Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

Közalkalmazottak találkozója A borúra mégis megjött a derű Nem tett jót a szakszerve­zet érdekvédelmi munkájá­nak a hét végi borongós idő­járás. Hiábá ígérte meg a köz- alkalmazottak szakszervezeté­nek körzeti bizottsága, hogy jó idő lesz ezen a szombaton, az ég alján vészjósló felhők gyülekeztek rendületlenül, sőt az eső is megeredt. így aztán •nem csoda, hogy a XXI. szak- szervezeti találkozó részvevői csak igen-igen lassan gyüle­keztek a monori-erdei stran­don. A monori Építőipari Költ­ségvetési Üzem . pedig igazán szépen rendbe tette a strandot erre az alkalomra. Ragyogott a tisztaságtól, a rendtől a strandfürdő minden zegzuga. Arról már nem tehettek, hogy a fű nem zöld, hanem szá- ráz, amolyan kórószínű ... Hiába, a csapadék hiányzott erről a tájról is az elmúlt he­tekben. Ki fog fürödni? Izgatottan lesték a főbejá­ratot a szervezők, mert lassan gyülekeztek csak a szakszer­vezeti nap részvevői. Burján István, a hangosító berende­zés kezelője, a konferanszié Ily módon minden érkező cso­portot külön is üdvözölni tu­dott a mikrofonban. Aztán dr. Erdélyi Lajos szb-titkár hangos invitálására csak-csak helyet foglaltak a tanácsiak a színpad előtt el­helyezett székeken. Igaz, me­legítőkben, vastag pulóverek­ben, de azért jókedvűen. Az­tán, amikor dr. Erdélyi Lajos hozzá akart fogni tájékoztató­jához, eleredt az eső. No, nem zuhogott, „csak" pötyöré- szett, dg ez éppen elég volt a szomorúsághoz. Alikor té­tetett fogadalmat a részvevők­kel az szb titkára, hogy ha már viszonylag kevesen is jöttek el, maradjanak legalább este hat óráig együtt. A rövid, de tartalmas tájé­koztató után Alföldi Mihály, a monori szakszervezeti bi­zottság elnöke és dr. Erdélyi Lajos adott át jutalmakat, ok­leveleket a legdolgosabb, leg­szorgosabb szakszervezeti ak­tivistáknak, akik év közben a háttérben tevékenykednek. Évről évre sikere van — az idén a népstadionbeli juniáli- son is nagy látogatottságnak örvendett — a szakszervezeti bizottság által kezdeménye­zett kézimunka-kiállításnak. A maglódiak és ecseriek leg­utóbb is kitettek magukért, akárcsak a mendeiek népi együttese. Megérdemelten ve­hették át a jutalmakat és ok­leveleket, éppúgy, mint azok a propagandisták, akik évről évre sokat tesznek a szak- szervezeti oktatás sikeréért. Közben az úszómester — Bukai Péter — rögtönzött hor­gászbemutatót tartott, hálóval szedte ki a zöld faleveleket a medencéből. De vajon ki fog ilyen hidegben megfürödni?— vetődött fel többekben a köl­tői kérdés. — S valóban, Kiss József sportfelügyelő nem so­kat teketóriázott, hamar be­ugrott. másokat is invitálva a nem éppen kellemes hőmér­sékletű, de nagyon is tiszta vízbe. Meg kell mondani, nem sokan bátorkodtak lubickolni, de ez nagyon is megmagya­rázható a meglehetősen mos­toha időjárással... Felelt, aki tudott Nagy várakozás előzte meg a vidám, zenés műsort, amely­nek évről évre nagy sikere van a szakszervezeti napon. Ezúttal Gál Gabriella nótaéne­kes — betegség miatt —nem tudott eljönni, de kárpótolta őt Madarász Katalin és Szán­tó Károly, valamint kisegyüt­tese, akik igazán meghálálták a fel-felcsattanó vastapsot. Verebély Iván produkciójának is nagy sikere volt a közön­ség-körében. A monori kisdo­bos vándortábor részvevői jól időzítették napi programjukat, mert Kacziba Antalné és Ka- bay Józsefné vezetésével ak­kor érkeztek a strandra, ami­kor elkezdődött a műsor. Felelj, ha tudsz címmel írás­beli vetélkedőre invitálták a különböző községekből érke­zett tanácsi dolgozókat. A la­Az ecseriek — Burján Györgyné vb-titkárral az élen — ki­töltik a szellemi totót. (Mutnéfalvy Zoltán felvételei) Tabányi Istvánné átveszi a jutalmat a maglódiak nevében dr. Erdélyi Lajostól pon 30 — nem is könnyű — kérdésre kellett válaszol­niuk a benevezőknek. Például ezekre: mire szolgált a spa­nyolviasz?, mivel foglalkozik a daktiloszkópia?, vagy: me­lyik a föld legnagyobb jég­mezője? Az irodalmi totóban 1. x, 2- vel kellett válaszolni a pró­zai kérdésekre. Öt lírai kérdés is szerepelt benne, továbbá három prózai. A Felelj, ha tudsz — győztese Kovács Ti­bor lett, aki a monori föld­hivatal dolgozója. Az irodalmi totót dr. Simon Gyuláné, a monori központi könyvtár munkatársa töltötte ki a leg­jobban, ami ugye igazán'ért­hető ... A gyerekek lég­gömbfúvó vetélkedőjét több fordulóban is megrendezték. Valahányszor sor került erre, mindig sokan jelentkeztek. A fejelőbajnokságot egyéni és páros kategóriában bonyolí­tották le. A győztesek Kovács Tibor, illetve a- Kovács Tibor, Tóth András páros. Jövőre ugyanitt Ahogy telt-múlt az idő, egyre vidámabb hangulat ke­rekedett. A nap is kisütött délutánra, bár melengető su­garai kevésnek bizonyultak, ezért meglehetősen nagy for­galma volt a büfésnek is, ahol enni-innivaló akadt bőven. Délután fél hat is elmúlt már, amikor véget ért a program. Kuruczné Tóth Éva megyei szervező titkár és Kovács Be­nő megbízott monori tanács­elnök — akik szintén ott vol­tak a szakszervezeti napon — elismerően vélekedtek a látot­takról. A részvevők így bú­csúztak egymástól: találko­zunk jövőre, ugyanitt! Gér József Kulturális programok Ecsercn kedden 17 órakor a művelődési házban karatetan- f oly am. Gombán az autós kertmo- ziiban 21 óra 15 perckor In­diana Jones és a végzet temp­loma (amerikai kalandfilm, rendező Steven Spielberg, fő­szereplő Harrison Éord). Gyomron az úttörőházban 8-tól 17 óráig nyitott ház, asztalitenisz, minitenisz, tol­laslabda, lábtenisz, a könyv­tárban olvasás és zenehallga­tás. ' Menüén 18 órakor a mű­velődési házban az ifjúsági klub összejövetele. Monoron a filmszínházban 18-kor és 20-kor Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai kalandfilm). Az elmúlt időszakban meg­jelent egy-két olyan cikk a vecsési sportéletről, amely már-már szivárványszínben tüntet fel mindent, csak egyetlenegy ddlogról feledke­zik meg. Látszólag apróság: ilyen „közönségriasztó'’ sport­élete még nem volt Vecsés- nek. Soha nem felejtem el azo­kat a vasárnap délutánokat, amikor megindult az ember­áradat a sporttelep felé és hosszú sorokban kígyóztak a várakozók a pénztárak előtt. Vegyünk egv hónapban két mérkőzést átlag 800 nézővel és 20 forintos belépőkkel. Ez 32 ezer forint. Mj van ■ most? Némi túlzással azt monda­nám: legszívesebben rendőr mellé áilnék. mert félek egye­dül. Vegyünk 50 nézőt — (nincs annyi,'de vegyük!) Ez egy hónapban 2 ezer forint. A különbség? Nem is kell olvan -nagy matematikai te­hetség. havonta 30 ezer fo­rint. Ez egy évben 250 ezer! Nos, mindezeket azért írtam le. mert nem hiszem el. hogy a ..vendégművészek’’ ennyit el­vittek volna. Nézzük az utolsó „profi" Vecsás összeállítását (5. helyen álltak a megyei I. osztályban): Széli. Zentai, Nagyfejed, Miskolczi. Kiss A., Kari J., Bende és Szécsényi. vecsésiek. Én ide sorolnám Burányit is. aki 10 éve Ve- csésen van és egész munkáia ide köti. Vendégművész há­rom volt: Hajdú a kapus — akit rögtön távozása után le­igazolt a Kaposvári Rákóczi. Karahios és Kindornai — aki­nek zöldségesboltja volt Ve- csásen — és aki azóta szériá­ban lőtte a gólokat Szentend­rén. <g> No.s. úgy érzem — és ez Vecsésen mindig így volt — három ‘játékost elbír egy me­gyei csapat. Csak tépelődni tudok azon. hogy Ve esésnél jóvai kisebb és gyengébb ipa­ri adottságokkal, lehetőségek­kel rendelkező községek (Dömsöd, Kartal, Dány, Bag, Tápiószentmárton és sorol­hatnám tovább) hogy tudnak 'országos területi vagy me­gyei I. osztályú csapatokat eltartani.­A helyi utánpótlással kap­csolatos reményekkel végképp nem értek egyet! Az ificsapat utolsó helyezése önmagáért beszél! Ennél is katasztrófa? iisabb az a tény hogy nincs serdülőcsapat! Egyáltalán ho­gyan képzelik így el a helyi 'utánpótlást?! Évekre előre tragikusnak látszik ez a hely­zet. mert a jelenlegi csapat gerincét adó 30—35 éves já­tékosok már tényleg csak kedvtelésből játszanak. De meddig? Ez a csapat — és ezt a szakvezetője (akit meg­A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1986. JÚLIUS 29., KEDD A sertéstenyésztés helyzete az utóDbi hónapokban — de nyugodtan mondhatjuk, az utóbbi években — gyakran ke­rült a viták középpontjába. Köztudott, hogy a disznóhús nagyobb hányadát hazánkban ma még a háztáji gazdaságok adják, s kisebb részét az álla­mi, szövetkezeti hizlaldák. Ez elsősorban a tartás gépesítésé­nek korlátozottságára, illetve munkaerő-igényességére ve­zethető vissza. Körzetünkben is alig akad mezőgazdasági nagyüzem, amely settésneve- léssel, hizlalással foglalkozna. A Monori Állami Gazdaság viszont azok közé tartozik, ahol nemcsak megtartották a régi ólakat, fiaztatókat, hanem igyekeznek a sertéstenyésztést lehetőleg jövedelmezővé is ten­ni. A gazdaság a Hungahyb termelési rendszer tagja, te- nyészsüldűit és kanjait vásá­rolja. A keresztezések során az említett termelési rendszer, a takarmányozásban pedig az Agrokömplex módszereit, re- ceptúráit alkalmazza. Nem könnyű ezeket a felada­tokat elvállalni, hiszen adott­ságaik gyakorlatilag a 60-as évek vége óta nem sokat javul­tak. A Pusztavacson levő 330 koca elhelyezésére alkalmas te­lepük az 50-es években épült. Itt hagyományos nádfedeles fiaztatók, battériás rnalac- utónevelők és zártrendszerű önetetős hizlaldák találhatók. A 640 koca tartására, nevelésé­re szakosított csévharaszti te­lepük a 60-as évek végén épült, s ez már annyival korszerűbb, hogy a fiaztatók és az utóne­velők itt már fűtöttek. Ezeken a telepeken az állami gazda­ságnak gyakorlatilag csak fenntartásra és minimális fel­újításra, korszerűsítésre van lehetősége. Épp ezért még'’nagyobb a je­lentősége a vezetők és a dol­gozók jó kiválasztásának, a szakmai munka színvonala emelésének. Ezen a területen szállottságáért csak csodálni tudok) is alátámasztja véle­ményével — n-am lesz ott még a körzeti bajnokság első hat helyezettje között sem! Nem a „profikat" védem, hanem a szerintem politikai kérdést is ielentő sportéletet. Egyszerűen nem tudunk sem kulturális, sem sportprogra­mot kínálni a hétvégeken. És ez már nemcsak a másik megszállott — a sportköri el­nök — feladata. A bajnokság utolsó helyén álló abszolút amatőr feltételek mellett dol­gozó férfi kézilabdázók i.s so­kat tudnának erről mesélni. S hogy lók a vecsési asztali- teniszezők? Valóiban. De ez a sportág még é1 szinten sem tud eg'T’községet összetartani, az embereket, ha csak né­hány órára is összehozni. 9 az utóbbi időben sikerült' elöbbrelépniük, amely már a sertéstenyésztés eredményének javulásában is megmutatko­zott. Az első félévben például a szaporulat valamivel több, az elhullás némileg kevesebb volt a tervezettnél. Ugyanak­kor a súlygyarapodás még nem érte el- a kívánt szintet. A Monori Állami Gazdaság hizlaldáiban tavaly vezették be a baromfiipari mellékter­méket hasznosító húspépes etetést. A tenyészkocák takar­mányozásában két éve a tej­savót is felhasználják. A Hun- gahyb termelési rendszertől premixeket vásárolnak, s a kész tápokat saját dánszent- miklósi keverőüzemükben ál­lítják elő. A dolgozók ösztön­zése, a munkafegyelem megszi­gorítása következtében, s főleg a hatékonyabb takarmányozási módszerek: alkalmazásával a Monori Állami Gazdaságban valamelyest javultak a sertés- tenyésztés paraméterei. S bár ezek még elmaradnak a legjob­baktól, már bizonyos fejlődést jeleznek, s biztatóak a jövőre. A gazdaság szakemberei va­lószínűleg gondosan egyeztet­ték az igényeket és a lehetősé­geket, amikor az ágazat to­vábbfejlesztésének feladatai­ról igyekeztek,.,tervet készíteni. Ezt támasztja alá, hogy az el­képzeléseik realitásoknál, az adottságoknál maradnak, s nem ígérnek látványos javu­lást. Ügy gondolják: a sertés­telepek igényes részeinek tech­nológiáját kell olyan szinten tartaniuk, hogy a malacneve­lésben a veszteségek a mini­málisra csökkenjenek. Szerin­tük is az ágazat eredményessé­ge a tenyésztői munka függvé­nye, mivel a tartási körülmé­nyek-mind jobban közelítik az optimumot. Az egész ágazat jövedelme­zőségének alapvető feltétele az optimális malacszaporulat. Eh­hez természetesen legalkalma­sabb fajtákat kéll kiválaszta­ni, s azok igényeinek megfe­lelően szigorúan be kell. tar­tani a tartási és takarmányo­zási technológiát. A Monori Ál­lami Gazdaság szakemberei el kívánják érni, hogy egy kiio- grammnyi malacsúlyt 1,8—2 kilogramm tápból, az egy ki- iogrammnyi , hízósertéssúlyt körülbelül 3 és fél kilogramm abrak etetésével állítsák elő. Természetesen nem mindegy, hogy milyen takarmányt ehet­nek a jószágok. Egyelőre még nem megoldott a beltartalmi értékek folyamatos garantálá­sa és ennek napi gyors ellenőr­zése sem. Megnyugtató válto­zást csak az új csévharaszti ke­verőüzem és a saját laborató­riumuk elkészülésétől remél­nek, a jövő év elejétől. A Monori Állami Gazdaság a háztáji sertéstenyésztés in­tegrációjával is foglalkozik. Az utóbbi időben azonban ezt a tevékenységüket is felülvizs­gálták, mégpedig úgy, hogy elsősorban valóban azoknak a kistermelőknek nyújtsanak se­gítséget, akik mindennapi munkájuk mellett hagyomá­nyos körülmények között fog­lalkoznak hizlalással. Nem számíthatnak támogatásukra a sertéstenyésztésben is gyakran felbukkanó szerencselovagok, s nem vállalkoznak bizonytalan szerződéskötésekre. A sertéstenyésztés jövedel­mezősége a nagyüzemi szakem­berek. de főleg a háztájikban gazdálkodók véleménye szerint is csökkent. Sok helyről sok­féle ígéret elhangzott már en­nek megváltoztatásával kap­csolatban. Valószínű. hogy ezeknek az ígéreteknek a be­váltását már a legkisebb átre- vőhelveken sem lehet sokáig halogatni. , S akkor bizonyos, hogy mind az állami gazdaság méretű üzemekben, mind a háztájikban ismét megnő a ser­téstenyésztés becsülete. Vereszki János Gomfeán Nevettetek A Markos—Nádas duó lép fel szeptember 21-én — né­hány más nevettető társaságá­ban — Gombán a Fáy András Művelődési Házban. A műsor­ra jegyek csak elővételben kaphatók szeptember 7-ig — 100 forintos áron — az Anna eszpresszóban. A vecsési csapat vesszőfutá­sa (az utolsó 75 'mérkőzésből négyet nyertek meg!) a maga nemében sajnos maid- nsm páratlan! Ne azzal di­csekedjünk tehát, hogy kiket küldtünk el. hanem azzal, kiket sikerült megnyernünk. Mert a 'bajnokságonként ka­pott 120—13Ö gól mindennek jó. csak reklámnak nem! Szalonlai Attila A Vízügyi Építő Vállalat vecsési föl dm unka gép-ja vita üzeme az idén jubilált, negyedszázada — 1961-ben — kezdte meg működését. Többek között különböző földmunkagépeket ja­vítanak a vecsési üzemben, ezenkívül a Fővárosi Vízművek­nek hatalmas átmérőjű csöveket gyártanak és szigetelnek. Többéves megtorpanás után, úgy tűnik, sikerült kilábalniuk a hullámvölgyből, mert az esztendő első felének gazdasági eredményei igen kedvezően alakultak. Képünkön szállításra készítik elő az üzem udvarán a hatalmas átmérőjű csöveket. (Mutnéfalvy Zoltán felvétele)) ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) / Különvélemény Hogyan tovább, teás? Javuló körülmények Csak reális terveket szőnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom