Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
1986. JÜLIUS 5., SZOMBAT Program szerint A nemzetközi turizmus és a lakosság növekvő üdülési-idegenforgalmi Igényének kielégítése érdekében bővíteni kell az idegenforgalom fogadási feltételeit. Ezt az ökológiai érdekek alapján úgy kell megvalósítani, hogy az üdülés túlzott területi koncentrációja, valamint a kiemelt körzetek túlterhelése ■mérséklődjön. Elsősorban a lakóhelyek közelében bővüljenek a szabadidő-eltöltés. rekreáció lehetőségei, miközben kialakul az összhang a fogadókapacitás és az alapvető infrastruktúra között. Szélesebb körben hasznosuljanak az ország ma még — kellően — föl nem tárt üdülési adottságai. A fentieket a hazai terület- és településfejlesztés hosszú távú feladataiból idéztük. A dokumentumot az Országgyűlés tavaly elfogadta, ezzel a megvalósítás maradt csak hátra, azaz a dolog lényegében törvényerőre emelkedett. És? Mi történt azóta? Az idegenforgalom VII. ötéves tervi koncepciója természetesen összhangban áll a területfejlesztési elképzelésekkel. Ebben is azt olvashatjuk, hogy a jelenleg valóban túlzsúfolt centrumok — o Balaton, a Dunakanyar, valamint Budapest —• tehermentesítésére jobban ki kell használni az ország különböző tájain a helyi természeti, földrajzi, gazdasági adottságokat, egyes sajátosságokra alapozva teremteni meg a turizmus fogadásának feltételeit. Szép a mi hazánk, ezt számtalanszor hallottuk már külföldi vendégeinktől. Mikor hisszük el már mi, magunk is? Szép lehet •— és érdekes — az alföldi tanya, a hegyvidéki kis falu. Szép lehet? Az is, csak még nem fedeztük föl esetleg. Aki világéletében nagyvárosban lakott^ annak számára bárhol jobb, csak kiszabadulhasson a zajból, a füstből, a tömegből, csak közelebb kerülhessen a természethez, a maguktól növő fákhoz, az igazán zöld fűhöz — s az egészben látható csirkékhez, kacsákhoz, pulykákhoz, tehenekhez, disznókhoz s ha szerencséje van, még lovakhoz is. Bizonyos szemléletbeli változásokon kell átesnünk, magyarán: be kéne már látnunk, hogy a víz nem kizárólag a Balaton, vagy legfeljebb a Velenceitó, hogy a folyó nem csupán á Duna, hogy erdő másutt is van, nem csak a Mecsekben, vagy a Pilisben, vagy a Mátrában. Ezen túl lehetővé kellene •tennünk, hogy magunk és honfitársaink saját szemünkkel győződhessünk meg minderről, azaz legyen hol aludnunk, ennünk az ország eddig kevéssé ismert területein is. Az idegenforgalmi koncepció — a tanácsi gazdálkodás új feltételeire is építve — azzal számol, hogy a napi és hétvégi szabadidő-eltöltés lehetőségeit megteremtő rekreációs, kiránduló-, ifjúsági központok kiépítése, illetve a meglévők további bővítése elsődlegesen a tanácsok, a helyi gazdálkodó egységek anyagi hozzájárulásának és társadalmi munkájának megfelelő ütemben történhet. N os, Pest megyében a megvalósításból már példákat is említhetünk, összeállításunkban bemutatjuk, hogy Űcsán, Farmoson és Foton hogyan képzelik az Országgyűlés által elfogadott program valóra váltását. Úcsán segítenek a vállalatok Közösen fogják a fejsze nyelét A hír első hallásra meglehetősen hihetetlennek tűnik: sokcélú szabadidőközpontot építenek Úcsán, egyetlen forint megyei tanácsi, illetve difiami támogatás igénybevétele nélkül. Több tízmilliós beruházás finanszírozása a szű- íkps tanácsi fejlesztési alapárai* Am aki valamennyire ús ' ísíhéri az' ócáti helyidét,**a település és a helyi üzemek kapcsolatát, az sejti, miként vállalkozhat e nem mindennapi feladatra az ócsai tanács. Állami támogatás nélkül A nagyközség valóságos kis ipari központ. Az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezeten kívül a közeiben gazdálkodik a Felsőbabádi Állami Gazdaság, üzeme van itt a Fegyver- és Gázkészülékgyárnak, az ÉPFÁ-nak és a Kavicsbánya Vállalatnak, a PVCSV-nek és honvédségi alakulat