Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA .XXX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1986. JÚLIUS 7., HÉTFŐ Abonyi zenekar a rostocki fesztiválon Örömkeltő tánccal, muzsikával Ki ne találkozott volna már kínnal, keservvel klim- pírozó gyerekekkel? Bizony néha a szülői önkény vezérli a drága magzatot a hangszer mellé. Mintha ilyenkor a gondos anyuka revánsot venne a múlttól, mert neki annak idején nem lehetett zongorája. Ézzel a módszerrel van, aki egy életre megutálja a muzsikát. Szerencsére jóval többen vannak azok a jó hallású, fejlett ritmusérzékű,' ízig-vé- rig muzikális lányok, fiúk, akik kedvvel ismerkednek választott hangszerükkel. Nem bliccelik el a gyakorlás olykor unalmas és fárasztó óráit, rendszeresen megjelennek a zeneiskolában. Tudásuk gyarapodván egyre inkább a •zene művelőivé válnak maguk is, felismerik a tanulás célját, megismerik az együtt muzsikálás örömét.' A juniáiis fakupája Ilyen fiatalokkal találkoztunk Abonyban a minap, ám aki e sorok olvastán szeretne a nyomukba eredni, legjobb, ha Rostockig meg sem áll, mert jelenleg éppen ott lépnek fel a fúvószenekarok keleti-tengeri Európa-fesztiv álján. Nagy megtiszteltetés ez, hiszen hazánk színeit egyedül ők képviselik, mint ahogy a tavasszal az NSZK-ban az egész szocialista tábor egyedüli meghívottjaiként vettek részt egy nemzetközi bemutatkozáson. Mielőtt elindultak, nyilvános főpróbán vettek búcsút legkedvesebb közönségüktől; a szülőktől, rokonoktól, barátoktól, tanároktól, iskolatársaktól. Azon a szép nyárestén a siker izzó légköre töltötte be a termet a Somogyi iskolában. Szűnni nem akaró ováció honorálta a szabadon választott és a kötelező programot, amelyet kiválóan adott elő a fúvószenekar, bekapcsolva show-műsorába a ma- jorettcsoport bájos leánykáit is. Nagy Gábor, az alberiirsai nagyközségi pártbizottság titkára ezt a>z alkalmat használta fel* arra, hogy átadja a településen nemrég rendezett juniáiis legnépszerűbb szereplőinek járó remekbe faragott fakupát, Mezősi Aranka munkáját. Ez a mozzanat remekül jelképezte, hogy az abonyi csapat otthon van a vonzáskörzetben is. ahol számon tartják, szereplési alkalmat adnak neki, és érdeme szerint megbecsülik. Sikert sikerre Amíg a gyerekek az abonyi művelődési ház. emeleti nagytermében a szülői munkaközösség által a terülj asztalkámra varázsolt finom falatokat habzsolták, az aláttuk levő földszinti klubszobában a felnőttek magvas beszélgetést folytattak. Rémálom Hosszú emésztődés után megvontam a Mundial mérlegét. Nekem leginkább a kamerajátékosok tetszettek, akik adandó alkalommal rögvest becserkészték és szinte testközelbe hozták a lelátó szebbnél szebb lányait. Még aznap szörnyű álmom volt: a 3-as csatornán női tornászviadalt közvetítettek, a kamera a nézők között pásztázott, s hosszan térképezte Bier Lajos fakovácsot, kidülledő szemeit, csapzott haját, borostás állát, loncsos bajuszát, s a szája szélén megülő sörhabot. Huh! Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára, dr. Lakos László, a kerület országgyűlési képviselője, Jakab Béla, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, helybeli és környékbeli termelőszövetkezeti funkcionáriusok csevegtek a házigazdákkal. Tarkó Sándor tanácselnök üdvözlő mondatai után az est főszereplőinek patrónusa, Varga György, az abonyi zeneiskola igazgatója, a fúvósok művészeti vezetője ismertette eddigi pályafutásukat és további terveiket. Amit a külföldi vendégszereplésre kiadott többnyelvű, színes felvételekkel gazdagon illusztrált tájékoztatófüzetből is megtudhatunk, azt vázolta a direktor. Nevezetesen az 1965- ben alakult zenekar 1979-es továbbfejlesztését említette, amikor maga vette át a vezénylést, a koncertzenekari program bemutatásának igényét, az 1984-ben hozzájuk csatlakozott majorettcsoport eredményes működését. Az ötvenöt tagú zenekar és a 25 fős táncosoport a Bihari János Zeneiskola, a Gyulai Gaál Miklós Zenei Általános Iskola és a József Attila Nevelőotthon 12—16 év közötti növendékeiből kovácsolódott sikert sikerre halmozó, nemzetközileg számon tartott együttessé, amelyet elhalmoznak külföldi meghívásokkal. (Jövőre várhatóan Belgiumba is eljutnak.) A többszörösen kitüntetett együttest az abonyiak, a ceglédiek és a vonzáskörzet településeinek szeretete és féltő gondoskodása veszi körül. Éneikül nem is létezhetnének, hiszen nincs az az iskolai költségvetés, amely ilyen — szinte profi színvonalú — szerepléssorozatot fedezni tudna. Az abonyi termelőszövetkezetek, más munkahelyek eddi/g is többször a pénztárcájukba nyúltak, amikor fel kellett ruházni a fiúkat, lányokat, fedezni kellett a mind tetemesebb szállítási költségeket és még sok másféle nélkülözhetetlen kiadást. Áldozatok árán A mindennapi élet azonban megmutatta, hogy még a mostaninál is szélesebb bázisra kell alapozniuk működésüket. A sikerek megtartása, jó hírük öregbítése sok kötelezettséggel jár, s bizony a nemzetközi porondon — bármilyen szerények is az abonyi igények — csak áldozatok árán tudják megállni a helyüket. Varga direktor rokonszenves szerénységgel előadott kérését fejezte ká, amikor további és miég szélesebb körű támogatást kért a jelenlevőktől. Egy-egy kifizetendő számla átvállalásával, u taztat ássál, hanigszerfuvairoziással sokat lendíthetnek a sorsúikon. Az együttes cserébe szívesen vállal önzetlenül fellépéseket akár a legkisebb településeken vagy munkahelyeken is. Ők ezzel tudják viszonozni, amit kapnak, tisztán sugárzó, mosolygós gyermektefcinitettel, örömkeltő tánccal, muzsikával. Tamasi Tamás Óvodákba jár a brigád A tanév végével megkezdődtek az iskolákban és az óvodákban a festési, felújítási munkák. A Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet festőbrigádja — képünkön — a Földváry Károly Iskolában festi a tantermeket. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Elnöki ígéret után Megnyílik a bolt A tanácstagi beszámolók befejeződtek. Kisebb-nagyobb sikerek, szép és kevésbé szép eredmények, elégedettség, elégedetlenség, kérések, javaslatok hangzottak el a körzetekben. A 19-es körzet beszámolóján Fekete Antal tanácselnök is részt vett. A lakosok tőle kaptak tájékoztatást az eddigi városi eredményekről és az ötéves terv célkitűzéséről. A megjelentek közül többen *zót kértek. Sok ember panaszkodott. hogy a Deák téren levő élelmiszerboltot bezárták, pedig igen nagy szükség van rá, mert a 19-es körzetben elég sok idős, fájós lábú ember él, akik a többi lakossal együtt nagyon igényelték a kis boltot. A tanácselnök ígéretet tett, hogy mindent megtesz a bolt megnyitása érdekében. Az ígéretből valóság lett. Várhatóan augusztus 1-én megnyílik a kis bolt. Egy fiatalasszony vállalta, bogy a boltot megnyitják, és szeretné a lakosság igényeit a leg- megfelelőbben kielégíteni. Ferenczvári Tiborné Gyere be, rózsám Július 13-án 19 órakor kezdődik a Gyere be, rózsám... című magyarnóta-műsor. A ceglédi színházteremben fellépnek: Kovács Apollónia. Bujtor Imre, Urbán Katalin. Máté Ottilia és Tárnái Kiss László. Cigányok a közéletben Csak abban bíznak, aki dolgozik A közelmúltban tartotta Nagykőrösön kihelyezett ülését a Pest Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága. Két napirendi' pontja közül az élső a cigány lakosság közéleti szereplésének és etnikumi képviseletének lehetőségeit tárgyalta. A másik napirendi pont pedig a foglalkoztatás helyzetét taglalt«. -E két témakör szoros összefüggéseire világított rá Bódis Rózsa, a HNF megyei bizottságának főelőadója. Elmondta, hogy a kisebbségi etnikum képviseletének és közéleti tevékenységének elősegítésére ajánlásokat is tett Kerékpárral a világban Nyereg alatt puhított tantárgy a népfront korábbi intézkedési terve, például azzal, hogy szorgalmazza a ciigány folklór gyakorlását, a -művelődési igény felélesztését, felébresztését, s a rétegklubok, alapítását, a meglévők hatékonyabb működését. Ugj^anakkőr tény, hogy a közéletbe való bevonás legjobb lehetőségei a munkahelyeken adódnak, ha a kisebbség minél több tagja beilleszkedett, elfogadta a helyi követelményeket, normákat. Bebizonyosodott, hogy a rendszeresen dolgozó cigányok élvezik a munkáltatójuk és munkatársaik bizalmát, s ez a jó légkör már kedvezően befolyásolhatja a közéleti tevékenység iránti kedvet, érdeklődést. Ezt az igazságot nagyszerűen példázzák a ceglédi tapasztalatok. A város munkahelyi brigád-mozgalmában tizenkilenc cigány , származású ember vesz részt, egyik-ük brigádvezető, hármójuk helyettes. Ezek az emberek rendszeresen r-ész-t vesznek a bri-gád- gyűl-éseken, kirándulásokon, esetenként a közös kulturális tevékenységbe is bekapcsolódnak. A ceglédi munkahelyeken dolgozó cigány származású munkások közül hárman .párttagok, tizenegyen szak- szervezeti tagok — hárman főbizalmiak —, nyo-lcan KISZ- -tagok. Igaz, hogy ezek a számok nem éppen impozánsak a kisebbségi réteg teljes létszámához viszonyítva, de bizonyítják, hogy igenis lehetséges a cigány származású embereket is bevonni a közéleti tevékenységbe, ha már stabil dolgozókká váltak, s ehhez kell megadni nekik minden segítséget. S hogy a beilleszkedéshez nyújtott segítségadásban hol tartunk megyénkben, arról álljon itt egy idézet Bódis Rózsától: „Megyénk kilencszázötven- négyezer-négyszázhuszonki- lenc lakosából huszonötezer- nyolcszáztizennyolc személy cigány származású. Ennek az etnikumi csoportnak a társadalmi beilleszkedését csak együttesen lehet megoldani. Ezt tudva minden társadalmi és tömegszervezet, s a hatóságok az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítottak a beilleszkedést segítő feladatok megoldására. A másfél évtizeddel ezelőttihez képest tervszerűbb és folyamatosabb lett a munka e területen.” Aszódi László Antal Műszaki okok miatt A Rákóczi úti Áfész-ABC ajtaján nagy-papírlap hirdeti: június 30-tól műszaki okok miatt zárva. Műszaki, technikai okokat a mai gyakorlatban többnyire a színházak tesznek közzé, leplezve, hogy az előadások iránt a kutya sem érdeklődik. A főképp élelmiszereket kínáló bolt esetében erről aligha lehet szó, épp ezért rejtélyes a megfogalmazás. Kérdésünkkel Hável Gábort, a Dél-Pest Megyei Áf-ész főosztályvezetőjét kerestük fel: — Hogyan értelmezzük a közleményt? — A raktárak kivételével teljesen átrendezzük az üzletet. Az ajtótól kezdve a hűtőtechnikai berendezéseken át az üvegvisszaváltó helyig. Rendkívül rossz a bolt belső fölépítése, föltétlenül érdemes lenne a hajdani tervezőnek kipróbálnia, hogy mit csinált. Mondjuk, egy esztendeig dolgozhatna itt a szokásos 3— 3500 forintos bérért* — Milyen lesz az új üzlet? — Valamivel növekszik a bemutatási terület, más helyre kerülnek a gondolák és a pénztárak, áttekinthető útvonalat jelölünk ki a vásárlóknak, csökkentjük á csoportosulása gócok számát. — Ezzel párhuzamosan folyik a leltár is? — Sajnos, átadási leltár. Nincs szerencsénk ezzel a bolttal, az idei első félévet 300 ezer forintos ieltárhdány- nyal zárta. De ez nem az első eset. _ Ha csupán az elmúlt másfél .esztendőt veszem, 600 ezer forintra tehető a hiány. ■ Ennek egyik oka, hogy zsúfolt és teljesen ellenőrizhetetlen a boltbelső. A mostani átalakítással megpróbálunk javítani a helyzeten. És kicserélődik a személyzet nagyobbik része is. — Mennyi pénzt visznek el a munkálatok? — 250—300 ezer forintos kieséssel számolunk a kéthetes leállás során. — or ISSN 0133—2600 (Caglédl Hírlap) miszerint ennek legalább felét valamilyen tejtermékben kell felvenni. — A seritalnak csak a táborveréskor van lét- jogosultsága — vallja —, akkor is legfeljebb egy üveggel. Az előbb már szó eseti a túrák megörökítéséről. Tudni kell hozzá, nem valami világsztár masinát, mindössze a szovjet Zenit fényképezőgépet tartja ehhez megfelelő úti- társnak. Nem is az elsőt... A tíz éve alatt a harmadikat „fogyasztja”, s akárhányszor új vásárlására kényszerül, mindig ehhez a márkához ragaszkodik. — Megbízható ma- sina,. s ez a lényeg — állítja. Tíz esztendő, tíz világ. 1976 Lengyelország. 1977 — a csúcs,-2500 kilométer, Erdélyben. 1978 — autókísérettel Olaszországba karikáztak. 1979 — belföldi túra, Zala, Őrség volt az úticél. 1980 — Jugoszlávia, Bulgária határáig, hogy a következő esztendőben a Fekete-tengerig jussanak, igaz, némi vonatozással, hiszen azok az utak nem alkalmasak a finom kerékpár számára. 1982 — Lipcsében jártak, a Moldva völgyén át. 1983-ban otthon maradt a bicikli, Görögországot gyalog járták be. 1984 — az országos kéktúrát teljesítik, s tavaly a Magas-Tátrában jártak. — Az idén sem maradunk itthon —■ mondja megfontoltan Kiss István. Gyalogtúra meg a vonat lesz összekombinálva. s az Alpokat, Olaszországot nézzük meg. Sok sikert, újabb élményeket! Ballai Ottó érdekesen alakul a társaság összetétele is. — Az valahogy mindig úgy adódik, hogy jó szerelő is akad közöttünk. Nem mondom, kisebb javításokkal én is meg-róbálkozom, de egy váltós agyat szétszedni, ahhoz már több kell a kerékpározás szereteténél. A túrát előbb meg kell szervezni. Kiss Istvánnak ebben könnyű a dolga. 1970 óta a dabasi gimnáziumban tanít, akár jelenlegi, akár végzett tanítványai közül mindig vannak, akiket rá lehet venni a pedáltaposásra. Utóbbiakat valamivel nagyobb kitartásuk miatt egyszerűbb vinni, ám a diákoknak sincs okuk pa- 1 naszra, lévén tanáruk országszerte ismert túravezető, aki a gyalogtúrában is otthon van. De most térjünk vissza a biciklikhez. Naponta hetven kilométert kerekeznek, s ez a táv a sík terepre érvényes. Öt-hat nap elteltével meg is kell pihenni. Mindig olyan helység adja a pihenőt, ahol van valami történelmi emlék. Tíz év alatt kétezer dia gyűlt össze a túrák alatt, s ez azt is jelenti, hogy szinte minden második órán saját készítésű szemléltető képekkel idézi a kort a pedagógus. — Más ezeknek a képeknek az érzelmi hatása — állítja határozottan. A napi hetven kilométer lehajtása néni kevesebb mint három liter folyadékveszteséget jelent. Ezt persze pótolni kell, s nem is akárhogy. Kiss István esküszik receptjére, Kerékpározni! Az ám csak az igazi! — kiáltanak fel az értők. Kerékpározni... sóhajtanak fel azok, akik szabadidejükben hódolnak az országjárás nemes szenvedélyének a drótszamáron, míg a bicikli sokaknak a bevásárlás, a munkahelyre való eljutás nélkülözhetetlen eszköze. Hogy Kiss István melyik kategóriába tartozik, nem nehéz eldönteni... Sokadik biciklijét szaggatja. Használt már agyváltós Csepelt, szovjet kerékpárt, s most a csehszlovák Favoritra esküszik. — Egyszerű, de strapabíró gép — mondja —, az utóbbi esztendőkben ezzel indulok. A dabasi tanárember minden esztendőben túrát vezet valahová. Tíz esztendeje teszi ezt. Pedig nincs könnyű dolga. — Magyarországon rendkívül nehéz dolog a biciklitúra. Az utakról leutálják a ke- rekezőket, igazi kerékpárúi olyan kevés van, hogy azt a két kezemen meg tudom számolni Igazi felszerelés hozzá? Kérem, az csak álom... A kerékpározásnál pedig fontos, hogy a súlypont lehetőleg minél alacsonyabb legyen, úgy kisebb a borulásveszély, biztonságosabb a hajtás. Ehhez speciális táska kell. Speciális atekintetben, hogy erre a célra kell elkészíteni. A környező országokban gyártanak ilyeneket, nálunk ...? így 1976-ban az volt az első teendőjük, hogy Lengyelországban beszerezték ezeket a holmikat. Kulcskészletet mindig visznek magukkal, s
