Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

NA9®PRÖSä xJtíviu A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1988. JÚLIUS 23.. PÉNTEK Nem szívesen kőinek szerződést Hová mennek az agrár szakosok A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnöve­kedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gé­pek mellett fokozni kell a szellemi teljesítményt is. Év­ről évre több jól képzett, az új termelési módszereket is-, merő, a piacot felmérni tudó szakemberre van szükségük a gazdaságoknak. ' A magyar felsőoktatás évente 1600 agrárszakembert képez ki. El tudnak-e ennyien helyezkedni, és milyen mun­kakörülmények várják a pá­lyakezdő fiatalokat? ■ A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallga­tóval többet vesznek majd tfél az egyetemekre és főisko­lákra. Évről évre fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasá­gi tudományok iránt. Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt; divatos szakágak még: a kertépítés és a kerté­szet. Ezek a szakágak azon­ban eléggé telítettek. Legin­kább agrármérnökökre, élel­miszeripari és gépészeti szak­emberekre van ma szükség a mezőgazdaságban. Hiány mu­tatkozik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát felemelik az egyetemeken és főiskolá­kon, viszont az erdőmérnöki, a kertészmérnöki állomány­nál a szinten tartást határoz­ta el a minisztérium. Személyesen jelentkeznek Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2.3 állás vár. Keresettebbel? az egyetemet végzett szak­emberek, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzősök­nél ez az arány 1.8. Mindez azt mutatja, hogy igen kedve­zőek az elhelyezkedési lehe­tőségek. Ma már nemcsak pályázat útján lehet állást ta­lálni. Egyre kevesebb az olyán pályakezdő, aki pályá­zatra jelentkezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert so}c a szemé­lyes jelentkező, ami kedve­zőbb lehetőséget kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi évekbén a tanul­mányi szerződést kötő hallga­tó is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzem­mel, sőt, aki kötött, az a dip­loma megszerzése után in­kább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyez­kedési piacot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmá­nyi szerződés elavult forma. A pályakezdők 73 százaléka a MÉM felügyelete alá tar­tozó munkáltatóknál helyez­kedik el. s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelő­szövetkezetekben vállal mun­kát. A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér fol­tok, akadnak termelőszövet­kezetek. ahol hiány van . szak­emberből És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkét­szereződött a szakemberei? száma. Különösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a fővá­ros környékére: ennek von­zásköre rányomja a bélyegét a szakemberellátásra. Gyakran említették példá­nak a Sasad Termelőszövet­kezetet. ahol a brigádvezetök is mind egyetemet végzett szakemberek. Másutt. Sza- boIcs-Szatmár megyében még örülnek, ha az ágazatot pá­lyakezdő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismér­tékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyébe el­helyezkedni igyekvők száma. Három évvel ezelőtt az összes .pályakezdő mezőgazdasági szakembernek több mint 23 százaléka a fővárosban és környékén akart állást, tavaly már a végzett szakemberek­nek ..csupán” 23,5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 százalék lenne talán!) Tárt karokkal várják Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyék­nek is, Szabolcs-Szatmárnak például, ahol sok a betöltet­len állás, ahol tárt karokkal várják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran feltettek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák le­kötni, odakötni ehhez a táj­hoz a szakembert? Az illeté­kesek véleménye, hogy a me­gyéknek kellene többet ten- niök. (Általában, mert nem­csak Szabolcsról van szó.) A megye mit teilet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: lakást adni a pá­lyakezdőnek. Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt megnősül. A családalapításhoz pedig fel­tétlenül szükség van az ott­honra. Ez a legnagyobb vonz­erő. Ahol lakást kapnak Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosí­tani. ott igyekszik kamat­mentes kölcsönt folyósítani, s munkával, anyaggal segíteni az építkezést. Ez mindenkép­pen járható út. Megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezetek által meg­hirdetett állások iránt na­gyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelőszövetkezet háztájit ad. s talán "a prémiumosztás­nál is bőkezűbb. Az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett a mező- gazdasági szakemberek erköl­csi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesz­nek részt a közéletben, és hangadóivá váltak a telepü­lések kulturális életének is. I. S. Mon rasa A nagyteremben Elfújía a szél I—II. Színes, amerikai film. Előadás 4 és 8 órakor. A stúdióteremben Nem kell mindig kaviár. NSZK film, fél 6-kor. A kertmoziban A mallorcai ember. Színes, svéd krimi. Előadás 9 órakor. Negyven év után nyugdíjban Bíznak az állatorvosokban DR. FAITH ISTVÁNRÓL, az állategészségügyi kerület nyugdíjas főállatorvosáról már megírtuk, hogyan került a be­osztásába. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mi tartja őt a pályán nyugdíjasként, negy­venévi munka után is. — Szeretem a munkámat, mert hiszem, hogy tudom csi­nálni! Munkámat átfűti a szakma szeretet«. s éppen ezért igyekeztem» a szolgálatot a jogszabályok érvényre jutta­tásával vezetni. Igaz. ezt a munkastílust általában nem szeretik a beosztottak, viszont a jogszabályok betartása őket is védi. nemcsak engem. Nem is követtem el az el­múlt negyven év alatt olyan szakmai, vezetési hibát, amiért felelősségre kellett volna hogy vonjanak feletteseim! Ugyan­akkor egyetlen főállatorvosi határozatomat sem kellett visszavonnom, következetesen vógigvittem. amit elkezdtem. Az persze más kérdés, hogy anyagilag megérte-e, mert a főállatorvosi tisztséggel ugyan igen nagy mértékben növeke­dett a hivatali ..hatalmam”, a munkaterületem, de a gyakor­ló állatorvosi időszakomhoz képest jelentéktelen fix ösz- szegre degradálódott a jöve­delmem. Így azóta. . amióta Ceglédre kerültem, nem hódo­lok a horgászszenvedélyem­nek. hiszen a Tiszához ki­áltozni ma már drága mu­latság lenne. Most talán a nyugdíj majd kiegészíti a.ny- nyira a jövedelmemet, hogy ismét járhatok a kedvenc hor­gászhelyeimre a Tiszához, Remélem, hogy az igazga­tási munkám révén nyújtot­tam valamit a környezetem­nek. De az biztos, hogy a több mint negyedszázezer lakosú Nagykőrös állattartó lakossá­gának állategészségügyi szem­léletén javítottam. Gondolok itt arra. hogy idejében hívják, ha szükség van az állatorvos­ra. vagy amikor az éDpsn nincs szolgálatban, ritkábban zavarják meg otthoni, magán­életét. családi életét. A körösiek nem válogatnak az állatorvosok között, biza­lommal vannak valamennyiük iránt. Nem is igénylik az em­berek, hogy egvik körzeti ál­latorvos átjárjon a másik körzetbe, mert mondjuk, va­lakinek ő éppen ott szimpati­kus. hanem fölkeresik a vá­rosi központi állatorvosi ügye­letét. A ceglédi területen má­sok a hagyományok, ott van­nak kedvenc állatorvosok, akik valóban úgy is alkalmaz­kodnak a iószágiufajdono.sol? igényeihez, hogy szipte csata­rendbe állítják a családjukat, hogy ha éppen nem tartóz- kódnak odahaza, akkor is fo­lyamatos legyen a kapcsolat a gazdákkal. MINDENT ÖSSZEVETVE, szerencsés embernek mond­hatom magam, mert az átla­gosnál sakkal jobb képességű kollégákat kaptam munkatár­sul, s nagyszerű embernek is­mertem meg őket. s ennék végül is a iószágtulajdonosok látják hasznát. A. L. A. Kulturált környezet Mi tagadás, jó idéje a vá­ros szégyenfoltja volt a Hő­sök terén levő nyilvános WC. Kívül-belül meglehetősen rossz állapotban volt, alig lehetett mór tisztán tartani. A város csak a közelmúltban tudott­felújítására pénzt biztosítani. A városgazdálkodási vállalat kapta feladatul az épület kor­szerűsítését. A falakat kicsem- pézték, a helyiségeket kor­szerű. új berendezéssel látták el, gondoskodtak a kulturált tiszt ál kod ási leh etőségekről. Szerencsére a gondnoki te­endők ellátására is akadt je­lentkező, aki egyben a Szé­chenyi téren levő illemhely rendben tartását is vállalta. A felújított kis épület szol­gáltatásaira azóta nincs pa­nasz, a mindig tiszta mosdó­víz, törülköző mellett még kölnivizet is kap a betérő'. K. L. Több szén Környezettanulmány alapján A tanácstagok mostanában vekonyabb-vastagabb boríté­kokat kapnak. Ezekben lapul a körzetükbe tartozó azon ál­lampolgárok neve. akik — valamilyen okra hivatkozva — mentesítést kérnek a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. Egyfelől a , tanácstagok, másfelől a kérelmezők számá­ra is hasznos tájékoztatásért fordultunk a városi tanács adóügyi csoportvezetőjéhez, Hegedűs Ferencnéhez. — A tanácsrendelet ki­mondja, hogy lehetséges a te- ho fizetése alóli mentesítés egyéni elbírálást kívánó ese­tekben is. Ilyen ok sokféle le­het. Miután a végrehajtó bi­zottság az illetékes az elbírá­lásban, ám mindenkit nem ismerhet személyesen, a ta­nácstagok kapták azt a meg­bízást, hogy — valóságos kör­nyezettanulmányt végezve — a későbbi döntést előkészítsék javaslataikkal. — Mit vizsgálnak ilyen al­kalmakkor? — A mentesítés indokát, a kérelmező életvitelét, egyálta­lán azokat a körülményeket, amelyek birtokában pontosan megállapítható, jogos-e a fel­mentés vagy sem. — A tanácstagok egyedül végzik ezt a munkát? — Ügy gondolom, a lakóbi­zottságok tagjai is részt vál­lalhatnak e munkából, hiszen több szem többet lát. S az is igaz, így kevésbé lehet elfo­gultsággal vádölni. a tanácsta­got. B. O. Újonc korúak birkózása A Toldi-sportcsarnokban 8— 9 éves, újonc, eiőkés4ítő cso­portos (1976—77—78-as szüle­tésű) fiatalokkal szabadfogású egyéni birkózóversenyt . ren­deztek. A városunkban edző­táborozó Csepel SC Sportis­kola és a Bp. EVig újonc korú sportolói között — kor­engedéllyel — már két éve birkózók is voltak. A Nagy­kőrösi Konzervgyár Kinizsi SE-t csaknem teljesen most először versenyző fiúk képvi­selték. A hazaiak ennek elle­nére nagyon jól szerepeltek: a 11 súlycsoportból ötben kö­rösi lett az első, a helyiek közül mindenki ért el helye­zést. 1976-os születésűek. A 25 A lig tíz esztendeje még nem volt kérdés, hogy mikor és mennyire hasznos a munkaerőmozgás. Csakis, káros — következésképpen büntetendő — mozgást is­mertünk, bár gyaníthattuk volna, hogy a piaci köve­telményekhez rugalmasan alkalmazkodó termékszer­kezet merev munkaerő-ál­lománnyal gyakorlatilag elképzelhetetlen És mégis: számunkra akkoriban a 20 —30 éves törzsgárdatagság volt az ideális; az egy és ugyanazon a munkahelyen megöregedett szakit tekin­tette követendő példakép­nek minden valamirevaló vezércikkíró. A rendeletal­kotók pedig ritkán tapasz­talható találékonysággal ötlötték ki a munkaerőpiac mozgását ' nehezítő admi­nisztratív szabályokat. A munkaerőpiac persze már akkor is öntörvényű mozgásvilágát élte. s a ván­dormadárnak titulált munkavállaló a saját érde­keit érvényesíttetve cserél­gette a munkahelyeit. S ez volt a baj. ez volt az iga­zán káros. Hogy tudniillik a mozgást csillapítandó, nágv-nagy igyekezetünkben végképp megfeledkeztünk a mozgásirányok valamifé­le tervszerű, a gazdaság mindenkori érdekeit szol­gáló befolyásolásáról. S mert a munkavállalók szin­te magukra hagyva téve- lyestek a munkahelyek kö­zött — többnyire néhány fiilérnvi órabéremelés re­ményében —, egészen a het­venes évtized végéig ma­kacsul tartotta • magát a tévhit: nincs érdemleges különbség a káros és a spontán fluktuáció, vala­Munkaerőmozgás mint a gazdasági élet vér­keringéséhez nélkülözhetet­len mobilitás között. Ezért is volt kínos meg­lepetés. hogy amikor — a nyolcvanas évtized elején — már elodázhatatlanná vált a termékszerkezet korsze­rűsítése. hirtelen kiderült, hogy ehhez, gyakori^ nem­csak a nélkülözhetetlen ter­melőberendezések, de még inkább a megfelelően kép­zett szakemberek is hiá­nyoznak. Nem volt hasz­nálható átképzési gyakorla­tunk és intézményrendsze­rünk. hiányzott a megfele­lő munkaközvetítői háló­zat, s egyáltalán: felkészü­letlenek voltunk egy mo­bilabb munkaerőpiac keze­lésére. Ráadásul: a mozdíthatat­lan munkaerő-állománnyal kapcsolatos — és hadd koc­káztassam meg: képmutató — elrpéletek lehetetlen helyzetbe hozták a válla­latok munkaügyi szakem­bereit is. Egyfelől szünet nélkül ostorozták őket, hogy nem képesek a racionális munkaerő-gazdálkodásra; hogy állandósult munka­erőtartalékra törekszenek, másfelől viszont — nyíltan kimondva, vagy pedig hall­gatólagosan — a vállalato­kat tették felelőssé a fog­lalkoztatási biztonság ga­rantálásáért. E hamis fel­fogás szerint a munkához való jog munkahelyhez va­ló loggal vált egyértelmű­vé. holott már akkor is csafc az állam felelhetett volna a teljes foglalkoztatásért. Ilyen ellentmondásos helyzetben született végre a korszakos felismerés: nincs korszerű gazdaság mobil munkerő-állomány nélkül. Nincs termékszerkezet­váltás könnyen és célsze­rűen mozgatható munka- vállalók nélkül. Egy csapás­ra lebontják a nagy gond­dal felépiteit adminisztra­tív korlátokat, megteremtik a mobilitás eszköz- és in­tézményrendszerét. érvé­nyüket vesztik a korábbi megbélyegzések, már ntm kiátkozni való, negatív fi­gura a munkahelyeket pró­bálgató pályakezdő, s anya­gilag is támogatják a szak­mai átképzést. Nagyot for­dul a világ az ügyben is, hogy a korábban mindenkit számolatlanul magába szí­vó nagyipar hirtelen lét- ' számleadó ágazattá vált, bizonyságául annak, hogy az ipar extenzív fejleszté­sének egyszer s minden­korra vége. S milyen érdekes: amit annak idején oly' sokan kö­veteltek. hogy tudniillik a tervszerűbb irányítás ered­ményeként is mozduljon már végié a munkaerőpiac, az megint csak göndot okoz, Legfőképpen az ipari ve­zetőknek. Évek óta és -egy­re hangosabban panaszkod­nak az ipari munkaválla­lók ' számának csökkenése miatt, $ manapság már kö­vetelik e folyamat megál­lítását. sőt. visszafordítását. Gyanakvóan kérdezik, hogy ugyan hová tűnik el a tőlük elvándorolt műn­kássereg, s mintha nem vennének tudomást a té­nyekről. Először is: az ipa­ri és az építőipari létszám- veszteség jórészt nem a fluktuáció következménye, hanem bizony a tényleges veszteségé. A nyolcvanas évek elején drasztikusan csökkent az aktív keresők száma, mert majd’ százez­ren vonultak nyugállo­mányba vagy haltak meg még a nyugdíjkorhatár előtt. A munkába lépő fiatalok pedig nem pótolhatták ezt a veszteséget. Ez persze nem vigasztalja a munka­erőhiány miatt aggódó ipa­ri vezetőket, ám. mégis gya­nítható. hogy áz ipar fog­lalkoztatási gondjai nem a mértéktelennek ítélhető spontán fluktuációra, még csak nem is a „gyanús” irányú elvándorlásra vezet­hetők vissza. Következés­képpen az orvoslás lehető­ségét sem kizárólag a sző­kébb értelemben vett gaz­dasági szabályozás eszköz­tárában kell keresni — fel­elevenítve a „káros” moz­gással kapcsolatos korábbi elméleteket —. hanem in­kább és mindenekelőtt a súlyosbodó demográfiai, egészségügyi, oktatási és képzési bajokról van szó. M indez persze előidéző­je- és egyben követ­kezménye is a most már nyilvánvalóan egyre nyo­masztóbb morális gondok­nak is A fő kérdés tehát nem az, hogy káros-e. vagy hasznos a munkaerőmozgás hanem inkább az. hogy mi­lyen célok érdekében és mi módon befolyásolhatók a mozgásirányok ... V. Cs. kilogrammosok súlycsoportjá­ban (7 induló közül): 1. Mé­száros Dénes (a legnépesebb súlycsoportban, remek telje­sítménnyel, 4 győzelemmel lett első). 32 kg-ban (5 fő közül): 1 Valkai Szabolcs (óriási meglepetésre az egész mezőny két legjobbját is le­győzte). 35 kg (6): 3. Godó Rolf. 40 kg (5): 3. Szabó Attila. 1977- esek. 25 kg (3): 1. Ifj. Sárosi Tibor (nagy fölénnyel). 35 kg (4): 2. Lencsés Péter (csupaszív birkózással). 30 kg (5): 3. Godó Péter. 45 kg felett (4): 1. Szabó Zoltán (remek, energikus volt). 1978- asok. 28 kg: 1. Mé­száros Zsolt. MODELLEZŐK Kecskeméten, a Széchenyi- városban kialakított új sza­badidőközpont nagy tgván rendezték az. FSR-hajómodel- lek kétnapos országos Arany­homok Kupa viadalát. A kis motorcsónakok túraversenyén az MHSZ Nagykőrösi Model­lező Klubot két versenyző képviselte. • Mindketten a 15 köbcenti­méteres kategóriában rajtol­tak, ahol ,33 induló volt. Mindketten motorhibával küz-, döttek. Közülük ifjú Székely­hídi József szerepelt jobban. Az egyik futamban a 320 mé­teres kört 47-szer tette meg kis hajója, de neki sem sike­rült értékelhető eredményt el­érnie. a már említett prob­léma miatt.. Jól sikerült viszont é's sok nézőt vonzott a körösi klub strándfürdőbeli hajó-, az if­júsági sporttelepi repülő- és a Kinizsi-sporttelepi autómodel­lező bemutatója. Asztalitenisz Az 1935 86 évi Pest megyei felnőtt ijői asztalitenisz-csa­patbajnokság 'végeredménye: 1. Szentendrei Petőfi 6 6 — 46: a 12 2. váci Izzó MTE 6 3 3 30-21 6 3. Monorl SF. 6 2 4 21:34 4 4. Nlc. Kgy. Kinizsi 6 ! 5 12:42 2 Ifjúsági no* 1. Szentendrei Petői! 4 3 I 2l:lj 6 2. Monori SE 4 2 2 ?0:16 4 3. Nlc. Kgy. Kinizsi 4 1 3 13:23 2 ★ Kerékpározás. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola kerékpáros diák­köre túrájának ez a lő. napja. S. Z, Pedikür, manikür! Lévayné Fc dór Márta, Ceglédi u. 5. sz. Dél után 5 órától. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom