Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

A városi partbizottság tárgyalta A takarékosság is pénzbe kerül Szeptemberben lesz 4 éve annak, hogy az MSZMP városi végrehajtó bizottsága felülvizsgálta a termelő­üzemek energiagazdálkodását, s határozatot hozott an­nak ésszerűsítése érdekében. Az intézkedés jelentőségé­ről, úgy véljük, ma már nem szükséges bővebben beszélnünk, hiszen valamennyien naponta pénztárcán­kon keresztül érzékeljük energiagazdálkodásunk minő­ségét. Az, hogy miként sáfárko­dunk az ’ energiahordozókkal', nyilván népgazdasági szinten íT"tatkozik meg a legszembe­tűnőbben. Minden joule meg­takarított, jobb hatásfokkal felhasznált energia hozzájárul az ország külkereskedelmi egyensúlyának javításához. Földgáz, hulladék A városi párt-vb által 1982- ben megfogalmazott feladato­kat szigorúbb gazdasági kör­nyezetben, nehezebb termelési feltételek közepette kellett az üzemeknek végrehajtaniuk. A mezőgazdaságban az aszály, az iparban az alapanyag ellátás, a piacért folytatott küzdelem kötötte le a vezetés figyel­mét, de ilyen nehézségek el­lenére is szükség volt fokozott gondot fordítaniuk az energia- gazdálkodásra. Milyen eredménnyel jártak? Mindez kiderült a városi párt- bizottság minap összehívott ülésén, ahol a határozat végre­hajtásáról szóló jelentés meg­tárgyalása került napirendre, amihez Pásztor István, a vá­rosi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Elsőként nézzünk szét az ipari üzemek, intézmények háza tájékán. Szembetűnő, hogy szinte mindenütt igye­keztek az olajfűtésről az ol­csóbb tüzelőanyagok felhasz­nálására, elsősorban a földgáz hasznosítására áttérni. A vá­rosi tanács intézményeiben például 50 százalékkal mérsé­kelték a fűtőolaj felhasználá­sát. A szállító vállalatok díze- lesítési programja jóval taka­rékosabbá tette az üzemanyag felhasználását, az áramszol­gáltató új hálózatokat, transz­formátorállomásokat épített, s egyéb intézkedéseket hozott veszteségei csökkentésére. Ahol lehetséges, a termelési hulladékot is hőenergia nye­résére használják.— NEFAG, KEFA —, e tekintetben jelen­tős eredményeket értek el az illetékes üzemek. ’ Sajnos, az energiaracionali­zálást gátolja néhol 'a gáz­fogyasztástöbblet engedélye­zése. Viszont az energiataka­rékos gépek, berendezésék be­szerzése költséges, megtérülé­sük lassú, s az is napjaink ténye, hogy általában véve a fejlesztési lehetőségek is egyre .csökkennek, miközben a gép­park, technológia egyre avul, hatásfokuk romlik. Persze, ahol rendelkeznek a fejlesztés­hez szükséges anyagiakkal, nem sajnálnak pénzt áldozni rá; a 21-es Volánnál például a fejlesztési alap 28 százalékát használták fel ilyen célra, de jelentősek a NEFAG. a Pest Megyei Volán és a konzerv­gyár kiadásai is. Az is a kellemetlen tapasz­talatok közé tartozik, hogy az energiaracionalizálási kutatá­sok eredményeit sem minde­nütt hasznosítják kellően, s ez megint elsősorban a pénz és a felkészült szakemberek hiá­nyára vezethető vissza. Itt is csak a konzervgyár a kivétel, a képzett szakembergárdája a lehetőségeihez mérten alkal­mazza az elméleti eredménye­ket. A termelőegységek általá­ban rendelkeznek a szükséges mérő. ellenőrző eszközökkel, de ezeket sem mindenütt al­kalmazzák megfelelően. Már­pedig a szakszerű és folyama­tos használatról a tapasztala­tok azt mutatják, hogy az al­kalmazók jelentős, kimutat­ható eredményt érnek el, jól­lehet emögött érdekeltségi rendszert és a szakember- gárdát is mindenkor ott talál­juk. Ösztönző bérezés összegezve a tényeket el­mondható, hogy a város ipari üzemeinek, intézményeinek összenergia felhasználása a 4 év alatt egyenletesen növeke­dett, de egyre inkább az ol­csóbb földgázt használják. Csökkent az energiaelőállítás költsége — több mint 11 szá­zalékkal— és ez azért is fi­gyelemre méltó, mert közben jelentős árnövekedések is vol­tak. A tüzelőolaj-felhasználás csökkentése volt az első teen­dőjük a mezőgazdasági üze­meknek is. Sok helyen a szén, a hulladéktüzelésű berendezé­sek vették át a szerepet, így a 4 év alatt majdnem felé­re csökkent a fűtőolaj koráb­bi 24,5 százalékos részaránya. A szövetkezetekben a gázolaj­felhasználás viszont 5,8 szá­zalékkal nőtt, noha több he­lyen szigorú intézkedéseket hoztak, ösztönző bérezést, ve­zettek be ennek visszaszorí­tására. Sajnos, még mindig előfor­dulnak e téren fegyelmezet­lenségek, igaz a jórészt el­öregedett géppark is ludas a fogyasztás növekedésében. A benzin esetében már más a helyzet, 9 százalék a csökke­nés, az ipari tevékenységek ;épkapacitásénak növekedése viszont a villanyáram 12-13 százalékos ugrását eredmé­nyezte, de a fajlagos fogyasz­tás szintje fokozott takarékos­kodásra utal. Akár a benzin esetében, itt is jelentős sze­repe van a személyi ösztön­zésnek, a szigorú elszámol­tatásnak. Mint láttuk, a közös gazda­ságok vezetése a nehézségek ellenére is kiemelt feladatként kezelte az energiagazdálkodás javítását, anyagi lehetőségeik­hez .mérten megvalósították a Javítják a permetezőt A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezetben igen változatos munkájuk van a gépészeknek. Szinte naponta más és más ja­vítanivaló akad, a közös vonás a munkában csak az. hogy egyik feladat sem tűr halasztást. Kucsera Belát és Tóth Ist­vánt most a növényvédők sürgetik, a gyümölcsösben ugyanis a tarackirtás lesz soron. A NOVOR típusú permetezőgép nél­kül azonban nem sokra jutnának, az viszont éppen most rom­lott el. Szerencsére a két ügyes szerelőnek nem sok gondot okozott a javítás, a növényvédők már délután hadat üzentek a kellemetlen gyomnövényeknek. (Varga Irén felvétele). megtakarítást eredményező be­ruházásokat. Jelentős előre­lépés történt a hulladékból nyert energia felhasználásá­ban, s az sem mellékes tény, hogy/mind a négy szövetkezet­ben képzett szakemberek töl­tik be az energetikusi állást. Azonban kétségtelen, hogy eddigi eredményeinkkel nem lehetünk megelégedve. To­vábbra is az a cél — állapít­ja meg többek között a most elfogadott határozat —. hogy az energiafelhasználás szerke­zete tovább igazodjon a nép­gazdaság követelményeihez, a körzet sajátosságaihoz, a le­hetőségekhez. Ennek egyik út­ja az energiatakarékos techno­lógiák bevezetése, a -termék- szerkezet megfelelő átalakítá­sa, a szervezésben, ösztönző bérezésben rejlő tartalékok kihasználása. NAGYKŐRÖSI xJvMn A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1986. JÚLIUS 4., PÉNTEK Szemléletformálás Továbbra is nagy jelentő­séget kell tulajdonítanunk a hulladékban szunnyadó erő­nek, kiaknázásához az üzemek használják fel egymás tapasz­talatait, s ezzel párhuzamban az idevágó technikai, tudomá­nyos felfedezéseket. Ahogy mindenütt, itt is nagy feladat hárul a társadalmi és tömeg­szervezetekre is. Nekik, első­sorban a munkaverseny-moz- galmak erejére kell támasz­kodniuk, ezzel segíteniük az energiatakarékos szemléletmód kialaikítását. Mert sajnos, eb­ben is el vagyunk még ma­radva, pedig tudvalevő, hogy talán ■ ez a leghatékonyabb eszköze energiagazdálkodá­sunk további javításának. Miklay Jenő Mozi A nagyteremben Zugügyvéd zavarban. Szí­nes, szinkronizált olasz bűn­ügyi film. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Kojak és a Marcus—Nelson gyilkosságok I—II. Színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. A kertmoziban Piszkos munka. Színes, szinkronizált ausztrál kaland- film. Előadás kezdete 21 óra. Gulyásleves és túrós csusza Aratók közt, kint a végeken (Lapunk más helyén s beszá­molunk a betakarítási mun­kálatokról.) Az aratás az egyik legfon- .tosabb gazdasági munka, amelyet mi, tudósítók sem szoktunk soha szó nélkül hagyni. Most is kimentünk a Mészáros János Tsz autóján Pethes Sándor vezetővel,' aki ebédet vitt Nyárkútrétre a tsz -árpát arató kombájnosai- nak. A szép fás Pesti útról gyönyörködtünk a nyári táj­ban, a szépen fejlődő kuko­rica- és a termő uborkaíöl- dekben, amelyek között ott fehérlenek a szorgalmas ker­tészek fóliaházai. Az erdő övezte földeken feltűnt a gazdaság hét E—516-os NDK- kombájnja, amelyek az utolsó fordulókat járták a több sza­kaszon levő árpaföldön. A kombájnoknál találkoz­tunk Bakos Attila növényter­melési ágazatvezetövel, aki több mint tíz esztendeje irá­nyítja a tsz-ben az aratás fe­lelősségteljes munkáját. — Mikor fogtak az árpa aratásához? — kérdeztük. — Június 24-én — mondta — s a mi 428 hektár árpánk mellett még a katonatelepi gazdaságnak is learattunk 35 hektár árpát. — Hogy alakul a termés- eredmény? — Hektáronként 2,8 tonnát terveztünk, de a tisztítás után valamivel kevesebb lesz az eredmény, mert ezek a föl­dek másodosztályúak. — Kellett-e a termést szá­rítani? — A szemek minősége jó és kevés a víztartalma, szó­val nem szorul kezelésre. Most, hogy az árpa aratásával végeztünk, másik brigád jön, s a szalmát gépekkel gyűjtik össsze. Mivel az idén gazdag takarmánytenmésünk van, alomnak használjuk majd fel. — A búza aratásához mi­kor fognak? — A búza érettsége még nem tökéletes, így pár napot várunk az arátással. Búzából 860 hektár* aratnivalónk van. A hektáronkénti terméster­vünk 5 tonna, de valószínű, hogy itt is lesz egy kis lema­radás. Utoljára marad a 380 hektár rozs aratása, amiben valószínűleg a diósjenöi tsz kombájnjai is segítenek, az­után a kölcsönt majd vissza­adjuk. Előreláthatóan az ara­tással ebben a hónapbn vég­zünk, ha valami nem várt akadály közbe nem jön. A kombájnosok ellátásáról a termelőszövetkezet jól gondos­kodik. Nekik, s rajtuk kívül még több minit száz személy­nek a konzervgyár konyhájá­ból hordanak ebédet. Most is nagyon dicsérték a kivitt gu­lyáslevest és a tejfeles túrós csuszát. Feketekávé és mál­naszörp volt hozzá. Ebéd után Bakos Attila be­mutatta a kombájnosokat. A főkombájnos Balogh Albert, a kombájnosok: Andó József, Bognár István, Kerekes Fe­renc, Kisprumik László. Ko­vács Gyula és Tóbi István, a segédkombájnosok: Pásztor Ambrus és Katona István, a szállító: Vágó Sándor. A kom­bájnosok Balogh Albert kivé­telével új emberek. Katona István segédkom- bájnos ez év október 2-án részt vesz a bábolnai orszá­gos szántóversenyen. A 17 évesek kategóriájában ő az egyedüli az egész országból, aki ilyen fiatalon indul e ne­mes vetélkedőn. Kopa László Takács birkózósikere Budapesten 101 indulója volt a kétnapos országos ifjú­sági szabadfogású birkózóver­senynek, amelyet Keresztes Lajos emlékére rendeztek. A Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi Sportegyesület sportolói közül az erős mezőnyben ket­ten értek el helyezést. Az 52 kilogrammosok súly­csoportjában (14 induló volt): 6. Takács János, s ezzel 1 mi­nősítési pontot is szerzett egyesületének. 60 kilogrammban «(16-an voltak): 7—8. Farkas Zoltán. ★ Eredetileg nem tervezték, de mégis elindultak körösi birkózók a Debrecenben meg­rendezett Honvéd Kupa fel­nőtt kötöttfogású versenyen, amelyet a bolgárok részvéte­le nemzetközivé tett. A két­napos viadalon a 139-es, na­gyon erős mezőnyben ott volt a teljés magyar élgárda is. A kinizsiseknek nem sikerült helyezést elérniük. ELHOZTAK A KUPÁT Háromnapos volt Szegeden az élelmiszeripari középisko­lások országos teremkézilabda FDOSZ Kupa-viadala. A fiúk­nál a 12 csapat először 3, egyenként 4-es csoportban ví­vott selejtezőt, majd a 3-as elődöntőre került sor. 2XL5 percesek voltak az összecsapá­sok. A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézet gárdája (Hajdú Mihály kapus — Hriagyel Csaba 5, Szelei Mihály 4, Prepszl Tibor 7, Gajdácsi Ferenc 13, Csányi Tibor 27, Pusztai Imre 14, Gyárfás István 10. Oláh Zol­ién 13 és örsi Tamás me-, zőnyjátékosok) elejétől a vé­géig kiemelkedően jól játszott és megérdemelten hozta el a kupát. A selejtezőben a Bp. Pesti Barnabás Szakközépiskolát 18-12-re, a szegedieket 20-13- ra és a zalaegerszegieket •23-8-ra legyőzték. Erős volt a mezőny és izgalmasak a mér­kőzések. A dpntőben először a Bp. Soós Szakközépiskolát ,16-11-re, majd végül nyugod- tabban és szervezettebben a debrecenieket is legyőzték 16-15-re dr. Kertész Győzőné tanítványai, és az első helyen végeztek. Külön öröm, hogy a mezőny egyik legjobb kapu­sa a körösi Hajdú Volt. ASZTALITENISZ A vecsési megyei serdülő asztalitenisz csapatbajnoki játéknapon a körösiek az NB I-esek közvetlen utánpótlásá­tól vereséget szenvedtek, de többi ellenfelüknél jobbnak bi­zonyultak. Ceglédi VSE I.—Nk. Kgy. Kinizsi I. 3-0. CVSE I.—Nk. ■Kgy. Kinizsi II. 3-0, CVSE II.—Nk. Kgy. Kinizsi I. 3-0, CVSE II.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 3-0. Nk. Kgy. Kinizsi I.— CVSE III. 3-0 (győztesek: Ka­sza. Nagy G, és Nagy—Szo­rító). Nk. Kgy. Kinizsi II.— CVSE III. 3-0 .(Gy.: Pintye, Kecskeméti és Kecskeméti— Pintye). Nk. Kgy. Kinizsi I.— .ÉGSZÖV MEDOSZ (Kiskun- .lacháza) 3-0 (gy.: Kasza, Szo­rító és Szorító—Bodzsár). Nk. Kgy. Kinizsi II.—ÉGSZÖV MEDOSZ 3-Ö (gy.: Pintye, Kecskeméti . és Erdei A.— Kecskeméti). Sulyok Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) 4 Kerékpárral a világban Nyereg alatt puhított tantárgy Kerékpározni! Az ám csak az igazi! — kiáltanak fel az értők. Kerékpározni... sóhaj­tanak fel azok, akik szabad­idejükben hódolnak az or­szágjárás nemes szenvedélyé­nek a drótszaimáron, míg a bicikli sokaknak a bevásár­lás, a munkahelyre való elju­tás nélkülözhetetlen eszköze. Hogy Kiss István melyik kategóriába tartozik, nem ne­héz eldönteni... Sokadik bi­ciklijét szaggatja. Használt már aeyváltós Csepelt, szov­jet kerékpárt, s most a cseh­szlovák Favoritra esküszik. — Egyszerű, de strapabíró gép — mondja —, az utóbbi esztendőkben ezzel indulok. A dabasi tanárember min­den esztendőben , túrát vezet valahová. Tíz esztendeje teszi ezt. Pedig nincs könnyű dol­ga. — Magyarországon rend­kívül nehéz dolog a biciklitú­ra. Az utakról leutalják a ke- rekezőket, igazi kerékpárút olyan kevés van, hogy azt a két kezemen meg tudom szá­molni. Igazi felszerelés hoz­zá? Kérem, az csak álom... mmmm A kerékpározásnál pedig fontos, hogy a súlypont lehe­tőleg minél alacsonyabb le­gyen, úgy kisebb a borulás­veszély, biztonságosabb a hajtás. Ehhez speciális táska kell. Speciális a tekintetben, hogy erre a célra kell elké­szíteni. A környező országok­ban gyártanak ilyeneket, ná­lunk ...? így 1976-ban az volt az első teendőjük, hogy Lengyelor­szágban beszerezték ezeket a holmikat. Kulcskészletet mindig visznek magukkal, s érdekesen alakul a társaság összetétele is. — Az valahogy mindig úgy adódik, hogy jó szerelő is akad közöttünk. Nem mon­dom, kisebb javításokkal én is megpróbálkozom, de egy váltós agyat szétszedni, ahhoz már több kell a kerékpározás szereteténél. ■■■a A túrát el"'bb meg kell szervezni. Kiss Istvánnak eb­ben könnyű a dolga. 1970 óta a dabasi gimnáziumban tanít, akár jelenlegi, akár végzett tanítványai közül mindig van­nak, akiket -rá lehet venni a pedáltaposásra. Utóbbiakat valamivel nagyobb kitartásuk miatt egyszerűbb vinni, ám a diákoknak sincs okuk pa­naszra, lévén tanáruk ország­szerte ismert túravezető, aki a gyalogtúrában is otthon van. De most térjünk vissza a biciklikhez. Naponta hetven kilométert kerekeznek, s ez a táv a sík terepre érvényes. Öt-hat nap elteltével meg is kell pihenni. Mindig olyan helység adja a pihenőt, ahol van valami történelmi em­lék. Tíz év alatt kétezer dia gyűlt össze a túrák alatt, s ez azt is jelenti, hogy szinte minden második órán saját készítésű szemléltető képek­kel idézi a kort a pedagógus. — Más ezeknek a képeknek , az érzelmi hatása — állítja határozottan. A napi hetven kilométer lehajtása nem kevesebb, mint három liter folyadékvesztesé­get jelent. Ezt persze pótolni kell, s nem is akárhogy. Kiss István esküszik' receptjére, miszerint ennek legalább fe­lét valamilyen tejtermékben kell felvenni. — A seritalnak csak a táborveréskor van lét- jogosultsága — valljg —, ak­kor is legfeljebb egy üveggel. Az előbb már szó esett a túrák megörökítéséről. Tudni kell hozzá, nem valami világ­sztár masinát, mindössze a szovjet Zenit fényképezőgépet tartja ehhez megfelelő úti­társnak. Nem is az elsőt... Tíz esztendő, tíz világ. 1976 Lengyelország. 1977 — a csúcs, 2500 kilométer, Erdély­ben. 1978 — autókísérettel Olaszországba karikáztak. 1979 — belföldi túra, Zala, Őrség volt az úticél. 1980 — Jugoszlávia, Bulgária hatá­ráig, hogy a következő eszten­dőben a Fekete-tengerig jus­sanak, igaz, némi vonatozás­sal, hiszen azok az utak nem alkalmasak a finom kerékpár tzámára. 1982 — Lipcsében jártak, a Moldva völgyén át. 1983-ban otthon maradt a bi­cikli. Görögországot gyalog járták be. 1984 — az országos kéktúrát teljesítik, s 'tavaly a Magas-Tátrábán jártak. ■ ■■■ — Az idén ,sem maradunk itthon — mondja megfontol­tan Kiss István. — Gyalogtúra meg a vonat lesz összekom­binálva. s az Alpokat, Olasz­országot nézzük meg. Sok sikert, újabb élménye­ket! Ballai Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom