Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
Petrezselyemszárítmány Az Arany János Termelőszü vet kezői ben az idén 25 hektáron vetettek petrezselymet. Zöldjét 2—3 alkalommal vágják le, a konzervgyár ceglédi gyáregységében szárftmányt készítenek belőle. A kertészet dolgozóinak nagy gondot kell fordítaniuk a terület tisztaságára, mert idegen növénytőj mentes szállítmány mehet csak az üzembe. Amelyik gyommal nem bírtak el a vegyszerek sem, azt bizony kapával kell kiirtani. Képünkön: a kertészek kaszálásra készítik elő a petrezselyemláblát. (Varga Irén felvétele) Jj idő, kitűnő hangulat Ünnepeltek az építők A nagykőrösi Építőipari Kisszövetkezet szövetkezeti bizottsága a KlSZ-szervezet- ±el együtt rendezte meg az építők napját. Kőrösön ezen a (napon először 'nyílt alkalom a megye szövetkezeti építőinek összejövetelére. Az eseményt dr. Bernáth Tibor, a Kiszöv elnöke, a rendezvény díszvendége nyitotta meg. • A nap fénypontja kétségkívül a sok év alatt végzett kiváló munkáért odaítélt miniszteri elismerések átadása volt. A nagykőrösiek közül az (Építőipari Kisszövetkezet elnöke, XJtassy Gábor vehette át & kitüntetést. Megjutalmazták b ceglédi szövetkezet elnökét, Gödöllő, Nagykáta, Örkény és e kemencei Vegyesipari Szövetkezet kiváló dolgozóit is. -Mivel ez a nap egybeesett a körösi építők majálisával is, a díjkiosztó ünnepség után megnyílt a tér a különböző színes programoknak, sport- és szórakoztató műsoroknak. Gondoltak a legifjabb nemzedékre is. A gyerekeknek érdekes akadályversenyt szerveztek a KISZ-esék. Míg a kicsik hancúroztak, a felnőttek hódolhattak futballszenve- délyüknak, az asztali ten isz- meccsek izgalmának, sőt részt js vehettek a játékban korra és nemre való tekintet nélkül. Jó időben, kitűnő Hatban telt el a nap. hangu- H. B. NAGYKŐRÖSI t/iíria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1986. JŰLIUS 7„ HÉTFŐ Bevált a kis lépések taktikája Talpra állt a tönkrement faipar Nyolc-kilenc évvel ezelőtt még a mélyponton állt az az önálló faipari gazdasági egy ség. amely az erdészet központi telepén működött, elaggott épületekben, gyenge technikai háttérrel. Végül is úgy döntött a termelőegység veze tősége és munkásgárdája, hogy a nagykőrösi Arany Já nos Termelőszövetkezet gesz torsága alá helyezik magukat. Ma ez a faipari ágazat az Arany János és a Mészáros János termelőszövetkezetek 50—50 százalékos társtulajdo nát képezi, és Erdészeti és FaNagy felhozatal a piacon Újdonság a móri szilva A hét végén nagy felhozatal mellett élénk piac volt. Újdonság a kajszibarack, a főzni való kukorica és a móri szilva. Az újburgonya ára 7—10 forintra alakult. A vá- igottbaromfi-standon házi csirkehúst is árultak, 72 forint kilónkénti áron. Nagyobb kínálat volt a háztáji szemestermény-piacon. Az árak nem változtak. A búza literjét 5.50—6, az árpát és a morzsolt kukoricát 6, a kukoricadarát 7 és a napraforgó- magot 12—15 forintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpiacon a sárgadinnye 35, a kajszibarack 25—30, az oltott meggy 30, az apró meggy 18— 20, az arabicskakörte 6—12, a nyári alma 10—16, az őszibarack 20—30, a móri szilva 20. a karfiol 35—40, az uborka 5—10, a paradicsom 8—15, a kelkáposzta 20, a fehér káposzta 8. a vöröshagyma 25—30. a leveszöldség csomója 5—15, a fokhagyma feje 3—6, a főzni való kukorica csöve 5—6, a zöldpaprika darabja 1—5, kilóra 20—30 forint volt. A baromfipiacon sok volt a vágni való csirke. A tyúk párja 220—250, a kacsa 200—250, a vágócsirke párja 110—170, kilóra 50. a napos csirke darabja 9—10 forint volt. K. L. Mozi A nagyteremben Mire megyek az apámmal? Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A kertmoziban Nyomás utána! Színes olasz kalandfilm, fél 6-kor. Tizenegy pontba foglalták a feladatokat Eredmények, tervek a Kinizsiben Sj Mai számunkban a Nagy- í körösi Konzervgyár Kinizsi S Sportegyesülete irányításá- § ról, minőségi eredményei- | ről és idei főbb feladatai- igyekszünk tájékoztaJ olvasóknak. Városunk legnagyobb sportkörének munkáját kilenctagú elnökség irányítja; összetétele a következő. Bodroghalmi János az ügyvezető, Görbe Ferenc pedig a társadalmi elnök. Dr. Varga András a gazdasági és dr. Leskó László az általános elnökhelyettes. Dr. Kovács Gábor, Lőkös Ferenc és Tóth Dénes elnökségi .tagok, de ide delegált még Re-' szeli Soós Ambrus, a módszertani bizottság vezetője, valamint Marosfi György szállítási és utaztatási vezető is. A számvizsgáló bizottságot Sasvári György vezeti, tagjai ennek még Sárosi Tibomé és Erdélyi Gyula. Az egyesület 11 szakosztályát az 1985. évi eredmények alapján a felsőbb sportszervek három csoportba sorolták. B kategóriások a tornászok. A C kategóriába tartozik az asztalitenisz-, az atlétikai, a birkózó-, a kézilabda-, a kosárlabda-, a labdarúgó- és a modellező-szakosztály. D kategóriások a természetjárók, cselgáncsosok és a teniszezők. Összesen 32 részfoglalkozású és 17 társadalmi edző oktatja- neveli a sportolókat a Kinizsiben. az alapsportágakban kilencen, a labdajátékokban 24-en, a küzdősportokban hatan, technikai sportágban egy fő ismerteti a fiatalokkal az egyes sportágak fortélyait, a természetjárók pedig kilenc túravezető irányításával ismerkednek hazánk változatos és szép tájaival. A minősített versenyzők számának alakulása emelkedő tendenciát ’mutat. 1982-ben 46, 1983-ban 59, 1984-ben 130 és 1985-ben 186 fő ért el valamilyen minősítési szintet. Ez a legutóbbi évben a különböző sportágakban a következő módon oszlott meg: atlétika és birkózás 36-36, modellezés és torna 24-24, tenisz 19, cselgáncs 11, asztalitenisz 7 minősített, valamint természetjárásban 29 jelvényes. Az elmúlt évben a legkiemelkedőbb eredményeket négy férfi sportoló ért el. Palotai László országos utánpótlás-válogatott lett az atléták közül gerelyhajításban, s I. osztályú szintet teljesített. Három ifjúsági aranyjelvényes következik ezután. Farkas Tamás birkózó, korcsoportjában, szabad- és kötöttfogásban országos bajnoki 4., illetve 5. helyezett volt. Kalocsa Tamás teniszező bejutott az országos serdülő válogatott keretbe. Nagy János birkózó a serdülők között jeleskedett. Csapatjátékban az NB II- ben második helyen végzett férfi kosárlabdások, valamint az országos bajnokságon 4. helyezést elért serdülő birkózók érdemelnek külön dicséretet. A fő feladatokat 11 pontban határozta meg az elnökség: 1. Javítani kell a sportkörben az irányító, szervező és ellenőrző múnka színvonalát. 2. A hiányos vagy gyengén működő szakosztályokat tovább kell erősítem, új személyek bevonásával. 3. A sportegyesület célkitűzése változatlanul a megyei kiemelt rang megtartása. 4. A létesítmény- fejlesztési elképzelések között elsődleges, hogy a már meglevőket megóvjuk, s ha mód van rá, korszerűsíteni kell, esztétikussá és higiénikussá tenni. 5. Két, nemzetközi méretű salakos labdarúgópálya építésének befejezését előre kell hozni. 6. Az atlétikai futópálya salakot kap, s újabb teniszpályák építésének előmunkálatait kezdik meg. 7. A jövőben növelni kívánják a tömegsportban részt vevők számát és változatosabb programlehetőségeket igyekeznek teremteni. 8. Tovább kell növelni a létesítményi, tag-, pártclótag- és egyéb beyétele- ket. 9. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a rendes és pártolótag-díj, valamint a jogi tagsági díjbevételek fokozására. 10. Az igényeknek megfelelően meg kell teremteni a sportolók balesetbiztosításának feltételeit. 11. A baráti kört ismét meg kívánják szervezni, és csökkenteni kell az eredményességet nem befolyásoló kiadásokat. Reméljük, hogy az eredmények tovább javulnak, a tervek pedig valósággá válnak a Kinizsi és ezzel együtt városunk sportéletében. Sulyok Zoltán ipari Gazdasági Társaság néven dolgozik tovább. Alapberuházás A faipári ágazat vezetőjétől. Cseri Sándortól azt kértük, hogy beszéljen az ágazatiban végbement változásokról, kezdve onnan-, hogy 1979-ben — még mint a NEFAG dolgozója — találkozott az Arany János Tsz elnökével, Sz. Tóth Lászlóval, s az ő ötletén kapva, elvállalta az ágazat vezetését. — 1979-ben kerültem át a közös gazdasághoz, s - akkor elhatároztuk az elnökkel, hogy egy dinamikus fejlesztési programmal talpra állítjuk az ágazatot. Ám hogy a terveinket megvalósíthassuk, ahhoz előbb alapberuházásokra volt szükség, ezért a téeszmajorba telepítettük át a fafeldolgozó üzemet. Első lépcsőként egy volt magtárat alakítottunk át ftí- részcsar.nokká, ahol egy 800-as szalagfűrészt helyeztünk el. S mert az így felfuttatott termelés eredményesnek bizonyult, hamarosan felépítettük a második íűifészcsamokuin- kat, majd az idén a harmadik csarnokot, ahol egy 500 ezer forintért frissiben vásárolt alapgépet, azaz egy keretfűrészt állítottunk munkába a rönkfeldolgozás meggyorsítása érdekében. Röviden ez az üzem fejlődésének története napjainkig — kezdte a röpke történeti visszatekintéssel az ágazatvezető, hozzátéve, hogy az eredménytelenségbe süllyedt egykori fafeldolgozó üzem erre az évre 20 millió forintos árbevételt tervezett a konzervgyárral, és a Trafeis leány- vállalatával, a Transferrel kötött szerződésekre alapozva. További fejlesztési terveikben pedig 1990-ig 35—40 millió forintos árbevétel elérése szerepel. Ennék a mintegy negyvenmillió forintos árbevételi tervnek a teljesítése azonban további fejlesztésektől függ, amelynek reális lehetőségéről, módjáról más alkalommal szólunk. Létszámhiány Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a nagyszabású terveket milyen piaci körülményekre, lehetőségekre alapozta a GT. — Gyakorlatilag az olyan nagy faipari termelők, mint a NEFAG és a kefegyár profiljában meglevő hézagot töltjük ki, vagyis számukra gazdaságosan nem gyártható termékekkel foglalkozunk. így a konzervgyár számára egy- utas raklapokat s azokhoz való, úgynevezett leszorítókeretet, valamint gyümölcsíz tárolására szolgáló vékony falú ládákat gyártunk, s a használatban megrongálódott EUR-szabványú raklapokhoz alkatrészeket. Az EUR-szabványú, többször használatos raklapok gyártásával nem foglalkozunk, mert ahhoz a jelenleginél sokkal fejlettebb technológia bevezetésére lenne szükség, de ezt nem is tervezzük, részben a magas beruházási költségek miatt, részben a piacon tapasztalható erős konkurencia eleve értelmetlenné tenné az ilyen irányú fejlesztés eredményességét. Inkább a jó exportlehetőségeinket szeretnénk megragadni a termelési kapacitás jobb kihasználásával, ugyanis az NSZK-beli partnerünk növelte igényét. Azonban kapacitásunkat 'nem tudjuk teljes mértékben kihasználni, mert még a nap- palás műszak is létszámhiány mellett termel. Viszont ahhoz, hogy bevezethessük a második műszakot is, még vagy húsz dolgozóra lenne szükségünk, s ez nagyon nagy létszámigény, ha megmondom,- hogy jelenleg harmincötén dolgoznak az üzemben fizikai állományban. Mindig nyereséges Ezzel az állománnyal dolgozzuk fel évente a 6—7 ezer köbméter gömbfát — ami a GT erdészeti ágazatétól származik —, s ebből az alapanyag-mennyiségből mintegy 4 ezer köbméter készterméket állítunk — ismertette a termelési és a piaci körülményeket Cseri Sándor ága- aatvezető, majd igen hatásosan mondanivalója legvégére hagyta a lényeget: — Amióta ez a fűrészüzem létezik a téeszmajorban a GT-n belül, minden évben nyereséges volt a termelésűink. Az ágazat idei bruttó nyeresége 3—4 millió forint körül lesz, ebből csak a GT- re — a központi fenntartási költségek és egyebek levonása után — mintegy 2 millió forint jut majd. Aszódi László Antal Anyakönyvi hírek Született: Nagy Ferenc és Tekes Mária: Dóra; Tóth József és Fokti Sára: Szilvia; Róka György és Domián Margit: Margit; Vincze József és Csete Katalin: Katalin; Szalai Dezső és Tóth Teréz: Dezső nevű gyermeke. Névadót tartott: Kis András és Kecskés Katalin: András; Kis Dénes és Antal Teodóra: Titanilla; Fejes Ferenc és Mo- kos Mária: Mónika; Tamás Mihály és Varga Mária: Péter; Márton László és Tóth Mária: Mária; Sallai László és Kis Borbála: Tímea; Bujdosó László és Fehér Katalin: Katalin; Németh Csaba és Lengyel Sarolta: Kornél és Arnold nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szemők Ferenc és Barna Katalin; Ve- szelszki József és Várkonyi Ilona; Mihalik Tamás és dr. Bánhegyesi Irén. Meghalt: Szalai Balázs (Mátyás u. 14.); Nemesik Gyula, (Eötvös K. u. 4.); Bek József (Zsemberi Gy. u. 65.); Lele- Szücs Balázs (Homolytája dűlő 48.); Papp Dénesné Vörös- Szücs Judit (Táncsics M. u. 12.); Horváth Gyula (Biczó G. u. 16); Benke Zoltán (Eötvös K. u. 30.); KaSza László (Szultán u. 11.). Ami nem tetszik Tehetős tizenévesek Még néhány nappal a szünidő elölt történt. A két g'je- rek elmélyedten beszélgetve ballagott az iskolába. Egyszeresük megálltak, táskájukból előhalászták, s fanyalogva nézegették a gondosan becsomagolt uzsonnát. Aztán hirtelen, közönyös arccal a közeli bokrokba dobták az elemózsiát. Látható megkönnyebbüléssel indultak a közeli fagylaltozó felé, ahonnan rövidesen színes, olvadó gombóctoronnyal léptek ki. Nem sajnáltam, a fáradtságot, megkerestem a két kis csomagot. Vajas kenyér, parízer. téliszalámi ... Lá m, akik bőségben nevelkedtek, nem becsülik a legjobb falatokat se m... W A kirándulóbuszok ontották magukból a gyerekeket, akik egykettőre meglepték a parkoló melletti bazársort. Előkerültek a pénztárcák, s a vízipisztolyok,, divatos matricák, bizsuk, giccses mütyürök meg a nem éppen gyerekeknek való képes naptárak, haszná Ihatatlan kulcstartók máris vevőre találtak. A gyerekek gaval- lérosan fizettek, azt sem kérdezték, mi mennyibe kerül, boldogan adták át magukat a költekezés mámorának. Érdekes, hogy a viszonylag olcsó helyi nevezetességeket propagáló szép kiadványokat , nem kapkodták így, képeslapot is csak néhányan vettek. Sokáig elnéztem őket, és elcsodálkoztam azon, hogy jó néhányan négy-ötszáz forintot szorongattak kezükben. Pedig voltaképpen semmi fontosra nem kellett költeniük, hoztak hazait, s ebédre is várták őket. A kísérő pedagógusok pérsze igyekeztek gátat vetni az oktalan költekezésnek, s felhú-* 1 2 zott szemöldökkel nézték a kis zsákokat, melyekbe az éppen csak megkóstolt hazai maradékát gyűjtötték össze. Merthogy a vattacukor, pattogatott kukorica, szotyola, palacsinta, hamburger, az otthonról hozott étellel nem volt versenyképes. Valaki azért örült a dagadó, hulladékos zacskónak. Egy néni, aki mindig összeszedi az eldobált ételmaradékot, s viszi haza a malacoknak. öt még arra tanították, hogy semmi nem veszhet kárba. W Egy tizenéves, lomha mozgású, elhízott, de igen jól öltözött fiú után egy kicsi, girhes gyerek cipelte a táskát. Nem tudtam megállni, utánuk léptem: — Nem szégyelled magad, öcsi? Erős fiú létedre megkívánod, hogy a társad vigye a táskád. — Hja, nem ingyen viszi. Heti húszas a kialkudott taksa. Az anyja nem ad neki zsebpénzt, hát ő így keresi . meg. Én mindig rendesen fizetek — pillantott a szeme sarkából a kicsire, s az nem szólt, csak alázatos tekintettel bólogatott. — Mondd, kisfiam, neked tulajdonképpen mennyi a zsebpénzed? — fordultam újra a kövér sráchoz, — Egy százas. — Ekkora gyereknek szép pénz egy hónapra .., — Egy hónapra? Egy hétre is alig elég az, néni — nevetett, s úgy nézett rám, mint aki idegen bolygóról érkezett. Néha már kezdem azt hinni, hogy ez így is van. Endródi Judit Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen testvérünk, nagybátyánk, Horváth Gyula temetésén 1986. jún. 27-én a Nagykörösi református temetőben részt vettek. Külön köszönetét mondunk Dr. Mikó Miklós orvosnak, testvéreknek, sógornőknek, szomszédoknak, valamint a nagykőrösi Építőipari Szövetkezet és a NEFAG dolgozóinak. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, vadásztársaknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk és apósunk. Szalai Balázs temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvéttáviratukkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönet a NAGYKŐRÖSI KÓRHÁZ orvosainak, ápolónőinek és többi dolgozóinak. A gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, Jó szomszédoknak, akik szeretett testvérem . és nagybátyánk, Bek József temetésén megjelentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Dr. Szederkényi József ideggyógyász főorvos, rendel: hétfőn, szerdán, csütörtökön 17-től 19 óráig, Szabadság tér 1. II. 7. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)