is van helyben. — Néhány éve a helyi üzemek vezetői még nem ismerték egymást >— kezdi a gazdálkodó egységekkel kialakított kapcsolat történetét Farkas János tanácselnök. — Kapott a tanács kisebb-nagyobb segítséget, de ez megleheiősen esetleges és alkalomszerű volt. Szerettünk volna ezen a helyzeten változtatni, ezért egyszer leültettük egy asztalhoz a helyi üzemek vezetőit. Azóta ezeknek a találkozóknak hagyományuk van. Évente egy alkalommal összejövünk és megbeszéljük, hogy a legfontosabb településfejlesztési feladatok megvalósításában milyen segítséget tudnának adni a helyi gazdálkodó egységek. Ám senki ne gondoljon itt valamiféle intézményesített „pumpálásra”. A tanács mindig nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a nyújtott segítséget a maga módján viszonozza. Amikor a FÉG-nek terület kellett, megkapta a piacteret, amely helyett cserében máshol korszerűbbet építtetett. Hosszan lehetne sorolni a példákat, amelyek elvezettek oda, hogy az ócsaiak ma az átlagosnál valamivel komfortosabb településen élhetnek. De mindezek ismeretében is nyilvánvaló, hogy egy nagy művelődési intézmény megépítése állami segítség nélkül, így sem mindennapi vállalkozás. Színház, mozi, étterem í I / • • — A Magyar Néphadsereg még esztendőkkel ezelőtt helyőrségi lÜubkönyvtárat , szeretett volna építeni Öcsán — folytatja az elnök. — A terület kijelölése is megtörtént, ám a tervezett létesítmény mégsem készült el, nyilván takarékossági megfontolások alapján. Az igény azonban igény maradt. Mivel a nagyközség régen kinőtte a művelődési házat, felvetődött, hogy1 honvédségi segítséggel olyan intézményt lehetne tető alá hozni, amelyben otthonhoz juthatna a helyőrségi könyvtár, s amely a katonák igényeit több oldalról is szolgálhatná. A tervek elkészültek, arra a területre, amely jelenleg a honvédségé. A házban azonban helyet kapna egy háromszáz néző befogadására alkalmas színházterem, korszerű színpaddal, zenekari árokkal, egy százötven személyes mozi, vagy féltucatnyi klubszoba és egy étterem is. Természetesen mindennek a felépítéséhez kevés lenne a honvédség mintegy tízmilliós és a tanács ötmilliós hozzájárulása. — A helyi üzemek ezúttal sem zárkóztak el a segítség elől. A helyi tsz öt, az állami gazdaság három, a FÉG ugyancsak három, az ÉPFA, a Kavicsbánya, illetve a PVCSV pedig egy-egy millió forinttal támogatja a megvalósítást. A megyei moziüzemi vállalat két és fél millió forint értékben berendezi a szélesvásznú filmszínházat. Nem indulatébresztésre Ez az esztendő az előkészítésé, de 1988. szeptember 29- én, a fegyveres erők napján avatni szeretnének. S, ahogy az ócsai helyzet mutatja, ez a vágy teljesülhet is. Nem azért írtunk az ócsaiak tervéről, hogy indulatokat ébresszünk más, esetleg nagyobb és szép művelődési létesítményre még jobban rászoruló települések vezetőiben. Az is bizonyos, hogy az ócsai gazdasági egységek sincsenek jobb helyzetben, mint a máshol dolgozó vállalatok, s nekik sincs több, ilyen célokra költhető pénzük. Ám az ócsai rémek példa arra, hogy az érdekek kölcsönös egyeztetése, a gazdálkodókkal kialakított jó kapcsolat nyomán, az ilyen Az oldalt Írták: Bálint Ibolya és Móza Katalin, .Fotó: Veress Jenő pénzszűke időkben is lehet jelentős dolgokat létrehozni, nagy fába vágni a fejszét. ÁIB-támogatást kaptak Farmoson Centrum a víztorony körül Bizonyos, hogy nem tudatosan alakult így, de tény. hogy az évek folyamán Farmos művelődési-szabadidős központja lett a víztorony környéke. A közelben van az óvoda, átellenben a néhány esztendeje átadott általános iskola, közöttük a mozi. előtte a társadalmi munkában átadott KRESZ-park, néhány lépésre az újjáépülő művelődési ház. Mindezek tetejébe a közelben van egy hatalmas szabad terület, amely megfelelően feltöltve ideális szabadidőpark lehetne. Vetítés a folyosón — Éveikig elhagyatottan állt a moziépület — meséli Tarkó Gyuláné, a farmosd tanács elnöke. — Végül is a tanácstestület úgy határozott, hogy társadalmi munkában felújítja a község népe az épületet, hiszen, miután néhány éve a művelődési ház nagy része a tűz martaléka lett. nem volt megfelelő hely a filmvetítésre. Igaz, a farmosiak akkor is feltalálták magukat, hiszen abban az időben is volt mozi; a tanácsháza folyosóját nevezték ki esténként filmszínháznak. A régi épület felújításával viszont végre konszolidált körülmények közé kerül a filmvetítés, igaz, nem sikerült kettős célra hasznosítani a helyiséget. Eredetileg ugyanis mozgatható széksorok elhelyezésével tervezték, hogy napközben torna teremként használhassák a szomszédos iskola, illetve az óvoda gyereked. Ám ez a megoldás nem bizonyult üdvözítőnek, hiszen a mozi mellett nincs öltöző, mosdó. A farmosiak azonban továbbra sem mondtak le arról, hogy gyermekeik néhány éven belül megfelelő helyen tornázzanak. Mindenképpen szeretnék felépíteni a tornatermet, amelyet az iskolával együtt megterveztek. Park - több korosztálynak — Addig is egy kedves szabadidőparkot akarunk, hogy ne csak a városi gyerekek kiváltsága legyen a szépen kiépített, ötletes játékokkal felszerelt játszótér — folytatja az elnökasszony. — Olyan parkot képzeltünk el, ahol az éppen csak totyogó gyerkőcöktől a kamaszokiig minden korosztály megtalálhatná a neki tetsző elfoglaltságot. Előkerült a tervrajz, rajta a hatalmas terület közepén egy kézilabdapálya, körülötte szánkózódomb, pihenöpark, játszótér a kicsiknek és nagyobbaknak. — A terv rendkívül merész, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az elvégzendő földmunka értéke meghaladja a félmillió forintot. — Kétségtelen, nagy munka. de tudni kell azt. hogy Farmoson nagy hagyományai vannak a társadalmi munkának. Még a felszabadulás előtt kalákában épült a művelődési ház, amelyet a háború után ugyancsak összefogással építettek újjá, s napjainkban immáron harmadszor folyik ez a munka, a tűzvész után ismét csak a közönség alkotóereje nyomán készül a ház. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szinte sértésnek veszik a farmosiak, ha egy-egy társadalmi munkához nem kérjük a segítségüket. Fuvarverseny folyt Még ma is beszélik, hogy amikor egyszer egy terület feltöLtésén dolgozott a falu, egy nagy táblán írták, melyik család hányadik fuvarnál tart. Ebben a versenyben pedig senki sem akart lemaradni... A mozi mögött létesítendő szabadidapark tervével — amely egyébként szorosan kapcsolódna a már meglévő KRESZ-pankhoz — pályáztak az Állami Ifjúsági Bizottság támogatásáért is, és százezer forintot nyertek. De a munkában segítenek a gazdálkodó egységele is, így például a közelben dolgozó Agrobotanika vállalat is, amely a parkosítást vállalta. — Mire elkészül a park, remélhetőleg tető alá kerül a régen várt újabb óvodai csoportszoba — mondja végezetül Tarkó Gyuiáné. — Most ugyanis a régi. idősek napközi otthonában van az egyik csoport, egy elhanyagolt, lebontásra érett épületben. A foglalkoztató helyiségbő], öltözőből és óvónői szobából álló épület kivitelezését a tápió- szelei KGYV építőrészlege vállalta, igen kedvező áron és határidővel. Ha ezek a terveink megvalósulnak, valóban rendezett művelődési és szabadidőcentrumot kap Farmos. A Vörösmartj’-Uunyhé ts jobb sorsra érdemes Felújításra, bővítésre vár a Fáy-présháa demes legyen egy napot — akár többet is — Foton töl • teni a vendégnek. A sport • centrum már kialakult. A strandnak is van jövője (ott valamikor vasúti megálló is volt!), most igyekeznek a horgászparadicsomot kiépíte • ni. Lehetne itt sífutópályát csinálni, ródlizni, szóval megalkotni egy olyan centrumot, ahol minden korosztály megtalálja a szórakozást, a kikapcsolódást télen -nyáron egyaránt. A Fót-Épker készíti a tanulmánytervet mindehhez, ígéretük szeriint szeptemberre leteszik az asztalra, hogy további tárgyalási alapul szolgáljon az elképzelések valóra váltásához. Itt van a Németh Kálmán-emlékház, ezt is át kellene rendezni, az idegenforgalmi követelményeknek is eleget tudna tenni. S működik — egyelőre — a Falutours utazási (idegenforgalmi ?) iroda, amely hivatott lehet a fogadás megszervezésére, a rendelkezésre álló első osztályú fizetővendég-szobák segítségével is. Komolyan veszik A közreműködők között készséggel helytáll, ha kell, a helyi tanács és a termelő- szövetkezet mellett a Müfa, a Váci Afész — s nem utolsósorban a Fáy—Vörösmarty társaság. Mert komolyan veszik, hogy helyi erőből is lehet fejleszteni az idegenforgalmat. lyó-hegy és környéke, a mintegy 233 hektárnyi területen elhelyezkedő természetvédelmi terület valamennyi szépségével. Emeli — pontosabban emelné a hatást a Fáy- présház hangulatos épülete, amennyiben sor kerülhetne bővítésére, felújítására. Kellene ide kerthelyiség is, hogy el lehessen kerülni a nyári zsúfoltságot. Lehetőséget teremteni A megvalósításban érdekel • tek — s érintettek — közül az egyik fél, a Fót-Épker (a helyi termelőszövetkezet leányvállalata) igazgatója, Gránicz Ferenc azt mondja: — Nem szeretem az erdei tornapálya kifejezést, mert nem hiszem, hogy kifejezetten tornázni kellene egy erdőben annak is, aki erre nem alkalmas. Lehetőséget kell azonban teremteni itt is arra, hogy sétálhasson, bogarásszon, gyönyörködjön a fákban, bokrokban, a cserjésben bárki, akit ide vetett a pihenési szándék, vagy csupán a véletlen. S hogy minél kevesebb szerepet hagyjunk a véletlennek, módszeresen ki kell építenünk a szabadidő- központot, hogy valóban éraz üdülőtelkek gazdáinak sorsát, ha már ezt a falut választották. Becslések szerint főszezonban egy-egy kellemes hétvégén ötezren is vannak Foton, akik csak azért érkeztek, mert pihenni vágynak. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalt arról, hogy miképpen lehetne tovább javítani az idegenforgalom fogadási feltételeit, illetve megkísérelte felmérni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezt a területet ideális szabadidőközponttá fejlesszék az idő múlásával. Felmérték a jelenlegi üdülő- terület melletti strand állapotát (pillanatnyilag zárva), megállapítva, hogy a már megtörtént parkosítás s az úgynevezett zagygát kiépítése után a kotrásra kerül majd ősszel a sor. A mélyfúrású kúttal sem lehetett megoldani a vízutánpótlást, ezért nem alkalmas a tó még most sem a fürdésre. (Igaz, ez sokakat sajnos mégsem gátol abban, hogy hétvégeken megszállják.) Távolabbi cél: meg kell teremteni a téli üzemeltetés feltételeit is. Az idegenforgalom szempontjából jelentős értéket képvisel a már említett SomA Somlyó-hegy méltóság- teljes mozdulatlanságban ugyanúgy ott áll, mint amikor még Fáy András és Vörösmarty Mihály szőlőire tekintett alá a magasból. Csak a szőlők körül, történt változás. S mondjuk meg őszintén: az utóbbi esztendőkben ez a változás egyre több veszélyt hordoz magában, félő, hogy az erózió kikezdi a hegyet, lerombolja a táj természetes szépségét. Tudják ezt a fótiak is — és nem nézik tétlenül. Egész családok örvendetes, hogy Foton és környékén egyre többen kértek s kaptak üdülőtelket az utóbbi esztendőkben. Az is melengeti a fótiak szívét, hogy a fővárosból és környékéről hétvégeken egész családok kerekednek fel s bicikliznek kilométereket, csak azért, hogy a hegyen, vagy a Somlyó-tónál töltsék a napot, hogy belátogassanak az Ybl Miklós tervezte műemlék templomba, hogy sétáljanak, pihenjenek. Ennek az egésznek azonban valamiképpen keretet volna jó teremteni, rendezett mederbe terelni az autós -kerékpáros turistákat, Érdemes-e Fétra biciklizni? Ideális szabadidőközpont lehet
