Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

ft KS&iia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 19S8. JÚLIUS 19., SZOMBAT Szóvá tették - szóvá tesszük Nem csak a pénz adhat megoldást A város szépítéséért, rendezettségéért Sokszor igazán apró dolgo­kon múlik, hogy a Vácra lá­togató idegen milyen benyo­másokkal távozik tőlünk. Mert nemcsak a barokk építészet remekeire tsodálkozik rá, ha­nem például arra a tekinté­lyes szeméthalomra is,, amit délelőtt fél 11-kor a 10-es szá­mú ABC előtt a Széchenyi ut­cában kerülgetni kell. Mert erős emberek élnek, járnak közöttünk. A jobb, a tartal­masabb szórakozás híján, erő­demonstrációként — talán éj­féltájt, vagy hajnalban — a Kommunális Vállalat szeme­teseit tördelik le helyükről.« Törik az alumíniumtartót, ahogy láttam, meg is tapos­sák, a névtelenség mögé bújva —- levélírónk, a „városvédő” js ezt gyanítja «— kiborítják be­lőle a szemetet. Mi pedig ke­rülgetjük, mert nincs, aki elta­karítsa ! Jántetakarítd gép Hogy rendezetlen tközvetlen környezetünk, azt a Fortéban dolgozók éppúgy szóvá tették, mint a HAGY-ban foglalkoz­tatottak. Piszkos a Csikós Jó­zsef utat a vasút alatt átveze­tő alagút. Az elviharzó autók porfelhőt kavarnak. Tisztítá­sára több gondot kellene for­dítani. S az sem lenne baj, ha a beígért útátalakítást végre megkezdenék, s az alagút gya­logosközlekedését is megol­danák. Nem ártana, s 1 kellene — csakhogy például a tanács ál­tal kiadott köztisztasági ren­delet maradéktalan végrehaj­tásának egyik, buktatója, hogy a járdatakarító felénk is hiány­cikk. Ahogy fogalmaztak: a Városgazdálkodási Vállalat munkaerőgondja takarítási gondokat eredményez. S a vál­lalat ezt oly módon kívánja áthidalni, hogy járdatakarító gépet rendelt, mely várhatóan a harmadik negyedévben már söpri a váci utcát. S addig? Marad a szemét. Bár szerin­tem a város tisztaságáért mi magunk is tehetnénk valamit. Lokálpatrióta módjára, sze­retve környezetünket, keve­sebb buszjegyet, csikket, pa­pírt potyogtatva, szórva szerte- széjjel tehetnénk meg az utat' munkahelyünkre s onnan ha­za. S a nagy bevásárlósza- tyorban feleslegessé vált pa­pírt sem kellene az ABC-k, a piacok környékén szétszór­ni. No, meg az autó csikktar­tójában felgyülemlett szeme­tet, hamut az úttestre üríte­ni... Mert egy söprögép ön­magában még nem old meg mindent. Egy fecske nem csi­nál nyarat! A parkok, a fás, bokros pi­henőhelyek nemcsak felüdü­lést nyújtanak, -hanem a virá­gok szemet gyönyörködtetők. S hogy az ember a sivár be­tontömeget oldja, környezetét csinosítsa, parkosít. Társadal­mi munkában, esetleg a Vá­rosgazdálkodási Vállalat által biztosított csemeték, palánták elültetésével — de sokszor még a pénztárcáját is kinyit­ja, s néhány cserjét, bokrot vesz. Környezetének, lakóhe­lyének szépítéséért, Locsol, gyomlál, s még a labdakergető srácokra is rákiabál .a negye­dik emeletről, ha a nehéz munka nyomán zöldellő pázsi­tot, virágágyást veszély fe­nyegeti. Ilyenek vagyunk, fgy aztán nem csoda, hogy a Hazafias Népfront városi bizottságát felháborodásukban megostro­molták észrevételükkel a Fá­cán utca lakói. Hiszen neszét vették, hogy a hosszú évek munkájával kialakított, par­kosított területeken garázso­kat akarnak építeni. A lakó­telep zsúfoltságát enyhítő zöldterületen! Kell mind a kettő Kell a zöldterület a beton­tengerben, s kell a garázs is! Mindkettőre szükségünk van egyaránt. Éppen ezért a dön­tés egyik rovására sem me­het! Áthidaló megoldást kell keresniük a tanács illetékesei­nek. Mégpedig mielőbb, s er­ről értesíteni mindkét felet. A zöldterületet védőket éppúgy, mint a garázst építeni szándé­kozókat. . Sokunk szemét szúrja, hogy a Március 15. téren levő régi lámpáknak nem akad gazdá­juk. Karbantartásukról, felújí­tásukról, azaz rendbehozata­lukról senki sem gondoskodik. Pedig a tér sajátos arculatá­hoz, hangulatához nélkülözhe­tetlenek. Éppúgy, mint az a harmadik, amelyet egy szágul­dozó autós kiütött helyéről. Értékeink védelme, ápolása nem öncélú dolog, városunk patinájához tartozó. Sok szó éri úton-útfélen, írásban, információs jelenté­sekben a B^öldvári téri 73-as számú ABC hét végi tőkehús- s hét közbeni töltelékáru- — magyarán szólva felvágottak — kínálatát. Jómagam nem vállalkozom egy-két Vásárlás alapján a döntőbíró szerepére. Bár a kíváncsiság, az ismerő­sökkel való beszélgetés alap­ján már kétszer megfordul­tam a boltban. Különösebben nem voltam elragadtatva. Nem is akarok olyan népi bölcses­ség mögé bújni, mely azt mondja, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Közbeeső megoldás híve va­gyok. Éppen azért, hogy egy­szer és mindenkorra ezt a vi­tát lezárhassuk. Ne kerüljön terítékre kéthetente az ABC hús- és hentesáru kínálata. Mert míg ugye a vevők egy része elégedetlen, kifogásolja a választékot, az ellátás mi­lyenségét, addig a városi ta­nács illetékese írásba adja: „az osztály — azaz kereske­delmi — és a boltvezető el­mondása alapján a Földvári téri 73-as számú ABC tőkefiús- ellátása megfelelő. Ezt igazol­ja az is, hogy a szombati zá­ráskor minden esetben 50— 100 kilogramm tőkehús kerül a hűtőkamrába. Nem fordult elő egy alkalommal sem, hogy szombaton ne lett volna az egységben hús.” Eddig az idézet, s a dátum július 7-e a levélen. Ahogy már hangsúlyoztam, a pártatlanság a legjobb meg­oldás. Mert nemcsak az osz­tály és a boltvezető vélemé­nye alapján célszerű az ilyfn kérdést lezárni. A kereskede­lem társadalmi ellenőrei, eset­leg a népi ellenőrökkel kar­öltve rendszeresen, hosszabb időn át figyelemmel kísérhet­nék az ellátást. Kiszűrvén, ki­nek van igaza. Valóban rossz-e az ellátás, túl óvatos a rendelés, s esetenként ezért van hiány, vagy a húsipar a megrendelt mennyiség felét szállítja csak? Az is megtör­ténhet — mert ilyen választ is kaptam —. hogy húsz-har­minc elégedetlen hangadó kiáltása hallatszik föl az égig, elnyomva az elégedettek kó­rusát. Csak rendszeresen KI tudja? Ha egyik fél állítását sincs erkölcsi ala­punk megkérdőjelezni! Szerin­tem ezt csak a rendszeres, alapos, hosszú időn át tartó megfigyelő jellegű ellenőrzés döntheti el. Varga Edit Levél Drboítyánliól iár a honfoglalók is? Ajánlott levelet hozott a postás szerkesztőségünknek. Feladója az Örbottyáni Víz­mű Társulat és a Kvassay Jenő klub elnöke. Várhelyi László. Július 10-i lapszá­munkban megjelent Megszé­pült falusi boltok című cik­künkre reagált. Arra, amely hírül adta, hogy a Szövetke­zetek Országos Tanácsa által 1984 januárjában meghirde­tett hároméves kistelepülési rekonstrukciós program ke­retében — az áfészek beru­házásából — hol, hogyan, mi­vel gyarapodott a települések bolthálózata. Hiszen például Kisorosziban. Kosdon javul­tak az ellátás, a vendéglátás körülményei, ám az őrbottyá- niak panaszát évek óta nem orvosolják. Számomras is úgy tűnik, hogy a Vác és Környéke Áfész mostohagyerekeinek egyike Örbottyán. Hiszen az ötezer lakosú településnek négy boltja van. A negyedik maszeké, azt nemrég nyitot­ták. A volt őrszentmiklósi részen régi, elavult, rozoga kis bőit található a Vát és Környéke Áfész kezelésében. Bővítését, rendbehozatalát immár évtizedek óta kéri a lakosság. Minden falugyűlé­sen a felszólalók valamelyike sürgeti a bolt felújítását. A kérés ott, a helyszínen soha­sem talált süket fülekre. Ígé­retben eddig nem is volt hiány. Ám az ígéretből nem öltözött úi ruhába a bolt. Pa­dozata recseg-ropog, ha öten beljebb kerülnek. A nyugdí­jasok 1984. december 10-én, a község felszabadulásának negyvenedik évfordulója tisz­teletére adott műsorban a község hiányosságait pellen­gérre állították. Közöttük ezt a boltot is, mondván, akinek inge, majd csak magára ve­szi. De nem vették magukra az áfésznél. Pedig manapság már az a hír járja — a rig­mus után szabadon — arra­felé. hogy ebben a boltban vásároltak a honfoglalók, kö­zöttük Árpád is. Hát ami korszerűségét, kül- csínjét illetheti, igazán nem válhat e kósza hír a bolt elő­nyére. Különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy Őr- bottyán a Hungaroring öve­zetébe tartozik. S a külföl­diek is hovatovább csodájára járhatnak ennek az idejét múlt ócskaságnak. Persze csak akkor, ha véletlenül be­tévednek. Bízzunk benne, a körülmények senkit sem csá­bítanak közülük vásárlásra, így talán nem esik csorba az Áfész vezetésének s a község­nek a hírnevén. Mint mindenhez, a beruhá­záshoz is három dolog kell, pénz, pénz és pénz. Csakhogy üres zsebből nehéz a szüksé­ge; összeget leszurkolni. S hogy az Áfész zsebe üres le­het, arra a vízműtársulat el­nökének egy bekezdése is rá­irányítja a figyelp'et: az 1984-ben épijlt lakossági víz­mű adja a ' vizet az Áfész- nek is. Igényüket a nagyköz­Grafikai műhely az Eötvös utcában Kezdődhet az alkotó munka ; Bár még nem tölti be ren­deltetését pz Eötvös utcában épülő váci’ grafikai műhely, mégis arról számolhatunk be, hogy az épület egyik felében megindult az alko'tó munka. A birtokba vett rész három Vá­cott élő képzőművész munka­helyé. Egy-égy műtermet bé­relnek itt, lakás nem tartozik hozzá. Molnár László József grafikusművész, Monos Jó­zsef és Orvos András festő­művészek rendezkedtek be a tágas műtermekben. Régóta vártak erre a lehetőségre. Orvos Andrást éppen a vá­szon előtt találtuk, amint egy tájképen dolgo^tt. A falon már több elkészült alkotás is virít, a közönség által jól is­mert virágképek, amelyek né­melyikéből poszter is készült. Egy művész legyen nyitott, sokoldalú ugye? Ennek a kí­vánalomnak Orvos András igazán eleget tesz, hiszen a fotóművészet területén is ér­tékeset hozott létre, amiről a szaksajtó is beszámolt. — A fényképezéssel azért is kezdtem foglalkozni, mert egyszerűen nem volt lehetősé­gem festeni. A Földvári téren lakom és talán nem .kell ele­meznem miért alkalmatlan egy házgyári lakás a festő­művész munkájához. Az otta­nival szemben viszont ideális itt minden. Tágas, világos a műterem óriási ablakokkal. Mindennek jut hely a‘ nagy térben. Az elkészült képeket se kell azonnal raktárba süly- lyeszlenem, kiférnek a falra. — Ezek között a megválto­zott körülmények között, ami már a festészetnek is kedvez, megmarad-e a fényképezés? — Hogyne! Párhuzamosak terveim mind a két műfajban. Most éppen ezt az alkotóháiat fényképezem körbe mai álla­potában. Kis box géppel dol­gozom. Az előhívásra is van lehetőség egy erre a célra lét­rehozott helyiségben. — Mi minden van még itt, bemutathatjuk? — A műtermen és a fotó­laboron kívül egy pihenőszoba és a fürdő zuhanyozóval. Le­számítva az épület előtt par­kírozó turistabuszok zaját, csendes, alkotásra valóban al­kalmas hely ez. Igazán örülök neki. Sőt azt kell mondanom, hogy a legjobb időben jött, ugyanis'az útkeresés, a kez­deti nehézségek már elmúltak, most igazán lehet dolgozni. Ebben nem akartuk akadá­lyozni a művészt, inkább el­búcsúztunk. Nagy Gézát, a grafikai alkotóműhely veze­tőjét kérdeztük arról, hogy az épület másik felének tervezett használata mikor kezdődhet! vagyis mikor érkezhetnek a határozott időre meghívott grafikusok? A válaszból az épület eddigi életében sokszor tanasztalt zökkenők miatt erős kételkedés, elégedetlenség ér­ződött. Nem is csoda, ha eb­ben a kérdésben senki nem tud biztosat mondani. Mégis úgy gondolják, hogy ősszel megnyílhatnak a kapuk a mű­vészek előtt. Dudás Zoltán Végső búcsú Kiss Zoltántól A nagymarosi sírkertben nagy részvéttel i temették cl 17-én, csütörtökön délután az 50 éves korában elhunyt Kiss Zoltánt, a MÁV Vezérigazga­tóság személyzeti és oktatási főosztályának munkatársát. Három évtizedig dolgozott a vasútnál, korábban a váci vasútállomás fönökhelyette- se. majd Szob állomásfőnöke volt. A párt tagjaként okta­tómunkát végzett, nevelte a jövő vasutas-generációját. Orvosi ügyelet Hétfőtől (21-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden dr. Bucsek Ti­bor, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Karádi Kata­lin, pénteken dr. Ágoston Mária, szombaton és vasárnap dr. Tóth Mária, a körzetben: 25-én dr. Benedek János, 26- án és 27-én dr. Sárközy Jó­zsef. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Stuhl Aranka. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától, délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tart dr. Dürr László, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a ré­gi városi fürdő épületében. ★ Szombaton és vasárnap — 19-én és 20-án — az alábbi állatorvosok tartanak ügyele­tet: az északi részen dr. De- merovics Pál — Szokolya Tsz — a déli részen dr. Dó­Vác a hazai lapokban A Képes Újság színes fo­tókkal illusztrált cikkben mu­tatta be a váci tanár-bőrmű­vész Belányi Lászlót, aki a közeljövőben meg akarja csi­nálni Vác történelmének bőr­képsorozatát az utókor számá­ra. A Turista című folyóirat jú­liusi száma bemutatta a Vác és a Börzsöny vidéke című útikalauzt, megemlítve, hogy a turistáknak a legfontosabb, nagyszerű túraajánlatokkal s más tudnivalókkal szolgál. Az Esti Hírlap arról írt. hogy a váci Forte-gyár tavaly 520 millió forint értékben gyártott színes és fekete-fe­hér fotófilmeket, melyek dél- és közép-amerikai fényképé­szek körében is népszerűek. A Hajdú-Bihar Megyei Nap­ló felidézi a másfél ezer esz­tendős sáncrendszer történe­tét, az Alföld peremén több helyen végighúzódó földsán­ségi közös tanács szakigazga­tási szervének adták meg. Tehát saját bevallásuk alap­ján állapította meg a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazga­tóság az érdekeltségi hozzá­járulás összegét. A kirótt dí­jat a vezetés elfogadta. Ám ahogy a főkönyvek jelzik: 1985-ben s 1986-ban is az ér­dekeltségi hozzájárulást a vízműtársulat kénytelen v.olt — az erre vonatkozó törvény- erejű rendelet alapján — in­kasszó alkalmazásával az áfész egyszámlájáról leemelni. Pe­cot, megemlítve a váci Csörsz- árok históriáját is. A Szövetkezet értesülése szerint á Váci Áfésznél ered­ményesen működik az ifjúsági bizottság, amelynek közremű­ködésével iskolaszövetkezetei létesítettek a Kereskedelmi és Vendéglátóioari Szakmun­kásképző Iskolában. A Vasárnapi Hírek sikeres­nek értékelte a váci ifjú ze­nebarátok táborának kéthetes munkáját, ahol az idén elő- szö1’ szimfonikus zenekari órákat és kamarazenekari fog­lalkozásokat is tartottak. A Nők Lapja hasábjain Fe­dor Károly, a HAGY üzem- gazdasági osztályvezetője ar­ról nyilatkozott, hogy gyáruk­ban néhány • gmk megszűnt, néhány csak alkalomszerűen működik, ahogy az üzem ér­déire kívánja. A Taurus Hírlap hasábjain Ulrik Ede, a Váci Gumigyár munkavers ány-f ele! őse be­számolt az első félévben szer­vezett kommunista műszakok eredményéről, őszre ismét terveznek hasonlót. A Magyar Nemzet helyesel­te. hogy Vácon a legkiválóbb szakemberek részvételével, an­kéten adtak módot a fiatalok­nak arra. hogy gondjaikra, kérdéseikre neves szakembe­rek adjanak választ. czy Ödön — Főt 58-131. Az ügyelet szombat reggel 3 órától, hétfő reggel 8 óráig tart. Vasárnapi túra Természetjárékeak A Börzsöny Természetjáró Kör július 20-án, vasárnap a drégelyi varra és Diósjenőre szervez túrát, Az útvonal hossza tizenöt kilométer. Ta­lálkozás reggel 8 órakor a váci vasútállomáson. Több utcában Lomtalanítás A Kommunális és Költség- vetési Üzem által szervezett lomtalanítási akció tovább folytatódik a városban. Július 21-től 27-ig az alábbi utcák­ban helyeznek el konténere­ket: Damjanich tér—Kert út sarok, Attila út—Farkasfalvi kereszteződés. Klein Károly— Kert út és. Ősz út—Tagor út kereszteződés. Ifjúsági tér, Mártírok út—Burgundia út kereszteződés. Tímár út, Vak Bottyán tér, Burgundia) út— Mária út kereszteződés. Új lakónegyed a tabáni részen Mikor áii meg a vonat Veszélyes leszállás Szob-alsén dig időben kérték az összeget, jelezték a határidőt. Figyelmetlenség, nemtörő­dömség vagy a nem édesgye­rekkel szembeni mostoha bá­násmód érhető tetten ezek­ben az esetekben? Kérdések sora. Ám egy biztos, a MÉ­SZÖV elnöksége előtt- koráb­ban szerepelt, a három évet összegző, 'minden Áfész re­konstrukciós elképzeléseit felölelő tervekben nyoma sincs az őrbottyániakra vo­natkozó elképzelésnek. Tehát nem valamiféle túlérzékeny­ségről, túlzott követelésről van ebben az esetben szó. S elégedetlenségüket, felháboro­dásukat csak fokozhatja, ha a szomszéd várba, Veres­egyházra látogatnak az őr- bottvániak. A Gödöllői Áfész ..felségterületére”. S a kü­lönbséget a bolthálózat, az ellátás. tekintetében zongoráz­ni lehet. Nem, nem arról van szó, hogy a más rétje szá­mukra azért zöldebb, mert másé, mert messzebb van. Egyszerűen zöldebb, s?ebb, a gazda gondos keze nyomát őr­zi. V. E. Szob nagyközség évek óta folyamatosan fejlődik, gyara­podik. Sokan vállalkoznak arra is. hogy a környező kis településekről elköltözve a nagyközségben építkezzenek. A település tabáni részén már új lakónegyed alakult ki, s mint minden új telepen, itt is nehezen épülnek fel azok a középületek, szolgáltatói hálózatok, amelyek a hétköz­napi életet kényelmesebbé tennék. Az új lakónegyeden élők egyik legfontosabb gondja a közlekedés. Az ott lakók kö­zül sokan ingáznak munka­helyükre, és ehhez az igény­bevehető egyetlen tömegköz­lekedési eszköz a vonat. Igen ám, de a Szobra ér­kező vonatok egyike sem áll meg, és a nagyközségből indu­lók közül is akad olyan, ame­lyik nem áll mag a szob-alsói megállóhelyen. így gyakori, hogy ha a szerelvény a jelző­lámpa előtt lelassít, vagy megáll, sokan leugrálnak ró­la. Az utasok elmondása sze­rint ebből már több baleset is származott. — Jogos az utasok panasza — válaszolta kérdésünkre Niedermüller Anna áilomás- főnök-helyettes —, hiszen legalább plusz tíz percet kell a központi állomásig gyalo­golni annak, aki az említett körzetben lakik. A Nyugati pályaudvarról érkező vona­tokhoz az alsóvárosa utasoe- ron megépítése a szűk hely miatt lehetetlen. Ez csak a magántelkek egy részének ki­sajátításával építhető meg. Az új megálló építését a Ma­gyar Államvasutak Vezér­igazgatósága engedélyezi. A jogos panaszok alapján a. nyá­ri menetrend hatályba lépése óta több levélben is kértük a vezérigazgatóság menetrendi csoportjától és az illetékes minisztériumtól az alsóvárosi megálló kialakításának enge­délyezését. Leveleinkre eddig még nem érkezeit válasz. S. J. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom