő lenne. Ambruska József és Ba- denczky Pál, a crosscsoport lelkes, hívei bizakodnak, s nem titkolják az Égszöv és a Kiskunlacházi Állami Gaz­daság támogatását szeretnék megnyerni ügyüknek. A dömsödi autócross má­sodosztályú csapata újfajta sportlehetőséget és szórako­zást kínál a helyi és az ide látogató fiataloknak. Az első osztályú minősítéssel rendel­kező versenyzők közül Tóth Sándor, a magyar válogatott keret tagja és az országos bajnokság negyedik helyezett­je. A dömsödiek közül 6okan kísérik el kedvenceiket a tá­voli versenyszínhelyekre, de az igazi örömük az lenne, ha odahaza, a jó adottságú pá­lyán is rendszeresen láthat­nák végül e sport legjobbjait. Stein János Dömsöd fölösleges Az alábbi értesítést küldte címemre a Delta Háztartási Készülékjavító Kisvállalat, amellyel átalánydíjas szerző­désem van. „1986. április hó 1-jétől az 1985. december 31. előtt kötött szerződésének térítési díját — az 1980 óta folyamatosan emelkedő anyag­árak, valamint egyéb költ­ségek miatt — rendeztük. Az ön fekete-fehér tv-áta- lánydíja: 50 forint. Kérjük szíves nyilatkozatát, hogy a felemelt díj mellett szerződé­sét fenntartja-e. Hátralékát soron kívül, de legalább ápri­lis hó 30-ig szíveskedjék ren­dezni.” A levél érkezett: 1986. jú­lius 7-én. A postai bélyegzés bizonysága szerint az előző napon adták fel. Mi a véleményem arról, amiről utólag kérdeznek meg...? Az, hogy formalitás: kár volt a papírért és a pos­taköltségért! Csaláné Szilágyi Ida Aszód Július 5-i számunk Miért csuklós? című írásában Határ Sándor levelezőnk a Törtei és Cegléd közötti zsúfolt buszjá­ratokra panaszkodik. Vélemé­nye szerint csuklós járművek beállításával javítani lehetne a helyzeten. A Volánbusz megvizsgálta az ügyet, és a következő vá­laszt küldte olvasóink tájé­koztatására : A kifogásolt járatokon utas­számlálást végeztünk. Cegléd­ről 8.40 órakor Törteire közle­kedő járaton (VII. 8-án, ked­di piacnapon) az átlagos utas­létszám 48 fő volt. A járatot Ik 266-os autóbusz végezte, ahol 68 férőhely van. Ugyan­ezen a napon a 18.00 órakor Ceglédről induló járat üres ülőhelyekkel közlekedett, az átlagos utaslétszám 30 fő volt. Az esetenkénti zsúfoltság té­nyét nem vitatjuk, felmérési adataink azonban azt igazol­ják, hogy csuklós autóbusz közlekedtetése ezekben az ese­tekben nem indokolt. Utasle­maradás egyetlen esetben sem fordult elő. Amikor a forga­lom úgy kívánja, kisegítő já­ratot indítunk. A tények alap­ján tehát olvasójuk állításával nem tudunk egyetérteni. Sohár István osztályvezető Válaszol az illetékes Megszámolták az utasokat A kisgyermekes szülők leg­nagyobb örömére 50 szemé­lyes új óvoda épült a régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom