Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1986. JŰLIUS 29., KEDD V MA: Megy a maga mechanikus útion (3. oldal) A Népstadionban járt a Királynő (S. oldal) —. Am Kiválogatott főpróbája (7, oldal) Őrizetbe vették a gázaiét (8. oldal) ___> \ Sa il Gorfcacssv vlagyivcsztcki javaslatai Találkozó a barátság jegyében Az ázsiai térség biztonságáért A koreai nagykövet Nagykátán Rendezzenek Hirosimában az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak részvé­telével a helsinkihez ha­sonló biztonsági és együtt­működési értekezletet — javasolta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn vlagyivosztoki beszé­dében. Gorbacsov egyben a jószomszédi viszonyt kibonta­koztató intézkedéseket és űr­együttműködést javasolt Kí­nának. Közölte, hogy a mon­gol vezetéssel közösen tanul­mányozzák a Mongóliában le-, vő szovjet erők jelentős része kivonásának lehetőségét. El­mondotta azt is,%hogy a szov­jet vezetés megkapta és ta­nulmányozza Ronald Reagan amerikai elnök válaszát a kö­zelmúltban előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatok­ra. Bejelentette: még ebben az évben kivonnak hat ezre­det Afganisztánból, hogy ez­zel is elősegítsék az afganisz­táni probléma politikai rende­zését. Gorbacsov hétfőn ünnepé­lyes keretek között Lenin- rendet adott át Vlagyivosz­Szaporodnak a Duna-lánc boltok megyénkben is. A Du­na Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat egy év­vel ezelőtt fűzte szorosabbra kapcsolatait a Ceglédi Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalattal. . Ennek eredménye­képpen a Duna-lánc tagjává vált először a Cegléden lévő 22. számú ABC, majd a kö­zelmúltban a nagykőrösi 33. számú ABC. A szövetkezés újabb jeleként tegnap ismét együttműködési megállapodást írt alá dr. Sticzay Jenő, a Du­na ÉVKV vezérigazgatója és dr. Thanhoffer Imre, a Ceg­lédi ÉKV igazgatója. S ezzel a Duna-lánc boltok közösségé­be került a monori Forrás toknak. A csendes-óceáni part­vidék e jelentős ipari és kul­turális központját a gazdasá­gi és kulturális építőmunká- ban elért sikerekért, a szov­jet Távol-Kelet gazdasági fej­lődésében játszott kiemelkedő szerepéért tüntették ki. A kitüntetés átadásakor a szovjet pártfőtitkár beszédet mondott, s ebben elemezte az SZKP XXVII. kongresszusa után kialakult helyzetet. — A gazdaságban kedvező válto­zások ■ mutatkoznak — mond­ta, s szólt a gazdasági folya­matok nagymérvű dinamizmu­sáról, a termelés és a munka­termelékenység gyorsabb nö­vekedéséről. Javult a helyzet a gépgyártásban, a fűtőanyag­energetikai és az agráripari komplexumok területén, a vaskohászatban és némely más ágazatban. Jobban oldot­ták meg a szociális feladato­kat is — mondta. Az SZKP KB főtitkára mindemellett óvott az önelé­gültségtől, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb gazdasági, tár­sadalmi és szervezeti intéz­kedések még csak most kez­Aruház ABC-je is, amelyet 1983 augusztusában adtak át a vásárlóknak. E partnerkapcsolattal re­mélhetőleg nagyobb áruvá­lasztékból válogathatnak majd a vevők, s az eddigi átlagosan havi 7 millió forintos forgalom is növekszik majd. Hiszen a Duna ÉVKV garantálja, hogy a profiljához tartozó árukból rendszeresen ellátja a Duna- lánchoz tartozókat, s ha igény van rá, a szezonális cikkekből előszállítást is végez. Az új árucikkek bevezetése előtt be­mutatókat tartanak. Különbö­ző akciók szervezésével igye­keznek még kelendőbbé tenni portékáikat. denek megvalósulni." „Súlyos dologba fogunk bele, valós, de ugyanakkor nehéz célokat ál­lítunk magunk elé, amelyek csak úgy valósulhatnak meg, ha szüntelenül tanulunk az élettől, folyamatosan értékel­jük tapasztalatait, tanulságait, új mozzanatait” — hangoztat­ta. Mihail Gorbacsov részlete­sen foglalkozott a szovjet Tá­vol-Kelet gazdasági fejlődésé­nek kérdéseivel. Feladatul tűzte ki, hogy a térséget ma­gasan fejlett népgazdasági egységgé változtassák. A gaz­dasági tevékenység legfonto­sabb irányaként említette az óceán kincseinek, az ásvá­nyokban gazdag tengermellék lelőhelyeinek teljesebb hasz­nosítását, a Távol-Kelet ener­getika; lehetőségeinek gyorsí­tott fejlesztését. Az SZKP KB főtitkára meg­különböztetett figyelmet szen­telt továbbá a szociális kér­déseknek:, bírálta a helyi ve­zetőket azért, mert nem épí­tenek elegendő lakást, kórhá­zat és iskolát a határterüle­ten. A szovjet vezető beszédé­nek jelentős részét nemzetkö­zi kérdéseknek szentelte. Hangsúlyozta, hogy a jelen­legi körülmények között csak olyan békéről lehet szó, amely mindenkié, mert az atomhá­ború nem pusztán csak két tömb, két szemben álló erő összecsapása lenne; világka­tasztrófához vezetne, amely az egész emberi civilizációt megsemmisüléssel fenyeget­né. Megállapította, hogy a szovjet békekezdeményezések alapját az emberiség sorsa iránt érzett mély felelősség képezi. Elítélte az amerikai kormányzatot, mert nem kép­visel építő jellegű álláspon­tot, és „propagandaként” pró­bálja meg beállítani a szov­jet javaslatokat. Az SZKP KB főtitkára meg-' különböztetett figyelmet for­dított az ázsiai—csendes-óceá­ni térségre, ahol, mint megál­lapította, újabb újjászületés (Folytatás a 2. oldalon.) Bensőséges hangulatú ta­lálkozóra került sor tegnap á nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet­ben: a koreai honvédő háború győzelmének 33. évfordulója alkalmából a szövetkezet kol­lektívája és a nagyközség dolgozói látták vendégül Ju Jong Golt, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. Az ünnepségen részt vett Láng József, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa nemzetközi osztályá­nak helyettes vezetője, Rabó- czi László, a HNF Pest Me­gyei Bizottságának titkára, Farsang István, a városi jogú nagyközségi pártbizottság tit­kára, Akantisz Marcell, Nagy- káta tanácselnöke és Lendvai Sándorné, a Magyar—Koreai Barátság termelőszövetkezet pártalapszervezetének a tit­kára. Bánáti András, a termelő- szövetkezet elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, majd Láng József elmondta, hogy személyesen is járt Korea de- militarizált övezetében és lát­ta, hogyan néznek farkassze­met a szocialista Korea kato­nái és az ENSZ-zászló alatt Dél-Koreában tartózkodó amerikai fegyveresek — mind­össze 50—SO méter távolság­ból. Ez a demarkációs vonal nem hasonlítható az Európát két részre osztó képzeletbeli határhoz, hiszen az ott élő emberek egyetlen pillanatra sem feledkeznek meg arról, hogy a béke egy voltaképpen ideiglenes megállapodáson, az 1953. július 27-éri aláírt fegy­verszüneti egyezményen nyug­szik. Immár negyven éve tart a koreai nép kettéosztottságá- nak tragédiája. Azóta tart a küzdelem hazájuk békés, de­mokratikus, külső erők be­avatkozásától mentes, nem­zeti egyetértésre támaszkodó újraegyesítése érdekében. Ju Jong Goi válaszában A Duna-lánc tagja lett a monori ABC Garantálják az ellátást MEGFIZETIK E legendő hozzá egy cse­kélyke, átmeneti za­var az ellátásban — mint most legutóbb történt sokak nélkülözhetetlennek vélt italával, a sörrel —, s máris felzeng a kórus a megye több helyén, az idegenforgalom által erő­teljesen megcélzott telepü­léseken, tudatván, persze, hogy nincsen ez vagy amaz, amikor etetjük, itatjuk „ezeket”. Olykor még hiva­talos mezbe is beleöltözik ez a képtelenség, így abba a határozatba, melyet a nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága ho­zott, papíron kívül ugyan, azaz írásos nyom nélkül, de nagyon is komolyan vé­ve azt, hogy „az áfész el­nöke köteles biztosítani, akár az üdülők kiszolgálá­sa rovására is, az állandó lakosság kiszolgálását az üz­letekben.” Az áfész-elnök — tagja a végrehajtó bi­zottságnak — megmondta, ilyen nincsen. A többi vb- tag, baráti mosollyal ugyan, azt felelte, azért csak iga­zítsd el az embereidet... Az előbbiekben idézőjelek közé tett szavakat egyéb­ként a tanács elnöke fogal­mazta meg. akit nem érhe­tett az a vád. hazabeszél, hiszen nem itt lakik, a szomszédos községből jár át. azaz ő csak engedett a közhangulatnak... Ne szépítgessük, ne gyúr­juk vonzóbbá: olykor van ilyen közhangulat, bár az összetett szóból a hangulat sokkal inkább igaz, mint a köz. Legtöbbször ugyan­is maroknyi ember, helyi hangulatvezér diktálja, mi legyen a vélemény az ilyen és hasonló ügyekben. A baj nem ez. Az inkább baj — s mert más dolgokban is létezik, él, bizony nagy baj —, hogy tájékozottság nélkül, minimális ismere­tek híján is elhangzanak a minősítő, ítélkező vélemé­nyek, olykor még a mi ezt jobban tudjuk fölényes mo­solyát sem nélkülözve... Mi az. amit mindenkép­pen kellene tudnunk? Egy valamit elegedhetetlenül. Azt, hogy a külföldi mm szívességet tesz, amikor fo­gyaszt, nem kap tőlünk ke­gyes ajándékot, mindenért megfizet, a legtöbb dologért egész tisztességes tiszta jö­vedelmet is beletesz a nép­gazdaság zsebébe forgalmi adó és fogyasztási adó for­májában. A megyében megszálló külföldiek átlago­san három és. fél, négy és fél napot töltenek el az adott helyen, s így — ha egy esztendőt veszünk alapul — kike­rekedik az a félmillió ún. vendégéjszaka, amely alatt a köztünk járó idege­nek természetesen vásárol­nak, fogyasztanak is, áru­kat, szolgáltatásokat. Bizo­nyos településeken ez a for­galom — a szakemberek szerint —, hozzávéve azo­kat a külföldieket is, akik éjszakát nem töltenek ott, a teljes kereskedelmi, ven- dégiátóipari eladásoknak a tíz, tizenegy százalékát is elérheti, ezek azonban az ún. frekventált helyek. Másutt az arány jóval ki­sebb, azaz máris megdől az okosság, „ezek” meg­eszik. eli.sszák előlünk azt, ami nekünk kell. S még in­kább megdől az okoskodás, ha tudnák az érintettek, hogy az etetett, itatott ven­dég — akár szocialista, akár más országból érke­zett — a népgazdaság szá­mára kedvezőbben fizeti meg az árut. mintha azt kivinnénk és ott adnánk el...! Terjedelmi okok miatt nem mehetünk bele ennek közgazdasági ma­gyarázatába, azt azonban a köznapi logika alapján is beláthatjuk, bizonyos áruk ilyen mennyiségére, vala­mint különböző szolgálta­tásokra egész egyszerűen nem találnánk külföldi ve­vőt — a szolgáltatások ese­tében ennek egyszerű fi­zikai, helyhez; kötöttségi magyarázata van —, azaz ha nem jönne, nem fo­gyasztana a vendég, akkor bevétel sem lenne. Jön, fogyaszt, vásárol, s termé­szetesen sok olyan árut, s árujellegű szolgáltatást is. amelyen tetemes a fo­gyasztói forgalmi adó. Így például amikor bizonyos országok polgárai a me­gye nagy üdülőhelyein le­takarítják az üzletek koz­metikai cikkekkel teli pol­cait, az árral együtt ötven százaléknál több forgalmi adót is lerónak, ami a nép­gazdaságnak tiszta jövede­lem ... I ngerlő persze olykor az ott élőknek, hogy tele­püléseink érintett cso­portjában az üzletekben, a vendéglátóhelyeken, az utcákon, a művelődés in­tézményeiben több az ide­gen szó, mint a magyar. Fo­galmazzunk n 3rersen: vala­mit valamiért. Az idegen- forgalom nemcsak kenye­ret ad sokaknak helyben, hanem . többletbevételek­kel járul hozzá a fejlesz­tésekhez, amint korábban is az érintett települések a megyében éppen kiemelke­dő szerepük miatt jutottak többletekhez a fejlesztési pénzekből. Mindezeket együtt kell látni, mérlegel­ni, még akkor is, ha oly­kor kevés a sör. Nem azért kevés — visszautalva a cikk elején említettekre —, mert néhány tucat kül­földi letelepedett pihenni a nagyközségben... Mészáros Ottó Ju Jong Goi üdvözli a barátsá­gi nagygyűlés résztvevőit megköszönte a magyar^ nép internacionalista, baráti tá­mogatását,' a koreai nép for­radalmi ügye iránt tanúsított megingathatatlan szolidaritá­sát. Utalt a két ország gyü­mölcsöző gazdasági és kultu­rális kapcsolataira, amely Kádár János és Kim ír Szén 1984 júniusi találkozóján is megerősítést nyert. Az ünnepség végén Kiss Tibor, a HNF nagykátai bi­zottságának elnöke a helyi dolgozók állásfoglalását olvas­ta fel, amelyben örömmel üdvözlik a népi Korea egyre reményteljesebb törekvéseit a kettészakított ország egyesíté­se érdekében. Sz. Z. A hallgatóság nagy figyelemmel, őszinte érdeklődéssel hallgat­ja a távoli országról szóló beszámolót (Hancsovszki János felvételei) legbsszélés a pártközi kapcsolatokról Bajor vendégek a megyében Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának meghívására tegnap hazánkba érkezett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) dél-bajorországi tarto­mányi szervezetének küldött­sége: dr. Jürgen Böddrich, az SPD dél-bajor megyei elnöke, a tartományi frakció helyettes elnöke; dr. Rolf Seebauer, az SPD tartományi frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője és Günther Winkler, az SPD dél-bajor megyei gazdasági vezetője. A vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren dr. Akácz Béla. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályveze­tő-helyettese fogadta. A látogatás célja a kapcso­latfelvétel további lehetősé­geinek számbavétele és a ta­pasztalatok kölcsönös cseréje. Ennek megfelelően a nyugat­német vendégeket tegnap dél­után a megyei pártbizottságon fogadta Krasznai Lajos, a me­gyei pártbizottság első titkára és Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára. A késő délutáni programban a toki Egyetértés Tsz tevékenységé­vel való ismerkedés szerepelt. Ma a vendégek a Buda-flax Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalathoz utaznak, majd a Pest Megyei Műanyagipari Válla­latnál vesznek részt gyárláto­gatáson. Itt rendezik meg azt a kerekasztal-beszélgetést is, amelynek fő témája a megye és Bajorország kapcsolatainak fejlesztése lesz. Ezt követően a delegáció útja a zsámbéki lámpamúzeumba vezet, majd a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daságban fogadják őket. Szerdára szintén változatos programot állítottak össze a vendéglátók. A délptáni el­utazás előtt felkeresik Szent­endrét, ahol a városnézés mellett több múzeumba is el­látogatnak. Az SPD dél-bajorországi tartományi szervezetének politikai de­legációja tegnap megérkezett Ferihegyre. A képen balról jobb­ra: dr. Jürgen Böddrich, dr. Rolf Seebauer, Günther Winkler és Akácz Béla. (Barcza Zsolt felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom