Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

KStirla A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1080. JÚLIUS 26., SZOMBAT Kedvezmény az építkezőknek Szobon Kiegészítő fittel fiataloknak Anyagi támogatás és telek Tanácsrendelet az adóztatásról A beosztás szerint három mmt Az országos jogszabály alapján a 'nem lakás céljára szolgáló építmények adójára vonatkozó tanácsrendelet ter­vezetét tárgyalta a héten a városi tanács testületé. — Ismeretes, hogy a leg­utóbbi ülésen a tanácstagok nem szavazták még a terve­zetet — mondta bevezetőjé­ben Weisz György tanácsel­nök. — Az ott elhangzott vi­ta. majd az azt követő vég­rehajtó bizottsági ülésen tett észrevételek alapján a ren­delettervezet övezeti beosztás­ra vonatkozó részét ezért át­dolgoztuk. Mérlegelve az egyes területek használati ér­tékében általánosan megfo­galmazható különbségeket, a területek pontosabb behatáro­lására törekedtünk az újabb tervezetben. teke harminc százalékkal emelkedik, míg a kedvezőtlen övezetben harminc százalék­kal csökken. A kedvezményekre is ki­tér a rendelettervezet, ame­lyet kizárólag üdülőépület, és hétvégi pihenő céljára hasz­nált épület esetében lehet ötven százalékot adni annak a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek, ahol a csa­lád egy tagjára számítóit át­lagjövedelem. nem haladja meg a havi 2509 forintot, va­lamint az egyedülálló nyug­díjasnál, ha jövedelme a havi 3500 forintot nem haladja meg A pénzügyi szakigazgatási szerv egyéb címen is adhat kedvezményt, így például egyéni mérlegelés alapján, különös tekintettel a szociális viszonyokra. Térkép A kedvezmény kérelemre és egyedi elbírálás alapján ad­ható. A tanácsrendelet, melyet a testület megszavazott, a ki­hirdetés napjától lép hatály­ba és 1086. január 1-jétől kalmazzák. Az övezethatárról készített térképet az adóha­tóságnál függesztik maid ki. S. J. Farkas Fá! búcsúztatása 5 A lakás léte, vagy nem léte az élet lehetőségeit ha- ^ tárolja be. Elsősorban azokét a fiatalokét, akik a csa- ládi fészek fogalmát csak hírből ismerik, de megterem- § tésével kénytelenek foglalkozni, ha máskor nem, hát ^ a családalapításkor. Ha az anyagi helyzetük engedi, akár \ két-három szobásat is vásárolnák vagy építenek, de azt ^ hiszem csak kevesen vannak, akik „zsebből" vehetnek öröklakást, vagy gondtalanul kezdhetnek az építkezés- ^ hez. A legtöbb fiatalnak nem marad más hátra, mint ^ a takarékoskodás, a remény, a várakozás. Talán majd a !t vállalat, a tanács segít. Ezért is érdemel figyelmet a lakáshoz jutás új alapokra fektetett támogatási rendszeré­nek továbbfejlesztése, amely­nek fő célja, hogy a leginkább rászorultak helyzetén javít­son. E változások egyike a pézügyi támogatás új forrá­sa, az úgynevezett tanácsi ki­egészítő hitel. Ennek nagyon lényeges funkciója, hogy lehe­tőségeihez mérten csökkentse az egyes rétegek jövedelmi vi­szonyaiból adódó különbsége­ket. A helyi tanácsok így pél­dául a leginkább rászorulókat segíthetik a lakásra várakozók közül kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással. E hitel többféle célra ad­ható, s így mindenfajta lakás­teremtés támogatható, elősegít­hető igénybevételével. Elérhető közelség A napokban Ritzl Ferenc, a Szobi Nagyközségi Közös Ta­nács' elnöke egy fórumon ar­ról tájékoztatta a helyi fiata­lokat. hogyan kívánják fel­használni a kiegészítő hitelt és milyen segítséget adhatnak az építkezőknek. — Az utóbbi tizenkét évben annyira fellendült az építke­zés, hogy az új lakások száma elérte a régiekét. Több új lakónegyed is épült. Szeret­nénk, ha ez a folyamat nem szakadna meg és ezért kívá­nunk olyan feltételeket terem­teni, hogy Szobon érdemes le­gyen építkezni. Évek óta ko­moly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a fiatalok önálló otthonhoz jutásának anyagi terheit valamelyest könnyít- sük. heük. De itt is tudnak abban segíteni, hogy amíg építkez­nek. addig a társulati .részle­teket ne kelljen fizetni. A ta­nács vezetői arra is vállalkoz­nak, hogy a fiatalok munkál­tatóit felkeresik és kérik a segítségüket akár anyagi, akár szállító járművek vagy erő­gépek adásával. Közbenjár­nak az építőanyagok beszer­zésénél is. — A támogatást azoknak a fiataloknak adjuk, akik szobi lakosok, vagy a nagyközség­ben dolgoznak, a jogosságról egyébként a végrehajtó bizott­ság dönt. Kamatmentesen Nem csupán Szobra jellem­ző manapság: mind a laká­sok,' mind Va telkek nagyon drágák. Hogyan teremtheti elő a- lakáshoz szükséges pénzt a fiatal? Ha figyelembe vesszük az őket megillető OTP-hitele- ket, a nagyközségben általá­ban jelentős munkáltatói tá­mogatást is — a helyi üzemek lehetőségeikhez képest igye­keznek maximálisan segíteni az otthonteremtőket —:, az ér­dekelteknek még mindig je­lentős anyagi terhet kell vál­lalniuk. Milyen összegre számíthat­nak a fiatalok a tanácsi ki­egészítő hitelből és az egyéb támogatásból? Ritzl Ferenc ar­ról tájékoztat, hogy az összeg hatvan-nyolcvan ezer forintot is kitehgt, mégpedig úgy, hogy a szociális helyzet alapján lesznek olyanok, akiknek ez vissza nem térítendő támoga­tást jelent, míg másoknak ezt kamatmentesen kell majd \isszafizetni. — A kerethatárok kialakí­tására több okból is szükség volt — mondja a tanácselnök. — Az egyik, hogy az egymil­lió forintból jó lenne minél több fiatalnak támogatást nyújtani, mert az egy-egy vál­lalkozóra jutó összeg az adott körülmények között javít az otthonra várók anyagi helyze­tén. A másik szempontunk pe­dig az volt. hogy az elosztás körüli esetleges szubjektiviz­musnak elejét vegyük. Szeret­nénk nyíltan, demokratikusan dönteni a pénz elosztásáról. Arra törekszünk, hogy min­den jogos igénylőnek jusson ebből a hitelből. Törlesztések Vajon a fiatalok otthon- teremtését mennyiben segíti a tanácsi kiegészítő hitel és a különböző segítségek? Kül- vári Zoltán a gödi termelő- szövetkezetben dolgozik, hat esztendeje nős. A felesége a helyi nevelőotthonban dolgo­zik. — Eltökélt szándékunk — mondja a férj —hogy- házat építünk magánerőből. Eddig komoly gondunk volt, hogy a pénztárcánkhoz mérten igen borsosak az árak. Már van egy kis spórolt pénzünk, amellyel ilyen feltételek mel­lett nekivághatunk áz épít­kezésnek. Hiszen a tanács ar­ra törekszik, hogy a hitel mel­lett olcsóbb építési területhez jussunk. A saját pénzünk más anyagi erőforrások nélkül ön­magában most sem lenne ele­gendő az otthonteremtéshez. Gondolnunk kell arra is, hogy amikor már megvan a la­kás, a rezsi kifizetése, a hitel- törlesztéseink komoly anyagi erőpróba elé állítanak majd bennünket. Ez a lehetőség pe­dig azt kínálja, hogy többen összefogva kevesebb pénzből is lakáshoz jussunk. Surányi János Övezethatárck A rövid bevezető után az írásban foglalt tervezetből és dr. Monori Balázs szóbeli ki­egészítőjéből kitűnt, hogy a néni lakás céljára szolgáló építmények adóztatás szem­pontjából a város három öve­zetre tagozódik. A kedvező övezet határa: Barabás M. u., Marőthy L. u„ Zrínyi u., Sal­jai u., Kosdi u., Pálffy u., Frankel L. u., Rádi u., Vám utca, Gombás-patak, Mártí­rok útja. Géza kir. tér, Var- lépcső, József A. sétány, Ady E. sétány és a Liszt F. sé­tány által határolt terület. A deákvári lakótelepen: a Gombási u.. Kárász u., Diófa u., Petrásovits u., Arany J. u., Középvárosi temető és Csikós J. u., Cserje utca, Ze­ke u., Csillag u., Népek ba­rátsága útja és a Saliai lak­tanya által határolt terület. Jövedelmek \ Kedvezőtlen övezet határa: a Sándor utca. Felszabadulás és a Híradó úttól északra eső városrész, valamint a Baj- csy-Zs. utca, Burgundia u., Maria utca, Matheika u., Dia­dal tér és a Duna által ha­tárolt terület, és a város kül­területi részei a Büki üdülő­terület, a Nrulas-, a Diós- völgv-, a Körtvélyes- és a Kecskés-dűlői területek kivé­telével. Normál övezetbe azokat a területeket sorolta a tervezet, amelyeket az előző két pont­ba nem osztottak be. Az adó mértéke, melynek kivetése a város területén nem mellőzhető normál öve­zetben, ha az" építmény alap­területe negyven négyzetmé­ternél nem nagyobb, akkor négyzetméterenként húsz fo­rint, amely továbbá az alap­terület nagyságával arányo­san növekszik. Legkisebb ér­téke viszont ötszáz forintnál kevesebb, nem lehet. A ked­vező övezetben az adó mér­— Hasznosnak tartom a ta­nácsi kiegészítő hitel beveze­tését. Jelentőségét abban lá­tom, hogy az építkezésre Vál­lalkozóknak a korábbinál szé­lesebb körű szociális támoga­tására ad lehetőséget. Ügy vé­lem, ha okosan használjuk fel a hitelt, a vállalati, az OTP- kölcsönt, valamint az esetle­ges szülői segítséget is bele­számítva, az érdekelt fiatalok­nak elérhető közelségbe kerül az önálló otthon megterem­tése. A tanácselnöktől megtudtuk azt is, hogy a nagyközségben évente negyven-ötven lakás épül, közülük csaknem a felét fiatalok valósítják meg. A ki­egészítő hitel összege az idén egymillió forint. — A hitelen kívül mivel segítik még a fiatalokat és közülük kiket? — Elsősorban azok kapnak a hitelből, akiknek azt a szo­ciális körülményeik indokol­ják — magyarázza a tanács­elnök. — A jelenlegi helyzet­ben szervezett formában sze­retnénk a fiataloknak építke­zési akciót . indítani. A hitelen kívül kedvezményes telek vá­sárlására van lehetőség. Az úttal, járdával, villannyal, ve­zetékes vízzel, csatornával el­látott építési telekre huszonöt százalék kedvezményt adunk. — Az egyéni építkezés ese­tében a különböző társulati hozzájárulások a vevőket tér­Urban Gyula hetvenöt éves Nyomdászfiilbóf — díszpolgár ^ Július 27-én 'tölti be het- ^ venötödik életévét Urbán ^ Gyula, a város egyik dísz- ^ polgára. A Vác Városi Ta- i nács végrehajtó bizottsága, ^ a Pest Megyei Nyomda ^ Vállalat igazgatósága és a $ Nyomda-, a Papíripar, a \ Sajtó és a Könyvkiadás \ Dolgozói Szakszervezetének ^ elnöksége köszöntötte őt % ebből az alkalomból. A Diadal tér egyik földszin­tes épületében lakik. Nem sza­kadt el a szülői ház környe­zetétől, azoktól, akikkel együtt gyerekeskedett, a kortársak­tól, akik olyan sok történelmi esemény szemtanúi voltak az utolsó fél évszázadban. 1019 augusztusában nyolc­éves volt, de a borzalmas éj­szaka emléke még most is kí­sérti. A közeli Hétkápolna melletti rétre topódzott, és sa­ját szemével látta a fehérter­ror kegyetlenségét, a Tanács- köztársaság váci mártírjait. Egész életében végigkíséri a döbbenetes látvány. Szülei gazdálkodók voltak, kis földjüket művelték, ő az ipari pályát választotta. Elvé­gezte a polgári iskolát, utána a Péstvidéki Nyomda Csányi úti (m.a Lenin út) üzemében lett szedőtanuló. Hallgatta az idősek — Kozma Gyula, Orosz­ki József s mások — politikai fejtegetéseit. Tagja lett fiata­lon a szakszervezetnek, és amikor felszabadult, a helyi csoport pénztárosa lett. 1944 decembere. Az utolsó, felkoncolással fenyegető be­hívóparancsnak eleget téve be­vonult munkaszolgálatra. Röj- tökmuzsalyig jutott el, ott több társával elhatározta, hogy nem hagyja el az orszá­got. Megszöktek a nyugat fe­lé hajtott alakulatból, és né­hány hónapos hadifogság után, hazatért városába, otthonába. Tagja lett a kommunista pártnak, és a párt bizalmából vezetője, az 1949-es államosí­tás után első munkásigazga­tója a Csányi úti nyomdának. A hetvenes évek elején ment nyugdíjba, miután átvette a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. Pártmunkás is volt. Az alsó­városi pártalapszervezet titká­ra, a városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­tályának aktívája. Amikor 1957-ben megalakult a Matej- ka János munkásőregység, az elsők között jelentkezett a szürke , egyenruhások soraiba. Vállalta az ügyeletes szolgá­latot, a nehéz gyakorlatokat.' A tanácsok megalakulása­kor lakóhelyének körzete egy­hangúlag küldte őt a Diadal térről a város kis parlament­jébe. Mint tanácstag, kezde­ményezője számos társadalmi munkának, szószólója Burgun­dia déli városrészének. Még nyugdíjas korában is beko­pogtattak otthonába, tudták, szívesen foglalkozik közügyek­kel. Az egykori nyomdászfiú. a közösség bizalmából 1975 de­cemberében elnyerte a meg­tisztelő címet: Bajcsy-Zsilinsz- ky Endréné, Vas Zoltán és Ladányi Imre után, élete és munkássága alapján őt is a váci díszpolgárok sorába vá­lasztották. Hctvenötödik születésnap­ján. a hivatalos üdvözléseken túl, köszönti őt Alsóváros la­kossága is, akikért sokat fá­radozott. s úgy érezzük — nem eredménytelenül. Papp Rezső Kedves, baráti ünnepség ke­retében búcsúztatták egyik nyugdíjba vonuló munkatár­sukat a Duna-menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat beruházási igazgatósá­gán. Prohászka József, az igaz­gatóság vezetője . búcsúzott Farkas Páltól, aki másfél év­tizedet töltött egyik legfonto­sabb közüzemünknél és lelki- ismeretes, pontos munkájával példát mutatott a fiataloknak. Gombás Ernő szb-titkár a szakszervezeti bizottság nevé­ben köszönte meg a közössé­gért végzett tevékenységét. Közvetlen munkatársai aján­dékkal kedveskedtek a nyug- djba menőnek. Lesz-e teniszegyesüfet? Hozzászólás július 15-i cikkükhöz Dudás Zoltán július 15-én fenti címen megjelent cikké­ben két teniszközeiben mű­ködő sportemberrel, Kenéz Attilával és Szaniszló Róbert­tól beszélgetve, írásának ösz- szegezéseként .megállapítja: „Amit Kenéz Attila elmondott a külföldi vagy a hazai tu­ristákkal kapcsolatban, jó öt­let. de nem más, mint üzleti vállalkozás. A tenisz üg3re egy jottányit 'nem jut előre.” Ke­néz Attila ugyanis a komp­lett szervezett üdülésről be­szélt és ennek kapcsán a te­nisz szerepéről. A megállapítás szerintem csak részben helytálló. A te­niszsport megismerése, meg­szerelése csak a lehetőségek megteremtésével lehetséges. Pénz nélkül ez lehetetlen, de nem csupán pénzkérdés. A cikkben többször említett gödi tsz csapata ma az orszá­gos bajnokságban játszik. Ke­néz Attila nemcsak itt verse­nyez, hanem itt is tanult meg teniszezni. Akkor még a gödi csapat a megyei bajnokság II. osztályában játszott. Azért került oda. mert másutt, leg­alábbis Vác közelében nem volt. más lehetőség a tenisze­zésre. (Bár a 'DCM-pályák már léteztek Deákváron.) Ahhoz, hogy teniszszakosz­tály vagy különösképpen egyesület alakuljon, elsősor­ban pályákra (legalább ket­tőre) van szükség. Az alsó- városi temető mellett például van erre lehetőség. A régi aszfaltos kézilabdapálya per­cek alatt hárem teniszpályává alakítható, nem beszélve a mellette levő gazos területről, mely hajdan szintén kézilab­dapálya volt. Azon is elfér három salakos pálya. Ez már kész teniszsporttelep. Meg­felelő anyagiakkal, de inkább eszközökkel felvértezett spon­sor 2—300 000 Ft-ból megvaló­síthatja. Milyen gyorséin té­rülne meg? Mai ismereteim szerint öt év alatt kifizetné önmagát. Sajnos azonban mindez nem. elég. Az akarat, a jó szándék, a célt tekintő szervezőkész­ség mindennél fontosabb. Pél­dának említem a hajdani Ze- begé.ny teniszcsapatát, mely teljesen társadalmi alapon mű­ködött. a márianoszira BM- köicsönpályáival és közel állt ahhoz, hogy megyei bajnok­ságot nyerjen. A mai szobi te­nisz alapját ők jelentették Göd sem kezdte másként, ott is társadalmi összefogásból alakult újjá a teniszélet. De maradjunk Szobnál. a lehe­tőségek ott sem jobbak, mint Vácon. A régi zebegényi lel kesedés megmaradt, tehát nemcsak a szobi léüzem segít­sége a kizárólagosan döntő. Vácott most három egyesü­let működik. A Váci Vasút, a Váci Egészségügy és nz úion- nam szervezett Váti Pedagó­gus. Ezek közül csak a kórhá- I ziaknak van önálló pályájuk, de azok versenyzésre alkal­matlanok. A pedagógusok a MŰM pályáin versenyeznek. A Vasút a Duna-parti Ätti-te- nisztelepen bérel pályát, itt játszanak az egészségügyiek is. Az egység helyett .tehát a megosztottság a jellemző a váci ten i.szeletben. Márpedig utánpótlást, komoly sportéle­tet teremteni csak ott lehet, ahol mindenki jói érzi magát, jó klubélet alakul ki. Ott vá­logatni lehet az utánpótlás­ban. Vácon lakó és más egye­sületekben játszó játékosok­ból biztosan kitelne olyan csapat, mely az országos baj­nokságban képviselhetné Vác színeit. Ami a támogatást illeti. Egy teniszversenyen legalább száz játékos elindul. A kísérők, a szurkolók száma nem éri el ugyan a labdarúgásét, de az ország területét behálózza. Ez az üzleti rész, melynek mér­téke nem kell hogy feltétle­nül meghaladja a „megéri” sző jelentésének kereteit. Le kellene ülni az illetéke­sekkel, a hajlandóságot muta­tókkal tárgyalni. Biztos . va­gyok abban, hogy Vác az or­szág egyik teniszfellegvára lehetne! Wolff Lajos, a Pest Megyei Teniszszövetség elnökhelyettese Orvosi ügyelet Hétfőtől (28-tól) az alábbi orvosok tartanak éjszakái és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Áfra Ta­más. kedden dr. Mechlinger László, szerdán dr. Tóth Má­ria. csütörtökön dr. Ágoston Mária, pénteken dr. Hajmer Viktória, szombaton és vasár­nap dr. Bucsek Tibor. a kör­zetben: augusztus 1-jén dr. Tesánszky Sándor, 2-án és 3-án dr. Jenitselc Tibor. Az ügyeletes gyerrfiekorvos szombaton és vasárnap dr. Daróczy Károly. Az ügyelet a régi kórházban (Vác. Március 15. tér 9. Telefon: '11-525) ta­lálható. ★ Fogászati ügy el etet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig fart dr. Gáspárdy Attila, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. Szombaton és vasárnap — 26-án és 27-én — az alábbi állatorvosok tartanak ügyele­tét: az északi részben dr. Ka­lácska Lajos (Szob 36). a. déli részben dr. Juhász János (Vác- hartván 9). Az ügyelet szombat reggel 8 órától, hétfő reggel 8 óráig tart. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom