Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

W vf < Mterei 1986. JÚLIUS 83., SZERDA A Művelődési Minisztérium, a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Magyar Írók Szövetsége mély megrendüléssel tudatja, hogy Illés Endre Kossuth-díjas író, a Szépirodalmi Könyv­kiadó igazgatója július 22-én 84 éves korában rövid betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Egy alkalommal, mikor gel­lérthegyi otthonában keres­tem föl, a kora esti órákban félhomályos könyvtárszobájá­ban fogadott. A már kint is megsápadt fényeket nehéz függönyök rekesztették kívül­re. Csupán egy nagy álló- lámpa vont köréje világos­ságot. Előtte egy nagy képző- művészeti album a teázóaszta- lon, ókori remekművek nagy­szerű reprodukcióival. Nem győzők betelni ezekkel a cso­dákkal, melyek a múlt 'idők rettentő távolából számomra ma is a jelent idézik. A vonal- vezetés választékosságával, a szépség bűvöletében élve is a valóság igazát hirdetve — fűzte hozzá, mielőtt az albu­mot behajtotta volna. Nem tudta volna senki tö­mörebben megfogalmazni Il­lés Endre ars poeticáját. Kü­lönösen a választékossága volt, ami minden írásában lebilin­cselt. Akár novellát, akár esz- szét vagy drámát írt, mindig feszességükben is hajlékony mondatokat vetett papírra. Nem tűrte a locsogást, a jel­zők halmozását — nemcsak saját, hanem kortársai művei­ben sem. Egyszer Kosztolányi megkérdezte Illyés Gyulát, hogy kitől tanult magyarul. Illyés szemrebbenés nél­kül válaszolta: Renard-tól. Ha ugyanezt a kérdést Illés Endrének tették volna föl, bi­zonyára ö sem késett volna a felelettel: Stendhal-tól. Mindkettő az értelmi világos­ság. a pontos, tömör kifejezés példaképe volt. Már fiatalon az Est-lapok nagy tekintélijű irodalmi szer­kesztője, Mikes Lajos, a rejté­lyes doktor vette védőszárnyai alá az egykori medikust. Ha­marosan a Nyugat jónevű munkatársa lett. Mint kri­tikus, biztos és jó ízlésű értő­je volt a magyar és főleg a francia irodalomnak. Mindez rányomta bélyegét könyvki­adói tevékenységére is, előbb a Révainál, később a Szép- irodalmi Könyvkiadónál. Esszéi nemcsak pontos lát­leletek egy-egy íróról, vagy műről, hanem élvezetes olvas­mányok is. Hangulatos, írói fordulatokban gazdag minia­tűrök, melyek az irodalomban való széles körű jártasságáról tanúskodnak. Íróként is pél­dát és mértéket mutatott a fiatalok számára. Sz. Germanus Gyula szobrának avatása Kedden felavatták Germa­nus Gyulának, a nemzetközi hírű orientalistának szob­rát — Hűvös László alkotá­sát — Budapesten, a róla él- nevezett parkban, a Mairgit híd budai hídfőjénél. Fodor István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa avató beszédé­ben méltatta Germanusnak, a tudósnak, kutatónak, oktató­nak, filológusnak, történész­nek és közéleti embernek a munkásságát Hadsi Abdul Karim — Germanus arab ne­ve — tagja voit a szíriai, az iraki tudományos akadémiá­nak, a kairói, nyelvi akadé­miának, s meghívta tagjai so­rába az olasz Accademia de! Mediterraneo és az Accade­mia Leonardo da Vinci. A nagy keietkutató szob­rát megkoszorúzták a magyar orientalisták nevében Fo­dor István és ár. Fodor Sán­dor tanszékvezető . egyetemi docens, az ELTE sémi filoló­giai és arab tanszékének ve­zetője, a Fővárosi Tanács ne­vében dr. Mezei Gyula mű­velődésügyi főosztályvezető és Illés Teréz, a II. kerületi ta­nács elnökhelyettese, vala­mint a Művelődési Miniszté­rium képviselői. Virágot he­lyezett el a szobornál özvegy Germanus Gyuláné, lerótták kegyeletüket a tudós tisztelői és tanítványai. Az ünnepsé­gen megjelent a diplomácia! képviseletek több vezetője és tagja. Várják őket a szakkörök A kismesterségek érdekelnek Si Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Zsám- § böki Tanítóképző Főiskola országos honismereti tá- ^ bornak adott otthont. Riportunk arról szól, mivel is S töltötték itt napjaikat az ország hasonló intézményei­ből érkezett hallgatók? Nem lehet eltévedni... A nagy négyszögletes udvart körülfogó épület hátsó trak­tusának egyik nyitott ablaká­ból hömpölyögnek a veretes mondatok az érkező elé. Dr. Kanyar József állami díjas kaposvári lev éi tár-igazgató magyarázza az ablak, s az ódon faiak mögött a tágas előadóteremben, hogy milyen nagyszerű leírásokat, króniká­kat hagytak reánk a régiek, mert akarták, hogy az utó­kor valamiképp kezet fog­hasson az ő jelenükkel. Minden kor emberének kö­telessége beszámolni önmagá­ról, saját világáról az utána érkezőnek, s kötelessége meg­ismerni elődei tudósításait is... Most, itt Zsámbékon, a volt Zichy-kastéiyban, éppen er­ről van szó: a múlt faggatá­sáról s a jövőnek szóló üze­netekről. — Valójában minket már a főiskolán beoltottak a hon­ismeret iránti érdeklődéssel. Most már ez'a sorsunk, hogy elkötelezettek legyünk — mondja a déli szünet röpke perceiben Lanczendorfer Zsu­zsa győri tanítónő. — Tény­leg az a helyzet, hogy a győ­ri tanítóképzőben nem lehe­tett ellenállni Barsi Ernő és Timaffy László tanáraim lel­kesedésének, s megszerettem a néprajzot, s ezen keresztül általában a honismeretet, a honismereti mozgalmat. S bár ezt a tanfolyamot, ezt a honismereti szakkörvezető- képzö tábort főiskolai hallga­tóknak szervezték, én, a vég­zett is eljöttem ide Zsámbék- ra, mert tanulni akartam, s mert a program ígérte ennek lehetőségét. — S a valóság? — Minden várakozásomat felülmúlta. Nagyszerű elő­adásokat hallgattam, s nagy­szerű beszélgetéseken vehet­tem részt. Tudja, nálunk a győri úttörőházban a gyere­kek nagyon érdeklődnek a honismeret, szóval hazájuk múltja és jelene iránt. Nem mondhatok nekik közhelye­ket, tudnom kell, s tudósok szavát közvetítenem.., Hát ez nagy dolog! — Én meg még csak most végeztem, szintén Győrben — szól közbe Sáhó Éva —, s micsoda előnyöm lesz, hogy ezek után kezdhetem meg a szakkörvezetést! — Szükség van a tovább­képzésre, hiszen mi már be­levágtunk valamibe — ma­gyarázza a kaposvári Zsala- kovics Mária. — Somogyot, szóval a somogyi népi mes­terségeket akarjuk feldolgoz­ni. Kell az ötlet a munká­hoz. Igaz, én tanítóképzős va­gyok, de ezek a kismestersé­gek érdekelnek már évek óta, elsősorban Király Lajos ta­nár zír hatására. Vannak is már műhelyeink az új sza­badidős központban Kapos­váron, s somogyi kutatások révén akarjuk színvonalasab­bá tenni a munkát. Ennek a kutatásnak a módszereit ta­nultam meg most Zsámbé­kon ... — Könnyű annak, akinek van már valami tapasztalata a gyakorlatban is — állítja meg a lelkes beszámolót a nyíregyházi Pásztor Judit. — Én még csak a tananyagból ismerem ezt a tárgyat, de érdekelt, hát eljöttem. S mit mondjak? Fantasztikusan jó előadásokat hallottam. — A dolog lényege valóban az, hogy a diákok a honisme­reti szakkörök vezetésére fel­készítő 140 órás tananyagból már negyvenet tantervi ke­retek között megtanulnak — magyarázza dr. Kovács Jó­zsef, a zsámbéki főiskola tanszékvezető tanára, a ta­nítóképző főiskolák haligatói alapfokú honismereti szak- körvezető-képző táborának vezetője. Most a kiegészítést kapták meg, s ezzel a tény­leges szakkörvezetői képe­sítést. Fontos ez, hiszen a Hazafias Népfront honisme­reti mozgalmának irányítói, a régi gárda tagjai hovatovább kiöregednek. Kellenek a fia­talok. S jönnek is. Több mint hafcvanan tanultak itt, Zsám­békon. Gyarapították isme­reteiket szekszárdiak, kapos­váriak, győriek, debreceniek, nyíregyháziak, sárospatakiak s persze a helybeliek is. A helybeliek honismeret­ből dr. Kovács József és dr. Paulovics Teréz tanítványai. — Én már végeztem, de hű­séggel követem lelkes taná­raimat — vallja Kovács Ma­rianna, a Gyónról érkezett volt diák. -— Követem őket. mert hiszem, hogy ma még fel lehet találni a máit em­lékeit, s kötelességemnek ér­zem, hogy ezeket átadjam az utókornak. Most még le­het ... — Marianna már végzett, én még zsámbéki diák va­gyok, itt élek együtt taná­raim lelkesedésével. Mi lesz, ha végzek? — kérdez visz- sza Szigetvári Ágota. — Nem tudom, de az bizonyos, hogy honismereti szakkört fogok vezetni, s itt, saját iskolám­ban ezen a nyári tanfolya­mon megkaptam hozzá az alapokat. Farkas Péter Kiállító term ékből Patay László szigorú látomásai Patay László bemutatkozása a Szőnyi Isfcván-emlékmüzeumban, Zebegényben július 27-ig tekint­hető meg. Ugyancsak július 27-ig látható a Vajda Lajos stúdió tár­lata a szentendrei galériában. Patay László Munkácsy-di- ,ias érdemes művész Szőnyitöl és Barcsaytól vette át a sta­fétabotot. Általa továbbra is a rajz a felnövekvő képzőmű­vész-nemzedék mértéke, hi­szen évek óta Barclay Jenő örököseként ő a Képzőművé­szeti Főiskola anatómiai tan­székének a vezetője. Tud va­lamit: csak a rajztudás lehet az előrehaladás lendítője. Semmi más, csak az. Művé­szetének, tanári működésének ez a közös ars poeticája. Mű­vészetet nem lehet tanítani, rajzot kötelező. Ez is a története. Komá­romban született 1932-l>en, el­ső két mestere lett Karmos Károly és Patay Éva. A Kép­zőművészeti Főiskolán 1956- ban kapott diplomát Barcsay, Szőnyi és Főnyi Géza tanítvá­nyaként. Itt tanít 1970-től, 1983 óta egyetemi tanár. Ab­ból indul ki, hogy a rajzi ma­gaslat meghódítása az élmény, a tapasztalat, az egyéni indí­ték és soha meg nem ismét­lődő vizuális varázs találko­zása esetén nagy művet ered­ményez. Immár két évtizede alkot Ráckevén, s az egyik legizgal­masabb műve a groteszk ele­mekkel dúsított Ráckevei la­kodalom, ahol az emberi vi­dámság a dunai hídon özön- lik, áramlik. Azért nevezhet­jük alkotásait szigorú látomá­soknak, mert energiájuk a rajztudás és a megrendülés. Méltóság sugárzik a felüle­tekről, a szürkék gazdag to­ri usárnyaia tatban válnak szí­nessé. , . Most Zebegényben különös erővel hat Szőnyi temetése 1982-ből, mely az együttérzés szintjén folytatta Szőnyi fes­tői Nyitányát, a Zebegényi te­metést, immár a klasszikus értékű mester pályájának fi­náléjaként. Érte is, helyette is festette ezt az emlékezetes ■alkotást, ugyanúgy a profilból riadtan visszatekintő Szőnyi portréját. Űj képei közül megindító az Erdő és a Vihar, egyedülálló teljesítményét jelzi a Szub­jektív tabló külföldi és ma­IDEZETEK "foglalkozásom miatt olyan helyekre Is eljutok, ahol egyébként semmi keresnivalóm sem lenne. Így vetődtem el néhány éve például a Magyar Divat Inté­zet egy tájékoztatójára is. Utoljára vagy négy évtizede sodródtam a divatáramlattal Nagykörösön, amikor a korosztályom önmagára adó tagjaként ragaszkodtam az akkor „menő” trikóhoz és klottgatyához, amely kol­lekció nagyon praktikus volt gyomláláshoz és kapálás­hoz egyaránt. Nem mondhatnám tehát, hogy az igazán beavatot­tak és vájtfülűek számára adekvát fogalmak a kis- ujjamban lettek volna, midőn a művészeti vezető fejte­getéseire figyeltem. Már arra is felkaptam a fejem, hogy „megjelent a testközeliség”, mert ezt a bizarr ki­fejezést soha ki nem bírtam volna találni annak az örömteli hírnek a közzétételére, hogy a szűkre szabott ruhák jönnek divatba. Ámde mi volt ez a meghökkenés ahhoz a sajgás­hoz képest, amelyet az a bejelentés okozott, hogy va­lamely ruhadarab „ápol s eltakar”. Vörösmarty Szó­zatának ezt a kis részletét a divatszakma jeles kép­viselőinek szájából azóta is hallom, s fájdalom, már nemcsak ők ismételgetik, hanem azok is, akik az in­tim ruhadarabokat ismerik ugyan, de nagy költőnk rendületlen hazaszeretetre buzdító, magasztos költe­ményét nem. Egy időben divatos volt a „Maradj magadnak!" felszólítás. Kiváltképp azok ismételgették gondolat-' pótlóként, akik nem tudhatták, hogy ezt a kifejezést Csokonai Vitéz Mihálynak A reményhez című, fájdal­mas hangulatú, allegorikus költeményéből ragadta el valaki, s vetette oda „közfogyasztásra" azoknak, akik gondolati henyeségüket néhány szópanellel árulják el. Legutóbb egy Pest megyei üzemi lapban olvastam egy normavezető indulatos írását, amellyel vitába száll a vállalati párt-végrehajtóbizottság megállapításával. Teszi ezt azért, hogy — mint írja — a vállalati köz­vélemény ne csak a „fecsegő felszínt", hanem az 6 ér­veit is ismerje meg. Ez a kifejezés József Attila A Du­nánál című költeményéből való, s ott a harsány tudat­lanságot szimbolizálja a hallgató mély bölcsességével szemben. Ha valakinek a gondolatait pontatlanul idézzük, hibázunk. De ha a szép, íennkölt gondolatok pontos idézetét méltatlan célokra, méltatlan körülmények kö­zött használjuk fel, az sem válik dicsőségünkre. N e csináljunk divatot belőle! Cseri Sándor gyár festők alakjaival, akik társai a szépségért vívott küz­delemben. Ady a bátrakat dicsérte A tűz csiholója című versében. Amikor a mesterek, többek •között Barcsay Jenő és Deim Pál biztatásával egy pincében megalakult Szentendrén a Vajda Lajos stúdió, bátrak voltak a művek. Ez a bátor­ság, a lelemény, a borzolásra való hajlandóság, a kénye­lem puickasztása állandó eré­nyük maradt. Igaz, akkor még senki sem láthatta igazán, hagy a kezdeményezések elő­fonnák vagy tört századalak­zatok, értékek vagy meghök- kentések. Azóta megerősödtek. Már befejezték segédszolgálatukat a szentendrei művészet zsák­utcákat is vállaló — mert ab­ban is volt részük — távla­tainak felderítésében. Most önállóak, egységesek. Bátrak és már jók is. A legtöbb eset­ben már nem hulladék, rög, töredék a kép, hanem mű. Aknay János Triptichon kislányomnak című alkotása megdöbbentett. Azzal elsősor­ban, hogy a művészet méltó­ságával úrrá tudott lenni a halálon, melyet a színek fel­oldanak. ha nem is benne — a nézőben mindenképpen. Ak­nay János élete legmonumen- ■tálisabb művével állít emlé­ket a gyermeknek, akit el­vesztett. Azzal különb a tár­sainál a művészi erőt ille­tően, amennyivel több a fáj­dalma. Bereznai Péter erős fintor­ral «néz ránk hökkenteni aka­ró és hökkenteni tudó fest­ményeivel. Érzi, hogy csak a színek kiáltásával lehet vál­toztatni életvitelünk másodé lagosságán. Ezt teszi Gubis Mihály is, aki szintén nem fogy ki meggyőződéséből és ötleteiből sem. Lassan klasszieizálódik az, ami tegnap még hevenyészett­nek tűnt vagy felháborodást keltett. Ma egyre inkább a képi igazság megközelítésé­nek egyik kaptatóját jelenti a Vajda Lajos stúdió. Zámbó plasztikája egy babakocsi, te­le gyerekcipővel, önmagában kacat, de ahogy megszerkesz­tette, az áhítatot keltő forma­teremtés, hiszen a gyereklét félelme rezdül benne. Lugossy László Telefonsofőrje szinten kizökkent mindannyiunkat kényelmünkből, közömbössé­günkből. Irritáló a művésze­tült, ebbén egyeznek, mert az értékrend természetesen itt is ingadozik. A társaságon és az egyes alkotók művein belül is. Veszélyes a világ? ők bá­torságukkal szelídítik. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JÜLIUS 24-ÉTÖL 30-AIG ABONY 24: Ficdone Egyiptomban 25— 27: A Coca-Cola kölyök* (este) 28—29: Edith és Marcel I—IX.* (du.) BUDAÖRS 24—37: Földrengés 28—29: Jörgensen, a zsaru* CEGLÉD, Kamaraterem 36—27: Misi Mókus kalandjai (du.) 24—30: Jöjjön vendégségbe! (du.) 24—30: Szamurájháború CEGLÉD, Szabadság 23— 27: Zsaroló zsaruk* (este) 24: Elfújta a szél I—II. DUNAHARASZTI, Béke 24— 25: Fehér lótusz 26— 27: Szabadlábon Velencében (este) 28—29: A Coca-Cola kölyök* DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—27: Vaskos tréfa* (este) 28: Azon a tavaszon sütött a nap* DUNAKESZI, József Attila 27— 30: Egy maréknyi dollárért* ÉRD 24: Halálos tavasz 27: Hajmeresztő hajnövesztő (este) 28— 29: Háborúban nőttem fel 30: Nem kell mindig kaviár FŐT 24—23: öt láda aranyrög 26—27: Szerelem első vérig* (este) 28—29: Földrengés GÖDÖLLŐ, 24—27: A betörés nagymestere (este) 28—30: BMX-banditák (este) GYÁL 24—25: A nyolcadik utas a halál*** 26—27: Maraton élctre-halálra** 28—29: Földrengés GYÖMRŐ, Kertmozi 24: Szerelem első vérig* 23— 26: Popeyc 28 és 30: A betörés nagymestere KERePESTARCSA 24— 25: Falfúró** 26—27: Fehér lótusz 28— 29: Tudom, hogy tudod, hogy tudom LEÁNYFALU, Kertmozi 24: 'Vad .banda*»* 25— 27: Elvarázsolt dollár 28: Zorro MONOR 24— 2.5: Kék villám* 26— 27: A cápa** (este) 28: örül*; római vakáció 29— 30: Az elveszett frigyláda fosztogatói* NAGVKATA 24: Szerelmi lázálom* 25— 27: Földrengés (este) 28—29: Irány a vadászház!* NAGYKŐRÖS Cifrákért 25—26: A mallorcai ember 27— 73: Popeye 29: Flashdance NAGYKŐRÖS, Arany János 24 és 27: A mallorcai ember 25—26 :■ Elfújta a szél 1—II. 28— 30: Zsaroló zsaruk* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 24—27: Az esküvő 26—27: Donald kacsa kalandjai (du.) 28—29: A lótoivaj lánya* 30: A tűz háborúja** P1L1SVGROSVÁR 24— 25: JiAwU de szemtelen* 27: Holtpont* 28: Nyomás utána!* POMÁZ 24: Vabank 25— 27: Vad banda*** 28: Falfúró** RÁCKEVE 24—35: Egy maréknyi dollárért 26— 27: BMX-banditák 28—29: Selyemfiú* SZENTENDRE 24—25: Egészséges erotika* (este) 26—27: Elnézést, nézi á meccset?* (este) 28—30: A mallorcai ember (este) SZIGETSZENTMÍKLÓS 24—25: BMX-banditák 26—27: A Coca-Cola kölyök* • (este) 28—29: Vabank TÁPIÓSZELE 24—25:*lrány a vadászház! 26—27: Harmadik típusú találkozások I—II.* 28: A profi** VÁC, Kertmozi 24— 25: Break 26— 27: Piedpne Afrikában 28—30: Hátsó ablak* VÁC, Kultúr 24: Popeye (este) 25— 27: A fehér törzsfőnök (esté) 28—30: Szaffi (du.) A Coca-Cola kölyök* (este) VECSÉS 28— 29: Egészséges erotika* VECSÉS, Kertmozi 24—23: A profi** 27— 28: 25 millió fontos váltságdíj 29— 30: Kincs, ami nincs AUTÓS KERTMOZIK: BAG 24: A tűz háborúja** 25: Zorro 28— 29: Szédülés* 30: Vaskos tréfa* DABAS \ 24— 27: Indiana Jones és a végzet temploma 28—30: Sólyomasszony GOMBA 23— 24: Elfúlta a szél I—II. (éjjel) 25— 29: Indiana Jones és a végzet temploma RÁCKEVE 24— S5: Egy maréknyi dollárért 26— 30: Támadás a Krull bolygó ellen SZENTENDRE 24—30: Indiana Jones és a végzet temploma * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom