Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM 1986. JÚLIUS 5., SZOMBAT összehangolt cselekvéssel (2.) A veszélyek még csökkenthetők Legfontosabb teendőnk a család védelme A TESTÜLETI ÜLÉSEKEN nagy hangsúlyt kapott a pél­da szerepe: szülök, munkatár­sak, vezetők úgy éljenek, dol­gozzanak, hogy egész életmód­juk követhető lehessen. Külön is hangsúlyt kapott a kom­munisták, a vezetők szerepe: úgy látják, többségük példá­san él, de ettől eltérőt b ta­pasztalnak, ezért joggal vár­ják el, hogy teremtsenek ren­det saját családi életükben, feleljenek meg a szocialista erkölcs követelményeinek. (Hogyan lehetséges az. hogy valaki emberekét irányít, oda­haza pedig nem törődik há­zas társával, gyermekeivel?) • Sok gond, hátrány forrása az iskolázatlanság, ezért jog­gal hívja fél a testület a fi­gyelmet, hogy a tankötelezett­ségi törvényt végre kell haj­tani: ne termeljük újra az analfabétizmust; a munkahe­lyek támogassák a dolgozók iskolája működését, a szakma megszerzését; a tanműhelyek­ben ne termelés folyjon, ha­nem tanulás, munkássá neve­lés. Ne engedjük, hogy a szak­mával nem rendelkezők kívül rekedjenek a gyárkapun és bűnözőikké váljanak, de azt sem, hogy a szülő munkake­rülő legyen felelősségre vonás nélkül. A testület úgy látja, ma a legfontosabb tennivaló a család védelme. A kiegyen,sú­lyozott, a dolgozó, a célokkal rendelkező család jelenti ma az igazi bázist, példát, erő­forrást az ifjúság számára Ne tűrjük el a trehány, az Há­lózó, a munkakerülő életmó­dot, a mának élést. Ne enged­jük, hogy gyermekeiket sor­sukra hagyják, akik érzelem- szegénnyé. céltalanná, gyak­ran bódítószereken élőkké válnak. Az ifjúság számára mind a városban, mind a köz­ségekben, az oktatási, a köz- művelődési intézményekben növelni kell a szórakozási. Szabadidős program lehetősé­geit. S végül javasolta a tes- IJ'let, hogy mind a fel­nőttek, mind az ifjúság körében javítani szükséges a falvilágosító munkát. Fóru­mok, szülői értekezletek, taní­tási órák, újságcikkek segít­sék e munkát, s a feladato­kat még ez évben aktívaér­tekezleten határozzuk meg. Az elmúlt években előbbre haladtunk a társadalmi fejlő­dés útján, ugyanakkor még nem jutott mindenre elég erőnk, figyelmünk, ezért hát­rányos helyzeteket is terem­tettünk, melyek egyre foko­zódó mértékben veszélyeztetik ifjúságunkat. A tendenciára, a tenniva­lókra már 1981-ben felhívta figyelmünket a Politikai Bi­zottság. Elemezte a helyzetet a Minisztertanács, a KISZ KB, a megyei tanács, a váro,- si párt és tanács végrehajtó bizottsága. A települések több­ségében a tanács az oktatási és egészségügyi intézmények, a Vöröskereszt aktívái alapos felmérést, helyzetelemzést vé­gezték. Az elmúlt években a legtöbb területen fejlődő szín­vonalú, egyre igényesebb munka folyik. A tapasztalatok mégis növekvő tendenciát mutatnak nálunk is. a megye más körzeteiben is, mert egy­re több a gyermekeit elha­nyagoló család, mert a mun­ka összehangolása, a szelle­mi, az anyagi erőforrások koncentrálása, a politikai ne­vel ömuníka hatékonysága el­marad a kívánalmaktól. A TENNIVALÓK SOKRÉ­TŰEK és sürgetők. Azt elmondhatjuk, hogy kör■ zetünkben az ifjúság nevelé­sének, szellemi fejlődésének, esélyegyenlőségének személyi, gazdasági feltételei adottak. A termelőüzemek, az intézmé­nyek többségében fegyelme­zett munka folyik. A család- alapításhoz, a gyermekneve­léshez — természetesen kellő áldozatvállalással — biztosí­tottak az anyagi javak meg­termelésének feltételei. Egy­re több család költözik kor­szerű lakásba. A tanácsok — a lakosság, az üzemek össze­fogásával — dinamikus mér­tékben fejlesztették az .okta­tási, az egészségügyi intéz­ményhálózatot. Ezeknek a többségében magas szintű ne­velő-oktató munka, megelőző- gyógyító tevékenység folyik — gondot fordítva a hátrányos- és veszélyeztetettségi források, okok feltárására, megelőzé­sére, megszüntetésére. Ügy véljük, az utóbbi idő­ben a társadalmi és tömeg­szervezetek is felismerték, hogy az ifjúságvédelem olyan társadalompolitikai feladat, amelyből napról napra foko­zódó mértékben keli részüket kivenniük. Áldozatos munkát végeznek a gyámhatóságok, a nevelőszülők, a hivatásos és a társadalmi pártfogók, a ne­velési tanácsadó. A veszélyez­tetettség leküzdését eredmé­nyesen segítik a bíróság, az ügyészség, a rendőri szervek, a különböző társadalmi, ifjú­sági, kulturális, alkoholizmus­ellenes, cigány koordinációs stb. bizottságok. A tanácsok az elmúlt évek­ben több millió forintot ál­doztak a hátrányos helyzetű családok és gyermekeik segé­lyezésére, amit ruhára, tan­szerre, élelemre, a továbbta­nulás segítésére vagy éppen lakásra, illetve életkörülmé­nyeik javítására költhettek. A sokirányú segítség nem maradt hatástalan. Százakat emeltek így ki a veszélyezte­tettség állapotából, esélyt, le­hetőséget adva arra, hogy mi­előbb beilleszkedhessenek a példamutatóan élő, tanuló, dolgozó kortársaik közé. A hátrányok felszámolása azon­ban lassú folyamait, s a jövő­ben is számolnunk kell újra­termelődésével. Ma mintegy 3 ezer hátrányos és veszélyez­tetett helyzetű fiatalt tartunk számon, létszámuk emelkedő. A kiváltó okok nálunk is ösz- szetettek. Vannak, akik egész­ségi, mozgásszervi problémák­kal küzdenek. Találunk nagy- családokat, akik nehezen bir­kóznak meg létfenntartási gondjaikkal. Sok cigánycsalád máig sem ismerte fel gyer­mekei iskoláztatásának fon­tosságát. Küszködnék családok súlyos lakásgondokkal, sokan élnek még távoli tanyákon vagy közművek nélküli laká­sokban. Még mindig kevés az iskolai tanterem, a 6port- és a kulturális intézmény. A munkahelyek, a munkahelyi szakszervezetek elvétve vizs­gálják dolgozóik munkakörül­ményeit, családi életüket. A munkahelyi kollekítvák gyak­ran szó nélkül hagyják mun­katársaik fcilengéseitp'családel- lenes magatartását. A legtöbb gond forrása a családok egy részénél tapasztalható amorá- lis, antiszociális problémák növekvő mértékű halmozódá­sa. Ezek a tényezők teszik hát­rányossá, veszélyeztetetté a gyermekek, a felnövekvő ifjú­ság egy igen értékes rétegét. Értük szólunk, értük hív­juk összehangolt cselekvésre a párttagokat, a város, a köz­ségek, az üzemek, intézmé­nyek jóérzésű dolgozóit, s ter­mészetesen a tenni akaró fia­talokat is. A veszélyeztető okok újratermelődésének meg akadályozása, a fiatalok be­illeszkedési zavarainak csők kentése fontos politikai fel­adat. Ez minda,niíyiumk nö­vekvő figyelmét és felelőssé­gét igényli. A veszélyeztetett gyerekek­kel és fiatalokkal való fog­lalkozás megszervezése és irányítása állami feladat. Ez azonban csak széles körű tár­sadalmi összefogással lehetsé ges. Az előrelépésnek számos feltétele van: a megbízható felderítés, a megelőzés; az in­tézményrendszer célszerű mű­ködése, az anyagi eszközök célirányos felhasználásia, a tár sadalmi erők tevékenységének összehangolása stb. A MEGELŐZÉS FÖ SZÍN­TERE továbbra is a család keli hogy legyen. Előrelépés­re csak akkor számíthatunk, ha intézkedéseink középpont­jában a családok kulturális, szociális, morális szintjének felemelkedése áll. A párttagok, a pártlestülc- tek — az élet minden terüle­tén — sokat tehetnek szemé­lyes példájukkal, meggyőző­déssel, türelmes, higgadt szó­val a közvélemény formálá­sáért, a felnövekvő nemzedék jelenéért, jövőjéért. Hiszünk abban, hogy erőfe­szítéseink eredménnyel jár­nak. A veszélyek csökkenthe­tők, visszaszoríthatok. Képe­sek vagyunk arra, hogy biz­tosítsuk: gyerekeink, fiaink, lányaink harmonikus körül­mények között nőjenek fel. Tartozunk ezzel magunknak és az utókornak. Podmaniczki István. az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának titkára (Vége) Fogadóóra Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke július 7-én, hét­főn délután 2-től 6 óráig fo­gadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Leányként még kapésabb Szeptemberben sorozatgyártás Egyre kedvezőbb az Évig külpiaci helyzete Ez év januárjával — im­már hivatalos áldással — leányvállalattá vált az Évig ceglédi gyára. Történt, ami történt, ám ez a szervezeti változtatás a leányzó fekvé­sén, ez esetben exporttevé­kenységén, mit sem változ­tatott. Piacpolitikájukat azóta is a nagyvállalat külpiaci te­vékenységével összehangoltan folytatják és közösen határoz­zák meg. E mellett szól az egységes aszinkron motorsor­ral való megjelenéssel járó előny is. A gyár feladatának tekinti exportjának bővítését a ke­mény valutával fizető piaco­kon. Ennek lehetőségét terem­tette meg annak a két évig tartó fejlesztési programnak a végrehajtása, amelynek az aszinkron motorok korszerű­sítése köszönhető. Az új konst­rukcióval 1982 tavaszán je­lentkeztek. Hamarosan meg­győződhettek róla, hogy a be­fektetett munka jótékony ha­tást gyakorolt a külhoni ér­tékesítésre. Már 1983-ban ug­rásszerűen emelkedett e ter­mék iránt az érdeklődés. Évről évre tovább javultak a piaci pozíciók, s ez külö­nösen azért figyelemre méltó jelenség, mert közben egyre nehezebbé vált körülöttünk az exportálás., fokozódott a kon­kurencia és a szocialista or­szágok között is árverseny alakult ki. Ilyen viszonyok között sikerként tartható szá­mon a hagyományos piacok megtartása, az exportforgalom bővítése. A háttérben termé­szetesen a szállítási határidők betartása, a termékek jó mi­nősége, a speciális igényeket is kielégítő gyártási és szállí­tási készség áll. Az Évig tő­kés eladásainak nagyobb ré­sze az NSZK-ba, Olaszország­ba, Svédországba és Ausztriá­ba irányul. Kedvező eredmé­nyekkel hódítottak meg pia­cokat Kanadában, Finnország­ban, Egyiptomba,n, Dániában, Svájcban, Thaiföldön és Hong­kongban. Új gyártmány Ezek a sikeres erőfeszítések a nem rubelelszámolású ex­portmotorgyártásban anyag- ellátási és gyártástechnológiai nehézségekkel járnak. Tavaly például az aszinkron moto­rok a tőkés exportnak több mint 94 százalékát tették ki, a mosógépmotor egy, a hid­raulikus féklazító kettő, a vil­lamos kéziszerszám nem egé­szen három százalék volt. Az Évig Vállalat 1985-ös teljes tőkés exportjából a ceglédi gyár egyharmaddal részesedett, míg az alaptevé­kenység árbevételének rész­aránya húsz százalék volt. Megnyugtató tény, hogy az exporttermelés gazdaságos, 46,5 forint önköltséggel állíta­nak elő egy dollárnyi árut. A gyár tavalyi export-import egyenlege kedvezően alakult, Szempontgazdálkodás B ár odébb van még az ősz, hullanak a levelek. Ap­ró, nett levelet küldött a vál­lalat is, üzeni: „hogy takaré­kosabb és ésszerűbb gazdál­kodási szempontok miatt meg­változtatja eddigi gázdíj- számlázási módszerét.” Meg­szoktam már, tegye, ha jó­nak látja. Üsse kő, hát vál­toztasson, ha egyszer meghal­lotta a kor szavát, hát vál­toztasson — mint az idézetből kiderül — takarékosabb szem­pontok miatt. Kíváncsian fi­gyeljük, mikor lesz a szem- ponttakarékoss,ágból éssze­rűbb gazdálkodás. Vénjózsi meg a községi ta­nácstól kapott papírt. Locso­lása ügyben.. Nyár van, ugye, a víz meg a sörnél is becse­sebb. Vénjózsi bogarássza a betűket: „Felhívom a lakos­ságot, illetve minden termé­szetes és jogi személyt, melyek vízellátása a vízműről törté­nik, hogy a tilalmat betartani köteles.” Vénjózsi sok tilal­mat látott életében, jól tudja, egy tilalom arra való, hogy betartsák. Most mégis el-el- méláz azon, vajon melyik cso­portba sorolja magát. Fogal­ma sincs, mi az a jogi sze­mély. Arra gondol: talán az ügyvéd úr, akinek köszönni szokott. Igen, az ügyvéd úr afféle jogi személy — veti el a gondot Vénjózsi. Talán — morfondírozik — locsolási szempontból természetes sze­mély lehetnék, Mi más? El­végre semmi természetellene­set nem csináltam már hat­van éve. Hohó, és akkor — csavarja tovább a maga mód­ján Vénjózsi —, az asszony nyugodtan meglötyköl heti a petrezselymet, mert bizony ő nem természetes személy, ha­nem fehérszemély, esetleg nő­személy. Ez jó, nem fog ki rajtam a papír — nyugszik meg Vénjózsi —, s már-már érteni véli a hivatal üzenetét, de akkor látja, hogy locsolá- silag a lakosságot is felszólí­tották. Zavarba jön. Nem tud­ja, hogy a papírtól egyszeri­ben jogviszony alanya lett, jogában áll nem locsolni, mint természetes személynek. V énjózsi nem is hallott a Bérén yi—Martonyi—Sza- mel-féle államigazgatási tan­könyvről, amelyben őt fizi­kai személynek titulálják. Az­zal hamarabb kibékülne, mert ő, Vénjózsi, sarus a vasútnál. Az meg fizikai személy. Lo- csolásilag. V, s. 43.2 millió forint aktívumot mutatott. Erre az esztendőre a ceglédi leányvállalat nem rubelel­számolású exporttervét 70 mil­lió forintban szabta meg. A június eleji állapot szerint 54.3 millió forintra szóló meg­rendelésük volt, 97 százalék­ban a bevált aszinkron mo­torokra. Tapasztalataik és elő­zetes tájékozódásuk alapján joggal remélik, hogy a kör­vonalazott tervet teljesíteni tudják. Az idén a nem rubel- elszámolású kivitel további növekedésére számítanak. Fűnyírómoícr Ezt a bizakodást az alapító vállalattal közösen kifejlesz­tett — az NSZK-beli AL—KO cég igényeinek megfelelő — két különböző típusú fűnyíró­motorra építik. Az állórész le- mezcsoimagját és a forgórészt a 'kismotorgyár, a többi al­katrészt, továbbá a tekercse­lést, a szerelést és a csoma­golást a ceglédi leányvállalat végzi. A sorozatgyártást a tervek szerint szeptember el­sején kezdik meg, s decem­ber közepéig összesen 21 ezer motort szállítanak ki 86 mil­lió forint értékben. Exportjuk nőttön nő Az előzetes kalkuláció sze­rint az Evig-leány idei ex­port-import egyenlege várha­tóan 52 millió forint lesz az év végén. Mindebből kitűnik, hogy a tőkés export évről év­re növekvő irányzatot mutat, és a fűnyírómotorok beveze­tésével az idén is folytatódik. Kiemelt feladatnak tartják a kiszállítások növelését, az- ön­költség csökkentését, az ex­port gazdaságosságának javí­tását. Magától értetődő természe­tességgel vallják, hogy a szál­lítási terminusokat ezentúl is be kell tartani, kifogástalan minőségű termékeket kell gyártani. A munkásokat ér­dekeltté kell tenni az export- munkákban, és a különleges exportigényeket műszaki fej­lesztéssel kell kielégíteni. T. T. megérkezett a korai íb rJk Nemrégen kezd­ték meg a korai meggy feldolgozá­sát a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyáregységé­ben. Jelenleg egy műszakban na­ponta harmincezer 5/4-es üveget töl­tenek meg be­főttel, de amint nagyobb ütemben érkezik az alap­anyag, áttérnek a két műszakos gyártásra. Fent: targoncával szál­lítja a meggyet a feldolgozósorhoz Rapi Lajos. Lent: automata tölti és zárja le az üvege­ket. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Tiílmagyarázott szabálysértés Hat hónapos zsákmány Az ügy, mikor az albertir- sai körzeti megbízottat értesí­tették, hogy egy ifjú ember vadászgat a helybeli társaság területén, még simának lát­szott. Tulajdonképpen egy egyszerű szabálysértési hatá­rozattal le is zárult volna, hi­szen Csontos Mihály „mind­össze” engedély nélkül és mindössze két agárral zaklat­ta az erdőlakókat. Persze nem sokáig, mert a vadászmester lefülelte, és a körzeti megbí­zott irodájába kísérte. A baj aztán — nem tudni, miért — itt súlyosbodott. Az agaras ember azon nyomban, hogy megpillantotta a rendőrt, válogatott ocsmányságokkal kezdte becsmérelni. Mint akit felhúztak, ömlött belőle a szó, éppen fél órán át. Úgy látszik, ekkorra merült ki a tárháza, s talán le is csillapo­dott, de hol volt már ebben a percben a szabálysértés! A félórás ékesszólástól sebtiben hivatalos személy megsértésé­nek vétségévé változott. A korábban garázdaság miatt már fegyintézetet látott Csontos néhány nap múlva a Ceglédi Városi Bíróság előtt állt. A túlmagyarázott vadászga- tás következménye: 6 hónapi szabadságvesztés és 10 ezer forintos mellékbüntetés. A szabadságvesztés végrehajtá­sát 2 évi próbaidőre felfüg­gesztették, azzal, hogy elren­delése esetén fogházban kell letölteni. A Démász ceglédi kirendeltsége értesíti a fogyasztóit, hogy 1986. július 10-én, 11-én és 15-én, 7-től 16 óráig áramszünetet tart Ceglé­den, a Déli úti transzformátor körzetében, feszültség!avító mun­kavégzés miatt. Az áramszünet az alábbi utcákat érinti: Déli út, a Bajcsy-Zs. és Petőfi utca között, Mizsei út a Madár útig, Mikes, Bokor, Ferczel, Zrínyi, Bezerédi, Huszár, Honvéd, Lajos, Remete, Nyereg, Kertész utca, Sarló utca, Damjanich utca, a Déli út és Ma­dár utca között tés Körte utca. Kérjük fogyasztóink türelmét és megértését. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom