Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

1986. JCUÜS 31., CSÜTÖRTÖK

Szokatlannak tűnik talán mostani Lapozgatunk, c hasábokon más jellegű könyveket szoktunk ismertetni. A Medicina Könyvkiadó kínálatában tallózunk ezúttal. Hajlamosak vagyunk elsiklani e könyvek fölött, mondván, az egészségügygyei kapcsolatos műveket a szakembereknek szánják. Pedig a kiadó fő célja az, hogy közérthető — ám mégis szakszerű — munkáival az egészségnevelés törekvéseit támogassa, legyen szó szexuális szokásokról, népi gyógymódokról, ősi hiedelmekről. Ezúttal ilyen kötetekben lapozgatott és ezeket ajánlja elolvasásra Vasvári G. Pál.

Egészségnevelés olvasmányosan

A szerelem tudománya

*

Partnerkapcsolat a jövőben

r

DR, ZISIGNIIW LEW-STARCM'O

| O&jßZUdlä

partner

Az akupunktúra alkalmazása

medicina

a misztika körébe utalja témáját a szerző, elgondolkodtató, -hogy a kötet utolsó oldalain éppen a szexjelensé- gek jövőjét vázolja fel 16 pontban. Persze csak a várható jövőt. Még pontosabban az 1983-ban várhatót, hiszen a csaknem 3 és fél száz oldalnyi kötet akkor jelent meg Lengyelországban. S akkoriban ott még említés sem igen eshetett példának okáért az 4-IDS-ről, így érthető, ha a szex holnapját firtató fejezetben még az áll: a pszi- choszexuális mássággal (például homoszexualitás, bisze- xualitás) szemben nő a tolerancia, liberalizmus. Mintha e kitételt azóta cáfolni látszanék az idő.

No, de miről is olvashatunk • kötetben? Egyebek között a racionális fejtegetésekből megismerhetjük a szexualitásmítoszokat, az erotikus paradicsomét, végzet asszonyáét, Pandoráét. Don Jüanét, Casanováét. Olvashatunk szexuális előítéletekről, öntudatról, szégyen érzetről és önmegvalósításról, férfiasságról és nőiességről, fantáziáról és a

A moxibusztió — az égetéses vagy melegitéses gyógymód — talán hazánkban kevésbé ismert és vitatott, de mindenesetre még régebbi eredetű, mint a négyezer esztendős múltú tűszúrásos gyógymód, az^akupunktúra. A Medicina gondozásában most könyv jelent meg e két eljárásról, s számtalan — egyebek között lézerrel, elektromos, mágneses és egyéb kezelésekkel kombinált — változatáról.

A szerző, dr. Józsa László már a kötet alcímében is hangot ad a kételynek: Gyógymód, vagy mágia? — kérdezi.

A harminc ábrával illusztrált százharminchét oldalas könyv bevezet a régi Kína filozófiájába és mindennapjaiba, megismerhetjük, hogyan ölt testet az ősi elképzelés szerint az emberi szervezetben két nagy erő, a jin és a jang, megtudhatjuk, mi is az akupunktúra, s hogyan alkalmazzák, milyen új eljárások fejlődtek ki belőle, tájékoztatást kapunk élettani hatásairól, szövődményeiről, a tűszúrásos gyógymód gyakorlatának törvényes szabályozásáról, s a magyarázó elméletekről. Ugyanígy eligazít a szerző a moxibusztió tekintetében. Teszi mindezt személyes tapasztalatok birtokában, négy oldalt megtöltő hazai és idegen nyelvű

szakirodalmi jegyzékre hivatkozva.

Ezek után engedtessék meg a már említett állásfoglalást ismertetnünk, azzal a megjegyzéssel, amit dr. Józsa László sem mulaszt el megtenni a kötet bevezetőjében: Hivatalosan ugyan nihesen ' betiltva az akupunktúra, de egészségügyi kormányzatunk, valamint az orvosok döntő többségének elutasító magatartása azt jelzi, hogy nem kívánják a gyógyítás rangjára emelni a tűszúrásos kezelést. Néhány orvos és számos laikus azonban hitt és hisz az akupunktúrában.

Nos, gyógymód, vagy mágia? Elöljáróban tisztázzunk egy fogalmat. A placebóét. Ez azt jelenti, hogy valamilyen gyógyszert utánoz küllemében egy készítmény, de nem tartalmaz hatóanyagot.

Amennyiben sem az orvos, sem betege nem tud arról, hogy a páciens orvosság helyett placebót kap, akkor is az esetek ötöd ében-fel ében kiváltja az átmeneti hatást a szer! Azaz: gyógyít a hit vagy legalábbis hatása jótékony.

A szerző válasza a kérdésre az: „...az akupunktúra placebo hatását használjuk ki, s ha ez a hatás csökkenti a beteg panaszait, akkor ezen a területen és kizárólag csak itt igénybe vehető a tűszúrásos gyógymód is.” S még hozzáteszi: „Azt hiszem, hogy hazánkban nincs semmi szükség az akupunktúrára, hiszen egészségügyünk minden gondja és hibája ellenére is sokkal jobban, biztonságosabban és biztosabban szolgálja a gyógyítást, mint amennyire erre az akupunktúra képes lehet.”

Kultikus gyógymódok

Tv-figyel~ő

Küziigyekről beszéllek a

Hatvanhat szereplői is: a föld, a víz, a levegő szennyezettségéről — és friss szennyezéséről. Sok minden „benne maradt” a műsorban — és nem is először! Bán János néha többet akar markolni a lehetségesnél. Hetekig biztatja a nézőket, hogy küldjenek be a leendő vendégnek szegezhető kérdéseket (de a legfontosabbakat már jó előre felsorolja — utánuk valóban fontos tárgyat a legagyafúrtabb vállalkozó sem nagyon találhat). A műsorban aztán a felbiztatott „hatvanhatok” alig-alig jutnak szóhoz. S ha mégis — nincs idő a válaszra. Márpedig egy efféle műsorban nincs rosszabb, mint egy megválaszolatlanabb kérdés! Meglehetősen önkényesek mostanság a szavazógéppel összegzendő témák is, gyakran másodlagos dolgokról szólnak.

Rokonszenves volt a szovjet

televízióból átvett 9-es stúdió. A két világrendet képviselő újságírók párbeszéde még akkor is élvezetes és tanulságos, ha a résztvevők a szokásosnál sokkal jobban ügyeltek is arra, hogy tiszteletben tartsák beszélgetőpartnerüknek az övékétől lényegbevágóan különböző álláspontját. Néha érezhetően nem is mondták ki, amit gondollak, azért, hogy továbbgördülhessen a műsor. De egy efféle „első találkozás” nem is nagyon mehet végbe másképpen. A második, a harmadik, a sokadik ilyen beszélgetés bizonnyal szókimondóbb lesz. Ennek a mostaninak a talán legnagyobb érdeme, hogy fblytat- ható! Közben világosan kiderült az is: nagyon sok közös érdek fűz össze bennünket a föld ke'eti és nyugati, északi ás déli fertályán.

Daniss Győző

Miért -esték meg Zsuzsánnát a vének? — Tényleg, miárt is? Mint most a bibliai históriát a fenti című könyvében felelevenítő Forrai Györgytől is megtudhatjuk, természetesen azért, hogy az erényes életű hölgyet megkörnyékezzék. S mert kísérletük kudarcot vallott, a házasságtörés vádjával illették az asszonyt. Korunk pszichiáterei szolgálhatnak bővebb indítékfeitárással: idősebb korban. gyakoribbak a nemi 'ösztön torzulásai, mint amilyen a voyeurizmus, a mások meztelenségében, szexuális tevékenységében való gyönyörködés, közkeletűbb nevén a kukkolás.

A Medicina most jelentette meg az olvasmányos, közérthető nyelvezetű, ábrákban és kultúrtörténeti utalásokban, irodalmi részletekben bővelkedő 240 oldalas könyvet, melynek alcíme: Kultikus gyógymódok, legendák — mai szemmel.

Csupán ízelítőül álljon itt néhány a fejezetek címeiből: ősanyák „ösbaba” nélkül, Pankráció az anyaméhben, Ha Robinson nem lett volna egyedül. Ártalmas-e az ember- evés?, Egy kivégzés bizarr krónikája, Góliát és a „hormonzavar”, Egy misztikus műtét nyomában...

S valójában miről is szerzünk tudomást? Például arról, hogy miként öröklődik a meddőség, a magtalanság, milyen a viszony valójában az ikrek között, hová vezet a rokbnok egybekelése, hogy már 1650- ben is lehetséges volt viszfarit György

szahozni egy embert az élet és a halál mezsgyéjéről, vagy arról, hogy bár létezett orvostudor, aki megalkotta a Gó- liát-tünetcsoport kifejezést (óriási termet, vaksi szemek, intellektuális apátia és fejfájás), ha valóban élt Góliát, akkor őt Dávid csak parittyá- ja és szemfülessége révén győzhette le, hiszen a gyönge, beteg fiiiszteus óriás aligha viselhette volna a leírt harci öltözetet. S végül értesülhetünk arról is, hogy az öröklődő vérzékenységet már alaposan ismerték időszámításunk előtt is.

A kötetet jó szívvel ajánlhatjuk, hiszen érdekes, ésava- tottan kalauzolja a szerző olvasóit a régmúlt és a jelenkor, a művészet, a hit és a tudomány világában.

Heti eilmtegyzet

Indiana Jones és a végzet temploma

Harrison Ford, az Indiana Jones... főszereplője

Meddig fokozhatok még a kalandok a filmekben? Hol a határ a hihetetlennél hihetetlenebb történetekben, mekkora veszedelmeket lehet még kitalálni a szuperhősöknek? Bírja-e még szuflával a trükkoperatőr, a díszlettervező, a berendező, a színész, a forgatókönyvíró, a rendező? És bírjuk-e mi, nézők a ránk zúduló izgalmakat, borzalmakat, riadalmakat, sokkoló jeleneteket, ijesztgetéseket és fogvacogtatásokat?

Csupa szónoki kérdés, hiszen a kalandfilmek mindegyre újabb és újabb meglepetésekkel szolgálnak, s amikor már azt gondoljuk, nincs tovább, jön valami még fantasztikusa bb ötlet. Mint most is, Steven Spielberg új filmjében, amely tulajdonképpen folytatás. Az elveszett frigyláda fosztogatói vagány régésszé, Indiana Jones a főszereplő itt is, és ezúttal is ő keveredik fantasztikusnál fan- tasztikusabb' kalandokba. De nemcsak a főhős személye köti össze a két filmet, hanem a stílusa, a szerkesztésmódja, a formai megoldásai és a szédületes ötleteinek azonos tőről, a képtelenség határát súroló fantáziából eredő volta.

Talán meglepő, hogy Spielberg a horror Cápa után készített sci-fijeit (Harmadik típusú találkozások, E. T.) már a második, kifejezetten kalandfilmet készíti, — de hát ha úgy vesszük, a többi filmje is kaiandfilm volt. legfeljebb más típusú kalandokról volt szó bennük. Vagy nem kaland fil.m-e az E. T., — legfeljebb csak nem a megszokott kalandokkal találkozunk benne, hanem a tudományosfantasztikus könyvekből ismert űrbéli kalandokkal, — mint a Harmadik típusú találkozásokban is. És végül is a Cápa is kaland, ha véres, ijesztő és rémes kaland is.

A Frigyláda — a sci-fi, a kaland és a cowboyfilm keveréke volt. Fantasztikus a kutatás a rejtélyes frigyláda után, s fantasztikus maga ez a frigyláda is. Kaland, ahogyan Indiana Jones a nyomára bukkan, s megküzd a birtoklásáért. És ez a küzdelem tipikusan az a fajta harc. mint ■amit a magányos cowboyok folytatnak valami nagy célért, ha az a cél esetleg nem a leg- magasztosabb is. A folytatás, az Indiana Jones és a végzet temploma, ugyanebben a zsá- nerben tartott munka, csak éppen még kalandosabb, még

fantasztikusabb, s a magányos cowboy még vakmerőbb, még nagyobb ügyért harcol. És ez az ügy még nemes is, hiszen az egész história onnan kerekedik ki, hogy egy isten háta mögötti indiai falu népe megkéri Indiana Jonest és a hozzá csapódott szép szőke lokálénekesnőt, s a kis dugó kínai fiúcskát, hogy ugyan szerezzék már vissza azt a bűvös követ, amelytől a' falu s a környék jóléte, boldogsága függ. Persze, hogy ezt a követ egy nagy hatalmú maharadzsa gonosz főemberei őrzik, és a megszerzéséhez a világ minden ravaszsága, ereje, ügyessége és mázlija szükséges. Indiana Jones és barátai .győzik a küzdelmet, és bár egészen hihetetlen dolgokon mennek keresztül, mégsem méltatlankodunk, hogy kiscsoportos óvodások szellemi színvonalán állóknak néznek bennünket. A film ugyanis abban jeleskedik: ami nélkül nincs valamirevaló kalandfilm: a látványosságban, az ötletekben, a fantasztikus trükkökben, a sodró tempóban, a szédületes díszletekben, s a néhot már- már bűvészmutatvány számba menő fényképezésben. Miközben tudva tudjuk, hogy ez mese, fantázia és lehetetlenség, hajlandók vagyunk sodródni a sztorival, a, lendülettel, és még izgulunk is, bár emiatt kissé szégyelljük magunkat.

Pedig hát éppen erre megy ki a dolog. Spielberg nem akar itt mást, mint két órán át fogva tartani az érdeklődésünket, a figyelmünket. Nem akar mást, mint időnként megborzongatni az idegeinket, időnként meg egy kis nevetést lopni a feszültségbe. Maga is tudja, hogy ez játék. Időnként ki is kacsint a kulisszák, a trükkök, a túladagolt ötletek mögül, s azt mondja: — Mindezt nagyon élvezem, élvezzük, de ne vegyük túl komolyan! És igaza is van. Legjobb, ha hagyjuk magunkat sodortatni a filmmel, és élvezzük, milyen irgalmatlanul pontos profi munkát látunk, — olyant, amelyben minden éppen úgy van megcsinálva, ahogyan kell, és annyi pénzért, ameny- nyi csak kell. Mert ez is fontos ám. Repülő Kotyogó kávéfőzők és tekergőző porszívó gégecsövek, meg gomolygó borotvahabok valahogyan nem az igaziak, ha fantasztikumról és kalandfilmről van szó.

Veszélyes repülés

Ha azt mondjuk erről a filmről, hógy lehetne a címe Airport ’8i Bukarest is. akkor nagyjából mindent elmondtunk róla. Az , ismert román rehdező. Francisc Munteanu ugyanis valószínűleg a népszerű, ám meglehetősen bárgyú amerikai sorozatra gondolt. amikor ezt a filmet elkészítette. Munkájából viszont kimaradt az. ami az Airport- filmekben mégiscsak élvezhe- 3: az izgalom és a technikai felkészültség. Alikor mi maradt?

E filmben nem csupán arról van szó, hogy a Tarom légitársaság egy gépe viharba terül, és a föpilóta presztízs- okokból, nem hajlandó a

helyzethez alkalmazkodni, és ebből majdnem katasztrófa lesz. hanem arról is.' hogy e veszélyt a nem kellően fejlett öntudatú föpilóta idézi elő, ám a bölcs párttitkár. és a kemény kezű igazgató szépen rendet teremtenek, és úgy mellesleg még a családi problémákkal küszködő, gerinces, ámde meggondolatlan, s a bölcs főnökeiben eléggé nem bízó másodpilóta dolgát is eligazítják. Más szóval: ez a kalandfilm a szocialista embertípus felsőbbrendűségét hirdetné, de ezt olyan hangvétellel teszi, hogy az 1950-es évek hazai sematikus filmjei jutnak eszünkbe róla.

Takács István

,,Éljen a messze híres Ahmad király igaz fia, Láda- khán, a Lódi nemzetség sisakdísze, a mérhetetlenül dicső férfi, aki a megölt ellenségek feleségeinek könnye árjából fakadó folyamokban játékosan fürdeti lovait, a szerelem tudományának tudósa, akinek a lótuszhoz hasonló lábait királyok koronái ragyogják be!”

Az iménti keresetlen szavakkal ajánlotta Kaljánamal- la, feltehetőleg a XVI. század első éveiben, hűbérurának tíz sztahlából (helyszínből), álló remeklését, mely szanszkritból magyarra fordittatván, másfél száznál alig több oldalon, megjelent a Medicina gondozásában, elmélyíteni szándékozván jártasságunkat a gyönyörök kies világában. .

Igényes próbálkozás. Több szempontból is az. A szöveghűség okán, a könyvkészítők gondossága okán, s mert Würtz Ádám szép, a mondandóhoz méltón kulturált illusztrációi ékesítik a kötetet. A hasonló olvasnivalók módján eligazít ebben is a szerző minden olvasót: hogy ugyanis a nők négyfélék, s más-más időpontban vágyják a szerelmet, hogy mi a testrészek megérintésének, karmo- lásának, ütésének kívánatos rituáléja, minő hangokat javallott haliatni közben, megtudhatjuk, hogy kinek kivel, hol, hogyan, mikor ... Képet kap a nagyérdemű publikum, az izgatottságot előidéző és csökkentő szerekről, a hódítás fortélyairól, a bájolás módozatairól, s arról, hogyan harapjunk szabályosan — kedvesünkbe.

Engedtessék meg nem sorolnunk tovább a tartalmat, hiszen az önmagáért beszél. Maradjunk csak a szerző zá- rógondolátánál, mely — ha nem is szerényen, ám annál kedvesebben — jósolja: „Amíg a Sankara fején haladó égi folyó létezik, amíg az ő fele testében lakik Gauri, amíg a Óceán leánya szerelmes Kariba, a Vaikuntha mennyország urába, amíg Brahmá örömét leli a Védák recitálásában, amíg a Föld, Nap és Hold fennáll, addig az Anangaranga mindig örömére lesz a szerelmes férfiaknak.”

szerelem korlátáiról, kellő alapossággal a nemiség testi-lelki részleteiről, módozatairól, a szex teátrumáról, harmóniájáról és zavarairól, a partner- kapcsolat taktikájáról — hadd ne soroljuk tovább.

A bőven illusztrált kötetből végül egy kis ízelítő. A női partnertípusok: barátnő, diplomata, szerető, anya, hercegnő, rivális, gyermek, visszhang, rabszolganő, játékos. A férfi partnertípusok: szex- mán, szakember, vendég, uram és parancsolom, tudatlan. apród, impotens, szerető, barát.

„A szerelem valósága nem illeszthető racionális fejtegetésekhez. Én azt hiszem, ez így van jól. A szerelem nagy kaland, és van benne valami titokzatos. Esély, lehetőség, melynek jövője ismeretlen.” Ezt írja dr. Zbigniew Lew- Starowicz. Ahhoz képest, hogy Szexuális partnerkapcsolat című könyvének hátlapján (az egyébként borsos árat jelző háromjegyű szám alatt) szín-