Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 1J30. SZÄM Ara: 1,2(0 forint 1986. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK MA: Bejelentés, javasltat, panasz (3. oldal) Heti rádió- és televíziéműsor (5-6. oldal) Budaörsről indultak (f. oldal) Felborult a gépkocsi (8. oldal) A Minisztertanács ülése Segítik a képviselik munkáját • Intézkedések a munkaidcalap védelmére ® Vállalati programok a gazdálkodás javítására Az önzetlen segítségadás eredménye Otthon az kis embereknek Tovább bővítik a megyei hálózatot A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel az Prszággyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellátásához. Ennek keretében részletesen szabályozta az államigazgatási szervek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a képviselők által tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. (A parlamenti mun— FORINTJAINK M égis érnek valamit az inflációs bankók! Napjainkban a bizományi fővárosi éremboltja — egységáron — egy forint hetvenöt fillért fizet darabonként a mill- meg billpengös bankjegyekért. Azokért a papírpénzekért, emlékké fakult bizonyítékokért, amelyek’ az 1946. évi — de nem 1946-ban kezdődött! — magyar inflációt történelmi és nemzetközi méretben minden korábbi rekordot megdöntővé tették. Azt olvashatjuk az 1946 májusában kelt alispán! jelentésben, a Pest-Pilis- Sólt-Kiskun megyei helyzetről, hogy „mind az üzemek, mind a lakosság a pénz kikapcsolásával próbálnak meg kereskedni... emiatt a legsúlyosabb helyzetbe az ipari munkásság került..Keservesen kemény hónapok tették próbára mindazokat. akik munkából, és nem seftelés- ből éltek, azaz a döntő többséget. Róluk, s mert a döntő többségről, egyben a hazáról is szólt az a ter- , vezet, amelyet a párt készített az értékálló pénz megteremtésére, s amelyet 1946. május 8-i ülésén hagyott jóvá'a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága. Ebben kimondta: „Az a veszély fenyeget, hogy a gazdasági élet egész területén már elért és a jövőben elérhető eredményeket az infláció megsemmisíti." Ennek a nemzetet vesztő bajnak a belátását tükrözte, hogy a pártpolitikai harcok ellenére a kommunisták tervezete megkapta a többi párt jóváhagyását, minisztertanácsi határozat taglalta a teendőket... ma negyven esztendeje, 1946. augusztus elsején azután megjelenhetett az új, az értékálló pénz, a forint, amiből egy 400 000 quad- rillió pengőnek felelt meg. Talán érthetőbb, fölfogha- tóbb, ha egy másik mértékegységet említünk: egy kg finomarany 13 210 forinttal volt /egyenlő 1946. augusztus elsején. Napjainkra, bár természetesen nem szűnt meg^r- deklódesünk a forint iránt, sőt, olykor mintha kizárólag csakis az érdekelne sokakat, emlékké fakult azoknak a heteknek, hónapoknak sokféle küzdelme, keserve. A megye alsódabasi • járásának kommunista titkára például azt jelentette 1946 augusztusának végén, hogy „a parasztok közül még mindig sokan bizalmatlanok az új pénzzel szemben, terményeikért szívesebben fogadnak el dserecikkeket, mint bankjegyet.” Lehet, hogy mai küszködéseink sem lesznek V __________ mások négy évtized múltán, mint fakó emlékek? Bizonyos, hogy így lesz. Ami persze nem vigasz — mondjuk — az árcédulák mai váltakozására, de talán érzékeltet valamit egy folyamatból, kifejezi rész és egész viszonyát. A többi között azt, hogy az új pénzfedezetét — aminek lehetetlenségére külföldi szaktekintélyek serege esküdött — a dolgozó milliók szorgos, ma már mesének tűnő áldozatos munkája teremtette meg. A mai infláció okai között — s ennek kárhoztatásában meglehetősen egységesek vagyunk — talán ezt is, a szorgos munka hiányát figyelembe kellene venni. Figyelmen kívül hagyása ugyanis téves irányba vihet el bennünket, elhitetve. ami gondunk van, arról nem mi tehetünk. Májusban 45,2 milliárd forintot vehetett át pénzbeli jövedelemként a lakosság. Annak idején, 1946- ban a Minisztertanács egy- milliárd forintban határozta meg az összesen forgalomba hozható bankjegy mennyiségét a forint első esztendejében. A határozat megvalósult! Igaz, mintha akkor nem az értéktermelés vége — mit fizetnek? — állt volna a fő helyen, hanem az eleje, miért fizetnek. Mára, mai forintjaink sokféleségére — hiszen tudjuk, nem ugyanaz a forint a beruházási, a költség-, az ár-, a bér-, a költségvetési, a hitelforint —. értékük eltérésére talán ez a fordított sorrend is hatással volt. Talán? V eszedelmes dolog úgy kezelni a dolgokat, mint addig soha nem létezetteket, előzmények nélkülieket. Ma korosztályok élnek abban a tévhitben, az 1946-os rekordinflációt a felszabadult ország viszonyai teremtették meg. Az 1946-ban tetőző infláció már 1938-ban megkezdődött! A hadigazdálkodás következtében a zürichi tőzsdén a pengő árfolyama 1944 végén csupán egy hatoda volt az 1938. évinek, s ezt a helyzetet súlyosbították azután a háború okozta károk; ez volt az 1945-ös örökség. Ma korosztályok élnek abban a tévhitben, csak mostanában drágul minden. A fogyasztói árszínvonal például 1950 és 1954 között hatvankilenc százalékkal nőtt, az egy keresőre jutó reálbér viszont tizennégy százalékkal csökkent... Valamikori és mai forintjaink történelme ezért közös; velünk, munkánkkal, erőfeszítéseinkkel él szimbiózisban. Mészáros Ottó- J Balogh László avatóbeszédet mondja. Balról jobbra: Nagy Sándorné, Akantisz Marcell, Babosán József kára vonatkozó új szabályokat a 3. oldalon ismertetjük.) • A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidő- alap védelmére és a munka- fegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. A szocialista országok külügyminisztériumainak vezető képviselői az. ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakára való felkészülés jegyében július 29— 31. között konzultációt tartottak, Budapesten. A konstruktív légkörű megbeszéléseken részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai ’ Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Igencsak gondban vannak Pest megye nagy állattartó üzemei. Az aszály miatt csökkent a búzatermés, úgy tűnik, kukoricából is kevesebb lesz a vártnál és sokfelé kiégtek a gyepek. A hiány pótlására másodvetésü növények termesztésével próbálkoztak az üzemek, de sok helyen jóformán ki sem kelt a mag. Hozamra csak ott lehet számítani, ahol öntözni tudják a területet. Így a korábbi évekhez hasonlóan sok gazdaságban az idén sem tudják elvetni a silócirok és a szuperkorai kukorica magját. • Az Alagi Állami Tangazdaságban az alig több mint 3 ezer 300 hektár szántó mellett 4 ezer szarvasmarhát tartanak, igyekeznek a téli takarmányról is gondoskodni. Mintegy 100 hektár legelőt öntöznek, ennek nyomán szép zöld a fű, van táplálék a jószágoknak. Ugyanakkor a télre is gondolnak. Az őszi takarmánykeverék, valamint az árpa lekerülése után 70 hektáron vetettek szuperkorai kukoricát, illetve szudáni füvet. Mivel május végétől folyamatosan vetettek másodnövényeket, a magvak kikeltek, de egy bizonyos fejlődési sza„Szálljatok évek! Csak te maradj, emberi melegség!” Kiss Benedek szép és elgonKöztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula külügyiminisztériumi államtitkár vezette. A konzultáció résztvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka hozzájárul a világszervezet korunk fő problémái megoldásában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez — ezzel is előmozdítva a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. kasznál megrekedtek. Nem csoda, június eleje óta mindössze 10 milliméter csapadék hullott az Alági Állami Tangazdaság területén. v A jelek szerint mégsem lesz különösebb gond a jószágok téli takarmányellátásával, mert az őszi árpát kalászostól, szárastól zúzaléknak feldolgozták, amit a hidegebb napok beálltával adnak majd oda az állatoknak. Hogy a mezőgazdasági nagyüzem állattenyésztésében kiemelkedő munka folyik, bizonyítja a 6 ezer 420 literes tehenenként] tejátlag és az, hogy tavaly is harmadik helyezést értek el az országos tejtermelési versenyben. A lőrévi Dunamenti Termelőszövetkezetben, ahol 7 munkanap alatt végeztek a 225 hektár kalászos betakarításával, 15 hektáron szintén megpróbálkoztak másodvetéssel. Silónapraforgót vetettek, de a növény két hét óta egy millimétérnyit sem szakadt el a földtől. Eső hiányában sínylődik, nem fejlődik, hiszen csapadék csak június első felében hullott a lőrévi határban, mindössze 17 milliméter. B. Z. dolkodtató verssorait idézték tegnap Szentlőrinckátán, ahol eszünkbe jutott, hogy egyszer mindannyian megöregszünk, és szükségünk lesz a gondoskodó figyelemre, a ^pihentető nyugalomra. A magukra maradók, a család biztonságát nélkülözők a társadalom segítségére szorulnak. A megyei intézményként működő Időskorúak Szociális Otthona, melyet ezen a napon avattak fel, 70 lakót tud befogadni. A század elején épült, egykori iskola átalakítása 10 millió forintba került, s a gondoskodás és az otthonosság minden feltételét biztosítja. Az átalakítás terveit ár. Gyetvai József, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa készítette. A megyei tanács által biztosított 10 millió forintból megvalósult beruházás széles körű társadalmi segítséggel párosult. Sok önzetlen munkát vállaltak a helybeli tanácstagok, s mint kivitelezők is szép munkával tűntek ki a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet melléküzemágának dolgozói, sokat segítettek a nagykátai Koreai-Magyar Barátság Termelőszövetkezet tagjai, akiket másokkal együtt méltatott avatóbeszédében Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke. Az új intézmény megnyitásánál jelen volt Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Kiss Anná Róza, a község tanácselnöke a vendégek sorában köszöntötte Babosán Józsefet, a nagykátai városi jogú nagyközségi pártbizottságnak első titkárát, Akantisz Marcellt, az otthont a jövőben fenntartó Nagykátai Tanács elnökét, s a falu szülötteként is üdvözölte az átalakított épület tervezőjét, méltatva nagy értékű tárA hazánkban és a külföldön élő, dolgozó magyar kutatók, tudósok mindig is figyelemmel kísérték egymás munkásságát, eredményeit. A kapcsolatok szorosabbra fűzéséért vetődött fel a gondolat: rendezzenek egy fórumot Magyarországon. Nos, augusztus 4-től 9-ig, a Budapesti Műszaki Egyetemen tartják meg ezt a találkozót a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel. Először lesz ilyen konferencia, mely remélhetőleg rendszeressé válik majd. Legalábbis így akarják a rendezők: a Érkeznek az otthon lakói. Horváth Ferencet és feleségét Baraznoki Sándor igazgató vezeti be új otthonába (Erdősi Ágnes felvételei) sadalmi munkáját, melynek elismeréseként átnyújtotta számára a Szentlőrinckáta Fejlesztéséért című emlékplakettet. Beszédében a megyei tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy Pest megyében 160 ezer idős ember él, s előreláthatólag ez az arány tovább növekszik. Az évi 62 millió forintos keretből 3 ezer 200 rászoruló kap rendszeres segélyt, 18 ezren részesülnék egyszeri segítségben, ötvenhárom öregek napközi otthona működik a közigazgatási területen. Kétezernél is több idős emberről 146 hivatásos és ezernél is több társadalmi aktíva gondoskodik a házi szociális gondozás keretében. Balogh László hangsúlyozta, hogy ezek az emberek életükkel, munkájukkal rászolgáltak a megérdemelt gondoskodásra. Ezután arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a közeljövőben még egy otthonnal gyarapodik a megyei hálózat. Az is Szentlőrinckáta területén, a közeli Ferenetanyán épül fel. A kettő együtt megyei, módszertani intézmény is lesz, ahol e sajátos munka szakembereinek tapasztalatcseréjét és továbbképzését szervezik meg. K. T. I. Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természet- tudományos Egyesületek Szövetsége és a Budapesti Műszaki Egyetem. Számos hazai és külföldön élő magyar származású mérnök és tudós tart előadást egyebek között a kémia, a fizika, a bányászat és energiaipar, a gépészet és kohászat, az építészet és az elektronika ^ területéről. Ezenkívül szerveznek más programokat is, kirándulásokat, kiállításokat. Több hasznos kiadvány segíti majd a konferencia sikerét. Az ENSZ-közgplésre készülve Konzultáció Budapesten Nehezen kelnek a másodvetések Zúzalékból téli takarmány Nemzetközi konferencia Budapesten Magyar tudósok a világban
