Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1986. JÚLIUS 23., SZERDA Marad a hordó, de kisebb lesz Félévkor, útkeresés közben " * A Szovjetunióban kibonta­kozott alkoholellenes mozga­lom miatt korántsem csupán a borisszák szívják a fogu­kat. Hatásai átnyúlnak az or­szághatárokon, s ha nem is alapvetően, de befolyásolják Cegléd iparának termékszer­kezetét. Hiszen megszámlál­hatatlan hektónyí nedű fog­lalatát készítették a helyi hordógyárban. Mi több, a legjövedelmezőbb portékájuk volt 9 százalékos nyereség- tartalommal. A fűrészipari termékek túl­nyomó többsége veszteséges, amelyik meg jó pénzt hozna, annak a nagyságrendjét erő­sen korlátozza a beszerezhető alapanyag mennyisége. Egye­dül a székülésüzem jeleske­dik az exportban, olyannyira, hogy a honi igényeket már nem is tudja kielégíteni tel­jességében. Ennek dacára a ragasztott, préselt holmik jö­vedelmezősége igen alacsony, szinte kizárólag az exporttá­mogatásból ered. A gyár idei terve az első három hónapra nem is irány­zott elő hordókészítést. Sőt, kereslet híján még áprilisban sem foglalkoztak a dongások- kal. A fűrész- és a székülés­üzem az előző esztendő azo­nos időszakához viszonyítva lényegesen többet termelt, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy megnövelt terveiket (köbméterben számolva) tel­jesíteni tudják. Így aztán hiá­ba haladták meg az elképzelt árbevételi mutatókat, ha a hordóstop miatti kiesés saj­nálatosan apasztotta a két üzem pénzügyi sikereit. Már a tervezés szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy a hordógyártással kapcsolatban a továbbiakban nem lehet vérmes reményeket táplálni, ráadásul a vállalati nyereség­Gödör ll/f ár megint bebizonyo- i J sodott, hogy a válla­latnak sokkal több a süt- nivalója, mint nekünk, fa­ragatlan panellakoknak. Persze úgy helyes, hogy ócska, idejétmúlt elképze­léseinket éppen a kollektív bölcsesség gyűrje maga alá. Hosszú, meddő éveken át hittük, hogy a csordultig temetett gödörbe már nem lehet beleesni. De lehet. A vállalat tudja. Tudja, és hogy bennün­ket óvjon a nagyobb zu­hanásoktól, piros-fehér csí­kos deszkákat és tartóal­kalmatosságokat hagy a Kossuth Ferenc utcai sza­lagház mögött, ott, ahol jó pár héttel ezelőtt elmé­lyült, föld alatti munkát végzett. Az avatatlannak úgy tűnik, egyszerű ha­nyagságról van szó. De nem. Nem arról van szó: ez a vállalat elővigyázatossá­ga, elkeríti a színültig hor­dott gödröt, hogy a tömér­dek apró gyerek bele ne szédüljön. A csemeték eleinte csupán méregetik a hivatalos deszkákat, majd hogy nem történik semmi, helyéből kibillentik a vál­lalat tulajdonát, darabokra hasogatják, s máris piros­fehér cölöpjei meg oldalai lesznek a sebtében tökölt sátornak. Vs ha beleesnek a gö- dörbe? Táborzárás diszkóval A ceglédi riporterőrs jelenti ez úttörővárosból: Július 18. A hétvége után újult erővel láttunk neki a munkának. Az őrs ifjabb tagjai ugyanolyan kedvvel és lelkesedéssel dol­goztak, mint a Zánkát már többször megjárt, tapasztal­tabb társaik. A hét elején riportot készí­tettünk az ugyancsak szolgá­latot teljesítő meteorológusok­Munkatársakat keresünk, a ceglédi telephelyre: autódaru-kezelőt, betanított esztergályost, esztergályos szakmunkást, motorszerelőt, változó munkahelyre: MTZ-1514-es típusú markolóhoz kezelőt (nyugdíjas is lehet), fúró szak-, betanított és segédmunkást, fúrógép-kezelőt (motorszerelő). Jelentkezni lehet: a VIKUV ceglédi üzem- vezetőségének munkaügyi osztályán Cegléd, Rákóczi út 72. 2700. kai és távírászokkal. A mun­ka után természetesen jutott időnk mozira, sportolásra. Hétfőn este több száz tá­borozó pajtással együtt meg­néztük az úttörőváros mozi­jában a Hüvelyk Matyi című amerikai mesefilmet. Estén­ként pedig jó hangulatú futó­versenyeket rendeztünk a Balaton partján. A képzőmű­vészeti szaktáborban mikro­fonunk elé kértük a népi tán­cosokat és a fafaragókat. A hét közepére már annyi­ra felmelegedett a levegő és a Balaton vize, hogy bátran fürödh ettünk. Kedden este a2 úttörőváros szabadtéri színpa­dán adott koncertet az ismert polbeaténekes, Bacsa Ferenc, akivel a fellépés előtt szintén beszélgettünk. Ezzel egy idő­ben a sportcsarnokban került megrendezésre a népművész szaktábor tánccsoportjainak vidám táncháza. Szerdán este volt a har­madik turnus ünnepélyes tá­borzárója. Ebben a műsorban Örsünk két tagja — Nagy Krisztina és Bácsi Krisztina — kapta a megtisztelő felada­tot, hogy szerepeljen ezen az ünnepségen. A táborzáró után a főtéren vidám diszkó volt, a Rulett együttes játszott. A csütörtököt őrsünk egy nagy lúrával tette emlékeze­tessé, amelynek során a Ba­laton északi partvidékén, Szig- lígeten jártunk. Várjuk az új táborozókat, akik az ország minden részéről érkező őrsve­zetők lesznek. Riportermag­nónkkal készen állunk az új feladatok megoldására. Gál Beáta Elekes Csaba Polyhos Csaba alap alacsony szintje kizárta a gyors termékváltás lehető­ségét. Tehát marad továbbra is a hordó, csakhogy a kisebb űrméretű, amit a szőlőskerti kisgazdák is használhatnak. Föl is készültek Cegléden a kis hordók gyártására, de a budapesti hordóüzem tavalyi készletéből visszamaradt, el­adatlan példányokból arra le­hetett következtetni, hogy az első negyedévben hiábavaló volna hordógyártássai törődni így aztán a fűrész- és a székülésüzemre összpontosító terv egy csomó problémát ve­tett föl. Gyáregységi keretek között gondoskodni kellett a hordó­üzemi létszám megtartásáról, illetve az emberek átképzé­séről és foglalkoztatásáról. A fűrészüzemben meg kellett szervezni a harmadik műsza­kot. Igen ám, de az újabb műszakban kiáramló éjszakai pótlék rendkívüli módon megnehezítette a gyár bérgaz­dálkodását, mi több, a gépek karbantartására, javítására már nem maradt szabad mű­szak. A fűrészüzemi gépek nagy­javítása halaszthatatlanná vált. Épp ezért az évet két­hetes leállással kezdte a rész­leg. A reparálás során derült ki, hogy a TA 1400-as névre hallgató masina némely ré­szeinek elhasználódása miatt súlyos pontatlansági hibáit fedezhetők fel. Ez újabb 190 órás javítást, illetve 8 napos kiesést jelentett. A székülésüzem már 1985-öt komoly műszaki gondokkal zárta. A gépek ledolgozták a maguk hat esztendejét. Ez idő alatt a termelés progra­mozása nem tette lehetővé, hogy a székülésüzemi hámo­zógép nagyjavítását elvégez­zék. Az idei tervben azonban már szerepelt ez a munka, ám a gép nem várta meg a kijelölt időpontot. Szerkeze­tében olyan hibák keletkez­tek, amelyek javítására a vállalat műszaki gárdája nem volt fölkészülve. Hasonló mértékű gondokat és jó né­hány nap kiesést okozott a szárítógép és a kompresszor­sor is. V. S. Jogkörök és felelősség A pilóta csak magára számíthal — Alig fél éve önöknél át­szervezés történt. Mi tette ezt szükségessé? — kérdezem Czérna Miklóst, a Volántefu ceglédi üzemigazgatóságánál: vezetőjét. — Korábban a nagyvállala­ti adottságok lehetővé tették, hogy az anyavállalat időnként kisegítse a bajba iütött egy­ségeit. Azokat, amelyeknél a gazdálkodás megtorpant, eset­leg nem tudták a fenntartás­hoz. bérfejlesztéshez kitermelni .a szükséges jövedelmet. 1986-tól a ceglédi üzemigazgatóság át­került a Pest Megyei Volán irányítása alá. E változás az­zal járt. hogy eddig hiányzó, lényeges jogköröket kaptunk, így viszont a felelősség is az üzem vezetőire hárul. Az el­múlt évben közel 2,5 millió forint nyereséget termeltünk, 1986-ban ez kevés lenne, ugyanis ennek a hétszeresét kell produkálnunk ahhoz, hogy öníenntartóak legyünk. Nemzetközi fuvar — Mit tettek ennek érdeké­ben? — Felmértük a munkaterü­leteinket, s meigállau tottuk, hogy többek között az alapte­vékenységünk, a fuvarozás sem felel meg annak, hogy a magasabb követelményeket teljesíteni tudjuk. — Akkor meg akarják szün­tetni a fuvarozást? — Egyáltalán nem. Viszont a hatékonyság fokozására programot dolgoztunk ki. Fal­nék egyik lényeges része, hogy nagymértékben növeljük a pótkocsik foglalkoztatását. Igaz, hogy ez bizonyos több­letköltséget jelent az üzem­anyag-fogyasztásban, de az elérhető bevétel kárpótol ben­nünket. Ezért aztán fejlesz­tettük a nemzetközi fuvarozá­si üzletágunkat, ahol csak­nem kizárólag pótkocsis sze­relvényekkel szállítjuk part­nereink áruit. E fuvarjaink zöme a Szov­jetunióba és Ausztriába irá­nyul, ám jelentős a jugoszláv és olasz forgalmunk is. Sze­retnénk a fuvaroztató kört ki­szélesíteni. elsősorban a mű­ködési terül etünkön dolgozó partnervállalatokkal. Mivel nagy a konkurencia a nemzet­közi piacon, ezért különösen jelentősége van a pontos, megbízható szolgáltatásoknak, — Kiből lehet nemzetközi gépkocsivezető? — A jelölteknek szigorú követelményeknek kell meg­felelni, főleg szakmai szem­pontból. A kiváló gépkocsive­zetés mellett lényeges az. hogy rutinos autószerelő és rugal­mas ügyintéző legyen. Hisz egy-egy út során szinte csak magára számíthat, nincs itt a főnöke, aki helyette dönt. intézkedik. Az illető nem es­het kétségbe. ha váratlan probléma előtt áll. BőviiSő szoigáiíaíásck — Itthon van-e jó feladat? — Igen. Mégpedig a távol­sági fuvarozás, ha megfelelő árukapcsolással visszíüvart is végzünk. Ennek kidolgozásá­ra kaptak megbízást fuvar­szervezőink. Az első feladato­kat az év második negyedé­ben ezek szerint kötöttük le. Itt említhetem a mezőgazda­ság betakarított terményeméit szállítását — erre éppen m *t készülünk — ennek egyetlen hátránya az. hogy csak az év bizonyos szakaszában csinál­hatjuk. — Akad-e még más lehető­ség? — Természetesen. Szeret­nénk növelni a fuvarozáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatá­sokat. így az-igények szerint partnereink helyett elvégez­zük az anyagmozgatást, az út során az árukíséretet, ok­mány-kezelést is. Bár első hal­lásra lehet, hogy nem tűnik jelentősnek e kezdeménye­zés. mindenesetre a fuvaroz­tatónak ennyivel kevesebb gondot kell megoldaniuk. Változatlan árak — Mi igaz abból, hogy ki­árusítják a gépkocsikat? — Szó sincs erről. Egysze­rűen vállalkozó kedvű gépko­csivezetőinknek szerződéses üzemeltetésbe adjuk ki a gép­kocsikat. — És ha én jelentkeznék? — Akkor sem lenne akadá­lya a szerződésnek, amennyi­ben az előírt követelmények­nek mindenben megfelel. — A lakosság részére vég­zett fuvarozás? — Természetesen 1986-ban sem változik az a 30 százalé­kos fuvardíj-kedvezmény, amit hétköznap 14 óra után eddig is adtunk. Ugyanakkor bővíteni akarjuk a tüzelő­anyag házhoz szállítását, anél­kül, hegy az árakat emelnénk. F. F. Pár fekvőtámasz Otthon nem tudnék mit kezdeni Budai úti iskola, napközi otthonos tábor. Az udvaron srácok fociznak, por emelkedik a magasba. A kerékpártároló két pillére a kapu. A labda ki­hívóan elém pattan — nem bírok ellenállni — kapásból visszarúgom, de a lövés lecsú­szik, és a pöttyös egérutat vesz a fák közé, az egyetlen zseb- kendőnyi gyöpre. Szemben ho­mokozó, balra padok. Futká- rozó gyerekek mindent betöltő, önfeledt zsivaja tekereg a lus­ta épületek közt. Benézek az egyik terembe, hallgatom a kötetlen csevelyt a napi programról. Közben előttem a padban megy a zsu­ga. No nem póker, hisz a kár­tyalapokon a király és a dáma helyett márkás autók vannak: Rolls Rbyce, Mercury Lynx és Opel Capri. Mindenki a fedélzetre, vagy legalábbis az iskola mögötti focipályára. Reggeli torna. Unottan végzett gyakorlatok, van, aki feladja és lefekszik a fakózöld fűre. Néha felcsendül egy Gyerünk finkáim!, de az ügy .v.eménytelen. — Na végre! Azt hittem so­ha nem akarják befejezni — sóhajt megkönnyebbülten mellettem a szemüveges em­berke. A két kis fickó fűzi az agyam. Ők mesélnek nekem, mindent megcsinálnak, csak a nevüket el ne felejtsem. Né­hány kislány és fiú szurkol Dósa Rácz Krisztián és Fekete Csaba riportjáért. Krisztián: — Nem akartam én táborba jönni, de anyu azt mondta, hogy nem lehetek egyedül otthon. Igazat is ad­tam neki. Ha délelőtt vége a tévéműsornak, utána csak unatkoznék, vagy csavarognék. Itt azért mégis jó helyen va­gyok. Az első két hetet nagyon élveztem. Most már kicsit unalmasabb, mert hiába van sok program: sógyurmázás, batik-butik, sárkány-készítés, amatőr rádiózás és egy csomó Vizsgázni indultak a kerekesek Évente többezer leendő segédmotoros cs motor os vesz részt tanfolyamon és tesz eredményes elméleti, majd gyakorlati vizsgát Cegléden. A Dohány utcai tanpályáról forgalmi vizsgára indultak — képünkön — az ATI-tanfolyamon végzettekből öten. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) más, de nem tudnak újat kita­lálni. Csaba: — Apu sofőr. 15 ton­nás autóval jfír. Egyszer-kct- szer vele mentem. Szenved­tem, mert a fülkében 40 fok meleg volt. Nem is bántam, hogy a táborba beírattak. Ott­hon én nem tudnék mit kezde­ni magammal. Krisztián: — Akad egy-két hülyeség, mint például a reg­geli torna. A tanár néninek tartozom pár fekvőtámasszal, holnap bjztos behajtja rajtam. Az is szörnyű, hogy végig kell kínlódni a napi parancsot dél­után. Ekkor felolvassák a más­napi programot, s azt, hogy ki volt a jó és a rossz. Ezt a sü­ketet mindig kiszólítják — mutat a piros pólós srácra. — Csaba: — Tegnap Nagykő­rösön voltunk a múzeumban meg a strandon, és az általá­nos iskolai táborban. Az szebb hely mint a mienk, nem ilyen poros. Az ebédlője és a mos­dója is nagyon jól néz ki. Krisztián: — A kaja itt nem rossz s annyiszor adnak repe­tát, ahányszor kérünk, de az a haj, hogy sokszor van főzelék, és nincs sütemény, csokolá­dé... i — ... meg szörp — szól köz­be egy kis barna szépség. — Kőrösön pedig süteményt is kapnak — rázza a fejét értet­lenül. Krisztián: — Szeretjük a ve­télkedőket — ma Arany Já­nos volt a téma. Jó, hogy könyveket lehet olvasni, sak­kozhatunk. S talán a legjobb az, hogy barátságok szövődnek, így jöttünk össze a Csabával is. Csaba: — Meghívtam fagyi­ra, 6 szintén fizetett nekem egyet. Sokat beszélgettünk. Is­mertük egymást már elég ré­gen. de ebben a táborban let­tünk barátok. Krisztián: — Szóval — jo ez a tábor... — de mégis az lesz a szép, ha majd nya­ralni megyünk. Köszönetnyilvánítás. Ez mondunk köszönetét mlndt nak, akik szeretett édesai Rónaszéki Lajos temetésén vettek és ezzel gyászunkban toztak. Megköszönünk minden szőrűt és minden szál vir, melyet sírjára helyeztek. Iíj. naszéki Lajos és családja. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Híj

Next

/
Oldalképek
Tartalom