Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

1986. JÜUÍTS 9.. SZERDA Gyászszertartás Esztergomban Lékai László bíboros temetése (Folytatás az 1. oldalról.) A szertartás során négy bú­csúbeszéd hangzott el. Paskai László kalocsai érsek a ma­gyar római katolikus püspöki kar képviseletében méltatta Léjkai László főpásztori mun­kásságát, életútját. Ez a pá­lya — mondta — Zalalövőről indult, egy vallásos család otthonából, a piarista atyák gimnáziumában, a veszprémi egyházmegye papneveldéjé­ben, majd Rómában, a Német —Magyar Kollégiumban és a Gergely Egyetemen — jezsui­ta atyák vezetésével — foly­tatódott 1934-ig, a pappá szentelésig. Ezt követően Lé­kai László Veszprémben a papnevelő intézetben, ugyan­csak ott a püspöki irodán, majd Balatonlellén, Zalaszent- ivánon, Badacsonytomajon tevékenykedett. 1972-ben püs­pökké szentelték, és főpásztor lett a veszprémi egyházme­gyében. Innen Esztergomba került, majd 1976-ban VI. Pál pápa esztergomi érsek-prí­mássá és bíborossá nevezte ki. Mint főpásztor, minden ere­jével arra törekedett, hogy közismertté lett püspöki jel­mondata szerint — „A meg­nyesett fa kizöldül” — a ma­gyar római katolikus egyház­nak új hajtásai fakadjanak. Főpásztori tevékenysége mellett ízig-vérig magyar em­ber volt. Szerette népünket, hazánkat. VI. Pál pápa enge­délyével elkészíttette a Ma­gyarok Nagyasszonya kápol­náját a római Szent Péter-ba- zilikában, hogy az oda beté­rőket emlékeztesse a keresz­tény magyar múltunkra. A magyar nép szeretete ve­zette közéleti tevékenységé­ben is. Felelősségteljes felada­tának tekintette, hogy — az ő szavai szerint — a realitás talaján, a kis lépések politi­kájával. az őszinte dialógus­sal. továbbfejlessze a? állam és az egyház közötti jó kap­csolatot, amelynek építésében korszakos munkát végzett. Amikor most elbúcsúzunk tő­le,., összegezzük munkáját, érezzük, hogy az egyben tör­ténelem is volt, amely folyta­tásra vár — mondotta vége­zetül Paskai László. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke szólt ezután az I egybegyűltekhez: — Eljöttünk ide mi is, álla­mi és társadalmi szerveze­teink képviselői — mondta —, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és kormá­nya, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s egész népünk nevében kife­jezzük részvétünket, és együttérzésünket Lékai László koporsója előtt. — A magyar római katoli­kus egyház kiemelkedő veze­tője távozott az élők sorából Lékai László elhunytával. Személyében olyan főpaptól búcsúzunk, aki egész életében egyháza, népe és nemzete ér­dekeit képviselte. Azon fára­dozott, hogy a magyar katoli­cizmus tekintélyét, hazánk jó hírnevét itthon és a nagyvi­lágban egyaránt öregbítse. A szolgálatot nemcsak hirdette — gyakorolta is. Lékai László — aki mun­káscsaládból származott, s ezt magas egyházi tisztségeiben sem feledte el — mélyen meg­értette és magáévá tette a magyar nép társadalmi es po­litikai törekvéseit, s tevéke­nyen segítette azok megvaló­sítását. Elválaszthatatlanul egybeforrt népével, vallási kö­zösségével, s nemcsak kiemel­kedő egyházi, hanem kiemel­kedő világi, közéleti vezető­nek, igazi hazafinak is bizo­nyult. Koporsója előtt ezen hajtja meg fejét vallási és vi­lágnézeti meggyőződéstől füg­getlenül, tisztelettel és kegye­lettel az egész magyar nép. Kállai Gyula ezután felidéz­te: — Lékai Lászlónak nagy szerepe volt abban, hogy ha­zánkban az állam és az egy­házak viszonya immár hosszú idő óta felhőtlen. Alkotmá­nyunk minden magyar állam­polgár számára biztosítja a vallás szabad gyakorlását. Ál­lamunk teljesíti ezzel kapcso­latos ' feladatát:'"garantálja polgárai lelkiismereti szabad­ságát, őrködik annak zavarta­lansága fölött, s ugyanakkor mindenkitől — hívő és nem hívő embertől egyaránt — megkívánja törvényeink tisz­teletben tartását. Ez a kölcsö­nösség egyaránt kifejezi az állam és az egyház érdekeit. Nemcsak a mi törekvésünk­nek és kitartó munkánknak köszönhető, hogy ez a példás együttműködés és partneri vi­szony az állam és az egyhá­zak között létrejöhetett. Tör­ténelmi jelentőségű szerepe van ebben a magyar egyházak vezetőinek is, akik tevékeny­ségükkel jelentős mértékben elősegítették e jó viszony ki­alakulását. Végezetül Kállai Gyula azt mondotta: Lékai László mun­kában és küzdelmekben gaz­dag élete lezártával nyugod­jék békében, és éljen tovább népünk emlékezetében! Ezt követően Tóth Károly református püspök a magyar- országi egyházak nevében el­mondott búcsúszavaiban egye­bek között arról szólt, hogy Lékai László egy nagymúltú egyház legmagasabb tisztségé­ben is emberséges, s szerény tudott lenni. Úgy maradt hű egyházához, hogy egyidejűleg nyitott és szívélyes volt Ma­gyarország többi vallásos em­bere iránt is. Vallotta, hogy egyházának jelen kell lennie a nagy történelmi folyamat­ban — nem akadályként, ha­nem segítőként. Tudta: fele­lősséggel tartozunk népün­kért, világnézetre való tekin­tet nélkül. Felismerte és hir­dette, hogy a nemzeti gondok közös gondjaink. Magyar Ferenc, az Üj Em­ber című lap főszerkesztője búcsúzott ezután a világi hí­vők nevében. Hangsúlyozta: Lékai László sokat fáradozott azért, hogy a hívő emberek élethivatásuk, foglakozásuk, munkájuk során is tanúságot tehessenek igazi , emberségről, mindennapi helytállásról. A gyászszertartás végén el­hangzott a Szózat, majd a gyászolók elénekelték a Him­nuszt. Ezután a főszákesegy- ház kriptájába végső nyughe­lyére vitték Lékai Lászlót. Bemutató utáni előadás Nyitott ajtók öt óra után is Hosszan sorolhatók érvek és ellenérvek amellett, hogy miért Intéz­zük hivatalos dolgainkat munkaidőben, tudva azt, hogy az egy-más- tel órás kiesések ennél jóval hosszabb idő alatt pótolhatók. Ezért — mint korábban hírül adtuk — a Pest Megyei Tanács intézkedésére a megyében a tanácsoknál, a postákon és az OTP-fiókokban, takarék­szövetkezetekben hétfőnként egységesen hat óráig várják az ügyfe­leket. S ez idő alatt nemcsak a korábbi szombatihoz hasonló ügye­let áll az állampolgárok rendelkezésére, hanem valamennyi, napköz­beni szolgáltatás is igénybe vehető. lajdonít nagy szerepet a KISZ az ez irányú önkéntes társa­dalmi kezdeményezéseknek. Az ifjúsági szövetségen beiül priointást kapott a sport, a tu­rizmus, az egészséges életmód ügye. És a kereskedelemben? Ott bizony még nem oldották meg, hogy olcsóbb legyen a köny- nyű növényi olaj, mint az ál­lati zsiradék, s egyáltalán: az egészséges táplálék és itóka a testi épségünknek kevésbé használónál. De ahogyan .Ka- kuszi István hangsúlyozta, az árrendszer belső arányai nem változtathatatlanok, meg kell teremteni a termelők érdekelt­ségét is. Ugyanő említette, hogy meg lehetne ugyan hosz- szabb időre is jósolni a népes­ségszám alakulását, nem csu­pán a kétezredik évig, de e jóslás bekövetkeztének való­színűsége igen alacsony, a mai tendenciák módosulhat­nak. az időtényezőnek nagy a szerepe. Érdekek ütköznek Ami pedig az életmód és a gazdaság kapcsolatát illeti, két szélsőséges nézet is ismeretes. Az egyik szerint minden erőn­ket a gazdaság élénkítésére kell fordítani/ így később pó­tolhatjuk egyéb veszteségein­ket. a másik szerint pedig csak akkor léphetünk előre a gazdaságban is, ha megoldjuk közben hátráltató tárrsadalmi problémáinkat. A VII. ötéves terv a kettő közötti utat jelöl ki: arányos elosztáspolitikát. S mert nem nagy a valószínű­sége, hogy a következő évek­ben gazdagabbá váljunk, vár­hatóan megmarad a szociálpo­litika kiegyenlítő szerepe. Főcze Lajos arról beszélt, hogy a szakszervezetek célja úgy támogatni a gazdasági re­formot. hogy a változások a lehető legkisebb társadalmi megrázkódtatással járjanak. A szociálpolitikai támogatásra leginkább a gyermekes csalá­dok, a középgeneráció, vala­mint a 2,3 millió nyugdíjas köréből szorulnák, s mert sok­féle érdek ütközik, sok a vita is. Hogy mi marad, és mi vál­tozik — nagy a választék: gyes, gyed, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj — az az ér­dekek érvényesülésén múlik. Az érdekegyeztetésben a szak- szervezet sokáig monopolhely­zetben volt. de ma hasonló funkciókat lát el a KISZ, a szövetkezetek szövetségei, a KIOSZ, a Kereskedelmi Ka­mara, az MTESZ is. Ami a szakszervezeti mozgalmat il­leti, elmaradt az értelmiségiek érdekképviseletével, s reális célnak tűnik a VII. ötéves tervben, hogy az egyetemi, fő­iskolai évek nyugdíjjogszerző időnek számítsanak. ★ Tény az, hogy patikáink zö­me szűkös, némelyikben még az orvosságnak sincs elegen­dő helye a raktárban. De sok múlik a gyógyszerész tudatán — szándékán. Ha híve a gyógy- füveknek, -teáknak, bizonyára szorít ezeknek is egy sarkot. Természetes az, hegy az egy­házak szeretetszolgálatot ad­nak, s anyagilag is támogat­ják például az idősek szociá­lis ellátását. Bár késett, most mégis magától értetődőnek tű­nik: a KISZ elsőbbséget ad a sportnak, a turizmusnak. Az egészségügy korszerűsíti gép­műszerparkját, s szorgalmazza a betegségmegelőző életvi­telt. Hogyan is lehetne summáz­ni a zsámbéki eszmecsere mon­dandóját? Talán úgy: a jövő­ben minden (vagy majdnem minden) rajtunk, a mai és hol­napi döntéseinken, a tetteinken áll vagy bukik. Vasvári G. Pál Ülést tartott a püspöki kar A magyar katolikus püspöki kar kedden Esztergomban rendkívüli ülést tartott és kö­szöntötte Paskai László érse­ket, aki a püspöki konferen­cia szabályzatának megfele­lően betölti a püspöki konfe­rencia elnöly tisztét. Az esztergomi főszékesegy­házi káptalan dr. Fábián Já­nos kanonokot, a budavári Mátyás-templom plébánosát főegyházmegyei kormányzóvá választotta. Az első hétfőn Szigetszent- miklóson, Budakeszin és Buda­örsön jártunk. Tapasztalatok­ról még korai lenne beszélni, hiszen van, ahol csak kevesen tudnak a változásokról. De bí­zunk benne, hogy immár csak néhány hétig. A szigetszentmiklósi tanács­nál nem premiert, hanem be­mutató utáni előadást tartot­tak hétfőn. Ugyanis már a hivatalos határidő előtt egy héttel nyújtott műszakban fo­gadták az ügyfeleket. Azután pedig az elmúlt szombaton áll­tak az ügyfelek rendelkezésé­re. Az ügyeleti napon a várt­nál többen, összesen 17-en ke­resték fel a tanácsot ügyes­bajos dolgaikkal, míg koráb­ban hónapok teltek el anél­kül, hogy a hét végén valaki is kopogtatott volna valame­lyik iroda ajtaján. Igaz, most érdemben foglalkoztak az ügyeikkel, senki sem távozott dolgavégezetlenül. A tanácsnál csendes a délután — Minden eszközt felhasz­náltunk a lakosság figyelmé­nek felkeltésére — mondja Fodor Antalné vb-titkár. — A hétfői nyújtott ügyfélfoga­dást és a szombati ügyeletet az üzemi lapokban, szórólapo­kon, plakátokon és a hangos híradóban hirdettük. Értesítet­tük a gazdasági egységek ve­zetőit, a munkahelyi párt- szervezeteket és szakszerveze­teket. Az iskolában a pedagó­gusok az ellenőrző könyvek­ben üzentek a szülőknek. A mpz^ní^-^jytíiím elüti kivetítették a vászonra a hir­detésünket. Az elmúlt szombat igazol ta, hogy nem volt hatástalan a propaganda, amely után azonban hétfőn szerényebb volt a folytatás. Délután négy óra után viszonylag kevesen nyitották rá az ajtót az ügy­intézőkre. Az egyébként leg­forgalmasabb műszaki ösztá lyon mindössze hárman for dúltak meg ez idő alatt. Kö­zöttük Kiss Ernő, a Báthory utcából. — Régóta tudok róla, hogy ezentúl hétfőnként este 6-ig lehet jönni a tanácshoz. Na­gyon jó dolognak tartom, s ha az emberek hozzászoknak, le­het, hogy hétig is érdemes lenne nyitva tartani. Most Abonyban dolgozom, az ottani malom karbantartása ad mun­kát. Húsz perce, fél 6-kor ér­keztem vissza, s még el tud­tam intézni, amit akartam. Az építési engedélyhez kellett csatolni még egy iratot. Nemcsak Kiss Ernő elége­dett, hanem Acélvári Attila műszaki főelőadó szerint is jobb a hétfői hosszított ügyfél- fogadás, mint a szerdai volt. — Hétfőn frissebbek va­gyunk. A szerda valahogy ket­tévágta a hetet, nem tudtuk igazán megszervezni a mun­kát. Most jobban lehet beosz­tani az időt, megtervezni a következő napok tennivalóit. A tanács költségvetési üze­mében szintén csendes volt a hétfő délután. Kovács László- né ingatlankezelési egység- vezetőnek kevés dolga akadt. — Egyetlen ügyfél jött dél­után négy után. A tanácsi la­kások felújításának menetéről tudakozódott. Ja, és telefonon is érdeklődött valaki. Én is csak azt tudom mondani: meg kell szokni az új rendet. Ezen a postán nem újdonság S vajon milyen változásokat hozott a nyitva tartási idő meg­hosszabbítása az OTP-ben és a postán? Hogy ne találjunk zárt ajtókra, délelőtt teleío- bo'8-á'®údáiiéstiYitléki Postajj- igazgatóságon érdeklődtünk. Hosszas keresgélés után egy készséges hang Budakeszire, Törökbálintra, Aszódra vagy a szigetszentmiklósi 1. számú hivatalba irányított. A megye 223 fiókjából ezek biztosan (? !) hat óráig fogadják hétfőn az ügyfeleket. Budakeszin Révész Gábor fiókvezető-helyettes csekke­ket, számlákat rendez. — Mi már egy év óta tar­tunk nyitva hétfőn, ezért az utasítás semmin sem változ­tatott. A mai forgalmunk 4 óra után 15 befizetés, két ki­fizetés és két takarékbetét volt, ami -jóval több, mint az ilyenkor szokásos. Csak ös2- szehasonlításképpen: reggel 8 órától délután 4-ig 600 befize­tést, 40 kifizetést és 25 ta­karékbetétet intéztünk el. Bartos Éva, aki Budakeszin lakik, ámde Budapesten dol­gozik, más szemszögből nézi a dolgokat. — Nagyon jó, hogy hétfőn hatig tart nyitva a posta, hi­szen fél ötig dolgozom, így éppen ideérek. Bizony előfor­dul, hogy ha kedden kapok értesítést, a csomagért, a pén­zért már csak a következő hétfőn tudok eljönni. Néhány utcával arrébb, a takarékszövetkezetben egyet­len ügyféllel találkoztunk, ö is csak azért tud róla, hogy július 1-jétől nem szerdán, ha­nem hétfőn van hosszabb fél­fogadási idő, mert délelőtt a felesége bent járt. (Bár a kéz­zel írott tájékoztató jól olvas­ható a bejárati ajtón.) A ta­karékszövetkezet naponta 8- tól fél ötig, hétfőn ezentúl fél hétig tart nyitva. A1 pénztár fél órával korábban zár. — Ma I30-an fordultak meg nálunk, de mint látja, fél öt után már ráérünk. Szerdán azonban biztosan zörögni fog­nak néhányan, mert eddig ezeken a napokon 4 óra után bonyolítottuk napi forgal­munk egyharmadát. — Bruck­ner Józsefné fiókvezető nem biztos abban, hogy szerencsés dolog, hogy a tanácsok, a pos­ta és az OTP egy napon tart tovább nyitva. Mindent egy­szerre úgysem lehet elintéz­ni... Délelőtt többen voltak Az Országos Takarékpénz­tár Pest Megyei Igazgatóságán Dunakeszit és Budaörsöt java­solták, mindkét helyen ez volt az első hosszú hétfő. Buda­örsön Balázs Zsigmondnével beszélgetünk, bár a pénztár­ban ül, mégse tartjuk föl, mert fél hatkor már senki se vár rá. — Eddig csütörtökön tartot­tunk nyitva tovább, igaz, a pénztár akkor is ötkor zárt. Hétfőn hatig, a többi napokon a korábbi 1 óra helyett 3 óráig fogadjuk el a csekkeket. Szeretem a munkámat, ezért nem gondolkoztam azon, hogy ez számomra milyen pluszt jelent. Az tény, hogy gyorsab­ban kell zárnom, ami nagyobb figyelmet igényel: Nem tudom megmondani, hogy mikor van a csúcsidő. Teljesen változó, naponként és egy napon belül is. Még az időjárás is számít. Esős napokon kisebb a forgal­munk ... A fiókvezető-helyettes nem ér rá, zárás előtt negyed órá­val sietnie kell, sürgős szerző­dést gépel, gondolom azért, hogy másnap ne kelljen ismét idelátogatnia az ügyfélnek. Halkan csak ennyit jegyez meg: — Délelőtt persze többen ■voltak. Munkaköpenyben is. Bizonyára így igaz. Idő kell, amíg megtanuljuk, hogy mun­kaidő után is feladhatjuk a csekket, megkapjuk az utal­ványon érkezett pénzt, elin­tézhetjük ügyes-bajos dolga­inkat. Ha csak a hét egyetlen napján is, és ... ha nem is minden hivatalban. Mert Bu­daörsön például — és termé­szetesen nemcsak itt jártaink volna így, ha nem az előre megkérdezett helyeket keres­sük fel — a posta ötkor zár­va volt, és mint egy járókelő­től megtudtam, fél ötkor őt is az ügyeletes fogadta. Mert négy óra után már csak bi­zonyos dolgokat intéznek el. A pénzfeladás itt nem tarto­zik a bizonyos dolgok közé. El. E. — K. L. A HVDSZ elnökségének tanácskozása Terv önsegítő egyesületre Társadalmi önsegítő egye­sület létrehozásának lehetősé­gét vitatta meg keddi ülésén a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Az elképzelések szerint az egyesület tagjai lehetnek majd — önkéntes elhatározás alap­ján — a kommunális és köz­üzemi vállalatok dolgozói, nyugdíjasai. Választhatóan ha­vi 50, illetve 100 forint lenne a tagsági díj, s a tagok a be­fizetett díj arányában része­sülnének támogatásban. A tervek szerint az anyagi támo­gatás a dolgozókat, illetve csa­ládtagjaikat hosszabb beteg­ség, baleset, munkahelyi árta­lom, szülés, házasság, halál esetén illeti meg. Segíteni kí­vánják anyagilag azokat a fia­talokat, akik katonai szolgá­latra vonulnak be, valamint a nyugdíjasokat is. Az egyesü­let anyagi helyzetétől függően támogatást nyújthat majd ak­kor is, ha tagjait elemi csa­pásból adódó kár éri, ha az egyesülethez tartozók tovább­tanulnak, s akkor is, ha szo­ciális helyzetükben önhibáju­kon kívül nagymértékű rom­lás következik be. A tagdíjbevétel 75—80 szá­zalékát juttatnák közvetlenül vissza a tagságnak szociális támogatásként, a fennmaradó összeget pedig üdülőfejlesztés­re, nyugdíjasházak, gyógyin- tézmények létrehozására for­dítanák. ■ gr »■ I ■ ■■I Évente 20— Készülnék a foldgomook. »«*«; reíű földgömböt készítenek a Kartográfiai Vállalat Donáti utcai üzemében. A bel- és külföldön egyaránt keresett cikket különleges műanyagból öntött gömbből és tizenkét térkép­szeletből állítják össze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom